Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VIII. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
Nagyhalász Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 09. 01Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VIII. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.09.01.
Nagyhalász Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Részletes indokolás
Az 1–62. §-hoz és az 1–3. melléklethez
Jónás Imre Nagyhalász Város Önkormányzata Szociális és Egészségügyi Bizottságában betöltött külsős bizottsági tisztségéről 2025. július 24. napjával lemondott. A megüresedett bizottsági tisztség betöltésével kapcsolatban egyeztettem a bizottság tagjaival, akik nem javasolják a bizottsági hely betöltését. Nagyhalász Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 12/2024. ( X. 8.) önkormányzati rendelet 46. § (1) bekezdés b) pontja 5 főben határozza meg a bizottság létszámát, ezért javaslom a 4 főre történő módosítását.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály- Törvényességi Felügyeleti Osztály szakmai segítségnyújtás keretében vizsgálta az alakuló ülésen elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot (12/2024. ( X. 8.) önkormányzati rendelet). Az ellenőrzés az alábbi hiányosságokat tárta fel:
Az SZMSZ 4 § (9) bekezdése felsorolást tartalmaz. A Jszr 46 § (1) bekezdése szerint pontokra kell tagolni.
Az SZMSZ 4. § (13) - (15) bekezdésében a „megye” kifejezés szerepel. Az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik.
Az SZMSZ 11. § (1) arról rendelkezik, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén pedig az alpolgármester. A Mötv 45 §-a értelmében a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztég egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetére kell rendelkezni az ülés összehívásáról, vezetéséről.
Az SZMSZ 13. § (2) és (3) bekezdése az "indokolt eset" kifejezést alkalmazza. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésére tekintettel a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Az SZMSZ nem rendelkezik arról, hogy mi tekinthető indokolt esetnek.
Az SZMSZ 26. §-a az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjával ellentétes rendelkezést tartalmaz.
Az SZMSZ 27. § - a kimondja, hogy a napirendek tárgyalásának sorrendjét a polgármester jogosult meghatározni. Az Mötv. 42. § 2. pontjára tekintettel a tárgyalási sorrend megállapítására is kizárólag a képviselő-testület jogosult.
Az SZMSZ 46. § (2) bekezdésében nem került meghatározásra, hogy a bizottság tagjai közül hány fő önkormányzati képviselő és hány fő nem képviselő-testületi tag.
Az SZMSZ 50. § - a kimondja, hogy a bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak. A bizottságok döntési (határozat-hozatali jogköre) az Mötv. 59. § -ában meghatározott feladatkörből ered.
Az SZMSZ 57. § (4) bekezdése értelmében az alpolgármester feladata különösen:
1. a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
2. kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
3. a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése
Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, az alpolgármestert a képviselő-testület a polgármester helyettesítére, munkájának segítésére választja meg.
Az SZMSZ 63. (3) és 64. § -a: Az SZMSZ nem tartalmazhat az Mötv. 54. §-ával ellentétes rendelkezést, a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok körét nem szűkítheti le, a válaszadási kötelezettség azon javaslatok és kérdések körére is kiterjed, amelyeket az érintettek nem a közmeghallgatáson, hanem azt megelőzően írásban tettek fel.
Az SZMSZ alábbiakban felsorolt rendelkezései tartalmaznak más jogszabály rendelkezése ismétlését: (6. § (3) bekezdése, 31. §, 35. §, 46. § (5) -(7) bekezdése, 48. § (4) bekezdése, 51. §, § (2) bekezdése, 53. § (1) bekezdése, 54. §, 55. § (1) és (3), 56. § (2), 57. § (2) és (3), 58. § (2), 59. § (1) és (3), 60. § (2), 66. §, 67. §).
A jegyző a Hatósági Főosztály- Törvényességi Felügyeleti Osztály szakmai segítségnyújtás keretében megfogalmazott észrevételi alapján átdolgozta a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatot és a rendelet tervezet szerinti szöveggel tesz javaslatot új szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadására.
A Mötv. 53. §- szabályozza az SzMSz tartalmi követelményeit:
„53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:
a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;
c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;
d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;
e) a nyilvánosság biztosításáról;
f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;
g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;
h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;
i) a közmeghallgatásról;
j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;
k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;
l) a képviselő-testület bizottságairól.
(2) A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét.
(3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.”