A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:

- az autonómiához való jogot

-a demokratikus helyi hatalomgyakorlást

- az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósult meg, melyben a lakosság közvetlenül, illetve választott képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva törekszik a helyi közakarat és a helyi érdekek megjelenítésére, azok érvényesülésének biztosítására.

Tiszaeszlár Község Önkormányzata szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról és a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról. Az Önkormányzat tevékenységét a jogszabályok keretein belül látja el, szervezetét és működésének rendjét a jogszabályi hierarchiát figyelembe véve maga határozza meg.

A jogállamiság elvének biztosítása, az önkormányzás nyilvánosságának érvényesülése szükségessé teszi ezen szabályok írásba foglalását, gyakorlatban történő alkalmazását, a benne foglalt szabályok be- és megtartásának ellenőrzését, illetve állampolgári hozzáférhetőségének  és megismerhetőségének garantálását.

I. Fejezet

Az önkormányzat és jelképei

TIszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az  Alaptörvény  32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  a következőket rendeli el:

1.§

1. Tiszaeszlár Község közigazgatási területén a helyi önkormányzati jogok a település

választópolgárainak közösségét illetik meg, melyet az önkormányzati testületbe közvetlenül választott képviselőik útján illetve a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak

(2)Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Tiszaeszlár Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(3)Az önkormányzat székhelye: Tiszaeszlár, Rákóczi u. 91.

(4)A képviselő-testület hivatalának neve: Tiszaeszlár Község Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal)

Címe: Tiszaeszlár, Rákóczi u. 91.

(5) 2014-ben megválasztott képviselők száma 6 fő, melyből 6 fő egyéni listán kerül megválasztásra. A polgármester tagja a testületnek. A képviselő-testületének névsorát ezen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

6. A Képviselő-testület szervei:

1. Tiszaeszlár Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
2. Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);
3. Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),
4. Tiszaeszlár Község Önkormányzatának a Képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság (a továbbiakban: Ellenőrző Bizottság)
5. Tiszaeszlár Község Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)

7. Az önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere látható, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

1. Tiszaeszlár Község Önkormányzata
2. Tiszaeszlár Község Képviselő-testülete
3. Tiszaeszlár Község Polgármestere
4. Tiszaeszlár Község Jegyzője

2.§

8. Az önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
9. Tiszaeszlár Község Címere: Egyenes állású, hullámos arany sávval kialakított kék pajzstalpú tárcsapajzs (reneszánsz pajzs), melynek felső része egyenes vonallal van hasítva. A hasítás nyomán létrejövő jobb oldalon zöld mezőben öt darab arany színű összefonódó búzaszál látható, bal oldalán pedig kék mezőben zöld dombon álló arany kereszt. A címer kiegészítő elemeként alkalmazható a pajzs alatt elhelyezkedő devise (jelmondat), amely zöld színű hullámos szalagon mutatja a település nevét, arany betűkkel.
10. A község zászlója: Téglalap alakú, fehér színű, közepén a község címere.

3.§

(1)  A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2)  A polgármester a Tiszaeszlári Hagyományőrző Egyesülettel együttműködve minden év július hónapjában megszervezi a Tiszaeszlári Aratónapot mint a települési kultúrát és hagyományokat ápoló helyi ünnepet.

(3) A rendezvényre biztosított költségvetési összeget az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata és hatásköre

4.§

A helyi önkormányzat – a törvények keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az alkotmánybíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

5.§

1. A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
2. Ennek megfelelően:

1. közvetlenül részt vehet vállalkozásokban
2. a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, ingatlanok értékesítésével stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt,
3. vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (bérbeadás, részvények, stb.)

3. Amennyiben az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően min. 3 évre szóló üzleti tervet készít vagy készíttet. Az üzleti tervet az előterjesztéshez csatolni kell, nélküle a vállalkozással kapcsolatos napirend nem tárgyalható.

6.§

Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai a Mötv. 13. §. (1) bekezdésében foglaltakkal azonosak.

Az önkormányzat köteles gondoskodni a Mötv. 13.§ (4) bekezdésében foglaltakról.

7.§

1. Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. ellátása nem sérti más települések érdekeit
2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
4. az ellátáshoz a szükséges feltételek fennállnak.

2. Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

1. a közművelődési és sportfeladatokról
2. községüzemeltetési feladatokról
3. idősek klubja nappali ellátást nyújtó intézmény üzemeltetéséről
4. a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról
5. helyi közszolgálati feladatot ellátó újság támogatásáról
6. mezőőri szolgálat fenntartásáról
7. tanyagondnoki szolgálat fenntartásáról

3. Az önként vállalt (többlet) feladatok megvalósításáról a képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással dönt.

8.§

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 10.§-ában felsoroltakon túlmenően:

a.)A képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi alapbér meghatározása,

b.)Új, önként vállalt feladat vállalása, illetve önként vállalt feladatról való lemondás

c.)Hitelfelvétel, munkabérhitel kivételével

d.)Minden 500.000.- Ft-ot meghaladó vagyonügylet

e.)Gazdasági társaság alapítása, illetve abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, illetve gazdasági társaság megszüntetése.

9.§

1. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulásra, a kisebbségi önkormányzat testületére.
2. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.
3. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
4. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

10.§

 A polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a szabályzat 1.számú melléklete tartalmazza, a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a szabályzat 2.számú melléklete tartalmazza.

III. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

11.§

Önkormányzati döntést

1. a helyi népszavazás
2. a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve annak felhatalmazásával a 10.§ (1) bekezdésében meghatározottak hozhatnak

12.§

1. A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, hogy a testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánítson véleményt, illetve tegyen kezdeményezést.

13.§

 Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzat szervei (a jegyző, a polgármester illetőleg a polgármesteri hivatal hatáskörrel felruházott ügyintézője) az állam központi szervei által alkotott jogszabályok érvényesítését szolgáló hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek.

E hatáskörükben az önkormányzat szervei nincsenek alárendelve a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a hatáskörrel felruházott tisztségviselőjétől, köztisztviselőjétől a hatáskört nem vonhatja el, e hatásköreik gyakorlására utasítást nem adhat, nem jogosult hatósági határozataik felülvizsgálatára.

Az önkormányzat szervei által gyakorolt államigazgatási hatósági jogkörök tekintetében a felettes szerveket - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján – megillető jogokat államigazgatási szerv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal gyakorolja.

Ezen államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik a döntések ellen benyújtott fellebbezés elbírálása is. A képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatáskörébe csak az e tevékenység gyakorlásához szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása tartozik. Az államigazgatási tevékenység gyakorlása során a jogalkalmazó nem települési érdekek, településpolitikai mérlegelés, hanem jogszabályok, a jogszabályban meghatározott szakmai szempontok szerint dönt.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

Munkaterv

14.§

1. A képviselő-testület működésének alapja az éves időszakra készített munkaterv.
2. A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét minden év január 15. napjáig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
3. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a testületi ülések tervezett időpontját és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat
2. a napirend előterjesztőjének megnevezését
3. a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat

4. A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni:

a.) a képviselőktől

b.) az alpolgármestertől,

c.)a tanácsnoktól

d.)a bizottságoktól

e.)az önkormányzati intézmények vezetőitől

f.)a kisebbségi önkormányzattól

A képviselő-testület ülései

15.§

(1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott ülésen működik, gyakorolja jogkörét

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén, a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül, ha az érintettek egészségi állapotuk miatt képtelenek az ülés összehívására, illetve 48 órát meghaladóan elérhetetlenek és a jegyző ezt igazolja.

(5) A testület ülés lehet:

1. alakuló

2. rendes

3. rendkívüli

A képviselő-testület megalakulása

16.§

(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.

