Tiszaeszlár Község képviselő testületének 7/2014(XI.20.) önkormányzati rendelete
Tiszaeszlár Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata
Hatályos: 2014. 11. 20- 2016. 01. 31Tiszaeszlár Község képviselő testületének 7/2014(XI.20.) önkormányzati rendelete
Tiszaeszlár Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata
2014-11-20-tól 2016-01-31-ig
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:
- az autonómiához való jogot
-a demokratikus helyi hatalomgyakorlást
- az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát
Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósult meg, melyben a lakosság közvetlenül, illetve választott képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörében eljárva törekszik a helyi közakarat és a helyi érdekek megjelenítésére, azok érvényesülésének biztosítására.
Tiszaeszlár Község Önkormányzata szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról és a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról. Az Önkormányzat tevékenységét a jogszabályok keretein belül látja el, szervezetét és működésének rendjét a jogszabályi hierarchiát figyelembe véve maga határozza meg.
A jogállamiság elvének biztosítása, az önkormányzás nyilvánosságának érvényesülése szükségessé teszi ezen szabályok írásba foglalását, gyakorlatban történő alkalmazását, a benne foglalt szabályok be- és megtartásának ellenőrzését, illetve állampolgári hozzáférhetőségének és megismerhetőségének garantálását.
I. Fejezet
Az önkormányzat és jelképei
TIszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
- Tiszaeszlár Község közigazgatási területén a helyi önkormányzati jogok a település
választópolgárainak közösségét illetik meg, melyet az önkormányzati testületbe közvetlenül választott képviselőik útján illetve a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak
(2)Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Tiszaeszlár Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
(3)Az önkormányzat székhelye: Tiszaeszlár, Rákóczi u. 91.
(4)A képviselő-testület hivatalának neve: Tiszaeszlár Község Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal)
Címe: Tiszaeszlár, Rákóczi u. 91.
(5) 2014-ben megválasztott képviselők száma 6 fő, melyből 6 fő egyéni listán kerül megválasztásra. A polgármester tagja a testületnek. A képviselő-testületének névsorát ezen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
- A Képviselő-testület szervei:
- Tiszaeszlár Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
- Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);
- Tiszaeszlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),
- Tiszaeszlár Község Önkormányzatának a Képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság (a továbbiakban: Ellenőrző Bizottság)
- Tiszaeszlár Község Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)
- Az önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere látható, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
- Tiszaeszlár Község Önkormányzata
- Tiszaeszlár Község Képviselő-testülete
- Tiszaeszlár Község Polgármestere
- Tiszaeszlár Község Jegyzője
2.§
- Az önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
- Tiszaeszlár Község Címere: Egyenes állású, hullámos arany sávval kialakított kék pajzstalpú tárcsapajzs (reneszánsz pajzs), melynek felső része egyenes vonallal van hasítva. A hasítás nyomán létrejövő jobb oldalon zöld mezőben öt darab arany színű összefonódó búzaszál látható, bal oldalán pedig kék mezőben zöld dombon álló arany kereszt. A címer kiegészítő elemeként alkalmazható a pajzs alatt elhelyezkedő devise (jelmondat), amely zöld színű hullámos szalagon mutatja a település nevét, arany betűkkel.
- A község zászlója: Téglalap alakú, fehér színű, közepén a község címere.
3.§
(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
(2) A polgármester a Tiszaeszlári Hagyományőrző Egyesülettel együttműködve minden év július hónapjában megszervezi a Tiszaeszlári Aratónapot mint a települési kultúrát és hagyományokat ápoló helyi ünnepet.
(3) A rendezvényre biztosított költségvetési összeget az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg.
II. fejezet
Az önkormányzat feladata és hatásköre
4.§
A helyi önkormányzat – a törvények keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az alkotmánybíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
5.§
- A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
- Ennek megfelelően:
- közvetlenül részt vehet vállalkozásokban
- a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, ingatlanok értékesítésével stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt,
- vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (bérbeadás, részvények, stb.)
