D e m e c s e r  Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §- ának (2) bekezdésében, 10.§. (1) bekezdésében, 17.§.(5) bekezdésében, 20.§. (2) bekezdés a) pontjában, 25. §- ának (3) bekezdésének b/ pontjában, 26. §-ában, 32. §- ának  (3) bekezdésében, 37/D.§. (3) bekezdésében, 38. §-ának (1) bekezdés c/ pontjában és (9) bekezdésében, 45. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 46.§. (1) bekezdésében, 47. §-ának (2) bekezdésében, 48.§.(4) bekezdésében 50 §-ának (3) bekezdésében, 62.§-a (2) bekezdésében, 92.§. (1) és (2) bekezdésében és a 132.§. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Demecser Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.

(3) A rendelet hatálya – az Szt-ben meghatározott további feltételek esetén - kiterjed továbbá az Szt. 3.§. (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre is.

(4) E rendelet alkalmazásában a kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik.

1. tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy- lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

b) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él.

(5) A további értelmező rendelkezéseket e rendelet függeléke tartalmazza.

Az ellátások formái és eljárási rendelkezések

3.§[1]

Pénzbeli és természetbeni ellátások

1. Az önkormányzat az Szt. és e rendelet alapján az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat biztosítja:

1. időskorúak járadéka,
2. rendszeres szociális segély,
3. „aktív korúak ellátása (bérpótló juttatás, rendszeres szociális segély)”
4. lakásfenntartási támogatás,
5. ápolási díj,
6. átmeneti segély,
7. temetési segély,
8. a 90. évet betöltöttek köszöntése

(2) Az önkormányzat az Szt. és e rendelet alapján az alábbi szociális

rászorultságtól függő természetbeni ellátásokat biztosítja:

1. köztemetés,
2. közgyógyellátás,
3. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
4. adósságkezelési szolgáltatás (külön önkormányzati rendelet alapján)
5. átmeneti segély
6. lakásfenntartási támogatás

(3) Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátási formák:

1. szociális étkeztetés
2. szociális étkeztetés házhozszállítással
3. családsegítés
4. házi segítségnyújtás
5. nappali ellátás

A pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételének eljárási rendje

4. §.

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultságra, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (röviden Ket.) rendelkezéseit az Szt.-ben és az Szt. végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ellátások megállapítása iránti valamennyi kérelmet az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével lehet a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani. A nyomtatványok mintáját e rendelet mellékletei tartalmazzák. Amennyiben a kérelmező a kérelmét nem e rendszeresített formanyomtatványon adja be, hiánypótlásra kell felszólítani a nyomtatványon szereplő adatok és nyilatkozatok teljes körű beszerzése érdekében.

(3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye, a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szükséges jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot csatolni kell.

(4) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

1. Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni.

2. Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni.

3. Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk.

4. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, vagy folyószámla kivonatot, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani.
4. 
   

(5) A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(6) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

1. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
2. a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

3. a közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(8) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

(9) Amennyiben a Polgármesteri Hivatal hivatalos tudomása, vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, a Hivatal felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Amennyiben a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

A rendszeres ellátások esetében a kérelemben foglaltak és a nyilatkozatok valódiságát, a szociális rászorultság fennállását környezettanulmány során is ellenőrizni kell évente l alkalommal a Szociális Alapszolgáltatási Központ bevonásával.

(10) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (Szt. 9. §)

(11) E rendelet alkalmazása során elektronikus ügyintézésnek helye nincs.

5.§.

Pénzbeli ellátások kifizetése, jogosulatlan ellátások jogkövetkezményei

(1) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. (Szt. 13. § (2) bekezdés)

(2) A normatív rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, illetve a kérelmező folyószámlájára utalni. A helyi méltányossági ellátásokat pedig legkésőbb a tárgyhót követő hó 30. napjáig kell kifizetni, illetve folyószámlára utalni. Az egyszeri támogatásokat a határozat jogerőre emelkedését követően legkésőbb 60 napon belül kell kifizetni, illetve folyószámlára utalni.