(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületi tagok választási eredményéről.

(4) Az alakuló ülésen dönt a testület:

a.) az alpolgármester személyéről

b.) a polgármester, alpolgármester illetményéről (tiszteletdíjáról)

c.) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának elrendeléséről

d.) bizottsági struktúra kialakításáról, a bizottságok elnevezéséről és tagjairól

Rendes ülés

17.§

A képviselő-testület a munkaterv szerinti de évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület üléseit az ülés hónapja második hetének szerdai napján a Polgármesteri Hivatalban tartja, de kihelyezett ülést is tarthat.

Rendkívüli ülés

18.§

1. A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, és azt valahányszor ha a szükség úgy kívánja össze kell hívni.
2. A képviselő-testület összehívását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja
3. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, a képviselők legalább ¼-ének (3 fő) vagy a képviselő-testület bármely bizottságának a rendkívüli ülés indokát tartalmazó határozatba foglalt írásbeli indítványára.
4. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
5. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles az ülést összehívni, azzal hogy az ülés időpontját 5 napon belülre tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának az indokát és a tervezett napirendjét.
6. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is.

A testületi ülés összehívása

19.§

1. a képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
2. Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
3. A meghívónak tartalmaznia kell:
4. az ülés helyét
5. kezdési időpontját
6. javasolt napirendeket
7. a napirendek előterjesztőit

4. A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásakor indokoltnak tartja.
5. A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:

-     önkormányzati intézmények vezetőit

-     a bizottságok nem helyi képviselő tagjait

• civil szervezetek vezetőit
• azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot a helyben szokásos módon  - az Önkormányzat hirdetőtábláján – értesíti.

A testületi ülések ügyrendje

Az ülések nyilvánossága

20.§

1. A testületi ülések - a 21.§-ban meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak, és azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
2. A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
3. Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
4. Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

Zárt ülés

21.§

1. A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) pontjában meghatározott esetekben.
2. Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző a kisebbségi szószóló, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben kötelező az érintett meghívása.
3. Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Zárt ülés anyagába arra jogosulatlan – a (2) bekezdésben fel nem sorolt személy – nem tekinthet be.
4. A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak.

A rendes ülés napirendje

22.§

1. A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
2. A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Egyszerű szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.
3. A tárgyalandó napirendi pontok a meghívóban közölt tárgysorozat szerinti sorrendben kerülnek tárgyalásra, ettől eltérni csak akkor lehet, ha az erre vonatkozó indítványt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.

Az indítvány felett vitának helye nincs. Ugyanazon ülésen a már egyszer tárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.

4. Bármely képviselő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
5. A döntés meghozatala előtt/után az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

Az előterjesztés rendje

23.§

1. A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
2. A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek.

1. a képviselők
2. a polgármester és az alpolgármester
3. a képviselő-testület bizottságai
4. a jegyző

3. A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, mely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
4. A testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
5. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, rendeleti és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Összeférhetetlenség

24.§

1. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.
2. Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja
3. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

25.§

1. A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek munkáját a jegyző segíti.
2. A polgármester akadályoztatásának minősül az is ha a szabályzat 29.§-ában megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
3. Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
4. A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
5. Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
6. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

1. A tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle szót,
2. rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ
3. rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbe szakítja, vagy elhagyja a termet és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.

7. Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

A vitavezetés szabályai

26.§

1. Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében
2. A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó, azt követően az ülés elnöke által meghatározott sorrendben szólalhatnak fel.
3. Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a települési képviselők és a bizottság tagjai kérdést intézhetnek.
4. A vita során rendkívül indokolt esetben a polgármester megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk.
5. Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.
6. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat a polgármesternek az ülés megnyitásáig szóban vagy írásban bejelentették, illetve a testület egyszerű szótöbbséggel megadja neki a szót.
7. Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
8. A vita lezárására a polgármester illetve a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

A döntéshozatal szabályai

27.§

A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg. Ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után, az elnök   határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

28.§

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A szavazás módja

29.§

1. Szavazni csak személyesen lehet.
2. A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
3. Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra, úgy hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatot majd az eredetei javaslatot bocsátja szavazásra.
4. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás

30.§

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételtetni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellet, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

A név szerinti szavazás

31.§

(1) Bármelyik képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Ha a jelenlévő képviselők legalább 1/3-a indítványozza név szerinti szavazást kell tartani.

