Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva megalkotta a lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendeletét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály- Törvényességi Felügyeleti Osztálya Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (IV.1.) a lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint a lakáscélú önkormányzati támogatásról szóló önkormányzati rendeletével kapcsolatban számos észrevételt tett, mely miatt a rendelet felülvizsgálata vált szükségessé.

A rendelet bevezető részét a jogszabályban meghatározott szövegezési mintáknak megfelelően kell módosítani. A nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják. Amennyiben a rendelet előkészítése során valamely szerv jogszabályban biztosított érvényességi kelléknek minősülő véleményezési jogkörrel rendelkezik, a bevezető részben a véleményezés tényét fel kell tüntetni.

Bizonyos rendelkezések (pl.: 3. § (3) bekezdése, 8. § (2) bekezdése, 18. § i) pontja, 19. § (5) bekezdése, 31. § (9) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 40. § (1) bekezdése, 42. § (1) bekezdése, 43. § (1) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 46. § (5)bekezdése, 48. §-a, 49. §-a törlése szükséges, mivel azok olyan szabályozási tartalommal bírtak, melyeket más magasabb szintű jogszabály szabályoz.

A Lakásrendelet több esetben a „lakásügyben hatáskörrel rendelkező Bizottságra” hivatkozik, de nem határozza meg azt, hogy melyik ez a bizottság, így emiatt és egyéb fogalmak meghatározása miatt értelmező rendelkezésekkel egészül ki a rendelet. A Lakásrendelet 49. §-ában foglaltakat a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni, melyről külön előterjesztés készült, így ez a § törlésre kerül.

A Lakásrendelet egészének felülvizsgálatát javasolták a lakások hasznosításának célját tekintve. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) rendelkezései alapján az önkormányzat szociális, vagy költségelvű, vagy piaci alapon adhat bérbe önkormányzati lakásokat. Ezen három kategórián belül van lehetőség további szempontok szerint lakástípusokat meghatározni, pl: városi közérdekből történő bérbeadás.

A Lakásrendelet alapján a vendéglakás térítésmentesen adható használatba, mely ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 11. § (13) bekezdése szerint nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátáshoz szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható. Vendéglakás emiatt ingyenesen nem adható oda. A Lakásrendelet egyébként jelenleg nem jelölt ki vendéglakást sem és piaci alapon bérbe adható bérlakást sem, emiatt törölni kell ezen hasznosítási kategóriákat, ugyanis a Lakásrendelet úgy állapít meg szabályokat piaci alapon bérbe adandó lakás/vendéglakás bérbeadására, hogy az Önkormányzat nem rendelkezik egy ilyen típusú lakással sem. Amennyiben a jövőben kijelölésre kerül ezen hasznosítási célokra bérlakás, módosítani szükséges a Lakásrendeletet.

A bérleti díjak tekintetében 17,6%-os díjemelést javaslok, mely a KSH által közölt 2023. évre (január-december) meghatározott infláció. A rendelet kihirdetése és hatályba lépése közötti időtartamra vonatkozó szabályozás: 2012. január 1. napján hatályba lépett a Magyarország Gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, melynek 32. §-ában foglaltak értelmében a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. Ezt a rendelkezést az önkormányzati rendeletekre is kell alkalmazni. Fentiekre tekintettel a rendelet hatálybalépésének időpontjaként 2024. április 1. napját javaslom.

A Lakásrendelet 1. melléklete tartalmazza a lakások bérleti díját, mely az alábbiak szerint alakul.

1. Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások havi lakbére 2024. május 1. napjától a következő:

Az Ltv. 35. §-a szerint a bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, melyet önkormányzati rendelet, illetőleg más jogszabály keretei között a bérbeadó állapít meg. A Lakásrendelet nem tartalmazta a külön szolgáltatások meghatározását és díjtételeit sem. Erre vonatkozóan kiegészítésre került a rendelet. A külön szolgáltatások alatt az alábbiak értendőek: víz és csatornahasználati díj, közös helyiség villamosenergia ellátásához kapcsolódó díj és karbantartási díj. Ezen díjak eltérőek attól függően, hogy melyik társasházkezelő üzemeltetése alatt van az adott társasház, valamint hogy a társasház közgyűlése milyen összegben fogadta el azokat.

Lakásigénylői névjegyzék meghatározás helyett Lakásigénylői nyilvántartás szóhasználatot használ a Lakásrendelet, mely tárgyévben kerül vezetésre és a megüresedő lakás kiutalásánál ezen nyilvántartáson szereplő igénylők egyike részére kerül kiutalásra a bérlakás.

Szociális bérlakás bérbeadásánál a Lakásrendelet még az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez viszonyítja az egy főre eső nettó jövedelmet. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege helyett 2023-ban bevezetésre került a szociális vetítési alap fogalma, mely átvezetésre került a rendeleten is. Az egy főre eső átlagjövedelem határok is változtak, melyet alábbi táblázat ismertet. A szociális vetítési alap összege 28.500,-Ft. A minimálbér összegének emelése (2024-ben nettó 177.422,-Ft) teszi szükségessé a módosítást. A javaslat a minimálbér és a családi pótlék figyelembevételével került kiszámításra. A cél az, hogy szociális bérlaskáshoz lehetőség szerint olyan alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, de a lakbért és egyéb költségeket fizetni képes lakásigénylők jussanak. A jövőbeni lakásigénylők jövedelmi helyzetét előre nem tudjuk modellezni, ezért amennyiben szükségessé válik felül kell majd vizsgálni a jövedelemhatárokat.