Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 12.) önkormányzati rendelete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2026. 03. 12 16:00Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 12.) önkormányzati rendelete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
[1] A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, melyben a települési sajátosságok figyelembevételével alakíthatja ki a mindennapi testületi irányítási és ellenőrzési munkát.
[2] Nagycserkesz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, szervezetére és működésére vonatkozóan a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § [Az Önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye, szervei és bélyegzői]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagycserkesz Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 4445 Nagycserkesz Petőfi utca 10.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Nagycserkesz Község közigazgatási területe
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.nagycserkesz.hu
(5) Az Önkormányzat e-mail címe: nagycserkeszonk@gmail.com
(6) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4445 Nagycserkesz, Petőfi utca 10.
2. § [A Képviselő-testület szervei]
(1) Nagycserkesz Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
(2) Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);
(3) Nagycserkesz Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Szociális Bizottság);
(4) Kálmánházai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal),
(5) Kálmánházai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző).
3. § [Az Önkormányzat bélyegzői]
(1) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét.
(2) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(3) A Képviselő-testület bizottsága körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(4) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(5) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza középen a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
4. § [Az Önkormányzat jelképei]
(1) Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, melynek leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A jelképek használatát a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nagycserkesz.hu
5. § [Az önkormányzat feladatai és azok ellátásában résztvevők, átruházott hatáskörök]
(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet és a jegyzőre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza. A Nagycserkesz Község Önkormányzata Szociális étkeztetését a 6. melléklet tartalmazza. A szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti megjelölését a 7. melléklet tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.
6. § [Hatáskör átruházás]
(1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a feladat ellátása a jogszabály hatályon kívül helyezése miatt, a költségvetésből adódóan, finanszírozás, vagy fedezet hiányában okafogyottá válik.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről – az egyedi ügyekben hozott döntések kivételével - beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi rendes ülésen.
(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(5) Az átruházott hatáskörben hozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntések előterjesztésére, és a hozott határozatok végrehajtására a képviselő-testületi előterjesztésekre, valamint a határozatok végrehajtására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságainak, a polgármesternek, - a képviselő- testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
A képviselő-testület működése
7. § [A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése]
(1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a képviselők. A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló-, rendes-, vagy rendkívüli ülést tarthat, továbbá közmeghallgatást.
(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.
(4) A polgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatása esetén az ülést a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a legtöbb szavazatot kapott képviselő hívja össze és vezeti.
(5) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 15 napot meghaladó távollét.
(6) A képviselő-testület évente tizenegy munkaterv szerinti ülést tart.
(7) A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyén tartja 4445 Nagycserkesz, Petőfi u. 10.
(8) A képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését az (7) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja. Ebben az esetben az ülés helyszíne: Művelődés Ház 4445 Nagycserkesz, Petőfi u. 8.
8. § [Meghívó]
(1) A képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés:
a) tervezett időpontját, helyszínét,
b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,
c) az egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét,
d) a képviselő-testület ülésének összehívására jogosult nevét, aláírását, az önkormányzat hivatalos bélyegzőjének lenyomatát.
e) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.
(2) A képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívót a polgármester írja alá.
(3) A képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit az ülés tervezett időpontja előtt 4 nappal papír alapon, vagy elektronikus levél formájában kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A meghívó és mellékletei megküldése postai úton, kézbesítő útján (hivatalsegéd), vagy elektronikus levélben történik.
(4) Postai úton, kézbesítő útján történő kézbesítés esetén a meghívó és mellékleteinek átvételét tértivevény igazolja. Elektronikus levélben történő kézbesítés esetén a kézbesítést az elektronikus kiküldés során a kézbesítési visszajelzés igazolja.
(5) A lakosság tájékoztatása érdekében, a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző négy nappal a Hivatalban lévő hirdetőtáblán közzéteszi.
9. § [Rendkívüli ülésre vonatkozó rendelkezések]
(1) Képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontját a polgármester tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester a képviselő-testületi ülés előtt legalább 4 órával korábban az összehívás okának megjelölésével elektronikusan küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja, mely esetben a meghívás telefonon is történhet.
(2) A képviselő-testület sürgős, halaszthatatlan ügyekben, vagy határidős döntések meghozatala érdekében rendkívüli ülés hívható össze: természeti csapás, tragikus történés, a község életében fontos közügy, kiemelt jelentőségű helyi esemény, az önkormányzat által beadandó pályázat benyújtása tárgyában, vagy ha a döntés késedelme az önkormányzat érdekeit sértené.