(3) A jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésére az Szt. 17.§-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az önkormányzat a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,

a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, és a megtérítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.

ezt meghaladó jövedelem esetén a kötelezett részletekben fizetheti meg.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. §

Időskorúak járadéka

(1) A települési önkormányzat jegyzője időskorúak járadékában részesíti azt a személyt, aki az Szt.  32/B§. , 32/C §. és 32/D. §-aiban foglalt feltételeknek megfelel.

 „Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

7. §[2]

(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a)  az általa lakott lakás, a lakáshoz tartozó elő és hátsó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

b)  az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya;

c)  az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében az ingatlan előtti és melletti - járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése; téli időszakban a hó és síkosság mentesítése

d)  a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

fa)  a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

fb)  vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

e)  az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

f)   állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása, vagy annak a termőföldbe történő bedolgozása

g)  benti illemhely hiányában árnyékszék megléte

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.    

(3) Az Szt. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét – felszólítás ellenére - nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ bevonásával ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Polgármesteri Hivatallal írásban közölni.”

„Rendszeres szociális segély

8.§[3]

1. Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

1. gyermeket vár és ezt szakorvos által vagy terhes gondozási kiskönyvvel igazolja, vagy

2. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, tumoros betegsége, fertőző betegsége miatt a közfoglalkoztatásban való részvételre tartósan vagy véglegesen alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelésen vesz részt.

2. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben mellékelni kell a kérelemhez a szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésen való részvételről és annak várható időpontjáról.

3. Az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben fogalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

4. A rendszeres szociális segélyt kérelmező személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének és ingatlana környezetének rendben tartására ezen rendelet 7. §-ában foglaltak szerint.”

„8/A §[4]

1. Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Szociális Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) útján gondoskodik.

2. Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

1. a rendszeres szociális segély folyósításának feltételéréről, valamint

2. az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

3. A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

4. Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 napon belül megküldi.

5. Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

6. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő három napon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztás okát.

7. Ha a segélyezett a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv jelen bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő három napon belől tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

8. A beilleszkedést segítő programok típusai:

1. kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,
2. egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,
3. életmód formáló foglalkozásokon való részvétel

ca) az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések és csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások (alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),

cc) alapvető személyi higiénia kialakítása,

cd) segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartása.

4. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
5. munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel.

9. Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről (pl.: családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmódformáló foglalkozásiról, a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, a munkaügyi központok képzéseiről stb.).

10. Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

11. A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. a program tartalmát,

2. a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg,

3. azokat az eseteket, körülményeket melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

12. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

1. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg, vagy

2. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nem veteti magát nyilvántartásba, vagy

3. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködésre kijelölt szervnél 3 havonta nem jelenik meg, vagy

4. ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködésre kijelölt szervvel kötött megállapodásban előírt beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.

(13) A kérelem elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik.”

9. §.[5]

10.§.[6]

11. §[7]

12.§.[8]

13. §.

Ápolási díj

(1) Az önkormányzat a jogosultak részére az Szt. 40.-44.§-aiban írt feltételek szerint normatív ápolási díjat biztosít.

(2) A normatív alapon megállapítható ápolási díj iránti kérelemről  a jegyző dönt.

(3) A Képviselő-testület 2006. december 31-ét követően méltányosságból ápolási díjat nem állapít meg.

Átmeneti segély

14. §

(1) A Szociális és Egészségügyi  Bizottság - alkalmanként maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60 %-ának  (17.100,- Ft) erejéig terjedő összegű – pénzbeli vagy ilyen értékig terjedő természetbeni átmeneti segélyt állapíthat meg a szociálisan rászorult személynek.

1. Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak az a  személy tekinthető, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, ( jelenleg: 42.750.- Ft egyedülálló esetén 200 %-át (jelenleg: 57.000,- Ft), feltéve, hogy vagyona nincs.

