Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (X. 2.) önkormányzati rendelete
Ibrány Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 30/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2014. 11. 01- 2014. 11. 01Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (X. 2.) önkormányzati rendelete
Ibrány Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 30/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Ibrány Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró
1. § Ibrány Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 30/2008.(XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető
(2) Ibrányban a közművesítettség fokozatai:
a) Teljes közművesítettség szükséges vegyes, falusias, kertvárosias, kisvárosias lakó területeken, továbbá ipari-gazdasági és kereskedelmi szolgáltató valamint egyes különleges területeken (szabadidő központ, sportlétesítmény, vízműkutak, mezőgazdasági üzemi területek).
b) Részleges közművesítettség szükséges egyes különleges területeken (szilárd hulladéklerakó, működő temető, kegyeleti park, szennyvíztisztító telep, horgásztó, gázfogadó, szélerőmű területek).
c) A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig.
d) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.
(3) Ibrányban, a telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet kialakítani a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell:
a) A telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, őshonos fajok alkalmazásával kell kialakítani ipari gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább kétsoros fasor telepítését jelenti, őshonos fajok alkalmazásával. Egyéb területeken legalább egyszintes növényállomány szükséges
b) Amennyiben a szabályozási terveken ábrázolt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetőek. Az épületek/épületrészek bontásával egyszerre a növényállomány telepítését a szabályozási tervnek megfelelően végre kell hajtani.
(4) A telekalakítás szabályai:
a) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekterület és telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandó. A kialakult telek – ha telekalakítás nem történik – beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult – az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke az övezeti szabályok szerint, azonban ha a kialakult beépítettség mértéke ennél nagyobb az megtartható, de nem növelhető.
b) Nyúlványos telek: a meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási Terveknek megfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.”
2. § A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § (1) Az épületeken legfeljebb 3 m2 felületű reklám-, információs táblák helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 10 %-át.
(2) Ha az építési hely szélessége 6 m-nél kisebb, a telek nem építhető be.
(3) Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás mederrézsűjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.
(4) Ha előkert az előírások szerint nem alakítható, közterületre néző lakás padlószintje az utca járdaszintje fölött legalább 0,5 m-re legyen.
(5) Az építési helyen kívül álló, vagy azon túlnyúló épület, illetőleg épületrész rendeltetése nem módosítható. Az ilyen épületen csak az életveszély elhárítását szolgáló építési munka végezhető.
(6) A környezetbe illeszkedés szempontjából az előírásoknak meg nem felelő beépítés és beépítési jellemzők nem vehetők figyelembe.
(7) Lakóépületek pinceszintjei, terepszint alatti épületrészei a hátsókert irányába az építési helyen kívül is elhelyezhetőek. A hátsókert irányába létesülő pinceszint esetén min. 2,0 méter távolságot kell tartani a hátsó telekhatártól. Pinceszinti építményrészek és terepszint alatti építmények az előkertben nem helyezhetők el.
(8) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(9) Kialakult helyzet speciális előírásai (az övezeti jelben feltüntetett „K” kialakult jel értelmezése):
a) Kialakult legnagyobb beépítettség: amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő beépítettségi érték tovább nem növelhető.
b) Kialakult építménymagasság: a kialakult építménymagasság megtartható, de az tovább nem növelhető.
c) Kialakult telekterület: amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető (amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti). A telek területe tovább nem csökkenthető. Különleges területeknél a meglévő telek terület nem csökkenthető és nem megosztható.
(10) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges, kivéve lakóterület esetén.
(11) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a) Előkertek:
3. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9. § (1) A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kertvárosias lakóterület maximum 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
a) A kertvárosias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető épületek:
4. § A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10. § (1) A falusias lakóterület maximum 5,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek a megengedett max. építménymagassága legfeljebb 7,50 méter .
a) A falusias lakóterület építési helyén belül elhelyezhető épületek:
5. § A Rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11. § (1) Településközpont vegyes terület (Vt) jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi, vagy települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
a) A településközponti vegyes terület építési helyén belül elhelyezhető főépületek:
aa) lakóépület
ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület
ac) igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
ad) sportlétesítmény,
ae) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
b) Az övezet területén nem helyezhető el:
ba) zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló létesítmény,
bb) termelő kertészeti építmény,
bc) önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú, és az ilyeneket szállító járművek számára
c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:
ca) Közmű becsatlakozási műtárgy
cb) Közműpótló műtárgy
cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
cd) Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem
ce) Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő)
cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(2) A településközpont vegyes területen a 5. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
(3) Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 1/2-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is)”
(4) Településközpont vegyes területen a 3. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.”
