Nagykálló Város Képviselő-testületének 39/2007(X.5.) önkormányzati rendelete
Nagykálló város igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2023. 04. 01Nagykálló Város Képviselő-testületének 39/2007(X.5.) önkormányzati rendelete
Nagykálló város igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
2023.04.01.
Nagykálló Város Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §. (3) bekezdése szerinti hatáskörben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében és a 16. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § [A rendelet hatálya és alkalmazása]
(1) A rendelet hatálya Nagykálló Város teljes igazgatási területére kiterjed.
(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, homlokzatát átalakítani, annak színezését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) a magasabb szintű jogszabályok mellett e rendelet előírásai szerint szabad.
(3)1 Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.tv. (a továbbiakban: Étv.), valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV törvény, és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.A rendeletet és a külterületre vonatkozó T-2, T-2m-1, a T-2-m-2, valamint a belterületre vonatkozó T-3 T-3m-1 rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.A rendeletet és a külterületre vonatkozó T-2 ésT-2/b, valamint a belterületre vonatkozó T-3 és T-3m-1, T-.3.b rajzszámú szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.
2.§ A helyi településrendezési eszközök
A helyi településrendezési eszközök: A Hosszú távú Településfejlesztési Koncepció, a Településszerkezeti terv és annak leírása, a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és annak mellékletét képező Külterület és a Belterület Szabályozási tervei (a továbbiakban: a tervek).
3. § [A terv értelmezése]
(1) A terv kötelező szabályozási elemei :
a) az igazgatási és a belterületi határ, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa
b) a szabályozási vonal,
c) az építési övezet és az övezet határa, és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti előírások és a telekalakítási szabályok megtartása mellett módosulhatnak, ha ez nem eredményezi az érintett övezetek kialakításának ellehetetlenülését. Oldalsó telekhatáron lévőtől azonban egy meglevő ill. legkisebb előírt telekszélességnél nagyobb mértékben nem lehet eltérni.
d) a közterület felőli építési határvonal meghatározott előkerttel,
e) a védőterület, védőtávolság, védősáv határa és mértéke,
f) a különleges településüzemeltetési létesítmények – üzemi területek védőtávolsága oly módon, hogy azon, mint legnagyobbon belül az egyes kisebb védőtávolságot igénylő építmény fajták a jelen rendelet, illetőleg meghatározás hiányában az állategészségügyi hatóság amennyiben az megfelel egyéb hatósági előírásai szerint elhelyezhetők,
g) a sajátos építési használat és az építési övezetek, illetőleg övezetek szerinti besorolás,
h) az előkert mérete, ( ahol nincs méret jelölve, ott az 5 méter )
i) a nyomvonalas építmények építési területének szélessége, illetőleg a tervezettek legkisebb szélessége
j) a megszüntetésre és a környezetvédelmi intézkedés szükségességére vonatkozó rendelkezés,
k) az építési övezetek főbb mutatói, övezeti előírások, ezen beül
l) beépítési mód, a telekalakítás szabályai építési telekre (alakításra) vonatkoztatott legkisebb szélesség( m-ben ), mélység ( m-ben ), telekterület méret (m²-ben )zöldfelület (a telek területének %-ában az építésnél figyelembe vehető telekrész- re vonatkozóan) legkisebb-legnagyobb építménymagasság (m-ben ), legnagyobb beépítettség (a telek területének %-ában ), építési határvonal (m-ben ),
m) az elő-, oldal, és hátsókert mérete,
n) a megmaradó nyomvonalas építmények építési területe szélességének a terv szerinti (térképen mért) értéke, amely valóságos szélességének megfelelően tartandó meg.
o) az utak tengelye, az elővásárlási joggal és a kisajátítási joggal terhelt terület határa
p) a természetvédelmi és a természeti terület határa az építési vonal
q) nem önálló /közlekedési területen belüli/ kötelező kerékpárút
r) a telek beépítéskor figyelembe nem vehető területének határa és mértéke
s) a közüzemi közművesítettség mértéke
t) az igénybevételi határérték
u) a beültetési kötelezettség
v) a terepszint alatti építés szabályai
(2) Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők. A változást megelőzően e területeken az építési munkák az Étv. 22. §. (2) bekezdése és a 36. §. előírásai szerint engedélyezhetők.
(3) Hatályon kívül helyezte a 14/2018. (VII.05.) Önk. rendelet. Hatályba lépésének ideje 2018. augusztus 04. napja.
(4) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
(5) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a. a terület-felhasználás változtatásával nem járó kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges;
b. az elsőrendű / közlekedési és nem közlekedési célú közterületek megváltoztatásával járó, vagy az általános használat megváltozatásával járó szabályozási terv módosítása csak a szerkezeti terv módosítása után lehetséges.
c. Az építési övezetek határai a Településszerkezeti terv módosítása nélkül akkor módosíthatók telekalakítási előírások kereti között, ha a módosítás
- az érintett övezet kialakítását nem lehetetleníti el, és
- a határmódosítással érintett építési övezet legalább 2 telekre kiterjedően megmarad
d. A szabályozási tervlapon kottákkal egyébként nem rögzített tervezett szabályozási elemek 2 méterrel módosíthatók (a szabályozási terv módosítása nélkül is).
e. szabályozási beavatkozások mértékét digitális méréssel kell megállapítani.
4. § (1) A város igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak :
a) a beépítésre szánt területek és építési övezeteik: jele
Az általános felhasználás szerinti tagolódás és építési használatuk mértéke, valamint az építési övezeti, illetve övezeti tagolódás
- lakóterület: - kisvárosias Lk
- kertvárosias Lke
- falusias Lf
- vegyes terület: - központi vegyes Vk
- településközpont vegyes terület Vt
- gazdasági terület: - kereskedelmi és szolgáltató gazdasági Gksz
- egyéb, nem zavaró hatású ipari gazdasági Ge
- mezőgazdasági-üzemi Gmg
- üdülőterület - hétvégiházas Üh
- különleges terület: - temetőterület KI-t
- kegyeleti park KI-kep
- szabadidős, turisztikai, sportolási célú KIo-sp
- különleges szabadidős célú KIo-sz,
- különleges strandolási célú KIo-str
- különleges településüzemeltetési,
hulladékelhelyezési-tisztítási Kh
KI = Különleges intézményi terület<10% beépítéssel,
KI o= különleges intézményi terület ≥10% beépítéssel
- különleges mezőgazdasági üzemi terület Kio-mü
b) a beépítésre nem szánt területek és övezeteik :
- közlekedési és közműterület
kötöttpályás /vasúti/ közlekedési terület Köv
elsőrendű közlekedési célú közterület
- autópálya Kö-aut
- országos főút Kö-of
- országos mellékút Kö-om
- települési gyűjtőút Kö-gy
másodrendű közlekedési célú közterületek
- hagyományos kiszolgáló út Kö-k
- gyalogút K-gy
- jelentősebb kiszolgáló mezőgazdasági út Kö-mg
elsőrendű és nem közlekedési célú közterület
- zöldterület: - közpark Z-Kp
díszpark, dísztér dt
- erdőterület: - védelmi (védő) Ev
- gazdasági erdő Eg
- mezőgazdasági terület: - általános / védett, illetve nem védett
területen / korlátozott Mkor
- általános / nem védett területen / Má
- kertes mezőgazdasági terület Mk
-Vízgazdálkodási terület: - közcélú nyílt csatornák medre és partja, árok, V
(2) A beépítésre szánt területek építési használatának mértékét az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni :
A terület-felhasználási egységre vonatkozóan |
Az építési telekre vonatkozóan |
||||
általános |
sajátos |
megengedett |
megengedett |
legkisebb |
|
használat |
használat szerinti |
legnagyobb |
legnagyobb |
zöldfelület |
|
szerinti terület |
terület |
beépí- |
építmény- |
aránya * |
|
tettség (%) |
magasság (m) |
(%) |
|||
lakóterület |
Kisvárosias Lk |
40**** |
-12,5** |
20 |
|
Kertvárosias Lke |
30 |
-7,5** |
30! |
||
Falusias Lf |
30 |
-4,5 |
30! |
||
vegyes |
Központi vegyes Vk |
Vk-Z |
40**** |
9,5-12,5 |
25* |
terület |
Vk-O |
35**** |
7,5-12.5 |
25* |
|
településközpont vegyes |
Vt-Z |
50 |
7,5-9,5** |
25* |
|
Vt-O |
40 |
7,5** |
30 |
||
Egyéb gazdasági és Kereskedelmi - |
50! |
-7,5-12,5 |
30* |
||
gazdasági |
szolgáltató Gksz, |
||||
terület |
Zavaró-mezőgazdasági-üzemiGmg |
40 |
4,5-8.0 |
30 |
|
Egyéb nem zavaró gazdasági Ipari Ge |
40! |
-12,5 |
20* |
||
különleges |
Sportolási célú Klo-sp |
10 |
4,5- 9,5*** |
30 |
|
Temető Kl-t |
5 |
4,5** |
20 |
||
Kegyeleti park Ki-kep |
3 |
-3,0 |
25 |
||
Különleges hulladékelh. Kh |
10 |
9,5 |
30 |
||
Különleges szabadidős célú Klo-sz |
20 |
-7,5 |
40 |
||
Különleges -strandolásiKlo-str. |
20 |
4,5-9,5*** |
20 |
||
különleges mezőgazdasági Kio-mü |
40 |
4,5-9,5 |
40 |
||
különleges mezőgazdasági Kio-mü* |
40 |
4,5-12,5 |
40 |
||
= legalább háromszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb, de legalább (20) 25 %-os
zöldterületi arány az egynegyedével csökkenthető.
! = az OTÉK szerinti 40, illetve 50 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111. §. megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe,
egyébként Lf esetében 40 %, Lke esetében 50 % egyházi építmények és rendeltetés esetén az építménymagasság az övezetben kialakult legnagyobb. Védett épület melletti telken K=kialakult, ahol az illeszkedés elvét kell alkalmazni úgy, hogy a tervezett új épület a védett épület építménymagassága irányába „lefelé" az övezetre vonatkozó építménymagasságtól 1 m-t eltérhet az építménymagasság csak a sportolás, a szabadidő töltés alapépítményei, mint fedett csarnok, ugrótorony, hálótartó építmény és szerkezete, lelátó és a rá helyezett eredményjelző tábla építménye elhelyezhetősége esetén alkalmazható, egyébként 4,5 m a beépítettség oktatási-nevelési egészségügyi létesítmény építésekor, kialakításakor legfeljebb 25%,
***** Lk és Vt övezet saroktelkein, zártsorú általános beépítési mód esetén a maximális beépítés +25 %-al, de legfeljebb 75 %-ig emelhető, amennyiben:
- A sarok és az átmenő' telek beépítettsége:
- zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén +25 %-kal növelhető, de az újonnan alakított telek nél csak akkor, ha a területe nem éri el az előírt legkisebb új telek területének a kétszeresét,
- szabadon álló általános, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 10 %-al növelhető az előírt zöldfelületi fedettség terhére.
- Az így megnövelhető beépítettség azonban nem haladhatja meg:
- lakóterületi használat esetén a 65. %-ot,
- gazdasági használat esetén az 50 %-ot,
- különleges területi használat esetén a 40 %-ot,
- A zöldfelületi fedettségbe a tetőkertek és a terepszint alatti építmények fölött legalább 50 cm talajtakarón kialakított zöldfelületek és a legalább 75 %-os lombkorona fedettségű területek (Pl. gépkocsi parkolók) 20 %-ban beszámíthatók
5. § [Telekalakítás, építmények elhelyezése és kialakítása]
(1) A város területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint szabad.
(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.
(3) Meglevő, korábban kialakított telek – az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával – telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább 6,0 m széles építési hely kijelölhető.
(4) Telek bővítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (beépíteni azonban csak a (6) bekezdést is betartva lehet).
(5) A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtől is kisebb mutatójú telek, kivéve ha a telek egyben meg is szűnik.
(6) Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani, és attól 1,0 méternél kisebb mértékben - és csak lefelé - lehet eltérni.