2. Átmeneti segélyt kérelemre vagy hivatalból állapít meg a Szociális és Egészségügyi Bizottság azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó rendkívüli élethelyzetbe kerül és emiatt megélhetése is  veszélybe kerül. Ilyen helyzetnek minősül különösen:

- tartós táppénzes állomány esetén lecsökkent jövedelem

- eseti nélkülözhetetlen gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzése,

  - a családban történt emberi egészséget vagy lakhatást érintő baleset, tragédia,

- átmeneti ellátatlanság

    - súlyos betegség vagy azzal összefüggő kórházi kezelés esetén.

(4) Az átmeneti segély egy naptári évben adható összegének felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.  (jelenleg: 85.500,- Ft).

(5) Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság a segélyt természetben, támogatásként is megállapíthatja. Ez esetben a segély összegének megfelelő mértékben és értékben alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek bevásárlására, közüzemi számla kifizetésre, tüzifa vásárlásra, gyógyszer kiváltásra kerülhet sor, mely esetekben a Szociális Alapszolgáltatási Központ a végrehajtásban közreműködik.

„Szociális célú tűzifa támogatás

14/A. §[9],[10]

1. A szociálisan rászorulók részére a téli fűtéshez szükséges tűzifa biztosításához természetbeni ellátás formájában támogatás nyújtható a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 59/2012. (XI.28.) BM. rendelet 1. mellékletében megállapított összmennyiség (– 262 m3 -) erejéig.

2. Az a személy részesíthető szociális célú tűzifa támogatásban, akinek

1. a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyszemélyes háztartás esetén 350%-át és
2. a lakása fával fűthető.

3. A támogatás mértéke: háztartásonként 0,5 m3.

4. Az elbírálás során előnyt élvez az, aki

a) aktív korúak ellátására, vagy

b)  időskorúak járadékára, vagy

c) tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosult, vagy

d) az önkormányzattól 2012. október 1-től kérelme benyújtásának időpontjáig nem részesült természetbeni tüzifa támogatásban.

5. A támogatás iránti igényeket 2013. január 10 napjáig lehet benyújtani.

6. A kérelmek elbírálása a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.”

15.§

Rendszeres gyógyszerköltség támogatás

(1) Átmeneti segély állapítható meg gyógyszer költség támogatása címén negyedéves rendszerességgel azoknak a közgyógyellátási igazolványra jogosultságukat elvesztő, rendszeres gyógyszert szedő rászorulóknak, akik a gyógyszertártól hozott névre szóló, legalább 2 havi gyógyszer költségük számlájával igazolják a rendszeresen szedett gyógyszereik költségét. A támogatás mértékét a gyógyszerköltség mértékéhez viszonyítottan kell megállapítani.

(2) A gyógyszerköltség támogatása szempontjából szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt is, akinek a családjában az 1 főre eső jövedelem a 14.§ (2) bekezdésében írt jövedelemhatárt legfeljebb 20 %-kal haladja meg, feltéve, hogy vagyona nincs.

16.§

Kivételes elbírálással adott átmeneti segély

(1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság kivételes elbírálással átmeneti segélyt kizárólag kérelemre, azon felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, első alapképzésben résztvevő – egyébként eltartott - fiatal felnőtt hallgató számára állapíthat meg, aki az önkormányzattól tanulmányi ösztöndíj támogatásból önhibáján kívül kimaradt (pl. Bursa Hungarica) vagy abban  nem részesülhetett, de szociális rászorultsága a jelen § (4) bek. szerint fennáll. Elbírálásánál egyebekben az általános szabályok az irányadók.(összegszerűség, eljárási rend, stb)

1. A Szociális és Egészségügyi Bizottság hivatalból vagy kérelemre kivételes elbírálású, összegszerűen nem korlátozott, de az eset összes körülményéhez igazodó mértékű pénzbeli átmeneti segélyt adhat rendkívüli méltánylást érdemlő esetben egyedi elbírálás és egyedi határozati indoklás alapján a rendelet (4) bekezdésében meghatározott kivételes szociális rászorultsági feltételek esetén. Közüzemi és közszolgáltatásokkal kapcsolatos tartozások rendezéséhez kért átmeneti segély természetbeni formában, közvetlenül a jogosult szolgáltató részére is kifizethető, átutalható. ( haláleset, elemi csapás, a családban bekövetkezett súlyos betegség, lakhatás megoldása,stb.)

