D e m e c s e r  Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §- ának (2) bekezdésében, 10.§. (1) bekezdésében, 17.§.(5) bekezdésében, 20.§. (2) bekezdés a) pontjában, 25. §- ának (3) bekezdésének b/ pontjában, 26. §-ában, 32. §- ának  (3) bekezdésében, 37/D.§. (3) bekezdésében, 38. §-ának (1) bekezdés c/ pontjában és (9) bekezdésében, 45. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 46.§. (1) bekezdésében, 47. §-ának (2) bekezdésében, 48.§.(4) bekezdésében 50 §-ának (3) bekezdésében, 62.§-a (2) bekezdésében, 92.§. (1) és (2) bekezdésében és a 132.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Demecser Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.

(3) A rendelet hatálya – az Szt-ben meghatározott további feltételek esetén - kiterjed továbbá az Szt. 3.§. (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre is.

(4) E rendelet alkalmazásában a kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik.

1. tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy- lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

b) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él.

(5) A további értelmező rendelkezéseket e rendelet függeléke tartalmazza.

Az ellátások formái és eljárási rendelkezések

3.§

Pénzbeli és természetbeni ellátások

1. Az önkormányzat az Szt. és e rendelet alapján az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat biztosítja:

1. időskorúak járadéka,
2. rendszeres szociális segély,
3. rendelkezésre állási támogatás,
4. lakásfenntartási támogatás,
5. ápolási díj,
6. átmeneti segély,
7. temetési segély,
8. a 90. évet betöltöttek köszöntése

(2) Az önkormányzat az Szt. és e rendelet alapján az alábbi szociális

rászorultságtól függő természetbeni ellátásokat biztosítja:

1. köztemetés,
2. közgyógyellátás,
3. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
4. adósságkezelési szolgáltatás (külön önkormányzati rendelet alapján)
5. átmeneti segély
6. lakásfenntartási támogatás

(3) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási formák:

1. szociális étkeztetés
2. szociális étkeztetés házhozszállítással
3. családsegítés
4. házi segítségnyújtás
5. nappali ellátás

A pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételének eljárási rendje

4. §.

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultságra, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (röviden Ket.) rendelkezéseit az Szt.-ben és az Szt. végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ellátások megállapítása iránti valamennyi kérelmet az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével lehet a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani. A nyomtatványok mintáját e rendelet mellékletei tartalmazzák. Amennyiben a kérelmező a kérelmét nem e rendszeresített formanyomtatványon adja be, hiánypótlásra kell felszólítani a nyomtatványon szereplő adatok és nyilatkozatok teljes körű beszerzése érdekében.

(3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye, a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot csatolni kell.

(4) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

1. Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni.

2. Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni.

3. Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk.

4. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, vagy folyószámla kivonatot, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani.
4. 
   

(5) A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(6) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

3. a közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(8) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

(9) Amennyiben a Polgármesteri Hivatal hivatalos tudomása, vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, a Hivatal felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Amennyiben a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

A rendszeres ellátások esetében a kérelemben foglaltak és a nyilatkozatok valódiságát, a szociális rászorultság fennállását környezettanulmány során is ellenőrizni kell évente l alkalommal a Szociális Alapszolgáltatási Központ bevonásával.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (Szt. 9. §)

(11) E rendelet alkalmazása során elektronikus ügyintézésnek helye nincs.

5.§.

Pénzbeli ellátások kifizetése, jogosulatlan ellátások jogkövetkezményei

(1) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. (Szt. 13. § (2) bekezdés)

(2) A normatív rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, illetve a kérelmező folyószámlájára utalni. A helyi méltányossági ellátásokat pedig legkésőbb a tárgyhót követő hó 30. napjáig kell kifizetni, illetve folyószámlára utalni. Az egyszeri támogatásokat a határozat jogerőre emelkedését követően legkésőbb 60 napon belül kell kifizetni, illetve folyószámlára utalni.

