a gyermekek védelméről és a térítési díjakról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Általános indokolás

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

a gyermekek védelméről és a térítési díjakról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezethez

A rendelet-tervezet előzetes hatásvizsgálatának megállapításai a következők:

Társadalmi, gazdasági, hatások

A rendelet-tervezet a gyermekétkeztetés térítési díjainak megállapítására irányul. A térítési díj megállapításának alapja a szolgáltatások önköltségének aktualizálása, az elmúlt év során bekövetkezett költségnövekedések és a 2021.évre tervezhető költségvetési támogatások ismeretében és ez alapján az intézményi térítési díj illetve szolgáltatási díj megállapítása. Társadalmi és gazdasági hatása a konyhát üzemeltető intézmény, a köznevelési intézményt fenntartók költségvetési gazdálkodásában van.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások

A rendelet végrehajtása a szakmai, ügyintézési és adminisztratív feladatok végrehajtásában a konyhát üzemeltető intézmény és megállapodás alapján a fenntartó önkormányzat közös hivatalában alapfeladat ellátásábanjelennek meg, amely a fenntartó tagönkormányzat és intézményei jelenlegi szervezetével ellátható.

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei

A rendelet megalkotását szükségessé teszik az Mötv. és az Szt., melynek elmaradása egyrészt törvényességi mulasztásnak számítana, másrészt a rendelet nélkül nem volna megalapozott az intézményi térítési díjak megállapítása, és a személyi térítési díjak beszedése.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A rendeletalkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek a fenntartóönkormányzatnál rendelkezésre állnak.

INDOKOLÁS

a gyermekek védelméről és a térítési díjakról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezethez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltak szerint eljárva a sportcélú létesítmények bérbe adásának helyi szabályairólszóló önkormányzati rendelet-tervezetet az alábbiak szerint indokoljuk:

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet fennállása alatt a képviselő-testület

nem ülésezhet, hatáskörét a polgármester gyakorolja.

A polgármester a rendelet tervezetét a képviselő-testület tagjaival véleményeztette, a véleményeket a rendelet megalkotása során figyelembe vette.

A rendelet-tervezet elkészítésénél figyelembe vettük a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásait.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

21/A. § (1) Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben

b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja

a) a települési önkormányzat

aa)az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá

ab) a közigazgatási területén a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben,

21/C. § (1) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést

a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és

b) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

a)a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,

b) az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára

ba) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,

bb) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon

köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

147. § (1) A fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, amely – a gyermekétkeztetés kivételével – a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete.

(3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

(4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

148. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg.

(4) A személyi térítési díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében, más fenntartó esetén a fenntartó képviseletére jogosult testület, személy írásbeli döntésében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik.

151. § (2f) Ha a 21/A. § (1), (4) és (6) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.

(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az 21/B. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

(9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján 21/B. §-ban foglaltakon kívül, illetve a 21/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyermekek számára további étkeztetési kedvezményt állapíthat meg.

(12) Gyermekétkeztetés esetén a 146. §-t, a 147. § (4) bekezdését, a 148. § (1), (4), (5), (8) és (9) bekezdését alkalmazni kell.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

2. § (1) A Gyvt. 147. §-ában foglaltak szerinti, szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözeteként számított intézményi térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat határoz meg.

(1a) Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.

5. § (2) A intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni.

Az önkormányzat a társulás által fenntartott intézményre vonatkozóan ezzel a szabályozással eleget tesz a rendelet alkotási és az intézményi térítési díj felülvizsgálati kötelezettségének.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. § (1) bekezdéséhez: a rendelet 4/2021 (II.25.) önkormányzati rendelettel módosított 3. melléklete megállapította, hogy a szociális étkezés kiszállítása ingyenes, amelynek megfelelő rendelkezés a rendelet szövegében nem került átvezetésre, ezt pótolja a módosító rendelkezés, megteremtve ezzel a rendelet szövegének és mellékletének összehangját.

Az 1. § (2) bekezdéséhez: Az elvégzett önköltség számítás és az alapján megállapított intézményi térítési díj és szolgáltatási díj a rendelet 1.és 2. mellékletei, amelynek módosítására a korábbi 1.és 2. mellékletek helyébe az új, e rendelet-módosítással megállapított 1.és 2. mellékletek lépnek.

A 2. §-hoz: A rendelet módosító rendelkezéseket tartalmazó rendelet, amelynek hatályba lépését és a módosító rendelet szövegének az egységes szerkezetű alaprendelet szövegébe és mellékleteibe beépülését követő hatályvesztését tartalmazzák, a duplikált jogalkotás elkerülése érdekében.

Az indokolás közzétételének szabályai

A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.

A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a Jat. 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban kell közzétenni. A közzétételre a rendelet kihirdetését követően kerülhet sor. A közzétett indokolás a közzétételét követően nem módosítható.

Az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást – a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján – nem kell közzétenni, ha a jogszabályjelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetvetechnikai vagy végrehajtási jellegű.A különleges jogrendben alkotható jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.

Álláspont az indokolás közzétételéről

A rendelet előzetes hatásvizsgálatban bemutatott társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása kimutatható. A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettség összhangban vannak, a Jat. 20. § szerinti egyeztetési kötelezettség nem szükséges. A rendelet elfogadására általánosan irányadó elfogadási szabályok a veszélyhelyzet időtartama alatt nem alkalmazhatóak (társadalmi egyeztetés, képviselő-testületi tárgyalás és előterjesztés).

A veszélyhelyzetben mint különleges jogrendben alkotható jogszabály tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni.