A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében és  18. § (1) bekezdésében

a 32. § tekintetében a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1) bekezdésében,

26.§ (2) bekezdés tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésben,

az 1. melléklet 3. pont 7) alpontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében,

az 1. melléklet 3. pont 10) alpontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A.§ (3) bekezdésében,

az 1. melléklet 7. pont 2) alpontja valamint 8. pont 1) alpontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

[1]1.§.

A Képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat, hatásköri, szervezeti, és működési előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. §.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Újfehértó Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: Újfehértó, Szent István u. 10

címe: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.

működési területe: Újfehértó Város Közigazgatási területe

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete

[2](4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Újfehértói Polgármesteri Hivatal

székhelye: 4244 Újfehértó, Szent I. út 10.

[3](5) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölését a 2. melléklet tartalmazza.”

3. §.

Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét, amelyek leírását és használatát  önkormányzati rendelet szabályozza.

4. §.

 (1) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A kitüntetések a „Városnapon”, minden év április 28. napján kerülnek átadásra.     

5. §.

(1) A Polgármesteri Hivatal időszaki lapot alapított, amely tartalmazza a lakosság széles körét érintő főbb képviselő-testületi döntéseket, rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat működését érintő új jogszabályokról.

(2) Az időszaki lapot a település lakói térítésmentesen kapják kézhez.

(3) Az időszaki lap hivatalos elnevezése: Újfehértói Hivatali Hírek

(4) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.ujfeherto.hu.

1. A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

[4]6. §.

II. Fejezet

Az önkormányzat szervezetére, működésére vonatkozó szabályok

2. A Képviselő-testület összehívása

7. §.

(1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 12 ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a Munkatervben meghatározott naptári napokon kell összehívni ( a továbbiakban: rendes testületi ülés).

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása, vagy a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos, vagy adathordozón rögzített előterjesztést úgy kell kézbesítésre előkészíteni, hogy azt a testület tagjai a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal – az adott évi költségvetésről szóló előterjesztés esetén 5 nappal - korábban átvehessék és  a meghívottak kézhez kaphassák. 

(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, megkezdésének időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a (2) bekezdésben megjelölt időponttól eltérő időpontra is összehívható a testületi ülés ( a továbbiakban: rendkívüli ülés). Azonnali sürgősség esetén az ülés napján, ha a sürgősség indoka nem azonnali,  úgy az ülést megelőző napon a képviselőt értesíteni kell (SMS, telefon, telefax, e-mail). A sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli testületi ülésen csak az ülést összehívó által előterjesztett napirendi pontok tárgyalhatók. 

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és főbb napirendjéről a meghívó     elkészültét követően – lehetőség szerint az ülést megelőző hétvégén - a település lakosságát, a  város hivatalos honlapján tájékoztatni kell. 

[5](8) A rendes testületi ülésre - a meghívó elektronikus úton történő megküldésével - tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
3. azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a polgármester megítélése szerint szükséges.
   

3. A munkaterv

8. §.

(1)A képviselő-testület működésének alapja a Munkaterv.

(2) A Munkatervre javaslatot tehetnek:

a) települési képviselők,

b) bizottságok,

c) jegyző, (aljegyző),

[6]d) nemzetiségi önkormányzat képviselői.

(3) A Munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál a figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(4) A Munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) A képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) Azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást

     kell tartani.

c) Az előkészítésben résztvevők felsorolása

d) A napirend előterjesztőjének megjelölése

e) Azoknak a témaköröknek a megjelölése, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell  

       beterjeszteni

 (5) A Munkaterv végrehajtásáért a polgármester és a képviselő-testület a felelős.

4. A képviselő-testület ülése

9. §.

[7](1) A képviselő-testület üléseit – a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 7.§. (3) bekezdésében meghatározott kivétellel- a polgármester vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésének kezdetén a polgármester közli a jelenlévő képviselők létszámát, és megállapítja a határozatképességet.

(3) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester az ülés megkezdésére 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(4) A polgármester a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 15 perc időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható. Amennyiben a határozatképesség a szünet után sem állítható helyre, a képviselő-testület ülését, az ülést követő 3 napon belül, az ülést követő 10 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt testületi-ülésen csak az elmaradt napirendek tárgyalhatóak.

