G1

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK

21/2013.(X.30.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásáról és környezetvédelemről

Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 13. §. (1) bekezdés 5. és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a köztisztaság fenntartásáról és környezetvédelemről az alábbi rendeletet alkotja: 

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A köztisztaság fenntartása városunk elsőrendű közegészségügyi érdeke, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet szennyeződését, fertőzését előidéző tevékenységtől, magatartástól tartózkodni.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG

1.Fogalmi meghatározások

1. §

E rendelet szempontjából:

• Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra /üdülés, pihenés, szállás stb./ céljára szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása,

• Települési szilárdhulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárdhulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása.

• Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet /közút, járda, tér, park/ továbbá az építmények közhasználatra átadott része /épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró/,

• Települési szilárdhulladék: a  háztartási hulladék /szemét/

• Esetileg szállítható alkalmi szilárd hulladék: Az f.) pont alá nem tartozó, eseti  

      megrendelés alapján elszállítandó hulladék (pl: építési, bontási törmelék, autóroncs).

• Háztartási hulladék /szemét/: A lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben a területeken keletkezett szilárdhulladék, így pl: a salak /beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is/, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék, a kerti- és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező hulladék mennyisége nem haladja meg a szokásosnak minősülő mennyiséget.

• Szabvány gyűjtőedényzet:

1. 1-2 fős családok, háztartások, időszakosan használt épületek (Tisza-parti üdülő) esetében: a háztartásból származó szilárdhulladék, illetőleg a háztartási hulladék elhelyezését szolgáló 60 liter űrtartalmú rendszeresített kuka,
2. 2 fősnél nagyobb családok, háztartás esetében: a háztartásból származó szilárdhulladék, illetőleg a háztartási hulladék elhelyezését szolgáló 120/140 liter űrtartalmú rendszeresített kuka

• Hulladékgyűjtő zsák: a háztartásból származó szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladék elhelyezését szolgáló egyedi azonosítóval ellátott műanyag zsák.

2. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

1. §

1. A lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének /kapualja, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha szárító, pince és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó – és gyűjtő udvar, stb./ tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak,

1. A lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

1. A vasúti, közúti kereszteződéseknél az utak beláthatósága érdekében az ingatlan melletti terület gyomtalanításáról az ingatlan használójának, tulajdonosának kell gondoskodnia.

1. §

A közterület – ideértve a rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztántartása és az ott keletkezett települési szilárdhulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról az 5. §-ban meghatározottak kivételével az önkormányzat gondoskodik a GAMESZ-en keresztül.

1. §

:

1. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni

• az ingatlan előtti járdaszakasz /járda hiányában egy méteres területsáv/ ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, tisztántartásáról, gyommentesítéséről, síkosság mentesítéséről.

• a járdaszakasz melletti nyitott árok és ezek műtárgyai tisztántartásáról, csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, és más hulladékok eltávolításáról.

1. A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt és közterületet a használó köteles tisztán tartani, jégmentessé tenni, és a hulladékot eltávolítani. A használó köteles gondoskodni a kereskedelmi, vendéglátó egység előtt hulladékgyűjtő edény elhelyezéséről.

1. A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használata esetén /árusítás, építési-szerelési munka, stb./ a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani.

3. A köztisztasági szolgáltatás ellátása

1. §

1. Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) közszolgáltatóval (a továbbiakban: Közszolgáltató) kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

1. A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a TÉRSÉGI HULLADÉK-GAZDÁLKODÁSI Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta utca 22.) alvállalkozó bevonásával végzi. Az alvállalkozó tevékenysége a hulladék gyűjtésére, szállítására valamint adminisztratív tevékenységek ellátására terjed ki. Az alvállalkozói tevékenység közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya 70 %.

7. §

1. Az ingatlan tulajdonosa köteles a szolgáltató által nyújtott helyi közszolgáltatást igénybe venni.

   (1a) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik. 

(1b) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(1c) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.

(1d) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.

(1e) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, az (1b) és (1c) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.

(1f) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1a) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért. 

1. A szervezett szilárdhulladék elszállítása során a lerakóhelyen történő hulladék elhelyezéséért díjat kell fizetni.

1. A szilárd hulladék elszállításáról a családi házaktól, ill. Tisza-parti üdülőktől a szolgáltatást végző hetente egy alkalommal köteles gondoskodni.

1. A szemétszállítás a szolgáltató által meghatározott napokon, ütemezés szerint történik, melyről a lakosság hirdetmény útján értesül.