(7) Ahol a terv az előkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult (általában 0, vagy 3, vagy 5 méter), míg új utcákon 5 méter, kivéve az új, még be nem épült utca északi oldalán lévő falusias és kertvárosias lakóterületet, ahol pedig 5, illetve a terv szerinti méretek. Az előkert vonala egyúttal kötelező építési vonal is. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán a telek hátsókertje, saroktelek esetén az oldalkertjei irányába legfeljebb 5 m mértékig visszaléphet. Amennyiben az előírások szerint előkert nem alakítható, a telekhatár és a tényleges építési vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. Kialakult területen a kialakult állapotnak megfelelő építési vonalat elvi építési engedélyben kell meghatározni.
(9) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.
(10) A város építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(11) Az elő- és oldalkertben csak közmű becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m – es belmagassággal), kirakatszekrény ( legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) és kerti építmény ( hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz melléképítmények helyezhetők el úgy, hogy az oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti. Kisvárosias lakóterületen: A melléképítmények közül elhelyezhetők: közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel, de a közterületbe az be nem nyúlhat), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a telepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop.Kertvárosias lakóterületen: A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel, de a közterületre nem „lóghat bele”), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szö- kőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop.Falusias lakóterületen: A melléképítmények közül elhelyezhető: közmű-csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel, de a közterületre nem „lóghat bele”), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartó oszlop.
(12) Az övezetben az előírt építménymagasság értéket – ha sajátos előírás másként nem rendelkezik – az utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell.
(13) Épületrész közterület felé csak a Vt övezet telkein és csak ott nyúlhat, ahol az előkert mérete 0 m, az egyéb érvényes előírások betartásával.
(14) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztály- ba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m építmény-magasságú épületeknél és csak az alábbiak együttes teljesülése esetén:– amennyiben megfelel az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek –:- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m2–nél, illetve az át nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvő homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem lenne beépíthető. - ebben az esetben a meglévő épületek felé néző épület erre néző homlokzatának homlokzat magassága is legfeljebb 5 m lehet. Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú és D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m építmény-magasságú épületeknél és csak az alábbiak együttes teljesülése esetén:- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévő nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m2 –nél, illetve az át nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvő homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem lenne beépíthető.- ebben az esetben a meglévő épületek felé néző épület erre néző homlokzatának homlokzat magassága is legfeljebb 5 m lehet.
(15) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.
(16) Közművezeték fölött vagy az alatt új építési telek nem alakítható.
(17) Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás meder-rézsűjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el és fa nem ültethető. Ennek a sávnak a csökkentése a közmű gazdájának és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, az általa engedélyezett, a kötelező biztonság mértékéig, de maximum 3,0 méterre csökkenthető. A lakó, gazdasági és különleges övezetű telket érintő nyílt folyású csatorna vagy árok korona élétől a terv szerinti szélességben beültetési kötelezettséggel terhelt telekrész esetén az építési engedélyben előírt, és a használatba vételig, de az engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 3 éven belül a tulajdonos kötelességével megvalósított telek zöldfelülete alakítandó ki. A terv egyéb telken belüli kötelező zöldfelülete kialakításait is ezen előírás szerint kell megvalósítani.
(18) Új épület építése csak az építési helyen kívül lévő, illetőleg azon túlnyúló épületek, épületrészek elbontását követően engedélyezhető, kivéve, ha a szabályozási terv a kialakulttól nagyobb előkertet szabályoz.Ha sajátos előírás, illetve egyéb, védelemre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik:
a. épületrész kinyúlása a közterület fölé az eresz és az áttört korlátú erkély kivételével :- 12 m-nél keskenyebb utcában nem engedélyezhető,- 12-20 m közötti szélességű utcán legfeljebb 30 cm,- 20 m-nél szélesebb utcán legfeljebb 60 cm lehet,és a homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszának ¼ részét.
b. épületrész kinyúlása az építési helyen kívülre a saját telekrész fölé legfeljebb 90 cm ehet. Ez alól kivétel az eresz, az előtető és az áttört korlátú erkély.
(19) Az építési helyen kívül álló, vagy azon túlnyúló épület, illetőleg épületrész rendeltetése nem módosítható. Az ilyen épületen csak az életveszély elhárítását szolgáló építési munka végezhető.Ez alól kivételek a helyi védelem alatt lévő és az utcai telekhatáron álló épületek, amelyek a jelenlegi helyükön, méretükben és megjelenésükben újraépíthetők, rendeltetésük módosítható. A kivételesen elhelyezhető építményekre építési engedély csak a telek beépítését és az építészeti követelményeket és a környezetbe illeszkedést igazoló elvi építési engedély alapján adható.”
(20) A környezetbe illeszkedés szempontjából az előírásoknak meg nem felelő beépítés és beépítési jellemzők nem vehetők figyelembe.
(21) Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán és a csatornák magántelken belüli területén, a csatorna megközelítését is biztosítva a terv szerinti helyeken és mértékben kötelező telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított /erdősített/ zöldfelületként kell kezelni, és az építési engedélyben a tulajdonos kötelezettségével azt elő kell írni. A csatornák megközelíthetőségén a korona éltől számított 3-3 m szabad, fával be nem ültetett területsávot kell érteni.
(22) a. ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület (épületek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a már magastetős épület tetőtér-beépítését, ami a meglévő építménymagasság megtartása mellett megengedhető, valamint a lapostetős többszintes tömbtelkes /úszótelkes/ beépítésű lakóépületet, amely elsősorban alacsony hajlású magastetős formában +1 szinttel bővíthető, az egyéb szabályok betartásával. Ebben az esetben az újabb 1 szint építéséhez szükséges lift építhetőségéhez, amennyiben arra épületen belül nincs lehetőség, akkor az épület telke a tömbtelek méretéből lépcsőházanként 3x3 m-es területtel bővíthető, a telken belüli gépjármű elhelyezést azonban biztosítani kell, mely a terepszint alatti épületben engedélyezhető, fölötte a telek zöldfelületét vissza kell állítani. Ha az épület(épületek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és ekkor az (1) bekezdés előírásait kell rá alkalmazni.
b. ha a telek méretei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási terv alapján történő közterületi határ rendezését kivéve – tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
c. Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.Az átalakításra nem szánt, kialakult szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban: kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos (a jelen rendelet IV. fejezetében rögzített) előírások hiányában a szomszédos telkeken, vagy a tömboldalon kialakult adottságok, jellemzők, és az egyéb országos érvényű előírások a- lapján, az Étv. 18. §. (2) bekezdése szerinti illeszkedési szabályok alkalmazásával az építési hatóság határozza meg, esetenként a városi főépítész, vagy az általa működtetett Helyi / települési / Építészeti Tervtanács állásfoglalásának figyelembe vételével. Az építtető, vagy a tulajdonos az építési hatóságtól elvi építési engedélyben kérheti az illeszkedési szabályok tételes meghatározását. A szabályozási tervben a legnagyobb megengedett beépítettséget minden esetben számszerűen meg kell határozni. Telekhatár rendezés és telekmegosztás esetén a kertvárosias lakóterület rendeltetési övezetben legalább a 300 m², falusias lakóterület rendeltetési övezetben legalább a min.700 m² teleknagyságot kell biztosítani, ha az övezetre előírt legkisebb telekterület-méret nem alakítható ki, és ha ezzel a beépítés egyéb feltételei biztosíthatóak..
II. Fejezet
ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
6. § [A lakóterületek]
(1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A kisvárosias (Lk jelű) lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, üzemanyagtöltő építmények, a kertvárosias (Lke jelű) lakóterületen üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, termelő kertészeti építmények nem helyezhetők el. Haszonállat-tartó épület csak a lakóterületen és csak legfeljebb a saját szükségletű állattartáshoz szükséges mértékben helyezhető el.Kisvárosias (Lk) lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t-nál nagyobb önsúlyú gépjárművek, és az ilyeneket szállító járművek számára.
I. A kisvárosias lakóterületen:Az övezet jellemzően a közepes laksűrűségű és közepesen sűrű beépítésű, általában több önálló, de új beépítés esetén telkenként maximum 12 rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépület rendeltetési egységeinek számításába a lakásonként egy garázs nem számít bele.
Az övezetben:
1. lakóépület
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. sportépítmény,
5. terepszint alatti személygépjármű tároló helyezhető el.
Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:
1. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
2. szálláshely szolgáltató épület,
3. igazgatási rendeltetésű épület
Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:
1. üzemanyagtöltő állomás
2. önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára.
3. önálló, a terepszint felett elhelyezett fedett – zárt személygépjármű tároló
II. A kertvárosias lakóterületen
Az övezet jellemzően az alacsony laksűrűségű, laza beépítésű, összefüggő kertes, legfeljebb négy rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépület rendeltetési egységeinek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele. A rendeltetési egységek a telken úgy helyezhetők el, amennyiben az egy rendeltetési egységre jutó telekhányad legalább 350 m². A 350 m telekterülettől kisebb kialakult telken legfeljebb egy rendeltetési egy- ség építhető.
Az övezetben:
1. lakóépület
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,
5. hulladékudvar helyezhető el.
Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:
1. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
2. sportépítmény,
3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
4. max. 4 rendeltetési egységet magába foglaló épület, ha a telekterület legalább 800 m², de az ún. benyúló-, vagy oldalszárnyak egy hasznos szinttől magasabb építésének a kizárásával,
Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:
1. szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
2. egyéb közösségi szórakozató, kulturális épület,
3. önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára
4. üzemanyagtöltő
5. sportépítmény
6. a lakóépületet / mint a lakótelek fő rendeltetését jelentő épületét / a közterület felől megelőző, vagy önálló melléképület,
7. takarmánytároló építmény.
8. terepszint alatti személygépjármű tároló
9. a terepszint felett 2 lakószinttől több szintet tartalmazó épület és építmény
III. A falusias lakóterületen :
Az övezet jellemzően az alacsony laksűrűségű, összefüggő nagykertes, legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló és legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. A rendeltetési egységek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele. Két rendeltetési egység csak akkor létesíthető, ha a rendeltetési egységre jutó telekhányad legalább 900 m².
Az övezetben:
1. lakóépület
2. a saját telken történő növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és termék feldolgozáshoz szükséges építmények,
3. a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
4. kézműipar építmény,
5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
7. hulladékudvar helyezhető el.
Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:
1., szálláshely szolgáltató épület, de legfeljebb 10 férőhellyel,
2., sportépítmény,
3., üzemanyagtöltő állomás, a saját telkén, a szomszédos építési telek felőli oldalon /oldalakon/ min. 15 m szélességben telepített fasor ültetésével
4., mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a saját telkén, a szomszédos építési telek és a közterület felőli, vagy a telek saját lakó-zónájától számított oldalon /oldalakon/ min. 10 m szélességben telepített fasor ültetésével.
5.,mezőgazdasági üzemi terület övezetének védőtávolságán belüli lakóterületek övezeti jele Lf*, mely övezetben a lakó rendeltetés elhelyezésének feltétele megegyezik a telephelyek szolgálati lakásainak kialakításával szemben támasztott környezetvédelmi követelményeknek.
Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:
1.,.a lakóépületet / mint a lakótelek fő rendeltetését jelentő épületét / a közterület felől megelőző, vagy önálló melléképület,
2., nyitott oldalú takarmánytároló építmény.
3., a nem saját szükségletű állattartást meghaladóan állattartó épület és építmény
(3) Azon a telken, ahol haszonállat-tartás is van, legfeljebb két rendeltetési egység építhető.
(4) Lk övezetben lévő lakótelken újonnan tizenkét lakásos lakóépülettől több nem építhető, kivéve az át- menő telket, ahol ha az az egyéb szabályok betartásával elhelyezhető, akkor 2x12 lakásos épület is épülhet. Átmenő telken ütemezett építés esetén az első épület a magasabb rendű út felől helyezendő el, kivéve, ha a meglévő közművek az alacsonyabb rendű út felől állnak csak rendelkezésre, vagy az ilyen ütemezéssel engedélyezhető építés a magasabb rendű út felől első ütemben a szomszédos telek meglévő és jogszerű beépítése miatt szabályosan nem lehetséges.
- LKe övezetben lévő lakótelken 4 lakásos lakóépületből több nem építhető és az átmenő telkeken is az egyéb szabályok betartásával legfeljebb csak 2x2 lakásos épület helyezhető el. LKe övezet telkein kivételesen sem helyezhető el nagyobb, mint 4 lakásos lakóépület.
- Lf övezet lakótelkein legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el.
