1. melléklet

A helyi védelem alá helyezett területek helyrajzi száma

0229/2 0229/3 0229/5 0229/6 0229/7 0229/8 0229/9

0229/10 0229/11 0229/12 0229/13 0229/14 0229/15

0229/16 0229/17 0229/18 0229/19 0229/20 0229/21 0229/22

0229/23 0229/24 0229/25 0229/26 0229/27 0229/28 0229/29

0229/30 0229/31 0229/32 0229/33 0229/34 0229/35 0229/36

0233/1 0233/2 0233/4 0233/5 0233/6 0234

0235 0237 0240 0241 0242/1 0242/2 0243

0245 0246 0247 0248 0249 0250/1

0250/2 0250/3 0250/4 0252/1 0256 0263/1

0263/2 0263/3 0263/4 0263/5 0263/6 0263/7

0263/8 0266 0268/1 0268/2 0268/3 0268/4 ^[1]

0268/9 0268/11 0268/12 0268/13 0269 0270 0271/2

0271/3 0271/4 0271/5 0271/6 0271/7 0271/8 0271/9

0271/10 0271/11 0271/12 0271/13 0271/14 0271/15 0271/16

0271/17 0271/18 0271/19 0271/20 0271/21 0271/22 0271/23

0271/24 0271/25 0271/26 0271/27 0271/28 0271/29 0271/30

0271/31 0271/32 0271/33 0271/34 0271/35 0271/36 0271/37

0271/38 0272/2 0272/3 0272/4 0272/5 0272/6 0272/7

0272/10 0272/12 0272/13 0273 0274/4 0274/5 0274/6

0274/7 0275 0277/3 0278 0280/1 0280/3

0280/5 0280/6 0280/7 0280/8 0280/9 0281

0282/1 0282/2 0282/3 0282/4 0282/5 0282/6 0282/7

0282/8 0282/9 0282/10 0282/11 0284/1 0284/2 0284/3

0284/4 0284/5 0284/6 0284/7 0284/8 0284/9 0284/10

0284/11 0284/12 0284/13 0284/14 0284/15 0284/16 0284/17

0284/18 0284/19 0284/20 0284/21 0284/22 0284/23 0287

0288 0290 0291/2 0291/3 0291/4 0291/5 0291/6

0291/7 0291/8 0291/9 0291/10 0291/11 0291/12 0291/13

0291/14 0291/15 0292 0293/1 0293/2 0294/1 0294/2

0294/3 0294/4 0294/5 0294/6 0294/7 0294/8 0295

0296 0297/1 0297/2 0300 0301/2 0302 0304

0305 0306/2 0306/4 0306/6 0306/7 0306/8 0306/9

0306/10 0306/11 0306/12 0306/13 0306/14 0306/15 0306/16

0306/17 0306/18 0306/19 0306/20 0306/21 0306/22 0306/23

0306/24 0306/25 0306/26 0306/27 0306/28 0306/29 0306/30

0306/31 0306/32 0306/33 0306/34 0306/35 0306/36 0306/37

0306/38 0306/39 0306/40 0306/41 0306/42 0306/43 0306/44

0306/45 0306/46 0306/47 0306/48 0306/49 0306/50 0306/51

0306/52 0306/53 0306/54 0306/55 0306/56 0306/57 0307

0311/1 0311/2 0311/3 0311/4 0311/5 0311/6 0311/7

0311/8 0313/2 0316 0317 0318 0320/1 0320/2

0320/3 0320/4 0320/5 0320/6 0320/7 0320/8 0320/9

0322/1 0322/2 0324/1 0324/2 0325 0326/1 0326/2

0327 0328 0329/3 0329/4 0329/6 0329/7 0329/8

0329/9 0329/12 0329/15 0329/16 0329/17 0329/18 0329/19

0329/20 0329/21 0329/22 0329/23 0329/24 0329/25 0329/26

0329/27 0329/28 0329/29 0329/30 0329/31 0329/32 0329/33

0330 0333/5 0333/6 0333/7 0334/4 0335/2

0336/1 0336/2 0340 0359/2 0359/3 0359/4 0359/6

0359/7 0359/8 0359/9 0359/11

0359/16 0359/17 0359/18 0359/19 0359/20

0359/21 0359/22 0359/23 0360 0364 0361/2

0361/3 0361/4 0361/5 0361/6 0361/8 0361/9 0361/10

0361/11 0361/12 0361/13 0367/1 0407 0408 0411/1

0411/2 0411/3 0411/4 0411/5 0411/6 0411/7 0411/8

0411/9 0411/10 0411/11 0411/12 0411/12 0411/14 0411/15

0411/16 0411/17 041/18 0411/19 041/20 0411/21 0411/22

0411/23 0411/24 0411/25 0411/26 0411/27 0411/28 0411/29

0411/30 0411/31 0411/32 0411/33 0411/34 0411/35 0411/36

0411/37 0411/38 0411/39 0411/40 0411/41 0411/42 0411/43

0411/44 0411/45 0411/46 0411/47 0411/48 0411/49 0411/50

0411/51 0411/52 0411/53 0411/54 0411/55 0411/56 0411/57

0411/58 0411/59 0411/60 0411/61 0411/62 0411/63 0411/64

0411/65 0411/66 0411/67 0411/68 0411/69 0411/70 0411/71

0411/72 0411/73 0411/74 0411/75 0411/76 0411/77 0411/78

0411/79 0411/80 0411/81 0411/82 0412 ^[2]

0413/6 0413/7 0413/8 0413/9 0413/10 0413/11 0413/12

0413/14 0413/15 0413/16 0413/17 0413/18 0413/19 0413/20

0413/21 0413/22 0413/23 0413/24 0413/25 0413/26 0413/27

0413/28 0413/29 0413/30 0413/31 0413/32 0413/33 0413/34

0413/35 0413/36 0413/37 0413/38 0413/39 0413/40 0414

0415 0416 0417/1 0417/2 0417/3 0417/4 0417/5

0417/6 0417/7 0417/8 0417/9 0417/10 0417/11 0417/12

0417/13 0417/14 0417/15 0417/16 0417/17 0417/18 0417/19

0417/20 0417/21 0417/22 0417/23 0419/3 0419/5 0419/7

0420/1 0420/2 0420/4 0420/5 0420/6 0420/7 0420/8

0420/9 0420/10 0420/11 0420/12 0420/13 0420/14 0420/15

0420/16 0420/17 0420/18 0420/19 0420/20 0420/21 0420/22

0467/1 0467/2 0467/3 0467/4 0467/5 0467/6 0467/7

0467/8 0467/9 0467/10 0467/11 0467/12 0467/13 0467/14

0467/15 0467/16 0467/17 0460 0461 0462 0463

0464 0459 0457 0452/1 0452/2 0449 0441

0454 0442 0436 0428/1 0428/2 0435/1 0435/2

0444/2 0444/3

0444/4 0444/5 0444/6 0445 0446/1 0446/2 0446/3

0446/4 0446/5 0446/6 0446/7 0446/8 0426/1 0426/2

0425 0434 0439 5101/1 5101/2 5101/3 5101/4

5101/5 5101/6 5101/7 5101/8 5101/9 5101/10 5101/11

5101/12 5102 5103 5104 5105 5106 5107

5108/1 5108/2 5109 5110 5111 5112 5113/1

5113/2 5114/1 5114/2 5114/3 5115 5116 5117

5118 5119 5120/1 5120/2 5121 5122 5123

5124 5125 5126 5127 5128 5129 5130

5131/1 5131/2 5132 5133 5134 5135 5136

5137 5138 5139 5140 5141/1 5141/3 5141/4

5142 5143 5144 5145 5146/1 5146/2 5147

5148 5149 5150 5151/1 5151/2 5151/3 5152

5153 5154 5155 5156 5157 5158 5159

5160 0272/14

2. melléklet

A helyi védelem alá helyezett természeti terület helyének térképi ábrázolása

3. melléklet

Fotó melléklet

4. melléklet

Tájszerkezeti vizsgálat Nagykálló

A település elhelyezkedése, természetföldrajzi adottságai

Elhelyezkedése:

