Tiszaeszlár Község Önkormányzata

Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő - testületének 6/2013. (XII.19.) KT. rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátás helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 26

Tiszaeszlár Község Önkormányzata

Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő - testületének 6/2013. (XII.19.) KT. rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátás helyi szabályairól

2014.01.01.

Tiszaeszlár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben kapott felhatalmazás alapján a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. § (1) A Szociális rendelet hatálya Tiszaeszlár község területén lakóhellyel rendelkező és a Szociális tv. 3. §. (1) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2) E törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselőtestülete,

b) a települési önkormányzat polgármestere,

c) a települési önkormányzat jegyzője

gyakorolja.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § A szociális ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál kell előterjeszteni.

4. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a családban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. Kivéve a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság elbírálását, ahol a háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; - vagyoni, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, illetve azokat igazolni.

(2) Havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a jövedelem számításnál irányadó időszak három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig egy évet nem haladhatja meg. Havi rendszeres jövedelmeket okmányokkal (kereseti igazolások, nyugdíj szelvény, átutalási betétszámla kivonat) kell igazolni. Egyéb jövedelmeknél az állami adóhatóság illetékes igazgatósága által közölt egy főre eső havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapja.

(3) Egyéb, nem rendszeres jövedelemről az érintettek írásban kötelesek nyilatkozatot tenni.

(4) Átmeneti segély iránti kérelmek elbírálása során a döntést hozó méltányosságot gyakorolhat, tartósan nehéz helyzetben lévő személy vagy család esetében:

1. ha a rendeletben jóváhagyott jövedelmi értékhatárt a kérelmező jövedelme 10 %-kal meghaladja,

2. ha a családban hosszabb ideje tartós beteg ellátásáról gondoskodnak

3. ha a kérelmező hosszabb ideje munkaképtelen , ellátatlan,

4. jelentős összegű elemi kár esetén legfeljebb 50. 000 Ft,

5. magas összegű gyógyszerköltség vagy gyógyászati segédeszköz szükséglet, amennyiben közgyógyellátásra nem jogosult és az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj kétszeresét.

(5) Ha a pénzbeli és a természetbeni nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.

(6) Ha a havi rendszeres szociális ellátás és a havi rendszerességgel adott átmeneti segély nem teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

II. Fejezet

A szociális rászorultságtól függő ellátások

Aktív korúak ellátása

5. §

1. Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatáskört Tiszaeszlár Község Jegyzője gyakorolja.

2. Aktív korúak ellátására jogosultak az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek.

3. Az aktív korúak ellátását – a kérelem benyújtásának napjától – határozatlan időre kell megállapítani.

4. A támogatás összegét a hónap közben keletkezett és megszűnt jogosultság esetén naptári napokra számítva kell megállapítani.

Rendszeres szociális segély

1. A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személynek a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködési kötelezettsége áll fenn.

2. Az önkormányzat és a Munkaügyi Központ között létrejött megállapodás tartalmazza a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek foglalkoztatása érdekében történő együttműködésre és információ-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

1. Az az ügyfél aki, az Szt. 37. § (1) bekezdés b) –d) pontja szerint rendszeres szociális segélyre jogosult személy, köteles a Tiszaeszlári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával (továbbiakban: családgondozó) való kapcsolattartásra (4464 Tiszaeszlár, Rákóczi F. u. 91.)

1. Tiszaeszlár Község Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a nem foglalkoztatott, együttműködésre kötelezett részére az alábbi programtípusokat biztosítja:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás,

2. információnyújtás, tanácsadás.

1. A családgondozó a rendszeres szociális segélyfolyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

1. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személy a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

2. tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

3. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

4. folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

5. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot,

6. köteles jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

7. évente tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

1. Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátásra való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a családgondozóval előírt együttműködési kötelezettségének neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

2. Az együttműködésre kötelezett személy a rendelkező határozatban megjelölt időn belül köteles felvenni a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt intézménnyel, a folyamatos

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeit az Szt. 33. § - 37/C. §-ok szabályozzák.

1. Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglakoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

1. az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

2. a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

3. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata ( pl: konyhakerti növények termesztése), művelése, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő elvégzése; amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya;

4. az ingatlan előtti járdának ( járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, beleértve az ingatlan előtti csapadékvíz-elvezető árok kommunális hulladéktól, növényzettől, felgyülemlett hordaléktól történő megtisztítása,

5. a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea.) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása és karbantartása, állagának megóvása

eb.) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

1. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,

2. állattartásra vonatkozó jogszabályok betartása,

3. az ingatlanon nem lehet parlagfű

1. A kérelmező köteles a (9) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

1. Az Szt. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a (9) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

1. A jogosultság feltételeként a (9) bekezdésben foglalt szabályok betartását a jegyző a Családsegítő Szolgálat bevonásával ellenőrzi.

1. Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Polgármesteri Hivatallal írásban közölni.