(5) A lakóterületek saroktelkei oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadon állóan is elhelyezhető, az egyéb övezeti előírások betartásával. Az ebben az esetben engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége azonban 6,0 m-nél kisebb nem lehet.
(6) A lakóterületen elhelyezhető nem lakás célú rendeltetési egységeket és épületeket „kivételesen elhelyezhető”-ként kell kezelni. A rendeltetési egységek számába a lakásonkénti egy garázs nem számítandó be.
(7) Utcafronton lakóépület ek ≤ 10,0 m előkert esetén önálló garázsépítménnyel még akkor sem kezdőd- het, ha a lakóépület és a garázs egy épületet képez (azzal) össze van építve. Ha a garázs az épület tömegében, annak utcafronti szélességének legfeljebb a felét foglalja csak el, és nem nagyobb, mint 2,0 m tömegmozgatással jelenik meg a közterület felől, akkor annak építése azonban engedélyezhető, ki- véve az elő- és oldalkert felőli megközelítésnél építendő süllyesztett garázst. A telek beépítési %-ába be kell számítani a lakásonkénti 1 fedett gépjárműtárolót is.
(8) Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 20 m telekrésze.
(9) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem építhető.
A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :
|
a telek |
||||||
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
||||||
Sajátos építési használat |
alkalmazható építési övezet |
Szélessége (m) |
Mélysége |
területe |
aktív zöldfelülete (%) |
Beépített- sége (%) |
Építmény magassága |
Kisvárosias Lk |
Lk - SZ |
20 |
35 |
700 |
20 |
40 |
-12,5 |
Lk-Z |
20 |
30 |
600 |
20 |
40 |
-9,5 |
|
Kertvárosias Lke |
Lke – O |
12 |
30 |
450 |
30* |
30 |
-7,5 |
Lke-Z |
10 |
30 |
300 |
30* |
30 |
-6,5 |
|
Falusias Lf |
Lf-O |
15 |
60 |
900 |
30* |
30 |
-4,5 |
SZ= szabadonálló, O= oldalhatáron álló, Z= zártsorú
*= az OTÉK szerinti 40, illetve 50 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111. §.megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként
Lf esetében legalább 40 %, Lke esetében legalább 50 %.
(10) A közművesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :
- új rendeltetési egységet építeni a kisvárosias lakóterületen levő építési telken csak a teljes közművesítettséggel,
- illetve a kertvárosias lakóterület terv szerinti új utcák menti, a vegyes területi és a kertvárosias lakóterület meglévő telkein is csak teljes közművesítettséggel a 18. §. szerint lehet.
- Nem lakás rendeltetésű épületet is minden területen csak a teljes közművesítettséggel lehet engedélyezni.
A (4) bekezdés szerinti építési övezetekben a telekalakításra, az épület elhelyezésre és a beépítés ka- rakterére vonatkozóan az alábbi előírásokat is be kell tartani, illetve az alábbiak szerint is lehet építeni : az OTÉK szerinti 40, illetve 50 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111. §. megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként Lf esetében 40 %, Lke esetében 50 %
a. az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is beépíthetők, s közbenső telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek kialakult oldalsó építési oldalától az övezetre előírt legnagyobb építmény-magasságnak megfelelő, de legalább 6 méter és nem nagyobb, mint 12,0 m oldalkert biztosított. Abban az esetben, ha az első ütemű beépítésnél /épület elhelyezésnél/ az oldalkert ≥12,0 m marad, a folyamatossá teendő utca- kép érdekében a beépítés csak oldalhatáron állóan engedélyezhető.
b. a lakóterületen elhelyezhető épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 20 m mélységű, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 30 métertől a hátsókertig, de legfeljebb 60 m mélységig terjedő sávot kell érteni. (Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.) Saroktelek esetében utcai teleksávon a közterület felőli telekhatártól mért max. 25 m mélységű, az övezetre előírt maximális építménymagasságú, de min. 6,0 m oldalkertet a szomszédos telek telekhatárától kell érteni. A telek gazdasági teleksávja csak a hosszabbik közterületi telekhatáron mért, a vele szöget bezáró másik közterület felőli telekhatártól számított max. 40,0 m az oldalkertig. Ennek az oldalkertnek a minimális mérete az övezetre előírt maximális építménymagasság, de min. 6,0 m.
c. az előkertben lejtő vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget küzdene le, nem helyezhető el. A telek utcai építési sávjában a földszinti padló pedig nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek előtti járdaszinttől mérve.
d. A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelően kell elhelyezni :
- A gazdasági sávban helyezhető el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és a siló,
- az előkertben nem helyezhető el a közműpótló műtárgy, a szélkerék, az ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a természetes (meglevő) terepszinttől és a telek előtti járdaszinttől 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elő és oldalkert felőli építési helyen nem helyezhető el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.
e. a telek beépíthető területének mértékét a beépítési % számításához az Lke övezetben a telek utcai homlokvonalától mért max. 45,0 m mélységig lehet figyelembe venni.
(11) Az új építményeket zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni. A telek oldalsó, vagy hátsó telekhatárán álló határfal tűzfalként alakítandó ki. A szomszédos telek felé tetőfelület nem lejthet. Az új építményeket a zártsorú-általános, vagy a zártsorú keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Ha az új épület nem foglalja el a telek teljes homlokvonalát (megszakítással – épül be), akkor a szomszédos épületek között a hézagos zártsorú beépítést szolgálóan nem éghető anyagú, falazott kerítést vagy kapuzatot kell létesíteni (a kapu tokja és nyílószárnya készülhet fából). A közterület felőli kerítés vagy kapuzat legalább az épület első hasznos föld feletti szintjének födém-magasságáig építhető, de maximum 3,5 m magas legyen és legfeljebb 4 m- el lehet alacsonyabb az épületnél. Szélessége legfeljebb a homlokvonal 1/3-a lehet, de nem több, mint 6,0 m.
Az épületek közötti távolság ilyen esetben bármekkora lehet, ha azok az I-III. tűzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedő homlokzatok közül legalább az egyik tűzfal, és a másik homlokzaton helyiségenként 0,4 m nyílófelületnél nem nagyobbak a meglévő, vagy átalakítható nyílászárók.
A telek oldalsó vagy hátsó telekhatárán álló határfalat tűzfalként kell kialakítani. A szomszédos telek felé tetőfelület nem lejthet, eresz nem alakítható ki.
(12) A gépjárművek elhelyezését új építés, bővítés, rendeltetés módosítás esetén /kivétel a lakás rendelte- tés, ahol a lakáshoz tartozó 1 db. gk. elhelyezést telken belül kell megoldani/ az önkormányzati parko-lási rendeletben előírtak szerint kell biztosítani. A gépjármű tárolót az épületben, vagy terepszint alatti é-pítményben kell elhelyezni. Közterület felé garázskapu nem nyílhat.
(13) Ha szabályozási terv másként nem rendelkezik, a telek utcafront felőli első 20 m-e a telek építési helye, melyen belül az első 15 m –en kell elhelyezni a fő rendeltetésű épületet, és a hátsókert felé oldal-, vagy benyúló szárny csak az építési helyen belül, és maximum 4,5 m építmény magassággal nyúlhat be. A szomszédos telek felé nyílás nem nézhet, és eresz nem alakítható ki. A terepszint alatti építményben elhelyezett teremgarázs, vagy teremparkoló, ha a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, (abban az irányban nem kell a szomszédos terepszinthez képest „magasabbra” alakítani jelen telek terepszintjét), akkor a telek teljes területét ki lehet jelölni, feltéve, ha a terepszint feletti területe zöldfelületként alakítható ki.
(14) Kisvárosias lakóterület övezetében rendeltetési egységenként közbenső telken legalább 150 m2, sarok- vagy átmenő telken legalább 80 m2 telekhányadot kell biztosítani, melyből 50, illetve 40 m2a telek be nem építhető részébe tartozik. Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m² nettó épületszint terület egy rendeltetési egység.
Átmenő telkeknél:
a) A beépítést kötelezően mindig a magasabb rendű útvonal felőli oldalon kell megvalósítani az építkezés első ütemeként, (elsőrendű közlekedési célú közterület felől). Saroktelek esetén, amennyiben a határoló mindkét út elsőrendű közlekedési célú közterület, akkor az első ütemben építendő épület csak a sarkon kezdődhet, az egyéb szabályok betartásával.
b) gépjárművel történő kiszolgálása az ezen telek mellett lévő alacsonyabb rendű útvonalról engedélyezhető,
c) azonos kategóriájú utak esetén elsősorban a védett épületet, fát és facsoportot nagyobb számban tartalmazó útvonal felőli oldalon kell az építkezés első ütemét megvalósítani.
(15) Ha a sajátos előírás másként nem rendelkezik, Lk övezetben újonnan a telek utcafronti homlokvonalán utcával párhuzamos gerincű magastetős, legalább 7,5 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, a homlokvonal teljes beépítésével (telekhatártól telekhatárig). A 12,5 m maximális építménymagasság csak a tömb jellemzően /legalább 75%-ban/ beépült még üres, be nem épített telkein és csak akkor alkalmazható, ha az illeszkedés miatt az városképi szempontból szükséges, vagy a 17. §. (2) bekezdése a.) pontja alkalmazása válik szükségessé. Tetőtérben csak maximum 1 hasznos szint alakítható ki.
(16) Az Lk kisvárosias lakóterület övezetébe eső lakótelepi területeken
a) a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi tömbtelek területére kell értelmezni az előírásokat,
b) az úszótelek határait túllépő építés csak az akadálymentesítéshez és a lapos tetőre történő lehetséges ráépítés miatt szükséges, az épületen, vagy az úszótelek területén belül el nem helyezhető külső lift építéséhez kapcsolódó legszükségesebb mértékben (lejtő, személyfelvonó létesítése) engedélyezhető,
c) magastető építése és a tetőtér-beépítés csak akkor engedélyezhető, ha legalább a telektömb területén a szervezett megvalósítása, és a szükséges gépjármű-elhelyezés a tömbtelek területén a zöldfelület csökkentése nélkül biztosított.
(17) Az övezet területén a szabadon álló telepszerű beépítési módban a 4000 m²-t meghaladó területű telken az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében az építés csak az építési helyeket rögzítő szabályozási terv alapján engedélyezhető. Tetőtér-beépítés esetén csak 1 tetőtéri hasznos szint alakítható ki.
(18) Kisvárosias és kertvárosias lakóterületen a telek beépítésének feltétele a használatba vételig biztosítható teljes közművesítettség. Falusias lakóterületen pedig a részleges közművesítettség, ahol a korszerű közműpótlóval a szennyvízvezeték kiépítéséig is annak gyűjtése és tárolása a környezetvédelmi előírások betartásával biztosított.
7.§
A vegyes terület
(1) A város vegyes területe a sajátos építési használata szerint a központi vegyes és a településközpont vegyes terület, melyeket a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni.
(2) A vegyes területen elhelyezhető építmények az alábbiak:
I. Központi vegyes területű övezet (Vk)
a) Az övezet jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi (szerepkörű) igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
b) Az övezet területén elhelyezhető:
1. igazgatási épület,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális rendeltetésű épület,
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
5. sportlétesítmény,
6. többszintes parkolóház és a hozzá kapcsolódó nem önálló üzemanyagtöltő,
7. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, valamint más lakások, de csak a földszint feletti (emeleti) szinteken, és csak úgy, hogy az összes bruttó lakás–szintterület ne lépje túl az épület bruttó szintterületének 10 %-át.
c., Az övezetben kivételesen sem helyezhető el:
1. önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító jár- művek számára.
2. önálló lakóépület
3. önálló üzemanyagtöltő
II. Településközpont vegyes terület övezete(Vt)
a) Az övezet jellemzően több önálló, de maximum 10 / kivétel az önálló szállás-vendéglátó-szolgáltatóépü-let, ahol a rendeltetési egységek száma a zaj, rezgés, levegő-tisztaság zónahatár-értékek telekhatáron történő betartása mellett maximum 25 / rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi, vagy települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az építendő lakásonkénti egy garázs a rendeltetési egységek számába nem számítandó bele.
b) Az övezet területén elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
3. igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. sportlétesítmény,
c) Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:
1. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges,
2. parkolóház és benne nem önálló üzemanyagtöltő,
3. nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény
4. üzemanyagtöltő, amennyiben legalább 100 m2 alapterületű kereskedelmi egységgel együtt kerül kialakításra. Ezen előírás csak a Vt-2 jelű zóna esetén alkalmazható.
d) Az övezet területén kivételesen sem helyezhető el:
1. termelő kertészeti építmény,
2. önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú, és az ilyeneket szállító járművek számára
3. lakás az épület földszintjén, az elsőrendű közlekedési célú közterületek felöli oldalon.
