Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§ (1)   Demecser Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) tart fenn az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék, biohulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és kezelésére.

(2)    Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja.

2.§ (1)   A közszolgáltatás ellátására a Társulás kizárólagos tulajdonában lévő Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) mint közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult.

(2)    A Közszolgáltató tevékenysége kiterjed a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 42. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feladat ellátására, kivéve a Ht. 42. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat.

(3)    A közszolgáltatási szerződésnek a Ht-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

1. a közszolgáltatói tevékenység végzésének általános szabályait;
2. az adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályait;
3. nyilatkozattételre és kapcsolattartásra kijelölt személyek körét.

2. A közszolgáltatás tartalma

3.§    A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

1. az ingatlanhasználó vegyes hulladékának gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
2. az ingatlanhasználó ingatlanán keletkező biohulladék gyűjtésére és kezelésére;
3. a természetes személy ingatlanhasználó ingatlanán keletkező nagydarabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladék gyűjtésére és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
4. elkülönítetten gyűjtött települési hulladék gyűjtése, kezelése;
5. hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetésére és az ott gyűjtött hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;
6. a vegyesen gyűjtött hulladékok előkezelésére, a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására.

3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határai

4.§    A közszolgáltatás Demecser város közigazgatási területére terjed ki.

4. A közszolgáltatás kötelező igénybevétele

5.§ (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.

(2)  A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére. Viszont a gazdálkodó szervezetnek – mint ingatlanhasználó – a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a Ht. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodnia.  

(3)  A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra történő hivatkozással, hogy a szolgáltatást nem, vagy csak részben veszi igénybe.

6.§ (1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevétele hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2)  Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

5. A közszolgáltatás rendje, módja

7.§    A hulladék gyűjtésének, elszállításának rendjét a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót írásban tájékoztatja.

8.§^[1] (1)       A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített ingatlanonként 1 db szabványos gyűjtőedény használata kötelező.

(2)   A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló és erre a célra rendszeresített és forgalmazott gyűjtőedény beszerzésének kötelezettsége az ingatlanhasználót terheli.

(3)   A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény űrtartalma ingatlanonként az ingatlanhasználó választása szerint:

1. 120 liter űrtartalmú,
2. 80 liter űrtartalmú,
3. 60 liter űrtartalmú.

(4)    60 literes űrtartalmú edényt az az ingatlanhasználó választhat, aki a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy, továbbá erről a jegyző - a lakosságszolgálati iroda által előkészített és illetékmentesen kiadott - igazolásával rendelkezik.

(5) Az egyedül élő személy meghatározásánál a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés e) és f) pontjában foglaltak az irányadóak.

(6) A gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes hulladék súlya :

1. 120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 28 kg,
2.  80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 21 kg,
3.  60 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 14 kg.

9.§    Alkalmilag keletkező, a 8. § (3) bekezdésében engedélyezett mennyiséget meghaladó többlethulladék gyűjtésére csak a Közszolgáltató azonosító jelével ellátott (emblémás) szürke színű műanyag zsák használható, a Közszolgáltató csak az ilyen módon kihelyezett többlethulladék elszállítására kötelezhető. A zsák a Közszolgáltatótól beszerezhető.

6. A gyűjtőedények használata, kezelése, elhelyezése

10.§ (1) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatra vonatkozó engedély alapján lehet elhelyezni.

(2)  Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a Közszolgáltató által megjelölt időpontban a közterületen, a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3)  A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(4)  A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - zárt állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza.

(5)  Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(6)  Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz-és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, építési-bontási törmeléket vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a gyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

11.§  Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a részére átadott gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztántartásáról.

12.§  A Közszolgáltatótól bérelt gyűjtőedények esetében a rendeltetésétől eltérő használat miatt keletkezett kárt az ingatlanhasználó köteles megtéríteni a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül.

7. A vegyes hulladék gyűjtése, szállítása

13.§  A vegyes hulladékot hetente legalább egyszer el kell szállítani.

14.§  A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény űrtartalma ingatlanonként 120 liter/ingatlan/hét.

