(1) A rendelet hatálya kiterjed a belterületen, külterületi lakott helyen, valamint a belterület határán húzódó utcában, a rendezési tervvel, vagy az Országos Építésügyi Szabályzat elõírásaival összhangban történõ lakossági kezdeményezésre, lakossági magánerõbõl önkormányzati támogatással megvalósuló út- és közmûépítésekre (gázelosztó-vezeték és elektromos energiahálózat építés nélkül), kivéve az önkormányzat által városrendezési, fejlesztési okból kijelölt azon területeket, ahol pályázat útján elnyert központi támogatásból, vagy egyéb fejlesztési pénzeszközökbõl valósulnak meg az út- és közmûhálózatok.

(2) Lakóház illetve annak építésére szolgáló telek ivóvízellátását, elektromos energia ellátását, szennyvíz-elvezetését biztosító közmû építéséhez, illetve a megközelítését szolgáló út építéséhez önkormányzati támogatás adható.

(3) Üdülõ, illetve annak építésére szolgáló ingatlanok esetében önkormányzati támogatás csak szennyvíz-csatorna építésre adható.

(1) Önkormányzati támogatással megvalósuló út- és közmûépítés az önkormányzat pénzügyi és fejlesztési terveivel összhangban a lakosság kezdeményezése alapján szervezhetõ.

(2) A lakossági kezdeményezés alapján megvalósuló út- és közmûépítések önkormányzati támogatásának keretösszegét a képviselõ-testület által jóváhagyott éves költségvetés tartalmazza.

(1) Az önkormányzati támogatással megvalósuló lakossági magánerõs út- és közmûépítéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Tevékenységének ellátásához megbízottat, lebonyolítót vehet igénybe.

(2) A lakossági kezdeményezés alapján megvalósuló magánerõs út- és közmûépítéshez az önkormányzati támogatás odaítélése pályázati rendszerben történik.

(1) A létesítendõ út- vagy közmû mentén található telkek tulajdonosai a Polgármesteri Hivatallal a kapcso-latot az általuk megválasztott egy vagy több közös képviselõ útján tartják, az önkormányzati támogatás-ra irányuló pályázatot a közös képviselõ nyújtja be a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztálya által rendszeresített ûrlapon.

(2) Az ûrlapnak tartalmaznia kell:

a)A társulás tagjainak a közös képviselõ vagy képviselõk, megválasztására irányuló nyilatkozatát és felhatalmazását, hogy a társulás szervezésével kapcsolatos ügyekben a társulás tagjait teljeskörûen képviselheti

b)A létesítendõ út, valamint közmû fajtáját, fõbb mûszaki paramétereit, az érintett terület megnevezését.

c)A megvalósítással érintett, az út- vagy közmû használatában érdekelt valamennyi ingatlan tulajdonosának, használójának névsorát, házszám és helyrajzi szám megjelölésével.

d)A megvalósítással érintett valamennyi ingatlan tulajdonosának, használójának írásbeli szándéknyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az építõközösségben részt kívánnak-e venni, a megvalósítás ingatlanukra esõ költségének vállalása mellett, avagy nem.

e)Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a megvalósítandó út az önkormányzat, a közmûvek pedig vagy az önkormányzat, vagy az üzemeltetést illetve szolgáltatást végzõ vállalat, gazdasági társaság tulajdonába kerül térítésmentesen.

f)Annak tudomásulvételét, hogy az újonnan alakuló építõközösség a megvalósított közmûvezetékhez továbbépítéskor díjmentesen csatlakozhat.

(3) Az építõközösség tagjai közmûvek esetében fogyasztónként (mérõóránként) jelentkezhetnek és egyenlõ arányban viselik a költségeket.

Útépítés esetében a jelentkezés lakásegységenként, a költségek viselése ennek figyelembevételével egyenlõ arányban történik.

Beépítetlen területnél az útépítés esetében a fizetendõ hozzájárulás kiszámításának alapja az, hogy az érvényben lévõ Részletes Rendezési Terv, vagy az OESZ elõírásai alapján az ingatlan tulajdonosának vagy használójának telkébõl hány építési telek alakítható ki.

(4) Nem lakóházzal beépített ingatlan esetében a hozzájárulási díj kiszámításának alapja az, hogy fogyasztása vagy szennyvízkibocsátása hányszorosa az egy lakásra jutó átlagos fogyasztásnak, illetve szennyvízkibocsátásnak. A fizetendõ hozzájárulás összege az egy lakótelekre vagy lakásra esõ önkormányzati támogatás nélkül számított hozzájárulási díj, és az elõbbiek alapján számított szorzó szorzata.

