a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16.§-ában kapott felhatalmazása alapján az 1997. évi LXXVIII tv. 54. § bekezdése, valamint az 1988. évi I. tv. és végrehajtása tárgyában megjelent 30/1988. (IV. 21.) MT. Sz. rendelet, továbbá a 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet és a 19/1994. (V. 31.) KHV rendelet alapján a helyi körülményekből adódó sajátos feladatok végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy           

a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a településrendezési szempontokra, valamint a közterület felbontását és helyreállítását;

b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;

c) közutak nem közlekedési célú igénybevételének rendjét;

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Nyírpazony község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek a tulajdonos által közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).

(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.

3.§.

Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése (1997. évi. LXXVIII. tv. 2. §. 13.)

A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

I. fejezet

Közterület-használati hozzájárulás, a közterület igénybevétele

4. §

(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati hozzájárulás és területbérleti szerződés szükséges.

(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) mobil elárusítófülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,

b) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,

c) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

e) alkalmi és mozgóárusításra,

f) kiállítás, alkalmi vásár céljára,

g) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

h) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,

i) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására 72 órán túl.

5. §

Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések, tájékoztató táblák elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

6. §

(1) A közterület- használati hozzájárulás illetőleg bérleti szerződés:

– ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,

– a megállapított feltétel bekövetkeztéig adható illetve köthető.

(2) Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati hozzájárulást csak idényjelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.

(3) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap (mely, kérelemre többször meghosszabbítható) leghosszabb időtartama 5 év lehet.

(4) A közterület használat befejezésével a közterület használója illetve bérlője köteles saját költségén az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

7. §

(1) Az egy évet meghaladó közterület–használati hozzájárulás és bérleti szerződés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(2) A képviselő-testület hozzájárulásában meghatározza a bérleti szerződés időtartamát, a bérleti díj fizetésének módját továbbá a tevékenység meghatározását vagy építmény megnevezését, ami a közterület- használat során megvalósul, továbbá mindazon kikötéseket, amelyeket a közterület- használat során be kell tartani. (jogszabályban, helyi rendeletben meghatározott feltételek lehetnek.).

(3) Amennyiben a közterület-használat egyéb hatósági engedélyekhez kötött, ezek megszerzése alól a közterület-használati hozzájárulás nem mentesíti a közterület használóját, illetőleg bérlőjét.

(4) Az 1 évig terjedő közterület- használathoz hozzájárulás, illetőleg a bérleti szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(5) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani.  A kérelem mintát az 1 sz. melléklet tartalmazza.

(6) A közterület-használati hozzájárulás illetőleg a bérleti szerződés időtartama kérelemre meghosszabbítható.

8. §

Nem adható közterület-használati hozzájárulás

a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával; műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával;

b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,

c) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,

d) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére

e) a közlekedés biztonságát zavaró (utak és kereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti és jelzőtáblákat takaró) berendezésekre és anyagok elhelyezésére.

9. §

(1) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, azokat a közterület-használati hozzájárulás jogosulja köteles beszerezni.

(2) A közterület használója köteles az igénybe vett közterületet és környezetét tisztán tartani, gondozni. A közterület jogszerű használatát és a bérleti szerződésben foglaltak betartását a közterület használatba adásárára jogosult (képviselőtestület, polgármester) ellenőrizheti

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

10. §

(1) A közterület bérlője a közterület használatáért bérleti díjat köteles fizetni. A közterület- használati díjakat a 2. számú melléklet tartalmazza. A fizetendő bérleti díjat és megfizetésének határidejét, módját a bérleti szerződés tartalmazza. A közterület bérleti szerződés minta 3. számú melléklet.

(2) A  közterület bérlője a bérleti díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásai szerint kell figyelembe venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.

A közterület-használati hozzájárulás visszavonása

11. §

A közterület- használati hozzájárulást vissza kell vonni, ha a közterületet a, bérleti szerződésben foglaltaktól eltérő célra vagy módon használják, vagy a díjfizetési kötelezettségnek felszólítás ellenére sem tesznek eleget.

Erről a közterület használóját írásban értesíteni kell.

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

12. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.

(2) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét a tulajdonosnak illetve az üzemben tartónak kell megkérni.

(3) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei

13. §

A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester- gondoskodik.

14. §

A közterület, közterület- használati hozzájáruláshoz kötött, de anélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót a polgármester határidő tűzésével felhívja a közterület használat megszüntetésére, (vagy közterület- használati hozzájárulás beszerzésére) és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására. Intézkedik a közterületen a közterület- használati hozzájárulás nélkül vagy szabálytalanul tárolt gépjármű eltávolításáról. Az ezzel kapcsolatos költségek a tulajdonost illetve az üzemben tartót terhelik.