Nagykálló az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától 14 kilométerre dél-keletre fekszik. Magyarország kistájainak katasztere szerint Nagykálló a Nyírség középtáj Közép-Nyírség kistájának területén helyezkedik el. A kistáj 97 és 162 m közti tengerszint feletti magasságú, Nagykálló 124,66 m-re található a tenger szintje felett. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,6 ^oC. A csapadék évi összege 560-590 mm közötti.

Domborzat, vízfolyások:

A Nyírséget a homokos agyagrétegben kialakult dél-északi irányban húzódó dombok jellemzik.

A futóhomok dombok közötti mély vápákban megrekedt vizek elvezetésére épültek a főfolyások, így a Kállai (VII. sz.) főfolyás is. Jellemzőjük a nagy esés és mivel a talajvízből táplálkoznak nyáron is állandó vízhozamuk van.

A terület völgyes dombos jellege miatt helyenként nagyon sekély, máshol nagy beágyazásúak a csatornák. A talaj általában laza, a kelet - nyugat irányú bevágásoknál folyós homok.

Talaj

A kistáj legnagyobb kiterjedésű (57 %) talajtípusa a glaciális homokfelszíneken képződött, gyengén savanyú kémhatású, 0,0-1 % szerves anyagot tartalmazó, a talaj B szintjében kolloid kiválásokkal rétegzett, gyenge termékenységű kovárványos barna erdőtalaj. Ezen kívül jelentős még a nem kötött, szintén mészmentes futóhomok is (13 %). A 0,5-1 % szerves anyagot tartalmazó, kötött homokterületeken kialakult gyenge termékenységű humuszos homoktalajok 6 %-ot tesznek ki.

A kistáj északi határa mentén löszös üledéken homokos vályog fizikai féleségű, jó vízgazdálkodású, 2-4 % humusztartalmú, jó termékenységű réti csernozjom talajok is előfordulnak (5 %). Az alacsony térszínek hidromorf talajképződményei közül az öntésanyagokon, vagy helyenként löszös üledékeken képződött, általában homokos vályog, vagy vályog, 2-3 % szerves anyagot tartalmazó, általában meszes réti talajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben (16 %).

Természeti, táji értékek

A település több szempontból is érintett a természetvédelem terén:

Területén természetvédelmi (ex lege védett) és természeti területek találhatók, amelyek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak. Ezeken a területeken, megőrzésük érdekében, csak környezet- kímélő gazdálkodást szabad folytatni, beépítésüket meg kell tiltani.

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) szerint az országos ökológiai hálózat övezete érinti a települést.

A település igazgatási területét érinti az európai szintű Natura 2000 hálózat is (különleges természet-megőrzési terület), mely fedésben van a természetvédelmi területekkel.

A Natura 2000 területek létrehozása az egyes tagországok természetvédelmi tevékenységének kiegészítését, erősítését célozza meg, nem pótolja – és ez nem is célja - az adott ország természetvédelmi tevékenységét. A Natura 2000 hálózat által lefedett területek közé tartozhatnak országos jelentőségű védett területek, érzékeny természeti területek éppúgy, mint egy-egy kis kiterjedésű, jelenleg védettséget nem élvező élőhely.

A rendelet az EU által meghatározott hálózatba tartozó területeken a madárvédelmi irányelv által meghatározott madárfajok, valamint a közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű közösségi élőhelyek, vadon élő növény– és állatfajok megőrzése érdekében születik meg, tehát a természet, a táj védelmének egyéb szegmenseit nem érinti. Nem átfogóan a természetvédelemről, hanem annak egy fontos részéről szól. Fontos tehát, hogy kiegészítő, és nem a természetvédelem egészét átfogó rendszerről van szó.

