Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete
a zöldfelületek létesítéséről, kezeléséről és védelméről
Hatályos: 2026. 02. 20Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete
a zöldfelületek létesítéséről, kezeléséről és védelméről
[1] A zöldfelületek védelme napjainkban egyre fontosabb szerephez jut, mivel nem csupán díszek a városban, hanem valódi, mérhető hasznot hozó rendszerek, amelyek nélkül nem lehet fenntartható és élhető a városi élet. Legyen szó levegőtisztításról, hűtésről, csapadékvíz kezeléséről vagy az egészségünkről – a természet közelsége mindannyiunk számára előnyöket kínál.
[2] Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés d) pontjában valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabolcs – Szatmár - Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Nyírtelek Város területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek elősegítik a zöldfelület, valamint az épített környezet harmonikus kapcsolatának kialakítását, az élőlények és a környezeti elemek védelmét, a települési környezettel történő gazdálkodás formáit.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nyírtelek Város közigazgatási területén található
a) közterületek közül a közterületi zöldfelületekre – így különösen: közterületi parkokra, közterekre, sétányokra, játszóterekre, edzőpályákra, utak közlekedésre nem használt területére és padkájára, véderdőkre, ezek berendezéseire és építményeire, köztárgyaikra –, valamint az árkokra és azok csapadékvíz-elvezetést szolgáló elemeire, kivéve az önkormányzati beruházással érintett zöldfelületeket.
b) közterületi zöldfelületnek nem minősülő – beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek –, természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában álló ingatlanok zöldfelületére.
(2) Jelen rendelet személyi hatálya kiterjed
a) a közterületi zöldfelületeket használó természetes és jogi személyekre,
b) a közterületi zöldfelületek tulajdonosára, kezelőjére, valamint
c) a város területén található ingatlanok tulajdonosaira, üzemeltetőire, használóira (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos).
(3) Jelen rendelet a hatályba lépését követően tanúsított magatartásokra és mulasztásokra alkalmazandó.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) közterületi zöldfelület: eltérő rendelkezés hiányában minden olyan önkormányzati tulajdonú, korlátozás nélkül használható terület, amelyen zöldfelület, annak elemei, építményei találhatóak. Közterületi zöldfelületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatba átadott, zöldfelületi adottsággal vagy elemmel bíró területek is.
b) közterülettel szomszédos ingatlan határa: a közterületnek azon része amelyen az ingatlan ingatlannyílvántartási határai találkoznak a közterület határaival
c) Zöldfelület: minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület-felhasználási egységén belül és milyen tulajdonú telken (közterületen vagy magántelken) helyezkedik el. A beépítés vagy annak telekhatára és az útburkolat közé eső valamennyi burkolattal el nem látott, vagy közlekedési és csapadékvíz elvezetési funkcióra ki nem jelölt területet zöldfelületnek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a terület növényzettel, és milyen növényzettel fedett-e vagy sem.
d) Zöldfelületi elem: zöldfelületen található növények, berendezési tárgyak – különösen játszótéri eszköz, sportszer, pad, hulladékgyűjtő edény, kerékpártároló, virágláda – összefoglaló megnevezése.
e) Zöldfelületi építmény: támfal, lépcső, medence, szökőkút, kút, öntöző berendezés, tájékoztató tábla, pavilon, szobor, emlékmű, forgalomterelő poller.
4. Eljárási szabályok
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági ügyekben átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
(2) Ezen rendeletben foglalt előírások betartását helyszíni szemlék keretében a Nyírteleki Polgármesteri Hivatal jegyző által megbízott ügyintézője ellenőrzi.
5. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatósági engedély iránti, valamint az elsőfokú határozat elleni fellebbezési kérelmeket a Nyírteleki Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott hatósági eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (továbbiakban: Ákr.) foglaltak az irányadók.
6. § (1) A közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást tanúsít és közigazgatási szabályszegést követ el az aki megszegi jelen rendeletben foglaltakat.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsítóval szemben közigazgatási bírság szabható ki, melynek összege természetes személyek esetén ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kettőszázötvenezer forint.
5. Zöldfelületek létesítése
7. § (1) Közterületen zöldfelületet – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az Önkormányzat létesíthet.
(2) Közterületi zöldfelületen beavatkozási munkálatokat folytatni, zöldfelületi elemet, zöldfelületi építményt elhelyezni, ültetni csak az Önkormányzat engedélye vagy rendelkezése alapján az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a levegőben és a talajban lévő közművek, az utak védelmét is figyelembe véve lehet.