6. § A Rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
12. § (1) Központi vegyes terület (Vk) jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
a) A központi vegyes terület építési helyén belül elhelyezhető főépületek:
aa) igazgatási
ab) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület
ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
ad) sportépítmény,
ae) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
af) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló létesítmény,
b) Az övezet területén nem helyezhető el:
ba) termelő kertészeti építmény,
bb) önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú, és az ilyeneket szállító járművek számára
c) Melléképítmények közül az övezetben elhelyezhető:
ca) Közmű becsatlakozási műtárgy
cb) Közműpótló műtárgy
cc) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
cd) Háztartási célú kemence, jégverem, zöldséges verem
ce) Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő)
cf) Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(2) Az övezet területén a 4. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
(3) Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni.”
7. § A Rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
a) Az övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
b) Az övezet építési helyén belül elhelyezhető főépületek:
ba) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
bb) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.
bc) egyéb irodaépület,
bd) parkolóház, üzemanyagtöltő,
be) sportlétesítmény.
c) Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:
ca) oktatási, szociális épület,
cb) egyéb közösségi szórakoztató épület,
cc) vendéglátó épület.
d) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
e) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 35,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(2) Az övezet területén a 5. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken. Ez alól kivételt képeznek a kivételesen elhelyezhető építmények, amelyek esetén az építési telek legkisebb területe 1000m2.”
8. § A Rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
15. § (1) Egyéb ipari-gazdasági terület
a) Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, elhelyezésére szolgál.
b) Az övezet építési helyén belül kivételesen elhelyezhetők:
ba) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, és ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.
bb) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
c) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
d) Szabadon álló beépítési módú építési övezetben oldalhatáron álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legfeljebb 35,0 m széles és a kötelező oldalkerti méret betartása mellett a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(2) Az övezet területén a 6. mellékelt szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.”
9. § A Rendelet 16. §. (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
10. § A Rendelet. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
17. § (1) A különleges területek célja és használatuk fajtája szerint :
a) működő temető (övezeti jel Kt) Ibrány város köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a város temetkezési területének biztosítása, a jelenlegi terület É-i bővítésével. A bővített temetőre, temető-rendezési (parcellázási) terv készítendő. A temető használatára temetkezési rendelet készül. A temető területének legalább 30%-át növényzettel kell beültetni. A temető telkén belül 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani.
b) kegyeleti park, lezárt temetők (övezeti jel Kt) területei a kegyeletnek megfelelően gondozott belterjes parkokként kezelendők.
c) sportlétesítmény(övezeti jel Ks) Ibrány város sporttelepe , amely a város rangjának , elvárásainak megfelelő színvonalon alakítandó ki. Részben meglevő, részben a meglevőhöz kapcsolódó bővítési terület.
11. § A Rendelet. 18. §-a a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki:
12. § A Rendelet. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
20. § (1) Közparkok (Z)
a) Az övezet területén a pihenést, vendéglátást és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, szabadtéri színpad, nyilvános WC, stb.) vízfelületek és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el. A telek beépítettsége legfeljebb 2%, míg az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet. Az épülethez kapcsolódóan a közhasználat elől elzárt rész legfeljebb a beépített terület kétszerese lehet.
b) A közparkot úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
c) A telek legalább 70 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
d) Az övezet területén személygépkocsik elhelyezésére közlekedési felület kialakítható.”
13. § A Rendelet. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § (1) Védelmi erdőterület (Ev)
14. § A Rendelet. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
22. § (1) Mezőgazdasági kertes területek (Mz)
a) Az övezet területén a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:
aa) a 720 m 2 –t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
ab) A 720- 1500 m 2 között területnagyságú és legalább 10 m szélességű telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.
ac) Az 1500 m 2 -t meghaladó területű és legalább 10 m szélességű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.
ad) Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.
b) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, és a beépített terület a 400 m2-t.
c) Az épületeket a telken, az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, 10 m-es előkerttel.
d) Újonnan legfeljebb 4,5 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el.
(2) Mezőgazdasági általános területek (M)
a) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei valamint a tevékenységhez szükséges gépek elhelyezésére, kiszolgálására, karbantartására szolgáló épületek helyezhetőek el. Továbbá szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén, ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható, max. 20%-os legnagyobb beépítettség betartásával.
b) Épületeket elhelyezni a legalább 12.000 m 2 nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
c) Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 300m2 építhető be.
d) A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
e) Önálló lakóépületet 35-45o–os hajlású magas-tetővel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.”