(3) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

4. Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.

Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

(5) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

A titkos szavazás

32.§

1. A képviselő-testület titkos szavazást tart mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve saját döntése alapján azokban az ügyekben, melyekben zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság feladatát az Ügyrendi Bizottság látja el.

(3) Amennyiben az Ügyrendi Bizottság tagjai nincsenek jelen illetve nem teljes létszámmal vannak jelen, a hiányzó tagokat a testület saját sorából választja meg.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(5) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a polgármesteri hivatal biztosítja.

(6) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.

Határozathozatal

33.§

1. Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazat szükséges
2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. (Mötv. 66.§)

35.§

1. A minősített többséghez, a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
2. Minősített többség ( 4 fő települési képviselő szavazata) szükséges:

1. Az önkormányzati törvény alapján:

• rendeletalkotás
• önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
• önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,
• megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozáshoz,
• intézmény alapításhoz, (átszervezés, megszüntetéshez)
• a települési képviselő kizárásához
• zárt ülés elrendeléséhez
• a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
• az Mötv. szerint a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében a polgármester elleni kereset benyújtásához,
• törvényben illetve önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb kérdésekhez

1. SzMSz alapján:
   • településrendezési terv jóváhagyásához,
   • helyi népszavazás kiírásához,
   • a polgármesterrel, jegyzővel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen személyekkel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,
   • minden 500 ezer forintot meghaladó vagyonügylethez,
   • az önkormányzati tulajdonba kerülő, vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,
   • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,
   • kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.

V. fejezet

A képviselő-testület döntései

35.§

1. A képviselő-testület:
   1. rendeletet alkot
   2. határozatot hoz
2. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel alakszerű határozat nélkül dönt
   1. az ügyrendi kérdésekről
   2. tájékoztató anyag elfogadásáról

A képviselő-testület határozatai

36.§

1. A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.
2. Jelölése: „Tiszaeszlár Község Önkormányzat képviselő-testülete …./20.... (a kihirdetés hó, nap) Kt. határozata”

A képviselő-testület lakosságot érintő határozatait a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 8 napra ki kell függeszteni.

(3) A határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

Az önkormányzat rendeletei

37.§

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
2. Rendelet alkotását a képviselő-testület ülésén szóban, vagy a polgármesternél írásban kezdeményezheti

1. bármely települési képviselő
2. képviselő-testület bizottsága
3. a jegyző
4. a polgármester
5. a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek
6. népi kezdeményezés
7. kisebbségi önkormányzat az adott kisebbséget érintő ügyben.

3. A Képviselő – testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítéséért felelőst, és a döntés – tervezet benyújtásának határidejét.
4. Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot, az érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket
5. Az eltérő véleményeket a rendelet tervezetéhez csatolni kell
6. A jegyző a rendelettervezetet véleményezés céljából megküldi az illetékes bizottságoknak.
7. A képviselő-testület munkatervében megjelölheti azokat a rendeleteket, amelyek kizárólag bizottsági véleményezés után kerülhetnek a képviselő-testület elé.
8. Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

• Rendelet módosítását igénylő előterjesztések
• Pénzügyi tárgyú előterjesztések.

9. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján legalább 8 napra történő kifüggesztéssel történik.  A kihirdetés időpontja a levétel napja.
10. A képviselő-testület rendeleteinek megjelölése:

„ Tiszaeszlár Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/20...… (a kihirdetés hó, nap) Kt. rendelete.