(3) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa az Önkormányzat engedélyével az ingatlana körüli közterületi zöldfelületek megjelenési formáját, zöldfelületi arányait, zöldfelületi mutatóit megváltoztathatja, a korábbitól eltérően kialakíthatja. Ezen engedélyköteles tevékenység során a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának be kell tartania e rendelet előírásait, valamint a Nyírtelek Város helyi építési szabályairól szóló önkormányzati rendeleteben és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat.
8. § (1) A közterülettel szomszédos ingatlan körüli közterületi zöldfelületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatásához, a korábbitól eltérő kialakításához az ingatlan tulajdonosa köteles az Önkormányzat engedélyét kérni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell a tervezett változtatásokról készült 1:50 arányú helyszínrajzot - a tervezett gépjárműbehajtók tekintetében jelen rendelet 4. mellékletében található típustervek is alkalmazhatók - , feltüntetve a környező tereptárgyakat (csapadékvíz elvezető csatorna, növényzet, közművek nyomvonala, szolgáltatók oszlopai, járda, stb.) és azok telekhatártól és a közterületi zöldfelületet szegélyező úttesttől mért távolságát, az alábbi tartalommal:
a) magassági és lejtésviszonyok feltüntetése, a megváltoztatni tervezett közterületi zöldfelület lejtésviszonyaival együtt,
b) a meglévő és a tervezett növényzet (fák, cserjék, gyepfelület) elhelyezkedését, fajtáját, darabszámát, valamint az esetlegesen tervezett burkolatokat, utcabútorokat (a telepítendő fák fajtáit jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza),
c) a vízelvezetés módjának, helyének feltüntetése,
d) a kérelmező és a helyszínrajz készítőjének aláírása a helyszínrajzon.
(3) A közterületi zöldfelület megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatására, a korábbitól eltérő kialakítására vonatkozó engedélyben ki kell kötni:
a) az érintett ingatlan előtti közterületen fenntartandó közterületi zöldfelület nagyságát (m2), és
b) a közterületi zöldfelület megváltoztatásának, kialakításának módját.
(4) Az érintett ingatlan előtti közterületen fenntartandó közterületi zöldfelület nagyságát az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) a fenntartandó közterületi zöldfelület nagysága nem saroktelek esetében nem lehet kevesebb az érintett ingatlan előtti teljes közterület nagyságának 30%-nál,
b) a fenntartandó közterületi zöldfelület nagysága saroktelek esetében nem lehet kevesebb az érintett ingatlan előtti teljes közterület nagyságának 50%-nál,
c) a közterületi zöldfelületbe a gyeprács burkolat (pl. beton gyephézagos térkő, beton-, vagy műanyag gyeprács) még akkor sem számítható be, ha vízáteresztő képességgel bír.
(5) A közterületi zöldfelület megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatásának, a korábbitól eltérő kialakításának módját az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) a közterületi zöldfelület (4) bekezdés alapján meghatározott területén kizárólag pázsit, gyep vagy talajtakaró növényzet telepíthető, illetve gyepszerűen nyírt, természetesen növő gyom tartható meg,
b) a közterületi zöldfelületen a talaj takarása kizárólag zúzott kővel, osztályozott kaviccsal, vagy mulccsal történhet, melyek vízáteresztő képességgel bírnak, ezáltal nem teszik tönkre az eltakart talajt.
c) a közterületi zöldfelület megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatására, a korábbitól eltérő kialakítására, eltakarására kizárólag az érintett utcában kialakult összképhez (pl. takarás anyagának, színének megválasztása) igazodóan kerülhet sor,
d) tilos a fenntartandó közterületi zöldfelületet szilárd burkolattal (pl. beton, térkő, járdalap, hézagos beton térkő, beton vagy műanyag gyeprács) ellátni,
e) a közterületi zöldfelület útpadkára eső részének feltöltésére az útszegéllyel egy szintben, max. a burkolt úttól, vagy az út területének szegélytől mért 1,00 m szélességig kerülhet sor.
(6) A közterületi zöldfelület megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak engedély nélküli megváltoztatására, a korábbitól eltérő kialakítására, vagy a vonatkozó engedélyben foglalt előírások megszegése esetében az eljáró hatóság megfelelő határidő kitűzésével, az engedélyest kötelezi az engedélyben foglaltak betartására. Amennyiben az engedélyes a határidőben a kötelezésnek nem tesz eleget, úgy az Önkormányzat jogosult az engedélyes költségére a közterületi zöldfelület megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatását, a korábbitól eltérő kialakítását elvégezni, vagy annak eredeti állapotát visszaállítani.