Lakásfenntartási támogatás

6. §

1. A lakásfenntartási támogatás részletes szabályait az Szt. 38. §-39. §-ai tartalmazza.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás feltétele, hogy a kérelmező vagy jogosult az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint higiénikus állapotát biztosítsa.

1. A lakókörnyezet vizsgálata során a 5. § (9) bekezdése az irányadó.

Önkormányzati segély

7. § (1) A Polgármester önkormányzati segélyben részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt – elsősorban a Sztv. 45. §(4) bekezdésében meghatározott esetekben - akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

(2) Önkormányzati segélyben részesíthető – a temetést követő egy hónapon belül – az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó - tiszaeszlári lakóhellyel rendelkező – személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, egyedül élő esetén 450%-át.

(3) A megállapított önkormányzati segély alkalmanként nem lehet kevesebb 5.000 Ft-nál, a (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének (150.000.-Ft) 10%-a, azaz 15.000.-Ft.

(4) A kérelmező a vele közös háztartásban élő családtagjai számára ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy okra való hivatkozással 6 hónapon belül ismételten benyújtott kérelemre – kivéve a (2) bekezdésben foglalat esetet – önkormányzati segély nem állapítható meg.

(5) Önkormányzati segély az 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon igényelhető a Tiszaeszlári Polgármesteri Hivatalban, melyhez csatolni kell a nem várt többletkiadások igazolásáról szóló dokumentumokat, iratokat, melyre tekintettel az önkormányzati segélyt igénylik, valamint csatolni kell a jövedelemigazolásokat.

(6) Az önkormányzati segély kérelmező részére történő megállapításáról, valamint annak összegéről a Képviselő - testület által átruházott hatáskörben – a (2) bekezdés kivételével saját mérlegelési jogkörében a polgármester dönt.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

8. §

1. A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Szt. 48. § (1) -(4) bekezdéseiben foglaltak alapján.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

9. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorult állampolgárok részére a személyes gondoskodást nyújtó formákat önkormányzati fenntartású intézményein keresztül biztosítja.

(2) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben, önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Az önkormányzat szociális alapszolgáltatás keretében

- családsegítést,

- az étkeztetést,

- gyermekjóléti szolgáltatást,

- a házi segítségnyújtást.

Családsegítés

10. § (1) A családsegítés célja a községi önkormányzat közigazgatási területén élő szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése.

(2) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok illetve személyek szociális és mentális ellátása.

(3) A családsegítést az önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja.

(4) A családsegítők a jegyző szakmai irányítása mellett végzik feladatukat, külön munkaköri leírás alapján.

(5) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat székhelye Tiszaeszlár, Rákóczi Ferenc utca 91. szám alatt van, ahol az ellátás igénybevétele önkéntes és térítésmentes.

A családsegítő fogadóórát tart: hétfőn – szerdán – csütörtökön - pénteken 8 – 12. óráig.

Szociális étkeztetés

11. § (1) . Napi egyszeri étkeztetés biztosítható azon szociális rászorultak részére, akik tartósan vagy átmenetileg nem képesek saját étkeztetésüket megoldani, és ellátásukat gyermekek napközbeni ellátásában biztosítani nem lehet.

Szociálisan rászorultak azok a személyek, akik az étkeztetést

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,

d) szenvedélybetegségük,

e) hajléktalanságuk miatt

kívánják igénybe venni.

50 fő részére biztosítunk napi egyszeri, meleg ebédet, a lakosság szükségletének megfelelően, ami történhet:

1. elvitel formájában,

2. vagy pedig lakásra szállítással.

(2) Az Önkormányzat által biztosított étkeztetésre az a szociálisan rászoruló jogosult, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem haladja meg.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl.: gyógyszerköltség, magas rezsi díjak, súlyos betegség) a (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatár átlépése estén is megállapítható a jogosultság, feltéve, hogy napi egyszeri meleg étkezés más módon nem biztosítható.

(4) Az étkeztetés térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó összege.

(5) Az önkormányzat az ellátást igénybe vevők részére térítésmentes kihordással biztosítja az étkeztetést.

(6) A kérelmet írásban a Polgármesterhez kell benyújtani, döntés végett.

Házi segítségnyújtás

12. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről,

c) azokról, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

d) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

e) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) Házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás térítésmentes.

Térítési díjak

13. § (1) A gyermekétkeztetésnek nem minősülő étkeztetés intézményi térítési díját külön rendelet szabályozza.

(4) Házi segítségnyújtás keretében biztosított ellátás ingyenes.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. § (1) E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) E rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvénnyel, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekkel együtt kell alkalmazni.

1. E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Tiszaeszlár, 2013. december 19

Nagy Tibor Badicsné Kormos Éva

polgármester megbízott jegyző

Záradék: Ezt a rendeletet az SZMSZ-ben meghatározott helyben szokásos módon kihirdettem.