11. A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

38.§

1. A hatályban lévő rendeletek a polgármesteri hivatalban – ügyfélfogadási időben – valamint a község könyvtárában bárki által megtekinthetők.
2. A hatályban lévő rendeletekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza a

            - rendelet számát

            - meghozatalának időpontját

            - címének szó szerinti szövegét

            - kihirdetésének időpontját

3. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

39.§

1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá
2. A tanácskozást hangszalagra kell rögzíteni, melyet 1 évig meg kell őrizni. A hangszalag azonban az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.
3. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, ebből

1. egy eredeti példányt évente be kell kötni
2. egy példány munkapéldány
3. másolatban kell megküldeni a községi könyvtárnak, és Bashalom településrész könyvtárának
4. a 36/2013 (XII. 23.) KIM rendelet rendelkezéseinek értelmében a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni.

4. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• az ülés helyét és időpontját
• az ülésen megjelent képviselők nevét
• az ülésen tanácskozási joggal megjelentek nevét
• az elfogadott napirendet és az előadók nevét
• napirendi pontonként a felszólalók nevét, a kérdések és hozzászólások lényegét
• a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit valamint az ülésen folyamán történt fontosabb eseményeket
• a határozathozatal módját
• a szavazatok számszerű eredményét
• a megalkotott rendeletek valamint a hozott határozatok szó szerinti szövegét
• a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját, és a jelenlévő képviselők névsorát
• az ülés bezárásának idejét
• a polgármester és a jegyző aláírását

5. Ha a képviselő kéri akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
6. A képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
7. Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek őrzéséről a nyílt ülésen készült jegyzőkönyvektől elkülönítetten a jegyző gondoskodik.
8.  Az állampolgárok a polgármesteri hivatalban és a községi könyvtárban betekinthetnek a Képviselő-testület dokumentumaiba (előterjesztéseibe, és üléseinek jegyzőkönyveibe).
9. ) Az állampolgárokat a testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségéről hirdetőtáblán tájékoztatni kell.

VI. fejezet

A települési képviselők

A települési képviselő jogállása

40.§

1. A képviselők jogait és kötelezettségeit az Ötv. valamint e rendelet határozza meg.
2. A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
3. A képviselő a Büntetőtörvénykönyv alkalmazásában hivatalos személy.
4. A települési képviselő (polgármester) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az alábbi szövegű esküt teszi:
5. 
   

„Én …………………………….. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és megtartatom, ................................................ (polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselői) tisztségemből eredő feladataimat Tiszaeszlár település fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

Isten engem úgy segéljen!”

A képviselők jogai

41.§

1. A képviselők jogai, különösen:
   1. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében, és ellenőrzésében,
   2. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését
   3. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
   4. a polgármesteri hivataltól a jegyző révén igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, valamint ügyviteli közreműködést
   5. sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését
   6. bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

A képviselők kötelezettségei

42.§

1. A képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában
2. írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a bizottság vagy a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva van; a hiányzásokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván
3. a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni
4. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre
5. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal illetve a helyi érdekképviseleti szervezetekkel
6. a személyes érintettségét bejelenteni

A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

43.§

1. A helyi önkormányzatoktól szóló törvényben maghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított természetbeni juttatását a képviselő – testület Ügyrendi Bizottsága javaslata alapján

1. eskü letételének hiánya miatt
2. személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt
3. a képviselő – testület üléséről való igazolatlan távollét miatt

legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottság jogállása

44.§

1. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
2. A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

Állandó bizottságok

45.§

1. Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.
2. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:

1. Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
2. Pénzügyi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
3. Képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság, tagjainak száma: 4 fő.

3. A bizottságok elnökét, tagjait a képviselő-testület választja meg. Az állandó bizottságokat, létszámukat valamint tagjainak névjegyzékét e rendelet 3.számú melléklete tartalmazza.