II. fejezet

Közút nem közlekedési célú igénybe vétele

15. §

A közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, ill. az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

A közút illetve a közterület bontásához a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges.

Közterület bontása

16. §

(1) Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a közterület kezelőjétől kezelői hozzájárulást, a Nyírpazony Község Polgármesteri Hivatalától szakhatóság állásfoglalást és Nyírpazony Község Önkormányzatától tulajdonosi hozzájárulást kell kérni. A bontási engedély ezt követően adható ki. Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a Nyírpazonyi Polgármesteri Hivataltól kell engedélyt kérni. Pihenőnapokon, illetve munkaszüneti napokon tervezett bontási munkálatokra csak rendkívül indokolt esetben (hibaelhárítás) adható engedély.

(2) Bontási engedély nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben szabad, ha az közmű, közműalagút, távközlési vezeték vagy csővezeték hibaelhárítása, belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez - közhasználatú zöldterület esetében a zöldterület kezelőjének - haladéktalanul be kell jelentenie és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

(3) A közterület bontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) A kérelmező nevét és állandó lakó- /telep-/ helyének címét

b) A kérelmező nevét és állandó lakó- /telep-/ helyének címét

c) A közterület-bontás céljának megnevezését

d) A bontásra kerülő burkolatok mennyiségi kimutatását (m²) a közterület fajtánkénti megnevezésével (út, járda, parkoló, kapubejáró, gyalogút, stb.) és a burkolat fajtájának megjelölését

e) A munkálatok által érintett zöldterület nagyságát és jellegét, ezen túlmenően a terület fenntartójának szakvéleményét

f) A munka kezdésének és befejezésének időpontját

g) A végleges helyreállításra vonatkozó megrendelő egy példányát vagy az ezt helyettesítő nyilatkozatot

h) A kivitelezésért felelős személy nevét és címét, telefonszámát és anyja nevét

i) 2 pld. Tervdokumentációt (helyszínrajzot, átnézeti helyszínrajzot és szükség esetén a jóváhagyott forgalomtechnikai tervet)

(4) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontásához kér engedélyt, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a közterület kezelője a bontási engedélyt szakaszolva adja meg.

(5) Ha a körülmények indokolják, a közterület kezelője a bontási engedélyben két határidőt állapíthat meg:

a) Az ideiglenes helyreállítás határidejét

b)A végleges helyreállítás határidejét.

c) A végleges helyreállítás határidejét. A bontási engedély helyreállítási határideje egy alkalommal maximum 2 héttel hosszabbítható meg

(6) A bontási engedélyben forgalombiztonsági okokból előírható a közterület azonnali helyreállítása.

(7) Amennyiben a bontási engedélyben foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül kivéve, ha a határidőt meghosszabbították.

(8) November 15. és március 15. közötti időszakban közterület felbontása csak a (2) bekezdés alapján, valamint időjárás függvényében az Önkormányzat és intézményei, szervezetei beruházásában épülő, valamint közérdeket szolgáló közművezetékek esetében engedélyezhető.

(9) Új burkolat vagy útalap elkészültétől, felújításától számított 5 éven belül, ill. közhasználatú zöldterület létesítésétől, felújításától számított 3 éven belül közterület-bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben adható a kezelő hozzájárulása alapján.

(10) A közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelő utat kell kijelölni. Ha a forgalom megkívánja, megfelelő minőségű és teherbírású terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút helyreállítását a közút kezelőjének előírása alapján el kell végezni.

(11) Gerincvezeték vagy gerincvezetéket érintő építési és rekonstrukciós munkák végzésére, csak a közmű tulajdonosának vagy üzemeltetőjének adható engedély. Csatlakozóvezeték építése esetén az építtető vagy kivitelező kérelmére is adható engedély. Ebben az esetben a kérelmezőnek csatolnia kell a vezeték építésre vonatkozóan a közmű tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát, engedélyét is. Hibaelhárítás esetén azonnali bejelentést kell tenni a közterület kezelője felé. A bejelentést a közmű tulajdonosa vagy az általa megbízott vállalkozó is megteheti.

(12) A kezelői hozzájárulásban az út kezelője előírhatja a földkábelek védőcsőben való elhelyezését

Közterület helyreállítása

17. §

(1) A közterület kezelője a közterület-bontások utáni helyreállítás módját, minőségét, határidejét, az esetlegesen szükséges szakaszolásokat a kezelői hozzájárulásban meghatározza

(2) A burkolatbontással járó munkákat a technológiailag szükséges legrövidebb időn belül kell elvégezni. Amennyiben indokolatlanul a munkavégzés a területen 5 munkanapnál tovább szünetel, a közterület kezelőnek joga van a kiadott engedélyt visszavonni. Mindaddig, amíg az engedélyes a munkát nem folytatja, és ezt a Polgármesteri Hivatalnak írásban be nem jelenti, a közterületen folyó munka engedély nélkülinek minősül. Ha a munkavégzés indokolatlanul 15 munkanapnál tovább szünetel, akkor a Polgármesteri Hivatal a munkaárkot, munkagödröt engedélyes költségére helyreállíttathatja.

