NYÍRTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

 KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2019. (VII.26.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról

Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§(1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/2012. (XI.8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről szóló Kormányrendelet 29. § a) pontjában és a partnerségi egyeztetésben meghatározottak szerint, továbbá, a 314/2012. (XI.8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről szóló Kormányrendelet 28. §- ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

• Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában
• Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában
• Nemzeti Park Igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában
• Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában
• Területi vízügyi hatóság a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában
• Országos vízügyi főigazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában
• Területi vízügyi igazgatási szervnek a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában
• Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában
• Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában
• Budapesti Fővárosi Kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában
• Közlekedésért felelős miniszternek a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában
• Légiközlekedési hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A14. a) pontjában
• Katonai légügyi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A 14. b) pontjában
• Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában
• Kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A16. pontjában
• Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában
• Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában
• Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala a 9. melléklet táblázatának A19. pontjába
• Honvédelemért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában
• Megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában
• Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A23. pontjában
• Országos Atomenergia Hivatal a 9. melléklet táblázatának A24. pontjában
• Budapesti Főváros Kormányhivatala a 9. melléklet táblázatának A25. pontjában biztosított jogkörben
• külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek,

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Módosító rendelkezések

1.§ Nyírtelek Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 08/2011 (III. 29.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) a 3.§. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő lép:

„3.§ (2) b) Beépítésre nem szánt területek:

2.§ A Rendelet 22.§ (4) bekezdés helyébe a következő kerül:

 „22.§ (4) Az építési övezetben a 20.§ (2) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a kialakított építési telek területe legalább 5000m² és külterületen helyezkedik el.”

3.§ A Rendelet 30.§. kiegészítésre kerül (6)-(8) bekezdésekkel:

 „30.§ (6) A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig, kivéve ipari gazdasági építési övezet esetén.

(7) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.

(8) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell elsődlegesen helyet biztosítani.”

4.§ A Rendelet 33.§ helyébe a következő kerül:

„Mezőgazdasági területek előírásai

33.§ (1) Általános mezőgazdasági területek (Má)

1. Az övezetben a növénytermesztés, az állattartás és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei valamint a tevékenységhez szükséges gépek elhelyezésére, kiszolgálására, karbantartására szolgáló épületek helyezhetőek el. Az övezetbe, ha a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el. Az övezetben birtokközpont kialakítható. Nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.
2. Az övezetben saját mezőgazdasági termék feldolgozó, tároló, árusító rendeltetésű épületet, építményt elhelyezni lehet.
3. Épületeket elhelyezni a legalább 6.000 m² nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 9,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
4. Különálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 300m² alapterülettel építhető be, maximum 6,0 m építménymagasságú épülettel. Gazdasági épület hiányában lakóépület önállóan nem létesíthető.
5. A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott telekrészen belül kell elhelyezni.
6. A szabályozási tervlapokon alkalmazott Má/sz (Szántó), Má/sz1 (Kistelkes szántó) Má/sz2 (Nagytelkes szántó), Má/gy (Gyep, rét, legelő), Má/n (Nádas), Má/gyü (Gyümölcsös) övezeti jelölések, Általános mezőgazdasági területek (Má) övezeteként értelmezendőek.

(2) Kertes mezőgazdasági területek (Mk)

1. Az övezetben a volt zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.
2. Az övezet területén a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:

27. a 720 m² –t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
28. A 720-1500 m² között területnagyságú és legalább 12 m szélességű telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.
29. Az 1500 m²-t meghaladó területű és legalább 12 m szélességű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.
30. Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.

3. A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, és a beépített terület a 400 m²-t.
4. Az épületeket a telken, az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, az övezetben kialakult építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteres távolságra, 10 m-es előkerttel.
5. Újonnan legfeljebb 6,0 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el.
6. Az övezetben lakóépület és birtokközpont nem alakítható ki.
7. A szabályozási tervlapokon alkalmazott Mk/k (Kertgazdasági terület) övezeti jelölés, Kertes mezőgazdasági területek (Mk) övezeteként értelmezendőek.

(3) Birtokközpont kialakításának feltételei:

1. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
2. A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.
3. Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági rendeltetés nélkül lakóépület önmagában nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek bruttó alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek bruttó összes alapterületét, sem pedig a lakásonkénti bruttó 300 m²-t.
4. Birtokközpont területén szabadon álló épület elhelyezés megengedett, legalább 10,0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert figyelembe vételével. A megengedett építménymagasság 9,0 m, lakóépület esetén 6,0 méter. A birtokközpont területét – amennyiben természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.”

II. Záró rendelkezések

5.§ (1) Ez a Rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a következő napon hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a:

a) 30.§ (5) bekezdés,

b) 33/A.§,

c) 33/B.§,

d) 33/c.§.

            Szekeres József                                                           dr. Bartovics Norbert

 polgármester                                                                           jegyző

A rendeletet kihirdettem: 2019. július hó 26. napján.

 dr. Bartovics Norbert

  jegyző