Az állandó bizottságok feladatait- és hatáskörét e rendelet 2.számú melléklete tartalmazza

4. A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
5. A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskörét esetileg minősített szótöbbséggel hozott  döntéseivel esetileg magához vonhatja.

A bizottságok szervezeti és működési rendje

46.§

1. A bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
2. A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
3. A bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására a polgármester tehet javaslatot.
4. A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.
5. A bizottsági tagság megszűnik:

1. a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével
2. felmentéssel
3. lemondással

A bizottságok ülései

47.§

1. A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva szükség szerint tarják.
2. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
3. Az elnök akadályoztatása esetén a feladatokat a legidősebb bizottsági tag látja el.
4. A bizottság elnöke köteles a bizottságot összehívni:

1. a képviselő-testület döntése alapján
2. a polgármester indítványára
3. a jegyző indítványára
4. a bizottsági tagok legalább felének indítványára

48.§

1. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, melyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
2. Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél bizottsági döntés felülvizsgálatát

49.§

1. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. A bizottság azokban az esetekben zárt ülést tart amikor az Ötv. kötelezővé teszi vagy lehetőséget biztosít. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
3. A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
4. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
5. A bizottságok ülésére az írásos anyagok megküldésével meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt is.
6. A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.

50.§

1. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben vagy egyéb módon közvetlenül érintett.
2. A fennálló kizárási okot a bizottság tagja köteles bejelenteni, melyről a bizottság dönt.

VIII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

51.§

1. Tiszaeszlár község polgármestere megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
3. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármester feladatait és hatáskörét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza
4. A polgármester bérére, jutalmazására a Pénzügyi bizottság véleménye alapján az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot

Az alpolgármester

52.§

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással segíti, felügyeli és koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármester feladatait ellátásukban, a polgármester iránymutatása mellett önállóan irányítja és felügyeli a gondozásában álló területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységet, együttműködik a bizottságokkal.
4. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskör címzettje, ilyen hatásköröket rá sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat.

A jegyző

53.§

1. A képviselő-testület  - pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre bérének egyidejű megállapításával.
2. A jegyző részletes feladatait és hatáskörét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

A polgármesteri Hivatal

54.§

1. A képviselő-testület Tiszaeszlár Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
2. A Hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.
3. A képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet az 5. számú melléklet tartalmaz.
4. A polgármesteri hivatal ügyrendjét a jegyző és a polgármester állapítja meg.
5. A Polgármesteri Hivatal önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
6. A polgármesteri hivatal köteles adatokat szolgáltatni a képviselő-testület és a bizottságok részére. Az ilyen igényeket a jegyzőnél kell benyújtani.
7. A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, mely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.

X. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

55.§

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

XI. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

56.§

1. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
2. A polgármester saját hatáskörben az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettséget, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött, 500.000.-Ft értékhatár feletti  szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.
3. Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző jogosult.
4. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel ha más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

XII. fejezet

Lakossági fórumok

57.§

1. A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

• a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánításra,
• közérdekű bejelentés vagy javaslattételre
• közvetlen tájékoztatásra

2. Lakossági fórumok:
   1. falugyűlés
   2. közmeghallgatás
3. A képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást köteles tartani, Belterület, Máv-Újtelep és Bashalom településrészeken, melynek időpontjáról éves munkatervének elfogadásakor dönt.

XIII. Fejezet

Kisebbségi Önkormányzat

58. §

Tiszaeszláron német nemzetiségi önkormányzat működik (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat)

59. §

Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásáról számított 30 napon belül döntést hozni.

60.§

(1)A helyi önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) a testületi működés feltételeinek biztosítását, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:

1. A testületi működéshez igazoldó helyiséghasználat biztosítása,
2. A postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése

(3) A polgármesteri hivatal – mint a települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett települési nemzetiségi  önkormányzat megállapodása alapján ellátja a gazdálkodási feladatokat.

