1. A szabályzat célja

Ezen Pályázati Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának módját, az előkészítéshez és a lebonyolításhoz kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a pályázók számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.

1. A pályáztatás típusa

A pályázat nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy pályázatot bárki benyújthat, aki jelen szabályzatban és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, illetve az értékelésen részt vehet.

1. A pályázati hirdetményre és a pályázati kiírásra vonatkozó szabályok

3.1 A pályázati hirdetményt a kiírónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján legalább 10 napra jól látható módon ki kell függeszteni, továbbá az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni (továbbiakban: közzététel). A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat honlapján való megjelentetése tekintendő.

3.2 A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

3.3 A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

3.4 A pályázati kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. A kiíró valamennyi pályázónak köteles a pályázók egyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást biztosítani.

3.5 A kiíró a pályázati ajánlattételi határidőt nem határozathatja meg, a pályázati hirdetmény közzétételétől számított 10 napnál rövidebb időtartamban.

3.6 Amennyiben a kiíró előírja, hogy a pályázó egynél több példányban köteles az ajánlatát benyújtani, a pályázó köteles egyértelműen meghatározni és megjelölni az eredeti példányt. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, a kiíró az eredeti megjelöléssel ellátott példányt tekinti irányadónak.

3.7 A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem harmadik személyeknek, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.

1. A pályázati biztosíték

4.1 A pályázaton való részvételt a kiíró biztosíték adásához is kötheti, melyet a kiíró által a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, és közzéteszi a pályázati kiírásban.

4.2 A biztosítékot a pályázati hirdetmény visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve – vissza kell adni.

4.3 Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

1. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

5.1 A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.

5.2 A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén – ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró a kiírás visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

5.3 A részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, vagy a pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

5.4 A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát.

5.5 A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és a pályázat benyújtásával kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

1. A pályázati ajánlat

6.1 A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes nyilatkozatát különösen:

a/ a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételekre vonatkozóan,

b/ a pályázatban megjelölt vagyon hasznosításának a pályázati kiírásban megjelölt módjáról,

c/ a vételár vagy az ellenszolgáltatás összegéről, a fizetési feltételek vállalásáról.

6.2 Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot a kiírásban megjelölt módon és időben a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

6.3 Az ajánlatot – ha a kiíró másképpen nem rendelkezik – zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

6.4 A pályázó – a kiíró felhívására – köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

6.5 Az ajánlat zárt borítékban a pályázati hirdetményben megjelölt helyen és időpontig nyújtható be a kiíróhoz.

1. Ajánlati kötöttség

7.1 A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

7.2 A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

1. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

8.1 A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

8.2. Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat az ajánlatkérő a felhívásban megjelölt időpontban bontja fel.

8.3 Az ajánlatok felbontásánál a kiíró képviselője, a pályázók, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.

8.4 Az ajánlatok nyilvános felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát a pályázó megtiltotta. A pályázati kiírásban megadott bírálati szempontokra tett ajánlati elemek nyilvánosságra hozatalát a pályázó nem tilthatja meg.

8.5 Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt pályázókról a kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.

8.6 A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdést és az érintett pályázó által arra adott választ írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlat elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az értelmezést szolgálhatja.

1. A pályázat elbírálása

9.1 A pályázatokat az e rendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkört gyakorló bírálja el.

9.2 Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

a/ olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;

b/ az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;

c/ az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint e rendeletben foglaltaknak;

d/ biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

e/ amely az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy valamely feltételhez köti;

f/ olyan pályázó nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.

9.3 Érvényes az ajánlat, amely mindenben megfelel – azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve – a pályázati kiírásnak.

9.4 Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésen e rendelet hatásköri rendelkezései szerinti személynek, szervezetnek kell elbírálnia.

9.5 A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

a/ a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,

b/ munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,

c/ szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

d/ ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.

9.6 Az 9.5 pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

9.7 A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely a 9.5 – 9.6 pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

9.8 Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.

9.9 A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

9.10 Eredménytelen a pályázat, ha:

a/ a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett;

b/ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak;

c/ a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;

d/ a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

9.11 Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdés tisztázása szükséges, az elbíráló a pályázótól felvilágosítást kérhet. A kért adat, kérdésre adott válasz a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezheti.

9.12 A kiíró az ajánlatokat kizárólag ez elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.

9.13 A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

9.14 Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult az állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.

9.15 A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.

9.16 A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.

9.17 A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

1. A pályázat eredményének közzététele, szerződéskötés

10.1 A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

10.2 Szerződés kizárólag azzal a pályázóval köthető, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.

10.3 A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 10 napig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.