2. A képviselőtestület  hivatalból –egyszerűsített határozattal - kivételes méltányosságból a családok megnövekedett családfenntartási, gyermeknevelési és iskoláztatási költségterheinek enyhítésére,  a határozatban írt  szempontok és hozzárendelt  támogatás szerint,  családonként vagy személyenként évente maximum 10.000,-Ft összeghatárú pénzbeli vagy természetbeni átmeneti segélyt adhat az éves költségvetési rendeletében jóváhagyott keret terhére.(tanévkezdési pénzbeni, vagy tankönyvtámogatás, karácsonyi szaloncukor juttatás,stb)

3. E § szempontjából szociálisan rászorult az önkormányzat hivatalos tudomása szerint életvitelszerűen is a településen élő, állandó demecseri lakos, aki gyereket nevel, taníttat, vagy egyedülálló, vagy nyugdíjas, vagy más nyugdíjszerű, vagy rendszeres szociális ellátást kap, feltéve, hogy nem rendelkezik jelentős vagyonnal. E § alkalmazása során jelentős vagyonnak minősül a legalább 20Mó Ft forgalmi értéket elérő második vagy további ingatlan.

16/A.§.[11]

Viharkár miatti rendkívüli átmeneti segély

(1) Demecser területén 2009. június 07-én bekövetkezett rendkívüli vihar és jégverés okozta lakhatási károk enyhítésére 2009. június 30-i határidőig benyújtott kérelemre, a rászorult károsultakat rendkívüli átmeneti segély illeti meg.

(2) E §. szempontjából rászorultnak minősül az a tulajdonos, vagy a tulajdonos meghatalmazása alapján a haszonélvező, bérlő, vagy más olyan személy, akit a károsult ingatlanban lakhatásával összefüggésben elemi kár ért.

(3) A rendkívüli átmeneti segély megállapításának feltételei:

a) a károsodott ingatlan lakás céljára szolgáló lakóépületnek minősüljön, vagy életvitelszerű lakhatást nyújtó – legalább az 1993. évi LXXIII. törvény 91/A.§. szerint szükséglakásnak minősülő -  épület legyen, amelyben legalább egy helyiség alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és a WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

b) a károsult a káresemény idején:

ba) az ingatlant életvitelszerűen lakta, vagy

bb) ott bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

bc) életvitelszerű ott tartózkodást tanú és/vagy környezettanulmány bizonyítja, vagy

bd) a károsult életvitelszerűen a lakóingatlant azért nem lakta, mert folyamatban van a lakóingatlan építése, felújítása vagy hagyatékolása, mely a jogosult ott lakását/tartózkodását akadályozta, de a beköltözés folyamatban van,

feltéve a b) pontban szereplő valamennyi esetben, hogy a károsultnak a településen nincs más beköltözhető lakóingatlan a tulajdonában,

c) a kár összege meghaladja a 20.000,-Ft-ot.

d) a károsult írásban vállalja, hogy amennyiben a kár bekövetkezésekor nem rendelkezett biztosítással, úgy a biztosítás megkötéséről haladéktalanul gondoskodik és azt 2009. július 31. napjáig az önkormányzat felé hitelt érdemlően igazolja az eredeti biztosítási kötvény vagy ajánlat bemutatásával, ill.biztosíthatatatlan lakóépületnél e tényt 3 írásos elutasító biztosítói nyilatkozat becsatolásával igazolja,

e) a károsult vállalja, hogy a támogatás, a biztosításból megtérülő összeg valamint saját forrás felhasználásával a helyreállítást legkésőbb 2009. augusztus 31-ig elvégzi, és a támogatással, számlával igazoltan elszámol az önkormányzat felé.