4. önálló üzemanyagtöltő
e) vegyes területen lakás építése, kialakítása esetén max. 6, rendeltetési egység helyezhető el, egyéb rendeltetés esetén több is. Lakás rendeltetés esetén a lakásra vonatkozó előírást kell betartani.
(3) A vegyes területen teljes közművesítettséget kell kialakítani .
(4) A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni, a terv szerinti térbeli rendben :
|
|
A telek |
|||||
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
||||||
Építési övezet jele |
Szélessége (m) |
Mélysége |
Területe |
Aktív zöldfelülete |
Beépített-sége |
építmény- |
|
Központi vegyes |
Vk Z |
K |
K |
K |
25 |
40* |
9,5-12,5 |
Vk O |
40 |
50 |
2000 |
25 |
35* |
7,5-12,5 |
|
Település-központi vegyes |
Vt- (Z) |
12 |
30 |
360 |
25 |
60* |
9,5-12,5 |
Vt- (O) |
20 |
30 |
600 |
30 |
40* |
7,5 |
|
Megjegyzés: O = oldalhatáron álló, Z= zártsorú
Az 500 m²-től kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1000 m²-től kisebb területű telkeken pedig csak max. kettő db. épület helyezhető el.
* = a beépítettség oktatási-nevelési egészségügyi létesítmény építésekor, kialakításakor legfeljebb 25%, Vt övezet területén 0 m hátsókert tartandó a kialakult telkeken, amennyiben a telekalakításra lehetőség nincs, és a telken kialakítható legfeljebb 15,0 m mély építési hely biztosítása csak akkor lehetséges, amennyiben a telek beépíthetősége csak a hátsókert méretének csökkentésével, vagy elhagyásával lehetséges. Ebben az esetben a hátsókertnek fenntartható 6,0 m hátsó teleksávban csak legfeljebb 3,5 m építménymagasságú é-pületrész, a hátsókerti telekhatárra nyílással nem rendelkező módon engedélyezhető, az egyéb előírások betartásával.
K= kialakult, arra a mutatóra, amely mellett található, a telek tovább nem osztható
(5) A kialakult méretű telek az övezeti szabályok betartásával új épülettel úgy építhető be, ha a területén a személygépjármű parkolók az előírás szerinti mértékben elhelyezhetők, és a szomszédos telken építhető maximális építménymagasságú épület építését sem akadályozza.
(6) A kialakult építménymagasság alkalmazása a védett épületek szomszédos 1-1 telkein, valamint a már meglévő és megmaradó magasabb épületek melletti telkeken ( 1-1 szomszédos telken ) alkalmazható, az illeszkedés érdekében, és az övezetre előírt max. építmény magasságtól legfeljebb 1,5 m-el, a magasabb épület irányába el lehet térni.
(7) A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet illetőleg a telket, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, egyébként a rendeltetés: lakás.
(8) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet
(9) Az új építményeket szabadon álló, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Új, nem védett területen lévő övezetben magastetős és alacsony hajlású magastetős épület összetett tetőformával is építhető. A tető hajlásszöge 20-42º lehet. Már jellemzően kialakult területen a tető hajlásszöge a környezetben kialakult /két-két szomszédos telken álló építményt figyelembe véve, de minimum 30º, maximum 45 º lehet. Műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen az építés feltételei és az illeszkedés elvi építési engedély során tisztázható, a városi főépítész, vagy az általa működtetett települési építészeti tervtanács állásfoglalását figyelembe véve.
(10) A vegyes terület-felhasználású övezetek területén a szabadonálló-telepszerű beépítési módban a 4000 m²-t meghaladó területű telken az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telek- használat érdekében az építés csak az építési helyeket rögzítő szabályozási terv alapján engedélyez- hető. Tetőtér-beépítés esetén csak 1 tetőtéri hasznos szint alakítható ki.
8. §
A gazdasági területek
(1) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) jelű terület:
a) Az övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági-kereskedelmi tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
b) Az övezet területén elhelyezhető:
1. mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de csak a bruttó épület-szintterület maximum 10 %- áig,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény
6. vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egészségügyi épület és építmény
c) Az övezet területén kivételesen elhelyezhető
1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. egyéb közösségi szórakoztató épület
(3) A Ge jelű ipari-gazdasági terület:
a. az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a település-gazdálkodás építményei, továbbá a védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.
b. az övezet területén az a., pontban felsorolt rendeltetéshez szükséges építmények helyezhető el.
c. az övezet területén kivételesen elhelyezhetők:
1., a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó épület- szintterület 5 %-a mértékéig,
2., az egyéb gazdasági (üzemi) építményt, a saját telkén, a szomszédos építési telek és a közterület felőli, vagy a telek saját lakózónájától számított oldalon /oldalakon/ min. 10 m szélességben telepített fasor ültetésével lehet engedélyezni.
(4) A (Gm) jelű zavaró hatású meglévő (mezőgazdasági ipari) gazdasági terület:
a. az övezet a jelentősebb mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú mezőgazdasági ipari építmények, valamint a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok, állattartó telepek elhelyezésére szolgál.
b. az övezet területén a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszély), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhetők el.
c. a zavaró hatású mezőgazdasági (üzemi) építményt, a saját telkén, a szomszédos telkek felőli oldalakon min. 50 m szélességben telepített fasor ültetésével lehet engedélyezni.
d. az övezet területén kivételesen sem helyezhető el
1. lakóépület
2. egyházi, szociális, kulturális és sportolási célú épület és építmény
e. A meglévő Gm övezetben a legalább részleges közművesítettségnek a használatba vételig megvalósuló biztosítottsága és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek megléte esetén lehet építeni. A közműpótlók és a technológiához tartozó műtárgyak csak zárt rendszerűek lehetnek. Az előírásoknak megfelelő saját szennyvíztisztító berendezés a környezetvédelmi szakhatóság véleménye alapján engedélyezhető.
(5) Gejelü területen nem helyezhetők el a jelentős mértékű zavaró hatású terület, illetőleg a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás, fertőző(és)veszélyes ), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.
(6) Gkszés Ge övezetben a közművesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani: a területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet. A T-2m-2 jelű tervlapon szereplő tervezési területen belüli Gebesorolású telkein a 100 m-től távolabb lévő gerincközművek esetén, ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia-ellátás, a biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított., új rendeltetési egység elhelyezhető.
A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :
|
alkalmazható |
a telek |
||||||
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
|||||||
Beépítési mód 2 |
építési öve- zet jele |
széles-sége (m) |
Mélysége (m) |
területe (m²) |
zöld-felületete (%) |
beépítettsége |
Építmény-ma- gassága (m) |
|
kereskedelmi szolgáltató 3 |
|
Gksz |
30 |
50 |
1.500 |
30 |
50 |
9,5-12,5 |
Nem zavaró Ipari 4 |
Ge |
40 |
50 |
2.000 |
20 |
40 |
-12,5* |
|
Zavaró hatású mg.-i-üzemi 5 |
SZ |
Gm |
K |
K |
K |
20 |
30 |
-8,0* |
SZ = szabadon álló, K= kialakult /arra a mutatóra, amely mellett található/
*a technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény stb. építmény az építménymagasságba nemszámítandó be
*= az OTÉK szerinti 40, 25, illetve 20 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111. §. - megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként Gm esetében legalább 40 %, Ge esetében legalább 25 %.
(7) A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 10 méter szélességű és legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elő kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig, de legkésőbb az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 2. vegetációs időszak végéig meg is kell valósítani.
(8) A kereskedelmi – szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényét és a nem zavaró egyéb ipari gazdasági üzemi terület építményeinek parkoló igényét az építési telken belül kell biztosítani.
9.§
Az üdülőterületek
(1) Nagykálló Város üdülőterülete a Harangodi tározó Ny-i oldalán, a horgásztó-vízgazdálkodási terület szabadidős célú különleges terület mellett kialakuló hétvégi házas üdülőterület.
(2) A hétvégi házas üdülőterület telkein legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el a terv szerinti térbeli rendben.
(3) A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.
(4) Kivételesen elhelyezhetők sportlétesítmények is.
(5) A hétvégi házas üdülőterületen, ha az állattartásról szóló helyi rendelet másként nem rendelkezik – csak a lovas turizmust szolgáló lóistálló - különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmények - terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével nem helyezhető el.
(6) Üdülőterületen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el. Üzemanyagtöltő állomás nem építhető.
(7) Üdülőterületen hulladékudvar nem alakítható ki.
(8) Üh övezetben a közművesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani: új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
(9) A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzőjű” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :
|
alkalmazható |
a telek |
||||||
Legkisebb alakítható |
legnagyobb |
|||||||
Beépítési mód |
építési öve- zet jele |
széles-sége (m) |
Mélysége (m) |
területe (m²) |
aktív zöld-felülete (%) |
beépítettsége |
Építmén-ma-gassága (m) |
|
Hétvégiházas |
|
|
|
|
|
|
|
|
O = oldalhatáron álló
*= az OTÉK szerinti 60 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendő /111. §. - megengedőbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként Üh esetében legalább 60 %.
10. §
A különleges terület
(1) A terv különleges területeit a sajátos használatuk szerint sportolási,- szabadidős,- rekreációs–rendezvényi célt szolgáló, és temető területek, kegyeleti parkok, közösségi-szolgáltató intézmények területek, különleges közlekedési célú, különleges belbiztonsági épületek céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben.
Különleges intézményi övezet (KI, KIO)
a) Az övezet a különleges célokat szolgáló, közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál.
a. KIO jelű övezetek a különleges /városi, vagy attól magasabb szintű / központi sportolási, szabadidős, rekreációs és strandolási-turisztikai intézmények elhelyezésére szolgál, ahol a terület >10%-os beé-pítésével lehet számolni. KI jelű övezet a különleges / városi, vagy attól magasabb szintű / központi kegyeleti temetkezési intéz- mények elhelyezésére szolgál, ahol a terület <10%-os beépítése lehetséges.
b) Az övezet területén a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építmények, és az azok rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azokat kiszolgáló egyéb építmények helyezhetők el.
c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli kizárólagos használatot is rögzítheti az egyes építési helyekre, illetőleg alövezetekre.
(2) Különleges hulladék elhelyezésre szolgáló övezet Kh)
Az övezet területén a települési szilárd és folyékony hulladékok elhelyezésére, kezelésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló, valamint az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el. A szilárd hulladék csak a válogatás-szortírozás és továbbszállítás előtti ideiglenes tárolás ún. átmeneti területe, ahol a védőtávolságot nem igénylő tevékenység a környezetvédelmi előírások betartásával végezhető.
(3) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a teljes közművesítettség megléte esetén lehet, illetőleg ha legalább: a korszerű közmű-pótlóval biztosított energia-ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.
(4) A területen az alábbi „jellemzőjű” építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:
|
alkalmazható |
A telekre |
||||
|
építési övezet |
a telek legnagyobb |
az épület |
A telek legkisebb |
A telek minimális területe |
|
Temető |
|
KI-t |
5 |
4,0 |
20 |
K** |
Kegyeleti park |
Ki-kep |
3 |
3,0 |
25 |
K** |
|
Különleges hulladék elhelyezésre szolgáló. |
Kh |
20 |
9,5* |
30 |
K** |
|
Egyéb különleges közösségi szolgáltató (sportolási) intézmény |
|
|
|
|
|
|
Különleges szabadidő célúi |
KIo-sz- |
10 |
7,5 |
30 |
20000 |
|
Különleges strandolási célú |
KIo-str |
20 |
4,5-9,5 |
20 |
10000 |
|
K= kialakult telekterület (csökkenteni nem, de bővíteni lehet)
* = csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, ugrótorony, fedett csarnok, napozó, csúszda …stb. építménye lehet maximum 9,5 m max., egyébként legfeljebb 4,5 m.,
** = nem megosztható, de a terv elfogadásakor meglévő telke bővíthető
A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek illetőleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló ( legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal ), valamint a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabadlépcső (tereplépcső ) és lejtő helyezhetők el. A közművesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :
- új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
10/A.§
A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete (Kio-mü)
(1) Az övezet zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú mezőgazdasági-ipari építmények, valamint a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági üzemi (telepek) telephelyek, majorok, állattartó telepek elhelyezésére szolgál.
