D e m e c s e r  Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §- ának (2) bekezdésében, 10.§. (1) bekezdésében, 17.§.(5) bekezdésében, 20.§. (2) bekezdés a) pontjában, 25. §- ának (3) bekezdésének b/ pontjában, 26. §-ában, 32. §- ának  (3) bekezdésében, 37/D.§. (3) bekezdésében, 38. §-ának (1) bekezdés c/ pontjában és (9) bekezdésében, 45. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 46.§. (1) bekezdésében, 47. §-ának (2) bekezdésében, 48.§.(4) bekezdésében 50 §-ának (3) bekezdésében, 62.§-a (2) bekezdésében, 92.§. (1) és (2) bekezdésében és a 132.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Demecser Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.

(3) A rendelet hatálya – az Szt-ben meghatározott további feltételek esetén - kiterjed továbbá az Szt. 3.§. (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre is.

(4) E rendelet alkalmazásában a kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik.

1. tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy- lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

b) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él.

(5) A további értelmező rendelkezéseket e rendelet függeléke tartalmazza.

Az ellátások formái és eljárási rendelkezések

3.§[1]

Pénzbeli és természetbeni ellátások

1. Az önkormányzat az Szt. és e rendelet alapján az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat biztosítja:

1. időskorúak járadéka,
2. rendszeres szociális segély,
3. „aktív korúak ellátása (bérpótló juttatás, rendszeres szociális segély)”
4. lakásfenntartási támogatás,
5. ápolási díj,
6. átmeneti segély,
7. temetési segély,
8. a 90. évet betöltöttek köszöntése

(2) Az önkormányzat az Szt. és e rendelet alapján az alábbi szociális

rászorultságtól függő természetbeni ellátásokat biztosítja:

1. köztemetés,
2. közgyógyellátás,
3. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
4. adósságkezelési szolgáltatás (külön önkormányzati rendelet alapján)
5. átmeneti segély
6. lakásfenntartási támogatás

(3) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási formák:

1. szociális étkeztetés
2. szociális étkeztetés házhozszállítással
3. családsegítés
4. házi segítségnyújtás
5. nappali ellátás

A pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételének eljárási rendje

4. §.

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultságra, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (röviden Ket.) rendelkezéseit az Szt.-ben és az Szt. végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ellátások megállapítása iránti valamennyi kérelmet az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével lehet a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani. A nyomtatványok mintáját e rendelet mellékletei tartalmazzák. Amennyiben a kérelmező a kérelmét nem e rendszeresített formanyomtatványon adja be, hiánypótlásra kell felszólítani a nyomtatványon szereplő adatok és nyilatkozatok teljes körű beszerzése érdekében.

(3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye, a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot csatolni kell.

(4) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

1. Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni.

2. Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni.

3. Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk.

4. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, vagy folyószámla kivonatot, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani.
4. 
   

(5) A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(6) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

3. a közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(8) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

(9) Amennyiben a Polgármesteri Hivatal hivatalos tudomása, vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, a Hivatal felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Amennyiben a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

A rendszeres ellátások esetében a kérelemben foglaltak és a nyilatkozatok valódiságát, a szociális rászorultság fennállását környezettanulmány során is ellenőrizni kell évente l alkalommal a Szociális Alapszolgáltatási Központ bevonásával.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (Szt. 9. §)

(11) E rendelet alkalmazása során elektronikus ügyintézésnek helye nincs.

5.§.

Pénzbeli ellátások kifizetése, jogosulatlan ellátások jogkövetkezményei

(1) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. (Szt. 13. § (2) bekezdés)

(2) A normatív rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, illetve a kérelmező folyószámlájára utalni. A helyi méltányossági ellátásokat pedig legkésőbb a tárgyhót követő hó 30. napjáig kell kifizetni, illetve folyószámlára utalni. Az egyszeri támogatásokat a határozat jogerőre emelkedését követően legkésőbb 60 napon belül kell kifizetni, illetve folyószámlára utalni.

(3) A jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésére az Szt. 17.§-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az önkormányzat a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, és a megtérítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.

ezt meghaladó jövedelem esetén a kötelezett részletekben fizetheti meg.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. §

Időskorúak járadéka

(1) A települési önkormányzat jegyzője időskorúak járadékában részesíti azt a személyt, aki az Szt.  32/B§. , 32/C §. és 32/D. §-aiban foglalt feltételeknek megfelel.

 „Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

7. §[2]

(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a)  az általa lakott lakás, a lakáshoz tartozó elő és hátsó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

b)  az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya;

c)  az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti - járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése; téli időszakban a hó és síkosság mentesítése

d)  a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

fa)  a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

fb)  vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

e)  az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f)   állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása, vagy annak a termőföldbe történő bedolgozása

g)  benti illemhely hiányában árnyékszék megléte

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.    