6. Zöldfelületek fenntartása
9. § (1) A közterületi zöldfelületek fenntartásáról az Önkormányzat e rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik.
(2) A közterületi zöldfelület tulajdonosa – a (3)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – köteles gondoskodni:
a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolásáról, védelméről és helyreállításáról,
b) a növényzet szakszerű növényvédelméről,
c) a növényzet pótlásáról, a lágyszárú növényzet időszakos cseréjéről,
d) a közterületi parkok és sétányok, játszóterek, edzőpályák, zöldfelületi építmények, zöldfelületi elemek, berendezések és felszerelések balesetmentes, üzemképes állapotban tartásáról, javításáról, fejlesztéséről,
e) a közterületek, közterületi parkok és sétányok tisztán tartásáról, hó- és síkosságmentesítéséről a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával.
(3) A forgalomtechnikai eszközök (közúti jelzőtáblák, egyéb közúti jelzések) láthatóságának biztosítása az Önkormányzat kötelezettsége. Az útkereszteződések beláthatóságát (szabadon tartandó látómező) a vonatkozó érvényes útügyi előírásoknak megfelelően a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának a kötelessége biztosítani.
(4) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:
a) az ingatlana előtti zöldfelület kezeléséről. Amennyiben az úttest és a közterülettel szomszédos ingatlan határa között kiépített kerékpárút található, úgy a kerékpárút, valamint a kerékpárút és az úttest közti zöldsáv gondozása, tisztán tartása az Önkormányzat kötelezettsége;
b) a közterülettel szomszédos ingatlanról és a határos zöldfelületről a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és cserjék szakszerű nyeséséről, vágásáról úgy, hogy azok a gyalogos és közúti forgalmat ne veszélyeztessék, a beláthatóságot biztosítsák az alábbiak szerint:
ba) a burkolt járda függőleges vetületébe növényzet 2,3 m-en belül nem nyúlhat, és
bb) a burkolt út szélétől mért 1,00 m-es sáv függőleges vetületébe növényzet 3,50 m-en belül nem nyúlhat.
(5) Fakivágás, gallyazás – szükséghelyzet, vagy a fa kiszáradásának, és az Önkormányzat által végzett zöld gallyazás, nyesés kivételével – csak a vegetációs időszakon kívüli nyugalmi időszakban, lombtalan állapotban történhet.
(6) A közterületi zöldfelületen lévő fák gallyazását úgy kell elvégezni, hogy a villamosművek, valamint a termelői, magán-és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013.(I.22.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott biztonsági övezet határát a fák ágai ne érjék el.
(7) A fás szárú növények telepítési távolságát jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. A közterületi zöldfelületek védelme
10. § (1) A közhasználatú területen lévő fás szárú növények telepítésének, fenntartásának, kezelésének, kivágásának és pótlásának szabályait a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről fás szárú növények védelméről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza.
(2) Közút mellett lévő fás szárú növények telepítésének, kivágásának szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza.
(3) A zöldfelületi és a fa egyedi értékének számítását e rendelet 2. melléklete tartalmazza. Közhasználatú, illetve magánterületen végzett, e rendelet szabályaiba ütköző telepítés esetén a jegyző felhívja az ültetést végzőt a növény saját költségén, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésére.
(4) A kérelmező köteles a fakivágást saját felelősségére és költségén elvégezni vagy elvégeztetni.
(5) Aki jogszabály vagy hatósági határozat alapján fapótlásra kötelezhető, e kötelezettségének a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén úgy is eleget tehet, hogy a jegyző által a város közigazgatási határán belül kijelölt helyre vagy helyekre ültet a kivágott fa össztörzskörméretének megfelelő mértékben, vagy a pótlásra kötelezett a fa értékét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizeti.
(6) Engedély nélküli fakivágás esetén az elkövető köteles a fa egyedi érték másfélszeresének megfelelő összeget megfizetni vagy a kivágott fa össztörzskörméret másfélszeresének megfelelő mértékű fát a jegyző által előírt helyre vagy helyekre elültetni.
(7) Gyümölcsfa kivágása esetén a fapótlás mértéke a kivágott fa darabszámának megfelelő legyen.
(8) A kivágott fa földben visszamaradt részeit a kérelmezőnek el kell távolítania és a területet rendeznie kell, a környező talajszint megváltoztatása nélkül.