(3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület ülésének, időpontjának és a napirendi javaslatnak a Hivatal hirdetőtáblán történő közzétételéről.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni, és az ülésen tanácskozási jog illeti meg a napirend előterjesztőjét, illetőleg a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét.
10. § [Az ülés rendje]
(1) A képviselő-testületi ülés napirendjére a polgármester – ülés elnöke – tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívóban részletezettek szerint. Abban az esetben, ha azt módosítja, indoklási kötelezettsége van.
(2) A meghívóban nem közölt, de az ülésen – képviselői indítványként – előterjesztett napirendek tárgyalásának elfogadásához minősített többségű szavazat szükséges. Elutasítás esetén az indítványozó csak abban az esetben élhet ugyanabban a témában képviselői indítvánnyal, ha azt előzetesen a polgármester által megjelölt bizottság megtárgyalta és javaslatát megtette a képviselő-testület felé a döntésre vonatkozóan.
(3) A képviselő-testületi ülés napirendjét a képviselő-testület határozza meg, egyszerű szótöbbséggel, határozatban.
(4) A napirend elfogadása előtt az előterjesztőnek megfelelő indok esetén joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, illetve a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti azt.
(5) Amennyiben a vita során kiderült, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében az előterjesztést a polgármester visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során a bizottság elnöke is visszakérheti.
(6) A (4)–(5) bekezdésben írt esetben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
11. § [Előterjesztés]
(1) Előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges. Előterjesztésnek minősül minden olyan rövid határozati javaslatot megfogalmazó, rendeletalkotási alapot bemutató, megalapozó, értékelő, tájékoztató, beszámoló, elemző anyag, amelyről a képviselő-testület érdemi döntést hoz.
(2) Az előterjesztés részekre tagolható.
a) Az előterjesztés első része tartalmazza a címet, tárgyat, előadót, az előzmények ismertetését, a döntést megalapozó jogszabályokat, esetleges korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, az előkészítésben részt vevők véleményét, mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza az egyértelműen és világosan megfogalmazott határozat- vagy rendelet-tervezetet a végrehajtásért felelős nevét és végrehajtás határidejét.
(3) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, továbbá akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér, valamint, akit jogszabály erre felhatalmaz.
(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést előzetesen írásban kell benyújtani. Kivételes esetekben az előterjesztés benyújtható a helyszínen, továbbá az ülésen szóban is előadható.
(5) Az alábbi ügyekben kizárólag írásban készül előterjesztés:
a) önkormányzati rendeletalkotás,
b) helyi népszavazás kiírása,
c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,
d) Polgári Törvénykönyvről szóló törvényből eredő jogügyletek,
e) írásbeli előterjesztéshez határozati javaslat készítendő
(6) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban a polgármesternek címezve a jegyzőhöz kell benyújtani.
(7) Nem terjeszthető a képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be.
(8) Előterjesztést:
a) rendes ülés esetén az ülés napja előtti negyedik munkanapig,
b) rendkívüli ülés esetén az ülés napja előtti második munkanap 12 óráig,
c) sürgős előterjesztés esetén az ülés megkezdéséig kell benyújtani.
12. § [A tanácskozás rendjére vonatkozó előírások]
(1) A polgármester vagy a levezető elnök a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát,
b) a határozatképesség fennállását az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni.
(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester vagy a levezető elnök legfeljebb két alkalommal maximum 15 perccel az ülés kezdetét eltolhatja, s ha a képviselő-testület ezt követően is határozatképtelen, akkor ezt dokumentálja, majd bezárja. Ezt követően az újabb ülést 8 napon belül – az általános szabályok szerint - kell összehívni. A Képviselő-testület a soron következő ülésen tárgyalja az elmaradt napirendeket. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(3) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, beszámol két testületi ülés között végzett tevékenységéről.
(4) A polgármester ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(5) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.
(6) A polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.
(7) A polgármester napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést.
(8) A polgármester biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát.
(9) A polgármester berekeszti az ülést.
13. § [Képviselő-testületi ülés egyéb szabályai]
(1) A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.
(2) A képviselő-testületi ülésen elsőként a képviselőknek és a tanácskozási joggal résztvevőknek van felszólalási joguk.
(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb 2-szer szólhat hozzá.
(4) A képviselő hozzászólása alkalmanként 5 percig tarthat.
(5) A képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezheti legfeljebb 2 perc időtartamban.