(3) Az Szt. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét – felszólítás ellenére - nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ bevonásával ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Polgármesteri Hivatallal írásban közölni.”

„Rendszeres szociális segély

8.§[3]

1. Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

1. gyermeket vár és ezt szakorvos által vagy terhes gondozási kiskönyvvel igazolja, vagy

2. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, tumoros betegsége, fertőző betegsége miatt a közfoglalkoztatásban való részvételre tartósan vagy véglegesen alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelésen vesz részt.

2. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben mellékelni kell a kérelemhez a szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésen való részvételről és annak várható időpontjáról.

3. Az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben fogalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

4. A rendszeres szociális segélyt kérelmező személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének és ingatlana környezetének rendben tartására ezen rendelet 7. §-ában foglaltak szerint.”

„8/A §[4]

1. Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Szociális Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) útján gondoskodik.

2. Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

1. a rendszeres szociális segély folyósításának feltételéréről, valamint

2. az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

3. A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

4. Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 napon belül megküldi.

5. Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

6. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő három napon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztás okát.

7. Ha a segélyezett a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv jelen bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő három napon belől tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

8. A beilleszkedést segítő programok típusai:

1. kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,
2. egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,
3. életmód formáló foglalkozásokon való részvétel

ca) az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések és csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások (alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),

cc) alapvető személyi higiénia kialakítása,

cd) segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartása.

4. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
5. munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel.

9. Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről (pl.: családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmódformáló foglalkozásiról, a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, a munkaügyi központok képzéseiről stb.).

10. Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

11. A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. a program tartalmát,

2. a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg,

3. azokat az eseteket, körülményeket melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

12. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

1. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg, vagy

2. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nem veteti magát nyilvántartásba, vagy

3. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködésre kijelölt szervnél 3 havonta nem jelenik meg, vagy

4. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködésre kijelölt szervvel kötött megállapodásban előírt beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.

(13) A kérelem elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.”

9. §.[5]

10.§.[6]

11. §[7]

12.§.[8]

13. §.

Ápolási díj

(1) Az önkormányzat a jogosultak részére az Szt. 40.-44.§-aiban írt feltételek szerint normatív ápolási díjat biztosít.

(2) A normatív alapon megállapítható ápolási díj iránti kérelemről  a jegyző dönt.

(3) A Képviselő-testület 2006. december 31-ét követően méltányosságból ápolási díjat nem állapít meg.

„14. §[9]

Önkormányzati segély

1. A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. ( a továbbiakban: Szt. ) 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

2. A Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl létfenntartás veszélyeztető helyzetnek minősül:

1. a kérelmező, vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó valamelyikének hirtelen fellépő kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos, vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

2. kérelmező, vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

3. a kérelmező semmilyen ellátásban nem részesül nyugdíjazás, munkaviszony megszűnése, egyéb ellátás megszűnése miatt,
4. gyermek születése.

3. A Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondnak minősül:

1. krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő) amennyiben az legalább 8 egymást követő napot érint,

2. gyógyászati segédeszközök beszerzése, amennyiben a beszerzés értéke a 20.000 Ft összeget meghaladja,

3. közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (három hónapnál hosszabb időtartamú) 8.000 Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete,

4. lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy a rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl.: tűz, szél-, illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.)

5. ha a téli tüzelőanyag hiánya miatt annak a lakásnak a fűtése, melyben a kérelmező, vagy családja életvitelszerűen tartózkodik nem biztosított, és a tüzelőt más módon beszerezni nem tudja,

6. ha a kérelmező háztartásában az élethez és a fejlődéshez szükséges élelmiszerek nem biztosítottak, és az élelmiszert más módon beszerezni nem tudja.  Ebben az esetben csak és kizárólag alapvető élelmiszerek vásárolhatók meg, nem szerezhető be luxusnak számító cikk, vagy élvezeti cikk.

7. ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból táppénzes állományban részesül,

8. a gyermek átmeneti gondozása esetén a gyermek családba történő visszahelyezése

1. egyik vagy, mindkét szülő elvesztése vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy a munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig.

4. Önkormányzati segély állapítható meg a Szt. 45.§ (4) bekezdésébe, illetve a R. 14.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott élethelyzetbe került személy számára, feltéve, hogy a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem éri el öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.

5. A 14.§ (3) bekezdése g)-i) pontjaiban meghatározott körülmények fennállása esetén a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

6. A 14.§ (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott körülmények fennállása esetén a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

7. Az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a 14. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott körülmény egyedi értékelését követően.

8. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke alkalmanként a 15.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

9. A 14.§ (3) bekezdése g)-i) pontokban meghatározott esetekben az önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-30%-a közötti összeg.

10. A 14.§ (2) bekezdése d) pontjában meghatározott esetben az önkormányzati segély összege 20 000 Ft.

11. Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a 14. § (3) bekezdése d)-e) pontjai szerinti eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

12. A 14.§ (2) bekezdése d) pontjában meghatározott körülmény fennállásának igazolására a kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.”

15.§[10]

16.§[11]

17. §.[12]

(1) [13]

2. Demecser Városban legalább öt éve állandó lakos 90., 95. és 100 évet betöltött személyek születésnapi köszöntését a  polgármester  saját hatáskörében gyakorolja. A születésnapi köszöntés részeként a polgármester adja át  az önkormányzat által e §-ban meghatározott összegű, hivatalból megállapított szociális segélyt, az idős személy  időskori egészségügyi problémái megoldására és nehezített életvitele enyhítésére. A rászorultság vizsgálatára a 16.§ (4) bek. az irányadó. Az e célra szóló anyagi juttatást a költségvetésben e célra elkülönített polgármesteri keretből kell fedezni:

90 évesnek                    50.000.- Ft/fő

         95 évesnek                    75.000.- Ft/fő

         100 évesnek                100.000.- Ft/fő mértékben.

„Normatív lakásfenntartási támogatás

18.§[14]

1. A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság szabályait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38-39.§-ai tartalmazzák.

2. A normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének és ingatlana környezetének rendben tartására ezen rendelet 7. §-ában foglaltak szerint.”

„19. §[15]

A normatív és a helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.”

20. §.[16]

„21.§[17]

1. Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén 300 %-át.

2. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

3. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 20 %-nál, de legfeljebb 40 ezer forint.

4. Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

5. A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

6. A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.”

Köztemetés

22. §.

(1) Demecser Város területén elhalálozott azon vagyontalan személyt, akinek nincs, vagy 8 napon belül nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója és az egyébként eltemettetésére köteles személy az eltemetésről nem tud gondoskodni, közköltségen temetteti el az Önkormányzat.

(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az elhunyt rendelkezett olyan ingó - ingatlan vagyonnal, melyből a köztemetés költsége visszaigényelhető, illetve az ingatlanra ráterhelhető.

(3) A köztemetés költsége a mindenkori legalacsonyabb osztályú temetés, amit a polgármester állapít meg a temetkezési közszolgáltatást biztosító vállalkozóval kötött mindenkor hatályos megállapodás alapján.

(4) A polgármester kezdeményezésére a képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben, vagy egészben mentesítheti az egyébként eltemettetésre köteles hozzátartozót, ha annak megfizetésére nem képes, mert nincs vagyona s jövedelme legfeljebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 50%-át nem haladja meg.

Közgyógyellátás

23. §[18]

Méltányosságból az a szociálisan rászorult személy jogosult közgyógyellátásra, akinek

1. családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (jelenleg 42.750,-Ft), egyedül élő esetén annak 200%-át (57.000,-Ft) nem haladja meg, továbbá

2. az Szt. 49.§-ában foglalt havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át (7.125,-Ft).

„A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.”

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretébe tartozó szociális alapellátások igénybevételének feltételei

24. §.

(1) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és nappali ellátásokat, melyek a városunkban az alábbiak:

1. szociális étkeztetés egyszeri meleg étkeztetés formájában

aa.) szociális étkeztetés házhoz szállítással

2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés
4. nappali ellátás (idősek és más felnőtt ellátottak klubja igény szerinti napközbeni étkezéssel)

(2) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézménye útján biztosítja. Az ellátások igénybevétele önkéntes. A kérelmet a cselekvőképes igénylő önállóan, a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője beleegyezésével (kivéve, ha a bíróság e tekintetben cselekvőképességét nem korlátozta), cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselője terjesztheti elő.

25.§.

(1) Az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ (a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Gondozási Központ egyesítésével létrehozott új jogutód intézménye) útján biztosítja az Szt. 86.§. (1) bekezdés e/ pontjában írt családsegítést. A családsegítésre vonatkozó részletes szolgáltatásokra az 1993. évi III. tv. 64. §.-ban foglaltak az irányadóak. A családsegítést térítésmentesen kell biztosítani, megállapodást nem kell kötni.

(2) Szociális étkeztetésben kell részesíteni azt a demecseri állandó lakcímmel rendelkező lakost, az általa eltartottat, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni.