- Amennyiben az önkormányzat működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően min. 3 évre szóló üzleti tervet készít vagy készíttet. Az üzleti tervet az előterjesztéshez csatolni kell, nélküle a vállalkozással kapcsolatos napirend nem tárgyalható.
6.§
Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai a Mötv. 13. §. (1) bekezdésében foglaltakkal azonosak.
Az önkormányzat köteles gondoskodni a Mötv. 13.§ (4) bekezdésében foglaltakról.
7.§
- Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
- ellátása nem sérti más települések érdekeit
- nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
- megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
- az ellátáshoz a szükséges feltételek fennállnak.
- Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
- a közművelődési és sportfeladatokról
- községüzemeltetési feladatokról
- idősek klubja nappali ellátást nyújtó intézmény üzemeltetéséről
- a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról és felújításokról
- helyi közszolgálati feladatot ellátó újság támogatásáról
- mezőőri szolgálat fenntartásáról
- tanyagondnoki szolgálat fenntartásáról
- Az önként vállalt (többlet) feladatok megvalósításáról a képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással dönt.
8.§
A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 10.§-ában felsoroltakon túlmenően:
a.)A képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi alapbér meghatározása,
b.)Új, önként vállalt feladat vállalása, illetve önként vállalt feladatról való lemondás
c.)Hitelfelvétel, munkabérhitel kivételével
d.)Minden 500.000.- Ft-ot meghaladó vagyonügylet
e.)Gazdasági társaság alapítása, illetve abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, illetve gazdasági társaság megszüntetése.
9.§
- A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulásra, a kisebbségi önkormányzat testületére.
- A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.
- A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
- Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.
10.§
A polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a szabályzat 1.számú melléklete tartalmazza, a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a szabályzat 2.számú melléklete tartalmazza.
III. fejezet
A helyi önkormányzás általános szabályai
11.§
Önkormányzati döntést
- a helyi népszavazás
- a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve annak felhatalmazásával a 10.§ (1) bekezdésében meghatározottak hozhatnak
12.§
- A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, hogy a testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánítson véleményt, illetve tegyen kezdeményezést.
13.§
Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzat szervei (a jegyző, a polgármester illetőleg a polgármesteri hivatal hatáskörrel felruházott ügyintézője) az állam központi szervei által alkotott jogszabályok érvényesítését szolgáló hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek.
E hatáskörükben az önkormányzat szervei nincsenek alárendelve a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a hatáskörrel felruházott tisztségviselőjétől, köztisztviselőjétől a hatáskört nem vonhatja el, e hatásköreik gyakorlására utasítást nem adhat, nem jogosult hatósági határozataik felülvizsgálatára.
Az önkormányzat szervei által gyakorolt államigazgatási hatósági jogkörök tekintetében a felettes szerveket - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján – megillető jogokat államigazgatási szerv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal gyakorolja.
Ezen államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik a döntések ellen benyújtott fellebbezés elbírálása is. A képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatáskörébe csak az e tevékenység gyakorlásához szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása tartozik. Az államigazgatási tevékenység gyakorlása során a jogalkalmazó nem települési érdekek, településpolitikai mérlegelés, hanem jogszabályok, a jogszabályban meghatározott szakmai szempontok szerint dönt.
IV. fejezet
A képviselő-testület működése
Munkaterv
14.§
- A képviselő-testület működésének alapja az éves időszakra készített munkaterv.
- A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét minden év január 15. napjáig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
- A munkatervnek tartalmaznia kell:
- a testületi ülések tervezett időpontját és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat
- a napirend előterjesztőjének megnevezését
- a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat
- A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni:
a.) a képviselőktől
b.) az alpolgármestertől,
c.)a tanácsnoktól
d.)a bizottságoktól
e.)az önkormányzati intézmények vezetőitől
f.)a kisebbségi önkormányzattól
A képviselő-testület ülései
15.§
(1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott ülésen működik, gyakorolja jogkörét
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén, a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.