(2) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében kialakíthatók a tulajdonos, a telephely működést felügyelő, irányító személyzet számára szolgáló lakás is.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
1. terménytárolást szolgáló épület (pajta, szín, siló, tároló),
2. állattartó épület,
3. trágyafermentáló,
4. mezőgazdasági építmény,
5. az állattartó telep és a mezőgazdasági üzemi létesítmények működéséhez kapcsolódó technológiai jellegű (pld: hullatároló, takarmánykeverő, szociális blokk, mérlegház, stb.) építmények.
(4) Az övezetben nem építhető önálló lakóépület.
(5) Az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület nem helyezhető el.
(6) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetében az építmény elhelyezés feltételei a következő:
a. Sajátos használat ill. rendeltetés:
b. Alkalmazható Az építési telek beépítési mód építési övezet jele legnagyobb beépítettsége (%) építményének legnagyobb építmény magassága (m) legkisebb zöldfelülete (%) legkisebb területe (m2) különleges mezőgazdasági üzemi terület SZ Kio-mü 40 4,5-9,5* 40 2500*építménymagasság = Egy adott funkcióhoz tartozó technológia által igényelt toronyszerű építmények esetén az építménymagasság felső értékétől el lehet térni,(a technológiai építmények magassága legfeljebb 30 méter!!) ezzel együtt az övezetre meghatározott építménymagasság alsó értéke nem kötelező (attól kisebb érték is lehet)”
10. §
/B
Kio-mü* Különleges mezőgazdasági-, kutató-, termelő üzemi terület
(1) Az övezet zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú mezőgazdasági-ipari építmények, valamint a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági üzemi (telepek) telephelyek, növényi eredetű mezőgazdasági feldolgozó, termelő, kutató, tároló telepek elhelyezésére szolgál.
(2) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében kialakíthatók a tulajdonos, a telephely működést felügyelő, irányító személyzet számára szolgáló lakás is.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
1. terménytárolást csomagolást szolgáló épület (pajta, szín, siló, tároló, hűtőház, doboz-fólia csomagoló),
2. üvegház, fóliasátor, irodaépület, kutatókisérleti labor,
3. komposzttelep, a termeléshez szükséges méretben,
4. egyéb mezőgazdasági építmény,
(4) A növényi eredetű feldolgozó-, termelő-, csomagoló-, kutató telep és a mezőgazdasági üzemi létesítmények működéséhez kapcsolódó technológiai jellegű (pld: keverő, szociális blokk, mérlegház, stb.) építmények.
(5) Az övezetben nem építhető önálló lakóépület.
(6) Az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott védelmi övezeten belül önálló lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület nem helyezhető el.
(7) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetében az építmény elhelyezés feltételei a következő:
(8) Sajátos használat ill. rendeltetés:
(9) Alkalmazható az építési telek beépítési mód építési övezet jele legnagyobb beépítettsége (%) építményének legnagyobb építmény magassága (m) legkisebb zöldfelülete (%) legkisebb területe (m2) különleges mezőgazdasági üzemi terület SZ Kio-mü *40 4,5-12,5* 40 10000*m2, építménymagasság = Egy adott funkcióhoz tartozó technológia által igényelt toronyszerű építmények esetén az építménymagasság felső értékétől el lehet térni,(a technológiai építmények magassága legfeljebb 30 méter!!) ezzel együtt az övezetre meghatározott építménymagasság alsó értéke nem kötelező (attól kisebb érték is lehet)”
A beépítésre nem szánt területek
11.§
A közlekedési és közműterület
(1) A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.
(2) Általános közlekedési övezet (KÖá)
a) Az övezet a közúti közlekedés és a közműelhelyezés céljára szolgáló terület.
b) Az övezet területén elhelyezhetők:
1. az országos és helyi közutak, kerékpárutak, járművek várakozóhelyei, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei.
2. a közlekedést és közműépítmények, a terület fenntartásához szükséges épület, illemhely, pihenő a közlekedést kiszolgáló közlekedési, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási és gazdasági tevékenységi célú épület, a telek legfeljebb 2 %- os beépítésével és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.
3. az övezet területén vegyes forgalmú út és dísztér a szabályozási terv szerinti helyeken közlekedési és kertépítészeti engedélyes terv szerint kialakítható. A dísztér és a vegyes forgalmú közlekedési célú területen a közterületet teljes szélességében díszburkolattal kell kialakítani, amit a terület zöldfelületei és kertépítményei megszakíthatnak, és amelyen az eltérő használatú területek a burkolaton más-más színnel jelölhetők.
4. A kis- és a kertvárosias lakóterületek kiszolgáló útjai lakó-pihenő övezetek is egyben, melyeket ennek megfelelően kell kialakítani.
5. Az országos fő- és a mellékutak területén legalább egyoldali önálló kerékpárutat és kétoldali járdát kell kiépíteni.
6. A 4911-es főút területén a burkolat két oldalán min. 10-10 m szélességű, a gyalogos járdát is magában foglaló zöldfelületet, ún. zöldfolyosót kell kialakítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik : Neve szab. Szélessége
Az M3.-as autópálya első ütemben megépült tengelye két oldalán csak a főutak külterületi szakaszára vonatkozó előírásnak megfelelő 100-100 m sávban kijelölt védőterület biztosítása kötelező, melyen belül lakóépület építése nem engedélyezhető. Ahol a kialakult állapotban ebbe a sávba épület kerül, azt a környezeti hatásvizsgálatnak megfelelő védelemben, lakás használata esetén legalább zajvédő fal kiépítésével védeni szükséges, melyhez az út területén belül, az út építtetője, tulajdonosa kötelezettségével kell megvalósítani az út használatba vételéig korlátozott az építés szempontjából a terület használata.
a. autópálya - az M3-as autópálya
b. országos főutak: - a 4911. számú főút 30 (K) m
c. országos mellékutak : - a 4102. sz. Napkor-Nyíradony,
a 4912. sz. (Újfehértói) út
és a 4947. számú (Érpataki) út
aButyka felé vezető út 18-22,0 (K) mK = kialakult
d. települési gyűjtőút: - a Mártírok út, a Katona út,
a Rákóczi utca, Arany J. utca
a Szőlőskertet elkerülő új út, és
a Kossuth utca, valamint
a Strand mellett tervezett új út 18,0-22,0 m
e. a település egyéb utcái kiszolgáló utak, illetőleg vegyesforgalmú utak a terv szerinti térbeli rendben. 6, 12-16 m (K)
f. kerékpárutak az országos mellékutak kül- és belterületi szakaszán, az út területén belül.
(4) A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.
(5) Az országos utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület-, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a jelenlegi 4911 és a 4102 számú utakat önálló kerékpárúttal, a Kö-k övezetű kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön a szegéllyel párhuzamos formában szegély mentiként elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gk. parkolói. A Kö-k övezetű kiszolgáló utcák vegyes-forgalmúak is lehetnek. A Kö-v utak vegyesforgalmú utak, melyek burkolatát az út területén belül teljes szélességében és úgy kell kialakítani, hogy helyszínrajzi szervezése által csillapítsa a járművek haladási sebességét.
(6) Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, illetőleg ennek helyszükségletét biztosítani kell.
(7) A város vegyes-forgalmú útjait és a díszteret díszburkolattal kell ellátni, területükön csak térszint alatti közművek, díszparkok, képzőművészeti alkotások, szökőkutak, pihenő-helyek, fásítás, 5 méternél nem magasabb fénypontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülői helyezhetők el.
(8) A terv közlekedési és közműterületei közterületek.
(9) Belterületen és beépítésre szánt területen újonnan légvezeték a gazdasági egyéb terület kivételével nem építhető. A meglévő légvezetékeket azok felújításakor, átépítésekor, kiváltásakor a fenti területeken földbe kell helyezni.
(10) Kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezet (Köv)
a. Az övezet a vasúti közlekedés céljára szolgáló terület.
b. Az övezet területén a vasútüzemi tevékenységhez, a vasutak és a működésükhöz szükséges közlekedési, biztonsági és környezetvédelmi célú építmények, valamint a közlekedési területet igénybe vevők ellátásához és a vasúti üzemhez is kapcsolódó egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, gazdasági tevékenységi célú épületek és ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.
c. Az övezet területén a telek beépítettsége maximum 2 % lehet.
Általános közmű előírások
(11) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így:
a) a vízellátás,
b) a szennyvízkezelés
c) a csapadékvíz- elvezetés,
d) a földgázellátás,
e) a kábeltelevízió,
f) a táv- és a hírközlés létesítményeit közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(12) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(13) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(14) A beépítésre szánt területeken a csapadékvizeket a keletkezési helyeken meg kell tartani és a felhasználásáról gondoskodni kell.
(15) Beépítésre szánt területeken, ahol a vezetékes közművek kiépültek, azokra 2 éven belül rá kell kötni.
(16) A közterületre eső feleslegessé vált közművek - ha a telek közterületi besorolása megszűnik - elbontásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.
Ágazatonkénti közmű előírások
(17) Vízellátás:
a., A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
b., Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meg- lévő
épületnek a felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte estén engedélyezhető.
(18) Vízelvezetés:
a., A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága környezetvédelmi intézkedésig 500 m, utána legfeljebb 300 m.
b., Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak az illetékes hatóságok által előírt megfelelő kezelés után engedhető be.
(19) Villamos energia ellátás:
a. a., Városképvédelmi szempontból a villamos közép - és a kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat a Széchenyi u-Vasútvonal-DózsaGy u.-Debreceni u.-Zrínyi l.-Szakolyi u.-a Strand D-i telekhatára-Sportpálya-Balassi B. u.-tervezett K-i városközpontot elkerülő gyűjtőút a Haran-godi tó védett területének a határán,- a Kossuth L. u.-Jókai u.-Vasvári P.- utcák által határolt belváros területén belül, illetve a Harangodi üdülőterületen, a különleges szabadidős célú területein földbe fektetve kell el-, illetőleg áthelyezni.
b. b., Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, éspedig a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.
c. o, Transzformátor állomás a belváros területén vagy az építési telken belül, vagy ha a közterületen lehetséges csak, akkor a terepszint alatt építhető.
(20) Földgázellátás:
a., Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb / a közterület felől nem látszó / homlokzatára kell szerelni, b., A biztonsági sávon, illetve védőterületen belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(21) Hír-és távközlés:
a. Városképvédelmi szempontból a távközlési hálózatokat a Széchenyi u-Vasútvonal-DózsaGy u.-Debreceni u.-Zrínyi l.-Szakolyi u.-a Strand D-i telekhatára- Sportpálya- Balassi B. u.-tervezett K-i városközpontot elkerülő gyűjtőút a Harangodi tó védett területének a határán,- a Kossuth L. u.-Jókai u.-Vasvári P.- utcák által határolt belváros területén belül, illetve a Harangodi üdülőterületen, a különleges szabadidős célú területein utcák által határolt belváros területén belül, csak a földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabad vezetékeket közös oszlopsorra kell helyezni, illetőleg közös oszlopsoron kell azokat vezetni.
b. Távközlési építmények telepítésénél a településkép-védelmi követelményeket a létesítmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos építésügyi szakhatósági közreműködés során a városi főépítész szakvéleménye alapján kell meghatározni.
c. Lakó, vegyes, üdülő és különleges, illetve kereskedelmi-szolgáltató területen, valamint az elsőrendű főutaktól 500 m-en, lakóterülettől 300 m-en belül hírközlési torony nem építhető.
12.§
A zöldterületek és a zöldfelületek
(1) A város zöldterületei a közparkok és a díszparkok, területük közterület.
(2) Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki, és épület nem, de a művelődést szolgáló ideiglenes építmény / szabadtéri színpad és lelátó azonban igen/ helyezhető el, és a díszparkokban a testedzést szolgáló „tornapálya, gyermekjátszótér stb” nem alakítható ki. A terület minimálisan 75%-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, ha ettől eltérően szabályozási terv nem rendelkezik.