(5) Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester:

a) az ülést megnyitja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, utalva a benyújtott sürgősségi indítványokra és szóbeli előterjesztésekre, valamint a bejelentett képviselői kérdésekre, interpellációkra,

c) a Munkatervben tervezett testületi ülésen beszámol, illetve tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről,

d) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként ismerteti a bizottsági szavazati arányokat, valamint megnyitja és lezárja a vitát,

f) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat

g) kihirdeti a rendeletek, határozatok elfogadásának tényét,

h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdési jogának gyakorlását.

i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

j) berekeszti az ülést.

5. Az ülés rendjének biztosítása

10.§

(1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek érdekében:

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve a képviselő-testület tagját - az ülésterem elhagyására kötelezheti.

d) tárgyalási szünetet rendelhet el, mely időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet.

(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével kapcsolatban vitát nyitni nem lehet.

(3) A polgármester az (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt tevékenysége gyakorlása során nem korlátozhatja a felszólaló szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

6. A napirend

11. §.

(1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a tárgyalási sorrendet is tartalmazó napirendi javaslatokat, melynek elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

[8](2) A meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételéről illetve levételéről, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról a képviselő-testület ügyrendi javaslatként határoz.

 (3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) sürgősségi indítványok

b) polgármesteri- és alpolgármesteri beszámoló és tájékoztató

c) rendelet-tervezetek

d) határozati javaslatok

e) beszámolók

f) tájékoztatók

g) közérdekű bejelentések, valamint - e rendelet szerint meghatározott - kérdések és interpellációk

(4) A napirendi pontok (3) bekezdés szerinti tárgyalási sorrendjétől - ügyrendi javaslatra - el lehet térni.

(5) A (3) bekezdés b) pontja keretében a polgármester írásban és szóban:

a) beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

b) tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta tett fontosabb polgármesteri és alpolgármesteri intézkedésekről, tárgyalásokról és jelentősebb eseményekről.

7. Az előterjesztés

12. §.

(1) Előterjesztésnek minősül a javasolt rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottságok, valamint a képviselők jogosultak.

(3) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c) a kérdések kivizsgálásáról,

d) a Képviselő-testület és szervei működéséről,

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.

(4) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határozatot hoz.

(5) A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(6) A testületi ülésre az előterjesztés kizárólag írásban kerülhet benyújtásra.  Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, illetve a szóbeli előterjesztést.

(7) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi.

[9](8) Az előterjesztő a napirendi pont vitájának lezárásáig az előterjesztését – az erre irányuló külön szavazás nélkül – visszavonhatja.

8. A sürgősségi indítvány

13. §.

(1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 14 óráig a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(2) Sürgősségi indítványt tehetnek a testület tagjai és a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a testület minősített többséggel határoz.

(4) A sürgősségi indítványt - amennyiben napirendre kerül - a képviselő-testület a meghívóban közölt napirend előtt tárgyalja.

(5) Két, vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a benyújtásuk időrendi sorrendje határozza meg.

(6) Ha a képviselő-testület nem állapít meg sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalja meg a testület.

9.  Interpelláció

14. §

(1) A települési képviselő a polgármester vagy a jegyző felé interpellációt vethet fel. Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával és működésével, illetőleg az valamely szervezetének, intézményének hatáskörébe tartozik.

(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően 2 nappal írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal iktatójába.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, és címzettjét.

(4) Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 3 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. El nem fogadása esetén arról a képviselő-testület vita nélkül - egyszerű többséggel - határoz.

(6) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti elő.

(7) Ismételt el nem fogadás esetében a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(8) Az interpelláló részére az előkészítést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(9) Az interpellációra adott választ írásban akkor is meg kell küldeni a képviselőknek, ha a válaszra az ülésen sor kerül.

(10) Az interpellációkról a jegyző –a Polgármesteri Hivatal útján - nyilvántartást vezet.

10. Kérdések

15. §.

(1) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke felé önkormányzati ügyekben kérdést intézhet.

(3) A kérdésekre legfeljebb 2 percet, a válaszra legfeljebb 3 percet kell biztosítani.

(4) A kérdésekre – amennyiben válsz azonnal nem adható – a kérdezett 15 napon belül írásban köteles válaszolni.

11. Napirend előtti felszólalás

16. §.

 (1) A képviselő-testületi ülésen rendkívüli ügyben a tárgyalás megkezdése előtt bármely képviselő 4 perc időtartamban felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban kell közölni az ülés vezetőjével.

(2) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a testület (vita nélkül) egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá az ülés vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.

(4) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak nincs helye.

12. A vita

17. §.

