Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 4/2016. (II. 03.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 4.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A temető ravatalozó épületében a halottat a temetésig a halotthűtőben kell elhelyezni. Az elhunyt hűtésével kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező.”

(2) Az R. a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

„1/A. Temetés

4/A.§

(1) Temetni – hamvak kivételével – csak a temetőnek kijelölt és temetésre még használatban lévő területen szabad.

(2) Az elhaltakat a szállításnál, ravatalozásnál, eltemetésnél a legnagyobb gonddal és kegyeleti szabályok szigorú betartásával kell kezelni.

(3) Az elhunyt ravatalozása és búcsúztatása csak a ravatalozóban történhet, kivéve, ha a ravatalozás az illetékes hatóság engedélyével a temetőn kívül történik, valamint ha a holttest állapota miatt nem lehet a ravatalozóban elvégezni a búcsúztatást.

(4) A ravatalra helyezettek koporsói nyitva tarthatók. Ha a holttest oszlása előrehaladott, a család előzetes értesítése utána a koporsót le kell zárni. Egyébként a végleges lezárás csak közvetlenül a temetés, illetőleg a gyászszertartás előtt az elhunyt azonosítása után történhet meg. Fertőző betegségben elhaltak holttestét légmentesen lezárt koporsókban kell ravatalozni, de kívánságra üvegbetétet lehet alkalmazni. A halottak érintését meg kell akadályozni.

(5) A ravatalozó helyiséget legalább fél órával a temetés előtt, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után ki kell nyitni és a gyászolók rendelkezésére bocsátani.”

(3) Az R. a következő 1/B. alcímmel egészül ki:

„1/B. Hamvasztásos temetéssel kapcsolatos külön rendelkezések

4/B.§

(1) Az elhamvasztott halottak hamvait tartalmazó urnákat

       a) urnafülkében,

       b) urnasírhelyben,

       c) új sírhelyben,

       d) rátemetéssel hozzátartozók sírjában,

       e) sírboltban és

       f) temetőn, temetkezési emlékhelyen kívül a Temetkezési törvényen és a hozzá kapcsolódó    végrehajtási rendeletben foglaltak szerint lehet elhelyezni.

(2) A rendelkezési jog megszűnését követően, a temetőben, eltemetett hamvakat tartalmazó urna elvitele esetén, amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, a kiadást kérő személynek – a Ptk. 8:1§ szerinti sorrendben – az elhalt közelebb álló hozzátartozójától írásbeli hozzájárulást kell beszerezni. Olyan értelmű nyilatkozatot kell tennie, miszerint az elhaltnak közelebbi hozzátartozója nincs, vagy a szükséges nyilatkozat nem szerezhető be.

(3) Az urna átvételét az átvevővel igazoltatni kell. Az urna kiadásáról a temető üzemeltetője köteles

nyilvántartó könyvet vezetni. Ebben fel kell jegyezni:

       a) az elhalt nevét,

       b) az urna kiadásának időpontját,

       c) az átvevő nevét, lakcímét,

       d) a kiadás jogcímét.

Az üzemeltető 10 évig köteles megőrizni a (3) bekezdés szerint tett írásbeli nyilatkozatot.

(4) Az urna kiadásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket az üzemeltetőnek kell biztosítani.

(5) Az urnát a kegyeleti feltételek megtartásával kell a jogosultnak átadni.

(6) A hamvakat tartalmazó urnát a jogszabályban előírt időn belül el kell temetni vagy, az eltemetésre köteles személynek a törvényben előírt feltételek alapján ki kell adni. A hamvak temetőn, temetkezési emlékhelyen kívüli elhelyezése esetén az eltemetésre kötelezett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatának meglétéről az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti, az eltemetésre kötelezett személyek nyilatkozatairól szóló nyilvántartás vezetésére és az ezzel kapcsolatos igazolás kiadására, mely alapján a hamvakat ki kell adni. A feladat végrehajtására az önkormányzat az üzemeltetőt jelöli ki. A kiadással kapcsolatos felmerült költségek a kiadást kérő személyt terhelik. Ha az eltemetésre kötelezett a hamvak elhelyezéséről nem gondoskodik, a hamvak birtokosa kezdeményezi az önkormányzatnál az eltemettetésre kötelezett költségére az urna temetési helyre történő elhelyezését.”

