Nyírtelek város önkormányzat képviselő testületének 5/2015 (II.27..) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Hatályos: 2016. 03. 23- 2021. 09. 28

Nyírtelek város önkormányzat képviselő testületének 5/2015 (II.27..) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

(Egységes szerkezetben Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2016. (III.22.) önkormányzati rendeletével)

Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §-ának (2) bekezdése,valamint a 32. §-ának (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. § cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Eljárási rendelkezések

1. § (1) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájánál kell benyújtani.

(2) A kérelem nyomtatvány mellékleteként a kérelmező és családtagjaik az alábbiak benyújtására kötelesek:

  • a) adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozat, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolat,
  • b) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozat,
  • c) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvény, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolat,
  • d) azon kérelmezők, akik gyógyászati segédeszköz árához kérnek támogatást, a segédeszköz árát előzetes költségigazolás,
  • e) munkanélküliek esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ által a regisztrált munkanélküli státuszról kiállított igazolás,
  • f) a rokkantsági ellátásban részesülők, vagy a súlyosan fogyatékos személyek jogosultságukat az ellátást megállapító határozat egyszerű másolata és a folyósítás tényét igazoló utolsó havi szelvény formájában.

2. § A havi -, valamint a nem havi rendszeres szociális ellátás kifizetése történhet a jogosult kérelme alapján házipénztárból, postai úton vagy átutalással lakossági folyószámlára

Pénzbeli ellátások

[1]Települési támogatás

3. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

  • a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
  • b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
  • c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
  • d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
  • e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

  • a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  • b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

  • a) 6.000.Ft,ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,
  • b) 5.000.Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a és annak 200 %-a között van,
  • c) 4.000.Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a és annak 230 %-a között van.
  • d) 2.500.-Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-a és annak 250 %-a között van.

(9) A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt a települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(10) A települési lakásfenntartási támogatást utólag, minden hónap 5.-éig kell folyósítani.

(11) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(12) A települési lakásfenntartási támogatás megállapításához

  • a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
  • b) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat,
  • c) lakbérhez vagy az albérleti díjhoz igényelt támogatás esetén a bérleti szerződés.
  • d) a lakás tulajdonjogát hitelt érdemlő igazolása.

(13) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(14) A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges azonosító adatokat.

(15) Ha a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást az Önkormányzat teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(16) A települési támogatásra jogosult személy a támogatás jogosultságának feltételeként köteles közvetlen lakókörnyezetének rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni.

(17) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a települési lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást, nem lakás céljára szolgáló helyiséget: (a továbbiakban: lakás)

  • a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,
  • c) a lakáshoz tartozó udvart rendszeresen gondozza, a kertet műveli, gyomtalanítja,

(18) Amennyiben megállapításra kerül a lakókörnyezet rendezetlensége, a Szociális Iroda 5 napos határidővel felszólítja az ügyfelet a lakókörnyezete rendbetételére. A határidő eredménytelen eltelte után a támogatásra való további jogosultság megszűnik.

Rendkívüli települési támogatás

4. § (1) A polgármester – átruházott hatáskörben eljárva- alkalmanként- legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-ának erejéig terjedő összegű rendkívüli települési támogatást állapít meg

a. a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át;

b. ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül,

c. ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítése érdekében,

d. egyik, vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig,

e. alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt

(2) A polgármester – átruházott hatáskörben - temetési költségekre tekintettel rendkívüli települési támogatást állapít meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál.

A helyben szokásos temetés legkisebb összege: 200.000.-Ft.

(4) A rendkívüli települési támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében elsősorban természetbeni támogatásként állapítható meg.

(5) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzethez vezető körülmények megszüntetése érdekében /pl.: haláleset, elemi csapás, bűncselekmény okozta a megélhetést veszélyeztető kár/ az összes körülményekhez igazodó mértékű rendkívüli települési támogatást nyújthat a szociális rászorultság vizsgálata nélkül.

(6) A megállapított rendkívüli települési támogatás kifizetése történhet a Polgármesteri Hivatal házipénztárában készpénzben, vagy postai utalás formájában.

5. §

Méltányos gyógyszertámogatás

1. Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.

2. Gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a. családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és krónikus, hosszantartó betegségre tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25 %-át,

b. egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és krónikus, hosszantartó betegségre tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25 %-át.

3. Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban részesül vagy arra jogosult, de nem kérte annak megállapítását.

4. A gyógyszertámogatás havi rendszerességgel a kérelem benyújtása hónapjától 1 évi időtartamra állapítható meg, a támogatás eseti összege maximum 10.000.-Ft lehet.

5. Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül, a szükséges gyógyszereket, azok havi adagját, a gyógykezelés időtartamát is feltüntető háziorvosi vagy szakorvos igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.

6. A méltányos gyógyszertámogatás iránti kérelem ügyében a polgármester dönt.

Természetben nyújtott szociális ellátások

6. §

Köztemetés

1. Köztemetésként csak a helyben szokásos, legolcsóbb temetés rendelhető el.

IV. FEJEZET Szociálpolitikai Kerekasztal

8. § (1) A képviselő- testület a szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(2) A kerekasztal tagjai:

  • a) Nyírtelek Város Polgármestere vagy az általa megbízott személy
  • b) Nyírtelek Város Jegyzője vagy az általa megbízott személy
  • c) Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetője vagy az általa megbízott személy
  • d) Nyírtelek Város Polgármesteri Hivatalának 1 szociális ügyintézője
  • e) Nyírteleki Általános Iskola intézményvezetője vagy az általa megbízott személy
  • f) Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke
  • g) helyi önkormányzati fenntartású nevelési intézmény gyermekvédelmi felelőse
  • h) Nyírteleki Civil Koordinációs és Szociális Szolgáltató Egyesület képviselője
  • i) Filadelfia Alapítvány képviselője

(3) A Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik.

(4) A Kerekasztal tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga alakítja ki.

V. FEJEZET Záró rendelkezések

9. § (1) E rendelet 2015. március 01.- napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő -Testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 25/2012.(XII.15.) rendelete és az azt módosító 11/2013.(XII.23.) rendelete hatályát veszti.