Nyírtelek város önkormányzat képviselő testületének 17/2008 (VII.2..) önkormányzati rendelete
NYÍRTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
Hatályos: 2019. 12. 20Nyírtelek város önkormányzat képviselő testületének 17/2008 (VII.2..) önkormányzati rendelete
NYÍRTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
17/2008. (VII.02.)
r e n d e l e t e
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és
elidegenítésére vonatkozó szabályokról
[Egységes szerkezetben Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2011. (XII.14., 4/2012. (II.15.), 12/2015. (VII.07.) számú önkormányzati rendeletével]
I.
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nyírtelek Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra /továbbiakban: lakás/, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat intézményeinek működéséhez, alaptevékenységük ellátásához szükséges helyiségekre, továbbá az önkormányzati feladatok ellátása érdekében alapított gazdasági társaság részére átadott helyiségekre.
(3) A lakások adatait és felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) A lakások bérbeadói jogaival összefüggő hatáskörök gyakorlása:
II.
A lakásbérlet szabályai
3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás munkavégzésre irányuló jogviszony alapján adható bérbe helyi önkormányzati fenntartású költségvetési szervek alkalmazottai, helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak, valamint Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testülete tagjai részére. Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható Nyírtelek városban közérdekű feladatot ellátó személyek (rendőr, háziorvos, állatorvos, gyógyszerész, stb.) részére is. Amennyiben Nyírtelek városban a fenti közérdekű feladatot gazdálkodó szervezet látja el, ez esetben az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérleti szerződése a feladatot ellátó gazdálkodó szervezet személyesen közreműködő magánszemély tagjával is megköthető.
(2)4 Elemi kár, természeti csapás következtében lakóingatlanát elvesztő, nyírteleki állandó lakóhellyel rendelkező személy részére – amennyiben lakhatása egyéb más módon nem megoldható – ezen rendelet 4. §. (3) bek., 13. §., 14. §-ban foglalt szabályoktól eltérően önkormányzati tulajdonú lakóingatlan adható bérbe.
A bérbeadás időtartama
4. § (1) A lakásokat határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig kell bérbe adni.
(2) A határozott időre szóló bérbeadási időtartam legfeljebb 5 év lehet. Méltánylást érdemlő esetben a határidőt a polgármester egy ízben meghosszabbíthatja. Meghosszabbítás esetén annak időtartama azonban a 2 évet nem haladhatja meg.
(3) Az 1. sz. mellékletben meghatározott lakásra bérleti szerződés a bérlő munkavégzésre irányuló vagy egyéb jogviszonya fennállásának idejére köthető.
Bérbeadás bérlőtársak részére
5. § A bérlőtársi szerződés létesítéséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a bérlők mindegyike a Polgármesteri Hivatal vagy az önkormányzat intézményeinél foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazott, és ilyen jellegű lakásra a kérelmező (leendő bérlőtárs) a munkakörénél fogva jogosult. Közérdekű elhelyezési célt szolgáló lakásra bérlőtársi jogviszony csak abban az esetben létesíthető, amennyiben közérdekű elhelyezésre a bérlőtárs is jogosult lenne.
Bérbeadói hozzájárulás szabályai
6. § (1) A lakásnak nem adható egyetlen helyisége sem nem lakás céljára bérbe.
(2) Bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
Az igényjogosultság feltételei
7. § .
A felek jogai és kötelezettségei
8. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, az írásbeli szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni /továbbiakban: bérlő/.
(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve elvégzi a Ltv-ben meghatározott bérbeadói feladatokat.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségeit egy összegben fizeti meg a számlák benyújtását követő 30 napon belül, de a bérlő a megtérítést bérbeszámítás formájában is kérheti.
(4) Bérbeszámítás esetén ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni.
(5) Bérlő és a bérbeadó megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.
(6) A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérbeszámításra tarthat igényt. Egyéb munkákat a saját költségén végezheti el.
A lakbér mértékére és a jogcím nélküli lakáshasználóra vonatkozó rendelkezések
9. § (1.) A bérlő a lakás használatáért a bérbeadónak a lakás komfortfokozatának megfelelően e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bérleti díjat köteles fizetni előre minden hónap 15. napjáig, egyösszegben.