(4) Tartós akadályoztatásnak minősül, ha az érintettek egészségi állapotuk miatt képtelenek az ülés összehívására, illetve 48 órát meghaladóan elérhetetlenek és a jegyző ezt igazolja.
(5) A testület ülés lehet:
1. alakuló
2. rendes
3. rendkívüli
A képviselő-testület megalakulása
16.§
(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.
(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületi tagok választási eredményéről.
(4) Az alakuló ülésen dönt a testület:
a.) az alpolgármester személyéről
b.) a polgármester, alpolgármester illetményéről (tiszteletdíjáról)
c.) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának elrendeléséről
d.) bizottsági struktúra kialakításáról, a bizottságok elnevezéséről és tagjairól
Rendes ülés
17.§
A képviselő-testület a munkaterv szerinti de évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület üléseit az ülés hónapja második hetének szerdai napján a Polgármesteri Hivatalban tartja, de kihelyezett ülést is tarthat.
Rendkívüli ülés
18.§
- A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, és azt valahányszor ha a szükség úgy kívánja össze kell hívni.
- A képviselő-testület összehívását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja
- A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, a képviselők legalább ¼-ének (3 fő) vagy a képviselő-testület bármely bizottságának a rendkívüli ülés indokát tartalmazó határozatba foglalt írásbeli indítványára.
- Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
- A polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles az ülést összehívni, azzal hogy az ülés időpontját 5 napon belülre tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának az indokát és a tervezett napirendjét.
- A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is.
A testületi ülés összehívása
19.§
- a képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.
- Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
- A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét
- kezdési időpontját
- javasolt napirendeket
- a napirendek előterjesztőit
- A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásakor indokoltnak tartja.
- A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:
- önkormányzati intézmények vezetőit
- a bizottságok nem helyi képviselő tagjait
- civil szervezetek vezetőit
- azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges
(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot a helyben szokásos módon - az Önkormányzat hirdetőtábláján – értesíti.
A testületi ülések ügyrendje
Az ülések nyilvánossága
20.§
- A testületi ülések - a 21.§-ban meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak, és azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
- A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
- Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
- Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
Zárt ülés
21.§
- A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) pontjában meghatározott esetekben.
- Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző a kisebbségi szószóló, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja mely esetben kötelező az érintett meghívása.
- Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Zárt ülés anyagába arra jogosulatlan – a (2) bekezdésben fel nem sorolt személy – nem tekinthet be.
- A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak.
A rendes ülés napirendje
22.§
- A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
- A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Egyszerű szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.
- A tárgyalandó napirendi pontok a meghívóban közölt tárgysorozat szerinti sorrendben kerülnek tárgyalásra, ettől eltérni csak akkor lehet, ha az erre vonatkozó indítványt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.
Az indítvány felett vitának helye nincs. Ugyanazon ülésen a már egyszer tárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.
- Bármely képviselő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
- A döntés meghozatala előtt/után az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
Az előterjesztés rendje
23.§
- A képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.
- A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek.
- a képviselők
- a polgármester és az alpolgármester
- a képviselő-testület bizottságai
- a jegyző
- A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, mely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
- A testület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
- Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, rendeleti és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
Összeférhetetlenség
24.§
- Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.
- Az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja
- A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
25.§
- A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek munkáját a jegyző segíti.
- A polgármester akadályoztatásának minősül az is ha a szabályzat 29.§-ában megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
- Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
- A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
- Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
- A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
- A tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle szót,
- rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ
- rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbe szakítja, vagy elhagyja a termet és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.
- Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
A vitavezetés szabályai
26.§
- Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében
- A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó, azt követően az ülés elnöke által meghatározott sorrendben szólalhatnak fel.
- Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a települési képviselők és a bizottság tagjai kérdést intézhetnek.
- A vita során rendkívül indokolt esetben a polgármester megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk.
- Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.
- Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat a polgármesternek az ülés megnyitásáig szóban vagy írásban bejelentették, illetve a testület egyszerű szótöbbséggel megadja neki a szót.
- Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
- A vita lezárására a polgármester illetve a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
A döntéshozatal szabályai
27.§
A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg. Ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után, az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
28.§
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
A szavazás módja
29.§
- Szavazni csak személyesen lehet.
- A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
- Az elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra, úgy hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatot majd az eredetei javaslatot bocsátja szavazásra.
- A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.
A nyílt szavazás
30.§
(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételtetni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellet, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
A név szerinti szavazás
31.§
(1) Bármelyik képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Ha a jelenlévő képviselők legalább 1/3-a indítványozza név szerinti szavazást kell tartani.
(3) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
- Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.
Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
(5) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
A titkos szavazás
32.§
- A képviselő-testület titkos szavazást tart mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve saját döntése alapján azokban az ügyekben, melyekben zárt ülést tarthat.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság feladatát az Ügyrendi Bizottság látja el.
(3) Amennyiben az Ügyrendi Bizottság tagjai nincsenek jelen illetve nem teljes létszámmal vannak jelen, a hiányzó tagokat a testület saját sorából választja meg.
(4) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(5) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a polgármesteri hivatal biztosítja.
(6) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.
Határozathozatal
33.§
- Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazat szükséges
- A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. (Mötv. 66.§)
35.§
- A minősített többséghez, a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
- Minősített többség ( 4 fő települési képviselő szavazata) szükséges:
- Az önkormányzati törvény alapján:
- rendeletalkotás
- önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozáshoz,
- intézmény alapításhoz, (átszervezés, megszüntetéshez)
- a települési képviselő kizárásához
- zárt ülés elrendeléséhez
- a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
- az Mötv. szerint a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében a polgármester elleni kereset benyújtásához,
- törvényben illetve önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb kérdésekhez
- SzMSz alapján:
- településrendezési terv jóváhagyásához,
- helyi népszavazás kiírásához,
- a polgármesterrel, jegyzővel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, ezen személyekkel szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához,
- minden 500 ezer forintot meghaladó vagyonügylethez,
- az önkormányzati tulajdonba kerülő, vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,
- korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.
V. fejezet
A képviselő-testület döntései
35.§
- A képviselő-testület:
- rendeletet alkot
- határozatot hoz
- A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel alakszerű határozat nélkül dönt
- az ügyrendi kérdésekről
- tájékoztató anyag elfogadásáról
A képviselő-testület határozatai
36.§
- A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.
- Jelölése: „Tiszaeszlár Község Önkormányzat képviselő-testülete …./20.... (a kihirdetés hó, nap) Kt. határozata”
A képviselő-testület lakosságot érintő határozatait a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 8 napra ki kell függeszteni.
(3) A határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
Az önkormányzat rendeletei
37.§
- A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
- Rendelet alkotását a képviselő-testület ülésén szóban, vagy a polgármesternél írásban kezdeményezheti
- bármely települési képviselő
- képviselő-testület bizottsága
- a jegyző
- a polgármester
- a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek
- népi kezdeményezés
- kisebbségi önkormányzat az adott kisebbséget érintő ügyben.
- A Képviselő – testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítéséért felelőst, és a döntés – tervezet benyújtásának határidejét.
- Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot, az érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket
- Az eltérő véleményeket a rendelet tervezetéhez csatolni kell
- A jegyző a rendelettervezetet véleményezés céljából megküldi az illetékes bizottságoknak.
- A képviselő-testület munkatervében megjelölheti azokat a rendeleteket, amelyek kizárólag bizottsági véleményezés után kerülhetnek a képviselő-testület elé.
- Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
- Rendelet módosítását igénylő előterjesztések
- Pénzügyi tárgyú előterjesztések.
- Az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján legalább 8 napra történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetés időpontja a levétel napja.
- A képviselő-testület rendeleteinek megjelölése:
„ Tiszaeszlár Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/20...… (a kihirdetés hó, nap) Kt. rendelete.
- A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
38.§
- A hatályban lévő rendeletek a polgármesteri hivatalban – ügyfélfogadási időben – valamint a község könyvtárában bárki által megtekinthetők.
- A hatályban lévő rendeletekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza a
- rendelet számát
- meghozatalának időpontját
- címének szó szerinti szövegét
- kihirdetésének időpontját
- A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
39.§
- A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá
- A tanácskozást hangszalagra kell rögzíteni, melyet 1 évig meg kell őrizni. A hangszalag azonban az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.
- A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, ebből
- egy eredeti példányt évente be kell kötni
- egy példány munkapéldány
- másolatban kell megküldeni a községi könyvtárnak, és Bashalom településrész könyvtárának
- a 36/2013 (XII. 23.) KIM rendelet rendelkezéseinek értelmében a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni.
- A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- az ülés helyét és időpontját
- az ülésen megjelent képviselők nevét
- az ülésen tanácskozási joggal megjelentek nevét
- az elfogadott napirendet és az előadók nevét
- napirendi pontonként a felszólalók nevét, a kérdések és hozzászólások lényegét
- a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit valamint az ülésen folyamán történt fontosabb eseményeket
- a határozathozatal módját
- a szavazatok számszerű eredményét
- a megalkotott rendeletek valamint a hozott határozatok szó szerinti szövegét
- a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját, és a jelenlévő képviselők névsorát
- az ülés bezárásának idejét
- a polgármester és a jegyző aláírását
- Ha a képviselő kéri akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
- A képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
- Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek őrzéséről a nyílt ülésen készült jegyzőkönyvektől elkülönítetten a jegyző gondoskodik.
- Az állampolgárok a polgármesteri hivatalban és a községi könyvtárban betekinthetnek a Képviselő-testület dokumentumaiba (előterjesztéseibe, és üléseinek jegyzőkönyveibe).
- ) Az állampolgárokat a testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségéről hirdetőtáblán tájékoztatni kell.
VI. fejezet
A települési képviselők
A települési képviselő jogállása
40.§
- A képviselők jogait és kötelezettségeit az Ötv. valamint e rendelet határozza meg.
- A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.
- A képviselő a Büntetőtörvénykönyv alkalmazásában hivatalos személy.
- A települési képviselő (polgármester) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az alábbi szövegű esküt teszi:
„Én …………………………….. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és megtartatom, ................................................ (polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselői) tisztségemből eredő feladataimat Tiszaeszlár település fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
Isten engem úgy segéljen!”
A képviselők jogai
41.§
- A képviselők jogai, különösen:
- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében, és ellenőrzésében,
- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését
- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
- a polgármesteri hivataltól a jegyző révén igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, valamint ügyviteli közreműködést
- sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését
- bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
A képviselők kötelezettségei
42.§
- A képviselő köteles:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában
- írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a bizottság vagy a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva van; a hiányzásokat az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván
- a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni
- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre
- kapcsolatot tartani a választópolgárokkal illetve a helyi érdekképviseleti szervezetekkel
- a személyes érintettségét bejelenteni
A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
43.§
- A helyi önkormányzatoktól szóló törvényben maghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított természetbeni juttatását a képviselő – testület Ügyrendi Bizottsága javaslata alapján
- eskü letételének hiánya miatt
- személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt
- a képviselő – testület üléséről való igazolatlan távollét miatt
legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
VII. fejezet
A képviselő-testület bizottságai
A bizottság jogállása
44.§
- A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
- A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.
Állandó bizottságok
45.§
- Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.
