Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:

a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;

b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;

c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;

d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról;

f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról; g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;

h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;

i) a közmeghallgatásról;

j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;

k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;

l) a képviselő-testület bizottságairól.

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2022. (II.25.) önkormányzati rendeletét a képviselő-testület az elmúlt években több alkalommal is módosította. Az Szmsz 2022-es megalkotása óta a jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, működési, gyakorlati tapasztalatok és szakmai érvek miatt nem módosításra, hanem egy új szervezeti és működési szabályzat megalkotására került sor.

A képviselő-testületre, annak összehívására vonatkozó rendelkezések, továbbá a testületi ülés részletszabályai, az előterjesztések tartalmi és formai követelményei kerültek rögzítésre. A testületi ülések helyszíne főszabály szerint a Kabay János terem, a közmeghallgatás helyszíne a Házasságkötő terem. Szükség esetén azonban a polgármester más helyszínre is összehívhatja a képviselő-testületet. Az alakuló ülés főbb szabályai kerülnek ismertetésre. Rögzítésre került, hogy mely személyektől kell és melyektől lehet a munkatervhez javaslatot kérni.

A képviselő-testületi ülés levezetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Meghatározza a polgármester feladatait az ülés vezetése során. Meghatározásra kerültek a minősített többséget igénylő esetkörök, valamint a képviselő felvilágosítás kérésével kapcsolatos eljárásrend. A testületi ülésről készült nyílt és zárt jegyzőkönyvekre került meghatározásra rendelkezés

A képviselő-testület állandó bizottságait határozza meg: ezek a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság és a Szociális és Humán Bizottság. A polgármester jogállása és feladatai, az alpolgármesterekre vonatkozó rendelkezések, önkormányzati főtanácsadói munkakör létrehozása, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok és a jegyző helyettesítésére vonatkozó rendelkezések kerültek rögzítésre.

A rendeletalkotási eljárás, valamint a rendeletek kihirdetésének és közzétételének főbb szabályait tartalmazza. Rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület bármely tagja, a testület bizottságai, a jegyző, a város civil szervezeteinek vezetői, jogszabályban meghatározott egyéb szervek. A lakosság szélesebb körét érintő rendelet-tervezet lehetőség van közszemlére bocsátani.

A társadalmi kapcsolatokon belül a lakossági fórum és településrészi tanácskozás összehívásának, levezetésének szabályait határozza meg. A városban működő két nemzetiségi önkormányzattal (roma, ruszin) való együttműködés főbb elveit rögzíti, az együttműködés részletes szabályi közigazgatási szerződésben kerül rögzítésre.