Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (X.12.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 02. 24

Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (X. 12.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

2022.01.01.

Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4–7. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés b) pontjában, a 8. §, a 11–13. § és a 19–20. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében, a 9. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésében, a 14. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. §-ában, a 15–18. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat anyagi teljesítő képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a települési támogatás jogcímen nyújtott

aa) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: méltányossági ápolási díj)

ab) lakhatáshoz kapcsolódó téli tüzelőanyag kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: téli tüzelőanyag támogatás),

ac) Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez kapcsolódó kiegészítő települési támogatás (továbbiakban: Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj),

ad) rendkívüli települési támogatás

b) szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás a települési támogatás jogcímen nyújtott

ba) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás),

bb) lakhatáshoz kapcsolódó téli tüzelőanyag kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: téli tüzelőanyag támogatás)

bc) Köztemetés költségeinek viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: köztemetés támogatás),

bd) rendkívüli települési támogatás,

be) családi bölcsődei, óvodai és az általános iskolai gyermekétkezés költségeihez nyújtott települési támogatás (továbbiakban: gyermekétkezés támogatása),

bf) Tanévkezdési támogatás címen nyújtott települési támogatás.

2. Általános eljárási rendelkezések

3. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelő 1. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy háztartása vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. A vagyoni helyzetet a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat kitöltésével kell igazolni.

(3) Ha a Hivatal a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,

a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,

b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága megkeresésével,

c) gépjármű esetén a NAV vámszervének, egyéb vagyontárgyak vonatkozásában független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket.

(4) Azon kérelmezők, illetve a háztartás tagjai, akik

a) egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmüket a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával, továbbá a lezárt gazdasági évre vonatkozóan NAV által kiadott jövedelemigazolással

b) adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni. Az őstermelő/könyvelője által kiadott - tételes - igazoláson fel kell tüntetni, hogy a nettó összeg az igazolt költségekkel csökkentésre került, s az őstermelői tevékenységből származó mindennemű jövedelem az értékesítési betétlapon maradéktalanul feltüntetésre került.

c) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk,

d) ösztöndíjat az oktatási intézmény által kiállított hivatalos igazolással kell igazolni, azzal hogy a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított összeget kell figyelembe venni,

e) a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás kérelem beadását megelőző havi szelvényét, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani,

f) azon kérelmezők, akik állástalanok, a munkaügyi központ által kiállított hatósági bizonyítványt kell benyújtaniuk arról, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepelnek-e vagy az álláskeresők kiskönyvének egyszerű másolata a jelentkezés várható időpontjáról.

g) munkaügyi központ által folyósított ellátás esetén az azt megállapító határozat egyszerű másolatát és a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló dokumentumot.

h) azon kérelmezők, akik rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, vagy súlyosan fogyatékos személyek jogosultságukat az ellátást megállapító határozat egyszerű másolatával és a folyósítás tényét igazoló utolsó havi szelvény benyújtásával kell igazolni, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát kell benyújtani,

i) a 16. életévet betöltött gyermek, nagykorúvá vált gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyát az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni,

j) a házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Ha a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.

k) Keresőtevékenység, gyermekgondozási díj, táppénz bevétellel rendelkezők esetén a munkáltató által kiadott hivatalos igazolást kell benyújtani a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről.

l) Amennyiben kérelmező vagy háztartástagja jövedelmét megszüntették vagy jövedelméből levonást eszközölnek, arról szóló dokumentum egyszerű másolatát kell csatolni.

(5) A méltányossági ápolási díj megállapításához csatolni kell a 3. melléklet szerinti háziorvos által kiállított igazolást arról, hogy az ápolt tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szorul, valamint a gondozás várható időtartamát. Továbbá magánnyugdíj-pénztári jogviszonyról tett nyilatkozatát. Amennyiben tagja valamely magánnyugdíj-pénztárnak, erről szóló szerződés egyszerű másolatát.

