Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat

 Képviselő-testületének

15/2015. (VII.24.)

önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról,

a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Nyírpazony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (4) bekezdésében, 11.§ (16) bekezdése, 13. § (1) bekezdésében valamint 18. § (1) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat vagyona

1.§       (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyont a rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem jelöl meg.

(2) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a rendelet 2. melléklete határozza meg.

(3) A helyi önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának vagyonelemeit a rendelet 3. melléklete határozza meg.

(4) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik - dönthet a vagyontárgy 

1. az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,

2. a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.

(5) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.

(6) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a megszűnéssel egyidejűleg- be kell sorolni az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába, vagy üzleti vagyonába.

(7) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt - a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával - arról, hogy a vagyontárgyat kivonja-e, a költségvetési szerv használatából és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.

2. Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés

2. §      (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják.

(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.

3. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

3. § (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét

1. ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

2. tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az

ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi középárfolyamán,

3. egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján,

4. ingó vagyontárgy esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek becsléssel napi értékre átszámított változata is elfogadható (aktualizált értékbecslés).

(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása (bérlet, használat) esetén, a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni.

(5) A tulajdonosi jog gyakorlóját az e szakasz szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha az elidegenítés, megterhelés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(6) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a tulajdonosi jogokat a vagyontömeg együttes értéke határozza meg. Több vagyontárgy hasznosításának, elidegenítésének, biztosítékul adásának, megterhelésének, megszerzésének az tekintendő, ha a vagyontömeg hasznosítása, elidegenítése, biztosítékul adása, megterhelése, megszerzése csak egyetlen természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma részére történik.

4. §      Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.

4. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

5. §      (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.

            (2) A forgalomképtelen törzsvagyont hasznosítani nettó 10 millió forint értékhatár felett kizárólag e rendelet 4. mellékletét képező pályázati versenyeztetési szabályok alapján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

5. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

6. §      (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyont csak akkor lehet értékesíteni, ha az önkormányzati feladatok ellátásához már nem szükséges, vagy az önkormányzat az adott feladatot más vagyontárgy felhasználásával is el tudja látni.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból való kivonását követő – átruházásáról, valamint gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról, nettó 1.000.000 Ft értékhatár felett a képviselő-testület dönt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nettó 1.000.000 Ft értéket el nem érő jogügyletek tekintetében, továbbá az ott fel nem sorolt egyéb tulajdonosi és társtulajdonosi nyilatkozatokról, építési engedélyhez hozzájárulásról, társasház-alapításról, telekalakításról (megosztásról, összevonásról), telekhatár-rendezésről, telki szolgalom, vezetékjog alapításáról a polgármester dönt.

(4) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához - használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül,

1. a 30 napot meg nem haladó - bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a használatukban lévő vagyont,

A bérleti szerződés egy példányát a megkötéstől számított öt napon belül az ingatlan tulajdonosának meg kell küldeni.

2. 50 000 forint értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat értékesíthetnek.

Az a) pont szerinti bérleti, illetve a b) pont szerinti adásvételi szerződés a polgármester szerződésre rávezetett jóváhagyásával lesz érvényes.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítására (bérleti, használati szerződés) megkötésére a polgármester jogosult a (4) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel.

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítani nettó 10 millió forint értékhatár felett kizárólag e rendelet 4. mellékletét képező pályázati versenyeztetési szabályok alapján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni – a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon forgalomképes vagyonná való átminősítését követően – a forgalomképes üzleti vagyon értékesítésére, tulajdonjogának átruházására vonatkozó szabályok alapján lehet.

6. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

7. §      (1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése, hasznosítása esetén a vagyontárgy 3. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével

a) nettó 1 millió forint értékhatárig a polgármester,

b) nettó 1 milli forintot meghaladóan a képviselő-testület

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) Portfólió vagyon estében

a)  nettó 5 millió forint értékhatárig a polgármester,

b) nettó 5 millió forintot meghaladóan a képviselő-testület

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba, koncesszióba adásáról, biztosítékul adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 3. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével

a) nettó 3 millió forint értékhatárig a polgármester,

b) nettó 3 millió forintot meghaladóan a képviselő-testület

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(4) A forgalomképes vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

8 §       (1) A forgalomképes üzleti vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani nettó 10 millió forint értékhatár felett kizárólag e rendelet 4. mellékletét képező pályázati versenyeztetési szabályok alapján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése az (1) bekezdés szerinti pályázati versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen.

9.§       (1) Kizárólag a képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati alapítású gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének (a közgyűlésnek, taggyűlésnek, illetve egyszemélyes gazdasági társaság esetén a tulajdonosnak) a jogait.

7. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben

10. §    (1) Az Önkormányzatot megillető, vagy öröklést érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére

1. nettó 3 millió forint értékhatárig a polgármester,
2. nettó 3 millió forintot meghaladóan a képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére

1. nettó 3 millió forint értékhatárig a polgármester,
2. nettó 3 millió forintot meghaladóan a képviselő-testület jogosult.

(3) Amennyiben az Önkormányzat élni kíván az elővásárlási jogával a tulajdonosi jogok gyakorlására a 7.  §-ban meghatározottak az irányadók.

11. §    (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. peren kívüli megegyezés során,
4. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
5. végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
6. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel – vagy aránytalan költségráfordítással – érvényesíthető,
7. ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,
8. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről

1. nettó 3 millió forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,
2. nettó 3 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.

12. §    (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére a képviselő-testület a jogszabályok által meghatározott körben koncessziós pályázatot írhat ki. A pályázatot a képviselő-testület bírálja el.

8. Vagyonkezelői jog

13.§     (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakra a jogszabályok rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

            (2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

            (3) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

            (4) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési, tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmazhatja különösen az alábbiakat:

1.    a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,

2.    a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

3.    a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

4.    a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

5.   a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

6.   a vagyonkezelői jog megszerzésére ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
7.    a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

8.   az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

1.   a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

10.    a vagyonkelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

11.    az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, az önkormányzat költségvetését megillető bevételek, illetve a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

•   ingatlan esetében a környezet károsítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

13. a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

•    a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

•   amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatályba lépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot.

                        (5) A vagyonkezelési szerződések megkötéséről a képviselő-testület dönt.

                        (6) A képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

                                   a) elengedi vagy

                                   b) nem engedi le

            a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §. (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

            (7) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

            (8) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

                        (9) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

                                   a) pénzösszeget, vagy

                                   b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást

            ír elő.

(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(11) A (10) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

14.§     (1) Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

                                   a) költségvetési szervnek,

                                   b) önkormányzati társulásnak,

                                   c) többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnak.

            (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen  a következő feladatok esetében adhatja kezelésbe:

                                   a) vízrendezés,

                                   b) vízelvezetés,

                                   c) csatornázás, szennyvízelvezetés,

                                   d) egészséges ivóvízellátás,

                                   e) az a) - d) pontokban felsorolt feladatokhoz kapcsolódó közművek

                                       működtetése.

15.§     (1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

1.  a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

2. a vagyont rendeltetésszerűen használni, viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

3. a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

4. a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni,

5. a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

6. tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni,

7. teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

8. a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámol és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

1. kötelezettsége megszegésével okozott kárt az önkormányzatnak megtéríteni.

16.§     A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:

1. ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

2. ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

3. ha három hónapnál régebbi köztartozása van és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

4. mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

17. §    (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

1. a jogszabályban foglaltak figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

2. a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

3. a Pénzügyi, Intézményfenntartó és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága által végzett eseti ellenőrzéssel,

4. a polgármester a polgármesteri hivatal közreműködésével.

 (2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

1. megőrizte-e a vagyontárgy étékét,

2. gondoskodik-e az állagmegóvásról, a jó karbantartásról,

3. az egyéb vállalt kötelezettségeit teljesíti-e.

4. a törvényi kötelezettségeit teljesíti-e.

 (3) Az ellenőrzést végző személyek/szervek az ellenőrzés keretében jogosultak:

1. az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

3. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) Az ellenőrzést végző személyek/szervek az ellenőrzés keretében kötelesek:

1. jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

2. tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatni,

3. megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentés-tervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

1. az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés-tervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

2. az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján a tett intézkedéseiről az önkormányzatot tájékoztatni.

(7) Az önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással különösen megszüntetheti, ha

1. a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi,

2. a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul,

3. a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járuléktartozása több, mint három hónapja lejárt és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

9. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

18.§     (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület dönt.

            (2) Az ellenérték nélkül juttatott, felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

1. az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

2. az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

10. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

19. §    (1) Az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a törvény rendelkezései alapján nyilván kell tartani.

            (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a kormányrendelet szerint kataszterben kell nyilvántartani.

11. Záró rendelkezések

20. §    (1) E rendelet 2015. augusztus 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012. (XI. 13.) és 10/2014. (VIII.28.) számú önkormányzati rendeletei.

 Dubay László                                                                                        Dr. Kardos Csaba

 polgármester                                                                                         jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Nyírpazony,2015. július 24.

                                                                                                 Dr. Kardos Csaba

                                                                                                          jegyző

1. melléklet a 15/2015. (VII.24.) önkormányzati rendelethez
   

         Nyírpazony Nagyközség Önkormányzatának forgalomképtelen ingatlanai

   2. melléklet a 15/2015. (VII.24.) önkormányzati rendelethez

Nyírpazony Nagyközség Önkormányzatának korlátozottan forgalomképes ingatlanai

3.melléklet a 15/2015. (VII.24.) önkormányzati rendelethez

                   Nyírpazony Község Önkormányzatának forgalomképes ingatlanai

4. melléklet a 15/2015. (VII.24.) önkormányzati rendelethez

Pályázati Versenyeztetési Szabályok

1. A szabályzat célja

Ezen Pályázati Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának módját, az előkészítéshez és a lebonyolításhoz kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a pályázók számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.