(3) A Szabadságtér zöldterülete alatt teljes területen mélygarázs alakítható ki a terepszint magasságának változatlanul hagyásával, és legalább 50 cm földtakarás biztosításával.
KÖZPARKOK
(4) Pihenő park (városi park) övezet (Z-kp,ZKk)
a) Az övezet területén a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vízfelületek és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el, kivétel a Szabadság tér, ahol tornapálya, játszótér nem alakítható ki.
b) Az övezet területén épület nem helyezhető el, és közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki.
c) A telek legalább 75 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
(5) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
(6) A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek létesíthetőek.
(7) Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még hézagos(áttört) burkolat létesítése esetén sem számítható bele.
13.§
Az erdőterület
(1) A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi (védő-) Ev, valamint gazdasági Eg erdők.
(2) A védelmi-jóléti rendeltetésű erdőt (Ev) tömören, 100 %-o s lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint szabadon kell illetve lehet beültetni.
(3) Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények alatt az alábbiakat kell érteni :
- Mindenféle erdőben a földrészletek megközelítését szolgáló utakat és a vízelvezető árko-kat, valamint őrházakat, és
- az erdőgazdálkodás üzemi építményeit / kivéve a védelmi-védő erdőket gazdasági és ok- tatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5 %- os beépítettséggel el lehet helyezni.
(4) Nagykálló (Eg-jelű) gazdasági célú erdőterületén a 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken leg- feljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő gazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(5) A város erdőterületein / kivéve a védelmi erdők / építmények csak akkor és úgy helyezhetők el, ha a területen, illetőleg az építmény számára legalább: a korszerű közműpótlóval való villamosenergia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással az ivóvíz-ellátás és a szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés is biztosított.
(6) Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek- amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m²-el bővíthetőek, korszerűsíthetőek. A megtartható épületek a saját területükön átépíthetőek.
14. §
A mezőgazdasági terület
(1) Nagykálló mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg az ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint :
a. Má jelű, általános övezetében minden, az (1) bekezdésben említett építmény elhelyezhető, míg
b. MKo jelű, növénytermesztésre szolgáló övezetében az állattenyésztés építményei sem helyezhetők el,
c. MK jelű kertes övezetben /jellemzően a korábbi zártkerti területek/ terület, építmények közül csak a mezőgazdasági kertes műveléshez szükséges gazdasági építmények helyezhetők el.
(2) Mezőgazdasági általános övezetben (Má)
a) Az övezetben jellemzően az előző mezőgazdasági övezetbe sorolt, természeti védelem alatt nem álló, és máshová nem sorolt mezőgazdasági területek tartoznak.
b) Az övezetbe eső telkeken / kivéve az ökológiai hálózat és a csatornák partja és a belterület közé eső zöldterületeket, ahol semmilyen épület és építmény újonnan nem építhető és létesíthető / a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetők el az alábbiak szerint:
1. Gazdasági épületek:
1.1. szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 1 hektár,
1.2. szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,
1.3. rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.
2. Lakóépület:
2.1 szőlő, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,
2.2 szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 15 hektár,
2.3 rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.
c) kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
d) A telken az c., Hatályon épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hát- sókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni. A telken belül a szomszédos telekhatárral párhuzamosan minimum 10 m sávszélességben telken belüli erdősáv létesítését elő kell írni, a haszná- latba vételi engedélyig pedig a tulajdonos kötelezettségével azt meg kell valósíttatni.
e) Önálló lakóépületet 30-45-os hajlású magas tetővel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 3,0 m le- het.
f) Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe:
1. nem lehet nagyobb, mint 3000 m2, és a telekterület 20 %-a, és
2. utólag sem alakítható önálló telekké, ha a megosztás következtében az építési előírásoknak nem felel meg.
g., Az övezet területén sem a fő-és mellékút építéséhez, sem egyéb töltéshez, építményhez nem alakítható ki anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 5 hektárt, és a bányatelek rekultivációja az eredeti terepszint biztosítására nem garantálható. Az így kialakított telken a bányászattal kapcsolatos felvonulási épületek és berendezések nem helyezhetők el. Ezeket a területeket a bányászat befejezése után azonnal rehabilitálni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület rehabilitációja után engedélyezhető.
h., A dűlőutak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat (határozatban) az út mentén védő fasor telepítésére kötelezheti.
(3) A meglévő mg-i üzemi területeken a meglévő telek beépítésekor a 8. §. előírásait is alkalmazni kell.
(4) Nem lehet építési telket kijelölni és azt beépíteni a település távlati fejlesztési területein, kivéve a terv szerinti használatba vételt.
(5) Ahol a terv mezőgazdasági területén tanya és farmgazdaság céljára építési telek, vagy terület alakítható, ott az Má övezetben csak „kistermelői” mértékű állattartás és az ehhez szükséges építmények engedélyezhetők, ill. helyezhetők el.
(6) A város Má övezetű mezőgazdasági területe bárhol erdősíthető, védő-, vagy gazdasági rendeltetésű erdőterületként felhasználható (kialakítható) a terv módosítása nélkül.
(7) Mezőgazdasági kertes (MK) övezetben
a) Az övezetbe a korábbi zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.
b) Az övezet területén az állattartás és növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetőleg az azokat kiszolgáló melléképületek helyezhetők, az alábbi feltételekkel:
1. A 720 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
2. A 720-1500 m2között területnagyságú telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kert művelési ágban van nyíl- vántartva.
3. Az 1500 m2-t meghaladó területű telken legfeljebb 2 gazdasági építmény (épület vagy pince) helyez- hető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.
4. lakóépület nem építhető.
5. Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.
c) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a területének 3 %- át, és a beépített terület a 300 m2-t sem
d) Az épületeket a telken az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, minimum 10 m-es, maximum 15 m-es előkerttel.
e) Újonnan legfeljebb 3 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el. Az épületet 30-45-os hajlásszögű, jellemzően az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel kell kialakítani, és a tetőtömeg 1/2-e lehet összetett tető is.
f) Az övezetben állattartó épület csak akkor helyezhető el, ha lakóépület is van már, és a mögött, és csak a saját szükségletnek megfelelő számú haszonállat tartására, és legfeljebb 15 m² beépített nettó területtel.
g) A mezőgazdasági kertes területen 0,5 m-t meghaladó terepszint változás nem engedélyezhető, kivéve, ha a vízügyi hatóság a belvízrendezés miatt azt külön nem engedélyezi, vagy elő nem írja. A fenti megváltoztatott terepszint a telek maximum 10%-án, és a szomszédos telket, annak kialakult terepszintjét nem érintően történhet.
(8) Mezőgazdasági korlátozott használatú övezet (MKo)
a. Az övezetbe jellemzően a természeti védelem által érintett, illetőleg a csatornák közvetlen környezetének területébe eső korlátozott használatú mezőgazdasági területek tartoznak.
b. Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, helyezhetők el az alábbiak szerint:
1. Lakó- és gazdasági épületet és építményt a területen elhelyezni nem lehet.
2. Egyéb korlátozott mezőgazdasági területen új gazdasági építményt elhelyezni csak az alábbi telek- terület nagyság és művelési ágak esetén szabad:
2.1., Szőlő, gyümölcsös, intenzív (fóliás) kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hek- tár, a telekterület 3%-áig, de maximum 300 m² nettó területtel
2.2., Szántó, rét (legelő) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár, a telekterület 2 %- áig, de legfeljebb 500 m² nettó területtel
2.3., Nádas és vízállás / vagy az időszaki vízállásos, belvíz veszélyeztette, és a csatornák partjától 100 m-re, valamint az országos ökológiai hálózat területén / művelési ágú telken, illetőleg te- lekrészen nem helyezhető el épület.
c) Az övezetben csak a legeltetéshez kapcsolódó állattartó telep létesíthető, védőtávolságot nem igénylő nagyságrendben.
d) A telek beépítettsége legfeljebb 2 %-os, a birtokközpont beépítettsége legfeljebb 30 %-os lehet
e) Az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 m elő-, oldal- és hátsó kert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
f) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
g) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
h) Az övezet területén elhelyezhetőek:
1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),
2. köztárgyak,
3. a honvédelmet, az árvíz- és a belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
15.§
A vízgazdálkodási területek
(1) A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a jelentősebb árkok területe.
(2) A területen csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett építmények helyezhetők el.
(3) V jelű vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei kivételével nem helyezhető el.
(4) A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.
(5) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
(6) A területen elhelyezhetők olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, annak elsőrendű rendeltetését nem zavarják.
(7) Az övezetben kivételesen az egyéb jogszabályok előírásait is betartva sportlétesítmények is elhelyezhetők.
III. Fejezet
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
16. §
A bel - és a külterület lehatárolása, valamint a település távlati fejlesztési területei
(1) A város jelenlegi belterülete a tervben a következők szerint változik: Északon, a 0102/1, a 0149/3-4 egy része, a 0148/1,4, a 0137/4-11, 0138, a 0139/5-15, a 4578-4596-ig tartó zártkert, a 03701 egy része, a 0116-0117 hrsz-ú telkek lakóterület növekedése miatt, a Szőlőskert területe a 0648/3-11 hrsz-ú telkekig, a 0651/2 és a 0652/1-6 és a 03 hrsz-ú telkek egy részén lakó és gazdasági területek miatt a belterület nő.A la-kóterületek terv szerinti igénybevételéhez nem kell feltétlenül a belterületbe vonást elvégezni, azt a területnek a terv szerinti megvalósult beépítése előtt illetve után egyszerre, vagy tömbönként folyamatosan is végre lehet hajtani. A város Ny-i és D-i részén, valamint a K-i és az ÉK-i részén a külterület a 0600/9-10 egy részén, a 0600/6-34, a 0613/1-5, a 0613/8-9, a 0611/1-2, a 0604/63-85 –ig telkek egy része gazdasági területek kialakítása miatt, a 0642/1-2, a 0642/19, a 0643, a 0644/3-10, a 0648/3-11, a 0617/4-20, a 0623/5-20, a 0625/1-2, a 0629/1-5, a 0624, 0628, 0627/1-6, a 0631/1-6, a 0633/1-9, 0554, 0555, 0551, 0550/1-2, 0557/1-11-i tartó hrsz-ú telkek területén gazdasági területek kialakítása miatt a külterület beépítésre szánt területe nő.Ugyancsak nő a beépítésre szánt terület a 0526, -28, a 0445, 0444/1-6, a 0530, 0526/3, 0435/1-2, 0428, 0419 és 0420 valamint ezek alátörései, a 0417/13-23 egy része, a 0228, a 0229 és a- látörései, a 0218 és alátörései, a 0220, 0210/45,50, a 0206-0207 és alátörései, a 0205, a 0204 és a 0154 hrsz, 0170/1-2, 068 és alátörései, a 0153/3,8-9, a 0156 és alátörései, a 0159, a 0160, 0413 és alátörései a terv szerinti mértékben, a 0490 hrsz-ú telkeken a beépítésre szánt terület nő.A város DK-i részén a 0210/1-44, a 0209/1-15, a 0202/1-40 és a 0156/36 hrsz-ú telkeken a lakó és gazdasági terület miatt, a 0210/12-18 telkeken lakóterület miatt, a 0642/9-14 telkeken gazdasági terület miatt, a 0667/17 hrsz-ú tel- ken a szennyvíztisztító miatt, a 03 hrsz-ú telken a Harangodi Tó Ny-i oldalán üdülőterület miatt, a 045 hrsz- ú telken különleges szabadidős célú intézményterület miatt a Harangodi Tó K-i oldalán a beépítésre szánt terület nő.
(2) A település távlati fejlesztési területei az (1) bekezdés szerinti területek.
(3) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet
(4) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a jelen szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.
(5) A 2 gépjármű vagy annál nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 2 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.
17.§
A közterületek meghatározása
(1) A település közterületei a 11. §. (2) bekezdése szerinti utak, és a 12. §. szerinti zöldterületek.
(2) A közterületek beültetési kötelezettségű területek, melyeket a tulajdonos kötelezettségével a terv elfogadásának idején már meglévők esetében 2009. 12. 31.-ig, a terv szerint kialakulók esetében pedig a megvalósításuk ütemében, a megvalósításuk után legfeljebb a 2. vegetációs időpont végéig el kell készíteni.