A kormányrendeletben megfogalmazott előírások biztosítják a Natura 2000 területeken – különleges madárvédelmi területen, különleges természet-megőrzési területen, kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területen – található fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását. A rendelet tiltja a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását, mely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes.

Az EU gyakorlatilag a fenti irányelvek alapján meghatározta annak a kritériumait, sőt konkrét feltételeit, hogy mely területeket kell a Natura 2000 hálózat keretében kezelni, értelemszerűen ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell törekedni. A rendelet jogszabályi hátteret jelent ehhez, a megvalósításhoz a hálózat részévé nyilvánításon keresztül vezet az út. A szabályozás természetvédelmi jelentősége kiemelkedő, mert közösségi jelentőségű természeti értékek védelme hosszú távon csak a Natura 2000 hálózat kialakításával biztosítható, mivel azok számottevő mennyiségben fordulnak elő védett természeti területeken kívül is. Ezzel egyúttal a természetvédelmi célú jogi védelem alapvető feladatai teljesülnek.

A külön jogszabállyal nem védett Natura 2000 területeken a természeti értékek fennmaradásához ugyanakkor többségében elegendő a jelenlegi földhasználati módok vagy a gazdálkodás egyes elemeinek a természetvédelem érdekeivel történő összehangolása, sok esetben éppen a jelenlegi földhasználati mód megőrzése a biztosíték.

A Natura 2000 területekre igénybe vehető források segíthetik bizonyos természetvédelmi tevékenységek (így például: élőhely-rekonstrukciók) megvalósítását.

A Natura 2000 terület kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése vagy elérése érdekében hozott intézkedéseket vagy korlátozásokat a természetvédelmi hatóság a területről készítendő kezelési tervben határozza meg. A Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden tevékenység tiltott. A gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók, ha az összeegyeztethető a védelemmel. A védelmet kizárólag azon fajok és élőhely típusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A területek védelmének megvalósítását az EU a tagállamokra bízza.

Növényvilága:

A kistáj teljes terjedelmében az Alföld flóravidék (Eupannonicum) Nyírség flórajárásába (Nyírségelse) tartozik. A lehetséges erdőtársulások közül gyakrabban megfigyelhetők a gyertyános-kocsányos tölgyesek(Querco robori-Carpinetum),a pusztai tölgyesek (Festuca-Quercentum roobris tibiscense) a fűz- és nyírlápok(Salici pentandrae-Betuletum pubescentis, Calamagrostis-Salicentum cinerea).

A nyílt társulások közül a homokpuszta-rétek, a homoki láperdők, magassások jellegzetesek. Fontosabb lágyszárú fajok a tőzegeper, a hamuvirág, a réti angyalka. Talaja kovárványos barna erdőtalajokból áll.

Állatvilág:

A hajdani állatvilág már a múlté. A megcsappant és szinte minden részletében az ember által felbolygatott rejtekhelyek, a kipusztított tölgyerdők és füzesek, a lecsapolt mocsarak, a feltört rétek és legelők az eredeti állatfajok életfeltételeit is megszüntették. Legjobban a mocsári állatvilágot érte pusztulás, mivel a szárazföldi állatok a kultúrnövényzet között is megtalálták életfeltételeiket.

Állatföldrajzi tekintetben a község az alföldi, Pannonicum faunakörzet Eupannonicum faunajárásába tartozik. Alapfaunája közép-európai fajokból áll. Viszonylag kevés a mediterrán és még kevesebb a balkáni elemek száma. Jelenleg főleg pusztai jellegű és állóvízi fajok találhatók.

Az egysejtűek közül megtalálható a zöld vízfestő ostoros, zöldszemes ostoros és a proteusz amőba.

