Újfehértó Város Önkormányzata10/2016. (IX. 01.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
Hatályos: 2019. 09. 27- 2019. 12. 31ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
a közterület használatáról
2019-09-27-tól 2019-12-31-ig
10/2016. (IX. 01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
- Hatály
1.§ (1) A rendelet hatálya
- Újfehértó város közigazgatási területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2.§ 13. pont szerinti közterületként nyilvántartott belterületi és külterületi földrészletre, továbbá
- közterületként használt belterületi földrészletekre (a továbbiakban együtt: közterület), függetlenül annak tulajdonosától, kezelőjétől
terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a piacok, illetve kirakodóvásárok keretében illetve a temető területén történő közterület-használatra.
- Értelmező rendelkezések
2.§ A rendelet alkalmazása szempontjából:
- Cégér, cégtábla, cégfelirat: olyan reklámhordozó eszköz, amely egy cégre, vagy tevékenységre, annak jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, épületre szerelt, vagy attól függetlenül elhelyezett, közterületről vagy közforgalom számára megnyitott területről látható épülettartozék, tábla, vagy felirat.
- Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra (maximum 3 hónap), eseményre szóló kereskedelmi tevékenység (a javító, szolgáltató tevékenységet is ideértve)
- Megállító tábla: közterületen ideiglenesen elhelyezett gazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltatási rendeltetési egységet hirdető, mobil reklámhordozó.
- Molinó: közterület felett minimum 5,5 méterrel, de legalább az út űrszelvényének magasságáig elhelyezkedő, közterületen álló szerkezetek(ek)hez és/vagy közterületet határoló építmény(ek)hez rögzített, írásos és/vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
- Mozgóárusítás: Az a tevékenység, melynek során az árusító személy vagy saját magán viszi, vagy olyan eszköz segítségével mozgatja az eladásra szánt árut, amely nem minősül mozgóboltnak
- Üzemképtelen jármű:
- a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,
- a műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült) jármű.
II. Fejezet
A közterületek használatának szabályai
3. Általános szabályok
3.§ (1) A közterületet rendeltetésének megfelelően – állaguk sérelme, a forgalom veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki szabadon használhatja.
(2) A közterületeket úgy kell használni, hogy az másokat a közterület igénybevételében nem zavarhat.
(3) Közfeladat végzése során a közterület-használat zavarása a szükséges mértéket nem lépheti túl.
(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használata az e rendeletben meghatározottak szerint, közterület-használati engedéllyel és a használati díj megfizetésének igazolásával - illetve a rendeletben meghatározott esetekben díjfizetés nélkül - történhet.
(5) Az önkormányzat által bérbeadás céljából létesített reklámfelületeken a reklámhordozó elhelyezésére csak az erre vonatkozó polgári jogi szerződés megkötését követően kerülhet sor.
A reklámhordozónak a szerződésben meghatározott idő eltelte utáni eltávolításáról az önkormányzat külön térítés nélkül gondoskodik.
