Nagykálló Város Önkormányzat

39/2007. (X.05.) Önk.

r e n d e l e t e

Nagykálló város igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról,

és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

(egységes szerkezetben a 26/2009. (VI.19.) Önk., 3/2010. (II.08.) Önk., 7/2010. (II.19.) Önk., 26/2010. (VIII.13.) Önk., 23/2015.(X14.) Önk., 19/2016. (XII.15.) Önk.,16/2017.(XII.29.) Önk., 14/2018. (VII.05.) Önk.  rendelettel)

Nagykálló Város Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi  LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §. (3) bekezdése szerinti hatáskörben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében és a 16. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya és alkalmazása ^{/1,  5, 6, 11}

1. A rendelet hatálya Nagykálló Város teljes igazgatási területére kiterjed.
2. A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíte3ni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) a magasabb szintű jogszabályok mellett e rendelet előírásai szerint szabad.
3. Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.tv. (a továbbiakban: Étv.), valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV törvény, és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.

A rendeletet és a külterületre vonatkozó T-2 és T-3/b,  valamint a belterületre vonatkozó T-3 rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.”

2. § ¹²

A helyi településrendezési eszközök

A helyi településrendezési eszközök: A Hosszú távú Településfejlesztési Koncepció, a Település-  szerkezeti terv és annak leírása, a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és annak mellékletét képező Külterület és a  Belterület Szabályozási tervei (a továbbiakban: a tervek).

3. §

A terv értelmezése

1. A terv kötelező szabályozási elemei :

a.,   az igazgatási és a belterületi határ, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa

b.,  a szabályozási vonal,

c.,    az építési övezet és az övezet határa, és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa,  amelyek az övezeti előírások és a telekalakítási szabályok megtartása mellett módosulhatnak, ha ez  nem eredményezi az érintett övezetek kialakításának ellehetetlenülését. Oldalsó telekhatáron lévőtől  azonban egy meglevő ill. legkisebb előírt telekszélességnél nagyobb mértékben nem lehet eltérni.

d.,  a közterület felőli építési határvonal meghatározott előkerttel,

e.,  a védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke,

f., ¹³          a különleges településüzemeltetési létesítmények – üzemi területek védőtávolsága oly módon, hogy  azon, mint legnagyobbon belül az egyes kisebb védőtávolságot igénylő építmény fajták a jelen rendelet, illetőleg meghatározás hiányában az állategészségügyi hatóság amennyiben az megfelel egyéb hatósági előírásai szerint elhelyezhetők,

g.,   a sajátos építési használat és az építési övezetek, illetőleg övezetek szerinti besorolás,

i.,     az előkert mérete, ( ahol nincs méret jelölve, ott az 5 méter )

j.,     a nyomvonalas építmények építési területének szélessége, illetőleg a tervezettek legkisebb szélessége

k.,   a megszüntetésre és a környezetvédelmi intézkedés szükségességére vonatkozó rendelkezés,

l.,   az építési övezetek főbb mutatói, övezeti előírások, ezen beül

• beépítési mód,

                a telekalakítás szabályai

                építési telekre (alakításra) vonatkoztatott legkisebb szélesség                       ( m-ben ),

 mélység                          ( m-ben ),

 telekterületméret             ( m²-ben )

 zöldfelület        ( a telek területének %-  ában az építésnél figyelembe vehető telekrész-  re  vonatkozóan)

• legkisebb-legnagyobb építménymagasság                                                          ( m-ben ),
• legnagyobb beépítettség                                                                         ( a telek területének %-ában ),
• építési határvonal                                                                                                  (m-ben ),
• az elő-, oldal, és hátsókert mérete,

m.,     a megmaradó nyomvonalas építmények építési területe szélességének a terv szerinti (térképen  mért) értéke, amely valóságos szélességének megfelelően tartandó meg.

n.,     az utak tengelye, az elővásárlási joggal és a kisajátítási joggal terhelt terület határa

o.,      a természetvédelmi és a természeti terület határa

p.,     az építési vonal

q.,      nem önálló /közlekedési területen belüli/ kötelező kerékpárút

r.,      a telek beépítéskor figyelembe nem vehető területének határa és mértéke

s.,      a közüzemi közművesítettség mértéke

t.,      az igénybevételi határérték

u.,     a beültetési kötelezettség

v.,     a terepszint alatti építés szabályai

2. Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők. A változást megelőzően e területeken az építési munkák az  Étv. 22. §. (2) bekezdése és a 36.§. előírásai szerint engedélyezhetők.

(3) ¹⁴        Hatályon kívül helyezte a 14/2018. (VII.05.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje 2018. augusztus 04. napja.

 (4)           Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

(5)            A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a)      a terület-felhasználás változtatásával nem járó kötelező szabályozási elemek módosításához a  szabályozási terv módosítása szükséges;

2. az elsőrendű / közlekedési és nem közlekedési célú közterületek megváltoztatásával járó, vagy az  általános használat megváltozatásával járó szabályozási terv módosítása csak a szerkezeti terv  módosítása után lehetséges.

c)     Az építési övezetek határai a Településszerkezeti terv módosítása nélkül akkor módosíthatók a telekalakítási előírások kereti között, ha a módosítás

-    az érintett övezet kialakítását nem lehetetleníti el, és

-    a határmódosítással érintett építési övezet legalább 2 telekre kiterjedően megmarad

d)     A szabályozási tervlapon kottákkal egyébként nem rögzített tervezett szabályozási elemek ±2 méterrel módosíthatók (a szabályozási terv módosítása nélkül is).

5. A szabályozási beavatkozások mértékét digitális méréssel kell megállapítani.

4. § ²

Az általános felhasználás szerinti tagolódás és építési használatuk mértéke, valamint az építési övezeti, illetve  övezeti tagolódás

(1) ¹⁵        A város igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli  rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak :

                a.,             a beépítésre szánt területek és építési övezeteik:                                                  jele

                - lakóterület:                                          - kisvárosias                                                                          Lk

                                                                              - kertvárosias                                                                         Lke

                                                                              - falusias                                                                Lf

                - vegyes terület:                      - központi vegyes                                                  Vk

- településközpont vegyes terület                          Vt

                - gazdasági terület:                - kereskedelmi és szolgáltató  gazdasági                              Gksz

- egyéb, nem zavaró hatású  ipari gazdasági       Ge

-              mezőgazdasági-üzemi                                                       Gmg

- üdülőterület                                        - hétvégiházas                                                                      Üh

                - különleges terület:                              - temetőterület                                                                       KI-t

                                                                              - kegyeleti  park                                                                      KI-kep

                                                                              - szabadidős, turisztikai, sportolási célú                               KIo-sp

                                                                              - különleges szabadidős célú                                KIo-sz,

- különleges strandolási célú                                KIo-str

                                                                              - különleges településüzemeltetési,

                                                                                hulladékelhelyezési-tisztítási                                              Kh

KI =          Különleges intézményi terület<10% beépítéssel,

KI o=       különleges intézményi terület ≥10% beépítéssel

  - különleges mezőgazdasági üzemi terület Kio-mü

                b.,             a  beépítésre nem szánt területek és övezeteik :

- közlekedési és közműterület

kötöttpályás /vasúti/ közlekedési terület                                                                                             Köv

elsőrendű közlekedési célú közterület

                               - autópálya                                                                                                           Kö-aut

                               - országos főút                                                                                                      Kö-of

- országos mellékút                                                                                              Kö-om

- települési gyűjtőút                                                                                              Kö-gy

                másodrendű közlekedési célú közterületek

- hagyományos kiszolgáló út                                                                              Kö-k

- gyalogút                                                                                                             K-gy

- jelentősebb kiszolgáló mezőgazdasági út                                          Kö-mg

elsőrendű és nem közlekedési célú közterület

                - zöldterület:                                                          - közpark                                                               Z-Kp

  díszpark, dísztér                                  dt

                - erdőterület:                                                         - védelmi (védő)                                     Ev

                                                                                              - gazdasági erdő                                    Eg

- mezőgazdasági terület:                                        - általános / védett, illetve nem védett 

   területen /             korlátozott                              Mkor

- általános / nem védett területen /        Má

- kertes mezőgazdasági terület                             Mk

-Vízgazdálkodási terület:                                     - közcélú nyílt csatornák 

   medre és partja, árok,                                          V

2. A beépítésre szánt területek építési használatának mértékét az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni :

*      = legalább háromszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb, de legalább (20) 25 %-os zöldterületi arány az  egynegyedével csökkenthető.  

!               =             az OTÉK szerinti 40, illetve 50 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111.§. - megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe,

                   egyébként  Lf esetében 40 %, Lke esetében 50 % egyházi építmények és rendeltetés esetén az építménymagasság az övezetben kialakult legnagyobb. Védett épület melletti telken K=kialakult, ahol az illeszkedés elvét kell alkalmazni úgy, hogy a tervezett  új épület a védett épület építménymagassága irányába „lefelé” az övezetre vonatkozó építménymagasságtól 1  m-t  eltérhet

az építménymagasság csak a sportolás, a szabadidő töltés alapépítményei, mint fedett csarnok, ugrótorony,  hálótartó építmény és szerkezete, lelátó és a rá helyezett eredményjelző tábla építménye elhelyezhetősége e-  setén alkalmazható, egyébként 4,5 m.

      a beépítettség oktatási-nevelési egészségügyi létesítmény építésekor, kialakításakor legfeljebb 25%,

*****      Lk és Vt övezet saroktelkein, zártsorú általános beépítési mód esetén a maximális beépítés +25 %-al, de legfeljebb 75 %-ig emelhető, amennyiben:

- A sarok és az átmenő telek beépítettsége :

·        zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén +25 %-kal növelhető, de az újonnan alakított telek nél csak akkor, ha a területe nem éri el az előírt legkisebb új telek területének a kétszeresét,

·        szabadon álló általános, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 10 %-al növelhető az előírt zöldfelületi fedettség terhére.

- Az így megnövelhető beépítettség azonban nem haladhatja meg :

· lakóterületi használat esetén a 65 %- ot,

· gazdasági használat esetén a 50 %- ot

· különleges területi használat esetén a 40 %- ot

- A zöldfelületi fedettségbe a tetőkertek és a terepszint alatti építmények fölött legalább 50 cm talajtakarón kialakított zöldfelületek és a legalább 75 %- os lombkorona fedettségű területek (pl. gépkocsi  parkolók) 20  %-ban beszámíthatók.

3. Az egyes terület-felhasználási egységek további, a beépítésre szánt területek esetében építési övezetek szerinti, a beépítésre nem szánt területek esetében pedig övezet szerinti tagolódását a terv szerint  kell alkalmazni.

5. §.

Telekalakítás, építmények elhelyezése és kialakítása

1. A város területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint szabad.
2. Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.
3. Meglevő, korábban kialakított telek – az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával  –  telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább  6,0 m széles építési hely kijelölhető.
4. Telek bővítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (beépíteni azonban csak  a (6) bekezdést is betartva lehet).
5.                 A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve ha a telek egyben  meg is szűnik.

6. Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani, és attól 1,0 méternél kisebb mértékben - és csak lefelé - lehet eltérni.
7. Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult (általában 0, vagy 3,  vagy 5 méter), míg új utcákon 5 méter, kivéve az új, még be nem épült utca északi oldalán lévő falusias  és kertvárosias lakóterületet, ahol pedig 5, illetve a terv szerinti méretek. Az előkert vonala egyúttal kötelező építési vonal is. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán  a telek hátsókertje, saroktelek esetén az oldalkertjei irányába legfeljebb 5 m mértékig visszaléphet. Amennyiben az előírások szerint előkert nem alakítható, a telekhatár és a tényleges építési vonal közötti  területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.  Kialakult területen a kialakult állapotnak megfelelő építési vonalat elvi építési engedélyben kell meghatározni.

(9)            Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében  annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.

(10)          A város építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó  mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem halad-  ja meg.

(11)          Az elő- és oldalkertben csak közmű becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m – es  belmagassággal), kirakatszekrény ( legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) és kerti építmény ( hinta, csúszda,  homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy az oldalkert egyéb  előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.

Kisvárosias lakóterületen:

A melléképítmények közül elhelyezhetők: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4  m-es mélységgel, de a közterületbe az be nem nyúlhat), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a telepszintnél 1 méternél nem magasabbra  emelkedő  lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú  kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső)  és lejtő, zászlótartó oszlop.

Kertvárosias lakóterületen:

A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4  m-es mélységgel, de a közterületre nem „lóghat bele”), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szö-  kőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő  lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú  kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső)  és lejtő, zászlótartó oszlop.

Falusias lakóterületen:

A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4  m-es mélységgel, de a közterületre nem „lóghat bele”), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő  lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú  kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső)  és lejtő, zászlótartó oszlop.

12. Az övezetben az előírt építménymagasság értéket – ha sajátos előírás másként nem rendelkezik – az  utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell.

(13)          Épületrész közterület felé csak a Vt övezet telkein és csak ott nyúlhat, ahol az előkert mérete 0 m, az egyéb érvényes előírások betartásával.

(14) ¹⁶ Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztály- ba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m építmény-magasságú épületeknél és csak az alábbiak együttes teljesülése esetén:– amennyiben megfelel az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek –:

- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m2–nél, illetve az át nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvő homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem lenne beépíthető. - ebben az esetben a meglévő épületek felé néző épület erre néző homlokzatának homlokzat magassága is legfeljebb 5 m lehet.

Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztály-  ba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m  építmény-magasságú épületeknél és csak az alábbiak együttes teljesülése esetén:

- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik  homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m² –nél, illetve az át  nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvő homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem lenne beépíthető.

- ebben az esetben a meglévő épületek felé néző épület erre néző homlokzatának homlokzat magassága is legfeljebb 5 m lehet

(15)          Gazdasági és különleges rendeltetési övezetben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.

(16)          Közművezeték fölött vagy az alatt új építési telek nem alakítható.

(17)          Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás meder-rézsűjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén  annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el és fa nem ültethető..

Ennek a sávnak a csökkentése a közmű gazdájának és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, az általa engedélyezett, a kötelező biztonság mértékéig, de maximum 3,0 méterre csökkenthető. A  lakó, gazdasági és különleges övezetű telket érintő nyílt folyású csatorna vagy árok korona élétől a terv  szerinti szélességben beültetési kötelezettséggel terhelt telekrész esetén az építési engedélyben előírt,  és a használatba vételig, de az engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 3 éven belül a  tulajdonos kötelességével megvalósított telek zöldfelülete alakítandó ki. A terv egyéb telken belüli kötelező zöldfelülete kialakításait is ezen előírás szerint kell megvalósítani. 

(18)          Új épület építése csak az építési helyen kívül lévő, illetőleg azon túlnyúló épületek, épületrészek elbontását követően engedélyezhető, kivéve, ha a szabályozási terv a kialakulttól nagyobb előkertet szabályoz.

Ha sajátos előírás, illetve egyéb, védelemre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik:

a.,     épületrész kinyúlása a közterület fölé az eresz és az áttört korlátú  erkély kivételével :

- 12 m-nél keskenyebb utcában nem engedélyezhető,

- 12-20 m közötti szélességű utcán legfeljebb 30 cm,

-  20 m-nél szélesebb utcán legfeljebb 60 cm lehet,

   és a homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszának ¼ részét.

b.,     épületrész kinyúlása az építési helyen kívülre a saját telekrész fölé legfeljebb 90 cm ehet. Ez  alól kivétel az eresz, az előtető és az áttört korlátú erkély.

(19) ¹⁷ Az építési helyen kívül álló, vagy azon túlnyúló épület, illetőleg épületrész rendeltetése nem módosítható. Az ilyen épületen csak az életveszély elhárítását szolgáló építési munka végezhető.

Ez alól kivételek a helyi védelem alatt lévő és az utcai telekhatáron álló épületek, amelyek a jelenlegi helyükön, méretükben és megjelenésükben újraépíthetők, rendeltetésük módosítható. A kivételesen elhelyezhető építményekre építési engedély csak a telek beépítését és az építészeti követelményeket és a környezetbe illeszkedést igazoló elvi építési engedély alapján adható.”

(20)          A környezetbe illeszkedés szempontjából az előírásoknak meg nem felelő beépítés és beépítési jellemzők nem vehetők figyelembe

(21)          Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán és a csatornák magántelken belüli területén, a csatorna megközelítését is biztosítva a terv szerinti helyeken és mértékben kötelező telken belüli zöldfelület  alakítandó ki, melyet fásított /erdősített/ zöldfelületként kell kezelni, és az építési engedélyben a tulaj-  donos kötelezettségével azt elő kell írni. A csatornák megközelíthetőségén a korona éltől számított 3-3 m szabad, fával be nem ültetett területsávot kell érteni.

(22)     a.,            ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület (épületek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a  már magastetős épület tetőtér-beépítését, ami a meglévő építménymagasság megtartása mellett  megengedhető, valamint a lapostetős többszintes tömbtelkes /úszótelkes/ beépítésű lakóépületet,  amely elsősorban alacsony hajlású magastetős formában +1 szinttel bővíthető, az egyéb szabályok  betartásával. Ebben az esetben az újabb 1 szint építéséhez szükséges lift építhetőségéhez, amennyiben arra épületen belül nincs lehetőség, akkor az épület telke a tömbtelek méretéből lépcsőházanként 3x3 m-es területtel bővíthető, a telken belüli gépjármű elhelyezést azonban biztosítani kell,  mely a terepszint alatti épületben engedélyezhető, fölötte a telek zöldfelületét vissza kell állítani. Ha  az épület(épületek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és ekkor az  (1) bekezdés előírásait kell rá alkalmazni.

b.,     ha a telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv  alapján történő közterületi határ rendezését kivéve – tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

c.,             Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

Az átalakításra nem szánt, kialakult szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban: kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos (a jelen rendelet IV.fejezetében rögzített) előírások hiányában a szomszédos telkeken, vagy a tömboldalon kialakult adottságok, jellemzők, és az egyéb országos érvényű előírások a-  lapján, az Étv. 18. §. (2) bekezdése szerinti illeszkedési szabályok alkalmazásával az építési hatóság határozza  meg, esetenként a városi főépítész, vagy az általa működtetett Helyi / települési / Építészeti Tervtanács állásfoglalásának figyelembe vételével. Az építtető, vagy a tulajdonos az építési hatóságtól elvi építési engedélyben kérheti  az illeszkedési szabályok tételes meghatározását. A szabályozási tervben a legnagyobb megengedett beépítettséget minden esetben számszerűen meg kell határozni. Telekhatár rendezés és telekmegosztás esetén a kertvárosias lakóterület rendeltetési övezetben legalább a 300 m², falusias lakóterület rendeltetési övezetben legalább a  min.700 m² teleknagyságot kell biztosítani, ha az övezetre előírt legkisebb telekterület-méret nem alakítható ki, és  ha ezzel a beépítés egyéb feltételei biztosíthatóak..

II. FEJEZET

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

6. § ¹⁸

A lakóterületek

1. A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. 
2. A kisvárosias (Lk jelű) lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, üzemanyagtöltő építmények, a  kertvárosias (Lke jelű) lakóterületen üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású  egyéb gazdasági építmények, termelő kertészeti építmények nem helyezhetők el. Haszonállat-tartó épület csak a  lakóterületen és csak legfeljebb a saját szükségletű állattartáshoz szükséges mértékben helyezhető el.

Kisvárosias (Lk) lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t-nál nagyobb önsúlyú gép-  járművek, és az ilyeneket szállító járművek számára.

I.      A kisvárosias lakóterületen:

             Az övezet jellemzően a közepes laksűrűségű és közepesen sűrű beépítésű, általában több önálló, de új beépítés esetén telkenként maximum 12 rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot  meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépület rendeltetési egységeinek számításába a  lakásonként egy garázs nem számít bele.

Az övezetben:

1., lakóépület

2., a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4., sportépítmény,

5., terepszint alatti személygépjármű tároló helyezhető el.

Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:

1., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

2., szálláshely szolgáltató épület,

3., igazgatási rendeltetésű épület

Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:

1.,  üzemanyagtöltő állomás

2., önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító jármű-  vek számára.

3., önálló, a terepszint felett elhelyezett fedett – zárt személygépjármű tároló

II.     A kertvárosias lakóterületen

          Az övezet jellemzően az alacsony laksűrűségű, laza beépítésű, összefüggő kertes, legfeljebb négy rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépület rendeltetési egységeinek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele. A rendeltetési egységek a telken úgy helyezhetők el, amennyiben az egy rendeltetési egységre jutó  telekhányad legalább 350 m². A 350 m telekterülettől kisebb kialakult telken legfeljebb egy rendeltetési egy-  ség építhető.

Az övezetben:

1., lakóépület

2., a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

5., hulladékudvar helyezhető el.

Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:

1.,  a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

2.,  sportépítmény,

3.,  a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

4., max. 4 rendeltetési egységet magába foglaló épület, ha a telekterület legalább 800 m², de az  ún. benyúló-, vagy oldalszárnyak egy hasznos szinttől magasabb építésének a kizárásával,

Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:

1., szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendég-szoba-  számú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

2., egyéb közösségi szórakozató, kulturális épület,

3., önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító jármű-  vek számára

4.,  üzemanyagtöltő

5.,  sportépítmény

6., a lakóépületet / mint a lakótelek fő rendeltetését jelentő épületét / a közterület felől megelőző,  vagy önálló melléképület,

7.,  takarmánytároló építmény.

8.,  terepszint alatti személygépjármű tároló

9.,  a terepszint felett 2 lakószinttől több szintet tartalmazó épület és építmény

III.    A falusias lakóterületen :

Az övezet jellemzően az alacsony laksűrűségű, összefüggő nagykertes, legfeljebb két rendeltetési egységet  magába foglaló és legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.  A rendeltetési egységek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele. Két rendeltetési egység csak akkor létesíthető, ha a rendeltetési egységre jutó telekhányad legalább 900 m².