(3) A jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésére az Szt. 17.§-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az önkormányzat a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, és a megtérítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.

ezt meghaladó jövedelem esetén a kötelezett részletekben fizetheti meg.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. §

Időskorúak járadéka

(1) A települési önkormányzat jegyzője időskorúak járadékában részesíti azt a személyt, aki az Szt.  32/B§. , 32/C §. és 32/D. §-aiban foglalt feltételeknek megfelel.

Aktív korúak ellátása

7. §.

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A jegyző – aktív korúak ellátásra való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, aki az Szt. 33.§-37/G.§-okban foglalt feltételeknek megfelel.

Az aktív korúak ellátásának megállapítása, a támogatás összegének meghatározása, a támogatás szüneteltetése, megszüntetése esetén az Szt. 33.§-37/G.§-ai alapján kell eljárni.

Rendszeres szociális segély

8. §.

(1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzattal, valamint a Szociális Alapszolgáltatási Központtal (a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat jogutódjával) – mint együttműködésre kijelölt szervvel együttműködni köteles.

(2) Az Önkormányzattal történő együttműködési eljárás szabályai: Az együttműködés a nyilvántartásba vétetéssel, a segélyre való jogosultság vizsgálatában és felülvizsgálatában történő közreműködéssel valósul meg.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a Szociális és Alapszolgáltatási Központnál

 - nyilvántartásba vétetni magát, és

- az intézmény által előírt időpontban jelentkezését, kötelezettségét teljesíteni,

         - a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni,

         - teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek kötelesek a Szociális Alapszolgáltatási Központnak a munkaerőpiac esélyek javítása érdekében szervezett programjaiban részt venni, melyek lehetnek egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozások, tanácsadás, ill. munkavégzésre történő felkészülést segítő programok.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott program keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek életvezetési, munkaügyi és munkavállalási tanácsadásban részesülnek, lelki egészség megőrző tréningen és egészséges életmód csoportfoglalkozáson vesznek részt.

(6) A programban való részvétel feltételeit - ideértve a megjelenési gyakoriságot is - a szociális helyzet és a mentális állapot függvényében az intézmény és a segélyezett közötti írásos megállapodásban kell meghatározni.

(7) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az önkormányzattal megkötött megállapodásban vállalhatja, hogy az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba veteti magát, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A megállapodást kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult.

9. §.

(1) A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemben fel kell tüntetni többek között a kérelmező iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat, továbbá a 14 éven aluli gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezésének akadályát hitelt érdemlően igazolni kell.

(2) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban a Szociális Alapszolgáltatási Központtal való együttműködési kötelezettséget, a következményekre való figyelmeztetéssel egyetemben, külön is elő kell írni.

10.§.

1. Együttműködőnek minősül az Szt. 37/D.§. (1)-(2)-(3) bekezdésében szabályozottakon kívül az, aki a foglalkoztatásával kapcsolatosan

1. a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megjelenik a Szociális Alapszolgáltatási Központnál – mint együttműködésre kijelölt szervnél – s e szervvel együttműködési megállapodást köt a beilleszkedési programban való részvételre, az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartja.

2. az a/ pontban megkötött megállapodást a megkötést követő tizenöt napon belül bemutatja az igazgatási csoportnál.

3. a segély felülvizsgálata során a munkanélküliségre, az időközben szerzett új iskolai végzettségre, szakképzettségre, egészségi állapotra, a gyermekek adatairól, a gyermekek napközbeni elhelyezésére vonatkozóan kért iratokat, igazolásokat, nyilatkozatokat, valós adatokat szolgáltat.

4. A Szociális Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segélyben részesülő számára beilleszkedésének elősegítése érdekében személyre szabottan, az egyén mentális, szociális állapotára való tekintettel köti meg a beilleszkedést segítő programot, melynek típusai:

da) egyéni képességeket fejlesztő

db) egyéni életvezetési

dc) álláskeresésre irányuló

dd) munkára és pályára állítási

de) pályakorrekciós csoportfoglalkozásokat és tanácsadást szervez.