(6) Az időtartamot a jegyző köteles figyelemmel kísérni.
(7) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.
(8) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben
c) a jegyző ha törvényességi észrevételt kíván tenni.
14. § [Hozzászólások, indítványok, időkeret meghatározása]
(1) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés melyben a képviselő, a képviselő-testület munkájába – ülésének lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
(2) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el. Amennyiben a módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését, vagy bevételeinek csökkentését eredményezi, meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megtartása érdekében javasolt megoldást is.
(3) Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret 40 perc.
(4) A képviselő-testület a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül a minősített többséggel eldöntendő ügyeket nem határoz meg.
15. § [Képviselő-testületi ülés vezetése]
(1) A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előterjesztő, illetve a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet.
b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
c) Ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésén jelen lévő hallgatóság részére.
d) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.
e) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
f) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat vagy indítvány törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd amennyiben a módosító vagy kiegészítő indítványok nem kaptak többségi szavazatot, akkor az eredeti határozati javaslatról kell döntést hozni.
16. § [Tanácskozás rendjének fenntartása]
(1) A képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
(2) A nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
17. § [Interpelláció]
(1) Képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 2 perc időtartamban felszólalhat.
(2) Napirend előtt felszólalni a község életét, a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő.
18. § [Nyílt szavazás]
(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket. Szavazni csak személyesen lehet. Szavazni „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal lehet.
(2) Szavazás közben a döntést indokolni nem kell.
(3) Nyílt szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester vagy a levezető elnök gondoskodik és az alapján megállapítja a szavazás eredményét.
(4) A szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben az alábbiak szerint kell rögzíteni: A képviselő-testület ... igen, ... nem szavazattal, ... tartózkodással az alábbi (rendeletet) határozatot (alkotta) hozta.
19. § [Név szerinti szavazás]
(1) Az Mötv.-ben foglalt esetekben túl név szerinti szavazást kell elrendelni.
a) az önkormányzat vagyona feletti rendelkezés esetén, ha a vagyon értéke meghaladja a 20 millió forintot,
b) hitelfelvételnél,
c) egyéb jogszabályi kötelezés esetében.
(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasását követően 'igen'-nel, 'nem'-mel vagy 'tartózkodom' kifejezések valamelyikével szóban szavaznak. A névszerinti szavazás eredményét a polgármester hírdeti ki, a polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
20. § [Titkos szavazás]
(1) Az Mötv-ben foglalt eseteken túl titkos szavazást tarthat a képviselő-testület:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
b) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
c) a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) A szavazás – bélyegzővel ellátott – szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság, mint 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerülő körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat,
e) a szavazás eredményét,
f) a jelenlévők aláírásait.
A Képviselő-testület döntés
21. § [Döntéshozatali eljárás]
(1) A képviselő-testület által hozott döntést határozatba kell foglalni.
(2) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekről,
b) informális jelentés tudomásulvételéről,
c) kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d) feladat-meghatározást nem tartalmazó tájékoztatásról, bejelentésekről,e) személyes érintettség bejelentéséről
(4) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(5) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a bizottság elnöke, intézményvezető,
c) a jegyző
(6) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után, beszámol a képviselő-testületnek.
(7) A képviselő-testület által, vagy a feladat- és hatáskörébe tartozó átruházott hatáskörben hozott határozatot (döntést) tartalmazó iratot a képviselő-testület hivatalos bélyegző lenyomatával kell ellátni.
Önkormányzati rendeletalkotás
22. § [Rendelet kezdeményezése]
(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a települési képviselő,
b) az önkormányzati bizottságok elnökeik útján,
c) a polgármester, alpolgármester,
d) a jegyző,
e) a helyi társadalmi szervek vezetőtestületei,
f) erre irányuló népi kezdeményezés.
A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A rendelet-tervezet előkészítésében a Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.
(3) A polgárok szélesebb körét érintő egyes rendelet-tervezetek érdemi vitája előtt a képviselő-testület lakosság véleményének megismerése céljából:
a) közmeghallgatást tarthat,
b) a tervezetet 8 napra a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatja, amennyiben erről határozatban előzetesen dönt.
A tervezet ellen kifogást lehet előterjeszteni, amelyről a képviselő-testület foglal állást.
(4) Az önkormányzati rendelet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, a rendeletben meghatározott időpontban lép hatályba.
(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát,
b) a döntés időpontját,
c) a rendelet címét,
d) kihirdetés időpontját,
e) a hatályba lépés napját.