Az övezetben:

1.,  lakóépület

2., a saját telken történő növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és termék feldolgozáshoz szükséges építmények,

3.,  a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

4.,  kézműipar építmény,

5.,  helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

6.,  a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

7.,  hulladékudvar helyezhető el.

Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:

1., szálláshely szolgáltató épület, de legfeljebb 10 férőhellyel,

2., sportépítmény,

3., üzemanyagtöltő állomás, a saját telkén, a szomszédos építési telek felőli oldalon /oldalakon/ min. 15 m szélességben telepített fasor ültetésével

4., mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a saját telkén, a szomszédos építési telek és a közterület felőli, vagy a telek saját lakó-zónájától számított oldalon /oldalakon/ min. 10 m szélességben telepített fasor ültetésével.

5.,mezőgazdasági üzemi terület övezetének védőtávolságán belüli lakóterületek övezeti jele Lf*, mely övezetben a lakó rendeltetés elhelyezésének feltétele megegyezik a telephelyek szolgálati lakásainak kialakításával szemben támasztott környezetvédelmi követelményeknek.

Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:

1.,.a lakóépületet / mint a lakótelek fő rendeltetését jelentő épületét / a közterület felől megelőző, vagy önálló melléképület,

2., nyitott oldalú takarmánytároló építmény.

3., a nem saját szükségletű állattartást meghaladóan állattartó épület és építmény

(3)            Azon a telken, ahol haszonállat-tartás is van, legfeljebb két rendeltetési egység építhető.

(4)            Lk övezetben lévő lakótelken újonnan tizenkét lakásos lakóépülettől több nem építhető, kivéve az át-  menő telket, ahol ha az az egyéb szabályok betartásával elhelyezhető, akkor 2x12 lakásos épület is  épülhet. Átmenő telken ütemezett építés esetén az első épület a magasabb rendű út felől helyezendő  el, kivéve, ha a meglévő közművek az alacsonyabb rendű út felől állnak csak rendelkezésre, vagy az  ilyen ütemezéssel engedélyezhető építés a magasabb rendű út felől első ütemben a szomszédos telek  meglévő és jogszerű beépítése miatt szabályosan nem lehetséges.

-   L_Ke  övezetben lévő lakótelken 4 lakásos lakóépületből több nem építhető és az átmenő telkeken is az  egyéb szabályok betartásával legfeljebb csak 2x2 lakásos épület helyezhető el. L_Ke övezet telkein kivé-  telesen sem helyezhető el nagyobb, mint 4 lakásos lakóépület.               

-   Lf övezet lakótelkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el.

(5)            A lakóterületek saroktelkei oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadonállóan is elhelyezhető, az egyéb övezeti előírások betartásával. Az ebben az esetben engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége azonban  6,0 m-nél kisebb nem lehet.

(6)            A lakóterületen elhelyezhető nem lakás célú rendeltetési egységeket és épületeket „kivételesen elhelyezhető”-ként kell kezelni. A rendeltetési egységek számába a lakásonkénti egy garázs nem számítandó be.

(7)            Utcafronton lakóépület ek ≤ 10,0 m előkert esetén önálló garázsépítménnyel még akkor sem kezdőd-  het, ha a lakóépület és a garázs egy épületet képez (azzal) össze van építve. Ha a garázs az épület tömegében, annak utcafronti szélességének legfeljebb a felét foglalja csak el, és nem nagyobb, mint 2,0  m tömegmozgatással jelenik meg a közterület felől, akkor annak építése azonban engedélyezhető, ki-  véve az elő- és oldalkert felőli megközelítésnél építendő süllyesztett garázst. A telek beépítési %-ába  be kell számítani a lakásonkénti 1 fedett gépjárműtárolót is.

(8)            Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 20 m telekrésze.

(9)            Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem építhető.

A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti  térbeli rendben :

SZ=  szabadonálló, O= oldalhatáron álló, Z= zártsorú

*= az OTÉK szerinti 40, illetve 50 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111.§. - megengedőbb érték/ Ha a  minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként 

Lf esetében legalább 40 %, Lke esetében legalább 50 %.

(10)          A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :

• új rendeltetési egységet építeni a kisvárosias lakóterületen levő építési telken csak a teljes közművesítettséggel,
• illetve a kertvárosias lakóterület terv szerinti új utcák menti, a vegyes területi és a kertvárosias lakóterület meglévő telkein is csak teljes közművesítettséggel a 18. §. szerint lehet.
• Nem lakás rendeltetésű épületet is minden területen csak a teljes közművesítettséggel lehet engedélyezni.

A (4) bekezdés szerinti építési övezetekben a telekalakításra, az épület elhelyezésre és a beépítés ka-  rakterére vonatkozóan az alábbi előírásokat is be kell tartani, illetve az alábbiak szerint is lehet  építeni :

az OTÉK szerinti 40, illetve 50 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111.§. - megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként 

Lf esetében 40 %, Lke esetében 50 %

a.,       az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is beépíthetők, s közbenső  telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek kialakult oldalsó építési oldalától az övezetre előírt legnagyobb építmény-magasságnak megfelelő, de  legalább 6 méter és nem nagyobb, mint 12,0 m oldalkert biztosított. Abban az esetben, ha az első ütemű beépítésnél /épület elhelyezésnél/ az oldalkert ≥12,0 m marad, a folyamatossá teendő utca-  kép érdekében a beépítés csak oldalhatáron állóan engedélyezhető.

b.,    a lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 20 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 30 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 60 m mélységig terjedő sávot kell érteni. (Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.) Saroktelek esetében utcai teleksávon a közterület felőli  telekhatártól mért max. 25 m mélységű, az övezetre előírt maximális építménymagasságú, de min.  6,0 m oldalkertet a szomszédos telek telekhatárától kell érteni. A telek gazdasági teleksávja csak a  hosszabbik közterületi telekhatáron mért, a vele szöget bezáró másik közterület felőli telekhatártól  számított max. 40,0 m az oldalkertig. Ennek az oldalkertnek a minimális mérete az övezetre előírt  maximális építménymagasság, de min. 6,0 m.

c.,    az előkertben lejtő vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget küzdene le, nem helyezhető el. A telek utcai építési sávjában a földszinti padló pedig nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől mérve.

d.,   A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni :

-       A gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és a siló,

• az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, a szélkerék, az ömlesztett anyag-,  folyadék- és gáztároló, továbbá a természetes (meglevő) terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő és oldalkert felőli építési helyen nem  helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.

e.,     a telek beépíthető területének mértékét a beépítési % számításához az Lke övezetben a telek utcai  homlokvonalától mért max. 45,0 m mélységig lehet figyelembe venni.

(11)          Az új építményeket zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési mód szerinti építési helyen belül  kell elhelyezni. A telek oldalsó, vagy hátsó telekhatárán álló határfal tűzfalként alakítandó ki. A szomszédos telek felé tetőfelület nem lejthet. Az új építményeket a zártsorú-általános, vagy a zártsorú keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Ha az új épület nem foglalja el a telek  teljes homlokvonalát (megszakítással – épül be), akkor a szomszédos épületek között a hézagos zárt-  sorú beépítést szolgálóan nem éghető anyagú, falazott kerítést vagy kapuzatot kell létesíteni (a kapu  tokja és nyílószárnya készülhet fából). A közterület felőli kerítés vagy kapuzat legalább az épület első  hasznos föld feletti szintjének födém-magasságáig építhető, de maximum 3,5 m magas legyen és legfeljebb 4 m- el lehet alacsonyabb az épületnél. Szélessége legfeljebb a homlokvonal 1/3-a lehet, de  nem több, mint 6,0 m.

Az épületek közötti távolság ilyen esetben bármekkora lehet, ha azok az I-III. tűzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedő homlokzatok közül legalább az egyik tűzfal, és a másik homlokzaton helyiségenként  0,4 m nyílófelületnél nem nagyobbak a meglévő, vagy átalakítható nyílászárók.

A telek oldalsó vagy hátsó telekhatárán álló határfalat tűzfalként kell kialakítani. A szomszédos telek  felé tetőfelület nem lejthet, eresz nem alakítható ki.

12. A gépjárművek elhelyezését új építés, bővítés, rendeltetés módosítás esetén /kivétel a lakás rendelte-  tés, ahol a lakáshoz tartozó 1 db. gk. elhelyezést telken belül kell megoldani/ az önkormányzati parko-  lási rendeletben előírtak szerint kell biztosítani. A gépjármű tárolót az épületben, vagy terepszint alatti é-  pítményben kell elhelyezni. Közterület felé garázskapu nem nyílhat.
13. Ha szabályozási terv másként nem rendelkezik, a telek utcafront felőli első 20 m-e a telek építési helye,  melyen belül az első 15 m –en kell elhelyezni a fő rendeltetésű épületet, és a hátsókert felé oldal-, vagy  benyúló szárny csak az építési helyen belül, és maximum 4,5 m építmény magassággal nyúlhat be. A  szomszédos telek felé nyílás nem nézhet, és eresz nem alakítható ki. A terepszint alatti építményben  elhelyezett teremgarázs, vagy teremparkoló, ha a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, (abban  az irányban nem kell a szomszédos terepszinthez képest „magasabbra” alakítani jelen telek terepszint-  jét), akkor a telek teljes területét ki lehet jelölni, feltéve, ha a terepszint feletti területe zöldfelületként ala-  kítható ki.
14. Kisvárosias lakóterület övezetében rendeltetési egységenként közbenső telken legalább 150 m², sarok-  vagy átmenő telken legalább 80 m² telekhányadot kell biztosítani, melyből 50, illetve 40 m² a telek be  nem építhető részébe tartozik. Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m² nettó épület-szintterület  egy rendeltetési egység.

Átmenő telkeknél:

1. A beépítést kötelezően mindig a magasabb rendű útvonal felőli oldalon kell megvalósítani az építke-  zés első ütemeként, (elsőrendű közlekedési célú közterület felől). Saroktelek esetén, amennyiben a  határoló mindkét út elsőrendű közlekedési célú közterület, akkor az első ütemben építendő épület  csak a sarkon kezdődhet, az egyéb szabályok betartásával.
2. gépjárművel történő kiszolgálása az ezen telek mellett lévő alacsonyabb rendű útvonalról engedé-  lyezhető,
3. azonos kategóriájú utak esetén elsősorban a védett épületet, fát és facsoportot nagyobb számban  tartalmazó útvonal felőli oldalon kell az építkezés első ütemét megvalósítani.