A laposférgek közül a mocsaras nedves réteken ritkán előfordul a májmétely, mely elsősorban a juhokra veszélyes.

A gyűrűsférgek közül közismert a földigiliszta, a mocsári vizekben a lónadály és egyes házaknál az orvosi pióca.

Az ízeltlábúak közül a rákokat a vízi ászka és a pincékben, burgonyaprizmákban mindenütt megtalálható pinceászka képviseli. A légcsövesek közül megtalálható a karimás ezerlábú és a homoki vaspondró.

A rovarok osztályának 21 rendben igen nagy számú faja ismert. Minden rendnek van képviselője a településen. A puhatestűek közül megtalálható az ülőszemű tüdőscsiga, a törpe iszapcsiga, a nagy tányércsiga, a mocsári csiga és a lápi meszet adó lapos kerekszájú csiga. Halak közül a telepített ponty, csuka található meg.

A kétéltűek közül a mocsári részeken a tarajos gőte és a pettyes gőte található meg. Az utóbbi ásott kutakban, vermekben és pincékben is gyakori. A farkatlan kétéltűek közül megtalálható a mezőgazdaságilag hasznos vöröshasú unka, a barna és a zöld varangy, az ásóbéka, a kecskebéka, a kacagóbéka és a mocsári béka. A hüllők közül a mocsár környékén tanyázik a lábatlan gyík. Leggyakoribb a fürge gyík és a zöld gyík.

A madarak száma a vizes élőhelyek visszaszorulásával visszaesett, ma már csak bíbicet, vadkacsát, danka sirályt és gólyát lehet látni.

Az erdőkben találkozhatunk nagytestű emlősökkel, a réteken apróvad fajokkal, mint például mezei nyúl, menyét.

5. melléklet

Nagykálló- Ludastópark terület természeti- és táji értékei

Mára a környék természetes élőhely-rendszerének szerves részévé vált, sőt a jórészt zárt erdőterületen belül jelentős táj- és élőhely diverzitási potenciállal is bír A felszíni vizekben szegény talaj középkötött, homokos részekben laza szerkezetű, jórészt savanyú futóhomok feltalajú, nagy mélységben homok altalajú. A buckákon túlnyomó részben gyengén kilúgozott, kovárványos barna erdőtalajok, kisebb mértékben futóhomok található. A laposabb területeken kissé iszaposabb, agyagosabb réti homoktalajok képződtek.

A vizsgált területek botanikai alapú természetvédelmi jellemzése

A terület nem szabályos, változatos alakot ölt fel, sokszorosan tördelt. Több helyen, különböző irányban és eltérő terjedelemben út szabdalja.

Az ingatlanok felszíne eltérő. A zárt majd mozaikos szerkezetű erdőket gyeptársulások gazdagítják. Számos területen bolygatott talajt is találhatunk, ami nagymértékben meghatározta a növénytakarót, hiszen egy másodlagos, regenerálódott, zavart felszínű, üde gyep figyelhető meg kis fajszámmal. A nem bolygatott részeknél azonban változatos egyedszámú és fajszámú, gyom-, zavarástűrő-, természetes pionir-, adventív (behurcolt)-, gazdasági-, és kísérő fajokat találhatunk.

Több ha-on mezőgazdasági művelés folyik, amely elsősorban szántókat jelent, ahol termő és takarmánynövényeket termesztenek. Gyümölcsösök és telepített facsemetés terülteket is fellelhetők.

A felmérések őszi, téli és tavaszi vegetációnak megfelelően változatos egyed és fajszámot mutatnak.

