Szerkesztés...

L1

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK

28/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Ibrány Város Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdése, 25 § (3 bekezdése), 26. § 32. §. (1) és ((3))bekezdése, a  35.§ (2) bekezdése, a 37/A § (3)bekezdése  a 38. § (9) bekezdés, a 45. § (1) bekezdése, 46 § (1) bekezdése, 47. § (2)bekezdése, és 50. § (3) bekezdés, 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján  az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés alapján meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Eljárási szabályok

1.§

(1)   Az ellátás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul.

(2)   A kérelmeket év közben folyamatosan, az ellátás formájának megfelelő, a képviselő-testület által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán személyesen, vagy postai úton lehet benyújtani.

(3)   A kérelemhez minden esetben mellékelni kell az (5) bekezdésben foglaltak kivételével az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást.

(4)   Önálló jövedelemmel nem rendelkező, s nappali rendszerű iskolai képzésben nem részesülő nagykorú személyek esetében a rendszeres ellátásra irányuló kérelem alkalmával igazolni kell, hogy a kérelmező, illetve vele együtt élő családtagja regisztrált álláskereső.

(5)   Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat bekérni újból nem lehet.

2.§

(1)   Amennyiben a benyújtott kérelem hiányos, úgy az elbírálásra jogosult szerv a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel, melynek ideje nem számít bele az eljárási határidőbe.

(2)   A beadott kérelemben foglaltakat az elbíráló szerv a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján jogosult ellenőrizni. (lakcímnyilvántartás, gépjármű nyilvántartás)

(3)   A jogerősen megállapított ellátások folyósításáról

a)      rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

b)      egyéb esetekben a határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül a Pénzügyi Iroda gondoskodik folyószámlára utalással, illetve pénztári

                   kifizetéssel.

      (4) A képviselő-testület a saját hatáskörben nyújtott ellátások jogszerűségének ellenőrzésére külön eljárásrendet nem alkot, az a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével történik.

PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

Önkormányzati segély

3. §

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére, a nem várt többletkiadásai céljára önkormányzati segély adható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti segély adható a kiskorú gyermeket nevelő családok részére, az intézményi térítési díjának részben, vagy teljes egészében való megtérítésére, gyermekek és felnőttek ruházatának pótlására, élelmezésre, tüzelő, illetve más, alapvető cikkek beszerzésére és gyógyíttatással kapcsolatos kiadások fedezésére, tankönyv-és tanszerellátás támogatására, tandíj megfizetésére, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díjra, kapcsolattartás, utazás költségeihez hozzájárulásra, valamint természeti katasztrófa esetén.

(3)Önkormányzati segély pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

(4) Önkormányzati segély adható annak a személynek is, aki önmaga és családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül a jelentkező többletkiadásokat más módon biztosítani nem tudja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, s vagyona sem neki, sem családtagjainak nincs. E támogatási formánál elsősorban azokat a személyeket, illetve családokat kell figyelembe venni, akik hosszabb betegség vagy a nyugdíj folyamatban lévő megállapítása miatt, illetve elemi kár következtében szorulnak támogatásra.

(5)Súlyos fogyatékos, rendellenességgel született gyermekek részére évente négy alkalommal önkormányzati segély jövedelem-kiegészítési támogatásként is megállapítható.

4.§

(1) Az önkormányzati segélykérelmek elbírálásával kapcsolatos hatósági jogkört a Képviselő Testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága gyakorolja.

(2) A kérelmeket a rendelet 1. mellékletében meghatározott, a képviselő-testület által rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani, melyek a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, vagy elektronikusan a város internetes honlapján. Elérhetők.

5. §.

Az önkormányzati segély összege alkalmanként a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladhatja meg.

Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély

6. §

(1) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott  annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetéssel kapcsolatos költségek kifizetése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyeztették és a  kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (nettó minimálbér) 300 %-át, egyedül élő esetén pedig a 350%-át nem haladja meg.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége bruttó 100.000 Ft, melynek összegét a képviselő testület - a helyben temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozás adatszolgáltatása alapján - minden év május 31. napjáig felülvizsgál. A temetési költség számítása során nem kell figyelembe venni a nem a temetkezéssel szoros összefüggésben keletkező egyéb (gyászhirdetés, koszorú, virág, síremlék, vendéglátás) költségeket.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély mértéke a (2) bekezdésben meghatározott temetési költségre tekintettel 10.000.-Ft., ami egy elhunyt esetén csak egy eltemettetőnek állapítható meg.

(4)A temetés költségeit a kérelmezőnek nevére szóló hivatalos számlákkal kell igazolni.

(5) A segélykérelmek elbírálásával kapcsolatos hatósági jogkört a Képviselő Testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága gyakorolja.

(6)A segély iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti, a képviselő-testület által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani, melyek a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, vagy elektronikusan a város internetes honlapján. Elérhetők.

Rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek helyi szabályai

7.§

(1)   Rendszeres szociális segélyre jogosult a szociális törvényben foglaltakon túl egészségi állapotára tekintettel az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki a munkaképességét legalább 65 %-ban elvesztette, vagy legalább 48 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.

(2) Az egészségi állapotot

     a)  munkaképesség-csökkenése esetében:

          a.a) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban:

                ORSZI),

          a.b) 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási

                Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)

          a.c) 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar

                Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleményével lehet igazolni.

   b) egészségkárosodás esetében az ORSZI szakvéleményével lehet igazolni.

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége

8. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében:

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásban veteti magát, és

b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

c) teljesíti a számára előírt beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

 (2)Az önkormányzat az Ibrány Város és Térsége Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) intézmény útján gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről.

(3)A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködés keretében köteles:

a)      az együttműködésre kijelölt szervvel való rendszeres kapcsolattartásra,

b)      a számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban részt venni,

c)      a részére felajánlott, és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben részt venni, különös tekintettel az általános iskolai és első szakképesítés megszerzésére.

(4) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)      munkavállalási tanácsadás

b)      életmódformáló tanácsadás

c)      pályaválasztási tanácsadás

d)      álláskeresési technikák

e)      rehabilitációs tanácsadás bemutatása

 (5) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről.

(6) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(7) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmazni kell:

     a) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan

     leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul

      meg

      (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát,

      mértékét),

     b) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése  

        az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(8) A Családsegítő Szolgálat a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

(9) A Családsegítő Szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart az ügyféllel háromhavonta egyszer személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását.

(10) A Családsegítő Szolgálat évente legalább egyszer írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet megküld a települési önkormányzat jegyzőjének is, s amennyiben szükséges a nem a rendszeres szociális segélyezett személy bevonásával módosítja a programot.

(11) A Családsegítő Szolgálat az aktív korú nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásról esetnaplót vezet.

Az együttműködés megszegésének esetei

9. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködési kötelezettségét a következő esetekben szegi meg:

a)  a Családsegítő Szolgálatnál történő jelentkezési kötelezettségének nem, vagy nem a számára előírt határidőben tesz eleget, s a nem teljesítését igazolni nem tudja, vagy

b) felülvizsgálati kötelezettségének a nem, vagy nem a számára előírt határidőben tesz eleget, s a nem teljesítését igazolni nem tudja, vagy

c) az előírt megállapodásban meghatározott foglalkozásról távol marad, s a távolmaradását nem igazolja, vagy

d) az előírt oktatásról távol marad, s a távolmaradását nem igazolja.

(2) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a Családsegítő Szolgálattal fennálló az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt két éven belül ismételten megszegi a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Önkormányzati segély

10. §

(1)               Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv/hatáskör átruházása esetén személy/ döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2)A természetben nyújtott támogatásra a döntést előkészítő ügyintéző, vagy a hatáskört gyakorló tesz javaslatot.

(3) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt ellátások konkrét lebonyolításában a családsegítő szolgálat közreműködik.

Rendszeres szociális segély

11. §

(1) A rendszeres szociális segély egy része természetbeni szociális ellátásként is nyújtható,

a (2)bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő, tartásra köteles személy részére a megállapított rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről szóló 1997.évi XXXI .tv (Gyvt.) 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély megállapított összegének gyermekenként 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.

(3) A pénzbeli ellátás egy részének természetbeni biztosítására a jegyzői gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat tehet javaslatot.

(4) A természetbeni ellátás különösen élelmiszerre, tanszerre a gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére, illetve a család lakhatásával kapcsolatos kiadásainak fedezésére fordítható.

Közgyógyellátásra jogosultság

12. §

(1) Közgyógyellátásra a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.  törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy is, akinél:

a)      az egy főre számított havi családi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, valamint

b)     a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át és

c)      nem rendelkezik olyan vagyonnal, – az életvitelszerűen lakott ingatlan, valamint a mozgáskorlátozott által használt gépjármű kivételével- melynek értéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét.”

(3) Ezen ügyek tekintetében az elsőfokú hatósági jogkört a jegyző átruházott hatáskörben gyakorolja.

(4) A közgyógyellátási igazolvány igényléséhez a 63/2006 (III.27.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott formanyomtatványt kell alkalmazni, ami elérhető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, vagy elektronikusan a város internetes honlapján.

Köztemetés

13. §

(1) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a terhére megállapítható

köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól :

             a)  50%-ban mentesíti, ha a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori  öregségi nyugdíj legkisebb összegét és  két, vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

    b) teljes egészében (100 %-ban) mentesíti, ha saját maga ellátására is képtelen, súlyos, fokozott ápolásra szorul

(2)   A közköltségen történő temetés alkalmával az önkormányzat köteles az elhunyt részére polgári, illetve egyházi  szertartás keretében a legszerényebb árfekvésű kegyeleti kellékek felhasználásával a méltó végtisztességet megadni.