- A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:
- Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
- Pénzügyi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
- Képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság, tagjainak száma: 4 fő.
- A bizottságok elnökét, tagjait a képviselő-testület választja meg. Az állandó bizottságokat, létszámukat valamint tagjainak névjegyzékét e rendelet 3.számú melléklete tartalmazza.
Az állandó bizottságok feladatait- és hatáskörét e rendelet 2.számú melléklete tartalmazza
- A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
- A képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskörét esetileg minősített szótöbbséggel hozott döntéseivel esetileg magához vonhatja.
A bizottságok szervezeti és működési rendje
46.§
- A bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
- A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
- A bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására a polgármester tehet javaslatot.
- A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.
- A bizottsági tagság megszűnik:
- a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével
- felmentéssel
- lemondással
A bizottságok ülései
47.§
- A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva szükség szerint tarják.
- A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
- Az elnök akadályoztatása esetén a feladatokat a legidősebb bizottsági tag látja el.
- A bizottság elnöke köteles a bizottságot összehívni:
- a képviselő-testület döntése alapján
- a polgármester indítványára
- a jegyző indítványára
- a bizottsági tagok legalább felének indítványára
48.§
- Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, melyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
- Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél bizottsági döntés felülvizsgálatát
49.§
- A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- A bizottság azokban az esetekben zárt ülést tart amikor az Ötv. kötelezővé teszi vagy lehetőséget biztosít. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
- A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
- A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
- A bizottságok ülésére az írásos anyagok megküldésével meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt is.
- A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.
50.§
- A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben vagy egyéb módon közvetlenül érintett.
- A fennálló kizárási okot a bizottság tagja köteles bejelenteni, melyről a bizottság dönt.
VIII. fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester
51.§
- Tiszaeszlár község polgármestere megbízatását főállásban látja el.
- A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
- A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármester feladatait és hatáskörét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza
- A polgármester bérére, jutalmazására a Pénzügyi bizottság véleménye alapján az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot
Az alpolgármester
52.§
- A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
- Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
- Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással segíti, felügyeli és koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármester feladatait ellátásukban, a polgármester iránymutatása mellett önállóan irányítja és felügyeli a gondozásában álló területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységet, együttműködik a bizottságokkal.
- Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskör címzettje, ilyen hatásköröket rá sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat.
A jegyző
53.§
- A képviselő-testület - pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre bérének egyidejű megállapításával.
- A jegyző részletes feladatait és hatáskörét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
IX. fejezet
A polgármesteri Hivatal
54.§
- A képviselő-testület Tiszaeszlár Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
- A Hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.
- A képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet az 5. számú melléklet tartalmaz.
- A polgármesteri hivatal ügyrendjét a jegyző és a polgármester állapítja meg.
- A Polgármesteri Hivatal önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.
- A polgármesteri hivatal köteles adatokat szolgáltatni a képviselő-testület és a bizottságok részére. Az ilyen igényeket a jegyzőnél kell benyújtani.
- A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, mely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.
X. fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
55.§
A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
XI. fejezet
Az önkormányzat gazdasági alapjai
56.§
- Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
- A polgármester saját hatáskörben az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettséget, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött, 500.000.-Ft értékhatár feletti szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.
- Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző jogosult.
- A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel ha más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
XII. fejezet
Lakossági fórumok
57.§
- A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
- a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánításra,
- közérdekű bejelentés vagy javaslattételre
- közvetlen tájékoztatásra
- Lakossági fórumok:
- falugyűlés
- közmeghallgatás
- A képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást köteles tartani, Belterület, Máv-Újtelep és Bashalom településrészeken, melynek időpontjáról éves munkatervének elfogadásakor dönt.
XIII. Fejezet
Kisebbségi Önkormányzat
58. §
Tiszaeszláron német nemzetiségi önkormányzat működik (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat)
59. §
Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásáról számított 30 napon belül döntést hozni.