Nagy mennyiségben (Setaria viridis, Poa annua, Digitaria sanguinalis, Lolium perenne,) szórtan (Achillea colinea, Lactuca saligna,) kisebb csoportokban (Berteroa incana, Matricaria chamomilla,) szálasan (Verbascum phlomoides, Verbascum densiforum, Asclepias syriaka) található. Délkelet irányban haladva a fajok száma egyre nő és az egyedszámuk is sokasodik, mivel a terület már nem bolygatott. Nagy mennyiségben jelenik meg a (Festuca pseudovina Lactuca saligna, Ambrosia artamisifolia, Poa annua, Achillea colinea, Agropiron repens, Apera spica-venti, Bromus squarrosus, Erigeon canadensis,) foltos nagy mintázatban (Crepis capillaris, Crepis stetosa, Erigeron strigosus, Trifolium arvense, Trifolium pratense) foltokban (Berteroa incana, Calamagrostis epigeos, Asclepias syriaka, Silene vulgaris, Daucus carota, Centaurea calcitrapa, Oenothera rubricaulis). Szórtan kevesebb számban (Verbascum densiforum, Onopordum acanthium, Echium vulgare, Anchusa officinalis). A legdélkeletibb résznél, (amely az egész területhez képest a legmélyebben fekszik) tömegesen nagy mennyiségbe jelenik meg a (Artemisia vulgaris, Cannabis sativa, Urtica dioica, Ambrosia artamisifolia, Lamium purpureum,) majd kisebb foltokban (Cichorium intybus, Onopordum acanthium) és még szálasan a (Heliantus annus) is. A területet változatos terjedelemben és formában akácos fasor és alatta nitrofil gyomtársulás borítja.

Domináns fűfajként, (Setaria viridis, Festuca pseudovina, Digitaria sanguinalis) nagy számban (Poa annua, Apera spica-venti, Agropiron repens, Bromus squarrosus, Dactilis glomerata, Rumex acetosella, Achillea colinea, Crepis biennis, Crepis stetosa, Crepis capillaris, Ambrosia artamisifolia, Centaurea calcitrapa, Berteroa incana, Erigeon canadensis, Lactuca saligna, Lactuca serriola). Foltos nagy mintázatban (Daucus carota, Calamagrostis epigeos, Erigeron strigosus, Carlina brevibracteata), foltokban (Cichorium intybus, Asclepias syriaka, Solidago canadensis, Solidago gigantea, Erysimum diffusium, Oenothera rubricaulis), és szórtan (Dianthus giganteiformis Borb.subsp.pontederae, Silene vulgaris (Mönch)(Garcke), Convolulus arvensis, Anchusa officinalis, Echium vulgare, Verbascum lichnitis, Rosa canina) figyelhető meg. Töltelékfajként tömegesen (Trifolium repens, Trifolium arvense, Trifolium pratense, Rumex acetosella, Stellaria media, Raphanus raphanistrum, Potencillia collina) látható.

A területet változatos egyedszámban, foltosan és szálasan, de elősorban a föld útak mentén (Robinia pseudo-acacia, Celtis occidentalis, Acer negundo, Populus tremula) határolja. A fás csoportokál, (Celtis occidentalis, Acer negundo, Robinia pseudo-acacia, Betula pendula) és cserjés bozótos,(Sambucus nigra, Euonymus europaeus, Rosa canina,) övezi. Alatta (Urtica dioica, Lamium purpureum, Artemisia vulgaris, Cannabis sativa, Achillea colinea, Daucus carota, Cichorium intybus, Poa annua, Lolium perenne) figyelhető meg.

Több területen kisebb vízfolyások, kanálisok, szabdalják a területet, ahol a nedvességet kedvelő vizpart és vizi növények is megtalálhatók, pl, néhol bodnározó gyékény (Typha latifolia), nád (Phragmites communis) vagy a parti sás (Carex riparia) kíséri. Kisebb állományai fellelhetők a fekete nadálytőnek (Symphytum officinale), a mezei zsurlónak (Equisetum arvense), a mocsári kutyatejnek (Euphorbia palustris), és a kúszó boglákának (Ranunculus repens is).

A felmérés eredményeként talált fajok

A botanikai felmérés egy részének fajlistája táblázati rendszerezéssel, az egyes fajokhoz ökológiailag is megalapozott minősítő értékkategóriákkal van ellátva. A fajnevek utáni oszlop a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK) / Simon T.(1992):”A magyarországi edényes flóra határozója” alapján/ mutatja.

