Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében biztosított véleményezési jogkörében illetékes Pénzügyi Bizottság és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tiszadob Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4456 Tiszadob, Andrássy u. 37.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4456 Tiszadob, Andrássy u. 37.

(3) A Képviselő-testület szervei:

a) Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);

b) Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság);

c) Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);

d) Tiszadobi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal);

e) Tiszadobi Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző);

f) Alsó-Szabolcsi Viziközmű Beruházási Társulás (Székhelye:  4461 Nyírtelek, Petőfi Sándor utca 28.);

g) Tiszadob és Tiszadada Ivóvízminőség-javító Társulás (Székhelye:  4456 Tiszadob, Andrássy utca 37.);

h) Tiszadobi Családsegítő és Gyermekjóléti Térségi Intézményfenntartó Társulás (Székhelye:  4450 Tiszalök, Kossuth utca 67.);

i) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.);

j) Tiszalök – Tiszaeszlár – Tiszadob – Tiszadada Orvosi Ügyeleti Társulás (Székhelye: 4456 Tiszadob, Andrássy utca 37.).

(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Tiszadob Nagyközség Önkormányzata elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete elnevezését, székhelyét.

(6) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Tiszadob Nagyközség Polgármestere elnevezését, székhelyét.

(7) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét.

(8) A Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal elnevezést, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

(9) A Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Tiszadobi Nagyközség Jegyzője elnevezést, székhelyét.

2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei

2. § Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, melynek leírását az 1. számú melléklet tartalmazza. A jelképek használatát a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. § Az Önkormányzat ünnepei: a Falunapok

4. § Az Önkormányzat rendezvényei: a polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módón megünnepelhesse

3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek

5. § Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tiszadob.hu

4. Az Önkormányzat által alapított elismerések

6. § Az Önkormányzat által alapított kitüntető címek: Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb elismeréseket, díjakra vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

5. Az önkormányzat feladatai és azok ellátásában résztvevők, átruházott hatáskörök

7. §

(1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottságra átruházott hatásköreit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköreit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület a Jegyzőre átruházott hatásköreit az 5. számú melléklet tartalmazza.

8. §

(1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha

a) a hatáskör jogszabályi előírások változása miatt a visszavonás indokolttá válik,

b) a hatáskör gyakorlásához szükséges források költségvetési fedezete nem áll rendelkezésre,

(3) A hatáskör egyedi esetben, de akár általánosan is, indokolás nélkül is visszavonható.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.

(5) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

6. A Képviselő-testület összehívása, vezetése

9. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb települési képviselő hívja össze és  vezeti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályozatásnak minősül a szabadság kivételével 10 nap időtartamot  meghaladó távollét.

10. §

(1) A Képviselő-testület évente legalább hét ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében (4456 Tiszadob, Andrássy u. 37.) tartja.

(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja. 

11. §

(1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

a) tervezett időpontját, helyszínét,

b) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,

c) az egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét,

d) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

e) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal elektronikus formában (interneten, vagy memóriakártyán) kell a képviselőknek, a meghívottak részére papír alapú adathordozón megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 5 nappal a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé teszi.

(3) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.

(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) bizottságok elnökei,

c) Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

(5) A Képviselő-testület üléstervét legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén fogadja el.

(6) Az ülésterv tartalmazza:

a)   a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b)   azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

c)   a napirendi előterjesztő, véleményező bizottságok megjelölése,

d)   előterjesztések elkészítésének határideje,

e)   közmeghallgatás időpontjának megjelölése.

(7) Az ülésre meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirend témája szerint érintett hivatali ügyintézőt,

c) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

d) azoknak a bizottságoknak a nem képviselőtestületi tagjait, amely bizottságokat a napirend érint,

e) a napirendi pontok előadóit,

f) a Tiszavasvári Járási Hivatal vezetőjét,

g) Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

h) akiket a polgármester a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.

12. §

(1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt 10 nappal korábban, írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 5 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 5 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésében foglalt eseten kívül:

a)   a települési képviselők legalább egynegyede, azaz legalább két települési képviselő,

b)   a Pénzügyi Bizottság, vagy Ügyrendi Bizottság,

c)   Roma Nemzetiségi Önkormányzat

kezdeményezésére.

(4) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható: valamely előre nem látható, halasztást nem tűrő kérdés megtárgyalása, eldöntése érdekében.