1. A szilárdhulladékot elszállítás céljából – a szállítás napján – az ingatlan bejáratánál, vagy a bejárat előtt lévő közterületen kell elhelyezni. Az átvétel alkalmával a szennyezett közterület megtisztításáról a szállító személyzet köteles gondoskodni.

1. Az ipari és egyéb tevékenységet folytató szövetkezetek, vállalatok, vállalkozók megállapodhatnak a náluk keletkezett szilárdhulladék szolgáltató által történő elszállításáról, viszont ez a körülmény nem mentesít a szemétlerakási díj fizetése alól.

1. A szervezett szolgáltatást igénybe vevők számára a Rendelet 2. §. g.) és h.) pontjábanmeghatározott szabványos és rendszeresített hulladékgyűjtő (típus edényzet) vagy egyedi zsák használata kötelező. Az alkalmazott tárolóedények térfogata a gyűjtés gyakoriságának és a hulladék mennyiségének megfelelő, a kötelező közszolgáltatás lakásonként maximum 1 db. 60 ill. 120/140 literes tároló edényzet. Az ezen felül keletkező hulladék elszállítása a 2. §. h.) pontjában meghatározott hulladékgyűjtő zsákkal biztosítható.

1. A tárolóedénnyel nem rendelkező lakosok részére, és a háztartásonként szabvány gyűjtő edényben elhelyezhető mennyiségen felüli hulladék elhelyezésére a közszolgáltató egyedi jelzésű zsákokat biztosít (térítés ellenében).

1. A tárolóedények szállítás napján történő kihelyezéséről, a rendeltetésszerű használatáról, tisztításáról, megőrzéséről, és zsákos biztonságos bekötéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

1. A szolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha az nem a 7.§. (7) bekezdésében meghatározott szabványos tároló edényben kerül átadásra, kivéve a 7. §. (11) bekezdésében meghatározott esetet.

1. A nagyobb méretű berendezési tárgy (lom) szervezett összegyűjtéséről és szállításáról (lomtalanítás) a szolgáltatást végző évente legalább egy alkalommal köteles gondoskodni, előre meghirdetett időpontban.

1. A települési szilárdhulladék szállítását Ibrány közigazgatási területén a szolgáltatást végző kizárólag célgépjárművel végezheti. A szállítás során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a célgépjárműbe történő rakodás, ürítés, illetőleg szállítás során ne szóródjon, és más környezetterhelést ne idézzen elő.

1. A szilárdhulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedényben a hulladék elhelyezése annak a kötelessége, akinél a hulladék keletkezett. A gyűjtőedényt úgy kell elhelyezni és kezelni, hogy annak tartalma sem a talajt, sem a levegőt ne szennyezze, bűzt ne árasszon.
2. A tulajdonos jogosult a szolgálattónak a hulladék elszállítására irányuló megrendelését bejelenteni, ha ingatlanán a helyi közszolgáltatás alá nem eső, a Rendelet 2.§. e.) pontja szerinti esetileg szállítható alkalmi szilárd hulladék keletkezik.
3. 
   
4. 
   

   (17)

7/A §

 Elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása

(1) Az elkülönített hulladék gyűjtését a közszolgáltató:

a) házhoz menő gyűjtőjáratokkal,

b) hulladékgyűjtő udvarok, komposzttelepek üzemeltetésével,

c) gyűjtőszigetek működtetésével,

vagy ezek kombinációjával biztosítja.

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott  200 l űrtartalmú kék-sárga színű műanyag szelektív gyűjtőedényzetben gyűjtheti..

 (3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigeteken is elhelyezheti.

(4) A szelektív gyűjtőedényzetben és a gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben csak azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el.

(5) Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó szelektív gyűjtőedényzet ürítésének minimális gyakorisága havi egy alkalom, mely gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja. „

(6) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag üveg és fém hulladék, az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel.

(7) A Közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot az általa üzemeltetett komposztáló telepen (Nyíregyházi Hulladékkezelő Központ Komposzttelepe 4400 Nyíregyháza, Szállási út 72.) is átveszi.

(8) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékudvarban valamint a komposzttelepen elhelyezze.

8. §

1. A közszolgáltatást igénybevevő által fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának szorzata. A közszolgáltatási díj éves mértékét a gyűjtőedényzet egységnyi díjtételének és az egy év alatti ürítések számának szorzataként kell megállapítani. Hulladékgyűjtő zsák alkalmazása esetén a fizetendő díj szintén a fenti adatok igénybevételével történt kalkulációval került kialakításra.