A Simon- féle természetvédelmi értékkategória (TVK) rövidítéseinek értelmezése:

Természetes állapotokra utaló fajok:

-unikális fajok U

-kiemelten védett fajok KV

-védett fajok V

-társulásalkotó fajok E

-kísérő fajok K

-(természetes pionir) fajok TP

Degradációra utaló fajok:

-zavarástűrő fajok TZ

-advantív (behurcolt) fajok A

-gazdasági növények G

-gyomfajok GY

A vizsgált terület zoológiai alapú természetvédelmi jellemzése

A vizsgálódás alapját a biodiverzitás-monitoring adja. Többszöri alkalommal, derült szélcsendes, napsütéses időben történt a felmérés.

A megfigyelés: egyed, és nyomvizsgálat, üreg, esetleg ürülék, vagy a hallható hangok alapján történt.

A vizsgálódáshoz használt eszközök: Minox 10*42-es kézitávcső, kézi nagyító, és lepkeháló.

Szakirodalom: Varga Zoltán: Állatismeret TK. BP, 1983,

Eisenreich&Handel&Zimmer: Állatok és növények kézikönyve 2005

A felmérés eredményeként talált fajok

A fajlista táblázatban a név mellett az eszmei érték (Ft/ egyed), illetve a védettségi státusz van feltüntetve.

A vizes területekhez kötődnek és ráadásul látványosak is a különféle szitakötő-fajok, melyek közül gyakrabban a vizes árkokban, kanálisok környékén az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum), kék légivadász (Ischnura elegans), széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes), útszéli szitakötő (Sympetrum flaveolum), közönséges szitakötő (Sympetrum vulgatum), déli szitakötő (Crocothemis servilla) figyelhető meg.

Nagyszámban énekesmadarakat is megfigyelhetünk, amelyek legtöbbje nem tavak mentén költ, és szívesen húzódik ki a nyíltabb területekre táplálékot keresni. A vörösbegyek (Erithacus rubecula), az örvös légykapók (Ficedula albicollis), a különféle cinege fajok (Parus sp.) nappal vadásznak. A közeli fákon pedig mókussal (Sciurus vulgaris) is találkozhatunk.

6. melléklet

A Nagykálló-Ludastópark helyi védetté nyilvánított terület kezelési terve

A jelentős, összefüggő erdő található a területen. Ezeknek a gazdasági erdőknek a területét bővíteni kell. Éppen ezért a Nyírségnek ezen részére a tájra jellemző rét-legelő és a közepesen jó minőségű földeken való szántó művelés megtartása mellett a távlatban az erdőfelületek nagyságának a minimális növelését kell elérni.

A természetközeli állapotban lévő területeken a gyepes felületeket óvni kell és helyenként növelni. A gyepek fontos szerepet töltenek be a védett természeti területek puffer zónájaként, élőhelyi funkcióval.

A külterület természeti területein található rétek, legelők és a csatornák medreit jelen állapotukban kell megtartani.

A csatornák tervezett voltuk és egyenes vonalvezetésük miatt szintén művi elemek, viszont vizes élőhelyként is funkcionálnak, ezért természeti értéket is képviselnek.

A gazdasági területek körüli védőerdők mellett az utak és dűlők, földrészletek melletti kisebb erdők, erdősávok vissza telepítése fontos, melyekkel a korábbi táj arculata kerül megőrzésre. Rendelkeznek, és fokozzák a tájszerkezet mozaikosságát.

A vízi rovarfauna, énekesmadarak, valamint a tájesztétikai értékek megőrzése miatt a vizes parti növényzet a lehetőségek szerint kímélendő.

A környezettudatos nevelés, de az odúlakó madárfajok érdekében is célszerű a jobban megközelíthető helyek mentén odútelepeket kialakítani.