15. Ha a sajátos előírás másként nem rendelkezik, Lk övezetben újonnan a telek utcafronti homlokvonalán  utcával párhuzamos gerincű magastetős, legalább 7,5 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú é-  pületek helyezhetők el, a homlokvonal teljes beépítésével (telekhatártól telekhatárig). A 12,5 m maximá-  lis építménymagasság csak a tömb jellemzően /legalább 75%-ban/ beépült még üres, be nem épített  telkein és csak akkor alkalmazható, ha az illeszkedés miatt az városképi szempontból szükséges, vagy  a 17.§. (2) bekezdése a.) pontja alkalmazása válik szükségessé. Tetőtérben csak maximum 1 hasznos  szint alakítható ki.
16. Az Lk kisvárosias lakóterület övezetébe eső lakótelepi területeken

a.,      a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi tömbtelek területére kell értelmezni az előírásokat,

b.,     az úszótelek határait túllépő építés csak az akadálymentesítéshez és a lapos tetőre történő lehetséges  ráépítés miatt szükséges, az épületen, vagy az úszótelek területén belül el nem helyezhető külső lift é-  pítéséhez kapcsolódó legszükségesebb mértékben (lejtő, személyfelvonó létesítése) engedélyezhető,

c.,     magastető építése és a tetőtér-beépítés csak akkor engedélyezhető, ha legalább a telektömb területén  a szervezett megvalósítása, és a szükséges gépjármű-elhelyezés a tömbtelek területén a zöldfelület  csökkentése nélkül biztosított.

(17)          Az övezet területén a szabadonálló-telepszerű beépítési módban a 4000 m²-t meghaladó területű telken  az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében az építés csak  az építési helyeket rögzítő szabályozási terv alapján engedélyezhető. Tetőtér-beépítés esetén csak 1 te-  tőtéri hasznos szint alakítható ki.

(18)          Kisvárosias és kertvárosias lakóterületen a telek beépítésének feltétele a használatba vételig biztosítha-  tó teljes közművesítettség. Falusias lakóterületen pedig a részleges közművesítettség, ahol a korszerű  közműpótlóval a szennyvízvezeték kiépítéséig is annak gyűjtése és tárolása a környezetvédelmi előírá-  sok betartásával biztosított.

7. §.

A vegyes terület

1. A város vegyes területe a sajátos építési használata szerint a központi vegyes és a településközpont vegyes te-  rület, melyeket a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni.
2. A vegyes területen elhelyezhető építmények az alábbiak :

I.  Központi vegyes területű övezet (Vk)

a.,       Az övezet jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi (szerepkörű) igaz-  gatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

b.,         Az övezet területén elhelyezhető:

1.,     igazgatási épület,

2.,     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3.,     egyéb közösségi szórakoztató, kulturális rendeltetésű épület,

4.,     egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5.,     sportlétesítmény,

6.,     többszintes parkolóház és a hozzá kapcsolódó nem önálló üzemanyagtöltő,

7.,     a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet szá-  mára szolgáló, valamint más lakások, de csak a földszint feletti (emeleti) szinteken, és csak  úgy, hogy az összes bruttó lakás–szintterület ne lépje túl az épület bruttó szintterületének 10  %-át.

c.,          Az övezetben kivételesen sem helyezhető el:

1.,    önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító jár-  művek számára.

2.,    önálló lakóépület

3.,    önálló üzemanyagtöltő

II. Településközpont vegyes terület övezete (Vt)

a.,         Az övezet jellemzően több önálló, de maximum 10 / kivétel az önálló szállás-vendéglátó-szolgáltató épü-  let, ahol a rendeltetési egységek száma a zaj, rezgés, levegő-tisztaság zónahatár-értékek telekhatáron  történő betartása mellett maximum 25 / rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi, vagy  települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, okta-  tási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nin-  csenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az építendő lakásonkénti egy garázs a rendeltetési egységek  számába nem számítandó bele.

b.,     Az övezet területén elhelyezhető:

1.,     lakóépület,

2.,     kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3.,     igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4.,     sportlétesítmény,

c.,     Az  övezet területén kivételesen elhelyezhető:

1.,     egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat  az elsődleges,

2.,     parkolóház  és  benne nem önálló üzemanyagtöltő,

3.,     nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény

4.,¹⁹ üzemanyagtöltő, amennyiben legalább 100 m2 alapterületű kereskedelmi egységgel együtt kerül kialakításra. Ezen előírás csak a Vt-2 jelű zóna esetén alkalmazható.

d.,    Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:

1.,     termelő kertészeti építmény,

2.,     önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú, és az ilyeneket szállító jár-  művek számára

3.,     lakás az épület földszintjén, az elsőrendű közlekedési célú közterületek felöli oldalon.

4.,     önálló üzemanyagtöltő

e.,-    vegyes területen lakás építése, kialakítása esetén max. 6, rendeltetési egység helyezhető el, e-  gyéb rendeltetés esetén több is. Lakás rendeltetés esetén a lakásra vonatkozó előírást kell betar-  tani.

(3)            A vegyes területen teljes közművesítettséget kell kialakítani .

(4)            A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni, a terv  szerinti térbeli rendben :

Megjegyzés: O = oldalhatáron álló, Z= zártsorú

Az  500 m²-től kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1000 m²-től kisebb területű telkeken pedig csak max. kettő  db. épület helyezhető el.

* =         a beépítettség oktatási-nevelési egészségügyi létesítmény építésekor, kialakításakor legfeljebb 25%,

Vt övezet területén 0 m hátsókert tartandó a kialakult telkeken, amennyiben a telekalakításra lehetőség nincs,  és a telken kialakítható legfeljebb 15,0 m mély építési hely biztosítása csak akkor lehetséges, amennyiben a  telek beépíthetősége csak a hátsókert méretének csökkentésével, vagy elhagyásával lehetséges. Ebben az  esetben a hátsókertnek fenntartható 6,0 m hátsó teleksávban csak legfeljebb 3,5 m építménymagasságú é-  pületrész, a hátsókerti telekhatárra nyílással nem rendelkező módon engedélyezhető, az egyéb előírások be-  tartásával.

K=  kialakult, arra a mutatóra, amely mellett található, a telek tovább nem osztható

(5)            A kialakult méretű telek az övezeti szabályok betartásával új épülettel úgy építhető be, ha a területén a  személygépjármű parkolók az előírás szerinti mértékben elhelyezhetők, és a szomszédos telken építhe-  tő maximális építménymagasságú épület építését sem akadályozza.

(6)            A kialakult építménymagasság alkalmazása a védett épületek szomszédos 1-1 telkein, valamint a már  meglévő és megmaradó magasabb épületek melletti telkeken ( 1-1 szomszédos telken ) alkalmazható,  az illeszkedés érdekében, és az övezetre előírt max. építmény magasságtól legfeljebb 1,5 m-el, a ma-  gasabb épület irányába el lehet térni.

(7)            A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet illetőleg a tel-  ket, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú,  egyébként a rendeltetés :          lakás.

(8)            Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet

( 9 ) Az új építményeket szabadon álló, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül  kell elhelyezni. Új, nem védett területen lévő övezetben magastetős és alacsony hajlású magastetős é-  pület összetett tetőformával is építhető. A tető hajlásszöge 20-42º lehet. Már jellemzően kialakult terü-  leten a tető hajlásszöge a környezetben kialakult /két-két szomszédos telken álló építményt figyelembe  véve, de minimum 30º, maximum 45 º lehet. Műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen  az építés feltételei és az illeszkedés elvi építési engedély során tisztázható, a városi főépítész, vagy az  általa működtetett  települési építészeti tervtanács állásfoglalását figyelembe véve.

( 10) A vegyes terület-felhasználású övezetek területén a szabadonálló-telepszerű beépítési módban a 4000  m²-t meghaladó területű telken az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telek-  használat érdekében az építés csak az építési helyeket rögzítő szabályozási terv alapján engedélyez-  hető. Tetőtér-beépítés esetén csak 1 tetőtéri hasznos szint alakítható ki.

8. §.

A gazdasági területek

(1) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) jelű terület:

a.,   Az övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági-kereskedelmi tevékenységi célú é-  pületek elhelyezésére szolgál.

b., Az  övezet területén elhelyezhető:

1.,   mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2.,   a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet szá-  mára szolgáló lakások, de csak a bruttó épület-szintterület maximum 10 %- áig,

3.,     igazgatási, egyéb irodaépület,

4.,     parkolóház, üzemanyagtöltő,

5.,     sportépítmény

6.,    vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egészségügyi épület és építmény

c.,      Az övezet területén kivételesen elhelyezhető

1.,   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2.,   egyéb közösségi szórakoztató épület

9. A Ge jelű ipari-gazdasági terület :

a.,             az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a település-gazdálkodás építményei,  továbbá a védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b.,             az övezet területén az a., pontban felsorolt rendeltetéshez szükséges építmények helyezhető  el.

c.,           az övezet területén kivételesen elhelyezhetők:

1.,   a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet szá-  mára  szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó épület- szintterület 5 %-a mértékéig,

2.,   az egyéb gazdasági (üzemi) építményt, a saját telkén, a szomszédos építési telek és a közte-  rület felőli, vagy a telek saját lakózónájától számított oldalon /oldalakon/ min. 10 m szélesség-  ben telepített fasor ültetésével lehet engedélyezni.

(4)            A (Gm) jelű zavaró hatású meglévő (mezőgazdasági-ipari) gazdasági terület:

a.,            az övezet a jelentősebb mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú mezőgazdasá-  gi-ipari építmények, valamint a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok, állattartó te-  lepek elhelyezésére szolgál.

b.,             az övezet területén a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszély), bűzös,  vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el.

c.,             a zavaró hatású mezőgazdasági (üzemi) építményt, a saját telkén, a szomszédos telkek fe-  lőli oldalakon min. 50 m szélességben telepített fasor ültetésével lehet engedélyezni.

d.,            az övezet területén kivételesen sem helyezhető el

                           1., lakóépület

                           2., egyházi, szociális, kulturális és sportolási célú épület és építmény

e.,             A meglévő Gm övezetben a legalább részleges közművesítettségnek a használatba vételig  megvalósuló biztosítottsága és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek meglé-  te esetén lehet építeni. A közműpótlók és a technológiához tartozó műtárgyak csak zárt  rendszerűek lehetnek. Az előírásoknak megfelelő saját szennyvíztisztító berendezés a kör-  nyezetvédelmi szakhatóság véleménye alapján engedélyezhető.

(5)            Ge jelü területen nem helyezhetők el a jelentős mértékű zavaró hatású terület, illetőleg a jelentős mér-  tékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás, fertőző(és)veszélyes ),  bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a település  gazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(6)            Gksz és Ge övezetben a közművesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani :                        új  rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén  lehet. A területnek és a meglévő épületeknek a rendeltetés szerinti megtartása csak a részletes kör-  nyezeti felülvizsgálat elkészítése alapján lehetséges, melyet a rendelet életbe lépése után 3 éven belül,  de legkésőbb 2009. 12. 31.-ig a tulajdonos kötelezettségével el kell készíttetni.

A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :

SZ = szabadon álló, K= kialakult /arra a mutatóra, amely mellett található/

*a technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény  …stb. építmény az építménymagasságba  nemszámítandó be

*= az OTÉK szerinti 40, 25, illetve 20 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111.§. - megengedőbb érték/ Ha  a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként 

Gm esetében legalább 40 %, Ge esetében legalább 25 %

(7)            A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 10 méter szélességű és  legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben  elő kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig, de legkésőbb az építési engedély  jogerőre emelkedésétől számított 2. vegetációs időszak végéig meg is kell valósítani..

(8)            A kereskedelmi – szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényét és a nem za-  varó egyéb ipari gazdasági üzemi terület építményeinek parkoló igényét az építési telken belül kell biz-  tosítani.