5. A Szociális Alapszolgáltatási Központ a beilleszkedést segítő programban való részvételről legalább évente írásos értékelést készít, és megküldi azt a jegyzőnek.

11. §

(1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetve a már megállapított ellátás folyósítását meg kell szüntetni az Szt. 37/F. §-ában foglalt esetekben, valamint a megállapított ellátást meg kell szüntetni, ha a kérelmező a (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét megszegi.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének számít az Szt.37/F.§.-aiban foglaltak, valamint, ha:

1.  ha a kérelmező együttműködési kötelezettséget nem vállal,

2. szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, adataiban való változást nem jelenti be, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget

3. nem vesz részt a beilleszkedési programban, nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat, melyre a megállapodást megkötötték.

(3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi, akkor a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

(4) A segély folyósításának (3) bekezdés szerinti megszüntetési időpontja az együttműködési kötelezettség megszegésének napja. Ilyen esetben a tárgyhónapra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár.

(5) Amennyiben az együttműködés hiánya a kérelmező valamely akadályoztatással összefüggő mulasztásában áll, a kötelezettséget az akadályoztatás megszűnését követő nyolc munkanapon belül lehet pótolni annál a szervnél, amelynek eljárásában, illetőleg intézkedése során a mulasztás történt.

(6) Akinek a rendszeres szociális segélyezése az együttműködési kötelezettség megszegése miatt szűnt meg, ismételten csak a Szt. 37/B. §-ában és jelen rendeletben foglalt feltételek újbóli fennállása esetén segélyezhető.

(7) A jegyző  a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot legalább kétévente egyszer felülvizsgálja.

12.§.

1. Az együttműködésre kijelölt szerv – Szociális Alapszolgáltatási Központ – feladata:

1. A nem foglalkoztatott személyt nyilvántartásba veszi.
2. figyelemmel kíséri a határozatban megállapított határidők betartását
3. tájékoztatja a személyt, hogy beilleszkedési programot kell vele készítenie
4. személyre szabott beilleszkedést elősegítő programot dolgoz ki a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül
5. folyamatos kapcsolattartás (legalább 3 havonta) személyes megjelenési kötelezettség előírása az ügyfélnek
6. figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását, ha szükséges, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy bevonásával módosítja a programot
7. előírhatja a személy részére, hogy az állami foglalkoztatási szervvel vegye fel a kapcsolatot, ott regisztráltassa magát és a felajánlott szolgáltatásokat vegye igénybe
8. a rendszeres szociális segélyben részesülőt írásban felszólítja az együttműködésre, amennyiben az együttműködését nem teljesíti megfelelően,
9. jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget
10. esetnaplót vezet.

13. §.

Ápolási díj

(1) Az önkormányzat a jogosultak részére az Szt. 40.-44.§-aiban írt feltételek szerint normatív ápolási díjat biztosít.

(2) A normatív alapon megállapítható ápolási díj iránti kérelemről  a jegyző dönt.

(3) A Képviselő-testület 2006. december 31-ét követően méltányosságból ápolási díjat nem állapít meg.

Átmeneti segély

14. §

(1) A Szociális és Egészségügyi  Bizottság - alkalmanként maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60 %-ának  (17.100,- Ft) erejéig terjedő összegű – pénzbeli vagy ilyen értékig terjedő természetbeni átmeneti segélyt állapíthat meg a szociálisan rászorult személynek.

2. Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak az a  személy tekinthető, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, ( jelenleg: 42.750.- Ft egyedülálló esetén 200 %-át (jelenleg: 57.000,- Ft), feltéve, hogy vagyona nincs.

3. Átmeneti segélyt kérelemre vagy hivatalból állapít meg a Szociális és Egészségügyi Bizottság azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó rendkívüli élethelyzetbe kerül és emiatt megélhetése is  veszélybe kerül. Ilyen helyzetnek minősül különösen:

- tartós táppénzes állomány esetén lecsökkent jövedelem

- eseti nélkülözhetetlen gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzése,

  - a családban történt emberi egészséget vagy lakhatást érintő baleset, tragédia,

- átmeneti ellátatlanság

    - súlyos betegség vagy azzal összefüggő kórházi kezelés esetén.