61.§

A Képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:

1. a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi üléseken,

1. a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, ha a bizottság nemzetiséget érintő napirendet tárgyal
2. a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz, valamint a kisebbségi lakosságot e minőségben érintő képviselő-testületi határozat, illetve rendelet tervezéséhez,
3. a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő kérdések szabályozása érdekében önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
4. a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a képviselő-testület éves munkatervének összeállításához,
5. javaslatot terjeszthet a területüket érintő testületi ülési napirendek tekintetében a képviselő-testület elé.

62.§

1. Tiszaeszlár Község Önkormányzata rendeletében dönt saját költségvetéséről, és tudomásul veszi a Tiszaeszlár Német és Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését, melyet Tiszaeszlár Község Képviselő-testületének Önkormányzata költségvetésébe elkülönítetten épít be.

2. Tiszaeszlár Község Önkormányzata és a Tiszaeszlári Német és Nemzetiségi Önkormányzat egymás közti együttműködési szabályait külön Együttműködési Megállapodásban rögzíti és erre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

63.§

1. E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba

2. E rendelet mellékleteit képezik:

1. A polgármester feladat- és hatásköre

2. Bizottságok feladat- és hatáskörei

3. Bizottságok létszáma, tagjainak névjegyzéke

4. Jegyző feladat- és hatáskörei

5. Hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje

6.  A képviselő-testület tagjainak névsora

3. E rendelet hatályba lépésével hatályát vászti a 7/2006 (XI.24.) számú önkormányzati rendelet.

Tiszaeszlár, 2014. november 20.

                                     Nagy Tibor                                      Badicsné Kormos Éva

                                    polgármester                                                 jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2014. november 20.

Tiszaeszlár, 2014. november 20.

                                                                       Badicsné Kormos Éva

                                                                                   jegyző

1. számú melléklet a 7/2014. (XI. 20.)   Kt. rendelethez

A polgármester feladat- és hatásköre

I. A polgármester feladata különösen:

1. a község fejlődésének elősegítése
2. a helyi közszolgáltatások fejlődésének elősegítése
3. a község vagyonának megőrzése és gyarapítása
4. a községgazdálkodás
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása
6. a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása
7. a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, az együttműködés kialakítása
8. az önkormányzat intézményei működésének ellenőrzése, segítése

II. A polgármester képviselő-testülettel kapcsolatos feladatai különösen:

1. segíti a képviselők munkáját
2. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit
3. képviseli az önkormányzatot
4. az önkormányzati rendeleteket valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja

III. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

1. kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottságok összehívását
2. felfüggeszti a bizottságok döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit

IV. A polgármester polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

1. a képviselő-testület döntései szerint saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a polgármesteri hivatalt
2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben
4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására
5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét
6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében

V. A polgármester e rendelet 51.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján átruházott hatáskörben jár el:

1. Önkormányzati segélyt nyújt az arra rászorulók részére, a hatályos jogszabályok szerint.
2. Az önkormányzat vagyonának vagyoni értékű jogának elidegenítése 500.000. Ft. értékhatárig, valamint kötelezettségvállalás 500.000. Ft
3. Gyakorolja azokat az egyéb hatásköröket, melyeket a Képviselő – testület helyi rendeleteiben a polgármesterre átruház.
4. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
5. Az SzMSz-ben nem szabályozott feladat- és hatáskörök tekintetében a Mötv. 67.§. rendelekzései az irányadók.