12.§ (3) A polgármester rendkívülési ülést hív össze az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül:

a) a települési képviselők legalább egynegyede, azaz legalább két települési képviselő,

b) a Pénzügyi Bizottság, vagy Ügyrendi Bizottság,

c) Roma Nemzetiségi Önkormányzat

kezdeményezésére

13. § A határozatképtelen ülést 7 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

14. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

15. § Az ülésvezető jogkörei:

(1) Megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és azt folyamatosan figyelemmel kíséri, javaslatot tesz az ülés jegyzőkönyvét aláíró, két - képviselő - jegyzőkönyvi hitelesítő személyre,

(2) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

(3) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat, lezárja a vitát,

(4) a vita alapján megfogalmazza a kiegészített, módosított határozati javaslatokat olyképpen, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni,

(5) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatot,

(6) biztosítja a települési képviselő önkormányzati kérdésekben felvilágosítás kérési és az interpellációs jogának gyakorlását,

(7) szünetet rendelhet el

(8) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt

(9) bezárja az ülést.

7. A tanácskozás rendje

16. §

(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

b) beszámoló a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról;

c) beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;

e) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;

f) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;

e) módosító javaslatok megtétele;

f) döntés a módosító javaslatokról;

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról,

(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

17. §

(1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik. 

(2) A napirendi pont tárgyalása során a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) az (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülés vezetője biztosítja.

8. Az előterjesztések

18. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt, vagy a polgármester által megtárgyalni kezdeményezett rendelet-tervezet, határozat-tervezet és tájékoztató.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) feladatkörükben a bizottságok,

d) a jegyző.

(4) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) Rendelet megalkotását, rendelet módosítását igénylő előterjesztések,

b) pénzügyi tárgyú előterjesztések,

c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések.

(5) Kizárólag írásban nyújthatóak be a (4) bekezdésben felsorolt előterjesztések.

(6) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

(7) Az Ügyrendi Bizottság nyújtja be  a

a) Vagyonnyilatkozat

b) Összeférhetetlenség,

c) méltánytalanság

előterjesztéseit.

(8) A Pénzügyi Bizottság nyújtja be  a

d) polgármesteri illetmény, költségtérítés,

e) alpolgármesteri tiszteletdíj, költségtérítés, 

előterjesztéseit.

(9) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

9. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok

19. §

(1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a) Tájékoztató a polgármester és a települési képviselőik megválasztásáról. A megbízólevelek átadása.

b) A megválasztott települési képviselők eskütétele.

c) A megválasztott polgármester eskütétele.

d) Előterjesztés a Képviselő-testület által létrehozott bizottságok tagjainak megválasztásáról, a bizottságok külső szakértői tagjainak eskütételéről.

e) Előterjesztés az alpolgármester megválasztásáról és az alpolgármester eskütételéről.

f) Előterjesztés a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapításáról.

g) Előterjesztés az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapításáról.

h) Tájékoztató egyes képviselői jogokról és kötelezettségekről.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére (tiszteletdíjára) költségátalányára Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság (Szavazatszámláló Bizottság) elnökét és két tagját a polgármester javaslatára a Képviselő-testület közvetlenül a választást megelőzően bízza meg.

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás a Szavazatszámláló Bizottság közreműködésével, külön szavazóhelyiségben, szavazólapon, a szavazólap urnában történő elhelyezésével történik.

(6) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontját,

b) a választás helyét,

c) a választásban közreműködő szavazatszámláló bizottsági tagok nevét,

d) a választásban résztvevők nevét,

e) a szavazás eredményét megállapító bizottsági határozatot, amely tartalmazza a leadott szavazatok, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a választás érvényességét és eredményességét,

f) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

10. A döntéshozatali eljárás

20. §

(1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.

(3) A titkos szavazást a Szavazatszámláló Bizottság készíti elő, és bonyolítja le.

(4) A Szavazatszámláló Bizottság a titkos szavazás során

a) gondoskodik a szavazólap elkészíttetéséről,

b) a szavazólapokat kiosztja a szavazatok leadására jogosultak számára,

c) biztosítja a szavazóhelyiséget, a szavazat leadásához szükséges tollat, urnát,

d) a szavazatok leadását követően összeszámolja a leadott szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és szavazás lebonyolításáról jegyzőkönyvet készít.

(5) A titkos szavazás jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét, mely döntést alakszerű határozatban is kell foglalni.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

21. §

(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról az azok elhangzásának sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához a végleges döntéshez előírt szavazati arány szükséges.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) A Képviselő-testület minősített többséget igénylő döntéseinek körét – a törvényben szabályozottakon túl – nem bővíti.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.

(6) Amennyiben határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést a polgármester döntést hozhat:

a) közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyekben,

b) személyi ügyekben,

c) az elemi károk ügyében.

21. §

(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról az azok elhangzásának sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához a végleges döntéshez előírt szavazati arány szükséges.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) A Képviselő-testület minősített többséget igénylő döntéseinek körét – a törvényben szabályozottakon túl – nem bővíti.

(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.

(6) Amennyiben határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést a polgármester döntést hozhat:

a) közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyekben,

b) 

c) az elemi károk ügyében.

22. §

(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal főbejárata mellett elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az önkormányzati rendelet

a) számát

b) tárgyát

c) megalkotásának időpontját

d) hatálybalépés időpontját,

e) hatályon kívül helyezés időpontját.

(3) Az Ügyrendi Bizottság választási ciklus második évében felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.

23. §

(1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) a „határozata” kifejezést

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a határozat címét.

(3) Példa a határozat megjelölésére:

„Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (I.20.) határozata a Képviselő-testület 2011. évi munkatervéről”

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését

b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését,

c) a határozatról értesítendők körét.

(5) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(6) A jegyző a normatív határozatokat a 22. § (1) bekezdésében meghatározott módon teszi közzé.

11. A jegyzőkönyv

24. §

(1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv - írásos formában - egy példányban készül. A lakosság tájékoztatása érdekében a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet elektronikus adathordozón, az Antall József Községi és Iskolai Könyvtárban (4456 Tiszadob, Károlyi M. u. 9.) kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét, (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, nyilvános, vagy zárt)

b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

c) az elhangzott bejelentések, interpellációk és kérdések, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét,

d) a polgármester esetleges intézkedéseit,

e) jegyzőkönyv hitelesítőként ülésenként megválasztott két települési képviselő nevét és aláírását.

(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Tiszadobi Polgármesteri Hivatalban a jegyzői irodában, ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető.

25. § A Képviselő-testület üléséről sem hang, sem képfelvétel nem készül. 

12. A közmeghallgatás

26. §

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 8 nappal korábban a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi, valamint a lakosságot a jobb tájékoztatás érdekében, a közmeghallgatás tervezett időpontja előtti 5 naptól kezdődően naponta, hangoshíradón keresztül kell tájékoztatni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek.

III. Fejezet

Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik

13. A Polgármester jogállása, feladatai

27. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatai:

a)   segíti a képviselők munkáját,

b)   szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c)   biztosítja a demokratikus helyi hatalom gyakorlását, a közakarat érvényesülését,

d)   együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság összeszerveződő közösségeivel.

e)   törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben - honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben részt vesz a helyi feladatok végrehajtásában.

f) A polgármester minden hét szerdai és pénteki napjain 8.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel

28. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a 21. § (6) bekezdésében megállapított ügyekben döntést hozhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben

a) foglalkoztatási pályázatok benyújtása,

b) önerő pályázat benyújtása,

c) az önkormányzat gazdasági programjában szereplő pályázat benyújtása,

d) elemi kár elhárítása, helyreállítása ügyében szükséges döntések, beszerzések,

e) lakosokat érintő rendkívüli helyzet elhárítása

ügyében  döntést hozhat.

29. § A Képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

14. A Bizottságok jogállása feladatai

30. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra bizottságokat választ.

31. §

(1) A Pénzügyi Bizottság öt tagból áll, a bizottsága elnöke és két tagja önkormányzati képviselő, két tagja nem önkormányzati képviselő.

(2) Az Ügyrendi Bizottság három tagból áll, a bizottsága elnöke és egy tagja önkormányzati képviselő, egy tagja nem önkormányzati képviselő.

32. § Az Ügyrendi Bizottság

a) nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát,

b) ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat.

33. §

(1) A bizottságok részletes feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti. A bizottsági üléseket a képviselő-testületi ülések idejétől eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület tagjai is részt vehessenek.

(3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt.

(5) Bármely képviselő, a polgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti.

(6) A bizottság köteles a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülés kezdő időpontjáig köteles megtárgyalni.

(7) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(8) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. 

15. Tiszadob Nagyközség Önkormányzata az alábbi társulásokban vesz részt:

34. §

(1) Alsó-Szabolcsi Viziközmű Beruházási Társulás

a) jogállása: az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett jogi személy, tevékenységét jogszabályban meghatározott és a Társulási Megállapodásban rögzített önkormányzati feladatot közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv felügyelete mellett, a Társulási Megállapodásban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

 b) feladatai: szennyvízelvezető rendszer és tisztítómű megvalósítással kapcsolatos fejlesztési koordinációs feladatok ellátása.      