(4) Az átmeneti segély egy naptári évben adható összegének felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.  (jelenleg: 85.500,- Ft).

(5) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság a segélyt természetben, támogatásként is megállapíthatja. Ez esetben a segély összegének megfelelő mértékben és értékben alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek bevásárlására, közüzemi számla kifizetésre, tüzifa vásárlásra, gyógyszer kiváltásra kerülhet sor, mely esetekben a Szociális Alapszolgáltatási Központ a végrehajtásban közreműködik.

15.§

Rendszeres gyógyszerköltség támogatás

(1) Átmeneti segély állapítható meg gyógyszer költség támogatása címén negyedéves rendszerességgel azoknak a közgyógyellátási igazolványra jogosultságukat elvesztő, rendszeres gyógyszert szedő rászorulóknak, akik a gyógyszertártól hozott névre szóló, legalább 2 havi gyógyszer költségük számlájával igazolják a rendszeresen szedett gyógyszereik költségét. A támogatás mértékét a gyógyszerköltség mértékéhez viszonyítottan kell megállapítani.

(2) A gyógyszerköltség támogatása szempontjából szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt is, akinek a családjában az 1 főre eső jövedelem a 14.§ (2) bekezdésében írt jövedelemhatárt legfeljebb 20 %-kal haladja meg, feltéve, hogy vagyona nincs.

16.§

Kivételes elbírálással adott átmeneti segély

(1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság kivételes elbírálással átmeneti segélyt kizárólag kérelemre, azon felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, első alapképzésben résztvevő – egyébként eltartott - fiatal felnőtt hallgató számára állapíthat meg, aki az önkormányzattól tanulmányi ösztöndíj támogatásból önhibáján kívül kimaradt (pl. Bursa Hungarica) vagy abban  nem részesülhetett, de szociális rászorultsága a jelen § (4) bek. szerint fennáll. Elbírálásánál egyebekben az általános szabályok az irányadók.(összegszerűség, eljárási rend, stb)

2. A Szociális és Egészségügyi Bizottság hivatalból vagy kérelemre kivételes elbírálású, összegszerűen nem korlátozott, de az eset összes körülményéhez igazodó mértékű pénzbeli átmeneti segélyt adhat rendkívüli méltánylást érdemlő esetben egyedi elbírálás és egyedi határozati indoklás alapján a rendelet (4) bekezdésében meghatározott kivételes szociális rászorultsági feltételek esetén. Közüzemi és közszolgáltatásokkal kapcsolatos tartozások rendezéséhez kért átmeneti segély természetbeni formában, közvetlenül a jogosult szolgáltató részére is kifizethető, átutalható. ( haláleset, elemi csapás, a családban bekövetkezett súlyos betegség, lakhatás megoldása,stb.)

3. A képviselőtestület  hivatalból –egyszerűsített határozattal - kivételes méltányosságból a családok megnövekedett családfenntartási, gyermeknevelési és iskoláztatási költségterheinek enyhítésére,  a határozatban írt  szempontok és hozzárendelt  támogatás szerint,  családonként vagy személyenként évente maximum 10.000,-Ft összeghatárú pénzbeli vagy természetbeni átmeneti segélyt adhat az éves költségvetési rendeletében jóváhagyott keret terhére.(tanévkezdési pénzbeni, vagy tankönyvtámogatás, karácsonyi szaloncukor juttatás,stb)

4. E § szempontjából szociálisan rászorult az önkormányzat hivatalos tudomása szerint életvitelszerűen is a településen élő, állandó demecseri lakos, aki gyereket nevel, taníttat, vagy egyedülálló, vagy nyugdíjas, vagy más nyugdíjszerű, vagy rendszeres szociális ellátást kap, feltéve, hogy nem rendelkezik jelentős vagyonnal. E § alkalmazása során jelentős vagyonnak minősül a legalább 20Mó Ft forgalmi értéket elérő második vagy további ingatlan.