(1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében – a napirendhez tartozó bizottsági szavazati arány ismertetését követően - minden előterjesztés felett külön - külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

c) a vélemények ismertetését megelőzően, - amennyiben a napirendi ponthoz van – a bizottsági elnökök jogosultak, véleményüket elsőként ismertetni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama témánként és napirendenként legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az egyszeri ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Ügyrendi kérdésekben, azaz az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára, vagy a vita egészére vonatkozóan bármely képviselő, polgármester, illetve a jegyző soron kívül szót kap - legfeljebb 2 percre - és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

[10](5) A rendelet-tervezetek tárgyalása során az ülésen tett nagyobb (kettőnél több ) módosító javaslatokat - az ülés megkezdéséig - írásban kell benyújtani az előterjesztő személyéhez.

 (6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A polgármester hozzászólást engedélyezhet az ülésen megjelent hallgatók részére két perc időtartamra.

(8) Tájékoztató jellegű napirendek esetén vitát akkor kell nyitni, ha azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egyharmada kezdeményezi.

13. A szavazás

18.§

[11](1) A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az elhangzott javaslatokkal, módosításokkal egyetért vagy sem, amennyiben egyetért valamely javaslattal, módosítással, amellyel szemben nincs más ellentétes javaslat vagy módosítás, akkor arról nem kell a képviselő-testületnek külön szavaznia.

 (2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat – kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat - egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt az elhangzás sorrendjében a testület.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat,  úgy bocsátja szavazásra, hogy az, az előterjesztés vagy a módosító javaslatok elfogadására irányuljon.

Amennyiben a javaslat megkapja a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatát, akkor a testület elfogadja a javaslatot és a javaslatból döntés lesz. Ha a javaslat nem kapja meg a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges igen szavazatát, akkor a testület nem fogadja el a javaslatot, és az nem emelkedhet döntéssé.

(4) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta az elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatot, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

(5) A képviselő-testület döntéseit - ha jogszabály vagy az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (jelenlévők több, mint felének igen szavazata) hozza.

(6) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodás” szavazattal vesznek részt a szavazásban.

(7) Név szerinti szavazást kell tartani –az ügyrendi kérdések kivételével -:

[12]a) az Mötv 55. § (1) bekezdésben foglaltakról (a képviselő-testület feloszlása),

b) bármelyik képviselő indítványára, amelyről a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a polgármester és a képviselők neveit. A név elhangzása után a képviselő „igen"-nel vagy „nem"-mel szavaz, esetleg tartózkodik. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort, mely a leadott szavazatokat tartalmazza, a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 

[13](9)     Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének - szavazata szükséges az Mötv. 50.§-ban meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:

1.       képviselő-testület programjának elfogadásához,

2.       képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörben hozott döntés megváltoztatásához,

3.       díszpolgári cím, kitüntetés adományozásához,

4.       hitelfelvételhez,

5.       forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonról való rendelkezéshez,

6.       településszerkezeti terv jóváhagyásához,

7.       állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásához,

8. az önkormányzat tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társasága vagy egyéb gazdálkodó szervezetének ügyeiben való határozat meghozatalához

9. önkormányzat önként vállalt feladataival kapcsolatos döntésekhez

10. közbeszerzéssel összefüggő döntésekhez.

 (10)   A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

1. a meghívóban nem szereplő napirend(ek) tárgyalásáról vagy napirendnek az ülés napirendjéről való levételéről,
2. nyilvános képviselő-testületi ülésre jelölt napirend(ek)nek zárt ülésen való tárgyalásáról,
3. napirend tárgyalása lezárásának kezdeményezéséről,
4. határozat- (rendelet-) tervezet módosítására, kiegészítésére irányuló javaslatról,
5. titkos szavazás elrendeléséről,
6. felvilágosítás kérés írásbeli megtételéről,
7. tájékoztató tudomásul vételéről,
8. ügyrendi kérdésekről,
9. feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról.     

 [14](11) - (12)

14. A titkos szavazás

19. §.

[15](1) A titkos szavazást a képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésben meghatározott ügyekben tarthat.

 (2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(3)  A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

E feladat ellátása során:

a) ismerteti a szavazás módját, és elkészíti a szavazólapokat

b) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát

c) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

d) a szavazás helyét, napját

e) a bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét

f) a szavazás során felvetődött körülményeket

g) a szavazás során a bizottság megállapításait és a hozott határozatait

h) a szavazás eredményét

i) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják

j) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke tesz jelentést a képviselő-testületnek

15. A képviselő-testület alakszerű döntései

20. §.