(2) Tiszadob és Tiszadada Ivóvízminőség-javító Társulás

a) jogállása: az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett jogi személy, tevékenységét jogszabályban meghatározott és a Társulási Megállapodásban rögzített önkormányzati feladatot közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv felügyelete mellett, a Társulási Megállapodásban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

b) feladatai: ivóvízhálózat fejlesztése, ivóvízkút létesítéssel kapcsolatos fejlesztési koordinációs feladatok ellátása.

(3) Tiszadobi Családsegítő és Gyermekjóléti Térségi Intézményfenntartó Társulás

a) jogállása: az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett jogi személy, tevékenységét jogszabályban meghatározott és a Társulási Megállapodásban rögzített önkormányzati feladatot közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv felügyelete mellett, a Társulási Megállapodásban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

b) feladatai: a társult önkormányzatok a társulást szociális és gyermekvédelmi ellátások megszervezésére, a Társulás és tagtelepüléseinek összehangolt fejlesztésére, térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére és intézmény fenntartására, a feladatellátás feltétel-és forrásrendszerének koordinálásra hozták létre.

(4) A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás

a) jogállása: az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett jogi személy, tevékenységét jogszabályban meghatározott és a Társulási Megállapodásban rögzített önkormányzati feladatot közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv felügyelete mellett, a Társulási Megállapodásban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

b) feladatai: a társult önkormányzatok közigazgatási területén, összehangolt fejlesztések, közös programok fejlesztése abból a célból, hogy a megyében korszerű, EU-konform, regionális hulladékgazdálkodási rendszert alakítsanak ki, mely magába foglalja a hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását illetve a válogatási maradványok korszerű EU-szabályozásnak megfelelő lerakóban való elhelyezését.

(5) A Tiszalök – Tiszaeszlár – Tiszadob – Tiszadada Orvosi Ügyeleti Társulás

a) jogállása: az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett jogi személy, tevékenységét jogszabályban meghatározott és a Társulási Megállapodásban rögzített önkormányzati feladatot közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv felügyelete mellett, a Társulási Megállapodásban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

b) feladatai: a társult önkormányzatok közigazgatási területén összevont, azonos telephelyű hétközbeni, hétvégi és ünnepnapi orvosi ügyeleti feladatainak biztosítása. 

16. A Polgármesteri Hivatal jogállása és feladatai

35. §

(1) A Képviselő-testület önálló hivatalt tart fenn.

(2) A Polgármesteri Hivatal jogi személy.

(3) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Tiszadobi Polgármesteri Hivatal.

(4) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 4456 Tiszadob, Andrássy u. 37.

(5) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai felett a rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(6) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal feladatát és hatásköreit, működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a Képviselő-testület külön határozatban fogad el.

(7) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az 6. számú melléklet tartalmazza

17. A Jegyző jogállása és feladatai

36. §

(1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Tiszadobi Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) A jegyző

a)   Előkészíti a képviselőtestületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) A testületi döntés meghozatala előtt felhívja a döntéshozó figyelmét a döntéstervezet jogellenességére, továbbá jelezni köteles a testület jogszabály ellenes működését.

b)   Ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)   Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a bizottságokat az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

d) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

(3) A jegyző egyéb feladatai:

a)   Szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

b)   Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzésben való részvételéről.

(4) A jegyző minden hét hétfői napján 8.00 órától – 12.00 óráig fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

37. § A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.

IV. Fejezet

A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

38. § A képviselő, a bizottság elnöke, tagja, a bizottság nem képviselő tagja akadályoztatását haladéktalanul köteles az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző nap 12.00 óráig a polgármesternek bejelenteni. Az igazolatlan hiányzásokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván

39. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke, tagja, a bizottság nem képviselő tagja részére megállapított tiszteletdíjat az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület

a) az eskü letételének hiánya miatt,

b) a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,

c) a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt,

csökkenti, vagy megvonja.

40. §

(1) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztást megszüntetéséig, de legalább 3 havi időtartamra 25 %-ban csökkenti.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 3 havi időtartamra 15 %-ban csökkenti.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 6 havi időtartamra megvonja.

41. §

(1) A távollét igazolásául szolgáló okiratot legkésőbb a képviselő-testületi, vagy a bizottsági ülés napjáig, a keresőképtelenséggel járó betegség esetén pedig az ok megszűnését követően haladéktalanul a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) Nem minősül igazolatlan távollétnek:

a) a Képviselő-testület megbízásából végzett, vagy egyéb közérdekű tevékenység,

b) állampolgári kötelezettség teljesítése,

c) a képviselő munkáltatója által elrendelt vagy saját keresőtevékenységével összefüggő hivatalos belföldi, vagy külföldi kiküldetés,

d) keresőképtelenséggel járó betegség,

e) egyéb méltányolható személyes ok.

V. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai

18. A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés szabályai

42. § 

(1) Tiszadob Nagyközség Önkormányzata a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a települési Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2)A polgármester vagy alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytatnak a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével. Tájékoztatják egymást a nemzetiséget érintő programokról.

(3)  A Polgármesteri Hivatal közreműködik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(4)  A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a nemzetiségi önkormányzati ülésen készült jegyzőkönyvek elkészítéséről és továbbításáról a törvényességi ellenőrzésre jogosult szervhez)

(5) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat véleményét a jegyző kéri ki a Képviselő-testület nemzetiségi önkormányzati véleményt is figyelembe vevő döntésének meghozatala előtt.

A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát jegyző kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

43. §

(1) Tiszadob Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Tiszadob Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

a) Tiszadob Nagyközség Önkormányzata ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához, közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz szükséges helyiségeket a Tiszadobi Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségeiben. A helyiséghasználatot minden hónapban előre kell egyeztetnie az elnöknek a polgármesterrel, vagy a jegyzővel.

b) A Tiszadobi Polgármesteri Hivatal biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat szükségletének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

c) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző, vagy annak megbízottja részt vesz.

d) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja.

e) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések leírása, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja.

(2) Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.

VI. Fejezet

Az Önkormányzat költségvetése, vagyona

19. A gazdasági program

44. § Az Önkormányzat gazdasági programját a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

20. A költségvetés

45. § Az Önkormányzat és intézményei költségvetésére vonatkozó rendeletet a Képviselő-testület egy tárgyalási fordulóban fogadja el. 

21. Az Önkormányzat vagyona

46.   §

(1) Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati tulajdoni részesedésű gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok vonatkozásában a Képviselő-testületet a polgármester képviseli. 

22. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

47. §    Tiszadob Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységére vonatkozó törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó adatait a 7. számú melléklet tartalmazza

48. §

(1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

a)   A Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentést, s mindezeket megküldi a  MÁK részére.

b)   Beszedi az Önkormányzat saját bevételeit.

c)   "Leigényli" a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat, állami támogatásokat, hozzájárulásokat, központosított előirányzatokat, kötött felhasználású támogatásokat.

d)   Gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.

e)   Biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.

f)   Biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

g)   Elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h)   Az Önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az Önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetve teljesítéséről.

(2) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik. 

23. A gazdálkodás ellenőrzése

49. §    Az önkormányzati fenntartású intézmények pénzügyi ellenőrzésére - a Képviselő-testület által elfogadott ütemezés szerint - kerül sor. Az ellenőrzés eredményének ismertetése a Képviselő-testület előtt évente egyszer történik, a következő évi ellenőrzési ütemterv jóváhagyásakor.

VII.

Záró rendelkezések

 50. §

(1) Ez a rendelet 2014. december 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete.

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők:

a)   1. számú melléklet:   Tiszadob Nagyközség címere és zászlajáról

b)   2. számú melléklet:   Tiszadob Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok jegyzékéről

c)   3. számú melléklet:   A polgármesterre átruházott feladat és hatáskörökről

d)   4. számú melléklet:   A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok feladatairól és gyakorolt hatásköreiről

e)   5. számú melléklet:   A jegyzőre átruházott hatáskörökről

f)   6. számú melléklet:   A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, ügyfélfogadási rendjéről

g)   7. számú melléklet:   Tiszadob Nagyközség Önkormányzata 2014. január 1-jétől érvényes kormányzati funkcióiról

(4) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei a következők:

a) 1. számú függelék:        Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai

b) 2. számú függelék:       Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete bizottságainak tagjai

c) 3. számú függelék:        Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete hatályos rendeleteinek jegyzéke

Tiszadob, 2014. november 27.

                       Bán György                                                    Áfra Miklós

                      polgármester                                                       jegyző

A rendelet kihirdetve: 2014. december 1. napján.

                                                                                               Áfra Miklós

                                                                                                    jegyző