(4) Az R. 16.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. §

(1) A sírhely használati ideje 25 év. Amennyiben a terület nem kerül átrendezésre, a sírhely használati idejét - a sírhely újraváltása esetén – az elhalt hozzátartozójának kérelmére az üzemeltető újabb 25 évre meghosszabbíthatja.

(2) A sírbolt használati ideje 60 év. A használati idő a sírbolthely megváltása napjával kezdődik.

(3) Az urnafülke, urnasírhely használati ideje 10 év.

(4) A használati idő meghosszabbítása esetén az újraváltáskor érvényben lévő sírhely díjat kell megfizetni. A használati idő meghosszabbítására az elhaltnak az a hozzátartozója jogosult, aki a temetési hely használati idejét megváltotta. Ezek hiányában a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott törvényes öröklési rend szerinti sorrendben jogosultak a használati idő meghosszabbítására a közeli hozzátartozók, akik erről írásban nyilatkoznak.

(5) A sírhely, sírbolthely, urnafülke és urnasírhely, urnasírbolt használati díját az önkormányzat állapítja meg.

(6) Az üzemeltető a temetési hely feletti rendelkezési jog lejártát megelőzően legalább egy évvel a temető hirdetőtáblájára kihelyezett hirdetmény útján értesíti a temetési hellyel rendelkezni jogosultakat, a rendelkezési jog közelgő lejártáról, továbbá az újraváltás feltételeiről és módjáról.

(7) A temető parcelláiban lejárt, újra nem váltott sírhelyek az exhumálást követően újrahasznosíthatóak, értékesíthetőek. A maradványok az eltemettető kívánságainak megfelelően a sírhelyben hagyhatóak, vagy közös sírboltba elhelyezhetők.

(8) A sírhely felett rendelkezési joggal bíró személyt a sírral, a sírok közötti területtel és a síron található síremlékkel kapcsolatban gondozási és rendben tartási kötelezettség terheli.”

(5) Az R. 18.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18.§

(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcellákra), a táblákat sorokra kell osztani. A sírokat és a sorokat számozni kell.

(2) A temető nyitva tartását az évszakhoz igazítva kell biztosítani. A nyitvatartási időt a temető üzemeltetője állapítja meg. A temető bejáratánál a nyitvatartási időt jól látható helyen ki kell függeszteni. A temető kapujának bezárását jelezni kell.

(3) a) A temető rendjét az üzemeltető biztosítja. A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

b) A látogatók és a rendelkezők által, 1 m-nél magasabbra nem növő növényt ültetni csak a nyitott síremlék belsejébe, illetve zárt síremlék esetén a fed lapon elhelyezett virágtartóba szabad.

c) Tilos cserjét és bármilyen facsemetét ültetni a sírok, sírhelyek, urnasírhelyek, urnasírboltok, sírboltok közé és köré.”

(6) Az R. 19.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A temető területére kutyát és egyéb állatot bevinni – a vakvezető és mozgássérült-segítő kutya kivételével – tilos. A temetőben talaj vagy gyep felásása- a sírokat kivéve – tilos.”

(7) Az R. 19.§-a az alábbi (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A temetőben gyertyák, mécsesek gyújtásakor ügyelni kell arra, hogy a gyertyák, mécsesek elalvásáig tűz ne keletkezzék.

(6) A temetőben tilos hangoskodni, továbbá bármely olyan magatartás tanúsítani, amely a kegyeleti érzést sérti, vagy sértheti, és a látogatókat megbotránkoztatja. Tilos továbbá a temető környékén olyan tevékenységet folytatni, amely a temető nyugalmát indokolatlanul zavarja.