2. A pályázatás típusa

A pályázat nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy pályázatot bárki benyújthat, aki jelen szabályzatban és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, illetve az értékelésen részt vehet.

3. A pályázati hirdetményre és a pályázati kiírásra vonatkozó szabályok

1. A pályázati hirdetményt a kiírónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján legalább 10 napra jól látható módon ki kell függeszteni, továbbá az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni (továbbiakban: közzététel). A közzététel időpontjának a pályázati hirdetménynek az Önkormányzat honlapján való megjelentetése tekintendő.

3.2 A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. az ingatlan címét, helyrajzi számát, nagyságát,
2. a kikiáltási bérleti díj, használati díj összegét, a kikiáltási vételárat, egyéb hasznosítás esetén az elvárt ellenszolgáltatás összegét,
3. a részletes pályázati kiírás átvételének és a pályázatra vonatkozó információkérés helyét,
4. a pályázatok beadásának határidejét.

3.3 A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. az ingatlan címét és helyrajzi számát,
2. területének nagyságát,
3. műszaki jellemzőit és egyéb jellemzőit,
4. a tulajdonos nevét és címét,
5. szükség szerint a felhasználási célt, illetve tevékenységi kört,
6. utalást az inflációkövető díj meghatározására,
7. a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetésének esetét és módját,
8. a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.)
9. a minimálisan elvárt bérleti díj, használati díj összegét, a vételárat, egyéb hasznosítás esetén
10. az elvárt ellenszolgáltatás összegét,
11. a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő munka értékét, amely a
12. használót terheli,
13. a hasznosítás időtartamát,
14. a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása),
15. azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely természetes személy és a Vagyontörvényben meghatározott átlátható szervezet,
16. esetleges hatósági előírások, jogok, kötelezettségek, korlátozások megtartására történő utalást,
17. a bírálati szempontokat és a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket (pl.: minden további paraméter azonossága esetén a pályázat nyertese az, aki a bírálati szempontok szerinti összességében legkedvezőbb ajánlatot teszi),
18. a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, mennyi példányban kell benyújtani, továbbá a pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, a tervezett tevékenység megnevezését, a felhasználás célját, nyilatkozatot a feltételek elfogadására,
19. a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
20. a pályázati kötöttség tartamát,
21. a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
22. a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátásának költségét, a költségviselést és visszafizetésének eseteit és módját,
23. a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
24. az eredményhirdetés határidejét és módját,
25. a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.

3.4 A pályázati kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a pályázók egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. A kiíró valamennyi pályázónak köteles a pályázók egyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást biztosítani.

3.5 A kiíró a pályázati ajánlattételi határidőt nem határozathatja meg, a pályázati hirdetmény közzétételétől számított 10 napnál rövidebb időtartamban.

3.6 Amennyiben a kiíró előírja, hogy a pályázó egynél több példányban köteles az ajánlatát benyújtani, a pályázó köteles egyértelműen meghatározni és megjelölni az eredeti példányt. Ha a több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, a kiíró az eredeti megjelöléssel ellátott példányt tekinti irányadónak.

3.7  A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem harmadik személyeknek, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad.

4. A pályázati biztosíték

4.1 A pályázaton való részvételt a kiíró biztosíték adásához is kötheti, melyet a kiíró által a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, és közzéteszi a pályázati kiírásban.

4.2 A biztosítékot a pályázati hirdetmény visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve – vissza kell adni.

4.3 Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

5. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

5.1 A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.

5.2 A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén – ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a kiíró a kiírás visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

5.3 A részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, vagy a pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

5.4  A pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát.

5.5 A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és a pályázat benyújtásával kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

6. A pályázati ajánlat

6.1 A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes nyilatkozatát különösen:

a/ a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételekre vonatkozóan,

b/ a pályázatban megjelölt vagyon hasznosításának a pályázati kiírásban megjelölt módjáról,

c/ a vételár vagy az ellenszolgáltatás összegéről, a fizetési feltételek vállalásáról.

6.2 Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot a kiírásban megjelölt módon és időben a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

6.3 Az ajánlatot – ha a kiíró másképpen nem rendelkezik – zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

6.4 A pályázó – a kiíró felhívására – köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.

6.5 Az ajánlat zárt borítékban a pályázati hirdetményben megjelölt helyen és időpontig nyújtható be a kiíróhoz.

7. Ajánlati kötöttség

7.1 A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.

7.2 A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

8. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

8.1 A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

8.2. Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat az ajánlatkérő a felhívásban megjelölt időpontban bontja fel.