9.§.

Az üdülőterületek

(1)            Nagykálló Város üdülőterülete a Harangodi tározó Ny-i oldalán, a horgásztó-vízgazdálkodási terület sza-  badidős célú különleges terület mellett kialakuló hétvégiházas üdülőterület.

(2)            A hétvégiházas üdülőterület telkein legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület helyezhe-  tő el a terv szerinti térbeli rendben.

(3)            A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban  vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.

(4)            Kivételesen elhelyezhetők sportlétesítmények is.

(5)            A hétvégiházas üdülőterületen, ha az állattartásról szóló helyi rendelet másként nem rendelkezik – csak  a lovasturizmust szolgáló lóistálló - különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és  ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmények - terepszint alatti, fedett kialakítású kivéte-  lével - nem helyezhető el.

(6)            Üdülőterületen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára  szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők  el. Üzemanyagtöltő állomás nem építhető.

(7)            Üdülőterületen hulladékudvar nem alakítható ki.

(8)            Üh övezetben a közművesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani: új rendeltetési egységet  jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén  lehet.

(9)            A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti tér-  beli rendben :

O = oldalhatáron álló

*= az OTÉK szerinti 60 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111.§. - megengedőbb érték/ Ha a  minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként 

Üh esetében legalább 60

10.§.

A különleges terület

1. A terv különleges területeit a sajátos használatuk szerint sportolási-szabadidős-rekreációs–rendezvényi  célt szolgáló, és temető területek, kegyeleti parkok, közösségi-szolgáltató intézmények területek, külön-  leges közlekedési célú, különleges belbiztonsági épületek céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli  rendben.

Különleges intézményi övezet (KI, KIO)

a., Az övezet a különleges célokat szolgáló, közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.

           KIO jelű övezetek a különleges /városi, vagy attól magasabb szintű / központi sportolási, szabadidős,  rekreációs és strandolási-turisztikai intézmények elhelyezésére szolgál, ahol a terület >10%-os beé-  pítésével lehet számolni.

           KI jelű övezet a különleges / városi, vagy attól magasabb szintű / központi kegyeleti temetkezési intéz-  mények elhelyezésére szolgál, ahol a terület  <10%-os  beépítése lehetséges.

b., Az övezet területén a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építmények, és az azok rendelte-  tésszerű használatához szükséges, vagy azokat kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el.

c., A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli kizárólagos használatot is rögzítheti az egyes é-  pítési helyekre, illetőleg al-övezetekre.

2. Különleges hulladék elhelyezésre szolgáló övezet Kh)

a.,    Az övezet területén a települési szilárd és folyékony hulladékok elhelyezésére, kezelésére, ártalmat-  lanítására és hasznosítására szolgáló, valamint az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges  építmények helyezhetők el. A szilárd hulladék csak a válogatás-szortírozás és továbbszállítás előtti  ideiglenes tárolás ún. átmeneti területe, ahol a védőtávolságot nem igénylő tevékenység a környe-  zetvédelmi előírások betartásával végezhető.

3. A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a teljes közműve-  sítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia-ellátás,  az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás  valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.
4. A területen az alábbi „jellemzőjű” építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :

K= kialakult telekterület (csökkenteni nem, de bővíteni lehet)

*  =        csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, ugrótorony, fedett csarnok, napozó, csúszda  …stb. építménye lehet maximum 9,5 m max., egyébként legfeljebb 4,5 m.,

** =        nem megosztható, de a terv elfogadásakor meglévő telke bővíthető

A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének meg-  felelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló ( legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal ), valamint a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék  céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá  kerti szabadlépcső (tereplépcső ) és lejtő helyezhetők el. A közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell  kialakítani :

- új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén  lehet.

10/A. § ²⁰

A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete (Kmü)

(1) Az övezet zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú mezőgazdasági-ipari építmények, valamint a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági üzemi (telepek) telephelyek, majorok, állattartó telepek elhelyezésére szolgál.

(2) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében kialakíthatók a tulajdonos, a telephely működést felügyelő, irányító személyzet számára szolgáló lakás is.

(3) Az övezetben elhelyezhető:

1. terménytárolást szolgáló épület (pajta, szín, siló, tároló),

2. állattartó épület,

3. trágyafermentáló,

4. mezőgazdasági építmény,

5. az állattartó telep és a mezőgazdasági üzemi létesítmények működéséhez kapcsolódó technológiai jellegű (pld: hullatároló, takarmánykeverő, szociális blokk, mérlegház, stb.) építmények.

(4) Az övezetben nem építhető önálló lakóépület.

(5) Az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület nem helyezhető el.

(6) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetében az építmény elhelyezés feltételei a következő:

Sajátos használat ill. rendeltetés:

Alkalmazható Az építési telek beépítési mód építési övezet jele legnagyobb beépítettsége (%) építményének legnagyobb építmény magassága (m) legkisebb zöldfelülete (%) legkisebb területe (m2) különleges mezőgazdasági üzemi terület SZ Kmü 40 4,5-9,5* 40 2500*építménymagasság = Egy adott funkcióhoz tartozó technológia által igényelt toronyszerű építmények esetén az építménymagasság felső értékétől el lehet térni,(a technológiai építmények magassága legfeljebb 30 méter!!) ezzel együtt az övezetre meghatározott építménymagasság alsó értéke nem kötelező (attól kisebb érték is lehet)”

A beépítésre nem szánt területek

11. § ⁷

A közlekedési és közműterület

(1) A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.

(2) Általános közlekedési övezet (KÖá)

a., Az övezet a közúti közlekedés és a közműelhelyezés céljára szolgáló terület.

b., Az övezet területén elhelyezhetők:

1.,   az országos és helyi közutak, kerékpárutak, járművek várakozóhelyei, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a  hírközlés építményei.

2.,   a közlekedést és közműépítmények, a terület fenntartásához szükséges épület, illemhely, pihenő a közlekedést kiszolgáló közlekedési, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási  és gazdasági  tevékenységi célú épület, a telek legfeljebb 2 %- os beépítésével és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

3.,   az övezet területén vegyes forgalmú út és dísztér a szabályozási terv szerinti helyeken közlekedési   és kertépítészeti engedélyes terv szerint kialakítható. A dísztér és a vegyes forgalmú közlekedési célú területen a közterületet teljes szélességében díszburkolattal kell kialakítani, amit a terület zöldfelületei és kertépítményei megszakíthatnak, és amelyen az eltérő használatú területek a burkolaton más-más színnel jelölhetők.

4.,   A kis- és a kertvárosias lakóterületek kiszolgáló útjai lakó-pihenő övezetek is egyben, melyeket ennek megfelelően kell kialakítani.

5.,   Az országos fő- és a mellékutak területén legalább egyoldali önálló kerékpárutat és kétoldali járdát  kell kiépíteni.

6.,   A 4911-es főút területén a burkolat két oldalán min. 10-10 m szélességű, a gyalogos járdát is magában foglaló zöldfelületet, ún. zöldfolyosót kell kialakítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint ta-  golódik :

Neve                                                      szab. Szélessége

Az M3.-as autópálya első ütemben megépült tengelye két oldalán csak a főutak külterületi szakaszára vonatkozó  előírásnak megfelelő 100-100 m sávban kijelölt védőterület biztosítása kötelező, melyen belül lakóépület építése nem engedélyezhető. Ahol a kialakult állapotban ebbe   a  sávba épület kerül, azt a környezeti hatásvizsgálatnak megfelelő védelemben, lakás használata esetén legalább  zajvédő fal kiépítésével védeni szükséges, melyhez az út területén belül, az út építtetője, tulajdonosa kötelezettségével kell megvalósítani az út használatba vételéig korlátozott az építés szempontjából a terület használata. 

a, autópálya                                           -  az M3-as autópálya

b,. országos főutak:                -  a  4911. számú főút             30 (K) m

c,. országos mellékutak :                          -  a 4102. sz. Napkor-Nyíradony,

   a  4912. sz. (Újfehértói) út

                                                                       és  a  4947. számú (Érpataki) út

                                                                   a Butyka felé vezető út                        18-22,0 (K) m

K = kialakult

d,. települési gyűjtőút:                             -  a Mártírok út, a Katona út,

   a Rákóczi  utca, Arany J. utca

a Szőlőskertet elkerülő új út, és 

a Kossuth utca, valamint 

a Strand mellett tervezett új út          18,0-22,0 m

e,. a település egyéb utcái kiszolgáló utak, illetőleg vegyesforgalmú utak a terv szerinti térbeli rendben.                                                                                                                    6, 12-16 m (K)

f., kerékpárutak az országos mellékutak kül- és belterületi szakaszán, az út területén  belül.

(4)  A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(5) Az országos utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület-, illetőleg beépítésre  szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a jelenlegi 4911 és a 4102 számú utakat önálló kerékpárúttal, a Kö-k övezetű kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön a szegéllyel párhuzamos formában szegély mentiként elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gk. parkolói. A Kö-k övezetű kiszolgáló utcák vegyes-forgalmúak is lehetnek. A Kö-v utak vegyesforgalmú utak, melyek burkolatát az út területén belül teljes szélességében és úgy kell kialakítani, hogy helyszínrajzi szervezése által csillapítsa a  járművek haladási sebességét.

Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani kell.

(6) A város vegyes-forgalmú útjait és a díszteret díszburkolattal kell ellátni, területükön csak térszint alatti  közművek, díszparkok, képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenő-helyek, fásítás, 5 méternél nem  magasabb fénypontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülői helyezhetők el.

(7) A terv közlekedési és közműterületei közterületek.

(8) Belterületen és beépítésre szánt területen újonnan légvezeték a gazdasági egyéb terület kivételével nem  építhető. A meglévő légvezetékeket azok felújításakor, átépítésekor, kiváltásakor a fenti területeken földbe kell helyezni.

(9)  Kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezet (Köv)

a.,    Az övezet a vasúti közlekedés céljára szolgáló terület.

b.,    Az övezet területén a vasútüzemi tevékenységhez, a vasutak és a működésükhöz szükséges közlekedési, biztonsági és környezetvédelmi célú építmények, valamint a közlekedési területet igénybe  vevők ellátásához  és a vasúti üzemhez is kapcsolódó egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,  szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, gazdasági tevékenységi célú épületek és ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

c.,     Az övezet területén a telek beépítettsége maximum 2 % lehet.

Általános közmű előírások

 (10)         A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így:
a.)   a vízellátás,

b.)   a szennyvízkezelés c.)   a csapadékvíz- elvezetés, d.)   a földgázellátás, e.)   a kábeltelevízió,

f.)    a táv- és a hírközlés létesítményeit közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

11. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
12. A beépítésre szánt területeken a csapadékvizeket a keletkezési helyeken meg kell tartani és a felhaszná­lásáról gondoskodni kell.
13. Beépítésre szánt területeken, ahol a vezetékes közművek kiépültek, azokra 2 éven belül rá kell kötni.
14. A közterületre eső feleslegessé vált közművek - ha a telek közterületi besorolása megszűnik - elbon­tásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

Ágazatonkénti közmű előírások

(15)      Vízellátás:

a.,      A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

b., Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meg- lévő

épületnek a felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges

ivóvíz-ellátás megléte estén engedélyezhető.

