Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete
Ibrány Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 30/2008 (XII. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 08. 16- 2023. 08. 16Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete
Ibrány Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 30/2008 (XII. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Ibrány Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal, valamint Ibrány Város Képviselő Testületének 14/2017 (V. 31.) számú rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § Ibrány Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terveinek megállapításáról szóló 30/2008 (XII. 19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ.) I. fejezet 1. § c) pontja helyébe a következő lép: valamint a T-3.b-I., T-3.b-III-1, T-3.b-III-2., T-3.b-IV-1, T-3.b-IV-2, T-3.b-IV-3, T-3.b-IV-4, T-3.b-IV-5, T-3.b-IV-6, T-3.b-IV-7., T-3.b-V. T-3m jelű szabályozási tervlapfedvények és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
2. § A Rendelet 7. § (11) bekezdése helyébe a következők lépnek:
3. § A Rendelet 10.§ (3) bekezdése helyébe a következők lépnek: Falusias lakóterületen az építési telek 1000 m2-t meghaladó részére, csak az adott övezet legnagyobb beépítettségi mutatójának 10%-kal csökkentett értéke számítható (pl. övezeti 30% esetén, 20%). A telek 2500 m2 feletti része a beépíthetőség mértékébe nem számítható be. A sport, az egyházi, az egészségügyi, az oktatási rendeltetésű építmények esetén az előírás nem kötelező.
4. § A Rendelet 10.§ (6) bekezdése helyébe a következők lépnek:
a) Az előkertek mélységét az építési övezetben – amennyiben a szabályozási terveken feltüntetettek másként nem rendelkeznek – az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. (EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is) Ez alól kivételt képeznek a sport, az egyházi, az oktatási rendeltetésű építmények, amelyeknek az előkerti mérete 1,0-10,0 méter közötti, a szabályozási terven rögzítettektől függetlenül.
b) Az oldalkertek legkisebb szélessége:
ba) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 7.§ (11) bekezdés b) pontja szerint;
bb) szabadon álló beépítési mód esetén a 7.§ (11) bekezdés b) pontja szerinti, de legalább 3,0 méter,
bc) a sport, az egyházi, az egészségügyi, az oktatási rendeltetésű építmények szabadon álló beépítési épület elhelyezése esetén 3,0 méter; amennyiben a tényleges építménymagasság nem haladja meg a 6,0 métert. A hátsókert legkisebb mérete 5 méter. Ez alól kivételt képeznek azok az építési övezetek, ahol a szabályozási terveken kivételesen feltüntetésre kerültek a hátsókert építési határvonalai. (HK= hátsókert kötelező, szabályozási terv szerinti mérete)
5. § A Rendelet 11. §-a kiegészül egy (5) bekezdéssel: Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 22,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
6. § A Rendelet 11. §-a kiegészül egy (6) bekezdéssel: Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó közterület egyaránt előkertes beépítésű, akkor csak a telek keskenyebb része felőli közterület felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület értelemszerűen a közterület vonalán is kiépülhet.
7. § A Rendelet 11. §-a kiegészül egy (7) bekezdéssel: Vt-5 jelű építési övezetben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha a tényleges építmény magassága nem éri el 6,0 métert, akkor az oldalkert mérete 4,5 méterre csökkenthető.
8. § A Rendelet 11. §-a kiegészül egy (8) bekezdéssel: Ibrány – Tiszapart elnevezésű „Vt-2” jelű építési övezetben az előkert mélysége 5,0 méter mely egyben nem kötelező építési vonal.
9. § A Rendelet 11. §-a kiegészül egy (9) bekezdéssel: A „Vt-1” jelű építési övezetben, a zártsorú beépítési mód egyedi szabályai a következők:
a) Zártsorú beépítési módban a szomszédos telek felé a tetőfelület nem lejthet, ha az az építési telek építési oldalán, illetve ha az a hátsó telekhatáron helyezkedik el.
b) Amennyiben a határfal a hátsó telekhatártól legalább 6,0 méterre esik, a tetőfelület a hátsókert irányába is lejthet.
c) Zártsorú beépítési módú és eltérő beépítési módú építési övezet határán, a szomszédos telek felé néző határfalat nem kötelező tűzfalként kialakítani, amennyiben az nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik.
d) Az építési helyen belül az utcafrontra néző homlokzattól 8 méteren túl és az oldalsó telekhatárától mért 4,5 méter szélességű területen (csatlakozó sáv) belül a hátsó telekhatárig épületet, épületrészt – az OTÉK 35. § (1) bekezdés kivételével - elhelyezni nem lehet.
e) Ha az építési telek legalább 22,0 méter széles, a 4,50 méteres csatlakozó sáv az ingatlan mindkét oldalán kialakítható, melyből legalább az egyiknek kell a tényleges útcsatlakozást, áthajtást biztosítania.
f) Zártsorú beépítési módú építési övezetben, saroktelken hézagosan zártsorú épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.
g) A sport, az egyházi, az egészségügyi, az oktatási rendeltetésű építmények esetén az előkert mérete 1,0-10,0 méter közötti, mely egyben nem építési vonal.
h) A zártsorú beépítési mód megértését segítő ábrát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
i) A hézagosan zártsorú beépítési módot jelenti: ahol legalább 3 m oldalkert tartásával tömör vagy áttört kerítés szakasszal, kapuval, kapuzattal és hézaggal, valamint közterületről közvetlenül elérhető ügyfélparkolóval megszakad a beépítés az építési helyen belül az oldalhatárok mentén, vagy a telek középső részén.
10. § A Rendelet kiegészül a 4/A. § előírásaival: A telekalakítás egyedi szabályai Azon meglévő épület építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez kötött építési munkái esetén, amely épületeket a szabályozási vonal metszi, a telekalakítást első ütemben úgy kell megvalósítani, hogy a kialakítandó telekhatár az épület utcai homlokzatának az épület két sarokpontjától az oldalsó telekhatárok felé – a szabályozási vonallal párhuzamosan – húzott vonal és az épület utcai homlokzat vonalából adódó vonal legyen, a szabályozási tervtől eltérően.
11. § A Rendelet kiegészül jelen rendelet 1. mellékletével.
12. § A Rendelet kiegészül jelen rendelet 1. függelékével.
13. § A Rendelet 11. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezve.
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.