1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra (továbbiakban: lakás), és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) A lakások fajtáit és felsorolását az 1–4. mellékletek tartalmazzák.

(3) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.-ben (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv.-ben (a továbbiakban: Ltv.) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.

(4) E rendelet alkalmazásában az Ltv. 91/A §-ában meghatározott fogalmakat az alábbi kiegészítéssel együtt kell alkalmazni:

2. § (1) A lakások bérbeadói jogaival összefüggő hatáskörök gyakorlása:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások üzemeltetési, felújítási feladatait, elsősorban az önkormányzat költségvetési szerve, GAMESZ (továbbiakban: üzemeltető) látja el, azon esetek kivételével, mikor a feladat ellátása olyan szakértelmet igényel amihez megfelelő szakemberrel nem rendelkezik, illetve azon bérlakások esetén ahol ezt a bérlő vállalja a bérlakás kiutalása feltételeként.

(3) A bérlők által fizetendő bérleti díjak, valamint a közszolgáltatókkal nem közvetlenül kötött közszolgáltatások közüzemi díjának beszedését

(4) Az itt fel nem sorolt minden egyéb bérbeadói jogot és kötelezettséget a polgármester gyakorol a bérlakások tekintetében.

(5) A Szociális és Egészségügyi Bizottság az (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott javaslattételi jogkörét a polgármesteri hivatal előterjesztése alapján gyakorolja.

(6) Ibrány Város Önkormányzatának tulajdonában nincs olyan lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, amely az állam tulajdonából került volna az önkormányzathoz..

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható

(2) A lakásbérleti jogviszony az önkormányzat, mint bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött szerződése alapján jön létre. A bérleti szerződésnek tartalmazni kell:

(3) A bérlő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(4) Ha bérlő az (3) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét igazoltan menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt olyan bérlemény esetén, ahol az ingatlanhoz önálló udvar és kert is tartozik, a bérlőnek kötelessége az udvar és kert rendben tartása, gyommentesítése. Ezen kötelezettség megszegése a bérleti szerződés felmondására okot adó körülménynek minősül, amennyiben a bérlő felszólításra 15 napon belül ezt a kötelezettségét nem pótolja.

4. § (1) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezésére kell bérbe adni:

(2) A határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztével bérbe adott lakások esetében a bérbeadási időtartam - a 4. és a 9. mellékletben meghatározott, valamint a TOP-4.3.1-15-SB1-2016 pályázat keretében megvalósult bérlakások kivételével - legfeljebb 2 év lehet, ami az (5) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén a bérbeadó által meghosszabbítható.

(3) A Zrínyi utca 51.sz., Nagyerdő 21. sz., Bem utca 37. sz és Ady Endre utca 59. sz. alatti ikerlakások esetén első alkalommal 6 éves határozott időre szóló bérleti szerződés köthető. Ezen időszak lejártát követően az egyéb szociális bérlakásokra vonatkozó szabályok irányadóak a bérleti szerződés meghosszabbítására.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lakásra bérleti szerződés a bérlő munkaviszonya fennállásának idejére köthető, míg az f) pontjában meghatározott lakásoknál maximum 1 év időtartamra köthető a bérleti szerződés.

(5) Az (1) – (4) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a lakást határozatlan időre kell bérbe adni.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szociális bérlakás esetén a bérleti szerződés időtartamának lejáratát megelőző hónapban felül kell vizsgálni a jogosultsági feltételek e rendelet 7. § és 14. §-ában meghatározottak szerinti meglétét, amihez a bérlőnek ismételten be kell csatolnia a jövedelmi igazolásait is. Amennyiben a szociális bérlakás feltételei esetében továbbra is fennállnak, s nincs sem bérleti díj, sem közmű tartozása, úgy a bérleti szerződése meghosszabbítható.

(7) Az (6) bekezdésben elvégzett felülvizsgálatot követően

5. § (1) Bérlőtársak részére kell a lakást bérbe adni, ha a törvény előírja, vagy ha a bérlőtársi szerződés megkötését olyan személyek kérik, akiket a bérlő a bérbe adó hozzájárulása nélkül is befogadhat a lakásba, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének házastársát.

(2) A bérlőtársi jogviszony létesítésére, a jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha a bérlő és a jövőbeni bérlőtárs közösen, írásban kérik a bérbe adótól.

6. § (1) A lakástörvényben és e rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás csak akkor adható, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha az, akit lakások bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó hatályos törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(3) A lakásnak nem adható egyetlen helyisége sem nem lakás céljára bérbe.