(6) A rendkívüli települési támogatás megállapításához minden esetben csatolni kell minden olyan okiratot, amely igazolja a létfenntartási gondot, illetve a háztartás létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet, különösen

a) várandós anya részére nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a terhes gondozásról szóló igazolást (védőnői),

b) elemi kár esetén nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatást,

c) keresőképtelenség miatt megállapított rendkívüli települési támogatás esetén a keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,

d) azon kérelmezők, akik a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz kérelmezik a rendkívüli települési támogatást, a legalább háromhavonta fennálló kapcsolattartást igazoló dokumentumot,

e) iskoláztatás biztosítása érdekében benyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelem esetén a tankönyv, tanszerellátás költségét, tandíj kifizetését igazoló számlát kell csatolni.

f) A temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát. Amennyiben biztosító társaságtól, egyéb szervtől kapott temetési hozzájárulást, annak összegét igazoló dokumentum egyszerű másolatát.

g) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(7) A helyi lakásfenntartási támogatás, téli tüzelőanyag támogatás megállapításához

a) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot,

b) a lakáshasználat jogcíméről hitelt érdemlő igazolást,

c) az ellátást kérelmező az általa igénybe vett szolgáltatásról a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot a jogosult által fizetendő közüzemi elszámoló lapok/számlarészletezők fénymásolatával, ennek hiányában a közüzemi szolgáltató által kiadott hivatalos igazolással kell igazolni. Ha az ellátást igénybevevő és a közüzemi szolgáltatóval szerződésben álló személy nem azonos, a megállapított ellátás összegének közüzemi szolgáltató által történő jóváírása céljából az adott közüzemnél a fogyasztó adatait az ellátást igénybevevő adataira kell módosítani.

d) azon kérelmezőnek, aki saját maga vagy a háztartás tagja gépjármű tulajdonjogával rendelkezik, a forgalmi engedély fénymásolatát, lízingelt gépjármű esetén erről szóló dokumentum másolatát kell csatolnia.

e) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell nyújtani.

(8) A támogatások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható környezettanulmányt kell készíteni.

(9) A megélhetést súlyosan veszélyezteti

a) és a Képviselő-testület a megtérítés összegét elengedi, ha a kötelezett háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 130 %-át,

b) és a Képviselő-testület a megtérítés összegét csökkenti, ha a kötelezett háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át,

c) egyéb méltánylást érdemlő esetben a kötelezett a megtérítés összegét részletekben fizetheti meg.

(10) A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a Képviselő-testület a megtérítés összegét méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti abban az esetben, ha a megtérítésre kötelezett háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét.

(11) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátás(ok)ra jogosult személy köteles az Önkormányzatnak bejelenteni, ha

a) részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban vagy

b) a méltányossági ápolási díj megállapítása iránti kérelem benyújtását követően, de a véglegessé vált döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.

(12) A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt igénybe vett e rendelet hatálya alá tartozó szociális támogatás jogosulatlanul, de - a (11) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatáskört gyakorló szerv a (10) bekezdése alapján rendelkezik.

(13) E rendelet alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(14) A megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások folyósításáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(15) Az Önkormányzat a hatáskörébe tartozó eljárás során a Magyar Államkincstár területi szerve által folyósított családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel veszi át.

II. Fejezet

Pénzbeli települési támogatások

3. Méltányossági ápolási díj

4. § (1) Az önkormányzat méltányossági ápolási díjat állapít meg a kérelem benyújtásának napjától annak a nagykorú hozzátartozónak (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont), aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve,

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 170%-át és

b) a méltányossági ápolási díjat igénylő hozzátartozón kívül nincs az ápolt személy családjában olyan személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat ellátja, és

c) a családon belül elvárható segítséggel sem biztosítható.

(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4) A kérelem benyújtását követően, valamint az ellátás felülvizsgálata során kétévente, továbbá az ápolt személy egészségi állapotának változása következtében az önkormányzat környezettanulmányt készít az ápolt személy gondozási szükségletének megállapítása céljából.

(5) A gondozási szükséglet vizsgálata az 5. melléklet szerinti értékelő adatlapokon történik.

(6) Amennyiben a kérelmező közoktatási intézmény tanulója, vagy nappali szociális intézményi ellátásban részesül, vagy felsőoktatási intézmény hallgatója, úgy e rendelet 4. mellékletét is csatolni szükséges a kérelemhez.

