ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/2014 (XII.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Hatályos: 2016. 07. 21- 2018. 03. 01

Újfehértó  Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:


1.  Általános rendelkezések


1. § (1)[1] Újfehértó Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jelen rendeletben foglaltak szerint önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatot lát el az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtésével, elszállításával és kezelésével kapcsolatban.

(2)[2] Az Önkormányzat az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (a továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja.

2. § (1) A közszolgáltatás ellátására a Társulás kizárólagos tulajdonában lévő Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) mint közszolgáltató (a továbbiakban: Közszolgáltató) jogosult.

(2) A Közszolgáltató tevékenysége kiterjed a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 42. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feladat ellátására, kivéve a Ht. 42. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat.

(3) A Közszolgáltató a közszolgáltatást a TÉRSÉGI HULLADÉK-GAZDÁLKODÁSI Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta utca 22.) alvállalkozó bevonásával végzi. Az alvállalkozó tevékenysége a hulladék gyűjtésére, szállítására valamint adminisztratív tevékenységek ellátására terjed ki. Az alvállalkozói tevékenység közszolgáltatás egészéhez viszonyított aránya 70 %.

(4) A közszolgáltatási szerződésnek a Ht-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) a közszolgáltatói tevékenység végzésének általános szabályait;

b)[3]

c) nyilatkozattételre és kapcsolattartásra kijelölt személyek körét.


2. A közszolgáltatás tartalma


3. § A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

a) az ingatlanhasználó vegyes hulladékának gyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;

b) a természetes személy ingatlanhasználó ingatlanán keletkező nagydarabos és a lomtalanítás körébe vont lom hulladék gyűjtésére és e hulladékok hulladékkezelő létesítményekbe való szállítására;

c) elkülönítetten gyűjtött települési hulladék gyűjtése, kezelése;

d) a vegyesen gyűjtött hulladékok előkezelésére, a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására.


 3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határai


4. § A közszolgáltatás Újfehértó Város közigazgatási területére terjed ki.


4. A közszolgáltatás kötelező igénybevétele


5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatás igénybevételére.

(3) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra történő hivatkozással, hogy a szolgáltatást nem, vagy csak részben veszi igénybe.

6. § (1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevétele hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2) A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó a használt gyűjtőedények méretét és darabszámát, valamint a teljesítés helyét egyedi megállapodásban rögzíti (a továbbiakban: igénybevételi szerződés).

(3) A társasház a társasházat alkotó lakás megnevezésű albetétek számának alapul vételével köteles igénybevételi szerződést kötni.

(4) A társasház nem lakás megnevezésű albetétének gazdálkodó szervezet ingatlanhasználója köteles az általa használt ingatlanra igénybevételi szerződést kötni.

(5) Az igénybevételi szerződés kötelező tartalmi elemei:

a) felek megnevezése és azonosító adatai (amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő nem tulajdonosa az ingatlannak, úgy az ingatlanhasználó megnevezése és azonosító adatai),

b) természetes személy esetén az ingatlanhasználó személyes adatai körében anyja neve, születési helye és ideje,

c) társasházak esetében a közös képviselő neve és címe, az albetétek száma,

d) költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet esetén a közhiteles nyilvántartás szerinti neve, székhelye, telephelyének címe, adószáma,

e) a szerződés tárgya,

f) közszolgáltatás megkezdésének időpontja, a szerződött tárolóedény űrtartalma, darabszáma,

g) az ellenérték megállapításának, számlázásának, a számla kiegyenlítésének módja,

h) a szerződés időbeli hatálya tekintettel a közszolgáltatói szerződés hatályára,

i) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott elemek.

(6) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1)-(5) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.


5. A közszolgáltatás rendje, módja


7. § A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét a Közszolgáltató az önkormányzat véleményének kikérésével határozza meg, és arról az ingatlanhasználót írásban tájékoztatja.


8. §[4] (1) A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos gyűjtőedény használata kötelező.


(2) A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény:


  1. 60 liter űrtartalmú,
  2. 80 liter űrtartalmú,
  3. 120 liter űrtartalmú.