(2) A bérlő által fizetendő bérleti díj nem foglalja magába a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokat (rezsi költség, kommunális adó, hulladékszállítási díj, közös költség, stb.). Ezen kiadások a bérlőt terhelik.
(3) A bérlő lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó egyéb helyiségeket és területeket, valamint - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.
(4) A bérbeadó a szerződés megkötésekor közli a bért és azt évente egy alkalommal módosíthatja.
10. § (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért a lakbéren felül külön díj illeti meg. A díj mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, a közszolgáltatási szerződések, illetve a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
(2) Külön szolgáltatások körébe tartozik különösen a víz és csatornahasználat, stb.
(3) A lakásbérleményhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. gépkocsi tároló, stb.) bérleti díját a külön képviselő-testületi határozatban foglaltak szerint kell megállapítani.
11. § A bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor egy havi bérleti díj összegének megfelelő óvadékot kell megfizetnie.
12. § A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos. A jogcím nélküli használat 3. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese. A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér háromszorosa.
A lakásigénylés rendje és nyilvántartásba vétele
13. § (1) A lakások bérbeadására irányuló kérelmet /igénylést/ a Polgármesteri Hivatalhoz (Nyírtelek, Petőfi u. 28.) /továbbiakban: hivatal/ lehet benyújtani.
(2) A jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően a polgármester 30 napon belül értesíti a kérelmezőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról. A nyilvántartást a hivatal vezeti.
14. § (1) Az igénybejelentéshez mellékelni kell a munkaviszony vagy egyéb jogviszony fennállását igazoló munkáltatói igazolást.
(2) Az igénylőnek a lakásigénylésében közölt adatok, körülmények megváltozását be kell jelenteni a hivatalhoz a változást követő 15 napon belül.
(3) Ha az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, ezek jogkövetkezményeit, a nyilvántartásból eredő hátrányt viseli.
15. § A lakásigényléseket két évig kell a hivatalban nyilvántartani, e határidő után a lakásigénylés érvényét veszti, azt újra be kell nyújtani.
A lakásbérlet megszűnése
16. § (1) A határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig létesített lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel a szerződésben meghatározott idő bekövetkezése előtt bármikor megszüntethetik.
(2) A lakásbérlet megszűnik még: felmondással, lakbér és közüzemi díjtartozás miatt, bérlő halálával, nem életvitelszerű lakás használat esetén, amennyiben a bérlő a 3. § szerinti feltételeknek már nem felel meg.
(3) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.
(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni.
(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni.
III.
Lakások elidegenítése
17. § (1) A Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakásokat nyilvános versenytárgyalás útján - az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletében foglaltak és az Ltv. rendelkezései szerint – lehet értékesíteni.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok forgalmi értékét - az Ltv. 52. és 60. §-ban foglaltak figyelembevételével a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) A forgalmi érték meghatározása során figyelembe kell venni az épület településen belüli fekvését, felszereltségét, műszaki állapotát, központi berendezések használhatóságát, az épületben lévő lakások számát, kommunális ellátottságát, a felújítástól eltelt időt, valamint a lakottság tényét.
(4) Az ingatlan induló ára a forgalmi értékkel azonos.
(5) A versenytárgyalásra jelentkezés módját és feltételeit a pályázati felhívásban kell meghatározni.
(6) A pályázati felhívásban közölni kell a lakás forgalmi értékét, ingatlan-nyilvántartási adatait, címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, valamint az ajánlati biztosíték összegét. Meg kell jelölni a versenytárgyalásra jelentkezők számára nyitva álló jelentkezési határidőt, a versenytárgyalás időpontját és helyét. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy a z értékesítésre kerülő lakást megtekinthessék.
(7) Ha a nyertes pályázó a megjelölt határidőben az adás-vételi szerződést nem köti meg illetve a teljes vételárat a szerződés aláírására kijelölt időpontig nem fizeti meg maradéktalanul, úgy az ajánlati biztosíték összegét elveszti.
(8) Az értékesítés meghiúsulása esetén új versenytárgyalást kell kitűzni vagy a lakást bérbeadás útján kell hasznosítani.