(7) A sírokat, sírboltokat, az azokon lévő tárgyakat, síremlékeket, továbbá a temetőben lévő épületeket, ültetvényeket és egyéb tárgyakat, a temető fáit, bokrait és egyéb növényzetet rongálni, vagy beszennyezni, úgyszintén a sírok vagy sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat illetéktelenül eltávolítani tilos.”

(8) Az R. 22.§ (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A temető területén csak a sírok és sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat, koszorút, sírlámpát, sírmécsest, virágot, virágcserepet, vázát szabad elhelyezni.

(4) A fás növények a síroktól olyan távolságra kerülhetnek ültetésre, hogy azok növekedése közben a sírokban kár ne keletkezzen.”

(9) Az R. 22.§-a az alábbi (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Engedély nélkül, vagy szabályellenesen elhelyezett síremlékek, tárgyak eltávolítására a temető üzemeltetője felhívást ad ki, amennyiben 15 nap alatt nem történik meg, azt a temető üzemeltetője az érdekeltek költségére elvégezheti.

(7) A temető korlátozott időben látogatható közterület, ezért a hozzátartozó köteles megőrizni értékeit, azok eltűnéséért valamint a temetőlátogatók és a temetőben munkát végzők (kivéve az üzemeltető dolgozói) által okozott károkért a temető üzemeltetője nem felelős.”

(10) Az R. 26.§-a az alábbi (5)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Köztemetőben egyes felnőtt sírhelybe rendszerint csak egy nagy koporsó, gyermek sírba pedig csak maximum 140 cm-es gyermek koporsó temethető.

(6) Betemetett egyes felnőtt sírba külön engedély alapján – rátemetéssel – egy kis koporsó, sír mélyítése esetén pedig egy nagy és egy kis koporsó temethető. Betemetett egyes felnőtt sírba rátemetéssel legfeljebb két urna temethető kivéve, ha a betemetendő urna a sírban nyugvó elhunyt házastársának, gyermekének vagy szülőjének hamvait tartalmazza, de ebben az esetben is legfeljebb három urna temethető abban az esetben, ha a sírba korábban koporsós temetés történt.

(7) Egy, már betemetett gyermek sírba a sírhely mélyítése mellett még egy, további maximum 140 cm-es gyermek koporsó valamint legfeljebb két urna temethető.

(8) A kettős sírhely két nagy koporsó elhelyezésére szolgál. Kettős sírhely egy-egy részébe ugyanolyan mértékben és módon történhet a rátemetés, mint az egyes felnőtt sírba a rátemetés jogszabályi előírásainak betartásával, (6) bekezdés alapján.

(9) Egy urnasírba, urnasírboltba illetve urnafülkébe a férőhelynek megfelelő számú urna helyezhető el.

(10) Sírboltba csak a sírboltkönyvbe bejegyzett számú koporsót lehet elhelyezni. Koporsós helyenként két urna is elhelyezhető külön díj felszámítása nélkül.”

(11) Az R. a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

„8/A. Rátemetés

27/A.§

(1) Rátemetés esetén a temetéskor érvényes sírhelyhasználati díj időarányos részét kell megfizetni. Rátemetés, vagy előre váltott üres sírba történő koporsós temetés esetén a teljes összefüggő sírra (pl. kettős sír) vonatkozó és a temetéskor érvényben lévő sírhelyhasználati díj olyan időarányos részét kell megfizetni, amellyel biztosítható a további 25 év használati idő.

(2) Urna temetése esetén a sírhelyhasználati díj olyan időarányos részét kell megfizetni, amellyel biztosítható a további 10 év vagy 25 év használati idő.

(3) Urnafülkében történő urnaelhelyezés esetén a használati idő időarányos részét 10 év figyelembevételével kell megállapítani kivéve, ha egyedi kérésre a temető üzemeltetője ezt 20 évben állapítja meg.