(16)      Vízelvezetés:

a., A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága környezetvédelmi intézkedésig 500 m, utána legfeljebb 300 m.

b., Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak az illetékes hatóságok által előírt megfelelő kezelés után engedhető be.

(17)      Villamos energia ellátás:

a., Városképvédelmi szempontból a villamos közép - és a kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat a Széchenyi u-Vasútvonal-Dózsa Gy u.-Debreceni u.-Zrínyi l.-Szakolyi u.-a Strand D-i telekhatára-Sportpálya-Balassi B. u.-tervezett K-i városközpontot elkerülő gyűjtőút a Haran-godi tó védett területének a határán,- a Kossuth L. u.-Jókai u.-Vasvári P.- utcák által határolt belváros területén belül, illetve a Harangodi üdülőterületen, a különleges szabadidős célú terü­letein földbe fektetve kell el-, illetőleg áthelyezni.

b., Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, éspedig a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

o, Transzformátor állomás a belváros területén vagy az építési telken belül, vagy ha a közterü­leten lehetséges csak, akkor a terepszint alatt építhető.

(18)      Földgázellátás:

a.,    Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhe­lyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület aláren­deltebb / a közterület felől nem látszó / homlokzatára kell szerelni, b.,       A biztonsági sávon, illetve védőterületen belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(19)      Hír-és távközlés:

a., Városképvédelmi szempontból a távközlési hálózatokat a Széchenyi u-Vasútvonal-Dózsa Gy u.-Debreceni u.-Zrínyi l.-Szakolyi u.-a Strand D-i telekhatára- Sportpálya- Balassi B. u.-tervezett K-i városközpontot elkerülő gyűjtőút a Harangodi tó védett területének a határán,- a Kossuth L. u.-Jókai u.-Vasvári P.- utcák által határolt belváros területén belül, illetve a Harangodi üdülő­területen, a különleges szabadidős célú területein utcák által határolt belváros területén belül, csak a földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabad vezetékeket közös oszlopsorra kell helyezni, illetőleg közös oszlopsoron kell azokat vezetni.

b., Távközlési építmények telepítésénél a településkép-védelmi követelményeket a létesítmény en­gedélyezési eljárásával kapcsolatos építésügyi szakhatósági közreműködés során a városi fő­építész szakvéleménye alapján kell meghatározni.

c, Lakó, vegyes, üdülő és különleges, illetve kereskedelmi-szolgáltató területen, valamint az első­rendű főutaktól 500 m-en, lakóterülettől 300 m-en belül hírközlési torony nem építhető.

12. § ³

A zöldterületek és a zöldfelületek

1. A város zöldterületei a közparkok és a díszparkok, területük közterület.
2. Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki, és épület nem, de a művelődést szolgáló ideiglenes építmény / szabadtéri színpad és lelátó azonban igen/ helyezhető el, és a díszparkokban a testedzést szolgáló „tornapálya, gyermekjátszótér stb” nem alakítható ki. A terület minimálisan 75%-át zöld-  felülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, ha ettől eltérően szabályozási terv nem rendelkezik.
3. A Szabadságtér zöldterülete alatt teljes területen mélygarázs alakítható ki a terepszint magasságának változatlanul hagyásával, és legalább 50 cm földtakarás biztosításával.

KÖZPARKOK

4. Pihenő park (városi park) övezet (Z-kp,ZKk)

a.,   Az övezet területén a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya,  gyermekjátszótér stb.), vízfelületek és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el, kivétel  a Szabadság tér, ahol tornapálya, játszótér nem alakítható ki.

b.,   Az övezet területén épület nem helyezhető el, és közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki.

c.,    A telek legalább 75 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.

5. Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
6. A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek létesíthetőek.
7. Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még  hézagos(áttört) burkolat létesítése esetén sem számítható bele.

13. §

Az erdőterület

1. A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi (védő-) Ev, valamint gazdasági Eg erdők.
2. A védelmi-jóléti rendeltetésű erdőt (Ev) tömören, 100 %-o s lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint szabadon kell illetve lehet beültetni.
3. Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények alatt az alábbiakat kell érteni :

                                      -   Mindenféle erdőben a földrészletek megközelítését szolgáló utakat és a vízelvezető árko-  kat, valamint őrházakat, és

-   az erdőgazdálkodás üzemi építményeit / kivéve a védelmi-védő erdőket gazdasági és ok-  tatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5 %- os beépítettséggel el lehet helyezni.

(4)        Nagykálló (Eg-jelű) gazdasági célú erdőterületén a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken leg-  feljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő gazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők  el. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(5)        A város erdőterületein / kivéve a védelmi erdők / építmények csak akkor és úgy helyezhetők el, ha a te-  rületen, illetőleg az építmény számára legalább:                                        a korszerű közműpótlóval való  villamosenergia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással az ivóvíz-ellátás és a  szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés,  továbbá a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés is biztosított.

(6)        Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagy-  ságú épületek- amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek -a kialakult beépítettségtől füg-  getlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25m²-el bővíthetőek,  korszerűsíthetőek. A megtartható épületek a saját területükön átépíthetőek.

14. §.

A mezőgazdasági terület

1. Nagykálló mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcso-  latos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg az ezekhez szük-  séges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmaz-  ni az alábbiak szerint :

-a.,      Má jelű, általános övezetében minden, az (1) bekezdésben említett építmény elhelyezhető, míg

-b.,      MKo jelű, növénytermesztésre szolgáló övezetében az állattenyésztés építményei sem helyezhetők el,

-c.,      MK jelű kertes övezetben /jellemzően a korábbi zártkerti területek/ terület, építmények közül csak a  mezőgazdasági kertes műveléshez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el. 

2. Mezőgazdasági általános övezetben (Má)

a.,    Az övezetben jellemzően az előző mezőgazdasági övezetbe sorolt, természeti védelem alatt nem álló,  és máshová nem sorolt mezőgazdasági területek tartoznak.

b.,    Az övezetbe eső telkeken / kivéve az ökológiai hálózat és a csatornák partja és a belterület közé eső  zöldterületeket, ahol semmilyen épület és építmény újonnan nem építhető és létesíthető / a növényter-  mesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye-  i és lakóépületek helyezhetők el az alábbiak szerint:

1., Gazdasági  épületek:

1.1     szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 1 hektár,

1.2      szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág  esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,

1.3      rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.

2., Lakóépület:

2.1  szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,

2.2      szántó, kert, legelő (gyep)  művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 15 hektár,

2.3     rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.

c.,     Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

d.,    A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hát-  sókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni. A telken belül a szomszédos telekhatárral  párhuzamosan minimum 10 m sávszélességben telken belüli erdősáv létesítését elő kell írni, a haszná-  latba vételi engedélyig pedig a tulajdonos kötelezettségével azt meg kell valósíttatni.

e.,     Önálló lakóépületet 30-45°-os hajlású magas tetővel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 3,0 m le-  het.

f.,     Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe:

1.,   nem lehet nagyobb, mint 3000 m², és a telekterület 20 %-a, és

2.,   utólag sem alakítható önálló telekké, ha a megosztás következtében az építési előírásoknak  nem felel meg.

g.,    Az övezet területén sem a fő-és mellékút építéséhez, sem egyéb töltéshez, építményhez nem alakítható  ki anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 5 hektárt, és a bányatelek rekultivá-  ciója az eredeti terepszint biztosítására nem garantálható. Az így kialakított telken a bányászattal kap-  csolatos felvonulási épületek és berendezések nem helyezhetők el. Ezeket a területeket a bányászat be-  fejezése után azonnal rehabilitálni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület  rehabilitációja után engedélyezhető.

h.,    A dűlőutak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat (határozatban) az út men-  tén védő fasor telepítésére kötelezheti.

(3)          A meglévő mg-i üzemi területeken a meglévő telek  beépítésekor a 8. §. előírásait is alkalmazni kell.

(4)            Nem lehet építési telket kijelölni és azt beépíteni a település távlati fejlesztési területein, kivéve a terv  szerinti használatba vételt.

(5)            Ahol a terv mezőgazdasági területén tanya és farmgazdaság céljára építési telek, vagy terület alakítha-  tó, ott az Má övezetben csak „kistermelői” mértékű állattartás és az ehhez szükséges építmények  enge-  délyezhetők, ill. helyezhetők el.

(6)            A város Má övezetű mezőgazdasági területe bárhol erdősíthető, védő-, vagy gazdasági rendeltetésű  erdőterületként felhasználható (kialakítható) a terv módosítása nélkül.

(7)            Mezőgazdasági kertes (MK) övezetben

a.,     Az övezetbe a korábbi zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.

b.,     Az övezet területén az állattartás és növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tá-  rolás építményei, illetőleg az azokat kiszolgáló melléképületek helyezhetők, az alábbi feltételekkel:

1.,   A 720 m²-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.

2.,   A 720-1500 m² között területnagyságú telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény  (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kert művelési ágban van nyíl-  vántartva.

3.,   Az 1500 m²-t meghaladó területű telken legfeljebb 2 gazdasági építmény (épület vagy pince) helyez-  hető  el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.

4.,   lakóépület nem építhető.

5.,   Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.

c.,     A telek beépítettsége nem haladhatja meg a területének 3 %- át, és a beépített terület a 300  m²-t  sem

d., Az épületeket a telken az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, mi-  nimum 10 m-es, maximum 15 m-es  előkerttel. 

e.,     Újonnan legfeljebb 3 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el. Az épületet 30-45°-os haj-  lásszögű, jellemzően az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel kell kialakítani, és a tetőtömeg 1/2-e le-  het összetett tető is.

f.,      Az övezetben állattartó épület csak akkor helyezhető el, ha lakóépület is van már, és a mögött, és csak  a saját szükségletnek megfelelő számú haszonállat tartására, és legfeljebb 15 m² beépített nettó terü-  lettel.

g.,     A mezőgazdasági kertes területen 0,5 m-t meghaladó terepszint változás nem engedélyezhető, kivéve  ha a vízügyi hatóság a belvízrendezés miatt azt külön nem engedélyezi, vagy elő nem írja. A fenti meg-  változtatott terepszint a telek maximum 10%-án, és a szomszédos telket, annak kialakult terepszintjét  nem érintően történhet.

(8)            Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (MKo)

a.,     Az övezetbe jellemzően a természeti védelem által érintett, illetőleg a csatornák közvetlen környezeté-  nek területébe eső korlátozott használatú mezőgazdasági területek tartoznak.

b.,     Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos  termékfeldolgozás és tárolás építményei, helyezhetők el az alábbiak szerint:

1.,   Lakó-  és gazdasági épületet és építményt a területen elhelyezni nem lehet.