(3) A felbontott közterület helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vagy erre felhatalmazott kivitelező végezheti.

(4) A közterület állagának védelme, ill. a közúti közlekedés biztonsága érdekében a közterület kezelője előírhatja:

a) Az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (szakfelügyeletet), továbbá azt, hogy

b) Az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozást és a közterület helyreállítását kizárólag a közterület kezelője végezheti el.

(5) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, ill. a burkolat helyreállításáért a közterület kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költségeket az igénybevevő számla alapján 15 napon belül köteles a közterület kezelőjének számlájára befizetni.

(6) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.

(7) A téli hónapokban végzett közműépítés esetén az út kezelője a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében teljes talajcserét írhat elő. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.

(8) A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:

a) a helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni

b) Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában egy forgalmi sáv szélességben kell helyreállítani, szegéllyel és burkolatjelekkel együtt. A 4 m, vagy annál kisebb burkolatszélességű utakon a kopóréteg helyreállítását teljes szélességben kell elvégezni.

c) Ha az útburkolat 50%-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni

d) Járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni.

e) Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

A bontást végző köteles a veszélyes hulladékok szállítási jegyét bemutatni.

f) Burkolt kapubejárók megbontása esetén a burkolatot az eredetivel megegyező minőségben, teljes szélességben kell helyreállítani. Útburkolat és járda pontszerű megbontása esetén (feltáró vizsgálatok, stb.) bontás környezetében a forgalmi sávot teljes szélességében, minimum 3-3 m szélességben kell helyreállítani. Amennyiben 30 méteren belül legalább 2 db. pontszerű burkolatbontás történik a helyreállítást a  17. § (8) bekezdése szerint kell elvégezni.

(9) A helyreállított burkolatot, közhasználatú zöldterületet külön műszaki átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosának, függetlenül a teljes beruházási munkák állásától.

(10) Ha a közterület bontása miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül süllyedés vagy más, a bontásra vagy helyreállításra visszavezethető hiba keletkezik, engedélyes köteles azt saját költségen kijavítani, a javításra garanciát vállalni. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, úgy a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el. A halasztást nem tűrő javításokat az út, ill. a közhasználatú zöldterület kezelője – engedélyes költségére – elvégezheti.

A beruházóra vonatkozó előírások

18. §

A beruházó köteles

a) A közterület szakszerű helyreállítását elvégezni/elvégeztetni

b) Az érintett terület lakóit a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról

c) Forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén az út kezelőjének előírása alapján a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni

A kivitelezőre vonatkozó előírások

19. §

(1) A kivitelező a közterület bontását csak a Polgármesteri Hivatal engedélye birtokában kezdheti meg, és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.

(2) A kivitelező köteles

a) A közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást megkérni.

b) A kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal a  Polgármesteri Hivatalt értesíteni

c) A közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról

d) Gondoskodni a folyamatos munkavégzésről, a munkahely és a felvonulási terület tisztántartásáról, a növényzet védelméről

e) A felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségen elszállítani

f) Az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a kiesett hulladékgyűjtés költségét megtéríteni.

g) A munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonal biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani, ill. gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rendvisszaállításáról.

h) A műszaki átadás-átvételi eljárás során a közterület kezelői hozzájárulásban megadott szervezet által készített tömörítési jegyzőkönyvet bemutatni

Jogkövetkezmények

20. §

(1) Aki a közterületet e rendeletben foglalt közterület-bérleti szerződés nélkül, vagy a szerződéstől eltérő módon használ, felbont, valamint a 4.§ (2) bekezdés, 5. §, 8.§, 15. § 16. § (1); 17. § (3), (5)-(7) bekezdéseiben foglalt előírásait megszegi, vagy a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi, szabálysértést követ el, és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki közterület helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt bérleti szerződés vagy a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül használta és abban kárt okozott, köteles a helyreállítást elvégezni. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a Polgármesteri Hivatal az elkövető költségére elvégeztetheti.

(3) Szabálysértés elkövetőjét a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított személye 500,-Ft-tól 10.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja.

Záró rendelkezések

21. §

Jelen rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a a helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 6/1996. (VIII. 15.) KT. számú rendelet 10. §-a hatályát veszti.

Nyírpazony, 2007. június 19.

Vas Miklós                                                                                                   Dr. Ilosvai István

polgármester                                                                                                            jegyző

Jelen rendeletet 2007. június 20.-án kihirdetem.

Nyírpazony, 2007. június 20.

                                                                                                                      Dr. Ilosvai István

                                                                                                                                  jegyző