8.3  Az ajánlatok felbontásánál a kiíró képviselője, a pályázók, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen. A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak mértékét.

8.4 Az ajánlatok nyilvános felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát a pályázó megtiltotta. A pályázati kiírásban megadott bírálati szempontokra tett ajánlati elemek nyilvánosságra hozatalát a pályázó nem tilthatja meg.

8.5 Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt pályázókról a kiírónak jegyzőkönyvet kell készítenie.

8.6 A kiíró képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdést és az érintett pályázó által arra adott választ írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlat elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az értelmezést szolgálhatja.

9. A pályázat elbírálása

9.1 A pályázatokat az e rendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkört gyakorló bírálja el.

9.2  Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

a/ olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;

b/ az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;

c/ az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint e rendeletben foglaltaknak;

d/ biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

e/ amely az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy valamely feltételhez köti;

f/ olyan pályázó nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.

9.3 Érvényes az ajánlat, amely mindenben megfelel – azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve – a pályázati kiírásnak.

9.4 Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésen e rendelet hatásköri rendelkezései szerinti személynek, szervezetnek kell elbírálnia.

9.5 A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

a/ a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,

b/ munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,

c/ szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

d/ ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.

9.6 Az 9.5 pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

9.7 A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely a 9.5 – 9.6 pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

9.8 Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.

9.9 A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

9.10 Eredménytelen a pályázat, ha:

a/ a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett;

b/ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak;

c/ a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;

d/ a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

9.11  Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdés tisztázása szükséges, az elbíráló a pályázótól felvilágosítást kérhet. A kért adat, kérdésre adott válasz a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezheti.

9.12 A kiíró az ajánlatokat kizárólag ez elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.

9.13 A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

9.14 Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult az állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.

9.15 A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.

9.16 A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.

9.17 A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

10. A pályázat eredményének közzététele, szerződéskötés

10.1 A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

10.2 Szerződés kizárólag azzal a pályázóval köthető, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.

10.3  A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 10 napig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.

után felvilágosítást kérhet a pályázótól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdést és az érintett pályázó által arra adott választ írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a bírálati szempontokra adott ajánlat elemek, vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, kizárólag az értelmezést szolgálhatja.

11. A pályázat elbírálása

9.1 A pályázatokat az e rendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkört gyakorló bírálja el.

9.2  Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen ajánlatok.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

a/ olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton;

b/ az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;

c/ az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályban, valamint e rendeletben foglaltaknak;

d/ biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

e/ amely az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy valamely feltételhez köti;

f/ olyan pályázó nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette.

9.3 Érvényes az ajánlat, amely mindenben megfelel – azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve – a pályázati kiírásnak.

9.4 Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésen e rendelet hatásköri rendelkezései szerinti személynek, szervezetnek kell elbírálnia.

9.5 A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:

a/ a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,

b/ munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,

c/ szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

d/ ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.

9.6 Az 9.5 pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

9.7 A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely a 9.5 – 9.6 pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

9.8 Összeférhetetlenségi ügyben a kiíró dönt.

9.9 A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy nem.

9.10 Eredménytelen a pályázat, ha:

a/ a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett;

b/ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak;

c/ a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött;

d/ a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

9.11  Ha az ajánlatok értékelése és elbírálása során bizonyos kérdés tisztázása szükséges, az elbíráló a pályázótól felvilágosítást kérhet. A kért adat, kérdésre adott válasz a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezheti.

9.12 A kiíró az ajánlatokat kizárólag ez elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.

9.13 A kiíró a pályázatok elbírálást követően valamennyi érvényes ajánlatot tett pályázót ajánlata módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

9.14 Ha a pályázatok értékelése és elbírálása során az elbírálásra jogosult az állapítja meg, hogy a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontok szerint több azonos tartalmú érvényes pályázat került benyújtásra, licittárgyalás tartása mellett dönthet.

9.15 A licittárgyalás helyéről, időpontjáról, szabályairól az elbírálásra jogosult által meghatározott pályázókat a kiíró igazolható módon értesíti.

9.16 A licittárgyaláson a kiíró képviselője, a pályázó vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással a pályázó képviselője vehet részt.

9.17 A licittárgyalás eredményéről a kiíró tájékoztatja az elbírálásra jogosultat, aki a licittárgyalás megtartásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a soron következő ülésén dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

12. A pályázat eredményének közzététele, szerződéskötés

10.1 A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

10.2 Szerződés kizárólag azzal a pályázóval köthető, akinek ajánlatát az elbírálásra jogosult nyertes ajánlatnak minősítette.

10.3  A nyertes pályázót az eredmény kihirdetését követő 10 napig szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés a nyertes pályázó hibájából, illetve az érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, a kiíró a második legjobb ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg a szerződést, amennyiben az elbírálásra jogosult a döntés meghozatalakor erről rendelkezett.