17. §.

Azonnali átmeneti segély polgármesteri keretből

(1) A polgármester azonnali segítséget igénylő és rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, polgármesteri hatáskörben eljárva, hivatalból vagy kérelemre átmeneti segélyt adhat minden évben a költségvetésben meghatározott kerete terhére. Esetenként a segély összege maximum 50.000.-Ft erejéig terjedhet polgármester döntésétől függően pénzben, illetve természetben (természetben: gyógyszer, élelmiszer, stb.) A kérelemre egyebekben az általános eljárási szabályok (nyilatkozat, indokolt határozat, stb) irányadók.

2. Demecser Városban legalább öt éve állandó lakos 90., 95. és 100 évet betöltött személyek születésnapi köszöntését a  polgármester  saját hatáskörében gyakorolja. A születésnapi köszöntés részeként a polgármester adja át  az önkormányzat által e §-ban meghatározott összegű, hivatalból megállapított szociális segélyt, az idős személy  időskori egészségügyi problémái megoldására és nehezített életvitele enyhítésére. A rászorultság vizsgálatára a 16.§ (4) bek. az irányadó. Az e célra szóló anyagi juttatást a költségvetésben e célra elkülönített polgármesteri keretből kell fedezni:

90 évesnek                    50.000.- Ft/fő

         95 évesnek                    75.000.- Ft/fő

         100 évesnek                100.000.- Ft/fő mértékben.

18. §.

Lakásfenntartási támogatás

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt:

1. az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás)

2. az önkormányzat e rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás).

19. §.

A polgármester normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg az Szt. 38.§. (1) bekezdés a/ pontja, (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, 39.§-a alapján az arra jogosult rászoruló személynek.

20. §.

(1) Helyi méltányossági lakásfenntartási támogatásra jogosult az Szt. 38.§. (1) bekezdés b/ és c.) pontjai, (5) (9) (10) bekezdései és 39.§-a alapján az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

                                   220 %-át   ( 2008.01.01-től:  62.700,- Ft )

 feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert  havi költsége a háztartás   havi  összjövedelmének 20  %-át meghaladja.

(2) A támogatás mértéke nem lehet kevesebb havi 2.500.- Ft-nál, de maximum 5.000.- Ft.

(3) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert  lakásnagyság és az egy m2-re jutó elismert költség szorzata.

(4) Az egy m2-re jutó elismert havi költség 2009. évben 450,- Ft .  A 2009. évet követően az egy m2-re jutó elismert havi költség összegét az Önkormányzat évente felülvizsgálja.

(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatáskérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(6) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A helyi lakásfenntartási támogatást  maximum félévre, a fűtési támogatást egy fűtési szezonra lehet megállapítani (október 15-április 15-ig)   A kérelem évente két alkalommal is benyújtható.

(8) A megállapított támogatást kérelmező lakossági folyószámlájára kell utólag utalni, minden hónap 5. napjáig, közüzemi díj vagy lakbérhátralék esetében csak közvetlenül a közszolgáltató intézményhez kerül átutalásra.

(9) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a jogosult időközben lakóhelyet változtatott, illetve elhunyt.

(10) A helyi lakásfenntartási támogatásra a Képviselő-testület  évente a költségvetésben  külön keretet különít el.

(11) A méltányossági lakásfenntartási támogatás megállapítása- átruházott hatáskörként -  a Polgármester hatáskörébe tartozik, aki a Képviselő-testület részére évente tájékoztatást ad a lakásfenntartási támogatásban részesült személyekről, a kapott támogatás összegéről, illetve elutasítottakról.

Temetési segély

21. §

(1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét ( jelenleg: 71.250,- Ft). A bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 20%-ánál, de legfeljebb 40.e.Ft.