(3) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésére leghamarabb a haláleset bekövetkeztét követő 5. munkanapon kerülhet sor a jogszabályi feltételek meglétének vizsgálatát és a bizonyítási eljárás lefolytatását követően.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatási jogosultság és a lakásfenntartási támogatás egyéb feltételei

14.§

(1) Foglalkoztatást helyettesítő és lakásfenntartási támogatás csak azon jogosult kérelmező részére állapítható meg, aki a tulajdonában/használatában lévő, általa lakott ingatlanának lakóépületét és az ahhoz tartozó kertet és udvart, valamint az ingatlannal határos területet és járdát tisztán, rendben tartja. „

(2)A lakás céljára szolgáló lakóépület abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, ha:

1. az alapvető higiénés feltételekkel rendelkezik- különös tekintettel az árnyékszékre-

nem szemetes, nem lomos,

2. rendezett és felsepert, felmosott a padlózata,

3. az ingatlan nyílászárói üvegezettek.

(3) A lakóépülethez tartozó udvar abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, amennyiben:

1. az rendezett, nem szemetes, nem lomos,

2. haszonállat tartása esetén annak tartására biztosított helye körülkerített, a trágya a lakóépülettől a helyi állattartási önkormányzati rendeletben meghatározott távolságra és módon van elhelyezve,

(4) A lakóépülethez tartozó kert abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, amennyiben:

1. március-április hónapokban felszántott (amennyiben nem vízállásos), rendezett, nem szemetes

2. május- október időszakában: gyommentes, kaszált és a tulajdonos által legalább a kert egy része használatban, művelésben van, - zöldség, gyümölcstermelés és mezőgazdasági haszonnövény termesztése

3. november-február időszakában gyomnövénytől, mezőgazdasági termelvény maradványoktól letakarított, nem szemetes

(5)Az ingatlannal határos terület és járda abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, ha:

1. az ingatlan határa és az előtte lévő közterület gyomtalanított, vagy rendszeresen kaszált, nyírott,

2.  az ingatlan előtti járda télen havazás esetén rendszeresen el van takarítva, jeges időben csúszás mentesítve, egyéb időszakban rendszeresen seperve van,

3. ha az ingatlan előtt nyílt belvízárok van, akkor az rendszeresen takarítva van, hogy a vízfolyás akadálytalan legyen.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben leírt feltételeket a kérelem benyújtásakor, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás éves felülvizsgálatának alkalmával minden esetben, míg egyéb bejelentés esetén szükség szerint  a Polgármesteri Hivatal dolgozói a Családsegítő Szolgálat munkatársainak és a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak a közreműködésével ellenőrzik.

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

15.§

a) alapellátás:

1.      étkeztetés

2.      házi segítségnyújtás

3.      családsegítés

4.      jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Nyírségi Református Egyházmegye működtetésében)

5.      támogató szolgáltatás (Szalmaszál Egyesület, Nyírségi Református Egyházmegye fenntartásában)

6.      nappali ellátás

b) szakosított ellátást:

idősek otthona

Szociális étkeztetés

16.§

(1)               Az étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, aki azt önmaguknak, és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)       Az  (1) bekezdésben meghatározottak szerint nem képes biztosítani a legalább napi egyszeri étkeztetést az, aki:

a)   a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte , vagy

b)   az a) pontban meghatározott életkort nem érte el, de egészségkárosodását megállapították, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy  

c)   hajléktalan, vagy

d)  szenvedélybetegségben szenved.

(3) A  kérelmező a (2.) bekezdésben meghatározott feltételeket a következő képen igazolhatja:

     a) életkorát: személyazonosító okmány

     b) egészségkárosodás mértékét: orvosi szakvélemény

     c) fogyatékossági támogatás: a jogosultságot megállapító határozat

     d) hajléktalanság: személyazonosító okmány

     e) szenvedélybetegség: személyes nyilatkozat

(4) Az Önkormányzat e feladatát az ellátási szerződés keretében a Nyírségi Református Egyházmegye látja el.

Házi segítségnyújtás

17.§

(1)         A házi segítségnyújtást az önkormányzat hivatásos gondozónő foglalkoztatásával biztosítja.

(2)         A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és Ibrány városban tartásra képes és köteles hozzátartozójuk nincs.

(3)         Az önkormányzat e feladatát az ellátási szerződés keretében a Nyírségi Református Egyházmegye látja el.

Családsegítés

18.§

(1)    A családsegítő szolgálatban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2)    A családsegítő szolgálat ellátja a szociális törvényben rögzített feladatait.

(3)    A speciális szolgáltatások keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, programokat szervez.