23. § [Határozathozatal miatti eljárás]
(1) Amennyiben határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő ülésen ugyanazon ügyben nem hozz döntést a képviselő-testület, az át nem ruházható hatáskörök kivételével a polgármester az alábbi ügykörökben döntést hozhat,
a) egyedi szociális ügyekben,
b) közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyekben
c) személyi ügyekben
d) az elemek által okozott károk ügyében.
(2) A képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben, utólagos tájékoztatás mellett dönthet:
a) foglalkoztatási pályázatok benyújtása
b) az önkormányzat által a költségvetésben szereplő pályázatokhoz kapcsolódó beruházások, beszerzések megvalósítása 500.000-Ft egyedi érték alatt
c) önerő pályázat benyújtása
d) az önkormányzat gazdasági programjában szereplő pályázat benyújtása
e) elemi kár elhárítása, helyreállítása ügyében szükséges döntések, beszerzések.
24. § [A jegyzőkönyv]
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyv a jogszabályokban meghatározottakon túl tartalmazza:
a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
b) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, az interpelláló véleményét, és a képviselő-testület döntését,
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az ülésre szóló meghívó, jelenléti ív.
b) az előterjesztések és azok mellékletei,
c) a névszerinti szavazás eredménye,
d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
e) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz
(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről, és egy eredeti példányának megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(7) A jegyzőkönyvbe és a hozzátartozó dokumentumokba (zárt ülés kivételével) való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Nagycserkesz Község Önkormányzatánál előre egyeztetett időpontban, munkaidőben az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett tekinthető meg
25. § [Közmeghallgatás]
(1) A képviselő-testület minden évben, legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást olyan helyszínen és időben kell megtartani, hogy az a lakosság és vala-mennyi érdekelt legszélesebb köre számára elérhető legyen.
(3) A közmeghallgatás pontos időpontjára, helyére és napirendjére vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő.
(4) A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 8 nappal a helyben szokásos módon kihirdeti.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(6) A közmeghallgatás alkalmával a jelenlévők közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek.
(7) A közmeghallgatáson egy alkalommal, legfeljebb 5 percben lehetséges felszólalni. Amennyiben a szóban feltett kérdésre nem lehet közvetlenül a közmeghallgatáson válaszolni, úgy azt 15 napon belül írásban kell teljesíteni.
26. § [Személyes érintettség]
(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról vagy új határozat meghozataláról.
Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
27. § [A polgármester]
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. A polgármester minden hét hétfői napján 8 órától 12 óráig ügyfélfogadást tart.
(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Nagycserkesz Község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.
(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a majdani külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.
(4) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottság működését, indítványozhatja annak összehívását, a bizottság elnökét egyeztető megbeszélésre hívhatja.
(5) A polgármester a testületi döntés meghozatala előtt szót ad a jegyzőnek, aljegyzőnek a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
28. § [Alpolgármester]
(1) A képviselő-testület a saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el munkáját.
(3) Az alpolgármester minden hónap utolsó csütörtöki napján 15:00 órától 16:00 óráig fogadóórát tart.
29. § [A bizottság]
(1) A képviselő-testület két bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság megnevezése: Nagycserkesz Község Önkormányzatának Ügyrendi Bizottsága, Nagycserkesz Község Önkormányzatának Szociális Bizottsága.
(3) A bizottság tagjainak száma: 3-3 tagból áll, a bizottság elnöke és két tagja önkormányzati képviselő.
(4) A képviselő-testület bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, melyet önkormányzati rendelet számukra meghatároz.
(5) A bizottság működésére vonatkozó szabályok, a képviselő-testület szabályaival azonosak az alábbi eltérésekkel:
a) A bizottságok üléseit az elnökök – az ülést megelőzően legalább három nappal – írásban hívják össze.
b) A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.
c) A meghívót a hivatalban lévő hirdetőtáblán közzé kell tenni.
d) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.
30. § [A bizottság elnöke]
(1) A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
d) képviseli a bizottságot,
e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Nagycserkesz Község Önkormányzata tárgy szerint szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.
(2) A bizottság elnökének helyettesítését a bizottság jelen lévő legidősebb képviselő-testületi és bizottsági tagja látja el.
31. § [A bizottság tagja, A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnése]
(1) A bizottság tagja:
a) részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti,
d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.
e) csak települési képviselő lehet.
(2) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) a Képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) visszahívással.
(3) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.