(3) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
(4) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, illetve annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről pedig gondoskodni kell.
(5) A területen
a) telepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni,
b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé.
c) a terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni.
d) terepszint alatti garázsok kapubehajtói I. rendű közlekedési célú közterület felől közvetlenül nem nyithatók, csak II. rendű közlekedési célú közterület felől közelíthetőek meg.
(6) Közlekedési közterületen belüli dísztér
a) gyalogos, kerékpáros és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fönntartott terület;
b) a dísztéren belül tömegközlekedési járművek korlátozott számban, meghatározott nyomvonalon közlekedhetnek;
c) a dísztéren belül az alábbi létesítmények helyezhetők el;
1. járda, gyalogút, kerékpárút
2. növényzet
3. terepépítmények
4. utcabútorok, köztéri műalkotások
5. közművezetékek, térszint alatti közcélú parkolók az ágazati szabványoknak megfelelően.
18.§
Az érték- és a környezetvédelem
(1) A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési előírásain túl (pld. az egyes terület-felhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetősége, beépítettsége, szintterület-sűrűsége, a teljes közművesítettség előírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:
a) a terven kijelölt gk. parkolókat víz át nem eresztő burkolattal kell kialakítani, s a csapadékvizüket külön hálózattal gyűjteni, és kezelés után engedni a közcsatornába,
b) a gyalogos felületeket (gyalogos közlekedési területeket, sétányait és gyalogútjait, dísztereit) úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
(2) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban /jelenleg a 4/2002.(X.07) KvVM rendelet 1. számú melléklete) megállapított, az ország többi területe 10-es zónacsoportjába tartozik, a zónák szerinti, - kén-dioxid, nitrogén-dioxid szén-monoxid és benzol tekintetében „F”, szilárd szennyező anyagok tekintetében „E” zónacsoportba esik, ennek megfelelő terhelési határértékeket kell alkalmazni.
(3) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet
(4) A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhető tevékenységek szempontjából „ érzékeny” terület.
(5) A város zöldterületeit és erdőterületeit, továbbá a gazdasági- és a különleges területek telkeire előírt körbefásítás által lefedett (meghatározott) területeket a tulajdonos kötelezettségével megvalósítandó, a kialakításuktól számított 2 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.
(6) A régi szeméttelep rekonstrukcióját a terv jóváhagyását követő 5 éven belül, de max. 2009. 12. 31.-ig az illetékes szakhatóság előírásai szerint meg kell valósítani. A mellette meglévő lakóterületek a rekonstrukciót követően, környezeti hatásvizsgálat készítésének kötelezettségével fejleszthetők.
(7) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a kibocsátó épületének homlokvonala előtt 1 m-el nem haladja meg az övezetre vonatkozóan jogszabályban előírt határértéket. A zaj elleni védelmi övezetek tagolása:
a) csendes övezet: a HNP által védett területek, a temetők, közparkok és a szabadidős területek,
b) átlagos érzékenységű övezet: minden más települési terület,
c) nem érzékeny övezet: az igazgatási területnek a települési területen kívüli része.
(9) A város igazgatási területén „az ország többi területe” besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani.
(10) A mezőgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezőgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dűlő utak mentén a telkeket legalább egysoros dűlő-fásítással kell ellátni.
(11) Országos közúttal érintkező telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
A települési értékvédelmi és esztétikai előírások
(12) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
(13) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
(14) A településszerkezeti helyi védelmi övezetben:
a) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
b) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
c) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
d) Hatályon kívül helyezte a 16/2017. (XII.29.) Önk. rendelet. Hatályba lépés 2018. január 1.
e) az utcai kerítés (kivéve a „hézagos zártsorú beépítésű épület utcafronti zárt kerítése), és az oldalhatáron álló kerítésnek az előkerti szakasza alacsony lábazatú, legfeljebb 1,8 m magas, fa anyagú legyen, tömör, vagy legfeljebb 20 %-os áttörtséggel, lazúr bevonattal,
f) telekösszevonással újonnan 2000 m²-nél nagyobb területű lakótelek nem alakítható ki.
g) a közterületről látható (utcai és oldalkert felőli) homlokzatok felújítása csak teljes körű lehet, részleges nem. A homlokzat-felújítást bejelentési kötelezettség terheli.
(15) A településszerkezeti védelem városközponti műemléki övezetének a Kossuth utca, Korányi F. utca. Bátori u., Debreceni u.és a Szabadság tér menti tömbjeiben az alábbi előírásokat is meg kell tartani :
a. a területen telekalakítás a Szabályozási terv tervezett szabályozásától eltérően is csak az eredeti telekkiosztás visszaállítása érdekében engedélyezhető,
b. az épületek a hátsókert, vagy a tetőtér irányába bővíthetők. Utóbbi esetben az építmény magasság nem növelhető, a tetőforma nem változtatható meg. A tetőtérben önálló rendeltetési egység csak egy hasznos szinten alakítható ki. A tetőablakokat az eredeti tetőablak formájával, vagy azzal összhangban kell kialakítani. A tetősíkban fekvő tetőablak csak a hátsókert felé helyezhető el,
c. a telken egy darab, legfeljebb két személygépjárművet befogadó egyterű garázs kivételével melléképület nem helyezhető el. A garázst a főépület mögött kell elhelyezni,
d. a telken terepszint alatti építmény (a közmű műtárgyakat kivéve) nem helyezhető el,
e. az épületek homlokzat felújítása építési engedély alapján végezhető.
(16) Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (XII.15.) Önk. rendelet.
19.§
A településrendezés sajátos jogintézményei
(1) Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli az alábbi területeket:
a., a vonalas infrastruktúra által lefedett területsavukat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket), a dísztér tervezett bővítési területét
(2) A kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható a tervezett szabadidős-rekreációs terület, valamint a terv szerinti közlekedési és közműterületek és tervezett közterületek megvalósítása érdekében szükséges terv szerinti területeket. Ezeket, mint a településfejlődés műszaki fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni.
(3) Az Önkormányzat javára elővásárlási joggal terhelt területek a helyi természeti védelem alatt lévő területek, valamint a Kállói vár területére eső, és a Szabályozási terven jelölt telkek és épületek. A kisajátítási joggal terhelt területekre a kisajátítás megkezdéséig az önkormányzat javára elővásárlási jogot lehet bejegyezni.
(4) A kisajátítási joggal terhelt területek digitális méretleolvasásának lehetőségét az I. fokú építésügyi hatóság részére biztosítani kell.
IV. Fejezet
A VÁROS EGY-EGY TERÜLETÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
20. §
V. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. §
A rendelet OTÉK-on túli sajátos fogalmai
A rendelet alkalmazása során:
(1) Adottságoktól függő, kialakult beépítési mód: A kialakult szabályozási besorolású építési övezetekben alkalma- zott fogalom, mely az építési övezetekre jellemző beépítési módra utal. Az ilyen övezetekbe eső telkeken az adott tömbben vagy tömboldalon kialakult és már jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. A beépítési mód meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az épület(ek) milyen legkisebb építési helyre esnek.
(2) Állatkifutó: Az állatoknak olyan mozgási lehetőséget adó bekerített terület az állattartó építmény előtt, de az építési helyen belül, amely általában 2x2 m-nél nem nagyobb.
(3) Értékvédelmi övezet: A sajátos értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei.
Megkülönböztethetők aszerint, hogy:
a.) a települési értékvédelemre, vagy
b.) a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.
(4) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület:
A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória, ahol:
a.) a, facsoport, erdő kivágása vagy ültetése,
b.) kutatás,
c.) gyep feltörése és felújítása
d.) nád és más növényzet égetése,
e.) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó fa, facsoport, fás legelőn levő fa kivágása, telepítése,
f.) bármilyen építési tevékenység,
g.) művelési ág megváltoztatása, valamint
h.) természetvédelmi célt károsan befolyásoló bármely tevékenység
csak a jegyző hozzájárulásával történhet.
A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak honos fafajok telepíthetők. Védett fasorban lévő fa, továbbá egye- di védelem alatt álló fa kivágása, csonkolása, 10 m-es körzetben energiavezetékek vezetése, árkolása a Polgármesteri Hivatal engedélyével történhet.
(5) Hulladékudvar: a hulladékkezelés, -elszállítás számára kialakított védőtávolságot nem igénylő olyan terület, ahová a helyi lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és a- honnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.
(6) Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amelynek építészeti karaktere előnyös és megtartható módon kialakult és az ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.
(7) Közkert: A szabályozási tervlapon szabadonálló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, illetve nem önkormányzati tulajdonú is.
(8) Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában a közlekedés célját szolgálja (gépkocsi-, kerékpáros-, gyalogos közlekedés).
(9) Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott egyéb területek tartoznak. Ilyen lehet például az egészségügyi- szociális- turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.
(10) Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. (lásd OTrT)
(11) Közösségi cél (közcél): A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építéséhez a terület biztosítása.
(12) Lakótelepi tömbtelek területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.
(13) Melléképületek: A rendeletben használt fogalom. Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési övezet előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minő- sülnek melléképítménynek.
(14) Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás – manipulálás építménye.
(15) Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy az ott kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változtatásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmazhat, mint a kialakult területen.
(16) Ömlesztett - anyag tároló: Ömlesztett anyag tárolása céljára létesített olyan melléképítmény, amely- nek területe a 2,0 x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.
(17) Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet, nem nagyobb, mint 20 m2, valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m.
(18) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással 0 foktól eltérő szöget bezáró határvonallal érintkezik.
(19) Siló: Takarmány-tárolásra szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.
(20) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, a Földhivatali nyilvántartásban albetétben” elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető.
(21) Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár vonala.
(22) Telektömb. A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy beépítés- re nem szánt terület határol.
(23) Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen Szabályzat jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak, de a jelen szabályzat beépítésre szánt területbe sorolja.
(24) Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 30,0 m-en belül álló épület, illetve épületrész.
(25) Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával, vagy attól 1,0 m-re lévő határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat hiányzik, a telekméretek, a beépítettség eltérő mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Újonnan úszótelek nem alakítható ki.
(26) Várospolitikai övezet: Általában támogatás (bonusz) típusú, fejlesztésre ösztönző előírások egy- sége. Az ösztönző előírások csak közösségi jellegű fejlesztést támogathatnak plusz rendezési eszközökkel (pl. többlet építés engedélyezésével), normatívan, és az általános, OTÉK-ban meghatározott maximális értékeket nem túllépve.
(27) Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények, illetőleg környezetük védelmére, a környe-zeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.
(28) Övezet: Olyan területegység, ahol egy-egy szempontból történő előírás az érintett telkekre azonosak.
(29) Nem zavaró hatású építmény: Olyan építmény, amely jellemzőiben az adott övezetben megszabott általános követelményektől nem tér el, az övezet alaprendeltetése szerinti építményekre, azok rendeltetés szerinti használatára korlátozó hatást bizonyítottan nem jelent, vagy azt kiegészíti.
22. §
Rendelkezések az egyes területekre önállóan készülő szabályozási tervek jóváhagyásáról:
A szabályozási tervek:
a) építési előírásait, ha azok nem illeszthetők a jelen előírások kereteibe annak módosításaként, a sajátos előírások kiegészítéseként, és módosításaként.
b) a szabályozási terv lapját a jelen előírás 2. sz. mellékletében szereplő szabályozási tervlapok módosításaként rendelettel kell jóváhagyni.
Záró rendelkezések
23. §
A rendelet alkalmazása
(1) A Nagykálló város területére készített Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat 2007. október 15.-én lép hatályba.
(2) A rendelkezéseit az elfogadása után keletkezett ügyekben alkalmazni kell.
(3) A terv kötelező szabályozási elemeitől eltérni csak a terv módosításával lehet.
1. függelék
Nagykálló város helyi jelentőségű természeti értéi
és védetté nyilvánított épületei, a telken belüli növénytelepítés szabályai
A város területén:
Műemléki védelem alatt álló épületek, építmények:
Református templom, Szabadság tér
Római Kat. Templom Kossuth u. 3.
Görög Kat. Templom Korányi F. u. 13.
Helytörténeti Múzeum Mártírok u. 66.
Országos Pszichiátriai Szakkórház
( a volt Megyeháza) Szabadság tér 13.