(4) Igazoltnak kell tekinteni a (3) bekezdés e) pontjában írt elszámolást, ha a lakóingatlanon végzett helyreállításról a károsult

a) az eredeti számlát a Polgármesteri Hivatalhoz becsatolja a támogatás összegének felhasználásáról,

b) eredeti számla bemutatása és a jegyző által hitelesített számlamásolat csatolása esetén büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz arról, hogy az eredeti számla melyik biztosítóhoz vagy más szervhez került benyújtásra és csatolásra.

16/B.§.[12]

A segély összegének megállapítása

(1) A viharkár miatti rendkívüli átmeneti segély összege maximum az önkormányzati 3 fős szakértői bizottság által – a 1094/2009.(VI.15.) Kormányhatározatban foglalt szempontok figyelembevételével - megállapított kárnak a 80%-a. A bizottság tagjai: 1 fő építész műszaki szakember, a polgármester és a jegyző.

(2) A viharkár miatti rendkívüli átmeneti segély összege az önkormányzati szakértői bizottság által megállapított kár 80 %-a, amennyiben a károsult a kár keletkezésének időpontjában  az érintett ingatlanra rendelkezett érvényes biztosítással. A segély összegéből ez esetben le kell vonni a biztosító által a lakóingatlan tetőszerkezetében, tűzfalában és kéményében a vihar miatt keletkezett kárra kifizetett kártérítési összeget.

(3) A rendkívüli átmeneti segély összege az önkormányzati szakértői bizottság által megállapított kár 60%-a, amennyiben a károsult a kár keletkezésének időpontjában nem rendelkezett érvényes biztosítással.

(4) Legfeljebb 2009. augusztus 15.-ig pótkár felmérést, korrigálást kérhet az a károsult, aki a viharral összefüggésben keletkezett lakhatási kárát 2009. június 30-ig bejelentette, s ezen időpontig kára felmérésre is került, de a kár felmérését követően a lakóingatlanában utóbb olyan károsodás következett be vagy vált láthatóvá, ami az eredeti felméréskor nem volt látható. A kár kiszámítására ez esetben is a jelen §. (1-3) bekezdései az irányadók.

(5) Az önkormányzat a károsodott lakóingatlanban jégverés miatt keletkezett üvegkárt is elemi kárnak ismeri el, de annak kárenyhítéséhez az átmeneti segély általános szabályai szerint külön kérelem alapján az általános jogosultsági és elbírálási feltételek szerint nyújthat támogatást.

16/C.§.[13]

Az eljárási és elszámolási szabályok

(1) A viharkár miatti rendkívüli átmeneti segély iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba írásban kell benyújtani. Kérelemnek minősül a „Kárfelmérési adatlap értelemszerű kitöltése vagy az önkormányzat által rendszeresített segélykérő nyomtatvánnyal történő benyújtás is. A kérelemhez a 16/A.§.-ban írt nyilatkozatokat, dokumentumokat egyidejűleg, vagy a benyújtástól számított 30 napon belül csatolni vagy – értelemszerűen- bemutatni szükséges, mert ezek hiányában a kérelem nem bírálható el.

(2) Kérelmezőnek vállalnia kell, hogy az önkormányzattal a kár megállapítása és a helyreállítás ellenőrzése során együttműködik. Az önkormányzat a kár felmérésekor és a helyreállítás ellenőrzésekor eljáró önkormányzati szakértő bizottság bevonásával fényképfelvételeket készíthet.

(3) A viharkár miatti rendkívüli  átmeneti segély pénzben vagy természetben nyújtható. A természetbeni támogatás az építőanyagok biztosítását, illetve a helyreállítási munka elvégzését jelentheti.

(4) A viharkár miatti rendkívüli átmeneti segélyt természetben kell megállapítani, ha azt a károsult kéri és a kár elhárítására nagy valószínűséggel önállóan nem képes az alábbi okok valamelyikének fennállása miatt:

a) tartós betegsége, fogyatékossága, rokkantsága miatt, melyet orvosi igazolással vagy egyéb dokumentummal igazolni tud és hozzájárul különleges egészségügyi adatai kezeléséhez,

b) aki idős, legalább 60. életévét betöltötte,

c) egyéb méltányolható családi körülményei – pl.: egyedül élő, stb. – miatt.

(5) A helyreállítási munkát Demecser Város Önkormányzat a 100%-os tulajdonában álló Demecseri Nonprofit Kft. útján végezteti el.

(6) A támogatás összegét a támogatásban részesített károsult 2009. október 31-ig egy összegben köteles az önkormányzat számlájára visszafizetni amennyiben a vállalt feltételek bármelyikét nem teljesítette, illetve amennyiben 2009. augusztus 31-ig nem számol el az önkormányzat felé a 16/A.§.(4) bekezdésben említett módon.

(7) A Képviselő-testület kivételesen egyedi elbírálással, méltányosságból a támogatás visszafizetése alól részben vagy egészben a károsultat mentesítheti, ha a vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése a károsult magatartásán kívül álló, objektív ok miatt következett be. (haláleset, lakóingatlan újabb károsodása, stb.)

(8) A megállapított viharkár miatti rendkívüli átmeneti segélytámogatás jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal kifizethető.

(9) A Képviselő-testület e rendelet 16./A. 16/B és 16/C §.-aiban foglalt hatásköreinek gyakorlását – a jelen §.(7) bekezdésében foglalt egyedi mentesítés kivételével - a polgármesterre átruházza.

17. §.

Azonnali átmeneti segély polgármesteri keretből

(1) A polgármester azonnali segítséget igénylő és rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, polgármesteri hatáskörben eljárva, hivatalból vagy kérelemre átmeneti segélyt adhat minden évben a költségvetésben meghatározott kerete terhére. Esetenként a segély összege maximum 50.000.-Ft erejéig terjedhet polgármester döntésétől függően pénzben, illetve természetben (természetben: gyógyszer, élelmiszer, stb.) A kérelemre egyebekben az általános eljárási szabályok (nyilatkozat, indokolt határozat, stb) irányadók.

2. Demecser Városban legalább öt éve állandó lakos 90., 95. és 100 évet betöltött személyek születésnapi köszöntését a  polgármester  saját hatáskörében gyakorolja. A születésnapi köszöntés részeként a polgármester adja át  az önkormányzat által e §-ban meghatározott összegű, hivatalból megállapított szociális segélyt, az idős személy  időskori egészségügyi problémái megoldására és nehezített életvitele enyhítésére. A rászorultság vizsgálatára a 16.§ (4) bek. az irányadó. Az e célra szóló anyagi juttatást a költségvetésben e célra elkülönített polgármesteri keretből kell fedezni:

90 évesnek                    50.000.- Ft/fő

         95 évesnek                    75.000.- Ft/fő

         100 évesnek                100.000.- Ft/fő mértékben.

„Normatív lakásfenntartási támogatás

18.§[14]

1. A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság szabályait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38-39.§-ai tartalmazzák.

2. A normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének és ingatlana környezetének rendben tartására ezen rendelet 7. §-ában foglaltak szerint.”

„19. §[15]

A normatív és a helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.”

20. §.[16]

Temetési segély

21. §

(1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét ( jelenleg: 71.250,- Ft). A bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a 20%-ánál, de legfeljebb 40.e.Ft.

(2) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-ánál, ami azonban legfeljebb 40.000.Ft, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának megélhetését veszélyeztetné.

(3) A (2) bekezdés szerinti temetési segély összegét havonta utólag, a temetkezési szolgáltatóval kötött külön megállapodásban megállapított feltételek szerint a szolgáltató bank-számlájára kell közvetlenül átutalni, vagy a bemutatott számlák alapján a kérelmezőnek kell készpénzben kifizetni.

