1. § (1) A város területe – e rendelet alkalmazása tekintetében – I. II. III. övezetre oszlik, melyek területi leírását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

2. § (1) A közterületek rendeltetésétől eltérő használatához közterület-használati bérleti szerződés szükséges.

(2) Közterület-használati bérleti szerződést kell kötni:

a) árusító és egyéb fülke, pavilon elhelyezésére,

b) alkalmi mozgóárusításra,

c) üzlet saját jogon való kitelepült árusítására,

d) vendéglátó-ipari előkert elhelyezésére,

e) üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

f) kiállítás, vásár, könyvárusítás cirkuszi tevékenység céljára,

g) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,

h) önálló hirdető berendezések elhelyezésére,

i) transzparens, molinó elhelyezésére,

j) reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolására,

k) film és televíziós felvétel céljára,

l) létesítményhez szükséges gépkocsi várakozóhely megváltásra,

m) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,

n) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

o) épületrész, építmény vagy építményrész által elfoglalt terület megváltására,

p) közművek felépítményeinek elhelyezésére.

q) sport, kulturális, egyházi rendezvény tartására,

r) közhasznosításra át nem adott önkormányzati terület ideiglenes hasznosítására,

s) közterületi zenés rendezvényekre,

t) alapzatos zászlórúd, szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,

u) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére.

3. § Nem kell közterület-használati bérleti szerződés:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművekre, amennyiben felépítményi műtárgy nem kerül elhelyezésre (de a közmű tulajdonosának be kell szereznie a szükséges közterület-bontási engedélyt),

d) hulladékszállító konténer elhelyezésére.

4. § Nem adható közterület-használati engedély:

a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával; műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával,

b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (az eseti rendezvények kivételével), szeszesital árusításra (az eseti rendezvények kivételével), szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,

c) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,

d) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,

e) árusítás céljára:

ea) Kossuth utcán (Városháza tér - Ifjúság út közötti szakaszán és a hozzá csatlakozó utakon, az útcsatlakozástól mért 30 m-en belül),

eb) Vasvári Pál utcán (Városháza tér - Egység út közötti szakaszán és a hozzá csatlakozó utakon, az útcsatlakozástól mért 30 m-en belül),

ec) Városháza téren (kivétel önkormányzati rendezvények),

f) új pavilon, árusító fülke elhelyezésére, a már meglévők térbeni bővítésére.

5. § A közterületi-használati bérleti szerződés ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig köthető.

6. § (1) A közterület-használati bérleti szerződés előkészítését, ellenőrzését a jegyző végzi. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz, a 2. melléklet szerint kell benyújtani. A bérleti szerződés aláírása a polgármester hatáskörébe tarozik.

(2) Élelmiszer utcai árusítására hozzájárulást csak idényjelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.

(3) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, kérelemre többször meghosszabbítható.

(4) Ha a bérleti szerződés érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(5) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

(6) Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni, a bérleti szerződésben meghatározott célra használni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a jegyző köteles ellenőrizni, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja-e.

7. § (1) A bérleti szerződés lényeges tartalmi elemeit e rendelet 3. mellékletét képező minta tartalmazza.

(2) A benyújtott kérelmek egyedi megvizsgálása, elbírálása során az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségekkel a minta szükség szerint kiegészülhet.

8. § (1) Az engedélyes, a bérlő a közterület használatáért díjat (bérleti díjat) köteles fizetni. A díj mértékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A mellékletben szereplő díjakat általános forgalmi adó nélkül kell érteni. A fizetendő díjat (bérleti díjat) és megfizetésének határidejét, módját a bérleti szerződésben kell meghatározni.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az OTÉK szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdető berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.

(4) A díj befizetésének tényét igazoló iratot a Tiszavasvári Polgármesteri Hivatalnál a befizetésre megszabott határidő lejártát követő 15 napon belül be kell nyújtani.

9. § A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól - kérelemre - részben vagy egészben felmentést adhat:

a) ha azt az engedélyes jövedelmi, vagyoni, szociális helyzete indokolja,

b) jótékony és közcélú, továbbá önkormányzati rendezvényhez, illetve

c) a választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén.

10. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati bérleti szerződés nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

(2) Üzemképtelen jármű közterület-használati hozzájárulást az üzemben tartónak kell megkérnie.

(3) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására hozzájárulás a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.

11. § (1) Parkoló csak az OTÉK-ban előírt - az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges - parkolóhely biztosítására bérelhető. Az így bérelt parkoló nem jelölhető és semmilyen formában nem zárható le. A bérleti díjat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Az építési jogszabályban előírt létesítményhez szükséges parkolók közterületen is kiépíthetők. Amennyiben a parkoló saját telken belül nem kiépíthető, akkor annak közterületen történő kiépítéséhez az önkormányzat hozzájárulhat a külön jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével. A bérleti díj összegét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) E rendelet 3. mellékletében meghatározott parkoló megváltási díj kérelemre maximum 50% mértékben csökkenthető, illetve különös méltányolást érdemlő esetben annak megfizetésétől az önkormányzat eltekinthet:

a) az önkormányzat szempontjából különösen fontos beruházás esetén, vagy

b) kezdő vállalkozás esetén, vagy

c) ha az építtető vállalja, hogy legalább 1 éven keresztül alkalmaz pályakezdő vagy tartós munkanélküli szakképzett alkalmazottat, vagy

d) az építtető olyan módon ellentételezi a megváltási díjat, amellyel az önkormányzat tulajdonában vagyonnövekedést eredményez.

12. § (1) A közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, ill. az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjének, Tiszavasvári Város Jegyzőjének hozzájárulása szükséges.

(2) A közút, ill. a közterület felbontásához a közút kezelőjének, Tiszavasvári Város Jegyzőjének hozzájárulása szükséges.

13. § (1) A közút nem közlekedési igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat - az igénybevételt megelőzően - a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időben a közút kezelőjéhez kell befizetni.

14. § (1) Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást (engedélyt) kell kérni.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

(3) A közterület bontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és állandó lakó - /telep-/ helyének címét,

b) a közterületbontás céljának megnevezését,

c) a bontásra kerülő burkolatok mennyiségi kimutatását /m2/ a közterület fajtánkénti megnevezésével /út, járda, parkoló, kapubejáró, gyalogút, stb./ és a burkolat fajtájának megjelölését,

d) a munkálatok által érintett zöldfelület nagyságát és jellegét, ezen túlmenően a terület fenntartójának szakvéleményét,

e) a munka kezdésének és befejezésének időpontját,

f) a végleges helyreállításra vonatkozó megrendelő egy példányát vagy az ezt helyettesítő nyilatkozatot,

g) a kivitelezésért felelős személy nevét és címét, anyja nevét, telefonszámát,

h) 2 pld tervdokumentációt (helyszínrajzot, átnézeti helyszínrajzot és szükség esetén a jóváhagyott forgalomtechnikai tervet).

(4) A közterület bontása iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a kérelmet elbírálja, és a kezelői hozzájárulást kiadja.

(5) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontásához kér engedélyt, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a közterület kezelője a hozzájárulását szakaszolva adja meg.

(6) Ha a körülmények indokolják, a közterület kezelője a hozzájárulásban két határidőt állapíthat meg:

a) az ideiglenes helyreállítás határidejét,

b) a végleges helyreállítás határidejét.

15. § (1) A kezelői hozzájárulásban forgalombiztonsági okokból előírható a közterület azonnali helyreállítása.

(2) Amennyiben a hozzájárulásban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül, kivéve, ha a határidőt meghosszabbították.

(3) November 15. és március 15. közötti időszakban a közterületet felbontani csak a (2) bekezdésben meghatározott esetekben lehet.

(4) Új burkolat vagy útalap elkészültétől számított 5 éven belül, illetve park- vagy zöldfelület létesítésétől számított 2 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben Tiszavasvári Város Jegyzője külön engedélye alapján adható.

(5) A közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelő utat kell kijelölni. Ha a forgalom megkívánja, megfelelő minőségű és teherbírású terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút helyreállítását a közút kezelőjének előírása alapján el kell végezni.

(6) Nyomvonalas közműépítésre csak akkor adható közterület bontási engedély, ha a nyomvonallal érintett ingatlanok mindegyikéhez a közműcsatlakozás a burkolaton, ill. a várható burkolaton kívül biztosított.

16. § (1) A közterület kezelője a közterület bontások utáni helyreállítás módját, minőségét, határidejét, az esetlegesen szükséges szakaszolásokat a kezelői hozzájárulásban meghatározza.

(2) A burkolatbontással járó munkákat a technológiailag szükséges legrövidebb időn belül kell elvégezni. Amennyiben indokolatlanul a munkavégzés a területen 5 munkanapnál tovább szünetel, a közterület kezelőnek joga van a kiadott engedélyt visszavonni. Ha a munkavégzés indokolatlanul 15 munkanapnál tovább szünetel, akkor az engedélyező a munkaárkot, munkagödröt az engedélyes költségére helyreállíttathatja.

(3) A felbontott közterület helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vagy erre felhatalmazott kivitelező végezheti.

(4) A közterület állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében a közterület kezelője előírhatja:

a) az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (szakfelügyelet), továbbá azt, hogy

b) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozást és a közterület helyreállítását kizárólag a közterület kezelője végezheti el.

(5) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, ill. a burkolat helyreállításáért a közterület kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költségeket az igénybevevő számla alapján 15 napon belül köteles a közterület kezelőjének számlájára befizetni.

(6) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet, visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.

17. § (1) A téli hónapokban végzett közműépítés esetén az út kezelője a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében teljes talajcserét írhat elő. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.

(2) A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:

a) a helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni,

b) ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani

c) amennyiben az érintett út, vagy a 3,00 m-nél szélesebb járda területének 50%-át felbontják, a beruházó köteles a felbontott burkolat kopórétegét teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt megemelni,

d) ha az útburkolat 70%-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni,

e) a 3,00 m, vagy annál keskenyebb járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt, és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni,

f) az aszfaltbeton és az öntött-aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani.

(3) Zöldterület bontása esetén a kivitelező köteles:

a) abban az esetben, ha a bontás a járda és az úttest szegélye között történik, a bontás teljes szélességében 30 cm mélységig teljes talajcserét végezni,

b) összefüggő park - vagy zöldterület bontása esetén a bontás és anyagtárolás területén 30 cm mélységig teljes talajcserét végezni.

(4) A helyreállított burkolatot, külön műszaki átadás - átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosának, függetlenül a teljes beruházási munkák állásától.

(5) Ha a közterület bontása miatt a helyreállítás befejezésétől számított 10 éven belül süllyedés vagy más, a bontásra vagy helyreállításra visszavezethető hiba keletkezik, az engedélyes köteles azt saját költségen kijavítani, a kijavításra garanciát vállalni. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, úgy a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelmére - a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el. A halasztást nem tűrő javításokat az út kezelője -engedélyes költségére - elvégezheti.

18. § A beruházó köteles:

a) a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni/elvégeztetni,

b) az érintett terület lakóit a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,

c) forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén az út kezelőjének előírása alapján a lakosságot sajtó útján előzetesen tájékoztatni,

d) a vezetékek bemérése érdekében az illetékes közműkezelő szervnél és a közterület kezelőjénél a tervezett bontást bejelenteni, valamint a nyíltárkos bemérésről készült dokumentációt becsatolni.

19. § (1) A kivitelező a közterület bontását csak a kezelő engedélye birtokában kezdheti meg és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.

(2) A kivitelező köteles:

a) a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást megkérni,

b) a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal az engedélyezőt értesíteni,

c) a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt / a végleges helyreállításig / gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításáról,

d) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről, a munkahely és a felvonulási terület tisztántartásáról, a növényzet védelméről

e) a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségen elszállítani,

f) az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a kiesett hulladékgyűjtés költségét megtéríteni,

g) a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti helyreállításáról,

h) a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani, illetve gondoskodik az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,

i) a műszaki átadás - átvételi eljárás során az előírt tömörséget vizsgálati jegyzőkönyvvel bizonylatolni.

20. § (1) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelőjének kérelme alapján - az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére kötelezheti a közutak igazgatásáról szóló rendelet alapján.

(2) A megállapított pótdíjat - a kötelezést megállapítható határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - a közút kezelőjéhez kell befizetni.

21. § (1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a jegyző gondosodik.

(2) A közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött, de engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót a polgármester határidő kitűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület - saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő - eredeti állapotának helyreállítására.

(3)

(4) Aki közterület helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt bérleti szerződés vagy a közterület kezelőjének hozzájárulás nélkül használta és abban kárt okozott, köteles a helyreállítást elvégezni. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a közterület kezelője az elkövető költségére elvégeztetheti.

(5) A közterület-felügyelő vagy ellenőrzésre jogosult más személy kezdeményezheti az engedély visszavonását.

22. § A behajtási engedély iránti kérelmet a kérelmezet időpontot megelőzően legalább 14 nappal az alábbiakban felsoroltak jogosultak benyújtani egy adott járműre vonatkozóan az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon:

a) a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója,

b) a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója képviseletében eljáró személy,

c) a kérelemben megjelölt, a behajtási tilalommal érintett közterületről megközelíthető ingatlanon lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, vagy telephellyel rendelkező személy

(továbbiakban: behajtási engedélyre jogosult).

23. § A behajtási engedély kiadásának feltétele a kérelmezett időszakban történő be- és kihajtásra, valamint a meghatározott napon egyszeri be- és kihajtásra kiadott engedély esetében, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennálljon:

a) a gépjárművel a kérelemben megjelölt ingatlanhoz vagy onnan árut szállítanak, és az áru be- es kirakodása másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézségek árán oldható meg, kivéve a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerinti célforgalomat,

b) az engedély kiadásával érintett gépjármű forgalmi engedélyében a tulajdonos (üzembentartó), a tilalommal érintett közterületről megközelíthető ingatlanon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy az ingatlanon telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosult vagy ott telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó és a kérelemben megjelölt gépjárművet a kérelemben megjelölt ingatlanon belül – nem közterületen - garázsban, udvaron helyezi el,

c) a tilalommal érintett közterületről megközelíthető ingatlanon építési, felújítási munkát végeznek és az építő- és egyéb anyagok odaszállítása, illetve bontási anyagok elszállítása másként nem oldható meg.

24. § A behajtási engedélyért fizetendő díj a 6. melléklet alapján kerül megállapításra. A díjat járművenként, járműszerelvény esetén minden forgalmi rendszámmal rendelkező jármű után kell megfizetni.

25. § A behajtási engedély kiadása az alábbi esetekben tagadható meg:

a) a kérelem a kérelmezett időpontot megelőző 14 napon belül érkezett,

b) ha a túlméretes rakomány megbontható, vagy más módon is szállítható,

c) ha a közút teherbírása és állapota alapján – figyelemmel az alatta elhelyezett nyomvonaljellegű létesítményekre - nem alkalmas arra, hogy a korlátozást meghaladó méretű jármű azon közlekedjen,

d) ha a forgalomszabályozási, forgalomkorlátozási célokat jelentős mértékben veszélyeztetné.

26. § Mentesség illeti meg a behajtási engedély megkérése alól azt a behajtási engedélyre jogosultat, aki csőtörés, illetve szivárgás esetében az azonnali hibaelhárítást elvégzi.

27. § A behajtási engedélyben a behajtási engedélyre jogosult számára elő kell írni az útvonalat, amelyen a jármű közlekedhet, valamint azokat a feltételeket, amelyek a közlekedésben való részvétel során biztosítják a közút és tartozékainak védelmét, valamint a közúti közlekedés biztonságának megóvását.

28. § A behajtási engedélyt a behajtási engedélyre jogosultnak magánál kell tartania, és azt a rendőrség vagy a közterület felügyelő kérésére be kell mutatni.

29. § (1) Ez a rendelet 2020. április 6-án lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével a közterületek használatáról, a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 36/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.