1. A szociális étkezést az önkormányzat által működtetett konyhán lehet igénybe venni, a külön rendeletben meghatározott térítési díj fizetése mellett helyben fogyasztással vagy elszállítással.

2. Szociális étkeztetés a Szociális Alapszolgáltatási Központ útján házhoz szállítással azon személy részére biztosítható, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodik és vállalja a házhoz szállítás költségének megtérítését.

(3) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú, illetve az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásáról saját erőből nem képesek gondoskodni és ezért ezt az ellátási formát igénylik.

(4)  Szociálisan rászorultnak minősül

1. a 62. életévét betöltött személy,
2. életkorára tekintet nélkül a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a hadigondozott, a rokkantsági járadékos, az I. és II. csoportú rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő személy,
3. fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy életkorára tekintet nélkül
4. a hajléktalan személy életkorára tekintet nélkül.

(5) A szociális rászorultságot a rendszeres pénzellátást megállapító határozat, a fogyatékosságot, pszichiátriai vagy szenvedélybetegséget háziorvosi, vagy kezelőorvosi (pszichiátriai, neurológiai) szakvélemény igazolja.

 (6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

(8) Az ellátás igénybevételét megelőzően étkeztetés - ide nem értve a népkonyhát - és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálni kell.

(9) A jövedelemvizsgálatot

1. étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,

2. házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőtől.

(10) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján, az intézményvezető kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságnál.

(11) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére nyújtott ellátás, melyet az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubjában biztosít a rászorulóknak.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

26. §.

1. Az alap (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) és nappali ellátás (Idősek Klubja) igénybevétele iránti kérelmeket a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjénél kell benyújtani, aki dönt a felvételről, illetve az ellátás igénybevételének lehetőségéről.  Ha az ellátást igénylő, illetve annak törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz, a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért.

2. Az intézményvezető köteles  a kérelmezők szociális és életkörülményeinek, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, továbbá annak tisztázására hogy a  kérelem a megfelelő ellátás igénybe vételére irányul- e, és a rászorultság feltételei fennállnak e.

3. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt a személyt, akinek életét, testi épségét veszélyeztető körülmény – krízishelyzet - az azonnali ellátását indokolja, és nincs a városban eltartásra, gondozásra köteles és képes közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b/p.)

4. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézmény vezetője a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.

5. A megállapodás tartalmazza:

                   a) az intézményi ellátás időtartamát,

                   b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját,

                   c) a személyi térítési díj fizetésére vonatozó szabályokat,

                   d) az intézményi jogviszony megszüntetésének a módját,

                   e) panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálásának módját.

6. Ha a (3) bekezdés szerinti esetben 30 napon belül megállapodás nem születik, az ellátást meg kell szüntetni.

7. A személyi térítési díj megállapításáról, a felvételről döntő intézményvezető az ellátás igénybe vételét megelőzően írásban értesíti a térítési díjfizetésre kötelezettet.

8. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi és személyi térítési díját az önkormányzat külön rendelete szabályozza.

27. §.

Az ellátás megszüntetésének, ill. megszűnésének eseteire az Szt l00, 101, 103, 104 §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.

28. §.

A szociálpolitikai kerek-asztal

1. A Képviselő- testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szociális szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, valamint a közfoglalkoztatási terv véleményezésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

2. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a települési képviselők, a szociális-és egészségügyi bizottság tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke, a szociális intézmények vezetői, valamint a jegyző és a szociális-gyámügyi ügyintézők, valamint feladatkörükbe tartozó ügyekben a védőnők, rendőrség, polgárőrség képviselője, oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei.

Hatásköri Rendelkezések

29. §

1. A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos, az Szt-ben és e rendeletben megállapított,

- az azonnali, rendkívüli esetben polgármesteri keretből megállapított átmeneti segély ,

- normatív és méltányossági lakásfenntartási támogatás,

- temetési segély és a

- köztemetéssel kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre átruházza.

2. A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott

• átmeneti segély megállapítással kapcsolatos hatáskörét a Szociális Bizottságra átruházza

3. A Szt-ben meghatározott alábbi szociális feladat- és hatásköröket a jegyző gyakorolja:

1. időskorúak járadékának megállapítása 
2. rendszeres szociális segély megállapítása
3. a rendelkezésre állási támogatás megállapítása
4. ápolási díj megállapítása
5. közgyógyellátási igazolvány megállapítása
6. méltányossági közgyógyellátási igazolvány megállapítása.    

Záró rendelkezések

30. §

1. E rendelet a kihirdetését követően 2009. április 10.-én lép hatályba.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 10/2008./IV.18./ rendelet hatályát veszti.