 (3) A gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes hulladék súlya:


  1. 60 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 14 kg lehet
  2. 80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 28 kg lehet
  3. 120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 45 kg lehet.


(4) A 60 literes gyűjtőedényt a közszolgáltatótól kizárólag az a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó igényelhet, aki ezt a tényt a közszolgáltató felé az Újfehértó Város Jegyzője által kiállított, 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja.


(5) A lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személynek az alábbi személyek minősülnek:


  1. a lakóingatlanra vonatkozóan a személyi adat és lakcímnyilvántartási rendszerben csak az igénylő rendelkezik bejelentett állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel,
  2. amennyiben a lakóingatlanra vonatkozóan a személyi adat és lakcímnyilvántartási rendszerben az igénylőn kívül más személy is rendelkezik állandó lakóhellyel akkor az igénylőn kívül valamennyi bejelentett személy rendelkezik ettől eltérő bejelentett tartózkodási hellyel,

és az igénylő a lakóingatlant életvitelszerűen egyedül használja.


6. A gyűjtőedények használata, kezelése, elhelyezése


11. § (1) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen  a közterület használatra vonatkozó engedély alapján lehet elhelyezni.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a Közszolgáltató által megjelölt időpontban a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – zárt állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza.

(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(6) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, építési-bontási törmeléket vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

12. § Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az általa használt gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztántartásáról.


7. A vegyes hulladék gyűjtése, szállítása


13. § A vegyes hulladékot hetente legalább egyszer el kell szállítani.

14. § Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzetet társasház (a továbbiakban: tulajdonosi közösség) használja, úgy a tulajdonosi közösség a közösen használt edényzet(ek) minimális összűrtartalmát köteles az egyes ingatlanokra,  meghatározott minimális űrtartalom szorzata és a begyűjtési gyakoriság hányadosaként megállapítani,

(közösen használt edény űrtartalma = 120 liter x ingatlanok száma),

                                                                        begyűjtési gyakoriság.


8. A lomhulladék gyűjtése, szállítása


15. § (1) A Közszolgáltató a lomhulladék gyűjtéséről és elszállításáról évente egy alkalommal gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos lomhulladékot szállítja el.

(3) A lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

a) építési és bontási hulladék,

b) veszélyes hulladék,

c) vegyes hulladék,

d) elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag- és fémhulladék,

e) biohulladék,

f) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött

hulladék.

16. § (1) A lomhulladékot az ingatlanhasználó a Közszolgáltató által hirdetmény útján, valamint honlapján előzetesen megjelölt helyen és időben helyezheti ki.

(2) A lomhulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a szállítójármű részére jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.


9. Elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása


17. § (1) Az elkülönített hulladék gyűjtését a közszolgáltató:

a) házhoz menő gyűjtőjáratokkal,

b) hulladékgyűjtő udvarok, komposzttelepek üzemeltetésével,

c) gyűjtőszigetek működtetésével,

vagy ezek kombinációjával biztosítja.

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékot a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott sárga vagy kék színű, a közszolgáltató emblémájával ellátott 120 literes hulladékgyűjtő zsákba, vagy az elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas merev falú speciális gyűjtőedénybe gyűjti.[5]

(3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot a közszolgáltató által üzemeltetett gyűjtőszigeteken is elhelyezheti.

(4) A hulladékgyűjtő zsákban és a gyűjtőszigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben csak azok felirata szerint engedélyezett hulladék helyezhető el.

(5) Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó gyűjtőzsákok ürítésének minimális gyakorisága havi egy alkalom, mely gyűjtési alkalmakról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja.

(6) Lakossági hulladékgyűjtő udvarban is elhelyezhető a háztartásoknál keletkező elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag üveg és fém hulladék, az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék, valamint a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által meghatározott egyéb hulladékalkotók - ideértve a hulladékudvar működési engedélyében meghatározott hulladékféleségeket is - a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője által közzé tett nyitvatartási időben és feltételekkel. 

(7) A Közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladékot az általa üzemeltetett komposztáló telepen is átveszi.

(8) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási díj megfizetésével szerez jogosultságot arra, hogy a háztartásában keletkező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladékudvarban valamint a komposzttelepen elhelyezze.


10. A hulladék elhelyezése


18.§. (1) E rendelet hatálya alá tartozó települési hulladék előkezelése és ártalmatlanítása kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben, jelenleg a Nyíregyháza és Térsége Regionális Hulladékkezelő Központban (hrsz. Nyíregyháza 02354/5) /végezhető.

(2) A Közszolgáltató hulladékudvart üzemeltet:

a) a 4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 3. 

b) a 4400 Nyíregyháza, Kerék utca 1. 

(3) A zöldhulladék átvételét a közszolgáltató a Nyíregyházi Hulladékkezelő Központ Komposzttelepén (4400 Nyíregyháza, Szállási út 72.)/ biztosítja.

(4) Üveg hulladék gyűjtősziget helye:

4244. Újfehértó, Bartók Béla utca 7.


11. A közszolgáltatás szünetelése


19. § (1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szünetelés megkezdését megelőző 15. napig – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti.

(2) Köznevelési intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3) A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló, vagy meghatalmazottja jogosult. A kérelmet évente kell benyújtani. A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető.

(4) Ha az ingatlanon a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból hulladék keletkezik, annak tényét a Közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles legalább 8 nappal korábban a Közszolgáltatónak bejelenteni.

20. § (1)[6]A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a Közszolgáltató jogosult ellenőrizni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja, megteszi a szükséges intézkedést a közszolgáltatási díj pótlólagos megtérítésére, továbbá jogosult költségeit érvényesíteni.

(2) A szüneteltetés jogszerűségét az ingatlanhasználó a szüneteltetés időtartamára kibocsátott közüzemi igazolással igazolhatja. A Közszolgáltató az igazolást elfogadja, ha a használaton kívüli ingatlanon éves viszonylatban a vízfogyasztás a 3 m3 –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.

(3) Amennyiben a szüneteltetés feltételei fennállnak, de a szüneteltetést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével és a (2) bekezdés szerinti igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását.

(4) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.


12. A Közszolgáltató és ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei


21. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének és ingatlanhasználó általi igénybevételének – igénybevételi szerződésben nem rögzített – feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásokról – a változás hatályba lépése előtt legalább 3 nappal – a honlapján vagy hirdetmény útján tájékoztatást nyújt, és az ingatlanhasználót közvetlenül írásban értesíti.

(2) A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtésének és szállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és nap) – a keletkező hulladék mennyiségének figyelembevételével – a Közszolgáltató határozza meg, és arról az ingatlanhasználót az (1) bekezdésben meghatározott módon értesíti.

(3)[7]A Közszolgáltató jogosult felhívni az ingatlanhasználó figyelmét az igénybevételi kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívása ellenére nem köt igénybevételi szerződést, vagy a közszolgáltatás igénybe vételéről nem nyilatkozik, a Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatási díj megállapításánál ingatlanonként 1 db 120 l-es tároló edény heti egyszeri ürítését vélelmezni, az ingatlanhasználó pedig ennek megfelelő közszolgáltatási díjat köteles fizetni, amíg az ingatlanhasználó az igénybevételi szerződést meg nem köti.

22. § (1) A települési hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

(2) Szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(3) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy használhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról, illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni.

(4) A Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, ha:

a) nem a rendeletben meghatározott gyűjtőedényben kerül átadásra, vagy

b) a szállításra átadott gyűjtőedényben a hulladékot a 11.§ (4)-(6) bekezdésében foglaltak megszegésével helyezték el, és azt a Közszolgáltató felhívására sem tették üríthetővé,

c) a gyűjtőedényben veszélyes hulladékot helyeztek el,

d) a gyűjtőedényben a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknál több hulladékot helyeztek el, emiatt az túltöltött, túlsúlyos és a gyűjtőedény nem zárható le.

(5) A hulladék elszállításának (4) bekezdésben meghatározott bármely ok miatti megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.

(6) Amennyiben az ingatlanról elszállított hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az alkalmazott gyűjtőedény befogadóképességét, a Közszolgáltató jogosult az ingatlanhasználót az edényzet bővítésre felszólítani. A felszólításnak az ingatlanhasználó 30 napon belül köteles eleget tenni.

(7) Az igénybevételi szerződésben meghatározott mennyiséget meghaladó méretű, darabszámú, vagy a nem szabványos gyűjtőedényben, gyűjtőzsákban kihelyezett hulladékot a Közszolgáltató nem szállítja el.

23. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást e rendeletben meghatározott módon igénybe venni.

 (2) E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre szorítani,

b) a települési hulladékot gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c) a települési hulladékot annak elszállításáig e rendeletben foglaltak szerint gyűjteni, tárolni, és a Közszolgáltató által meghatározott járatnapon a Közszolgáltató részére átadni,

d) a veszélyes hulladékokat a települési hulladék összetevőitől elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a hulladékgyűjtő udvarokba bevinni, ott elhelyezni,

e) az igénybevételi szerződést megkötni,

f) a közszolgáltatás igénybevételében bekövetkezett változást a Közszolgáltató részére bejelenteni,

g) a közszolgáltatás díját megfizetni.

(3) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a hulladék kezeléséről gondoskodni.

24. § (1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonváltozás, vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik. Tulajdonos változás esetén, a bejelentési kötelezettség mindkét (új és régi) tulajdonost terheli.

(2) Az igénybevételi kötelezettség keletkezése, megszűnése a Közszolgáltató részére igazolható:

a) személyes bejelentéssel, ha az együttesen jelenlévő két fél egybehangzó nyilatkozatot tesz, az elszámolás megtörténik és az igénybevételre kötelezett ingatlanhasználó az igénybevételi szerződést megköti, vagy

b) az ingatlanhasználat változására okot adó, a használat jogcímét igazoló okirat bemutatásával.


13. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség


25. §[8] (1)

(2)[9]

(3)[10]

(4)

(5)


14. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések


26. § (1)[11]Az ingatlanhasználó a miniszter által megállapított közszolgáltatási díjat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére fizeti meg.

 (2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3)[12]

27. § (1)[13]Amennyiben az ingatlanhasználó elmulasztotta bejelenteni, hogy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált, a Közszolgáltató jogosult az ingatlan birtokbavételének napjától számítva az ingatlanhasználót nyilvántartásba venni.

(2)[14]

(3) [15]

(4) [16]

(5) [17]


15. Záró rendelkezések

28.§ (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2)[18]

(3) Hatályát veszti

a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a köztisztaságról szóló 9/2007. (II.23.) önkormányzati rendelet

a) 3.§. (1) –(2) bekezdése, (7) bekezdése,

b) 4.§-7.§-a,

c) 8.§. (5) bekezdése,

d) 9.§. (1)-(5) bekezdése.


[1]

A rendelet szövegét a 9/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2016.07.21.-től

[2]

A rendelet szövegét a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2016. 07.21.-től

[3]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja. Hatálytalan: 2016.07.21. -től

[4]

A rendelet szövegét a 33/2015 (XII.21.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01.
-től

[5]

A rendelet szövegét a 33/2015 (XII.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01.-től

[6]

A rendelet szövegét a 9/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. 07.21.-től

[7]

A rendelet szövegét a 9/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelet 3.§-a módosította. Hatályos: 2016.07.21-től

[8]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (VII.21.) önkormányzati rendelet 7.§ (b) pontja. Hatálytalan: 2016.0721.-től

[9]

A rendelet szövegét a 33/2015 (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01.
-től

[10]

A rendelet szövegét a 33/2015 (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016.01.01.-től

[11]

A rendelet szövegét a 9/2013 (VII.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2016.07.21-től

[12]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdés c) pontja. Hatálytalan: 2016. 07.21.-től

[13]

A rendelet szövegét a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2016.07.21.-től

[14]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan: 2016.07.21.-től

[15]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan: 2016.07.21.-től

[16]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan: 2016.07.21.-től

[17]

Hatályon kívül helyezte a 9/2016 (VII.21.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan: 2016.07.21.-től

[18]

Hatályon kívül helyezte a 33/2015 (XII.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan: 2016.01.01.-től