(2) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-ánál, ami azonban legfeljebb 40.000.Ft, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának megélhetését veszélyeztetné.

(3) A (2) bekezdés szerinti temetési segély összegét havonta utólag, a temetkezési szolgáltatóval kötött külön megállapodásban megállapított feltételek szerint a szolgáltató bank-számlájára kell közvetlenül átutalni, vagy a bemutatott számlák alapján a kérelmezőnek kell készpénzben kifizetni.

(4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, temetkezési számla eredeti és másolati példányait és jövedelemigazolást.

(5) A temetési segélyre vonatkozó hatáskör gyakorlója a polgármester.

Köztemetés

22. §.

(1) Demecser Város területén elhalálozott azon vagyontalan személyt, akinek nincs, vagy 8 napon belül nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója és az egyébként eltemettetésére köteles személy az eltemetésről nem tud gondoskodni, közköltségen temetteti el az Önkormányzat.

(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az elhunyt rendelkezett olyan ingó - ingatlan vagyonnal, melyből a köztemetés költsége visszaigényelhető, illetve az ingatlanra ráterhelhető.

(3) A köztemetés költsége a mindenkori legalacsonyabb osztályú temetés, amit a polgármester állapít meg a temetkezési közszolgáltatást biztosító vállalkozóval kötött mindenkor hatályos megállapodás alapján.

(4) A polgármester kezdeményezésére a képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben, vagy egészben mentesítheti az egyébként eltemettetésre köteles hozzátartozót, ha annak megfizetésére nem képes, mert nincs vagyona s jövedelme legfeljebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 50%-át nem haladja meg.

Közgyógyellátás

23. §

Méltányosságból az a szociálisan rászorult személy jogosult közgyógyellátásra, akinek

1. családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (jelenleg 42.750,-Ft), egyedül élő esetén annak 200%-át (57.000,-Ft) nem haladja meg, továbbá

2. az Szt. 49.§-ában foglalt havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át (7.125,-Ft).

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretébe tartozó szociális alapellátások igénybevételének feltételei

24. §.

(1) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és nappali ellátásokat, melyek a városunkban az alábbiak:

1. szociális étkeztetés egyszeri meleg étkeztetés formájában

aa.) szociális étkeztetés házhoz szállítással

2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés
4. nappali ellátás (idősek és más felnőtt ellátottak klubja igény szerinti napközbeni étkezéssel)

(2) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézménye útján biztosítja. Az ellátások igénybevétele önkéntes. A kérelmet a cselekvőképes igénylő önállóan, a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője beleegyezésével (kivéve, ha a bíróság e tekintetben cselekvőképességét nem korlátozta), cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselője terjesztheti elő.

25.§.

(1) Az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ (a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Gondozási Központ egyesítésével létrehozott új jogutód intézménye) útján biztosítja az Szt. 86.§. (1) bekezdés e/ pontjában írt családsegítést. A családsegítésre vonatkozó részletes szolgáltatásokra az 1993. évi III. tv. 64. §.-ban foglaltak az irányadóak. A családsegítést térítésmentesen kell biztosítani, megállapodást nem kell kötni.

(2) Szociális étkeztetésben kell részesíteni azt a demecseri állandó lakcímmel rendelkező lakost, az általa eltartottat, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni.

1. A szociális étkezést az önkormányzat által működtetett konyhán lehet igénybe venni, a külön rendeletben meghatározott térítési díj fizetése mellett helyben fogyasztással vagy elszállítással.

2. Szociális étkeztetés a Szociális Alapszolgáltatási Központ útján házhoz szállítással azon személy részére biztosítható, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodik és vállalja a házhoz szállítás költségének megtérítését.

(3) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú, illetve az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásáról saját erőből nem képesek gondoskodni és ezért ezt az ellátási formát igénylik.

(4)  Szociálisan rászorultnak minősül

1. a 62. életévét betöltött személy,
2. életkorára tekintet nélkül a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a hadigondozott, a rokkantsági járadékos, az I. és II. csoportú rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő személy,
3. fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy életkorára tekintet nélkül
4. a hajléktalan személy életkorára tekintet nélkül.