1. Az éves díjmegállapítás szempontjából 60 literes gyűjtőedényzet díjfizetésre az a háztartás (család) ingatlan jogosult, ahol adott év január 1-én az együtt élők száma nem haladja meg a 2 főt, ill. időszakosan használt épületek (Tisza-parti üdülő) esetében április-szeptember közötti időszak.

 (3) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.

(3a) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3b) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.

(3c) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(3d) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát.  A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m³ –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.

(3e) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg a (3d) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.

(3f) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti a (3d) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.

(3g) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.  A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.

(3h) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (3a) bekezdésben valamint a (3e) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.

(3i) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a (3d) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(3j) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.”

1. A háztartások, családok létszám adatait a 60 l-es gyűjtőedényzethez kapcsolódó díj vonatkozásában az adott év január 1-i állapotnak megfelelően a lakcímnyilvántartás adataival történő egyeztetés és az ingatlantulajdonos által adott év január 15-ig esedékes bejelentés alapján önkormányzat évente egyszer, január 31-ig bocsátja a közszolgáltató rendelkezésére.

(5) Az ingatlan tulajdonos személyében bekövetkezett változás esetén az új tulajdonos köteles tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése napjától a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(6)

1. A 60 és 120/140 literes gyűjtőedényzet és a hulladékgyűjtő zsák utáni közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt által megküldött számla alapján köteles megfizetni negyedévente . Az önálló telephellyel rendelkező vállalkozások egyedi megállapodást kötelesek kötni a szolgáltatóval.

1. A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetni a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-nek.

      (9)  A közszolgáltatási díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. Késedelmes díjfizetés esetén a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt jogosult a késedelmi kamat felszámítására

8/A §

„Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

 (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. 

(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

a)  a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,

b) a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),

c) a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,

d) a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(6) A Közszolgáltató köteles:

a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodni az adatok biztonságáról,

c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

8/B §

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések,

a Közszolgáltató nyilvántartása

(1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

(4) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(5) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(6) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(7) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi. 

(8) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg. 

(9) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(10) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.

(11) A (10) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(12) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.

(13)  Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba. 

(14) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(15) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.”

4.A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

9.§

Minden huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez és minden olyan területre, illetve létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, a közegészségügyi és építésügyi hatósági előírásoknak, továbbá a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet kell létesíteni, fenntartani, folyamatosan tisztán tartani és rendszeresen fertőtleníteni. Ennek elvégzése a 3. és 4. §-ban érintetteket az érdekeltségüknek megfelelően terheli.

10.§

1. Élelmiszer és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, strandokra ebeket – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett a vakvezető kutya kivételével – még pórázon sem szabad bevinni.

1. Állatokat közterületen legeltetni csak az önkormányzat által kijelölt helyen szabad.

11. §

1. Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületi ivókutak és foglalt források környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztántartani és megvédeni az esetleges szennyeződéstől.

1. Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizet szolgáltató kút, illetőleg forrás vizét közvetlenül vagy a talajon keresztül szennyezheti, a közegészségügyi, a vízügyi és az építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon /védőtávolságon, védőterületen belül nem szabad létesíteni és fenntartani.

1. Az ivásra alkalmatlan, szennyezett vagy fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat és forrást a vízügyi hatóságnak – a közegészségügyi – járványügyi felügyelő kezdeményezése alapján – „NEM IVÓVÍZ” – szövegű felirattal és nemzetközi jelzésű ábrával kell megjelölni.

12. §

Minden olyan területen, illetőleg létesítményben, ahol tömegforgalom bonyolódik le, a 3. és 4. §-ban említettek kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

5. A köztisztasági rendelkezések megtartásának ellenőrzése

13. §

1. A köztisztasággal kapcsolatos:

• Közegészségügyi előírások megtartásának rendszeres ellenőrzéséről a közegészségügyi – járványügyi felügyelő,
• kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről az érdekelt szakhatóság közreműködésével – az önkormányzati hivatal gondoskodik.

III. .FEJEZET

VEGYES ÉS HATÁLYBALÉTETŐ RENDELKEZÉSEK

14. §

Ezen rendelet 2013. december 1-én lép hatályba, mellyel egyidejűleg a 1/2009. (II. 06.), és 29/2009. (2010.01.01.)  önkormányzati rendeletek hatályukat veszítik.

Ibrány, 2013. október 29.

                                   Berencsi Béla                                                   Bakosiné Márton Mária

                                   polgármester                                                        jegyző