(1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

a) határozat megjelölése:

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

...../….... (……..)  számú

határozata

b) a rendelet megjelölése:

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

.../…... (…)

önkormányzati  rendelete

(2) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A rendeleteket és határozatokat a kivonatok elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A rendeleteket elektronikus úton hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A lakosság széles körét érintő rendeleteket és határozatokat a honlapon és lehetőség szerint a helyi újságban is közzé kell tenni.

(6) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat 15 nap időtartamra, -a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal épületében található hirdetőtáblára kell kifüggeszteni.

(7) A rendelet a hirdetőtáblára való kifüggesztés napján válik kihirdetetté.

16. A rendeletalkotás szabályai

21. §

(1) A rendelet-tervezetet a polgármester irányításával a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett belső szervezeti egységei (vezetői) készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, továbbá külső szakértő is. Szakértő bevonására a polgármester, kivételes esetekben a jegyző tesz javaslatot.

(2) A rendelet-tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából az Ügyrendi bizottság elé, illetve a tárgykörében illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni. A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

(3) A polgármester, a jegyző, az alpolgármester, a bizottságok elnökei az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezeteket indoklással együtt a képviselő-testület elé terjesztik.

(4) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(5) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

17. Jegyzőkönyv

[16]22. §

(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni,  a Mötv. 52. §. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést, valamint egyes napirendi pont tárgyalásának szószerinti kivonat készítését írásban a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban munkaidőben - előre egyeztetett időpontban - tekinthető meg. A jegyzőkönyvről készült másolat, valamint szószerinti kivonat kiadásának rendjét és díját a polgármesteri hivatal belső szabályzata határozza meg.

III. Fejezet

A Képviselő-testület szervezete, a jegyző, aljegyző

18. A képviselő

[17]23. §.

( l )       A települési képviselőt a Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg.

(2 ) A képviselő köteles akadályoztatását a jegyzőnek (polgármesternek, bizottsági elnöknek) előre jelezni és az arról szóló írásbeli igazolását - a tiszteletdíjának számfejtését megelőző napig - a jegyzőnek benyújtani.

(3)  A képviselő köteles az adott ügyben az érintettségét a napirendi pont vitájának megkezdéséig az ülés vezetője részére bejelenteni, amennyiben személyes érintettségét nem jelenti úgy az ülést követő hónapban a  tiszteletdíjak számfejtésekor  az érintett képviselőre az igazolatlan távollévőkre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

19. A Képviselő-testület bizottságai

[18]24. §.

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására a (2) bekezdésben meghatározott állandó bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület bizottságai és létszáma:

a) Pénzügyi Bizottság                                            4 fő

b) Ügyrendi Bizottság                                            3 fő

c) Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága                    3 fő

(3) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására ideiglenes (eseti) bizottságot hozhat létre egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával. Létszámát és működésének időtartamát a létrehozáskor állapítja meg. Működésére értelemszerűen az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülését az elnök, hívja össze. Az ülést az elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti.

(5) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottsági ügyrendben kijelölt tag írja alá. A jegyzőkönyv vezetésre és az ülésre a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A bizottság a belső működési szabályait a Mötv. és az SZMSZ keretei között, maga állapítja meg.

25. §.

 (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntését alakszerű határozatba foglalja, melyet a bizottság elnöke ír alá.

(2) A bizottságok a részükre átruházott hatáskörben megállapított feladat ellátásához rendelt pénzügyi keret felhasználásáról önállóan döntenek. A képviselő-testület részére utólag beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

(3) A bizottságok általános és különös feladatait, valamint az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1.  melléklet határozza meg.

20. A polgármester

26. §.

(1)  A város polgármestere megbízatását főállásban tölti be.

(2) A polgármester illetményére és bérfejlesztésére az Ügyrendi bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester és az alpolgármester kötetlen munkaidőben látják el feladataikat.

(4) A polgármester minden héten, csütörtöki napon 13 órától 15 óráig lakossági fogadóórát tart.

[19](5) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester testületi hatáskörbe tartozó kötelezettségvállalással járó és a Mtöv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

[20](6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, testületi hatáskörbe tartozó kötelezettségvállalással járó és a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

21. Az alpolgármester

27. §.

(1) A város alpolgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

22. A jegyző, aljegyző

28. §.