2.,   Egyéb korlátozott mezőgazdasági területen új gazdasági építményt elhelyezni csak az alábbi telek-  terület nagyság és művelési ágak esetén szabad:

2.1.,   Szőlő, gyümölcsös, intenzív (fóliás) kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hek-  tár, a telekterület 3%-áig, de maximum 300 m² nettó területtel

2.2.,   Szántó, rét (legelő) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár, a telekterület 2  %- áig, de legfeljebb 500 m² nettó területtel

2.3.,   Nádas és vízállás / vagy az időszaki vízállásos, belvíz veszélyeztette, és a csatornák partjától  100 m-re, valamint az országos ökológiai hálózat területén / művelési ágú telken, illetőleg te-  lekrészen nem helyezhető el épület.

c.,     Az övezetben csak a legeltetéshez kapcsolódó állattartó telep létesíthető, védőtávolságot nem igénylő  nagyságrendben.

d.,    A telek beépítettsége legfeljebb 2 %-os, a birtokközpont beépítettsége legfeljebb 30 %-os lehet

e.,     Az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 m elő-, oldal- és hátsó kert által  meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.

f.,     Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

g.,    Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

h.,    Az övezet területén elhelyezhetőek:

1.,   a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),

2., a köztárgyak,

3., a honvédelmet, az árvíz- és a belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.     

15. §

A vízgazdálkodási területek

1. A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a jelentősebb ár-  kok területe.
2. A területen csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszol-  gáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett építmények helyezhetők el.
3. V jelű vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei kivé-  telével nem helyezhető el.

(4)        A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban  vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.

(5)            Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

 (6)       A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban  vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.

(7)        Az övezetben kivételesen az egyéb jogszabályok előírásait is betartva sportlétesítmények is elhelyezhe-  tők.

III. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

16. § ⁹

A bel - és a külterület lehatárolása, valamint a település távlati fejlesztési területei

1. A város jelenlegi belterülete a tervben a következők szerint változik: Északon, a 0102/1, a 0149/3-4 egy  része, a  0148/1,4, a  0137/4-11, 0138, a  0139/5-15, a 4578-4596-ig tartó zártkert, a  03701  egy  része, a  0116-0117  hrsz-ú telkek lakóterület növekedése miatt, a Szőlőskert területe a 0648/3-11 hrsz-ú telkekig,  a 0651/2 és a 0652/1-6 és a 03 hrsz-ú telkek egy részén lakó és gazdasági területek miatt a belterület nő.  A la-kóterületek terv szerinti igénybevételéhez nem kell feltétlenül a belterületbe vonást elvégezni, azt a  területnek a terv szerinti megvalósult beépítése előtt illetve után egyszerre, vagy tömbönként folyamato-  san is végre lehet hajtani.

A város Ny-i és D-i részén, valamint a K-i és az ÉK-i részén a külterület a 0600/9-10 egy részén, a  0600/6-34, a 0613/1-5, a 0613/8-9, a 0611/1-2, a 0604/63-85 –ig telkek egy része gazdasági területek  kialakítása miatt, a 0642/1-2, a 0642/19, a 0643, a 0644/3-10, a 0648/3-11, a 0617/4-20, a 0623/5-20, a  0625/1-2, a 0629/1-5, a 0624, 0628, 0627/1-6, a 0631/1-6, a 0633/1-9, 0554, 0555, 0551, 0550/1-2,  0557/1-11-i tartó hrsz-ú telkek területén gazdasági területek kialakítása miatt a külterület beépítésre szánt  területe nő. Ugyancsak nő a beépítésre szánt terület a 0526, -28, a 0445, 0444/1-6, a 0530, 0526/3,  0435/1-2, 0428, 0419 és 0420 valamint ezek alátörései, a 0417/13-23 egy része, a 0228, a 0229 és a-  látörései, a 0218 és alátörései, a 0220, 0210/45,50, a 0206-0207 és alátörései, a 0205, a 0204 és a 0154  hrsz, 0170/1-2, 068 és alátörései, a 0153/3,8-9, a 0156 és alátörései, a 0159, a 0160, 0413 és alátörései a  terv szerinti mértékben, a 0490 hrsz-ú telkeken a beépítésre szánt terület nő. A város DK-i részén a  0210/1-44, a 0209/1-15, a 0202/1-40 és a 0156/36 hrsz-ú telkeken a lakó és gazdasági terület miatt, a  0210/12-18 telkeken lakóterület miatt, a 0642/9-14 telkeken gazdasági terület miatt, a 0667/17 hrsz-ú tel-  ken a szennyvíztisztító miatt, a 03 hrsz-ú telken a Harangodi Tó Ny-i oldalán üdülőterület miatt, a 045 hrsz-  ú telken különleges szabadidős célú intézményterület miatt a Harangodi Tó K-i oldalán a beépítésre szánt  terület nő. 

2. A település távlati fejlesztési területei az (1) bekezdés szerinti területek.
3. Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet
4. A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti ku-  tatásoknak megfelelően a jelen szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a  terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.
5. A  2 gépjármű vagy annál nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 2 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

17. § ⁴

A közterületek meghatározása

1. A település közterületei a 11. §. (2) bekezdése szerinti utak, és a 12. §. szerinti zöldterületek.
2. A közterületek beültetési kötelezettségű területek, melyeket a tulajdonos kötelezettségével a terv elfoga-  dásának idején már meglévők esetében 2009. 12. 31.-ig, a terv szerint kialakulók esetében pedig a  meg-  valósításuk ütemében, a megvalósításuk után legfeljebb a 2. vegetációs időpont végéig el kell készíteni.
3. Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
4. A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m,  illetve annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort  kell telepíteni, a meglévők védelméről pedig gondoskodni kell.
5. A területen
   1. telepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni,
   2. a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé.
   3. a terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni.
   4. terepszint alatti garázsok kapubehajtói I. rendű közlekedési célú közterület felől közvetlenül nem nyithatók, csak  II. rendű közlekedési célú közterület felől közelíthetőek meg.
6. Közlekedési közterületen belüli dísztér
   1. gyalogos, kerékpáros és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fönntartott terület;
   2. a dísztéren belül tömegközlekedési járművek korlátozott számban, meghatározott nyomvonalon közlekedhetnek;
   3. a dísztéren belül az alábbi létesítmények helyezhetők el;

1. járda, gyalogút, kerékpárút
2. növényzet
3. terepépítmények
4. utcabútorok, köztéri műalkotások
5. közművezetékek, térszint alatti közcélú parkolók az ágazati szabványoknak megfelelően.

18. §

Az érték- és a környezetvédelem

1. A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési előírásain túl (pld. az egyes terület-felhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetősége, beépítettsége, szintterület-sűrűsége, a teljes közművesítettség előírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:

1. a terven kijelölt gk. parkolókat víz át nem eresztő burkolattal kell kialakítani, s a csapadékvizüket külön hálózattal gyűjteni, és kezelés után engedni a közcsatornába,
2. a gyalogos felületeket (gyalogos közlekedési területeket, sétányait és gyalogútjait, dísztereit)  úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

2. Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban /jelenleg a 4/2002.(X.07) KvVM rendelet 1. számú melléklete) megállapított, az ország többi területe 10-es zónacsoportjába tartozik, a zónák szerinti, - kén-dioxid, nitrogén-dioxid szén-monoxid és benzol tekintetében „F”, szilárd szennyező anyagok tekintetében „E” zónacsoportba esik, ennek megfelelő terhelési határértékeket kell alkalmazni.
3. Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet

4. A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhető tevékenységek szempontjából  „ érzékeny”  terület.

(5)           A város zöldterületeit és erdőterületeit, továbbá a gazdasági- és a különleges területek telkeire előírt  körbefásítás által lefedett (meghatározott) területeket a tulajdonos kötelezettségével megvalósítandó, a  kialakításuktól számított 2 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.

(7)           A régi szeméttelep rekonstrukcióját a terv jóváhagyását követő 5 éven belül, de max. 2009. 12. 31.-ig az  illetékes szakhatóság előírásai szerint meg kell valósítani. A mellette meglévő lakóterületek a rekonstrukciót követően, környezeti hatásvizsgálat készítésének kötelezettségével fejleszthetők.

(8)            A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a kibocsátó épületének homlokvonala előtt 1 m-el  nem haladja meg az övezetre vonatkozóan jogszabályban előírt határértéket. A zaj elleni védelmi övezetek tagolása:

-a.,    csendes  övezet:  a HNP által védett területek, a temetők, közparkok és a szabadidős területek,

-b.,    átlagos érzékenységű övezet: minden más települési terület,

-c.,    nem érzékeny övezet: az igazgatási területnek a települési területen kívüli része.

(9)        A város igazgatási területén „az ország többi területe” besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási ha-  tárértéket kell betartani.

(10)      A mezőgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezőgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dű-  lő utak mentén a telkeket legalább egysoros dűlő-fásítással kell ellátni.

(11)      Országos közúttal érintkező telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

A települési értékvédelmi és esztétikai előírások

13. Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
14. Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
15. A településszerkezeti helyi védelmi övezetben:

a.,             Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.

b.,      Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.

c.,      Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.

        d.,     Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.

        e.,     az utcai kerítés (kivéve a „hézagos zártsorú beépítésű épület utcafronti zárt kerítése), és az oldal-  határon álló kerítésnek az előkerti szakasza alacsony lábazatú, legfeljebb 1,8 m magas, fa-anyagú  legyen, tömör, vagy legfeljebb 20 %-os áttörtséggel, lazúr bevonattal,

                f.,      telekösszevonással újonnan 2000 m²-nél nagyobb területű lakótelek nem alakítható ki.

                g.,     a közterületről látható (utcai és oldalkert felőli) homlokzatok felújítása csak teljeskörű lehet, részle-  ges nem. A homlokzat-felújítást bejelentési kötelezettség terheli.

16. A településszerkezeti védelem városközponti műemléki övezetének a Kossuth utca, Korányi F. utca. Bátori  u., Debreceni u.és a Szabadság tér menti tömbjeiben az alábbi előírásokat is meg kell tartani :

a.,     a területen telekalakítás a Szabályozási terv tervezett szabályozásától eltérően is csak az eredeti  telekkiosztás visszaállítása érdekében engedélyezhető,

b.,     az épületek a hátsókert, vagy a tetőtér irányába bővíthetők. Utóbbi esetben az építmény magas-  ság nem növelhető, a tetőforma nem változtatható meg. A tetőtérben önálló rendeltetési egység  csak egy hasznos szinten alakítható ki. A tetőablakokat az eredeti tetőablak formájával, vagy azzal  összhangban kell kialakítani. A tetősíkban fekvő tetőablak csak a hátsókert felé helyezhető el,

c.,     a telken egy darab, legfeljebb két személygépjárművet befogadó egyterű garázs kivételével mellék-  épület nem helyezhető el. A garázst a főépület mögött kell elhelyezni,

d.,    a telken terepszint alatti építmény (a közmű műtárgyakat kivéve) nem helyezhető el,

e.,     az épületek homlokzat felújítása építési engedély alapján végezhető.

(17)                 Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.

19. § ⁸

A településrendezés sajátos jogintézményei

(1)        Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli az alábbi területeket:

a., a vonalas infrastruktúra által lefedett területsavukat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket), a dísztér tervezett bővítési területét

2. A kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható a tervezett szabad­idős-rekreációs terület, valamint a terv szerinti közlekedési és közműterületek és tervezett közterületek megvalósítása érdekében szükséges terv szerinti területeket. Ezeket, mint a településfejlődés műszaki ­fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni.