4. Engedélyhez kötött közterület-használat
4. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
- [1]közterületbe 10 cm-en túl benyúló információs tábla, cégér, transzparens, kereskedelmi, vendéglátó, ipari, vagy szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó előtető, ernyőszerkezet elhelyezése
- árusító fülke, pavilon, építmény vagy berendezés elhelyezésére,
- építési munkával kapcsolatos állvány, daru és építőanyag, törmelékgyűjtő konténer, valamint szerszám, eszköz és gép elhelyezésére,
- vendéglátó- ipari előkert céljára,
- sátor elhelyezésére,
- alkalmi árusításra,
- idényjellegű árusításra
- javító-szolgáltató tevékenységre,
- reklámhordozók elhelyezésére,
- elektronikus információ szolgáltató berendezés elhelyezésére,
- mobil eszközök elektromos töltőállomásának elhelyezésére,
- bankautomata elhelyezésére,
- kerékpártároló elhelyezésére,
- postai levélszekrény elhelyezésére,
- egészségügyi szűrővizsgálat, prevenciós, felvilágosító tevékenység végzésére,
- kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvények, cirkuszi, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez,
- használtruha gyűjtőkonténer elhelyezéséhez,
- egyéb gyűjtőedényzet – kivéve a köztisztasági szolgáltatáshoz szükséges gyűjtőedény, és a szelektív hulladékgyűjtő sziget eszközei és berendezései –, amennyiben azok nem a közút tartozékai,
- [2]a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozóhelyiség, létesítéséhez, fennmaradásához, személyszállításra szolgáló jármű tárolásához. Tárolásnak minősül a jármű adott közterületen 1 órát meghaladó tartózkodása,
- mozgóbolti árusításhoz,
- mozgóárusításhoz,
- vallási vagy lelkiismereti meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása érdekében kifejtett tevékenységhez (előadástartás, hittérítés, egyházi kiadványok terjesztése, vallási tárgyak, jelképek átadása akár ingyenesen is)
- Vízóraakna, szennyvízátemelő műtárgy elhelyezésére (amennyiben más műszaki megoldás nem lehetséges)
- egyéb közművek felépítményének, burkolat síkjából kiemelkedő műtárgyainak elhelyezésére
- minden egyéb, az a-x pontba nem tartozó tárgy 48 órát meghaladó időtartamú elhelyezéséhez
- minden egyéb, a fenti pontokba nem tartozó, közterület rendeltetéstől eltérő célú használatával járó tevékenység végzéséhez
(2) Az (1) bekezdés w) és x) pontjába tartozó műszaki létesítményeket lehetőség szerint a talajfelszín alatt létesített berendezésekkel kell megvalósítani, az 1. mellékletben meghatározott területeken kizárólag a városképbe illeszkedő, talajfelszín alá süllyesztett műszaki megoldás alkalmazható.
(3) Nem adható közterület-használati engedély:
- a közlekedés biztonságát veszélyeztető, (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti jelzőtáblákat takaró) berendezések és anyagok elhelyezésére,
- jogszabály által tiltott tevékenységre,
- üzemanyag, egyéb veszélyes vegyi-, gyúlékony, vagy robbanékony anyag tárolására, árusítására,
- göngyöleg tárolására, ha az nem a közterületi árusításhoz kapcsolódik,
- Az üzemképtelen jármű elhelyezésére,
- [3]A 3,5 t össztömeget meghaladó teher-, vagy áruszállításra szolgáló járművek, valamint mezőgazdasági vontató, lassújármű, járműszerelvény, nehéz-pótkocsi, lakókocsi, munkagép közterületen történő tárolására. Tárolásnak minősül a jármű adott közterületen 1 órát meghaladó tartózkodása.
- a városképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések létesítésére,
- ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fent, annak teljes körű megfizetéséig,
- ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultsággal nem rendelkezik.
(4)[4] Reklámhordozót tilos elhelyezni élő fán, korlátokon, padokon, a játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés várakozó építményein, települési tájékoztatótáblákon, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein (kivéve közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon), támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, amelynek rendeltetéséhez az nem tartozik hozzá.
(5) Üzletek előtt standot ideiglenesen, a nyitva tartás ideje alatt a járdán úgy kell elhelyezni, hogy a járda szabad szélessége 1,5 méternél keskenyebbre nem szűkülhet.
(6) Reklámhordozó felülete a hordozó szerkezetével együtt értelmezendő. Szerkezetileg több elemből álló berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni.
(7) Az árusítást, szolgáltatást végzők kötelesek gondoskodni az elfoglalt terület és környékének folyamatos, fokozott tisztántartásáról, hulladéktároló edények elhelyezéséről, azok folyamatos, szükség szerinti ürítéséről, a hulladék elhelyezéséről saját költségükön kötelesek gondoskodni.