60.§
(1)A helyi önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
(2) a testületi működés feltételeinek biztosítását, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:
- A testületi működéshez igazoldó helyiséghasználat biztosítása,
- A postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése
(3) A polgármesteri hivatal – mint a települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett települési nemzetiségi önkormányzat megállapodása alapján ellátja a gazdálkodási feladatokat.
61.§
A Képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:
- a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi üléseken,
- a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, ha a bizottság nemzetiséget érintő napirendet tárgyal
- a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz, valamint a kisebbségi lakosságot e minőségben érintő képviselő-testületi határozat, illetve rendelet tervezéséhez,
- a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő kérdések szabályozása érdekében önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
- a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a képviselő-testület éves munkatervének összeállításához,
- javaslatot terjeszthet a területüket érintő testületi ülési napirendek tekintetében a képviselő-testület elé.
62.§
- Tiszaeszlár Község Önkormányzata rendeletében dönt saját költségvetéséről, és tudomásul veszi a Tiszaeszlár Német és Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését, melyet Tiszaeszlár Község Képviselő-testületének Önkormányzata költségvetésébe elkülönítetten épít be.
- Tiszaeszlár Község Önkormányzata és a Tiszaeszlári Német és Nemzetiségi Önkormányzat egymás közti együttműködési szabályait külön Együttműködési Megállapodásban rögzíti és erre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint.
XIV. fejezet
Záró rendelkezések
63.§
- E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba
- E rendelet mellékleteit képezik:
1. A polgármester feladat- és hatásköre
2. Bizottságok feladat- és hatáskörei
3. Bizottságok létszáma, tagjainak névjegyzéke
4. Jegyző feladat- és hatáskörei
5. Hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje
6. A képviselő-testület tagjainak névsora
- E rendelet hatályba lépésével hatályát vászti a 7/2006 (XI.24.) számú önkormányzati rendelet.
Tiszaeszlár, 2014. november 20.
Nagy Tibor Badicsné Kormos Éva
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetésének napja: 2014. november 20.
Tiszaeszlár, 2014. november 20.
Badicsné Kormos Éva
jegyző
1. számú melléklet a 7/2014. (XI. 20.) Kt. rendelethez
A polgármester feladat- és hatásköre
I. A polgármester feladata különösen:
- a község fejlődésének elősegítése
- a helyi közszolgáltatások fejlődésének elősegítése
- a község vagyonának megőrzése és gyarapítása
- a községgazdálkodás
- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása
- a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása
- a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, az együttműködés kialakítása
- az önkormányzat intézményei működésének ellenőrzése, segítése
II. A polgármester képviselő-testülettel kapcsolatos feladatai különösen:
- segíti a képviselők munkáját
- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit
- képviseli az önkormányzatot
- az önkormányzati rendeleteket valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja
III. A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:
- kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottságok összehívását
- felfüggeszti a bizottságok döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit
IV. A polgármester polgármesteri hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
- a képviselő-testület döntései szerint saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a polgármesteri hivatalt
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében
V. A polgármester e rendelet 51.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján átruházott hatáskörben jár el:
- Önkormányzati segélyt nyújt az arra rászorulók részére, a hatályos jogszabályok szerint.
- Az önkormányzat vagyonának vagyoni értékű jogának elidegenítése 500.000. Ft. értékhatárig, valamint kötelezettségvállalás 500.000. Ft
- Gyakorolja azokat az egyéb hatásköröket, melyeket a Képviselő – testület helyi rendeleteiben a polgármesterre átruház.
- Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
- Az SzMSz-ben nem szabályozott feladat- és hatáskörök tekintetében a Mötv. 67.§. rendelekzései az irányadók.
2. számú melléklet a7/2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez
A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörei
- Az állandó bizottságok általános feladatai:
a.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
b.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben
- közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében
- feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
II. Az Ügyrendi Bizottság
- Ellátja a képviselő-testület ülésein a titkos szavazás lebonyolításával és a szavazatok számlálásával kapcsolatos feladatokat
- Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.