8. A biohulladék gyűjtése, szállítása

15.§  Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező biológiailag lebomló növényi eredetű zöldhulladékot más hulladékoktól elkülönítve saját zöldterületén komposztálni. Amennyiben erre lehetősége nincs, a Közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarokban (Nyíregyháza, Korányi F. u. 3 és Kerék u. 1.) és komposztáló telepeken (Kisvárdai, Nagyecsedi és Nyíregyházi Regionális hulladékkezelő Központok) térítésmentesen veszi át.

16.§ (1)   A komposztálóba kell kerülnie az ingatlanon keletkező összes zöldség-és gyümölcs maradványnak, hervadt virágnak, falevélnek, levágott fűnek, kerti gyomnak, levágott faágaknak (összeaprított formában), faforgácsnak, fűrészpornak.

(2)  Tilos a komposztálóba tenni azokat a hulladékokat, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak közé.

9. A lomhulladék gyűjtése, szállítása

17.§ (1)   A Közszolgáltató a lomhulladék gyűjtéséről és elszállításáról évente egy alkalommal gondoskodik.

(2)  A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos lomhulladékot szállítja el.

(3)  A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki :

1. építési és bontási hulladék,
   
2. veszélyes hulladék,
3. vegyes hulladék,
4. elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag-és fémhulladék,
5. biohulladék,
6. ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék.

18.§ (1)   A lomhulladékot az ingatlan használó a Közszolgáltató által hirdetmény útján, valamint honlapján előzetesen megjelölt helyen és időben helyezheti ki.

(2)  A lomhulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a szállítójármű részére jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

10. Elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása

19.§ (1)   A Közszolgáltató a település közigazgatási területén a Ht. 39.§ (5) bekezdés szerinti elkülönített gyűjtést köteles megszervezni, az ingatlanhasználó köteles azt igénybe venni.

(2)   Az elkülönített hulladék gyűjtését a Közszolgáltató:

1. házhoz menő gyűjtőjáratokkal,
   
2. hulladékgyűjtő udvarok, komposzttelepek üzemeltetésével,
3. gyűjtőszigetek működtetésével

vagy ezek kombinációjával biztosítja.

(3)  Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott sárga vagy kék színű, a közszolgáltató emblémájával ellátott 120 literes hulladékgyűjtő zsákba gyűjti.

(4)  Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigeteken is elhelyezheti.

(5)  A hulladékgyűjtő zsákban és a gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben csak azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el.

(6)  Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó gyűjtőzsákok ürítésének minimális gyakorisága havi egy alkalom, mely gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja.

(7)  Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag üveg és fém hulladék, az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel. 

(8)  A Közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot az általa üzemeltetett komposztáló telepen is átveszi.

(9)  Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékudvarban valamint a komposzttelepen elhelyezze

11. A hulladék elhelyezése

20.§ (1)   E rendelet hatálya alá tartozó hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, a Közszolgáltató üzemeltetésében lévő Kisvárdai Regionális Hulladékkezelő Központban végezhető.

(2)  A Közszolgáltató hulladékudvart üzemeltet:

a) 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 3. 

b) 4400 Nyíregyháza, Kerék utca 1. 

(3)    A zöldhulladék átvételét a közszolgáltató a Kisvárdai Regionális Hulladékkezelő Központ Komposzttelepén biztosítja.

12. A közszolgáltatás szünetelése

21.§ (1)   Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát - legkésőbb a szünetelés megkezdését megelőző 15. napig – a Polgármesteri Hivatalban vagy a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti.

(2)  Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3)  A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló, vagy meghatalmazottja jogosult. A kérelmet évente kell benyújtani. A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető.

(4)  Ha az ingatlanon a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból hulladék keletkezik, annak tényét a Közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles legalább 8 nappal korábban Polgármesteri Hivatalban vagy a Közszolgáltatónál bejelenteni.

22.§ (1)   A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a Közszolgáltató és a Polgármesteri Hivatal jogosult ellenőrizni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja, a közszolgáltatási díjat pótlólagosan kiszámlázza, továbbá jogosult költségeit érvényesíteni.