3. Az Önkormányzat javára elővásárlási joggal terhelt területek a helyi természeti védelem alatt lévő terü­letek, valamint a Kállói vár területére eső, és a Szabályozási terven jelölt telkek és épületek. A kisajátítá­si joggal terhelt területekre a kisajátítás megkezdéséig az önkormányzat javára elővásárlási jogot lehet bejegyezni.
4. A kisajátítási joggal terhelt területek digitális méretleolvasásának lehetőségét az I. fokú építésügyi hatóság részére biztosítani kell.

IV. fejezet

A VÁROS EGY-EGY TERÜLETÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

20.§.

V. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21.§

A rendelet OTÉK-on túli sajátos fogalmai

A rendelet alkalmazása során:

1. Adottságoktól függő, kialakult beépítési mód:              A kialakult szabályozási besorolású építési övezetekben alkalma-  zott fogalom, mely az építési övezetekre jellemző beépítési módra utal. Az ilyen övezetekbe eső telkeken az adott  tömbben vagy tömboldalon kialakult és már jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. A beépítési mód meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az épület(ek) milyen legkisebb építési helyre esnek.

2. Állatkifutó:                                                     Az állatoknak olyan mozgási lehetőséget adó bekerített terület az állattartó  építmény előtt, de az építési helyen belül, amely általában 2x2 m-nél nem nagyobb.

3. Értékvédelmi övezet: A sajátos értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei.

Megkülönböztethetők aszerint, hogy:

1. a települési értékvédelemre, vagy
2. a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

4. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület:

A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, ahol:

1. a, facsoport, erdő kivágása vagy ültetése,
2. kutatás,
3. gyep feltörése és felújítása
4. nád és más növényzet égetése,
5. az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó fa, facsoport, fás legelőn levő fa kivágása,  telepítése,
6. bármilyen építési tevékenység,
7. művelési ág megváltoztatása, valamint
8. természetvédelmi célt károsan befolyásoló bármely tevékenység

csak a jegyző hozzájárulásával történhet.

A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak honos fafajok telepíthetők. Védett fasorban lévő fa, továbbá egye-  di védelem alatt álló fa kivágása, csonkolása, 10 m-es körzetben energiavezetékek vezetése, árkolása a Polgármesteri  Hivatal engedélyével történhet.

5. Hulladékudvar: a hulladékkezelés, -elszállítás számára kialakított védőtávolságot nem igénylő olyan  terület, ahová a helyi lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és a-  honnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskod-  niuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.

6. Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amelynek építészeti karaktere előnyös és megtartható módon kialakult és az ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.

7. Közkert: A szabályozási tervlapon szabadonálló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve nem önkormányzati tulajdonú is.
8. Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában a közlekedés célját szolgálja (gépkocsi-,  kerékpáros-, gyalogos közlekedés).
9. Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott egyéb területek tartoznak. Ilyen lehet például az egészségügyi- szociális- turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.
10. Központi települési terület:            A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre  szánt területek együttes területe. (lásd OTrT)

11. Közösségi cél (közcél): A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi  célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a  zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építéséhez a terület biztosítása.

18. Lakótelepi tömbtelek területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy  övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.

19. Melléképületek: A rendeletben használt fogalom. Az építmények azon csoportja, amelyek a  rendeltetési övezet előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minő-  sülnek melléképítménynek.
20. Mezőgazdasági építmény:           A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá  az ezekkel kapcsolatos  termékfeldolgozás és tárolás – manipulálás építménye.
21. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom.  Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy az ott kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra  szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változtatásával jár. Ilyen helyen  a normatív építési szabályozás több elemet tartalmazhat, mint a kialakult  területen.
22. Ömlesztett - anyag tároló: Ömlesztett anyag tárolása céljára létesített olyan melléképítmény, amely-  nek területe a 2,0 x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.
23. Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal  magában, épületszerkezete könnyűszerkezet, nem nagyobb, mint 20 m2, valamint az építmény magassága legfeljebb  3,0 m.
24. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 0 foktól eltérő szö-  get bezáró határvonallal érintkezik.
25. Siló:    Takarmány-tárolásra szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

26. Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, a Földhivatali nyílvántartásban albe-  tétben” elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások  szerinti építés engedélyezhető.

27. Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár vonala.

28. Telektömb. A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy beépítés- re nem szánt terület határol.

29. Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen Szabályzat jóváhagyása  előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak, de a jelen szabályzat beépítésre szánt területbe sorolja.

30. Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 30,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész.

31. Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával, vagy attól 1,0 m-re lévő határvonallal határolt terület,  amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat hiányzik, a  telekméretek, a beépítettség eltérő mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Újonnan úszótelek nem alakítható ki.

32. Várospolitikai övezet: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások egy-  sége. Az ösztönző előírások csak közösségi jellegű fejlesztést támogathatnak plusz rendezési eszközökkel (pl. többlet  építés engedélyezésével), normatívan, és az általános, OTÉK-ban meghatározott maximális értékeket nem túllépve.

33. Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények, illetőleg környezetük védelmére, a környe-  zeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, ob-  jektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.

34. Övezet: Olyan területegység, ahol egy-egy szempontból történő előírás az érintett telkekre azonosak.

35. Nem zavaró hatású építmény: Olyan építmény, amely jellemzőiben az adott övezetben megszabott általá-  nos követelményektől nem tér el, az övezet alaprendeltetése szerinti építményekre, azok rendeltetés szerinti haszná-  latára korlátozó hatást bizonyítottan nem jelent, vagy azt kiegészíti.

22.§

Rendelkezések az egyes területekre önállóan készülő szabályozási tervek jóváhagyásáról:

A szabályozási tervek:

a.,       építési előírásait, ha azok nem illeszthetők a jelen előírások kereteibe annak módosításaként, a sajátos előírások kiegészítéseként, és  módosításaként.

b.,      a szabályozási terv lapját a jelen előírás 2. sz. mellékletében szereplő szabályozási tervlapok módosításaként rendelettel kell jóváhagyni.

Záró rendelkezések

23.§

A rendelet alkalmazása

(1)            A Nagykálló város területére készített Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat 2007. október 15.-én lép hatályba.

(2)                           A rendelkezéseit az elfogadása után keletkezett ügyekben alkalmazni kell.

(3)                           A terv kötelező szabályozási elemeitől eltérni csak a terv módosításával lehet.

                                   Juhász Zoltán sk.                                                                     Dr.  Török László sk.

                                     polgármester                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem:

2007. október 05. napján

                                                                                                                                                   Dr. Török László sk.

                                                                                                                                                             jegyző

ZÁRADÉK:

Az egységes szerkezetű rendelet az eredeti és az azt módosító rendeletben foglaltakkal mindenben megegyezik.

Nagykálló, 2018. július 05.

                                                                                                             Bereczki Mária

                                                                                                                     jegyző

---------------------------------

^{1 - 4} Módosította a 26/2009. (VI.19.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje kihirdetés napja. (1. §, 4.§ 12.§, 17.§).

⁵ Módosította a 3/2010. (II.08.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje kihirdetése napja. A hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni. ( 1. § )

^6-8  Módosította a 7/2010. (II.19.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje kihirdetése napja. Rendelkezéseit a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.

⁹ Módosította a 26/2010. (VIII.13.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje kihirdetése napja. Rendelkezéseit a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.

¹⁰ 1. számú mellékletet módosította a 23/2015. (X.14.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje a kihirdetése napja.

- Hatályon kívül helyezte a 19/2016.(XII.15.) Önk. rendelet a 3.§(4), 5.§(19) és (22) bekezdés c/pontját, 8.§ (1),12.§(5),14.§(2)c/,(8)f/g/, 15.§(5), 16.§(3),18.§ (3), 18.§(17) pontjait. Módosította továbbá az 1.számú függeléket, kiegészítette 1.számú melléklettel.

^11-20 Módosította a 14/2018.(VII.05.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje 2018. augusztus 04. napja.

1. számú függelék:

Nagykálló város helyi jelentőségű természeti értéi

és védetté nyilvánított  épületei, a telken belüli növénytelepítés szabályai

A város területén:

Műemléki védelem alatt álló épületek, építmények:      

Református templom,                           Szabadság tér

Római Kat. Templom                            Kossuth u. 3.

Görög Kat. Templom                            Korányi F. u. 13.

Helytörténeti Múzeum                          Mártírok u. 66.

Országos Pszichiátriai Szakkórház

( a volt Megyeháza)                             Szabadság tér 13.

A volt Bíróság

(ma kollégium és étterem)                    

A műemléki környezete:     a terv szerinti Mk-jelű városközponti terület

Régészeti védelem alatt álló területek, régészeti lelőhelyek:

Azonosító                        Lelőhely                                   lelőhelyszám, megjegyzés

33187           Korhány-halom                                             1

33188           Cukertanya, Cuker-dűlő                                 2

34918           Nyírjes-dűlő                                                 3

34841           Harangod                                                    4

34842           Harangod II.                                                 5

35154           Békástól Északra I.                                        6

35155           Békástól Északra II.                                       7

35156           Harangod-Békástól D-re                                 8

35157           Harangod III.                                                9

35158           Harangod IV.                                                10

38826           Kis-Ludas dűlő                                             11

38827           Kis-Ludas dűlő II.                                         12

44523           Református harangtorony                               13

44525           Fő utca, Kiss Gyula borbélymester telke             14

44526           József A. utca                                               15

44527           Elizium, Ínségdomb                                       16

44529           Kállósemjéni u.                                             17

44538           Vár                                                             18

44539           Strandfürdő                                                 19

44540           Vármegyeháza                                              20

44541           Vasútállomás                                                         21

44542           Harangod                                                    22

44544           Balkány (VII/3.) – folyás nyugati partja             23

44545           Czuker- tanyától délre                                    24

44546           Fintor-tag                                                    25

                   Csegze-dűlő                                                 26

                   Fintor-tanya                                                 27

                   Pap-tag, Benetton                                          28

Pap-tag, Nagy-gát                                         29

Hubafai –dűlő I.                                            30

Hubafai - dűlő II.                                          31

44547           Postakert                                                     Azonosítatlan

44548           Harangod                                                    Azonosítatlan

44549           Görénymocsár-dűlő, Appel Sándor birtoka        Azonosítatlan

44550           Görényrét                                                    Azonosítatlan

44551           Kiskálló, Kiscsere                                          Azonosítatlan

44552           Hugyaj                                                        Azonosítatlan

44553           Harangodi-tó                                                Azonosítatlan

44554           Nagykálló határa                                          Azonosítatlan

44555           Nagykálló határa II.                                       Azonosítatlan

44556           Kiskálló, Kőhíd alatt                                      Azonosítatlan

44557           Nagykálló határa III.                                      Azonosítatlan

Országos védettséget élvező területek:

a.)Természetvédelmi terület

(A táblázatban kiemelt helyrajzi számú területek a hiteles földhivatali térkép alapján digitalizált alaptérképen nem azonosíthatók be pontosan.)

b.)Természeti területek