(4)    A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatás térítésmentes.

Idősek klubja

19.§

(1)               Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorú ibrányi lakosok napközbeni gondozására szolgál.

(2)               Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (l) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.

(3)               A városban az idős emberek nappali ellátást biztosító idősek klubja ellátási szerződés keretében Ibrány, Lehel u. 43-45. sz. alatt a Nyírségi Református Egyházmegye által fenntartott intézmény.

Ápolást, gondozást nyújtó Intézmény

20.§

(1)   Az idősek Otthonába elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek /továbbiakban: időskorúak ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

(2)  Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége

      miatt nem tud önmagáról gondoskodni, de gyógyintézeti kezelést egyébként nem  

      igényel.

(3) Az intézmény ellátási területe országos

(4) Ha a gondozás öt éven belül- a haláleset kivételével- megszűnik, az egyszeri

     hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó időarányos részét vissza kell fizetni.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele

21. §

(1)   Az alap (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás) és nappali ellátás (Idősek Klubja, Idősek Otthona) igénybevétele iránti kérelmeket az Idősek Otthonának intézményvezetőjénél kell benyújtani, aki dönt a felvételről. Ha az ellátást igénylő, illetve annak törvényes képviselője ezt a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül Ibrány Város Önkormányzatához fordulhat jogorvoslatért.

(2)   Az intézményvezető  köteles  a kérelmezők szociális és életkörülményeinek, jövedelmi, vagyoni viszonyainak, továbbá annak tisztázására hogy a  kérelem a megfelelő ellátás igénybe vételére irányul e, és a rászorultság feltételei fennállnak e.

(3)   Az intézményvezető külön eljárás nélkül veheti fel az intézménybe azt a személyt, akinek életét, testi épségét veszélyeztető körülmény az azonnali elhelyezését indokolja, és nincs a városban gondozásra képes közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b/p.)

(4)Ha 30 napon belül megállapodás nem születik, az ellátást meg kell szüntetni.

22. §

Az ellátás megszüntetésének, ill. megszűnésének eseteire a szociális törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

23.§

Az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a településen a személyes gondoskodást nyújtó intézmények működését. Ennek érdekében minden év február 15-ig az intézményvezető beszámol, illetve tájékoztatást nyújt a Képviselő testületnek az intézmény előző éves működéséről.

Személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak

24.  §

A szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, az idősek klubja, idősek otthona térítési díját az ellátási szerződés alapján a Nyírségi Református Egyházmegye állapítja meg.

25. §

(1)               A 24. §-ban megállapított térítési díj alapulvételével az alábbi intézményekben a személyi térítési díjak:

a./ Szociális étkeztetést igénybe vevő jövedelmének max:                  25 %-a

b./ Nappali ellátást nyújtó ÖNO-t étkezéssel igénybe vevő

     jövedelmének max.:                                                                                30 %-a

c./ Idősek otthonát igénybe vevő jövedelmének maximum                 80 %-a

d./ Házi gondozást igénybe vevő jövedelmének max.:                                   20 %-a,

ami nem lehet több az előző §-ban meghatározott térítési díj intézményi térítési díj összegénél.

(2)A személyi térítési díj megállapításáról, a felvételről döntő intézményvezető az ellátás igénybe vételét megelőzően írásban értesíti a térítési díjfizetésre kötelezettet.

26.§

(1)     Az önkormányzat a szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, jogszabály- tervezetek véleményezése, a szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.

(2)Tagjai:

a)  egyházak képviselői ( 3 fő )

b)  családsegítő szolgálat vezetője

c)  Idősek Otthonának vezetője

d)  nagycsaládosok egyesületének képviselője ( 1 fő )

 e)  mozgáskorlátozottak helyi szervezetének képviselője ( 1 fő ),

f)   háziorvosok

g)  a Képviselő Testület Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke,

h)  Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője,

i)  Árpád Fejedelem Általános Iskola gyermekvédelmi felelőse,

j)  Ibrány VárosiÓvoda gyermekvédelmi felelőse,

k) Csicsergő Óvoda vezetője

k)  Ibrány Jövőjéért Egyesület képviselője

(3) Feladata: a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában való közreműködés, abban meghatározott feladatok megvalósulásának, a feladat időarányos végrehajtásának értékelése, folyamatos figyelemmel kísérése..

(4) Évente ülésezik.

Záró rendelkezés

27.§

(1)          A rendelet 2014. január 01. napján  ép hatályba, mellyel egyidejűleg a 2/2011 (II.04.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2)  Hatályát veszti a gyermekek védelméről szóló 19/2013. (IX. 25.) önkormányzati rendelet 2.§-a.

Ibrány, 2013. december 17.

                                                           Berencsi Béla                        Bakosiné Márton Mária

                                                           polgármester                             jegyző