NYÍRTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni

szociális ellátásokról

(Egységes szerkezetben Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2016. (III.22.) önkormányzati rendeletével)

Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §-ának (2) bekezdése,valamint a 32.§-ának (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. § cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Eljárási rendelkezések

1. §

(1) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál  kell benyújtani.

(2) A kérelem nyomtatvány mellékleteként a kérelmező és családtagjaik az alábbiak benyújtására kötelesek:

a) adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozat, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolat,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozat,

c) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvény, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolat,

d) azon kérelmezők, akik gyógyászati segédeszköz árához kérnek támogatást, a segédeszköz árát előzetes költségigazolás,

e) munkanélküliek esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ által a regisztrált munkanélküli státuszról kiállított igazolás,

f) a rokkantsági ellátásban részesülők, vagy a súlyosan fogyatékos személyek jogosultságukat az ellátást megállapító határozat egyszerű másolata és a folyósítás tényét igazoló utolsó havi szelvény formájában.

2.§

A havi -, valamint a nem havi  rendszeres szociális ellátás kifizetése történhet a jogosult kérelme alapján házipénztárból, postai úton vagy átutalással lakossági  folyószámlára

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

Települési támogatás

3.§

(1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

 a) 6.000.Ft,ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,

b) 5.000.Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a és annak 200 %-a között van,

c) 4.000.Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a és annak 230 %-a között van.

d) 2.500.-Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-a és annak 250 %-a között van.

(9) A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.  A kérelmezőt a települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(10) A települési lakásfenntartási támogatást utólag, minden hónap 5.-éig kell folyósítani.

(11) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(12) A települési lakásfenntartási támogatás megállapításához

a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat,

c) lakbérhez vagy az albérleti díjhoz igényelt támogatás esetén a bérleti szerződés.

d) a lakás tulajdonjogát hitelt érdemlő igazolása.

(13) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(14) A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges azonosító adatokat.

(15) Ha a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást az Önkormányzat teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(16) A települési támogatásra jogosult személy a támogatás jogosultságának feltételeként köteles közvetlen lakókörnyezetének rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.

(17) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a települési lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást, nem lakás céljára szolgáló helyiséget: (a továbbiakban: lakás)

a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

c) a lakáshoz tartozó udvart rendszeresen gondozza, a kertet műveli, gyomtalanítja,

(18) Amennyiben megállapításra kerül a lakókörnyezet rendezetlensége, a Szociális Iroda 5 napos határidővel felszólítja az ügyfelet a lakókörnyezete rendbetételére. A határidő eredménytelen eltelte után a támogatásra való további jogosultság megszűnik.  ​

Rendkívüli települési támogatás

4.§

(1) A polgármester – átruházott hatáskörben eljárva- alkalmanként- legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-ának erejéig terjedő összegű rendkívüli települési támogatást állapít meg

1. a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át;

2. ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül,

3. ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítése érdekében,

4. egyik, vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig,

5. alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt

(2) A polgármester – átruházott hatáskörben - temetési költségekre tekintettel rendkívüli települési támogatást állapít meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál.

 A helyben szokásos temetés legkisebb összege: 200.000.-Ft.

(4)  A rendkívüli települési támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében elsősorban természetbeni támogatásként állapítható meg.

(5) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzethez vezető körülmények megszüntetése érdekében /pl.: haláleset, elemi csapás, bűncselekmény okozta a megélhetést veszélyeztető kár/ az összes körülményekhez igazodó mértékű rendkívüli települési támogatást nyújthat a szociális rászorultság vizsgálata nélkül.  

 (6) A megállapított rendkívüli települési támogatás kifizetése történhet a Polgármesteri Hivatal házipénztárában készpénzben, vagy postai utalás formájában.

5.§

Méltányos gyógyszertámogatás

1.  Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.

2.  Gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

1. családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és krónikus, hosszantartó betegségre tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25 %-át,
2. egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és krónikus, hosszantartó betegségre tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25 %-át.

3. Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban részesül vagy arra jogosult, de nem kérte annak megállapítását.

4. A gyógyszertámogatás havi rendszerességgel a kérelem benyújtása hónapjától 1 évi időtartamra állapítható meg, a támogatás eseti összege maximum 10.000.-Ft lehet.

5. Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül, a szükséges gyógyszereket, azok havi adagját, a gyógykezelés időtartamát is feltüntető háziorvosi vagy szakorvos igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.

6. A méltányos gyógyszertámogatás iránti kérelem ügyében a polgármester dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

6.§

Köztemetés

1.  Köztemetésként csak a helyben szokásos, legolcsóbb temetés rendelhető el.

IV. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

8. §

(1) A képviselő- testület a szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(2) A kerekasztal tagjai:

a) Nyírtelek Város Polgármestere vagy az általa megbízott személy 

b) Nyírtelek Város Jegyzője vagy az általa megbízott személy 

c) Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetője vagy az általa megbízott személy

d) Nyírtelek Város Polgármesteri Hivatalának 1 szociális ügyintézője

e) Nyírteleki Általános Iskola intézményvezetője vagy az általa megbízott személy

f) Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke

g) helyi önkormányzati fenntartású nevelési intézmény gyermekvédelmi felelőse

h) Nyírteleki Civil Koordinációs és Szociális Szolgáltató Egyesület képviselője

i) Filadelfia Alapítvány képviselője

(3) A  Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik.

(4) A  Kerekasztal tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga alakítja ki.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

9. §

(1) E rendelet 2015. március 01.- napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő -Testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 25/2012.(XII.15.) rendelete és az azt módosító 11/2013.(XII.23.) rendelete hatályát veszti.

        Szekeres  József                                                                          Dr. Bartovics Norbert                              

          polgármester                                                                                              jegyző

A rendelete kihirdettem: 2015. február 27.

Dr. Bartovics Norbert

jegyző