(3) Mezőgazdasági gyepes területek (Mgy)
a) Az övezet területén a növénytermesztés, állattartás és az ezzel kapcsolatos tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:
ae) a 720 m 2 –t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
af) A 720- 1500 m 2 között területnagyságú és legalább 10 m szélességű telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
ag) Az 1500 m 2 -t meghaladó területű és legalább 10 m szélességű telken legfeljebb 1 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el.
ah) Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.
b) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, és a beépített terület a 600 m2-t.
c) Az épületeket a telken, az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, 10 m-es előkerttel.
d) Újonnan legfeljebb 4,5 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el.”
15. § A Rendelet 23. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
Vízgazdálkodási területek
16. § A Rendelet 32. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
17. § (1) A Rendelet 1. mellékletének számozása 11. mellékletre változik és helyébe 1. mellékletként a jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe a jelen rendelet 2. melléklete lép.
(3) A Rendelet 3. melléklete helyébe a jelen rendelet 3. melléklete lép.
(4) A Rendelet 4. melléklete helyébe a jelen rendelet 4. melléklete lép.
(5) A Rendelet 5. melléklete helyébe a jelen rendelet 5. melléklete lép.
(6) A Rendelet jelen rendelet 6. mellékletével egészül ki.
(7) A Rendelet jelen rendelet 7. mellékletével egészül ki.
(8) A Rendelet jelen rendelet 8. mellékletével egészül ki.
(9) A Rendelet jelen rendelet 9. mellékletével egészül ki.
(10) A Rendelet jelen rendelet 10. mellékletével egészül ki.
(11) A Rendelet jelen rendelet 11. mellékletével egészül ki.
(12) A Rendelet jelen rendelet 12. mellékletével egészül ki.
(13) A Rendelet jelen rendelet 13. mellékletével egészül ki.
18. § Záró rendelkezések
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30.napon lép hatályba, s a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti:
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 1. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max építmény-magasság (m) |
||||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
|||||||
3. |
kertváro-sias lakóterület |
Lke-1 |
oldalhatáron álló |
400 |
12 |
40 |
30 |
4,5 |
|||
4. |
Lke-2 |
szabadon álló |
2000 |
12 |
40 |
30 |
6,0 |
||||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 2. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max építmény-magasság (m) |
||||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
|||||||
3. |
falusias lakóterület |
Lf-1 |
oldalhatáron álló |
500 |
12 |
40 |
30 |
5,0 |
|||
4. |
Lf-2 |
oldalhatáron álló |
1000 |
12 |
40 |
30 |
5,0 |
||||
5. |
Lf-3 |
oldalhatáron álló |
2000 |
12 |
40 |
30 |
5,0 |
||||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 3. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max építmény-magasság (m) |
|||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
||||||
3. |
Település központi vegyes terület |
Vt |
szabadon álló |
K |
K |
K |
50 |
7,5 |
||
4. |
Vt-1 |
zártsorú |
400 |
12 |
15 |
50 |
7,5 |
|||
5. |
Vt-2 |
szabadon álló |
400 |
12 |
15 |
50 |
7,5 |
|||
6. |
Vt-3 |
oldalhatáron álló |
400 |
12 |
20 |
50 |
4,5 |
|||
7. |
Vt-4 |
oldalhatáron álló |
400 |
12 |
20 |
50 |
7,5 |
|||
8. |
Vt-5 |
oldalhatáron álló |
400 |
12 |
20 |
50 |
9,5 |
|||
9. |
Vt-6 |
szabadon álló |
K |
- |
20 |
50 |
7,5 |
|||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 4. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max építmény-magasság (m) |
||||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
|||||||
3. |
Központi vegyes terület |
Vk |
szabadon álló |
9000 |
40 |
35 |
30 |
10,0 |
|||
4. |
Vk-1 |
szabadon álló |
1000 |
40 |
25 |
50 |
9,5 |
||||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 5. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge- |
||||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
|||||||
3. |