(4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, temetkezési számla eredeti és másolati példányait és jövedelemigazolást.

(5) A temetési segélyre vonatkozó hatáskör gyakorlója a polgármester.

Köztemetés

22. §.

(1) Demecser Város területén elhalálozott azon vagyontalan személyt, akinek nincs, vagy 8 napon belül nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója és az egyébként eltemettetésére köteles személy az eltemetésről nem tud gondoskodni, közköltségen temetteti el az Önkormányzat.

(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az elhunyt rendelkezett olyan ingó - ingatlan vagyonnal, melyből a köztemetés költsége visszaigényelhető, illetve az ingatlanra ráterhelhető.

(3) A köztemetés költsége a mindenkori legalacsonyabb osztályú temetés, amit a polgármester állapít meg a temetkezési közszolgáltatást biztosító vállalkozóval kötött mindenkor hatályos megállapodás alapján.

(4) A polgármester kezdeményezésére a képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben, vagy egészben mentesítheti az egyébként eltemettetésre köteles hozzátartozót, ha annak megfizetésére nem képes, mert nincs vagyona s jövedelme legfeljebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 50%-át nem haladja meg.

Közgyógyellátás

23. §

Méltányosságból az a szociálisan rászorult személy jogosult közgyógyellátásra, akinek

1. családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (jelenleg 42.750,-Ft), egyedül élő esetén annak 200%-át (57.000,-Ft) nem haladja meg, továbbá

2. az Szt. 49.§-ában foglalt havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át (7.125,-Ft).

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretébe tartozó szociális alapellátások igénybevételének feltételei

24. §.

(1) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alap- és nappali ellátásokat, melyek a városunkban az alábbiak:

1. szociális étkeztetés egyszeri meleg étkeztetés formájában

aa.) szociális étkeztetés házhoz szállítással

2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés
4. nappali ellátás (idősek és más felnőtt ellátottak klubja igény szerinti napközbeni étkezéssel)

(2) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézménye útján biztosítja. Az ellátások igénybevétele önkéntes. A kérelmet a cselekvőképes igénylő önállóan, a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője beleegyezésével (kivéve, ha a bíróság e tekintetben cselekvőképességét nem korlátozta), cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselője terjesztheti elő.

25.§.

(1) Az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ (a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és Gondozási Központ egyesítésével létrehozott új jogutód intézménye) útján biztosítja az Szt. 86.§. (1) bekezdés e/ pontjában írt családsegítést. A családsegítésre vonatkozó részletes szolgáltatásokra az 1993. évi III. tv. 64. §.-ban foglaltak az irányadóak. A családsegítést térítésmentesen kell biztosítani, megállapodást nem kell kötni.

(2) Szociális étkeztetésben kell részesíteni azt a demecseri állandó lakcímmel rendelkező lakost, az általa eltartottat, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni.

1. A szociális étkezést az önkormányzat által működtetett konyhán lehet igénybe venni, a külön rendeletben meghatározott térítési díj fizetése mellett helyben fogyasztással vagy elszállítással.

2. Szociális étkeztetés a Szociális Alapszolgáltatási Központ útján házhoz szállítással azon személy részére biztosítható, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, hajléktalansága miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodik és vállalja a házhoz szállítás költségének megtérítését.

(3) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú, illetve az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásáról saját erőből nem képesek gondoskodni és ezért ezt az ellátási formát igénylik.

(4)  Szociálisan rászorultnak minősül

1. a 62. életévét betöltött személy,
2. életkorára tekintet nélkül a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a hadigondozott, a rokkantsági járadékos, az I. és II. csoportú rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő személy,
3. fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy életkorára tekintet nélkül
4. a hajléktalan személy életkorára tekintet nélkül.

(5) A szociális rászorultságot a rendszeres pénzellátást megállapító határozat, a fogyatékosságot, pszichiátriai vagy szenvedélybetegséget háziorvosi, vagy kezelőorvosi (pszichiátriai, neurológiai) szakvélemény igazolja.

 (6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

(8) Az ellátás igénybevételét megelőzően étkeztetés - ide nem értve a népkonyhát - és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet vizsgálni kell.

(9) A jövedelemvizsgálatot

1. étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,

2. házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőtől.

(10) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján, az intézményvezető kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságnál.

(11) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére nyújtott ellátás, melyet az önkormányzat a Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubjában biztosít a rászorulóknak.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

26. §.

1. Az alap (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) és nappali ellátás (Idősek Klubja) igénybevétele iránti kérelmeket a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjénél kell benyújtani, aki dönt a felvételről, illetve az ellátás igénybevételének lehetőségéről.  Ha az ellátást igénylő, illetve annak törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz, a képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslatért.

2. Az intézményvezető köteles  a kérelmezők szociális és életkörülményeinek, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, továbbá annak tisztázására hogy a  kérelem a megfelelő ellátás igénybe vételére irányul- e, és a rászorultság feltételei fennállnak e.

3. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti azt a személyt, akinek életét, testi épségét veszélyeztető körülmény – krízishelyzet - az azonnali ellátását indokolja, és nincs a városban eltartásra, gondozásra köteles és képes közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b/p.)

4. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézmény vezetője a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.

5. A megállapodás tartalmazza:

                   a) az intézményi ellátás időtartamát,

                   b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját,

                   c) a személyi térítési díj fizetésére vonatozó szabályokat,

                   d) az intézményi jogviszony megszüntetésének a módját,

                   e) panasztétel lehetőségét, annak kivizsgálásának módját.

6. Ha a (3) bekezdés szerinti esetben 30 napon belül megállapodás nem születik, az ellátást meg kell szüntetni.

7. A személyi térítési díj megállapításáról, a felvételről döntő intézményvezető az ellátás igénybe vételét megelőzően írásban értesíti a térítési díjfizetésre kötelezettet.

8. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi és személyi térítési díját az önkormányzat külön rendelete szabályozza.

27. §.

Az ellátás megszüntetésének, ill. megszűnésének eseteire az Szt l00, 101, 103, 104 §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.

28. §.

A szociálpolitikai kerek-asztal

1. A Képviselő- testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szociális szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, valamint a közfoglalkoztatási terv véleményezésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

2. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a települési képviselők, a szociális-és egészségügyi bizottság tagjai, a kisebbségi önkormányzat elnöke, a szociális intézmények vezetői, valamint a jegyző és a szociális-gyámügyi ügyintézők, valamint feladatkörükbe tartozó ügyekben a védőnők, rendőrség, polgárőrség képviselője, oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei.

Hatásköri Rendelkezések

29. §

1. A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos, az Szt-ben és e rendeletben megállapított,

- az azonnali, rendkívüli esetben polgármesteri keretből megállapított átmeneti segély ,

- normatív és méltányossági lakásfenntartási támogatás,

- temetési segély és a

- köztemetéssel kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre átruházza.

2. A képviselő-testület a jelen rendeletben szabályozott

• átmeneti segély megállapítással kapcsolatos hatáskörét a Szociális Bizottságra átruházza

3. A Szt-ben meghatározott alábbi szociális feladat- és hatásköröket a jegyző gyakorolja:

1. időskorúak járadékának megállapítása 
2. rendszeres szociális segély megállapítása
3. a rendelkezésre állási támogatás megállapítása
4. ápolási díj megállapítása
5. közgyógyellátási igazolvány megállapítása
6. méltányossági közgyógyellátási igazolvány megállapítása.    

Záró rendelkezések

30. §

1. E rendelet a kihirdetését követően 2009. április 10.-én lép hatályba.

2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 10/2008./IV.18./ rendelet hatályát veszti.