(2)  A szüneteltetés jogszerűségét az ingatlanhasználó a szüneteltetés időtartamára kibocsátott közüzemi igazolással igazolhatja. A Közszolgáltató az igazolást elfogadja, ha a használaton kívüli ingatlanon éves viszonylatban a vízfogyasztás a 3 m³-t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.

(3)  Amennyiben a szüneteltetés feltételei fennállnak, de a szüneteltetést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével és a (2) bekezdés szerinti igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását.

(4)  Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

14. A Közszolgáltató jogai és kötelezettségei

23.§ (1)   A Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének és ingatlanhasználó általi igénybevételének feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásokról - a változás hatályba lépése előtt legalább 3 nappal - a honlapján vagy hirdetmény útján tájékoztatást nyújt, vagy az ingatlanhasználót közvetlenül írásban értesíti.

(2)  A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésének és szállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és nap) - a keletkező hulladék mennyiségének figyelembevételével - a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót az (1) bekezdésben meghatározott módon értesíti. Ennek keretében a Közszolgáltató tájékoztatja az ingatlanhasználót a gyűjtőszigetek működéséről.

24.§ (1)   A települési hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

(2)  Szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(3)  Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy használhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról, illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni.

(4)  A Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, ha:

1. nem a Közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben kerül átadásra, vagy
   1. a szállításra átadott gyűjtőedényben a hulladékot a 10. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak megszegésével helyezték el, és azt a Közszolgáltató felhívására sem tették üríthetővé,
      
2. a gyűjtőedényben veszélyes hulladékot helyeztek el,
3. a gyűjtőedényben a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknál több hulladékot helyeztek el, emiatt az túltöltött, túlsúlyos és a gyűjtőedény nem zárható le.

(5)  A hulladék elszállításának (4) bekezdésben meghatározott bármely ok miatti megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.

(6)  Amennyiben az ingatlanról elszállított hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az alkalmazott gyűjtőedény befogadóképességét, a Közszolgáltató jogosult az ingatlanhasználót egy második edényzet beszerzésére felszólítani. A felszólításnak az ingatlanhasználó 30 napon belül köteles eleget tenni.

25.§ (1)   Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást e rendeletben meghatározott módon igénybe venni.

(2)  E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:

1. az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani,
   
2. a települési hulladékot gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény-és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
3. a települési hulladékot annak elszállításáig e rendeletben foglaltak szerint gyűjteni, tárolni, és a Közszolgáltató által meghatározott járatnapon a Közszolgáltató részére átadni,
4. a veszélyes hulladékokat a települési hulladék összetevőitől elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a hulladékgyűjtő udvarokba bevinni, ott elhelyezni,
5. a közszolgáltatás igénybevételében bekövetkezett változást a Közszolgáltató részére bejelenteni,
6. a közszolgáltatás díját megfizetni.

(3)  Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a hulladék kezeléséről gondoskodni.

(4)  Gazdálkodó szervezet köteles az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladékot elkülönítetten gyűjteni és azt a közszolgáltatónak átadni.

26.§ (1)   Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalban vagy a Közszolgáltatónál bejelenteni, ha tulajdonváltozás, vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik. Tulajdonosváltozás esetén, a bejelentési kötelezettség mindkét (új és régi) tulajdonost terheli.

(2)  Az igénybevételi kötelezettség keletkezése, megszűnése a Közszolgáltató részére igazolható:

1. személyes bejelentéssel, ha az együttesen jelenlévő két fél egybehangzó nyilatkozatot tesz, az elszámolás megtörténik és az igénybevételre kötelezett ingatlanhasználó az igénybevételi szerződést megköti, vagy
   
2. az ingatlanhasználat változására okot adó, a használat jogcímét igazoló okirat bemutatásával.

15. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

27.§ (1)   E rendelet alapján a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a Közszolgáltató nyilvántartást vezet az azonosításához szükséges adatok feltüntetésével. Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.