Kereskedelmi szolgáltató terület |
Gksz |
oldalhatáron álló |
2000 |
40 |
20 |
50 |
7,5 |
|||
4. |
Gksz-1 |
oldalhatáron álló |
2000 |
40 |
20 |
50 |
9,5 |
||||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 6. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max építmény-magasság (m) |
||||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
|||||||
3. |
Ipari gazdasági terület |
Gip-1 |
szabadon álló |
2000 |
- |
40 |
50 |
12 |
|||
4. |
Gip-2 |
szabadon álló |
10.000 |
- |
40 |
50 |
12 |
||||
5. |
Gip-3 |
szabadon álló |
5000 |
- |
30 |
50 |
12 |
||||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 7. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max építmény-magasság (m) |
||||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
|||||||
3. |
Hétvégi házas terület |
Üh |
oldalhatáron álló |
700 |
14 |
60 |
15 |
4,5 |
|||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 8. melléklete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max építmény-magasság (m) |
||||||
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
|||||||
3. |
Különleges terület |
Kt |
szabadon álló |
K |
K |
40 |
10 |
7,5 |
|||
4. |
Ks |
szabadon álló |
3000 |
K |
40 |
20 |
9,5 |
||||
5. |
Kh |
szabadon álló |
K |
K |
- |
10 |
7,5 |
||||
6. |
Ksz |
szabadon álló |
K |
K |
40 |
20 |
7,5 |
||||
7. |
Ksze |
szabadon álló |
K |
K |
40 |
10 |
7,5 |
||||
8. |
Kk |
szabadon álló |
K |
K |
40 |
10 |
7,5 |
||||
9. |
Kszk |
szabadon álló |
K |
K |
40 |
10 |
7,5 |
||||
10. |
Kho |
szabadon álló |
- |
- |
40 |
10 |
5,0 |
||||
11. |
Kg |
oldalhatáron álló |
- |
- |
40 |
10 |
4,0 |
||||
12. |
Ke |
szabadon álló |
- |
- |
- |
10 |
4,5 |
||||
13. |
Kü |
szabadon álló |
3000 |
- |
40 |
40 |
7,5 |
||||
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 9. melléklete
Ibrány nyilvántartott régészeti lelőhelyei
Lelőhely szám |
Határnév |
Lelőhely szám |
Határnév |
|
1 |
Fekete-halom |
25 |
Oláh Benjámin |
|
2 |
Esbó - halom |
26 |
Fekete-halomtól délre |
|
3 |
Espán - tava |
27 |
Barátsziget, Vársziget |
|
4 |
Espán - tava |
28 |
Bodzás dűlő I. |
|
5 |
Református templom |
29 |
Nagytanyasi tag |
|
6 |
Nagytanya - Temetőtábla |
30 |
Szennai halom |
|
7 |
Hosszú-dűlő |
31 |
Szennai-tag |
|
8 |
Általános iskola |
32 |
Rétoldal |
|
9 |
Nagy Imre (régi Lenin) u 2. |
33 |
Dergita |
|
10 |
Bodzás-dűlő II |
34 |
Dergita D. I. |
|
11 |
Bodzás-dűlő Nyugat |
35 |
Balota - halom |
|
12 |
Fekete – halom - dűlő |
36 |
Templomszeg |
|
13 |
Homokos |
37 |
Gimnázium |
|
14 |
Macskás-tag |
38 |
Buj kelet, Ibrány - Kis Határ |
|
15 |
Nagymacskás |
39 |
Nagyerdő – Szálka - dűlő |
|
16 |
Nagytanya, Dudás-dűlő |
40 |
Feketehalom |
|
17 |
Rákóczi tsz V-VI. tábla |
41 |
Perbát I. |
|
18 |
Szacs(teleke) |
42 |
Perbát II. |
|
19 |
Szőlőhomoka I. |
43 |
Perbát III. szélerőmű |
|
20 |
Szőlőhomoka II. |
44 |
Megyer - hegy |
|
21 |
Szőlőhomoka III. |
45 |
Vízműtelep 019/4 |
|
22 |
Espán-tava |
46 |
Liliom utca folytatása |
|
23 |
Csuri-határ II. |
47 |
Bábota, Dózsa György u. |
|
24 |
Éles Miklós telke |
48 |
Uszoda |
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 10. melléklete
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 11. melléklete
A helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 30/2008 (XII.19.) önkormányzati rendelet 12. melléklete
Rajzszám: |
Munkaszám: |
Rajz megnevezése: |
Méretarány: |
S-2 |
T-18/2012 |
Szabályozási terv-Belterület |
M=1:4000 |
Rajzszám: |
Munkaszám: |
Rajz megnevezése: |
Méretarány: |
S-1 |
T-18/2012 |
Szabályozási terv-Külterület |
M=1:8000 |
IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
197/2014 (X.30.) KT. sz.
H a t á r o z a t a
a 198/2008.(XII. 09.)KT. sz. határozattal elfogadott, Ibrány Város Településszerkezeti tervének és a szerkezeti terv leírás módosításának jóváhagyásáról
a 198/2008.(XII. 09.)KT. sz. határozattal elfogadott, Ibrány Város Településszerkezeti tervének és a szerkezeti terv leírás módosításának jóváhagyásáról szóló 197/2014.(X.30.)KT. sz. határozat melléklete
1.
„Terület-felhasználási egységek
(1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak: