Tiszavasvári Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2008. (V.8.) önkormányzati rendelete
A köztisztaság fenntartásáról
Hatályos: 2015. 04. 25
Tiszavasvári Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2008. (V.8.) önkormányzati rendelete
A köztisztaság fenntartásáról
2015.04.25.
Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi. XX. tv. 21. §-ában, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM együttes rendeletben foglaltakra, a helyi körülményekből adódó sajátos feladatok végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják Tiszavasvári Város (továbbiakban: város) közigazgatási területének köztisztaságával összefüggő feladatok eredményes végrehajtását.
(2) Az önkormányzati rendelet céljának elérése érdekében a város közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy a környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen. A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén valamennyi magánszemélyre, jogi személyre – ideértve azok társulásait is – akik/amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak és tevékenykednek.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.
3. § A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos részletes helyi szabályozást az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
4. § (1) Közigazgatási terület: a város önkormányzatának működési területe, mely belterület magán és közterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületi magán és közterületből (belterületen kívüli terület) áll.
(2) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek-, valamint a közterületek tisztán tartása.
(3) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), az építmények közhasználatra átadott része (pl.: épületárkád alatti járda), a közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat
(4) Háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék (pl.: salak, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék, kisebb méretű bútordarab, falvakolat, kerti-és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék), valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget, lakásonként 7 kg/nap.
(5) Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (pl.: nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, háztartási berendezés, készülék, stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetve a közterületeken keletkezett szilárd hulladék.
(6) Települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú hulladék a veszélyes és radioaktív hulladék kivételével.
(7) Települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíziszap, a közcsatorna hálózatra vezetett, valamint a termelési, szolgáltató tevékenységből származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíziszap kivételével.
(8) Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása – ide értve a hulladék összegyűjtését, elszállítását -, hó, síkosság, por-és gyommentesítés, a pázsitfű-félék rendszeres kaszálása.
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
1. Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg –a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:
a./ a lakó-és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince-és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és –gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak;
b./ a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar –és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles gondoskodni:
a./ az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztán tartásáról
b./ a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról
c./ tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,
d./ az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé (járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé) kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék (különös tekintettel az allergén gyomnövényekre) rendszeres kaszálásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl.: gally, virág, termés) takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,
e./ az épület tetőcsatornájának tisztán tartásáról,
f./ arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt (átázást, kimosást, korróziót, stb.) ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse,
g./ a közterülettel határos ingatlan épületének madár fészkelő helyei alatti burkolattal ellátott közterületnek a madarak okozta szennyeződéstől való megtisztításáról.
(3) Amennyiben az ingatlant több tulajdonos birtokolja, úgy a kötelezettség a tulajdonosokat együtteses terheli.
(4) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmú területsáv, vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 százalékban oszlik meg.
(5) Társasházban lakó ingatlantulajdonosok esetén a társasház alapító okirata, alapszabályzata az irányadó a tulajdonosokat terhelő köztisztasági kötelezettség vonatkozásában.
(6) Beépítetlen, vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa az utca felől látható táblát köteles elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a tulajdonos, vagy a használó nevét és címét.
(7) A közterületek használata során mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy az a környezetet ne szennyezze, így – az egyéb jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségeken túlmenően – különösen tilos:
a./ az oly módon való szállítás, tárolás, stb., amely során közterületre szennyeződés, települési hulladék kerül;
b./ közterületen lévő utcabútorok, építmények szennyezése mázolással, festéssel, szóróspray használatával, vagy egyéb más módon;
c./ települési hulladék felhalmozása, nyitott tartályban való tárolása;
d./ eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (pl.: települési hulladékot, törmeléket, iszapot, hulladékot, papirost, vegyi anyagokat, tűz-vagy robbanásveszélyes anyagokat, stb.) szennyezett vizet közcsatornában, annak víznyelő aknájában elhelyezni,
e./ járművet mosni.
(8) Az ingatlan tulajdonosának tevékenysége következtében a közterületeken keletkezett szennyeződés megszüntetése, illetve a szükséges takarítás elvégzése a közterületeken tevékenységet végző kötelessége.
(9) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan előtti járdát köteles letakarítani, a közterület feltakarításából keletkezett hulladékot, a háztartási hulladékgyűjtő edényben köteles elhelyezni, az összegyűjtött hulladéknak a háztartási hulladékkal együtt történő elszállításáról gondoskodni.
(10) Amennyiben a szokásos mennyiségű hulladéknál nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik, a többlet-hulladék összegyűjtéséről, - amennyiben az a hulladék elszállítását végző szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltakon kívül, az általa biztosított lehetőségek igénybevételén felül keletkező hulladék – annak a hulladékgyűjtő udvarra történő elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. A város közigazgatási területén a hulladék nyílt téri égetése, tilos!
A nyílt téri égetés tilalma alól kivétel:
a) külön jogszabály(ok)ban meghatározott esetekben szükségessé váló égetés az ott szabályozott módon. (pl.: vágástéri hulladék égetése stb.);
b) a környezetünk védelméről szóló önkormányzati rendeletben – az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozóan - meghatározott időszak.
(11) A közterületek szennyeződésének megelőzése érdekében az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejáratai mellett az épületek tulajdonosai kötelesek szemétgyűjtőt, csikktartót elhelyezni és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről gondoskodni, a hulladékot eltávolítani.
Hirdetési tevékenységet végzők kötelezettsége
6. § A hirdetési tevékenységet végzők közterületen, csak az erre a célra elhelyezett hirdető táblákon helyezhetnek el hirdetményeket.
A hirdetési tevékenységet végzők feladataikat kötelesek úgy végezni, hogy az ne járjon a közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak szennyezésével. Ha ez mégis bekövetkezik, úgy kötelesek gondoskodni annak eltávolításáról.
Építéssel, bontással összefüggő köztisztasági feladatok
1. Az építési területen és az építés közvetlen környékén a szennyezést okozó, ha annak személye nem állapítható meg, akkor a terület tulajdonosa vagy használója köteles biztosítani a tisztaságot, gondoskodni az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről.
1. Építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa. A földmunkák végzésénél a termőréteget külön kell tárolni (deponálni) és a munka végeztével gondoskodni kell a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről. Az építési munkák befejezése után az eredeti állapotot vissza kell állítani.
1. Közterületen építési, bontási és egyéb anyagokat csak közterület-foglalási engedély alapján szabad tárolni, illetve munkaterületet csak a jegyző engedélyével lehet létesíteni.
1. Az építési, bontási és felújítási munkálatok helyét – szükség esetén – a környező területtől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.
8. § (1) Az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok (járda hiányában egy méter széles területsáv), lépcsők, síkosság mentesítéséről az ingatlan tulajdonosa, használója folyamatosan köteles gondoskodni.
(2) A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni vagy eltávolítani, hogy sem a gyalogos-, és gépjárműforgalmat, sem pedig a járda melletti víznyelők működését ne akadályozza, és a hó megcsúszás veszélye kizárt legyen.
(3) Hórakást tilos elhelyezni:
a./ útkereszteződésben;
b./ útburkolati jeleken;
c./ tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,
d./ közszolgáltatási felszerelési tárgyra (pl.: gázcsap, vízelzáró csap) és egyéb közérdekű létesítmény (pl.: közvilágítási lámpaoszlop) köré;
e./ kapubejárat elé, annak szélességében.
(4) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak, zeolit) konyhasó csak úgy alkalmazható, hogy egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása csak környezetszennyezést kizáró módon történhet. Konyhasó használata zöld területen és közvetlen környékén tilos.
(5) Havat, jeget a háztető közterület felé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor a forgalom csökken. A tisztítás idején a járdát le kell zárni és a járókelőket figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére.
Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések
9. § (1) Közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve a közterületek használatáról, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló hatályos önkormányzati rendelet szerint engedélyezett rendezvényeket, a rendezvénnyel érintett, az engedélyben megjelölt közterületen.
(2) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények (továbbiakban: rendezvények) tartása idején a rendezvény szervezője saját költségén köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről is.
(3) Az utcai árus köteles a részére bérelt helyet, valamint annak közvetlen környezetét a használat időtartama alatt folyamatosan tisztán tartani, az árusítás során keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról és megfelelő elhelyezéséről saját költségén gondoskodni.
10. § A parkosított és füves területeket rendeltetésellenesen használni tilos.
11. § (1) Ingatlantulajdonos (ingatlanhasználó) által közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a./ nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni,
b./ az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől (földalatti vezetékektől) legalább 1.5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet,
c./ meglévő közterületi fasorba idegen fafaj nem ültethető,
d./ közterületi légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető,
e./ sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra és a közlekedés biztonságára vonatkozó előírásokat (pl: beláthatóság, stb.)
(2) Fa (fák) közterületre történő ültetéséhez a polgármester előzetes írásos hozzájárulása szükséges, melyet, az
(1) bekezdésben megjelölt személy köteles beszerezni.
12. § Tilos hulladékgyűjtő udvaron, hulladékgyűjtő szigeten, hulladéklerakóban, hulladékgyűjtő edényekből és a lomtalanítás idején a közterületre kihelyezett szükségtelenné vált háztartási, szilárd hulladékból történő guberálás.
13. § (1) Élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődébe, óvodákba, iskolákba, strandra ebet – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével- még pórázon sem szabad bevinni.
(2) Az ebek által okozott szennyezés (ürülék) eltakarításáról az eb sétáltatója köteles gondoskodni.
(3) A város területén az állattartással összefüggő szabályokat az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
14. § (1) Az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetét különös gonddal kell tisztántartani, környékén olyan szennyezőforrást, amely a kút vizét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, létesíteni csak a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolságban szabad.
(2) Az ivóvizet szolgáltató kutak csak háztartási ivóvíz ellátás céljára használhatók, más célú felhasználás a vízszolgáltató előzetes engedélyével történhet.
(3) Közkutakból szigorúan tilos az állatok itatása, a termőföldlocsolás, a gépjárművek mosása!
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
15. § (1) A köztisztasággal kapcsolatos:
a./ közegészségügyi előírások megtartásának rendszeres ellenőrzéséről a területileg illetékes tisztiorvos;
b./ kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről pedig – közterület- felügyelet és az érdekelt szakhatóságok közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(2) A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken - amennyiben azok a közösség számára megnyitottak-, jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a közterület-felügyelő gondoskodik.
Szabálysértés, bírságolás
Hatálybaléptető rendelkezések
17. § Ez a rendelet a 2008. június 01. napján lép hatályba, egyidejűleg Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-Testületének a köztisztaság fenntartásáról szóló 1/2000. (I.21.) rendelet, 5/2000 (II.16.) rendelet, 35/2003. (XII.30.) rendelet, 16/2001. (VII.23) rendelet, 31/1997. (XII. 02.) rendelet hatályát veszti.
R o z g o n y i Attila Bundáné Badics Ildikó
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2008. május 28-án.
Bundáné Badics Ildikó
Jegyző