[21](1) A jegyző, vagy az aljegyző, minden héten, hétfői napon 15 órától lakossági fogadóórát tart.

(2) A jegyző és az aljegyző kötetlen munkaidőben látják el feladataikat.

IV. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

[22]29 §.

(1) A Polgármesteri Hivatal jogállását, részletes feladatait, működési rendjét - az e rendeletben szabályozott eljárási rend szerint jóváhagyott - saját SZMSZ-e tartalmazza.

(2) A hivatal általános munkarendje:

a) Hétfő , Kedd, Csütörtök: 7.30 – 16.00 óra

b) Szerda:                                    7.30 – 17.00 óra

c) Péntek:                           7.30 – 12.30 óra

(3) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

a) Hétfő, Kedd, Csütörtök, Péntek:            8.00-12.00 óra

b) Szerda:                                                8.00–17.00 óra

V. Fejezet

Lakossági kapcsolatok

23. Közmeghallgatás

30 §.

(1)A képviselő-testület évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselő-testület tagjainak legalább a fele azt indítványozza.

(3) A közmeghallgatás idejéről és helyéről, a polgármester 30 nappal korábban - hirdetményként kihirdetve, a polgármesteri hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel -  köteles a lakosságot tájékoztatni.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, jegyzőhöz, kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(6) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon egyszeri ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A  megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, a polgármester vagy a jegyző a testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről, legfeljebb 15 napon belül az érintettet írásban, a  testületet pedig a következő ülésén tájékoztatja.

(8) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testület és szerveit érintő feladat - és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket 3 napon belül továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(9) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyv készül.

24. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

31 §.

 A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás, és a népi kezdeményezés rendjét.

[23]VI. Fejezet

Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

32. §

[24](1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít, a tulajdonában lévő, Polgármesteri Hivatal (hrsz.: Újfehértó belterület 87/1.), Újfehértó, Szent István u. 10. szám alatti épülete 8. számú hivatali helyiségének ideiglenes használatba adásával.

 (2) A nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges ingyenesen használatba adott ingó vagyontárgyakat az önkormányzatok között létrejött megállapodás tartalmazza. A használatba adott vagyontárgyakról a Polgármesteri Hivatal  leltárt vezet.

(3) A helyiség és ingó vagyontárgyak használatára vonatkozó rendelkezéseket valamint a működési feltételeket az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött megállapodás tartalmazza.

VII. Fejezet

Önkormányzati gazdálkodás

25. Az önkormányzat vagyona

33. §.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente legalább egy alkalommal –a  munkaterv szerinti közmeghallgatás előtt, közvetlenül megjelenő önkormányzati lapon keresztül  - köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

26. Az önkormányzat költségvetése

34. §.

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. Az éves költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság és az önkormányzat valamennyi bizottsága előzetesen kötelezően véleményezi.

(3) A polgármester a költségvetés időarányos teljesítéséről a jegyző által elkészített félévi beszámolót - az államháztartási törvény által előírt időben, illetve tartalom szerint - a képviselő-testület elé terjeszti. A gazdálkodás háromnegyedévi helyzetéről a következő évi költségvetési koncepcióval egy időben kell tájékoztatást adni.

27. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

35. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi .

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott módon gondoskodik.

(3)  A Pénzügyi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves

beszámoló tervezeteit,

b)figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait, és gazdasági megalapozottságát,

d) ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat betartását, a bizonylati rend, és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

(4) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel.

28. Felterjesztési jog

36 §.

A képviselő-testület az Ötv. 101. §-ában foglaltak szerinti felterjesztési joggal élhet.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

37. §.

(1) E rendelet 2011. február 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát  veszti:

1. Újfehértó Város Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 29/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet.
2. a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2007. (I.26.) önkormányzati rendelet 20.§ (2) bekezdése.
3. Újfehértó Város Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 29/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2007. (XI.30.) önkormányzati rendelet.
   
4. Újfehértó Város Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 29/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2008. (I.29.) önkormányzati rendelet.
5. a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2007. (I. 26.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (I.29.) önkormányzati rendelet 4.§. (1) bekezdése.
6. Újfehértó Város Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 29/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2008. (VII.25.) önkormányzati rendelet.
7. egyes szociális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 3/2009. (I.28.) önkormányzati rendelet.
8. Újfehértó Város Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 29/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2009. (V.28.) önkormányzati rendelet.
9. Újfehértó Város Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 29/2006. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2009. (VI.30.) önkormányzati rendelet.
10. a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/2007. (I.26.) rendelet módosításáról szóló 31/2009. (X.29.) önkormányzati rendelet.
11. az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 2/2010. (II.15.) önkormányzati rendelet 13.§. (1) bekezdés e) pontja valamint a (3) bekezdés d) pontja.