IV.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabály
18. § (1) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása útján – kivéve az önkormányzati lakásokhoz tartozó garázsok, illetve e rendelet 20. § (6) bekezdése esetén - adható bérbe. A pályáztatás során tekintettel kell lenni Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testülének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletében foglaltakra is.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
19. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségére, valamint a bérlet megszűnésére - az alábbi eltérésekkel - a lakásbérlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban megkötött szerződése hozza létre. A szerződést határozatlan, vagy - legfeljebb 5 évig tartó - határozott időre, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig lehet megkötni.
(3) A fizetendő helyiségbérben - kivéve a pályázat útján történő hasznosítást - a szerződéskötéskor kell megállapodni.
(4) A bérbeadó évente egy alkalommal jogosult a bérleti díjat felülvizsgálni és azt megemelni.
Pályázati eljárás
20. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló megüresedett helyiségeket - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - pályázat útján kell hasznosítani.
(2) A hasznosítás érdekében történő meghirdetés nyilvános, melyet a helyben szokásos módon kell közzétenni.
(3) A hirdetésben közölni kell a helyiség címét, alapterületét, funkcióját, használat időtartamát, az ajánlati biztosíték összegét, a helyiség havi bérleti díját, valamint a pályázati tárgyalás időpontját és helyét.
(4) A pályázati tárgyaláson csak az vehet részt, aki a hirdetésben közzétett feltételeket elfogadja, s az ajánlati biztosíték befizetését igazolja, valamint becsatolja az egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetében a cégbírósági végzést a cégbejegyzésről és azt az igazolást, hogy helyi adótartozása nincs.
(5) Az ajánlati biztosíték összege a licit alapját képező éves bérleti díj 10%-a. A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottsága javaslata alapján dönt az egyes helyiségek pályáztatás nélküli közérdekből (várospolitikai, közérdekű feladat ellátása, társadalmi politikai szervek, érdekvédelmi egyesületek, karitatív szervek elhelyezése stb.) történő bérbeadásáról és a hasznosítás feltételeiről.
(7) Eredménytelen pályáztatás esetén a helyiség a pályázati kiírásban foglalt feltételekkel újabb pályázati eljárás (kiírás) nélkül bérbe adható.
(8) Eredménytelen pályázatot követően új pályázati kiírást csak akkor kell közzétenni, ha a bérbeadó a helyiséget a korábbi kiírástól (a bérlő vonatkozásában) kedvezőbb feltételekkel kívánja bérbe adni.
(9) A pályázat kiírására, a versenytárgyalás lefolytatására és a bérlő személyének megállapítására a Pénzügyi Bizottság jogosult, mely feladatát a Polgármesteri Hivatal bevonásával látja el.
(10) A pályázók közül az lesz az eljárás nyertese, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.
(11) A pályázat nyertese a tárgyalást követő nyolc napon belül köteles a helyiségbérleti szerződést megkötni. Ha a pályázat nyertese nem köti meg a bérleti szerződést, úgy az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Ebben az esetben a bérbeadó a soron következő legnagyobb összegű ajánlattevővel jogosult a bérleti szerződést megkötni.
(12) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével az önkormányzat nevében a polgármester jogosult megkötni.
21. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak /tevékenységnek/ megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, berendezze.
22. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:
23. § (1) A bérlő köteles előzetesen bejelenteni, hogy milyen tevékenységet kíván a helyiségben folytatni.
(2) Ha a bérlő a közbiztonságot, a közerkölcsöt veszélyeztető, a lakosság nyugalmát zavaró tevékenységet folytat a helyiségben, a bérbeadó a tevékenység megszüntetésére szóló előzetes felhívás eredménytelensége esetén jogosult a bérleti szerződést felmondani.
(3) A bérlő köteles a helyiség műszaki állapotában tervezett változást a bérbeadónak haladéktalanul bejelenteni. Az építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
(4) Az épület felújításával kapcsolatos - bérbeadó által végzett-munkálatok ideje alatt a bérlő bérleti jogviszonya szünetel. Amennyiben a felújítás során megváltozik a helyiség alapterülete, beosztása és jellege, a bérbeadó köteles kezdeményezni a bérleti szerződés módosítását.
(5) Ahol az Ltv. illetve az önkormányzati rendelet bérbeadó hozzájárulását írja elő, a hozzájárulás írásbeli nyilatkozattal történik. Hozzájárulás hiányában az engedélyhez kötött cselekmény nem gyakorolható, illetve tevékenység nem végezhető.
(6) A bérlő a bérbeadó hozzájárulását írásban köteles megkérni, s ha ezt elmulasztja, a bérbeadó a mulasztás tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles a bérlőt az engedély megkérésére felhívni. Ha a felhívás eredménytelen marad, a bérbeadó a bérleti szerződést cserehelyiség nélkül felmondja.
24. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni leltár szerint a bérbeadónak.
25. § A bérbeadó – a polgármesteri hivatal útján - a helyszínen jogosult ellenőrizni a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a helyiség használóinak jogcímét, valamint a bérlő önként vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
26. § (1) Jogcím nélküli használat esetén – a használat ellenértékeként – az egyébként fizetendő bér háromszorosának megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
(2) Jogcím nélküli a használat, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget határidőre nem ürítette ki.
A bérleti jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó rendelkezések
27. § (1) A bérleti szerződés megszűnik, ha:
28. § (1) A bérlő halála esetén a bérleti jogot - figyelemmel az Ltv. 40. §-ban foglaltakra is - csak a bérlő közeli hozzátartozója jogosult folytatni.
(2) A bérlő halála esetén a helyiségben jogcím nélkül visszamaradó személy is kérheti a bérleti jogviszony elismerését.
(3) Ha a helyiség bérlője nem természetes személy, a jogutód kérheti a bérleti szerződés javára történő módosítását a jogutódlás tényének jogerős megállapítását követő 15 napon belül.
V.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése
29. § (1) A Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt, önkormányzat tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiséget az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletében foglaltak és az Ltv. rendelkezései szerint lehet értékesíteni.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség induló licitára az ingatlan forgalmi értéke.
30. § Az elidegenítésre kerülő önkormányzati helyiség forgalmi értékét a 17. §-ban foglaltak alapján kell meghatározni.
VI.
Vegyes rendelkezések
40. § (1) A hivatal kezeli a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek a nyilvántartáshoz szükséges adatait.
(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a hivatal saját nyilvántartásában szerepel.
(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni tilos, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – vizsgálathoz használható fel.
41. § (1) Ezen rendelet 2008. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyírtelek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2002. (II.14.) számú, valamint 30/2004. (XII.21.) Kt. számú rendelete.
Sorszám |
Cím |
Komfortfokozat |
Terület m2 |
1. |
Iskola u. 7. 1. em 1.ajtó |
összkomfort |
70 |
2. |
Iskola u. 7. 1. em. 2. ajtó |
összkomfort |
77 |
3. |
Iskola u. 7. 1. em. 3. ajtó |
összkomfort |
62 |
4. |
Iskola u. 7. 1. em. 4. ajtó |
összkomfort |
62 |
5. |
Iskola u. 7. földszint 3. ajtó |
összkomfort |
81 |
6. |
|||
7. |
Arany J. u. 40. |
összkomfort |
137 |
8. |
Petőfi S. u. 46. |
komfortos |
54 |
Sorszám |
Cím |
Funkció |
1. |
Iskola u. 553/12/A/6. hrsz. |
garázs |
2. |
Iskola u. 553/12/A/7. hrsz. |
garázs |
3. |
Iskola u. 553/12/A/8. hrsz. |
garázs |
4. |
Iskola u. 553/12/9. hrsz. |
garázs |
5. |
Arany J. u. 38. |
garázs |
6. |
Görögszállás 103. |
garázs |
7. |
Dózsa Gy. u. 0355/3. hrsz. |
barakk |
Módosította Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II.15.) önkormányzati rendelete
Módosította Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II.15.) önkormányzati rendelete
Módosította Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (VII.07.) önkormányzati rendelete
Kiegészítette Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (II.15.) önkormányzati rendelete
Módosította Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelete
Módosította Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2011. (XII.14.) önkormányzati rendelete