5. § (1) Nem jogosult méltányossági ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy gondozási szükséglete a napi három órát nem éri el,

b) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

ba) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

bb) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

bc) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

c) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a méltányossági ápolási díj összegét,

ca) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

cb) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2) A méltányossági ápolási díjra való jogosultság jövedelmi feltételének fennállását, valamint havi összegét felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(3) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

f) ha az ápolást végző személy a jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.

g) azt az ápolást végző személy kérte.

(4) A jogosultságot az ápoló jövedelmi helyzetének változása miatt, valamint e rendelet 5. § (3) bekezdésében foglalt esetekben a változás ténye bekövetkezésének napjával kell megszüntetni, kivéve az 5. § (3) bekezdés c) pontját. A jogosultnak a hatóság illetékességét érintő lakcímváltozása esetén a méltányossági ápolási díjra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(5) Az ápolt személy halála esetén a méltányossági ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(6) Ha a (2) bekezdés és a 6. § (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi méltányossági ápolási díjra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni

a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,

b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, amennyiben a keresőtevékenység legalább egymást követő 2 hónapja fennáll

c) a keresőtevékenység megszűnését,

(8) A felülvizsgálatot

a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,

b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell elvégezni.

(9) Ha a méltányossági ápolási díj összege a felülvizsgálat eredményeként változik, a változás időpontját követő hónap első napjától az ellátást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

6. § (1) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését az önkormányzat szükség szerint ellenőrzi. Ha az ellenőrzés megállapításai szerint az ápoló a kötelezettségeit nem teljesíti, így különösen, ha megállapítható, hogy:

a) az ápoló az ápolt önálló életvitelének fenntartását az ápolt személy hozzájárulása nélkül nem a lakásán, lakókörnyezetében biztosítja, vagy

b) az ápoló nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, a gondozást nem az ápolt személy fizikai, mentális, szociális szükséglete, életkora, élethelyzete és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével végzi, nem gondoskodik az ellátott lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(2) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja;

b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

(3) Az önkormányzat a méltányossági ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását az ellátásra való jogosultságot megállapító/továbbfolyósítást elrendelő határozat véglegessé válásától számított egy éven belül legalább egy alkalommal, az ápolt ápolási-gondozási szükségleteinek felülvizsgálatát a jogosultság feltételeinek fennállásával együtt két éven belül legalább egy alkalommal felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja. Az évenkénti felülvizsgálat során a jövedelem-igazolásokat csatolni kell.

7. § (1) A méltányossági ápolási díj havi összege 25.000 Ft.

(2) A méltányossági ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

4. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

8. § (1) Felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton tanuló, illetve középfokú oktatási intézményben utolsó éves, érettségi vizsga előtt álló, továbbá felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett és nyírpazonyi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászorult fiatalok részére - pályázati úton elbírált - Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj (a továbbiakban: felsőoktatási ösztöndíj) adható.

(2) Felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak azok a személyek, akik az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben rögzített és az önkormányzat által kiadott pályázati felhívásban meghatározott („A” és „B” típusú) képzésben folytatják tanulmányaikat, vagy ilyen tanulmányokban kívánnak részt venni.

(3) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat feltételeit a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló kormányrendelet és az évente kiadott pályázati felhívás tartalmazza. A Pályázati felhívás megjelenéséről és tartalmáról a Polgármesteri Hivatal a helyben szokásos módon ad tájékoztatást.

(4) A Polgármester felhatalmazást kap arra, hogy a kormányrendelet és a pályázati felhívás előírásai alapján - figyelemmel az e rendeletben megfogalmazottakra - kiírja a helyi pályázatot, döntsön a helyi támogatás megállapításáról, megszüntetéséről, és ellenőrzi a jogosultság fennállását.

(5) Az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Támogatásban azok a felsőoktatási intézményben tanulmányokat megkezdeni kívánó/folytató hallgatók részesülnek, akik megfelelnek a (2)–(3) bekezdésben szabályozott feltételeknek.