(4) Bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

(5) Bérbeadó a (4) bekezdésben meghatározott személyek elhelyezéséről a bérlő jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik.

7. § (1) Az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott önkormányzati lakásokra a lakásigénylés alapján az a személy jogosult, aki a Ptk. és Ltv.-ben, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. Szükséglakásra az jogosult, akinek lakása természeti katasztrófa, tűzeset, műszaki állapot vagy más - a bérlőnek fel nem róható - ok miatt lakhatatlanná vált és átmenetileg lakhatása nem megoldott.

(2) A 4. mellékletben meghatározott önkormányzati bérlakásra lakásigénylés alapján az jogosult, aki a rendelet 23. §-ában meghatározott, az adott ingatlan tekintetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki irodája által jóváhagyott sorrendben felújítási, karbantartási munkálatok elvégzését saját költségén vállalja,- megelőlegezve több év bérleti díjának megfizetését ezzel. Ezen lakásigénylők esetében nem jogosultsági feltétel a város közigazgatási területén lévő bejelentett lakóhely illetve munkahely.

(3) A határozott időre bérbeadott költségtérítéses bérlakás, illetve a munkakörhöz kötött szolgálati lakás esetén elismerhető annak az igényjogosultsága is, akinek a településen nincs bejelentett lakóhelye a kérelem beadásakor, de munkahelye a város közigazgatási területén van, s ezt igazolja.

(4) Az (1)és(2) bekezdésben foglaltakon túl

(5) Szociális helyzete alapján azonos feltételek esetén előnyt élvez a szociális bérlakás esetén:

(6) Azon családok részére, akik a szociális bérlakásra nem jogosultak, illetve jogosultak lennének, de nincs rendelkezésre álló üres szociális bérlakás, és vállalják a magasabb bérleti díj kifizetését, költségtérítéses bérlakás (3. melléklet) utalható ki, határozatlan időre. E lakások bérleti díja inflációkövetően kerül minden évben a Rendelet 5. mellékletében megállapításra.

(7) Több azonos körülményű igénylő esetén előnyt élvez a (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel rendelkező igénylő.

8. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv.szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg és a bérleti szerződés tartalmazza.

(2) A bérbeadó – a 4. mellékletben meghatározott lakások kivételével - a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni (továbbiakban: bérlő). Komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezések jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatban felmerült és az önkormányzat részére szóló számlával igazolt költségei megtérítését – a 4 mellékletben meghatározott lakások kivételével - bérbeszámítás formájában engedélyezi.

(4) Bérbeszámítás esetén ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni, a 4. mellékletben meghatározott bérlakások kivételével.

(5) Bérlő és a bérbeadó megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(6) A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérbeszámításra tarthat igényt. Egyéb munkákat a saját költségén végezheti el. A bérbeszámításra a 8. §. (3) – (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A lakás komfortfokozatának növelésével és a fűtés korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapodást a feleknek előzetesen írásban kell rögzíteni.

(8) Ha a felek megállapodnak, hogy a bérlő a lakás komfortfokozatát növeli, illetve a fűtést korszerűsíti, vagy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor írásban rögzíteni kell:

(9) A bérlő köteles gondoskodni:

(10) A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó igazolt képviselője előzetes bejelentés nélkül évente két alkalommal ellenőrizze a lakás belső rendeltetésszerű használatát a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, illetve márciustól novemberig az ingatlanhoz tartozó udvar és kert rendbetételét szükség szerint.

(11) A (10) bekezdésen túl rendkívüli káresemény, hibafeltárás, - elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani a bérlő.

(12) Bérlő lakáscsere igényt nyújthat be bérbeadóhoz, amelyet indokolnia kell. Lakáscsere további feltétele, hogy bérlő a lakott lakásnál ne rendelkezzen bérleti díj és közüzemi számla hátralékkal. Amennyiben az első lakáshoz jutáskor nem fizette meg az óvadékot, akkor az új lakásbérleti szerződés aláírásakor a 10. § szerinti óvadékot köteles megfizetni.

(13) A Bérlő és a vele együtt költöző családtagok a bérleti szerződés aláírását követő 8 napon belül kötelesek állandó lakcímet létesíteni a bérlakásba, s ennek tényét a bérbeadónál igazolni.

9. § (1) A bérlő a lakás használatáért az adott lakás típusának megfelelően a 5. mellékletben meghatározott bérleti díjat köteles fizetni előre minden hónap 15. napjáig, egy összegben.

(2) A bérlő által fizetendő bérleti díj nem foglalja magába a lakás fenntartásával kapcsolatos semmiféle kiadást, úgymint rezsi költség, kommunális adó, szemétszállítási díj, közös költség, stb. ezek fizetése a bérlőt külön terheli.

(3) A bérlőt a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló helyi rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén, és az abban rögzített eljárás szerint megilleti a lakásfenntartási támogatás.

10. § (1) A költségtérítéses (3. melléklet) lakások esetében - a munkakörhöz kötött, annak fennállásáig bérbeadott költségtérítéses lakások 9. melléklet és a saját kivitelezésben felújított, határozott időre bérbe adott költségtérítéses lakások 4. melléklet kivételével - a bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor 200.000 Ft óvadékot kell fizetni, és a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel megegyező összegű térítésre tarthat igényt, amennyiben nincs lakbér és közmű tartozása.

(2) A Polgármester kérelemre engedélyezheti az óvadék 50 %-ának legfeljebb 6 havi részletekben történő megfizetését.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű, bérlő által megfizetett összeg visszafizetésének feltétele, hogy a bérlő becsatolja:

11. § (1) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.

(2) A jogcím nélküli használat 3. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.

(3) A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér háromszorosa.

12. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) Albérleti jogviszony csak akkor létesíthető, ha a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba terület jut.

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

13. § (1) A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet (igénylést) lehet benyújtani az Ibrányi Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: hivatal).

(2) A jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően a polgármester 30 napon belül értesíti a kérelmezőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról.

14. § (1) Az igénybejelentéshez mellékelni kell:

(2) A havi jövedelem megállapítása a szociális igazgatásról, szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10. §-ában, valamint a mindenkor hatályos a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló helyi KT. rendeletben meghatározottak szerint történik.

(3) A hivatal a kérelem benyújtásakor a helyszíni szemlét nem igénylő adatokat ellenőrzi és az igénylőt nyilvántartásba veszi, s erről az igénylőt értesíti.

(4) Az igénylőnek a lakásigénylésében közölt adatok, körülmények megváltozását be kell jelenteni a hivatalhoz a változást követő 15 napon belül.

(5) Ha az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, ezek jogkövetkezményeit, a nyilvántartásból eredő hátrányt viseli.

(6) A lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig – az önkormányzat kezeli az adatvédelmi szabályzatban foglaltak szerint. A benyújtott adatok nem nyilvánosak, abba csak az érintett személy tekinthet be, ill. zárt ülésen csak az illetékes bizottság és a Képviselő-testület tárgyalhatja.

15. § A hivatal környezettanulmányban állapítja meg az igénylő szociális helyzetét, vagyoni viszonyait.

16. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(2) A bérbeadó a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlőtől a részére megállapított bérleti díjnál magasabb összegű használati díjat nem kérhet, azt arányosan köteles megállapítani.

17. § Lakásigényléseket két évig kell a hivatalban nyilvántartani, e határidő után a lakásigénylés érvényét veszti, azt újra be kell nyújtani.

18. § Az igényjogosultság elbírálásánál figyelembe vehető lakásigénylés mértékét a 6. melléklet tartalmazza.

19. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.

(2) Ha a felek a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. 23. §-ában foglaltak szerint megszüntetik – az írásban foglalt megállapodásuknak megfelelően – a bérbeadó a bérlő részére másik lakást biztosít vagy pénzbeli térítést fizet. Másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető abban az esetben, ha a felajánlott lakás

(3) Pénzbeli térítés fizetése esetén a térítés mértéke a bérlő által egy év alatt fizetett, illetve fizetendő bérleti díj összegének 200 %-áig terjedhet.

(4) A határozatlan idejű lakásbérleti szerződés bérbeadó általi rendes felmondása esetén bérbeadó cserelakás felajánlása helyett bérlő részére pénzbeli térítést fizethet. Ez az összeg az éves bérleti díj max. 100 %-a lehet.

(5) A szociális intézményből elbocsátott személy részére, - ha az intézménybe utaláskor a bérlakás lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le -, amennyiben az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, és arra jogosult másik lakás adható bérbe.

20. § A lakásbérlet megszűnésével, a cserelakás biztosításával, a pénzbeli térítés megfizetésével kapcsolatos megállapodásokat írásban kell rögzíteni.

21. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, akkor részére komfortosnál jobb minőségű lakást az Önkormányzat nem köteles biztosítani.