A volt Bíróság
(ma kollégium és étterem)
A műemléki környezete: a terv szerinti Mk-jelű városközponti terület
Régészeti védelem alatt álló területek, régészeti lelőhelyek:
Azonosító Lelőhely lelőhelyszám, megjegyzés
33187 Korhány-halom 1
33188 Cukertanya, Cuker-dűlő 2
34918 Nyírjes-dűlő 3
34841 Harangod 4
34842 Harangod II. 5
35154 Békástól Északra I. 6
35155 Békástól Északra II. 7
35156 Harangod-Békástól D-re 8
35157 Harangod III. 9
35158 Harangod IV. 10
38826 Kis-Ludas dűlő 11
38827 Kis-Ludas dűlő II. 12
44523 Református harangtorony 13
44525 Fő utca, Kiss Gyula borbélymester telke 14
44526 József A. utca 15
44527 Elizium, Ínségdomb 16
44529 Kállósemjéni u. 17
44538 Vár 18
44539 Strandfürdő 19
44540 Vármegyeháza 20
44541 Vasútállomás 21
44542 Harangod 22
44544 Balkány (VII/3.) – folyás nyugati partja 23
44545 Czuker- tanyától délre 24
44546 Fintor-tag 25
Csegze-dűlő 26
Fintor-tanya 27
Pap-tag, Benetton 28
Pap-tag, Nagy-gát 29
Hubafai –dűlő I. 30
Hubafai - dűlő II. 31
44547 Postakert Azonosítatlan
44548 Harangod Azonosítatlan
44549 Görénymocsár-dűlő, Appel Sándor birtoka Azonosítatlan
44550 Görényrét Azonosítatlan
44551 Kiskálló, Kiscsere Azonosítatlan
44552 Hugyaj Azonosítatlan
44553 Harangodi-tó Azonosítatlan
44554 Nagykálló határa Azonosítatlan
44555 Nagykálló határa II. Azonosítatlan
44556 Kiskálló, Kőhíd alatt Azonosítatlan
44557 Nagykálló határa III. Azonosítatlan
Országos védettséget élvező területek:
a.) Természetvédelmi terület
hrsz |
Művelési ág |
030/7a |
gyep |
030/7b |
erdő |
030/7c |
szántó |
030/7d |
nádas |
030/7f |
erdő |
030/7g |
kivett töltés |
030/7h |
nádas |
030/7j |
nádas |
030/7k |
szántó |
030/7l |
gyep |
030/7m |
nádas |
030/7n |
nádas |
030/7p |
kivett mocsár |
030/7r |
kivett csatorna |
030/7s |
kivett töltés |
030/7t |
kivett töltés |
030/7v |
kivett csatorna |
067/a |
gyep |
067/b |
nádas |
067/c |
kivett sh.út |
067/d |
gyep |
067/f |
nádas |
0261/a |
erdő |
0261/b |
gyep |
0261/c |
erdő |
0277/2 |
gyep |
0524/29 |
nádas |
0524/30 |
nádas |
0524/31 |
nádas |
0524/32 |
nádas |
0524/33 |
nádas |
0524/34 |
nádas |
0524/35 |
nádas |
0524/36 |
nádas |
0761/ |
kivett lakóh. udv. gazd.ép. |
0762/2 |
kivett beépítetlen terület |
0765/ |
kivett beépítetlen terület |
0766/ |
kivett beépítetlen terület |
0811/a |
kivett mocsár |
0811/b |
gyep |
(A táblázatban kiemelt helyrajzi számú területek a hiteles földhivatali térkép alapján digitalizált alaptérképen nem azonosíthatók be pontosan.)
b.) Természeti területek
hrsz |
Művelési ág |
0172/1a |
Gyep |
0172/1b |
Nádas |
0172/2b |
Nádas |
0172/3b |
Nádas |
0172/4b |
Gyep |
0172/4c |
Nádas |
0172/5b |
Gyep |
0180 |
Kivett |
0195 |
Kivett |
0200/1a |
Kivett |
0200/1b |
Gyep |
0190/1 |
Nádas |
0194/31 |
Kivett |
0193 |
Kivett |
0194/1 |
Nádas |
0194/32b |
Kivett |
0194/32a |
Gyep |
0194/4 |
Gyep |
0194/3 |
Gyep |
0194/6 |
Gyep |
0190/2d |
Kivett |
0229/37a |
Nádas |
0229/38a |
Nádas |
0229/40 |
Nádas |
0229/39a |
Nádas |
0229/37b |
Kivett |
0417/a |
Erdő |
0417/b |
Gyep |
0419/1g |
Gyep |
0419/1f |
c.) Erdő |
0235/b |
Nádas |
0274/5c |
Gyep |
0274/5a |
Gyep |
0273 |
Kivett |
0293/1a |
Gyep |
0289 |
Kivett |
0291/15 |
Gyep |
0292 |
Kivett |
0296 |
Gyep |
0294/1a |
Gyep |
0295 |
Gyep |
0274/5b |
Kivett |
0272/12a |
Gyep |
015/16 |
Kivett |
015/14 |
Kivett |
015/8 |
Gyep |
015/7 |
Gyep |
015/13 |
Gyep |
015/9c |
Gyep |
015/9f |
Gyep |
015/9d |
Kivett |
030/4a |
Kivett |
030/4f |
Gyep |
030/4t |
Gyep |
045 |
Gyep |
030/4v |
Gyep |
030/7a |
Gyep |
030/7d |
Nádas |
030/7f |
Erdő |
030/7j |
Nádas |
030/7n |
Nádas |
030/7h |
Nádas |
030/7g |
Kivett |
030/7l |
Gyep |
030/7t |
Kivett |
030/7s |
Kivett |
030/7p |
Kivett |
0642/19b |
Nádas |
0662/b |
Gyep |
0661 |
Kivett |
0660/b |
Gyep |
0504/8 |
Nádas |
0512/108a |
Nádas |
0512/110a |
Nádas |
0512/112a |
Nádas |
0513/113a |
Nádas |
0506 |
Kivett |
0467/5b |
Nádas |
0467/5c |
Gyep |
0467/16a |
Nádas |
0467/16b |
Gyep |
0467/15b |
Gyep |
0467/15d |
Nádas |
0467/15f |
Nádas |
0467/15g |
Gyep |
0467/16c |
Gyep |
0467/17b |
Gyep |
0467/14a |
Nádas |
0467/14b |
Gyep |
0467/13 |
Nádas |
0467/12 |
Nádas |
0467/11 |
Nádas |
0467/10 |
Nádas |
0467/9 |
Nádas |
0467/8b |
Gyep |
0467/8c |
Nádas |
0407/b |
Gyep |
0409/3a |
Gyep |
0409/5a |
Gyep |
0408 |
Kivett |
0409/10a |
Gyep |
0409/11a |
Gyep |
0409/12a |
Gyep |
0409/13a |
Gyep |
0409/14a |
Gyep |
0409/15a |
Gyep |
0409/16a |
Gyep |
0409/17a |
Gyep |
0409/18a |
Gyep |
0409/19a |
Gyep |
0409/20a |
Gyep |
0400 |
Kivett |
0493/1a |
Nádas |
0569/5a |
Kivett |
0569/5b |
Gyep |
0569/1j |
Gyep |
0569/1g |
Nádas |
0569/1b |
Kivett |
0569/1h |
Kivett |
0569/102 |
Nádas |
0590/4 |
Nádas |
0524/29 |
Nádas |
0524/30 |
Nádas |
0524/31 |
Nádas |
0524/32 |
Nádas |
0524/33 |
Nádas |
0524/34 |
Nádas |
0524/35 |
Nádas |
0524/36 |
Nádas |
0517/2b |
Nádas |
0516/12b |
Nádas |
0516/11 |
Nádas |
0516/10b |
Nádas |
0515 |
Kivett |
0514/23a |
Nádas |
0514/2a |
Nádas |
0514/3a |
Nádas |
0514/4a |
Nádas |
0514/5 |
Nádas |
0514/6 |
Nádas |
0514/8a |
Nádas |
0514/9a |
Nádas |
0514/10a |
Nádas |
0514/11a |
Nádas |
0514/12a |
Nádas |
0514/13a |
Nádas |
0514/14a |
Nádas |
0514/18a |
Nádas |
0165 |
Kivett |
0162 |
Kivett |
0164/a |
Nádas |
0164/b |
Kivett |
0164/d |
Gyep |
0164/c |
Gyep |
0156/76 |
Kivett |
0156/75 |
Kivett |
0156/39 |
Gyep |
0156/73 |
Gyep |
0156/74 |
Gyep |
0164/g |
Gyep |
0631/1b |
Gyep |
0631/2b |
Gyep |
0631/3b |
Gyep |
0631/4c |
Gyep |
0631/5b |
Gyep |
0633/9 |
Gyep |
0633/8b |
Gyep |
0632 |
Kivett |
0623/20b |
Gyep |
0623/19b |
Gyep |
0623/18b |
Gyep |
0623/17b |
Kivett |
0623/16b |
Kivett |
0623/15b |
Kivett |
0623/14b |
Kivett |
0623/13b |
Kivett |
0623/12b |
Kivett |
0623/11b |
Kivett |
0623/10b |
Kivett |
0623/9b |
Kivett |
0629/1a |
Kivett |
0613/6a |
Gyep |
0613/6b |
Erdő |
0619 |
Kivett |
0617/20b |
Gyep |
0617/19b |
Gyep |
0617/3 |
Nádas |
0617/9c |
Nádas |
0621/1b |
Nádas |
0612 |
Kivett |
0617/11b |
Gyep |
0617/12b |
Gyep |
0617/13b |
Gyep |
0498/2f |
Nádas |
0498/2g |
Gyep |
Helyi természeti védettséget élvező egyes területek
- Harangod
d.) - Natura 2000 területek
Különleges természet-megőrzési terület (SCI)
Település |
Hrsz |
terület |
Nagykálló |
0261 |
20,3137 |
Nagykálló |
0275/1 |
0,6597 |
Nagykálló |
0277/2 |
4,1856 |
Építési telken a szomszédos telekhatár mellett lágyszárú növény, ültethető, fa, sövény telepíthető.
A lágyszárú növény ültetése / a sövény és fa telepítése /során az alábbi szabályt is be kell tartani: a növények, sövények fák kifejlett állapotában mért lombkoronája a telepítésnél akként vehető figyelembe, hogy kifejlett állapotában is a lombkorona széle a saját telken belül maradjon. A telepítés távolságát tehát a szomszédos telektől a kifejlett állapotban mért lombkorona szélétől a telek belseje felé mért mérték alapján kell kiszámolni. A szokásos, jellemzően nem nagy lombkorona méretű növény 1,0 m-től, fa és sövény törzsének középvonala 1,5 m-től közelebb a szomszédos telekhatártól nem kerülhet. A szomszédos telekhatár felől ültetett vagy telepített fa, sövény esetén az oldalkert felőli közlekedési űrszelvényt (3,0 m szélesség és min. 4,5 m szabad belmagasság), ha a hátsóteleknek egyéb gk. megközelítése nincs/ a saját telken belül is meg kell tartani. Ettől csak a zártsorú beépítés esetén az egyéb előírások betartásával lehet eltérni.
A szomszédos telekhatártól 5 m-en belül ültetendő fa, sövény telepítése esetén kertészeti engedélyes tervet kell készíteni, melyben a tervező az alkalmazott és ültetni kívánt sövény és fa, cserje kifejlett állapotban várható lombkorona szélességét is meghatározza.
1. melléklet
Helyi védelem alatt álló épületek, építmények:
Csodarabbi sírhelye Nagybalkányi út
Polg. Mest. Hiv.
(a volt Kállay kúria) Somogyi B. u. 5-7.
Inségdomb Bátori út. 136.
Korányi F. emlékház Hunyadi köz 2.
Milleniumi emlékmű Szabadság tér
Harangodi csűr és társ építményei
2. melléklet 6
A 7/2021. (III.31.) számú rendelethez
1
Az 1. § (3) bekezdése a Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § (3) bekezdése a Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
2
A Normaszövegben foglalt táblázat 3. sora a Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
3
A Normaszövegben foglalt táblázat „kereskedelmi szolgáltató” sora a Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
4
A Normaszövegben foglalt táblázat „Nem zavaró Ipari” sora a Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
5
A Normaszövegben foglalt táblázat „Zavaró hatású mg.-i-üzemi” sora a Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
6
Az 1. függelék 2. melléklet a Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.