Újfehértó, 2011. január 28.

1. melléklet az 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelethez

A bizottságok általános és különös feladatai, valamint az átruházott hatáskörök jegyzéke

I.

A bizottságok általános feladatai

1. 

 1) Javaslattétel az önkormányzat képviselő-testülete éves munkatervének napirendjeire. Az összeállított munkatervi javaslat előzetes véleményezése.

2) Közreműködés a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendelet-tervezetek kidolgozásában, az elkészült rendelettervezetek véleményezésében.

3) Állásfoglalás kialakítása az önkormányzat ciklus-, és egyéb szakirányú programjainak összeállításához. A programokban foglaltak végrehajtásának időszakos értékelése.

4) Javaslattétel díszpolgári cím, helyi kitüntetések adományozására.

5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlása.

II.

A bizottságok különös feladatai

Pénzügyi Bizottság feladatai

2.

 1) Vizsgálja az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságát. Ezen belül figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra (vagyonszerzésre, -értékesítésre).  Állást foglal hitelfelvételi ügyekben.

2) Ellenőrzi és elemzi a helyi adó- és egyéb költségvetési bevételek alakulását.

3) Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

4) Javaslatot tesz város vagyonának hasznosítására

5)A bizottság javaslatot tesz:

a) a költségvetés fejlesztési célú előirányzataira

b) a rendezési terv tervezetéhez, módosításához

c) Újfehértó város fejlesztésével, a városkép kialakításával, környezetvédelmével kapcsolatos helyi rendeletalkotásra (pl.: köztisztasági, temetőrendelet)

d)a közterületeken elhelyezkedő fák gallyazására, csonkítására, kivágására

e) közutak, közvilágítás, korszerűsítési és fejlesztési lehetőségeire

f) a városfejlesztéssel kapcsolatos lakossági együttműködés lehetőségeinek feltárására, kereteire, formáira

g) a védett és védeni kívánt épületekre

h) mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel kapcsolatos helyi viszonyok szabályozására helyi rendelet alkotásra (állattartás, vásárok, piacok, növényegészségügy)

i) önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, földingatlanokkal kapcsolatos elidegenítésre, vevőkijelölésre, bérletbe adásra és árkialakításra

6)A bizottság véleményezi:

a) az önkormányzat éves költségvetési koncepcióját, majd a költségvetés tervezetét (módosítását) , valamint közreműködik a zárszámadás összeállításában.

b) és ellenőrzi az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását, illetve az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.

c) feladat- és hatáskörébe utalt rendelet-tervezetet

d) vállalkozói vagyon hasznosítását

e)önkormányzati feladat vállalkozásba történő pályáztatása esetén a beérkezett pályázatokat

f)a közművek vonatkozásában a fejlesztési és felújítási feladatokat

g)előzetesen véleményezi a költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadása során a bérleti ajánlatokat

h)a helyiségbérleti igény benyújtásának időrendje alapján kialakult sorrend szerint a véleményezi a bérlemény használatának módját, idejét és bérleti díját

i)Véleményezi az önkormányzati költségvetésből a bizottságok részére biztosított pénzügyi alap felhasználását,

j)egyéb önkormányzati rendeletben meghatározott témaköröket

Ügyrendi Bizottság feladatai

3.

1) Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket. Közreműködik az SzMSz kidolgozásában.

2) Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletekben foglaltak hatályosulását. Szükség esetén kezdeményezi egyes rendeletek módosítását, új rendelet alkotását.

3) Jogi szempontból vizsgálja az önkormányzat működésével jelentkező észrevételeket, kifogásokat, illetve az ezzel összefüggő véleményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

4) Előzetesen véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyek az önkormányzat szerveinek jogi természetű ügyeivel kapcsolatosak.

5) Javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a polgármester bérfejlesztésére, az alpolgármester tiszteletdíjának módosítására, valamint a polgármester és az alpolgármester jutalmazására. Gyakorolja a polgármesterrel szemben az egyéb munkáltatói jogokat.

6) Figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzat működésével kapcsolatos hatósági tevékenységet. Javaslatot tesz egyes hatósági feladatok hatékonyabb végzésére.