(2) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, s a lakásból a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül köteles kiköltözni.

22. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog alanyi jogon folytatható azon személy esetében, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és a bérlő halálakor a lakásban életvitel szerűen lakott.

(2) A bérleti jogviszony folytatásának megállapítása esetén a bérleti szerződést a jogosult nevére át kell írni.

(3) Arra, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a jogcím nélküli lakáshasználat szabályai az irányadóak.

23. § (1) A lakások bérbeadása a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája által jóváhagyott sorrendben és minőségben elvégzett felújítási munkák költségétől és az adott ingatlanra megállapított bérleti díj összegétől függően meghatározott időre, maximum 10 évre történik .

(2) Amennyiben bérlő a határozott idő letelte előtt lemond bérleti jogáról, úgy az önkormányzattól, a megkötött szerződésben foglaltaknak megfelelően nem kérheti a bérleti időszak hátralevő részére eső lakbér megtérítését, melyet korábban a szerződés alapján a teljes időszakra vonatkozóan egy összegben, vagy részletekben történő teljesítés esetén részletekben - a lakás elvárt műszaki tartalommal történő felújításával, elismert építési költség címén - megelőlegezett.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben bérlőnek joga van a hátralévő bérleti időszakra vonatkozó bérleti jogát, mint vagyoni értékű jogot értékesíteni elsősorban az önkormányzat által a lakáskérelmezőkről vezetett névjegyzékből kijelölt személy részére. Az önkormányzat abban az esetben köti meg a hátralévő időszakra az új bérlővel a határozott időre szóló bérleti szerződést, amennyiben új bérlő bemutatja az eredeti bérlővel erre vonatkozóan megkötött szerződést, s az eredeti bérlő nyilatkozik, hogy részére - az általa le nem lakott - bérleti díj beszámítás egyenérték megfizetése megtörtént, s követelése az önkormányzat felé nincs.

(4) A határozott időszakra érvényes bérleti jog a Ptk. szerint vagyoni értékű jognak számít, és ennek szabályai vonatkoznak az öröklésre és értékesítésre.

(5) A bérleti időszak lejártát követően, amennyiben az önkormányzat erre vonatkozó szándékát kinyilvánítja - lehetőség nyílik a lakások megvásárlására, az önkormányzat által az e rendelet 24. §.(1) bekezdése alapján meghatározott értéken. A mindenkori bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(6) A bérleti időszak lejárta előtt - bérlő egyetértésével – is lehetőség van a lakások értékesítésére az (5) bekezdésben meghatározott értéken. Ebben az esetben bérlő a bérleti időszak hátralevő részére eső (le nem lakott) lakbér megtérítését egy összegben kérheti a vételár beszámításánál.

(7) Amennyiben az önkormányzat nem kívánja az (1) bekezdésben meghatározott időszak leteltét követően az ingatlant elidegeníteni, akkor a bérleti jogviszony –bérlő ez irányú igénye esetén - új bérleti szerződés kötésével tovább folytatódik, a lejárat időpontjában érvényes, a lakás minősítésének és komfortfokozatának megfelelő, a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kategória szerinti bérleti díj alkalmazásával.

24. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján az értékesíthető bérbe adott önkormányzati lakás vételárát bejegyzett ingatlanértékelő szerv három hónapnál nem régebbi értékbecslése alapján kell megállapítani. Az így megállapított értéktől a Képviselő-testület +-20 %-kal eltérhet.

(2) Ha a határozatlan időre bérbe adott lakást a vételi jog jogosultja vásárolja meg, a vételár az (1) bekezdésben meghatározott érték 90 %-a.

(3) A vételi jog gyakorlásához az érdekelteknek meg kell küldeni

25. § A határozatlan időre bérbeadott lakás kedvezményekkel történő értékesítése esetén az adásvételi szerződésben ki kell kötni, hogy az ingatlannak az adásvételt követő 5 éven belüli értékesítése esetén az önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg, ugyanazon a vételáron, mint amennyiért azt eladta a vevő részére.

26. § (1) A Ltv. alapján vételi, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások vételárának megállapítására és mértékére a rendelet 24. §. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Pályázati kiírás esetén az induló ár az értékbecslésben meghatározott összegnél kevesebb nem lehet.