(5) A szociális rászorultságot a rendszeres pénzellátást megállapító határozat, a fogyatékosságot, pszichiátriai vagy szenvedélybetegséget háziorvosi, vagy kezelőorvosi (pszichiátriai, neurológiai) szakvélemény igazolja.

 (6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

(8) Az ellátás igénybevételét megelőzően étkeztetés - ide nem értve a népkonyhát - és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálni kell.

(9) A jövedelemvizsgálatot

1. étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,

2. házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőtől.

(10) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján, az intézményvezető kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságnál.

(11) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére nyújtott ellátás, melyet az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubjában biztosít a rászorulóknak.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

26. §.

1. Az alap (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) és nappali ellátás (Idősek Klubja) igénybevétele iránti kérelmeket a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjénél kell benyújtani, aki dönt a felvételről, illetve az ellátás igénybevételének lehetőségéről.  Ha az ellátást igénylő, illetve annak törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz, a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért.

2. Az intézményvezető köteles  a kérelmezők szociális és életkörülményeinek, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, továbbá annak tisztázására hogy a  kérelem a megfelelő ellátás igénybe vételére irányul- e, és a rászorultság feltételei fennállnak e.

3. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt a személyt, akinek életét, testi épségét veszélyeztető körülmény – krízishelyzet - az azonnali ellátását indokolja, és nincs a városban eltartásra, gondozásra köteles és képes közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b/p.)

4. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézmény vezetője a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.

5. A megállapodás tartalmazza:

                   a) az intézményi ellátás időtartamát,

                   b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját,

                   c) a személyi térítési díj fizetésére vonatozó szabályokat,

                   d) az intézményi jogviszony megszüntetésének a módját,

                   e) panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálásának módját.

6. Ha a (3) bekezdés szerinti esetben 30 napon belül megállapodás nem születik, az ellátást meg kell szüntetni.

7. A személyi térítési díj megállapításáról, a felvételről döntő intézményvezető az ellátás igénybe vételét megelőzően írásban értesíti a térítési díjfizetésre kötelezettet.

8. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi és személyi térítési díját az önkormányzat külön rendelete szabályozza.

27. §.

Az ellátás megszüntetésének, ill. megszűnésének eseteire az Szt l00, 101, 103, 104 §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.

28. §.

A szociálpolitikai kerek-asztal

1. A Képviselő- testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szociális szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, valamint a közfoglalkoztatási terv véleményezésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

2. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a települési képviselők, a szociális-és egészségügyi bizottság tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke, a szociális intézmények vezetői, valamint a jegyző és a szociális-gyámügyi ügyintézők, valamint feladatkörükbe tartozó ügyekben a védőnők, rendőrség, polgárőrség képviselője, oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei.

Hatásköri Rendelkezések

29. §

1. A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos, az Szt-ben és e rendeletben megállapított,

- az azonnali, rendkívüli esetben polgármesteri keretből megállapított átmeneti segély ,

- normatív és méltányossági lakásfenntartási támogatás,

- temetési segély és a

- köztemetéssel kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre átruházza.

2. A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott

• átmeneti segély megállapítással kapcsolatos hatáskörét a Szociális Bizottságra átruházza

3. A Szt-ben meghatározott alábbi szociális feladat- és hatásköröket a jegyző gyakorolja:

1. időskorúak járadékának megállapítása 
2. rendszeres szociális segély megállapítása
3. a rendelkezésre állási támogatás megállapítása
4. ápolási díj megállapítása
5. közgyógyellátási igazolvány megállapítása
6. méltányossági közgyógyellátási igazolvány megállapítása.    

Záró rendelkezések

30. §

1. E rendelet a kihirdetését követően 2009. április 10.-én lép hatályba.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 10/2008./IV.18./ rendelet hatályát veszti.