7) Vizsgálja és véleményezi az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi (etikai) vonatkozású ügyeit.

8) Lebonyolítja a képviselő-testület működésével, feladatai ellátásával összefüggő titkos szavazást.

9) Javaslatot tesz a László Imre Közszolgálati Díj odaítélésére,

10) Vizsgálja és nyilvántartja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyeit. E feladatkörében különösen:

            a) felhívja a kötelezettet vagyonnyilatkozat tételre,

            b) igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételéről,

c) nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó iratokról

            d) ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága feladatai

4.

1) Segíti a sportintézmények és a diáksport tevékenységét.

2) Javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé

a) a költségvetés közoktatási, művelődési, kulturális és sportot érintő felosztására

b) közoktatási, művelődési és sportintézmény létesítésére

c) szakmai pályázatok meghirdetésére

d) közoktatási, művelődési intézményvezetők kitüntetésére

e) díszpolgári cím adományozására

f) oktatási intézmények nyitvatartási idejére

g) ünnepi rendezvények megtervezésére, lebonyolítására az előirányzaton belül átcsoportosításra javaslatot tesz egészségügyi- és szociális intézmény létesítésére

3)A bizottság véleményezi:

a) feladat- és hatáskörébe utalt rendelet-tervezetet

b) közoktatással, művelődéssel, sporttal összefüggésben készült előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat

c) az oktatási művelődési intézményvezetők kinevezéséhez, megbízásához benyújtott pályázatokat

d) az intézmények szervezeti és működési szabályzatait, illetve szakmai   programjait, valamint az azokat érintő módosításokat

e)a város egészségügyi ellátottságát, közegészségügyi helyzetét érintő  előterjesztéseket, beszámolókat

f)az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó előterjesztéseket

g) az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezéséhez, megbízásához  benyújtott pályázatokat

h)a szociális bérlakások bérbeadását.

i) Javaslatot tesz, a Porzsolt István Pedagógiai Díj, Zajti Ferenc Közművelődési Díj, Szegedi Károly Testnevelési és Sport Díj, valamint a Hermann Gusztáv Közegészségügyi Díj odaítélésére.

j) Előzetesen véleményezi a szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások bérbeadása során a bérleti ajánlatokat 

k) egyéb önkormányzati rendeletben meghatározott témaköröket

4) Dönt:  a saját ügyrendjéről és munkatervéről,

5) Ellenőrizheti: a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a saját és a Képviselő-testületi döntések végrehajtását, megvalósítását ellenőrzéséről a döntéshozót és a végrehajtót köteles tájékoztatni.

III.

A bizottságokra átruházott hatáskörök

Pénzügyi Bizottság

5.

1) Rendelkezik - meghatározva az igénylés és juttatás feltételeit - az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal.

2) Dönt mezőgazdasági művelési ágú földterületek bérbeadásáról. 

3) Hozzájárul a közterület tartós, -1 éven túli - állandó jellegű használatához vagy a közterületen felállítandó műtárgy létesítéséhez

Ügyrendi Bizottság

6.

1) A polgármester vonatkozásában gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

2) Rendelkezik - meghatározva az igénylés és juttatás feltételeit - az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal

Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága

7.

1)-Rendelkezik - meghatározva az igénylés és juttatás feltételeit - az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal.

2) Dönt:

a) [25]

b) térítési díj mérséklése

c) intézményi elhelyezés,

IV.

A polgármesterre átruházott hatáskörök

8.

[26]1) Dönt:

a) ebrendészeti hozzájárulás

b) [27]önkormányzati segély,

c) [28]méltányossági közgyógyellátás

d) helyi közlekedési támogatás.

2) Jóváhagyja az illetékes szakbizottságok véleményének kikérése után az intézmények szervezeti és működési szabályzatait, illetve szakmai programjait, valamint az azokat érintő módosításokat.

3) Dönt az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások bérbeadásáról.

4) Eljár az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások és helyiségek esetén bérbeadói jogok és kötelességek gyakorlásában,

5) Gyakorolja az alapítói jogokat az önkormányzati illetve, vegyes tulajdonú társasházakban melyről szükség szerint, de évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

6) Engedélyezi a város címerének felhasználását, illetve forgalomba hozatalát, valamint forgalomba hozatal céljából való előállítását.

2. [29]melléklet az 1/2011. (I. 28.) önkormányzati rendelethez

Önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölése: