Tiszadob Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével, valamint a Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelet 4. számú melléklete 2.7. pont g) alpontja által biztosított véleményezési jogkörében illetékes Pénzügyi Bizottság, a Tiszadob Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelet 4. számú melléklete 3.2. pontja által biztosított véleményezési jogkörében illetékes Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. §

Tiszadob Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának ellátására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) tart fenn az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék, zöldhulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és kezelésére. 

2. A közszolgáltatás tartalma a közszolgáltatással ellátott terület határa

2. §

(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, az annak ellátására feljogosított közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőzsákban az ingatlanon összegyűjtött települési hulladéknak a hulladékkezelő telepen való elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki.

(2) A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki: 

a) az ingatlanhasználó vegyes hulladékának gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására; 

b) az ingatlanhasználó ingatlanán keletkező zöldhulladék gyűjtésére és kezelésére; 

c) a természetes személy ingatlanhasználó ingatlanán keletkező nagydarabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladék gyűjtésére és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;

d) elkülönítetten gyűjtött települési hulladék gyűjtése, kezelése; 

e) hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvarok üzemeltetésére és az ott gyűjtött hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására; 

f) a vegyesen gyűjtött hulladékok előkezelésére, a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására.

3. §

(1) A közszolgáltatási tevékenység Tiszadob Nagyközség közigazgatási területének belterületére terjed ki.

(2) Nem terjed ki a közszolgáltatás az ingatlan-nyilvántartásban külterületként nyilvántartott ingatlanokra.

(3) Az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást. 

3. A közszolgáltató és az alvállalkozó személye

4. § ​

Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását – a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) keretén belül - az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) útján biztosítja. A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Térségi Hulladék – Gazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta utca 22.) alvállalkozó bevonásával végzi. Az alvállalkozó tevékenysége a hulladék gyűjtésére, szállítására valamint adminisztratív tevékenységek ellátására terjed ki. Az alvállalkozói tevékenység közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya 70 %.

4. A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei

5. § ​

(1) Az ingatlanhasználó és a közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. 

(2) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni, vagy az Önkormányzat útján, a helyben szokásos módon felhívás útján tájékoztatni. 

(3) A hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlanhasználót – a változás bekövetkezése előtt legalább öt nappal köteles értesíteni. 

(4) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlanhasználót írásban értesítette, illetve helyben szokásos módon felhívás útján tájékoztatta. 

(5) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a közszolgáltató az Önkormányzattal közösen határozza meg és arról az ingatlanhasználót a (2) bekezdés szerint értesíti. 

(6) A gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás igénybevételére kötelezett, valamint a közszolgáltató közötti jogviszonyt szabályozó közszolgáltatás igénybevételéről szóló igénybevételi szerződés tartalmi elemei: 

a) a felek megnevezése és azonosító adatai, 

b) a közszolgáltatás igénybevételének első napja, 

c) a teljesítés helye, 

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint, 

e) az ürítés gyakorisága és az ürítés ideje napok szerint, 

f) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja, 

g) az irányadó jogszabályok meghatározása. 

(7) A közszolgáltatási szerződésnek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.) meghatározottakon túl tartalmaznia kell 

a) a közszolgáltatói tevékenység végzésének általános szabályait;

b) az adatszolgáltatási kötelezettség részletes szabályait;

c) nyilatkozattételre és kapcsolattartásra kijelölt személyek körét.

5. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

6. §  

(1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének és ingatlanhasználó általi igénybevételének – igénybevételi szerződésben nem rögzített – feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásokról – a változás hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – a honlapján vagy hirdetmény útján tájékoztatást nyújt, vagy az ingatlanhasználót közvetlenül írásban értesíti. 

(2) A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésének és szállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és nap) – a keletkező hulladék mennyiségének figyelembevételével – a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót az (1) bekezdésben meghatározott módon értesíti. Ennek keretében a Közszolgáltató tájékoztatja az ingatlanhasználót a hulladékudvarban leadható hulladékokról, valamint a hulladékgyűjtő udvar, illetve a gyűjtőszigetek működési rendjéről.

(3) A Közszolgáltató jogosult felhívni az ingatlanhasználó figyelmét az igénybevételi kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívása ellenére nem köt igénybevételi szerződést, vagy a közszolgáltatás igénybe vételéről nem nyilatkozik, a Közszolgáltató jogosult ingatlanonként 1 db 120 l-es tároló edény heti egyszeri ürítését vélelmezni mindaddig, amíg az ingatlanhasználó az igénybevételi szerződést meg nem köti. 

 (4) A közszolgáltató kötelessége a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlanhasználóktól a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos  hulladékgyűjtő edényben, továbbá a közszolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban: 

a) a vegyes hulladék rendszeres begyűjtése és elszállítása, 

b) ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont lomhulladék évente egy alkalommal – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen – történő begyűjtése és elszállítása, 

c) a begyűjtött és elszállított települési hulladék, ezen belül vegyes hulladék vagy elkülönítetten gyűjtött hulladék, hasznosításra történő átadása, ártalmatlanítása,

d) a bármilyen okból a szállítási napon elmaradt hulladék szállítás 48 órán belüli pótlása. 

(5) A Közszolgáltató jogosult a hulladék elszállítását megtagadni, ha: 

a) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjti járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyeztetheti a környezetet, 

b) ha a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, és nem minősül települési hulladéknak. 

(6) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni. 

(7) A gyűjtőedényben okozott kárt a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A közszolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. 

(8) Ha a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, vagy cseréje az ingatlanhasználót terheli. 

6. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei

7. § ​

(1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.  

(2) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja. 

(4) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.

(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.

(6) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.  

8. §

(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni. E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles: 

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani, 

b) a települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig elkülönítetten gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, 

c) az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, és a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni. 

(2) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, vagy csak részben veszi igénybe. 

(3) Az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a hulladék kezeléséről gondoskodni.  

(5) Amennyiben a szolgáltatási díj fizetésre kötelezett szociális helyzete indokolja, úgy – kérelmére a szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendelet szabályai szerint települési támogatás állapítható meg a közszolgáltató díj megfizetéséhez.

9. § ​

(1) Az ingatlanon keletkező és ott összegyűjtött hulladékot az ingatlanhasználónak az elszállítás napján – reggel 06.30 óráig - kell az ingatlan előtti útszakasz melletti közterületre kihelyezni. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(2) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. 

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli időpontokban a hulladék közterületen történő tárolása, illetve elhelyezése tilos, kivéve a lomtalanítása időszakában az erre kijelölt helyeken.

(4) Az elszállításra váró hulladékot csak a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, az azt meghaladó mennyiséget pedig csak a közszolgáltató által rendszeresített műanyagzsákban lehet kihelyezni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a hulladék nem tartalmazhat olyan tárgyat, amely a szállító munkások testi épségét veszélyezteti, vagy a szállító jármű műszaki berendezéseit megrongálja.

(5) Az (3) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelően kihelyezett hulladék elszállítását a közszolgáltató megtagadhatja.

(6) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(7) A gyűjtőedényeket a szállítás napját kivéve közterületen tárolni tilos.

10. § ​

(1) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeznek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, és használhatóvá tenni. 

(2) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

11. § ​

A közterületen az ürítés céljából kihelyezett hulladékot válogatni, közterületre kiszórni, valamint másnak a gyűjtőedényébe – annak engedélye nélkül-, hulladékot elhelyezni tilos.

7. Hulladékszállítás rendje

12. § ​

(1) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót írásban tájékoztatja.

(2) A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény:

a) 60 liter űrtartalmú gyűjtőedény,

b) 80 liter űrtartalmú gyűjtőedény,

c) 120 liter űrtartalmú gyűjtőedény, vagy 

d) szükség esetén a közszolgáltató által rendszeresített műanyag zsák.

(3) 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag az egyedülálló és egyedül élő természetes személy jogosult. A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy részére a 60 literes gyűjtőedény használatára való jogosultságot a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljáró jegyző által kiadott hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. A hatósági bizonyítvány kérelemre, a kérelmező írásbeli nyilatkozata alapján kerül kiállításra.  

(4) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját költségén köteles biztosítani. A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló 60, 80, 120, literes gyűjtőedényt, vagy a közszolgáltató által rendszeresített műanyag zsákot, az ingatlanhasználó köteles megvásárolni. 

Nem rendszeres közszolgáltatások

13. § ​

A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató gondoskodik

8. Elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása

14. § ​

(1) Az elkülönített hulladék gyűjtését a közszolgáltató:

a) házhoz menő gyűjtőjáratokkal

b) hulladékgyűjtő udvarok, komposzttelepek üzemeltetésével,

c) gyűjtőszigetek működtetésével,

biztosítja.

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott sárga vagy kék színű, a közszolgáltató emblémájával ellátott 120 literes hulladékgyűjtő zsákban, vagy 240 l-es, sárga-kék színű, erre a célra biztosított merev falú, speciális gyűjtőedényben köteles gyűjteni.

(3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag üveg és fém hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigeten is elhelyezheti. 

(4) A hulladékgyűjtő zsákban, a merev falú, speciális gyűjtőedényben és a gyűjtőszigeten elhelyezett gyűjtőedényekben csak az azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el. 

(5) Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó gyűjtőzsákok, a merev falú, speciális gyűjtőedények ürítésének minimális gyakorisága havi egy alkalom, mely gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja. 

(6) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag üveg és fém hulladék, az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel.  

(7) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékudvarban valamint a komposzttelepen elhelyezze. 

(8) A hulladék elhelyezése

a) E rendelet hatálya alá tartozó települési hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, a Nyíregyháza és Térsége Regionális Hulladékkezelő Központban (hrsz. Nyíregyháza 02354/5) végezhető. 

b) A Közszolgáltató által üzemeltetett hulladékudvar helye: 

ba) a 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 3.  

bb) a 4400 Nyíregyháza, Kerék utca 1.  

c) A Közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot az általa üzemeltetett komposztáló telepen (Nyíregyházi Hulladékkezelő Központ Komposzttelep 4400 Nyíregyháza, Szállási út 72.) vagy a hulladékudvarban veszi át.

9. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések, a Közszolgáltató nyilvántartása

15. §

(1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult. 

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

16. §

(1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást. 

(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván. 

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg. 

(4) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi.  

(5) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg.  

(6) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy. 

(7) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre. 

8) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(9) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi. 

(10)  Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba.  

(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.

10. A közszolgáltatás szünetelése

17. §

(1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult. 

(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában. 

(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát.  A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m³, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra mennyiséget nem haladja meg.

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell. 

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását. 

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.  A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.” 

18. §

(1) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 17. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(2) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg. 

(3) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a 17.  § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg. 

11. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

19. §

(1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét. 

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.  

(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

a)  a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,

b) a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),

c) a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét, 

d) a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(6) A Közszolgáltató köteles: 

a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, 

b) gondoskodni az adatok biztonságáról, 

c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

12. Záró rendelkezések

20. § ​

(1) Ez a rendelet 2017. december 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a települési hulladékgazdálkodásról szóló 3/2014. (III. 4.) önkormányzati rendelet.

Tiszadob, 2017. november 30.

                       Bán György                                                                  Áfra Miklós

                      polgármester                                                                      jegyző

A rendelet kihirdetve:

2017. november 30.-án.

                                                                                                              Áfra Miklós

                                                                                                                   jegyző