(2)  Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

1. a közszolgáltatás ellátásához szükséges információkat,
   
2. a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht-ben rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),
3. a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(3)  Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait az igénybevételre kizárólag a közszolgáltatási díj megfizetése érdekében, a további adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(4)  A Közszolgáltató köteles:

1. megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,
   
2. gondoskodni az adatok biztonságáról,
   1. meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat-és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
      

(5)  A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait -az adatok tárolása kivételével -a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

16. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések

28.§ (1)   Az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat természetes személy ingatlanhasználó esetén negyedéves, nem természetes személy ingatlanhasználó esetén az igénybevételi szerződésben meghatározottak szerint negyedéves, vagy havi bontásban, utólagosan köteles megfizetni.

(2)  Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

29.§ (1)   Amennyiben az ingatlantulajdonos elmulasztotta bejelenteni, hogy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált, a Közszolgáltató jogosult az ingatlan birtokbavételének napjától számítva - a 27. § (3) bekezdésben foglaltak szerint - díjhátralék megállapítására és megfizettetésére.

(2)  A természetes személy ingatlanhasználó elhalálozása esetén a közszolgáltatási díj megfizetésére a természetes személy ingatlanhasználó örököse - házastársi vagy egyéb, a természetes személy ingatlanhasználó halála esetére alapított haszonélvezeti jog megnyílta esetén a haszonélvező - a halál beálltát követő naptól köteles.

(3)  A közszolgáltatási díj megfizetésére a díj megfizetésének elmaradása esetén az ingatlant együttesen használó egyetemlegesen kötelezhető.

(4)  Túlszámlázás esetén a Közszolgáltató a többletösszeget és a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja. A díjfizetési késedelem esetén a Közszolgáltató jogosult a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani.

(5)  Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

17. Díjmentesség

30.§ (1)   A közszolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége alól mentességet kérhetnek a 70. életévét betöltött egyedül élő ingatlantulajdonosok, a 70. életév betöltését követő hónap első napjától.

(2)  A mentesség iránti kérelmet a Demecseri Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(3)  Az egyedül élés tényét a Polgármesteri Hivatal ellenőrizheti.

(4)  Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 70 éven felüli egyedül élő személyek helyett a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére számla ellenében megfizeti.

18. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

31.§ (1)   A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(2)  Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig, a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

Többlakásos ingatlanok esetén:

1. a lakó és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (lépcsőház, folyosó, pince és padlásrész, közös illemhely, hulladékgyűjtő és az ehhez tartozó területnek, stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről az érintettek megállapodásában meghatározott személy (ek)-nek, annak hiányában a tulajdonos (ok)-nak,
   

2. a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek a tisztántartásáról, rendszeres takaritásáról, rovar- és rágcsáló mentesitéséről pedig a használó (k) köteles (ek) gondoskodni.
   

(3)  A város területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, hulladéktól, vadonélő bokortól megtisztítani.

(4)  Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, sikosságmentesítéséről, a szilárd burkolat utak tisztántartásáról, hulladéktárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(5)  Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(6)  Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed, ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész vagy virágos sáv, illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni (továbbiakban: járda).

(7)  Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége.

(8)  Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(9)  A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiírtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(10)  Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosságmentesítés a jegyző a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén (a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére) elvégeztetheti.

(11)  Ónos esőtől, jégtől, hótól síkosság vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporrészt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(12)  A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(13)  Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(14)  Építési területen és építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést vezető kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(15)  Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(16)  Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(17)  A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(18)   Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos!

19. Csapadékvíz levezetés biztosítása

32.§ (1)   A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2)  Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3)  Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4)  A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos!

(5)  A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangóvizek keletkezését és posványódását. E feladat ellátásáról a jegyző, a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(6)  A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait hulladék vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

33.§    Közutakon történt állat elhullását, az azt észlelőnek a Polgármesteri Hivatalnak azonnal be kell jelenteni.

20. Nyílt-téri égetés

34.§^[2]

21. A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

35.§ (1)   A város gazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok játszóterek, sorfák (továbbiakban: parkok) gondozását.

22. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

36.§ (1)   A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken - amennyiben azok a közösség számára megnyitottak - a jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(2)  Aki e rendeletben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi - amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg - szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

18. Záró rendelkezések

37.§ (1)   Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti a hulladékkezelési közszolgáltatásról és köztisztaságról szóló 4/2006. (II.03.) önkormányzati rendelet.