(4) Urnasírhelybe történő temetés esetén az urnasírhelyre vonatkozó és a temetéskor érvényben lévő sírhelyhasználati díj olyan időarányos részét kell megfizetni, amellyel biztosítható a további 10 év használati idő.

(5) Sírboltba a 60 év használati időn belül temetni csak az esetben lehet, ha azt a sírbolt műszaki állapota lehetővé teszi, állékonysága nem veszélyeztet életet vagy biztonságos használatot. Sírboltba történő temetés esetén, ha a használati idő nem biztosított, azt újabb 60 évre, de minimum 30 évre meg kell váltani. Ha temetés esetén a használati időből még 25 év porladási idő biztosított, úgy megváltási díjat nem kell fizetni. 25 év porladási időt el nem érő temetés esetén temetni csak az esetben lehet, ha a használati idő kiegészítése vagy meghosszabbítása 30, 60 évre megtörténik.

(6) Sírgödröt kifalazni, vagy alávájni nem szabad.”

(12) Az R. 28.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28.§

(1) A temető területén az iparszerűen munkát végző vállalkozók, kivéve temetkezési szolgáltatók a temetői infrastruktúra használatáért temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni, a díj összegét az 1. sz. melléklet határozza meg. A munkavégzést megelőzően legalább egy munkanappal, írásban be kell jelenteni az üzemeltető részére. A temető-fenntartási hozzájárulást a vállalkozónak naponta, temetkezési helyenként külön-külön meg kell fizetni.

(2) Építőipari- és sírkővel, síremlékkel kapcsolatos tevékenységet valamint a síremléken végzett munkálatokat a rendelkező hozzájárulása és az üzemeltető részére történő bejelentés nélkül a temetőben nem lehet végezni. A bejelentés nélkül munkát végző szolgáltatót, vállalkozót a temető területéről el kell távolíttatni.

(3) A temetkezési hely felett rendelkező által, bejelentés nélkül végezhető munkák:

            a) egynyári vagy évelő lágyszárú növények ültetése, ápolása,

            b) cserepes, vágott- és művirág, koszorú elhelyezése.”

(13) Az R. 29.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29.§

(1) A temetőben végzett munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni, valamint a temetési szertartás ideje alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(2) Hétfőtől-péntekig 17:00 óra után, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon kivitelezői munka nem folytatható.

(3) A vállalkozó köteles a kiásott munkagödröt, munkaterületet körülkeríteni és a munkavégzés teljes időtartama alatt a munka, tűz és balesetvédelmi előírásokat betartani.”

(14) Az R. 30.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30.§

(1) A sírokról a rendelkezésre jogosult által eltávolított fejfa, vagy fából készült sírkereszt, amennyiben muzeális értéket nem képviseli, a temető üzemeltetője által megsemmisítendő.

(2) A temetőt látogató közönség számára a temető portáin panaszkönyvet kell tartani. Ha a panaszkönyvbe a temető üzemeltetőjének feladatait meghaladó bejegyzés kerül beírásra, erről a temető fenntartóját kell értesíteni.

(3) A temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat az 1. sz. melléklet határozza meg.

(4) A sírboltokért, sírhelyekért, továbbá az összes temető szolgáltatásért fizetendő díjak jegyzékét a közönség számára hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. Minden ármegállapításnál a temető üzemeltetője köteles az árjegyzékből történő felvilágosítást a hozzá fordulóknak biztosítani, és az abban foglaltakról tájékoztatást adni.”

(15) Az R. 31.§-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Szemét és hulladék szabálytalan elhelyezése az üzemeltető általi bejelentést von maga után.

2. §

Az R. 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1. sz. melléklete lép

3. §

A rendelet 2018. július 1-én lép hatályba és 2018. július 2-án hatályát veszti.

Nyírpazony, 2018. május 29.

                Dubay László                                                                             Dancs János

                 polgármester                                                                                  jegyző

Záradék:

A rendeletet 2018. május 30-án kihirdettem.

Nyírpazony, 2018. május 30.

                                                                                                                 Dancs János

                                                                                                                     jegyző