5. Engedélyhez nem kötött közterület-használat
5.§ (1) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:
- közterületnek Újfehértó Város Önkormányzata és intézményei, gazdasági társasága által történő igénybevételéhez, önkormányzati vagy állami szervezésű kulturális, sport, vagy szórakoztató rendezvény, ünnepség tartásához
- a sajtó munkatársainak tájékoztatási feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
- fegyveres testületeknek és rendészeti, katasztrófavédelmi szerveknek és mentőknek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
- úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
- szervezett lomtalanítási akcióban a közterületre kihelyezett tárgyak tárolásához, a lomtalanítás szolgáltató által meghatározott időtartamára, valamint az azt megelőző napra,
- magánszemély építőanyag és egyéb építési szerkezetek, tüzelő 48 órát meg nem haladó tárolására azzal, hogy az elhelyezés kezdő időpontját a közterület használója köteles rövid úton (személyesen, telefonon, e-mailen, fax-on) bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak,
- gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre,
- egyházi ünnepekkel kapcsolatos közterület-használatra.
6.A közterület-használatára vonatkozó eljárás általános szabályai
6.§ (1) A közterület-használati engedélyek kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)[5] A képviselő-testület a közterület-használati engedély kiadására vonatkozó hatáskörét Újfehértó Város Jegyzőjére (továbbiakban: Jegyző) ruházza át.
(3) A közterület-használati engedély nem pótolja vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, amelyek beszerzése a kérelmező feladata.
7. A közterület-használati kérelem tartalma és mellékletei
7.§ (1) A közterület-használati eljárás írásban benyújtott kérelemre indul, amelyet a használat jogcímének megfelelő, 2.-4. melléklet szerinti formanyomtatványon annak kell benyújtani az Újfehértói Polgármesteri Hivatalba, aki a közterületet használni kívánja, a tervezett használat megkezdése előtt legalább 10 nappal.
(2) Az eljárásért –amennyiben a kérelmezőt illetékmentesség nem illeti meg- az általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni.
(3) A közterület-használati engedélyt akkor is meg kell kérni, ha a tevékenységre a 14.§-ban meghatározott díjfizetés alóli mentesség vonatkozik.
8.§ (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kérelmező nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, nem természetes személy esetében a cég, szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzék számát, bankszámla számát, elérhetőségét,
- a közterület-használat helyét, nagyságát, célját és időtartamát (tervezett kezdésének és befejezésének időpontját), a napi használat időtartamának meghatározását,
- a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének módját; (amennyiben releváns)
- a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat megnevezését és számát,
- autóbusz tárolása esetén a jármű rendszámát,
- közterület-bontás esetén az érintett burkolat mennyiségét és minőségének megjelölését, az érintett zöldterület nagyságát, (amennyiben releváns)
(2) A rendezvények esetében az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül:
- a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát,
- a rendezvény célját, napirendjét, programját,
- a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát,
- a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét, címét, elérhetőségét,
- a rendezvény műszaki-technikai igényeinek felsorolását,
- élet-és balesetvédelmi technológiai leírást,
- kármentesítési, kártérítési vállalást.
(3) Tűzijáték, vagy más hanghatást, füstöt eredményező pirotechnikai termék felhasználásával járó rendezvény esetén az (1) bekezdésében előírtakon túl a kérelemnek tartalmaznia kell a tűzijáték pontos idejét, időtartamát,
(4) A kérelemhez az illetékes engedélyező hatóság jogerős engedélyét csatolni kell.
(5) A (2) bekezdés szerinti tevékenység folytatása védett természeti területen illetve NATURA 2000-es területen tilos.
9.§ (1) A kérelemhez mellékelni kell:
- azonosításra alkalmas méretarányos helyszínrajzot, vagy vázlatrajzot a közterület-használat helyének, nagyságának megjelölésével,
- építmény, létesítmény, berendezés, esetén annak megjelenését és anyaghasználatát bemutató terveket, leírást, vagy arról készült fotódokumentációt,
- kulturális rendezvény, búcsú, vásár, cirkuszi és mutatványos tevékenység és egyéb rendezvény esetében a terület takarítására vonatkozó kötelezettség teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot,
- mutatványos tevékenység esetén a berendezésre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt,
- a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító, valamint a tevékenységhez szükséges egyéb okirat másolatát,
- illetékbélyeget.
(2) Rendezvények keretén belül történő alkalmi árusításra benyújtott kérelem esetén az (1) bekezdésben – kivéve a c) és e) pontban - foglaltakat nem kell alkalmazni.