- Előkészíti képviselő-testületi döntésre a polgármesterre vonatkozó munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyeket
III. A Pénzügyi Bizottság.
- Véleményezi a költségvetést és zárszámadást megállapító rendelet-tervezeteket és a költségvetési beszámolót, ellenőrzi a végrehajtást
- Figyelemmel kíséri az intézmények pénzügyi gazdálkodását, részt vesz annak ellenőrzésében
- Javaslatot tesz a helyi adók megállapítására, részt vesz az előkészítésben
IV. A képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság
- Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát
- Ellátja a képviselő – testület tagjainak és a polgáremster összeféhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
3. számú melléklet a 7/2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez
A képviselő-testület bizottságainak létszáma, tagjainak névsora
Tiszaeszlár Község Képviselő-testülete a következő bizottságokat hozza létre:
1. Ügyrendi Bizottság – tagjainak száma: 3 fő
elnöke: Csányi Zsolt
tagjai: Aleksza Pál
Rácz Tibor
2. Pénzügyi Bizottság – tagjainak száma: 3 fő
elnöke: Aleksza Pál
tagjai: Kunkli Miklósné
Meleg Barnabás
3. Ellenőrző Bizottság – tagjainak száma: 4 fő
elnöke: Rácz Tibor
tagjai: Kunkli Miklósné
Meleg Barnabás
Csányi Zsolt
4. számú melléklet a 7/2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez
A Jegyző feladat- és hatáskörei
- Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a kisebbségi önkormányzat és a bizottságok ülésein
- A polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról
- Vezeti a polgármesteri hivatalt
- Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket
- Aláírja a képviselő-testület által hozott rendeleteket, határozatokat a polgármesterrel
- Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási hatósági ügyekben
- Figyelemmel kíséri a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályok változását, ennek alapján javaslatot tesz a hatáskörök átruházására
- Közreműködik a képviselő-testület és bizottságai működésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában
- Jelzi a képviselő-testületnek és bizottságainak, kisebbségi önkormányzatnak a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel
- Ellátja az országgyűlési és önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatos feladatokat
- Jogorvoslati kérelem esetén gondoskodik az iratok felterjesztéséről
- Közreműködik a polgármesteri hivatal dolgozói szakmai továbbképzésének szervezésében
- Gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői, ügyviteli és fizikai alkalmazottai felett.
- Az SzMSz-ben nem szabályozott feladat – és hatáskörök tekintetében a Mötv. 81. §. rendelkezései az irányadók.
5. számú melléklet a 7./2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez
A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje, ügyfélfogadás rendje
- A polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása:
- Pénzügyi csoport
- Általános igazgatási csoport
- Adóügyi ügyintéző
- A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők munkarendje:
Munkaidő heti 40 óra
Hétfő – Csütörtök: 0730 – 1600 – ig
Péntek: 0730 – 1330 – ig
- Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:
- hétfőn: 8.00 – 1200 – ig
- kedden: nincs ügyfélfogadás
- szerdán: 8.00 – 1100 – ig és 13.00-15.00
- csütörtökön: 8.00 – 1100 – ig
- pénteken: 8.00 – 1100 – ig
- A polgármester és a jegyző ügyfélfogadási rendje:
- polgármester:
péntek: 0800 – 1200 – ig
- jegyző:
szerdán: 0800 – 1200 – ig
6. számú melléklet a 7/2014. (XI. 20.) Kt. Rendelethez
A képviselő-testület tagjainak névsora
2014. évben választott polgármester: Nagy Tibor
2014. évben választott alpolgármester: Farkas Ferenc
2014. évben választott képviselők: Aleksza Pál
Csányi Zsolt
Farkas Ferenc
Kunkli Miklósné
Meleg Barnabás
Rácz Tibor