8. Közterületi zöldfelület megszüntetése
11. § Közterületi zöldfelület megszüntetéséhez vagy beépítéséhez (különösen: útcsatlakozás, kapubehajtó, gépjármű-várakozóhely létesítéséhez) tulajdonosi hozzájárulás szükséges. A tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda részére szükséges benyújtani. A tulajdonosi hozzájárulás megadásáig a zöldfelület nem szüntethető meg.
12. § Zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetén a jogosult az ott található növényzet védelméről köteles gondoskodni.
9. Zöldfelületek átépítése, felújítása, helyreállítása
13. § A közterületi zöldfelületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatásához, a korábbitól eltérő kialakításához – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester ad ki hozzájárulást.
14. § (1) Aki a közterületi zöldfelület állapotát bármely tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, abban kárt okoz, köteles a közterületi zöldfelületet a tevékenység befejezését követő 30 napon belül a szükséges mértékben, legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig pedig az eredeti vagy emelt szintű állapotnak megfelelően helyreállítani.
(2) A helyreállítást az annak befejezését követő 8 napon belül a tulajdonos részére írásban kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét a kezelővel együttesen, 15 napon belül ellenőrzi. Nem megfelelő helyreállítás esetében a tulajdonos – a szemle lefolytatásától számított 15 napon belül – előírja a helyreállítás kijavítását, vagy a kötelezett költségére elvégezteti azt.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató saját erőből nem képes a helyreállítást elvégezni, úgy a munkával mást kell megbíznia, aki a munka szakszerű és jogszerű elvégzésére képes. Az e tárgyban megkötött szerződést a bejelentéssel együtt be kell nyújtani.
(4) Amennyiben a helyreállítás önerőből történik, úgy a bejelentéshez erre vonatkozó írásbeli kötelezettségvállaló nyilatkozatot is be kell csatolni.
15. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti szükséghelyzetben a közterületi zöldfelületben okozott kárt 48 órán belül, amennyiben a bejelentésnek objektív akadálya van, úgy ennek megszűnését követően haladéktalanul be kell jelenteni a tulajdonos és a kezelő részére. A terület helyreállítása vonatkozásában az Ör.-ben foglaltak szerint kell eljárni.
16. § (1) Közterületi zöldfelületen lévő fák, cserjék építkezésből adódó gyökér-, törzs vagy lombkorona-károsodásának mértéke alapján a tulajdonosi hozzájárulásban kártalanítási vagy helyreállítási kötelezettség írható elő.
(2) Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az engedélyezett munkák során sérült, úgy az építtető a növényzet pótlását, vagy helyreállítását – a Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda szakfeladatot ellátó munkatársával egyeztetett módon, az általa megadott határidőben – saját költségén köteles elvégezni vagy elvégeztetni. Ha a pótlásra vagy helyreállításra nincs lehetőség, úgy az építtető a sérült növényzet zöldfelületi értékének tízszeresét köteles az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni.
10. Zöldfelületek fejlesztése, közterületi növénytelepítések
17. § (1) A közterületi zöldfelületeken ültetendő fás szárú növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában a 3. mellékletében javasolt növényeket kell alkalmazni. Egyedi szempontok felmerülése esetén a polgármester ettől a tulajdonosi hozzájárulásában eltérhet.
(2) Bármely közterületi zöldfelületre kiültetett fa és cserje az Önkormányzat tulajdonába kerül.
(3) Lakosság által közterületi zöldfelületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat a hozzájárulás megadására irányuló eljárás során figyelembe kell venni:
a) elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető, föld alatti közművekre fa nem telepíthető,
b) meglévő fasorba idegen faj-fajta betelepítése – a talajtakaró növényzet és a fű kivételével – csak a tulajdonos jóváhagyásával történhet,
c) meglévő utcai fasor nyomvonala kialakultnak tekintendő, függetlenül a fahiányok számától. Új fát ültetni csak a kialakult nyomvonalba szabad. Ettől történő eltérés csak a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
d) az útkereszteződések beláthatóságát, a közlekedést előreláthatóan zavaró lombozatú fa, cserje nem telepíthető,
e) a közúti űrszelvény – beleértve a kerékpárúti űrszelvényt is – beláthatóságának biztosítását, gépjárművek biztonságos kihajtását, a csomópontok beláthatóságát, a közúti jelzések és úttartozékok láthatóságát. A telepített növényzet lombos állapotában nem zavarhatja a látótávolságot vagy a közúti jelzések láthatóságát,
(4) Közterületi zöldfelületre haszonnövényt ültetni tilos.
(5) Lakosság által közterületi zöldfelületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a kezelő ellenőrizheti.
(6) Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, a jegyző felhívja annak figyelmét a helytelen ültetésre, és felszólítja a saját költségén, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre.
(7) Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a tulajdonos vagy felhatalmazása alapján a kezelő minden további intézkedés nélkül átültetheti.
11. Hulladékok kezelése, komposztálása
18. § A rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületek használata, fenntartása, védelme és helyreállítása eredményeként keletkező, biológiailag lebomló hulladékok kezelése, komposztálása során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, illetve a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályairól szóló 559/2023 (XII.14.) Korm. rendelet szerint kell eljárni.
12. A csapadékvíz elvezetése
19. § (1) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója az ingatlana előtti árokszakaszt (csapadékvíz-elvezető létesítményt), a járműbehajtók átereszét, csőfejeket, víznyelő rácsokat, a folyókákat és a kiépített útpadkát köteles szükség szerint rendszeresen, tisztítani, és folyamatosan gyomtalanítani, gondozni, a vadhajtások eltávolításáról gondoskodni, ezáltal a működőképességét folyamatosan fenntartani.
(2) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának, vagy üzemeltetőjének, használójának mind az úttest, mind pedig a közterületi zöldfelület felől biztosítania kell a csapadékvíznek a csapadékvíz-elvezető árokba vagy zárt csapadékvíz-elvezető csatornába történő szabad lefolyását, el kell távolítania a lefolyást akadályozó tárgyakat, anyagokat.
(3) A város azon közterületein, ahol nincs zárt csapadékvíz-elvezető csatorna ott a meglévő csapadékvíz-elvezető árok betömedékelése tilos.
(4) A zárt csapadékvíz-elvezetők, az úttest alatti átereszek, közforgalmú hidak alatti mederszakaszok, az iszapfogók rendszeres tisztításáról a kezelőn keresztül az Önkormányzat köteles gondoskodni. A nyílt árkok szükség és igény szerinti szintezését (bemérését) kezelő az ingatlan tulajdonos, használó kérésére elvégzi.
(5) A csapadékvizet saját telken kell kezelni.
13. A járdák tisztántartása
20. § (1) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója köteles az ingatlannal határos közterületi járdát teljes szélességében és a kiépített útpadkát a hulladékoktól, gyomtól, portól, sártól, szennyező anyagoktól folyamatosan megtisztítani. A sarokingatlan, vagy minden oldalról közterülettel határolt ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója az ingatlannal határos minden járdaszakasz tisztántartására köteles.
(2) A közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, használója köteles megtisztítani az ingatlanával határos közterületi járdák melletti folyókákat, víznyelő rácsokat a lefolyást akadályozó gyomoktól, tárgyaktól, anyagoktól.
(3) Amennyiben az időjárás szükségessé teszi, a közterülettel szomszédos ingatlan tulajdonosának vagy üzemeltetőjének, használójának gondoskodnia kell a járda hótól való letisztításáról, és – jegesedés esetén – csúszásmentesítéséről.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt csúszásmentesítéshez elsősorban homok, kőpor, fűrészpor, finom kőzúzalék használható. Erre a célra visszamaradó, darabos, durva anyag nem alkalmazható. Síkosságmentesítés céljából calcium-klorid, zeolitos kálisó alkalmazható.
14. Ingatlanok tisztántartása
21. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról és karbantartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni.
(2) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával és karbantartásával kapcsolatos feladatai:
a) az ingatlan folyamatos gyommentesítése, az ingatlanon növő fű folyamatos kaszálása,
b) az ingatlan rovar- és rágcsáló mentesítése,
c) az ingatlanról az úttest vagy járdaterébe kinyúló ágak, bokrok nyesése és a nyesedék elszállítása.
15. Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2026. február 20-án lép hatályba.
1. melléklet a 4/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat:
1.1. 1 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények (cserje, bokor, sövény) 1 m
1.2. 2 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények (cserje, bokor, sövény, díszfa, szőlő) 1.5 m
1.3. 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb fás szárú növény 2 m
1.4. 5 m-nél magasabbra nem növő, kis koronájú gyümölcs-és egyéb fa 3 m
1.5. 5 m-nél magasabbra növő gyümölcs-és egyéb fa 5 m
1.6. Erdei fafajok 6 m
4. melléklet a 4/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Gépjárműbehajtó típustervek