(6) Az ösztöndíj tanulmányi félévenként 5 hónapra jár. Összege 5.000.-Ft/hónap.

(7) Az ösztöndíj folyósításának további feltétele, hogy az egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem éri el a minimálbér mindenkori összegének 300%-át.

(8) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjban részesülő támogatott egyidejűleg e rendeletben foglalt jövedelemkiegészítő időszaki támogatásban nem részesíthető, vagy a már megállapított ellátást a pályázat elbírálását követő hónap első napjától meg kell szüntetni.

5. Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Az Önkormányzat pénzbeli vagy természetbeni rendkívüli települési támogatást állapíthat meg, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő azon személy részére, akiknek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetén annak 150 %-át, és a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott élethelyzetek valamelyike fennáll.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha:

a) a kérelmező, illetve a családban élő közeli hozzátartozók valamelyikének esetében hirtelen fellépő kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

b) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár: tűz, szél, hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, vagy meghibásodás: csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás,

c) bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

d) ha a kérelmező súlyos betegségből: daganatos megbetegedés, csonkolás, szív- és érrendszeri betegségből kórházi kezelésre szorul,

e) ha a gyermeket gondozó családban a gyermek beteg és a szülő ezen okból 30 napot meghaladó táppénzes állományba kerül,

f) betegségéből adódóan munkahelyét elvesztett személy,

g) betegségből adódóan gyógykezelésre szoruló személy,

(3) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási gondnak minősül:

a) ha a kérelmező vagy családtagja részére megigényelt ellátás kifizetése késik és ellátatlan marad,

b) ha élete, testi épsége veszélybe kerül élelmiszerhiány, vagy téli időszakban fűtőanyag hiánya miatt,

c) krónikus betegségre tekintettel háziorvos vagy szakorvos által rendelhető rendszeresen felírt gyógyszerek költségére, vagy rendszeresen alkalmazott gyógyászati segédeszköz költségére tekintettel.

d) a gyermek átmeneti gondozása esetén

e) válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások esetén

f) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt

(4) A rendkívüli települési támogatás összege, a kérelmező létfenntartását veszélyeztető vagy időszakosan bekövetkező létfenntartási gondjának súlyossága alapján kerül meghatározásra, de minimum 5.000 Ft és maximum 20.000 Ft lehet.

(5) A 9. §-ban szabályozott eseti rendkívüli települési támogatási kérelemhez, mely a rendelet 1. melléklete, csatolni kell a szükséges igazolásokon túl a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet igazoló dokumentumokat az alábbiak szerint:

a) 9. § (2) bekezdés a) pontja esetén zárójelentést,

b) 9. § (2) bekezdés b) pontja esetén kárszakértő, biztosító igazolása, vagy kérelmező nyilatkozata,

c) 9. § (2) bekezdés c) pontja esetén rendőrségi feljelentés másolata, áldozati státusz áldozatsegítő szolgálat általi igazolása,

d) 9. § (2) bekezdés d) pontja esetén háziorvos vagy szakorvos igazolása,

e) 9. § (2) bekezdés e) pontja esetén háziorvosi vagy szakorvosi igazolást,

f) 9. § (2) bekezdés f) és g) pontja esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentációt – melyet betegségre tekintettel szüntettek meg -, valamint betegségéről szóló orvosi dokumentációt, zárójelentést,

g) 9. § (3) bekezdés a) pontja esetén a kérelmező nyilatkozatát, és a megigényelt ellátás igénylésére vonatkozó dokumentumot

h) 9. § (3) bekezdés b) pontja esetében a családsegítő javaslatát,

i) 9. § (3) bekezdés c) pontja esetében csatolni kell a háziorvos igazolását a kérelmező által havonta, rendszeresen szedett gyógyszer/gyógyászati segédeszköz szükségletről, továbbá a gyógyszertár igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátás költségéről.

j) 9. § (3) bekezdés d) és f) pontja esetében a gyámhatóság által meghozott határozatot

k) 9. § (3) bekezdés e) pontja esetében a védőnő javaslatát.

(6) Nem jogosult rendkívüli települési támogatásra az a személy, aki bentlakásos intézményben lakik és az intézmény igazolása alapján ellátása teljes mértékben biztosított.

(7) A rendkívüli települési támogatás alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható.

(8) Élelmiszerutalvány biztosítható azon személyek részére, akik megfelelnek a 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

6. Temetési támogatás

10. § (1) Az önkormányzat temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatást állapít meg annak, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

a) Temetési költségekre igényelt rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak a személynek sem, aki a biztosító társaságtól, illetve egyéb szervezettől temetési hozzájárulást kapott.

b) A temetési költségekre igényelt rendkívüli települési támogatás összege 50.000 Ft.

(2) A temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani.

7. Téli tüzelőanyag támogatás

11. § (1) A téli tüzelőanyag támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott gáz, vegyes- vagy fa tüzelésű fűtőberendezés által fűtött lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség téli tüzelőanyag kiadásainak viseléséhez nyújtott elsősorban pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulás. Az önkormányzat a téli tüzelőanyag kiadásokhoz, téli tüzelőanyag támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A téli tüzelőanyag támogatásra jogosult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetén 170 %-át.

(3) A téli tüzelőanyag támogatás az albérleti/bérleti szerződéssel rendelkező háztartások számára is nyújtható, amennyiben legalább 1 éve igazoltan nyírpazonyi lakcímmel (lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel) rendelkeznek.

12. § (1) A téli tüzelőanyag támogatás összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum 150 %-a.

(2) A téli tüzelőanyag támogatást egy fűtési szezonra kell megállapítani.

(3) A téli tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

13. § (1) Nem állapítható meg téli tüzelőanyag támogatás annak a kérelmezőnek, ahol a háztartás tagjainak tulajdonában erdő, fásítás van. Szintén nem állapítható meg támogatás annak, aki nem életvitelszerűen lakik az ingatlanban.

(2) A támogatás odaítéléséhez indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni.

(3) A természetbeni juttatás tűzifával vagy szénnel történik, a pénzbeli juttatás a kérelmező folyószámlájára történő átutalással, számla hiányában házipénztári kifizetéssel.

(4) A kérelmeket minden év október 1-től október 31-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalba. A kérelmek elbírálása minden év november 30-ig történik.

III. Fejezet

Természetben nyújtott települési támogatások

8. Köztemetés támogatás

14. § (1) Kérelemre a polgármester a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) 48. §-a alapján gondoskodik a Nyírpazony közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személynek a köztemetés költségeinek megtérítését 18 havi részletben engedélyezheti, valamint a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy megfelelően igazolja, hogy a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg.

9. Helyi lakásfenntartási támogatás

15. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás és a csatornahasználat díjához, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjhoz helyi lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmény kivételével helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetén 170 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona azon a lakáson, vagy családi házon kívül, ahol életvitelszerűen élnek.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás az albérleti/bérleti szerződéssel rendelkező háztartások számára is nyújtható, amennyiben legalább 1 éve igazoltan nyírpazonyi lakcímmel (lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel) rendelkeznek.

(5) 50%-os hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezményben részesülnek a nyírpazonyi lakcímmel rendelkező 70 éven felüli egyedülállók, akiknek jövedelme nem haladja meg a minimálbér mindenkori összegének a 300%-át.

16. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege villanyáram-, a víz- és csatornahasználat és a gázfogyasztás díjhoz

a) 1 fős háztartás esetén 3.500 Ft,

b) 2 fős háztartás esetén 4.000 Ft,

c) 3 fős háztartás esetén 4.500 Ft,

d) 4 fős háztartás esetén 5.000 Ft,

e) 5 vagy több fős háztartás esetén 6.000 Ft.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatást a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmény kivételével egy évre kell megállapítani, a jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtása hónapjának első napja. A támogatás iránti kérelem a jogosultság megszűnésének hónapjában nyújtható be. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárata előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejáratát követő hónap első napját kell megállapítani.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezmény kivételével, ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

17. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételének fennállását, valamint havi összegét felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(2) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni

a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,

b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését feltéve, hogy a jogviszony kettő egymást követő hónapban fennáll,

c) a keresőtevékenység megszűnését,

(3) A felülvizsgálatot

a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,

b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a Szoc. tv. 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell elvégezni.

(4) Ha a helyi lakásfenntartási támogatás összege a felülvizsgálat eredményeként változik, a változás időpontját követő hónap első napjától a korábbi jogosultsági időtartam végéig az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

(5) Az e rendelet 17. §-a szerinti felülvizsgálati eljárás nem kezdeményezhető, ha a jogosultsági időszak alatt bekövetkezett változás eredményeként az adható támogatás mértéke nem változik.

(6) A felülvizsgálat eredményeként a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, vagy ha a jogosult a jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(7) Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben kell folyósítani, és a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(8) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

18. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) a jogosult meghal,

b) lakcímváltozás következik be,

c) a fogyasztóval kötött egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnt,

d) a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésének az időpontja megegyezik a c) pont szerinti szerződés megszűnésének az időpontjával,

e) jogosultsága a jogszabályi feltételeknek nem felel meg.

(2) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított helyi lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(3) Nem állapítható meg helyi lakásfenntartási támogatás azon közüzemi szolgáltató felé, amely közüzemi szolgáltatóval az Önkormányzat nem áll szerződéses jogviszonyban.

(4) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(5) Az adatszolgáltatást a 6. melléklet szerinti formátumban kell teljesíteni, és tartalmaznia kell

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,

f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g) a támogatás havi összegét,

h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,

i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(6) A helyi lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(7) A szolgáltató a támogatást első ízben az adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(8) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

10. Gyermekétkezés támogatása

19. § (1) A Képviselő-testület a normatív intézményi térítési díjkedvezményben részesülő (50%) és kedvezményben nem részesülő, a családi bölcsődébe, az óvodába és az általános iskolába beiratkozott nyírpazonyi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek részére 100%-os étkezési díjkedvezményt biztosít.

(2) A támogatásra azon kérelmezők jogosultak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg, a minimálbér mindenkori összegének 400%-át.

(3) Az étkezési díjkedvezményre való jogosultság egy tanévre kerül megállapításra.

(4) A 1. melléklet szerinti kérelemhez mellékelni kell a lakcímkártyát és a jövedelemigazolásokat.

11. Tanévkezdési támogatás

20. § (1) A Képviselő-testület tanévkezdési támogatást állapíthat meg kérelemre évente egy alkalommal szeptember 30. napjáig a nyírpazonyi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) általános iskolás gyermeket nevelő részére,

b) középfokú oktatási intézmény nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytató gyermeket nevelő részére,

c) a legfeljebb 25 éves felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére.

(2) A tanévkezdési támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér mindenkori összegének 400%-át.

(3) A tanévkezdési támogatás összege gyermekenként 10.000 Ft, vásárlási utalvány formájában.

(4) A rendelet 1. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a köznevelési vagy felsőfokú intézmény által kiadott 30 napnál nem régebbi igazolást arról, hogy az intézményi jogviszony fennáll, a gyermek lakcímkártya másolatát, valamint a jövedelemigazolásokat.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § (1) Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet

a) 8. §-ában szabályozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj,
b) 10. §-ában szabályozott temetési támogatás,
c) 11–13. §-aiban szabályozott téli tüzelőanyag támogatás,
d) 14. §-ában szabályozott köztemetés támogatás,
e) 15–18. §- aiban szabályozott helyi lakásfenntartási támogatás,
f) 19. §-ában szabályozott gyermekétkezés támogatás,
g) 20. §-ában szabályozott tanévkezdési támogatás
megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását Nyírpazony Nagyközség Polgármesterére ruházza át.
(2) Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet
a) 4–7. §-ában szabályozott méltányossági ápolási díj,
b) 9. §-ában szabályozott rendkívüli települési támogatás
megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális Bizottságára ruházza át.

22. § Ez a rendelet a 2022. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

23. § Hatályát veszti Nyírpazony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2017. (XI. 15.) önkormányzati rendelete.