(4) A képviselő-testület számára az alábbi előterjesztéseket, kizárólag a bizottság nyújthat be:
a) összeférhetetlenség és méltánytalanság témában benyújtott,
b) a polgármester egyéb munkáltatói jogainak ügyében keletkező témakörök,
c) Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozattal összefüggő ügyei.
(5) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki a képviselők összeférhetetlensége illetve méltatlanság ügyében benyújtott kezdeményezések kivizsgálására, illetve a képviselő 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlensége esetén a lemondó nyilatkozat átvételére.
(6) Az Ügyrendi Bizottság feladata a vagyon nyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, kezelése, őrzése és ellenőrzése.
(7) A Szociális Bizottság dönt a települési támogatás odaítéléséről a költségvetésben meghatározott keret erejéig, valamint véleményezi az egyedi szociális ügyeket.
32. § [A Kálmánházai Közös Önkormányzati Hivatal]
(1) A Hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket az önkormányzat költségvetéséről és a gazdálkodás rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A Kálmánháza Közös Önkormányzati Hivatal felépítését, működési feltételeit érintő Képviselő-testületi döntések előtt a helyi érdekképviseleti szerv, illetve Kálmánháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a véleményét ki kell kérni.
(4) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait a Kálmánházai Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőrzésért felelős megbízottja útján látja el. A belső ellenőrzésért felelős, mint belső ellenőrzési vezető az ellenőrzési feladatkörében független, nem utasítható, és csak a jegyzőnek van alárendelve.
(5) A Kálmánházai Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról külön önkormányzati döntést kell hozni, mely naprakészségéről folyamatosan kell gondoskodnia a jegyzőnek.
33. § [A jegyző]
(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejú betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kálmánházai Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi ügyintézője látja el.
(2) A jegyző a székely településen minden hónap első hétfői munkanapján 8-12 óráig fogadóórát tart.
(3) A jegyző a Kálmánházai Közös Önkormányzati Hivatal Nagycserkeszi Kirendeltségén minden hónap második keddjén fogadóórát tart 8-12 óráig.
34. § [A jegyzői jelzés]
(1) A jegyző a jogszabálysértő döntéseket, és működés jogszabálysértő módját a haladéktalanul köteles jelezni szóban a polgármester számára.
(2) Amennyiben a polgármester a szóban megtett jogszabálysértést nem szünteti meg lehetőség szerint haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül, úgy a jegyző köteles a jogszabálysértést írásban megtenni a polgármester számára.
(3) Amennyiben a jogszabálysértő döntés és működés jelzésére vonatkozó bejelentés elintézetlen marad a jegyző köteles a tudomása szerzésétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül a képviselő-testület felé írásban benyújtani, a jelzését a konkrét tényekkel, jogszabályokkal alátámasztottan.
35. § [A képviselőkre vonatkozó szabályok]
(1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(2) A képviselő az ülésről való távolmaradását, az ülést megelőző napig a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat az ügyrendi-bizottság tartja nyilván.
(3) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő a jelen rendeletben megállapított természetbeni juttatását a képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján:
a) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,
b) a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt,
legfeljebb tizenkét havi időtartamra megvonhatja.
(4) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
36. § [Az önkormányzat gazdálkodásának főbb szabályai]
(1) Az önkormányzat pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Főbb gazdálkodási feladatok:
a) az előírt módon és időben elkészíti a költségvetési rendelet-tervezetet, tájékoztatót, költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) igényli a Magyar Államkincstártól a cél- és címzett támogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, és ezen belül előkészíti a Hivatal könyvvitelének számlarendjét,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását, vezeti az ingatlanvagyon-katasztert,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(3) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek.
37. § [Társulás]
(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás.
(2) A társulás célja: A társult önkormányzatok közigazgatási területén, összehangolt fejlesztések, közös programok fejlesztése abból a célból, hogy a megyében korszerű, EU-konform, regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki, mely magába foglalja a hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását illetve a válogatási maradványok korszerű EU-szabályozásnak megfelelő lerakóban való elhelyezését. Ellátott feladat: szilárdhulladék gyűjtés és szállítás.
Záró rendelkezések
38. § [Hatályon kívül helyező rendelkezés]
Hatályát veszti a SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című Nagycserkesz Község Önkormányzata 10/2019 (X.28.)önkormányzati rendelete.
39. § [Hatályba léptető rendelkezés]
Ez a rendelet 2026. március 12-én 16 órakor lép hatályba.
|
Kiss Józsefné |
Szatlóczkiné Diszházi Katalin |