(2) Az önkormányzati lakásra a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt /az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában/ és e személyek hozzájárulásával ezek egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

(3) Pályázati kiírás estén a pályázati feltételeket /a lakás eladásával kapcsolatos/ az önkormányzat hirdetőtábláján és a helyi lapban kell közzétenni. A kihirdetés időtartama 15 nap. Kezdő időpontja a helyi lapban a megjelenés napja, ennek hiányában az Önkormányzat hirdetőtábláján való közzététel.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás lényeges adatait: utca, házszám, /emelet/, komfortfokozat, alapterület, helyiségek megnevezése, műszaki állapota, a havi lakbér összege, a legalacsonyabb vételár, fizetési feltételek, továbbá a versenytárgyalás helye, időpontja. (5) A lakás annak értékesíthető, aki a legmagasabb vételárat és a legkedvezőbb fizetési feltételeket /egyösszegű teljesítést/ ajánlja fel.

27. § (1) Az önkormányzat által, helyi rendelete alapján nyújtott első lakáshoz jutók támogatását azonnal és egy összegben vissza kell fizetni, ha a jogosult az önkormányzati támogatással épült, vagy vásárolt ingatlanát a támogatás felvételét követő 5 éven belül cserelakás nélkül elidegenítette, vagy javára kikötött értékkülönbözettel másik lakásra cserélte.

(2) Ha a támogatás felvételétől számított három éven belül az önkormányzat tudomására jut, hogy a kedvezményezett az önkormányzat félrevezetésével jutott támogatáshoz, elő kell írni a támogatás azonnali és egyösszegű visszafizetését a mindenkor érvényes késedelmi kamat évi mértékével együtt.

(3) Az önkormányzat települési támogatásként a fiatalok lakáshoz jutását lakásvásárlási és lakásépítési támogatás nyújtásával segíti, melynek részletes szabályait az önkormányzat külön rendeletében szabályozza.

28. § (1) A nem lakás céljára szolgáló esetében bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor 200.000 Ft óvadékot kell fizetni, és a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel megegyező összegű térítésre tarthat igényt, amennyiben nincs bérleti díj és közmű tartozása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű, bérlő által megfizetett összeg visszafizetésének feltétele, hogy a bérlő becsatolja:

29. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a-d.) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő vállalja a munkák értékével emelt bér megfizetését.

30. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni leltár szerint a bérbeadónak.

31. § (1) A bérlő az általa bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiségnek maximum 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával kizárólag nem lakás céljára bérbe adhatja.

(2) Az albérleti díj nem haladhatja meg a bérlő által fizetett bérleti díj arányos részét.

(3) A bérbeadó a bérleti szerződés megszűnése után a helyiségben jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

32. § (1) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből /településrendezési és – fejlesztési, egészségvédelmi/ megtagadhatja.

(5) A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. törvény alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség átruházásáról szóló megállapodáshoz a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni.

33. § Jogcím nélküli használat, továbbá jogellenes albérletbe adás esetén – a használat ellenértékeként – a helységbérleti díj háromszorosának megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

34. § A helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához a bérbeadó a hozzájárulást nem tagadhatja meg, ha a cserélő fél az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeket teljesíti, és vállalja, hogy a helyiséget ugyanarra a célra használja, mint amilyenre eredetileg volt bérbe adva.

35. § (1) Nem idegeníthető el a helyiség, ha az:

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő helyiség az önkormányzat vagy a bérlő kezdeményezésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján idegeníthető el.

36. § Az elidegenítésre kijelölt helyiségre más személyt megelőző vásárlási lehetőség illeti meg:

37. § Ha a bérlő vásárlási jogával nem kíván élni, a helyiség pályázat útján értékesíthető, kivéve, ha a helyiség értékesítésre történő kijelölésére a bérlő kezdeményezésére került sor, s az a vásárlási jogával mégsem kíván élni. Ebben az esetben a bérlő a helyiségnek továbbra is bérlője lehet.

38. § (1) Az elidegenítésre kerülő önkormányzati helyiség vételára ha a helyiséget a 36. §-ban nevezett bérlő vásárolja meg:

(2) ha a helyiséget a bérlő nem vásárolja meg, azt a pályázat útján kívülálló részére kell értékesíteni. A licit induló összege: a forgalmi érték 70 %-a,

(3) ha a helyiség üres, azt pályázat útján kell értékesíteni. A licit induló összege a forgalmi érték 100 %-a.

39. § (1) A hivatal a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban – az érintett polgárokról- a személyi adat- és népesség-nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – szociális, jövedelmi-vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

40. § A Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ibrány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013 (VII.03) önkormányzati rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról.

41. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.