2. számú melléklet a7/2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez

A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörei

1. Az állandó bizottságok általános feladatai:

a.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben

b.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben

1. közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében
2. feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

II. Az Ügyrendi Bizottság

1. Ellátja a képviselő-testület ülésein a titkos szavazás lebonyolításával és a szavazatok számlálásával kapcsolatos feladatokat
2. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.
3. Előkészíti képviselő-testületi döntésre a polgármesterre vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyeket

III. A Pénzügyi Bizottság.

1. Véleményezi a költségvetést és zárszámadást megállapító rendelet-tervezeteket és a költségvetési beszámolót, ellenőrzi a végrehajtást
2. Figyelemmel kíséri az intézmények pénzügyi gazdálkodását, részt vesz annak ellenőrzésében
3. Javaslatot tesz a helyi adók megállapítására, részt vesz az előkészítésben

IV. A képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság

1. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát
2. Ellátja a képviselő – testület tagjainak és a polgáremster összeféhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

3. számú melléklet a 7/2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez

A képviselő-testület bizottságainak létszáma, tagjainak névsora

Tiszaeszlár Község Képviselő-testülete a következő bizottságokat hozza létre:

1. Ügyrendi Bizottság – tagjainak száma:          3 fő

elnöke:                                    Csányi Zsolt

tagjai:                                      Aleksza Pál

                                               Rácz Tibor

2. Pénzügyi Bizottság – tagjainak száma:          3 fő

elnöke:                                   Aleksza Pál

tagjai:                                      Kunkli Miklósné

                                               Meleg Barnabás

3. Ellenőrző Bizottság – tagjainak száma:         4 fő

elnöke:                                    Rácz Tibor

tagjai:                                      Kunkli Miklósné

                                               Meleg Barnabás

                                               Csányi Zsolt

4. számú melléklet a 7/2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez

A Jegyző feladat- és hatáskörei

1. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a kisebbségi önkormányzat és a bizottságok ülésein
2. A polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról
3. Vezeti a polgármesteri hivatalt
4. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
5. Aláírja a képviselő-testület által hozott rendeleteket, határozatokat a polgármesterrel
6. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási hatósági ügyekben
7. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályok változását, ennek alapján javaslatot tesz a hatáskörök átruházására
8. Közreműködik a képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában
9. Jelzi a képviselő-testületnek és bizottságainak, kisebbségi önkormányzatnak a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel
10. Ellátja az országgyűlési és önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatos feladatokat
11. Jogorvoslati kérelem esetén gondoskodik az iratok felterjesztéséről
12. Közreműködik a polgármesteri hivatal dolgozói szakmai továbbképzésének szervezésében
13. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői, ügyviteli és fizikai alkalmazottai felett.
14. Az SzMSz-ben nem szabályozott feladat – és hatáskörök tekintetében a Mötv. 81. §. rendelkezései az irányadók.

5. számú melléklet a 7./2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez

A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje, ügyfélfogadás rendje

1. A polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása:

1. Pénzügyi csoport
2. Általános igazgatási csoport
3. Adóügyi ügyintéző

2. A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők munkarendje:

Munkaidő heti 40 óra

Hétfő – Csütörtök:       07³⁰ – 16⁰⁰ – ig

Péntek:            07³⁰ – 13³⁰ – ig

3. Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

- hétfőn:                       8.⁰⁰ – 12⁰⁰ – ig

- kedden:                     nincs ügyfélfogadás

- szerdán:                     8.⁰⁰ – 11⁰⁰ – ig és 13.⁰⁰-15.⁰⁰

- csütörtökön:              8.⁰⁰ – 11⁰⁰ – ig

- pénteken:                  8.⁰⁰ – 11⁰⁰ – ig

4. A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje:

• polgármester:

péntek: 08⁰⁰ – 12⁰⁰ – ig

• jegyző:

     szerdán: 08⁰⁰ – 12⁰⁰ – ig

6. számú melléklet a  7/2014.  (XI. 20.) Kt. Rendelethez

A képviselő-testület tagjainak névsora

2014. évben választott polgármester:               Nagy Tibor

2014. évben választott alpolgármester:             Farkas Ferenc

2014. évben választott képviselők:                                 Aleksza Pál

                                                                                  Csányi Zsolt

            Farkas Ferenc

                                                                                  Kunkli Miklósné

                                                                                  Meleg Barnabás

            Rácz Tibor