A Demecser Város Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. §. (1) bekezdés b) pontjának, (2) és (5) bekezdéseinek, 21. §. (1) bekezdésének, 29. §-ának, 31. §. (3) bekezdésének és 131. §. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet célja

E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében, az előzőekben meghatározott jogszabályokkal összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátás igénybevételének rendjét.

2. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed Demecser Város Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint - a Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott további feltételek esetén - kiterjed továbbá a Gyvt. 4.§-ában meghatározott személyekre is.

3. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában (Gyvt. 5. §)

a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,

b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,

c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,

e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,

f) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésére az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,

g) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározottak,

Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíj.

h) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem,

i) vagyon: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény tekintetében:

az a hasznosítható ingatlan, jármű,  vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

ia) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2008. évben: 28.500,.-F) húsz-szorosát (jelenleg    570.000.- Ft) vagy

ib) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének  (2008. évben: 28.500,- Ft) hetvenszeresét  ( jelenleg: 1.995.000,-  Ft-ot)

meghaladja és amelyek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

   A rendeletben fel nem sorolt értelmező rendelkezések tekintetében a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A gyermekek védelmének - e rendelet szerinti - rendszere

4. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) pénzbeli és természetbeni ellátáson:

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

c) kiegészítő gyermekvédelmi támogatást

(2) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon:

a) gyermekjóléti szolgáltatást

b) gyermekek napközbeni ellátását

c) gyermekek átmeneti gondozását kell érteni.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

5.§.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság

(1) Az önkormányzat jegyzője rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg 

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135 %-át (továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb összege : 28.500,-Ft x 135% = 38.475,-Ft)

feltéve, hogy

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, vagy más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos vagy

ac) a nagykorúvá vált gyermek – az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén – nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át (35.625,-Ft) az a/ pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata alapján az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket.”

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmek alapján induló eljárásokban, a jövedelemnyilatkozatokban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak, akkor vagyonvizsgálatot kell tartani.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek jogosult

a) gyermekétkeztetés normatív kedvezményének

b) a Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott  pénzbeli  támogatásokra (mely 2008-ban 5.500,-5.500 ,-Ft)

c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni (Gyvt. 19. (4) bekezdés)

a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,

f) az a.)-e.) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot az önkormányzat jegyzője 1 évre állapítja meg.

6.§.

A kiegészítő és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

 (1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatást a jegyző határozatlan időre  2006. április 1.-től  annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozónak  jogosult megállapítani , aki

a) a gyermek tartására köteles, és

b) nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.

(2) A Szociális Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2008. január 01-től: 28.500,- Ft) 150 %-át  (42.750,- Ft), egyedülállónál 200%-át (57.000,-Ft) nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen:

a) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül;

b) ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el a gyermek családban történő visszakerülésének elősegítése érdekében;

c) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig;

d.) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermeknevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt.”

7. §

Természetben nyújtott pénzbeli ellátások

(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlásával is nyújtható. A határozatban megjelölt támogatási keretből az előre meghatározott cikkek megvásárlásáról és természetbeni vásárlásáról, elismervény ellenében a Szociális Alapszolgáltatási Központ vagy az érintett oktatási nevelési intézmény gondoskodik.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is megállapítható természetbeni formában, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

8. §

Gyermekjóléti szolgáltatás

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében  (Gyvt. 39. § (2) bekezdés)

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése,

b) a családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

d) szabadidős programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek és szervezeteik részvételének a megelőző tevékenységben való elősegítése, a kapcsolattartás és együttműködés formáinak megszervezése,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása az azok megszüntetésére irányuló javaslatok kidolgozása,

c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:

a) családgondozás a családban mutatkozó működési zavarok ellensúlyozására, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különös tekintettel a házasság felbontásával összefüggésben felmerülő gyermek-elhelyezési, kapcsolattartási feszültségekre,

b) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,

c) javaslat készítése a gyermek családi környezetéből történő kiemelésére és a leendő gondozási helyének kijelölésére, továbbá a szülő és gyermek közötti lehetőség szerinti kapcsolattartás elősegítése és a feltételek megszűnte esetén a gyermek családba való visszahelyezésének kezdeményezése.

9. §

A gyermekjóléti szolgálat

(1) A Képviselő-testület a 8. §-ban meghatározott feladatait a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézménye keretében működő gyermekjóléti szolgálat útján látja el.

(2) A Szociális Alapszolgáltatási Központ intézmény a tevékenységi körében a 8. §-ban meghatározott feladatain túl:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a Város területén élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

b) meghallgatja a gyermekek panaszát és azok orvoslása érdekében megteszi, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

c) elkészíti a védelembe vett gyermekgondozási- nevelési tervét,

d) szervezi a helyettes szülői hálózatot,

e) segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,

f) ez irányú megkeresés esetében vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,

g) felkérésre környezettanulmányt készít, végül pedig,

h) kezdeményezi a képviselő-testületnél az új ellátások bevezetését,

i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

j) részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

10. §

A gyermekek napközbeni ellátása

(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. (Gyvt. 41. § (1) bekezdés)

(2) A napközbeni ellátást különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani

a) akinek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

c) akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud az ellátásáról gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat saját óvodájában, iskolájában biztosítja ingyenesen.

(4) A napközbeni ellátás részeként az önkormányzat a gyermekek részére szervezett étkeztetést biztosít. Az étkeztetés igénybevételének térítési díjának, kedvezményeknek a részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

11. §

Gyermekek átmeneti gondozása

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról /a továbbiakban: teljes körű ellátás/ az önkormányzat ellátási szerződéssel gondoskodik (Gyvt. 45. § (1) bekezdés)

(2) A gyermek átmeneti gondozását a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével - ideiglenes jelleggel - teljes körű ellátással kell biztosítani, ha azt a szülő vagy más törvényes képviselő egészségügyi, életvezetési problémája, illetve indokolt távolléte miatt a gyermek nevelését nem tudja megoldani.

(3) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell.

(4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkét hónapig tart.

12.§.

Hatásköri és eljárási szabályok

(1) A jelen rendelet 5. §. ( 1 ) bekezdésében szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálása valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása  2006. január 1-től  jegyzői hatáskör.

(2) A Képviselő-testület a 6. §. –ban szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházta.

13. §

(1) A jelen rendeletben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket az előírt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Csoportjánál kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti: nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet, a gyámhatóság, továbbá az, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Ezen esetekben a kérelem elbírálásához szükséges bizonyítékok beszerzéséről hivatalból kell intézkedni.

(3) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében – a Gyvt-ben foglalt kivételekkel – a jövedelem számításánál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelem esetén egy év. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnál, a jövedelem számításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző előző hónap 1 havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(4) A Gyvt-ben és ezen rendeletben meghatározott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénz egyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.

A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.

Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

14. §.

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e rendelet, vagy a Gyvt. másként nem rendelkezik - önkéntes és az ellátást igénylő kérelme alapján biztosítható.

(2) A jelen rendeletben szabályozott személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások igénybevételére irányuló kérelmeket közvetlenül a gondoskodást nyújtó intézmények vezetőihez kell benyújtani.

(3) Ha a Gyvt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam – illetve a meghosszabbított időtartam – leteltével,

b) a jogosultsági feltételek megszűnésével.

15. §.

Záró rendelkezések

(1) E rendelet a kihirdetését követően 2008. április 18.-án lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 8/2006.(II..24.)számú rendelet hatályát veszti.