(5) A beérkezett jelentkezések alapján a Városfejlesztési Osztály az illetékes közmûüzemeltetõkkel, szol-gáltatókkal megvizsgáltatja az adott közmû létesítésének, csatlakoztathatóságának feltételeit. Amennyiben a közmûvek megépítésének mûszaki, városrendezési akadálya nincs, a bizottsági döntést követõen a szükséges tervek elkészíttethetõk. A tervezés megrendelésének feltétele az érintett nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok minimum 80 %-os részvételi aránya.

(6) A következõ évi költségvetés terhére figyelembe vehetõ lakossági igénybejelentéseket tárgyév szeptem-ber 30-ai határnapig folyamatosan lehet benyújtani a Városfejlesztési Osztályhoz. A határnapot köve-tõen benyújtott igénybejelentések a következõ évi támogatási javaslat összeállításánál már nem vehetõk figyelembe.

(7) A lakossági jelentkezéseket és a támogatási igényt a társulás a közös képviselõ(k) útján nyújtja be.

(1) A lakossági magánerõs út- és közmûépítésekhez nyújtandó önkormányzati támogatás elnyerésére irányuló pályázatnak tekintendõ az a 4. §. (2)-ben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelõ igény-bejelentés, ahol a szervezettség mértéke (részvételi arány) eléri - az érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok nélkül - a 80 %-ot.

(2) A pályázatnak a 4. § (2) szerinti ûrlapon kívül tartalmaznia kell:

a) A tervezett beruházás becsült összköltségét,

b) az egy ingatlanra (lakásegységre) jutó becsült beruházási költséget,

c) a szervezettségi arányt, az igényelt önkormányzati támogatás összegét.

(1) A Városfejlesztési Osztály által elõterjesztett pályázatokat a Városfejlesztési¹ Bizottság bírálja el az éves költségvetés elfogadásától számított 30 napon belül. A bizottsági ülésre meg kell hívni a közös képvise-lõt és a területileg illetékes önkormányzati képviselõt.

(2) A pályázatok elbírálásának szempontjai:

a)A területnek az érvényes rendezési terv szerinti tulajdonjogi, ingatlannyilvántartási rendezettsége.

b)A részvételi arány.

c)A létesítendõ fejlesztés mûszaki szükségessége, városfejlesztési, városrendezési szempontok.

d)A vállalt lakossági hozzájárulás mértéke, mely lehet magasabb, mint a jelen rendeletben közmûfejlesztésként meghatározott.

(3) A támogatás odaítélése esetén a Polgármesteri Hivatal megállapodást köt az építõközösséggel, mely megállapodásban a közös képviselõ az építõközösség nevében megbízza a Polgármesteri Hivatalt az építés mûszaki és pénzügyi lebonyolításával. A Polgármesteri Hivatal a támogatás elnyerésérõl 15 napon belül tájékoztatja a közös képviselõt.

(4) A fedezet hiányában elutasított pályázatokat - amennyiben azt az építõközösség a továbbiakban is fenn-tartja - a Városfejlesztési Osztály a következõ évben az új pályázatokkal együtt elbírálásra és döntésre ismételten elõterjeszti.

(1) Önkormányzati támogatás az alábbi mûszaki tartalmakra adható:

a)ivóvízhálózat esetén az utcai gerinc-, illetve elosztó vezetékre,

b)szennyvízcsatorna esetén az utcai szennyvíz gerincvezeték és bekötõvezeték közterületi szakasza

c)elektromos energiahálózat építésénél az utcai légvezeték vagy földkábel fogyasztói lecsatlakozás nélküli szakasza

d)útépítésnél a pályaszerkezet és a tervezett burkolat, valamint az utcai csapadékvízelvezetés (mûszaki szükségességtõl függõen zárt csapadékcsatorna vagy nyílt árok).

(2) A támogatás mértéke a beruházási költség %-ában:

a) ivóvízvezeték építésnél 70 %

ba) szennyvízcsatorna építésnél lakóház esetén 80 %

bb) szennyvízcsatorna építésnél üdülõ esetén 50 %

c) útépítésnél 80 %

(3) Jelen rendelet alkalmazása szempontjából beruházási költség az alábbiak összege:

a)a közmû vagy út rendezési terv szerinti elhelyezéséhez szükséges területek tulajdonjoga megszerzésének (út céljára történõ igénybevétel) költsége.

b)az engedélyezési költségek, illetékek, tervezés,

c)a kivitelezési munkák teljes költsége, beleértve a kivitelezés során felbontott út, vagy más közterület hatósági engedélyben illetve kezelõi hozzájárulásban elõírt szintû és mûszaki tartalmú helyreállításának költsége,

d)a közmûfelülvizsgálatok, élõrekötés, üzembehelyezés, geodéziai bemérés költsége,

e)lebonyolítói illetve mûszaki ellenõri díj,

f)hatósági elõírásra elkészítendõ szakvélemény költsége,

g)az a), b), c), d), e), f) pontokban foglalt munkákat terhelõ ÁFA.

(4) Magánerõs társulás útján történõ elektromos energiahálózat építésénél a szükséges közvilágítási hálózat kiépítésének költsége a biztosítandó támogatáson felül az önkormányzatot terheli.

(5) Azon esetben, ahol a szennyvízcsatorna kiépítésének feltételei adottak, (gerinchálózatra való csatlakozás lehetõsége) ivóvízvezeték építéséhez támogatás csak akkor adható, ha a társulás vállalja, hogy az ivóvízvezetékkel egyidõben magánerõs formában önkormányzati támogatás igénybevételével a szennyvízcsatornát is megépítteti.

(6) Több közmû együtt, egy idõben történõ építése esetén a támogatási arány közmûvenként 10 %-ponttal nõ.

(7) Amennyiben városfejlesztési, városrendezési szempontok, vagy más közérdek miatt a lakosság mûszakilag indokolt közvetlen szükségleteit meghaladó kapacitást, mûszaki tartalmat, vagy magasabb minõségû színvonalat indokolt megvalósítani, az emiatti költségkülönbözet a támogatáson felül az önkormányzatot terheli.

(8) Az önkormányzat az éves pénzügyi tervében a magánerõs út- és közmûépítések támogatására biztosított kereten belül annak 15 %-a mértékéig a Városfejlesztési² Bizottság külön elbírálása alapján többlettá-mogatás adható azon különösen indokolt esetekben, amikor az út- vagy közmûépítéssel érintett utca, vagy településrész mûszaki-területi adottságai jelentõs mértékben eltérnek a város más területeinek átlagos adottságaitól.

Ilyen eltérésnek minõsül különösen a városi átlaghoz viszonyítva számottevõen alacsony lakássûrûség, szétszórt beépítés vagy beépíthetõség, az utca féloldalas beépítése illetve beépíthetõsége, a szükséges közmûcsatlakozási pontok nagy távolsága.

(9) Az út- vagy közmûépítésben érdekeltek nehéz szociális helyzetére való tekintettel a magánerõs út- és közmûépítések támogatására biztosított keretbõl többlettámogatás nem adható.

A magánerõs út- és közmûépítésekhez nyújtható önkormányzati támogatás mértéke a beruházási költség %-ában kifejezve a 7. § (6) - (8) bekezdése alapján adható többlettámogatásokkal együtt sem haladhatja meg az alábbi mértéket:

a) ivóvízvezeték építésnél 85 %

b) szennyvízcsatorna építésnél 90 %

c) útépítésnél 90 %

(1) A támogatási kérelmek elbírálása után a támogatott magánerõs út- és közmûépítési munkákra a Városfejlesztési Osztály ajánlati felhívás alapján (helyi sajtóban, közvetlen írásos megkereséssel) ajánlatokat szerez be.

(2) Az ajánlatok elbírálása és a vállalkozó kiválasztása a Városfejlesztési³ Bizottság és a megbízott közös képviselõ feladata és jogköre. Vitás esetben a Képviselõ-Testület dönt.

Az elbírálás eredményérõl a lakosságot a közös képviselõ, az ajánlattevõket a Városfejlesztési Osztály tájékoztatja.

(3) A nyertes kivitelezõvel a Polgármesteri Hivatal köt szerzõdést akkor, amikor a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet teljes összege az önkormányzat számláján rendelkezésre áll.

(4) A megvalósítással kapcsolatos beruházói feladatokat a Városfejlesztési Osztály, keretátadással megvalósuló beruházásoknál a Polgármesteri Hivatallal kötött szerzõdés alapján a keretátvevõ látja el.

(5) A beruházói feladatok ellátásához (lebonyolítás, mûszaki ellenõrzés) a Városfejlesztési Osztály közremûködõként külsõ szervet vehet igénybe.

(6) A Városfejlesztési Osztály a megvalósítás teljes idõtartama alatt kapcsolatot tart a közös képviselõvel. A beruházás befejezését, üzembehelyezését követõ 30 napon belül a Pénzügyi Osztály a közös képviselõ útján véglegesen elszámol az építõközösséggel.

(1) A magánerõs közmûtársulásban bármely okból részt nem vett ingatlantulajdonos vagy használó utólag a közmûre csak a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával köthet rá.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy az utólagos rácsatlakozó egy összegben befizesse a társulás alapításának évében a társulás tagjai által fizetett egy ingatlanra esõ költségnek a 9. §. (5)-ben meghatározott szorzószámmal felszorzott összeget az önkormányzat számlájára.

(3) A társulás tagjai által befizetett egy ingatlanra esõ költséget abban az esetben, ha a társulásban részt vevõk ingatlanjainak közmûre történõ bekötése a beruházással egy idõben megtörtént, az utólag csatlakozni kívánó ingatlanára viszont nem, a hozzájárulásért fizetendõ díj alapját 20 %-kal csökkentett mértékben kell figyelembe venni.

(4) Nem lakóházzal beépített ingatlan utólagos csatlakozásához való hozzájárulásért fizetendõ összeg kiszámításánál a jelen rendelet 4. §. (4) bekezdésében foglaltak szabályai szerint kell eljárni.

(5) Az utólagos rácsatlakozási díj megállaításához alkamazandó szorzók:

a) a közmû üzembehelyezését követõ 1 éven belüli rácsatlakozás esetén: 1,3

b) 1-2 év közötti rácsatlakozás esetén: 1,5

c) 2-3 év közötti rácsatlakozás esetén: 1,7

d) 3-5 év közötti rácsatlakozás esetén: 2,0

e) 5 év utáni rácsatlakozás esetén: 2,5

(6) Az önkormányzat az utólagos rácsatlakozási díjból származó bevételbõl az építõközösség részére nem térít vissza, azt közmûfejlesztések támogatására fordítja.

(7) A Polgármesteri Hivatal az utólagos rákötéshez való hozzájárulást mûszaki, gazdasági indokok alapján (pl. nagymértékû burkolatbontás) a közmû üzembehelyezésétõl számított 5 évig megtagadhatja.

(8) Külön kérelemre az utólagos rácsatlakozáshoz való hozzájárulásért fizetendõ összegnek maximum 12 havi kamatmentes egyenlõ részletben való megfizetése a rácsatlakozni kívánó ingatlantulajdonos szociáis helyzetére való tekintettel engedélyezhetõ, ha a társulás megalakításakor a rácsatlakozni kívánó még nem volt az ingatlan tulajdonosa.

(9) A részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályához kell benyújtani.

(10) A részletfizetés elbírálásáról, illetve engedélyezésérõl a Szociális Bizottság⁴ dönt.

(11) Akinek részletfizetést engedélyeztek, azzal a Polgármesteri Hivatal szerzõdést köt.

A szerzõdés a teljesítés biztosítékaként egyebek mellett ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon bele kell foglalni a tulajdonosa, illetve tulajdonosai hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy a kölcsön összege erejéig az ingatlanra az önkormányzat javára történõ jelzálog bejegyzéséhez hozzájul(nak).

(1) Azok a magán- és jogi személyek, akik az önkormányzti támogatással lakossági magánerõbõl épülõ út megvalósításában nem vettek részt és a beruházáshoz anyagilag nem járultak hozzá, de a közút használatában (közvetlenül) érdekeltek, az érintett útszakaszra közvetlen kijárattal rendelkeznek, útépítési érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni.

(2) Az útépítési hozzájárulás mértéke a jelen rendelet hatályba lépését megelõzõen lakossági magánerõbõl épült utak esetében azonos a társulásban résztvettek által megfizetett 1 ingatlanra esõ költséggel.

(3) Jelen rendelet hatályba lépését követõen megépülõ utak esetében az útépítési érdekeltségi hozzájárulás a társulásban résztvevõk által megfizetett 1 ingatlanra esõ költség vagy annak jelen rendelet 4. §.(3). bekezdése szerint számított többszöröse.

(4) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizettetésére a Városfejlesztési⁵ Bizottság hoz döntést határozattal.

(5) A határozat jogerõre emelkedését követõen a fizetendõ útépitési érdekeltségi hozzájárulás összege járulékaival együtt a fizetésre kötelezett ingatlanának tulajdoni lapjára mint jelzálog bejegyzésre kell kerüljön, melynek törlésére a követelés kiegyelítését követõen kerül sor.

(6) Indokolt esetben a 9. §. (8), (9), (10), (11) bekezdése szabályait alkalmazva külön kérelemre az útépítési érdekeltségi hozzájárulás 12 havi kamatmentes részletben történõ megfizetését a Szociális Bizottság⁶ engedélyezheti.

(1) A lakossági magánerõ bevonásával megvalósuló út az önkormányzat, a közmûvek pedig az önkormányzat vagy üzemeltetést, illetve szolgáltatást biztosító vállalat vagy gazdasági társaság tulajdonába kerül térítésmentesen.

(2) A szakszerû folyamatos üzemeltetés, karbantartás, felújítás a mindenkori tulajdonos feladata.

(1) Jelen rendelet 1995. október 5-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejûleg a Tiszavasvári Város Önkormányzatának az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 9/1994. (VI.10.) számú rendelete hatályát veszti.

(3) Az 1996. évi önerõs közmûépítések igénybejelentését (pályázat) a 4. §. (6) bekezdésétõl eltérõen 1995. november 30-ig lehet benyújtani.

(4) A Polgármesteri Hivatalnál eddig nyilvántartott önerõs közmûépítési igényeket az e rendelet elõírásainak megfelelõen meg kell újítani.