8. A kérelem elbírálása
10.§ (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, Újfehértó Város településrendezési tervét, a városképi, útüzemeltetői, útkezelői, műemlékvédelmi, kulturális, turisztikai, környezetvédelmi szempontokat és egyéb releváns hatósági előírásokat.
(2) Amennyiben egy adott közterület használatára adott napra több kérelem is benyújtásra kerül, a beérkezés sorrendje a meghatározó a kérelmek elbírálása során.
(3) Nem kaphat újabb közterület használati engedélyt az, illetve a meglévő engedélyt vissza kell vonni attól, aki a közterület használati díj megfizetését elmulasztja. Amennyiben a közterület használati díj hátralék kiegyenlítésre kerül az újabb engedély kiadható.
9. Az engedély tartalma, hatálya
11.§ (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:
- természetes személy esetén az engedélyes nevét, lakcímét, nem természetes személyek esetében a cég, szervezet megnevezését, székhelyének, telephelyének nevét, adószámát, bankszámla számát,
- a közterület-használat célját és időtartamát,
- a közterület-használat pontos helyszínének, módjának, a terület nagyságának meghatározását,
- a használat feltételeinek pontos meghatározását,
- a közterület folyamatos tisztántartásának, a közterületi létesítmény karbantartásának és a közterület-használat folytán előállt rongálásnak a használó saját költségén történő helyreállítási kötelezettségét,
- az engedélyben előírtaktól eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,
- munka-, baleset-, egészségvédelmi óvó rendszabályokat, amennyiben az indokolt,
- az engedély megszüntetése, megszűnése, visszavonása esetén az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kötelezettséget,
- közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét, fizetésének módját, valamint a díj meg nem fizetése vagy a fizetés késedelme esetén fellépő jogkövetkezményeket,
- minden egyéb, az adott közterület használatával kapcsolatos lényegi feltételt, előírást
- a közterület-használat közérdekből történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, figyelmeztetést,
- egyéb, az adott közterület –használathoz kapcsolódó előírásokat.
(2) A közterület-használati engedély eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. Díjfizetési kötelezettséget előíró engedély esetén az engedély a díj befizetését igazoló szelvénnyel együtt érvényes.
(3) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - az engedély érvényességének megszűnésétől számított 1 napon belül helyreállítani.
(4) A közterület-használati engedély határozott időre, de legfeljebb 3 évre adható.
(5) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége az engedélyesnek az engedély lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható.
(6) Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.
(7) A nem természetes személy engedélyes esetén az engedély csak az engedélyest, annak képviselőjét, bejelentett alkalmazottját, bejelentett családtagját jogosítja fel a közterület használatra. Az engedély másra nem ruházható át.
(8) A közterület tartós - 1 éven túli – használatához és a közterületen felállítandó műtárgy létesítéséhez a Pénzügyi Bizottság hozzájárulása szükséges.
10. Közterület-használat megszűnése, visszavonása
12.§ (1) A közterület használat megszűnik:
- az engedélyben meghatározott idő elteltével,
- az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
- a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,
- az engedélyes megszüntetésre vonatkozó kérelme alapján,
- a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatályának megszűnésével vagy a jogosultnak a tevékenység folytatására való jogosultságának elvesztésével,
- a jogosult magánszemély halálával vagy jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
- ha a jogosult bejelenti az önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy
- az engedély visszavonásával
(2) Az engedély visszavonható:
- engedélytől eltérő közterület-használat esetén,
- közérdekből bármikor,
- ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
- díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén,
- az engedély átruházása, jogosulatlan használata esetén.
11. Közterület-használati díj
13.§ (1) A közterület használatáért a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz elhelyezésének kivételével, az 5. mellékletben meghatározott, a közterület-használati engedélyben is rögzített közterület-használati díjat kell fizetni.
(2)[6]
(3) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során a közterület-használat nagyságának meghatározásánál a használattal érintett területet, reklámtábla esetén a reklámmal borított felület nagyságát kell figyelembe venni.
(4) A közterület-használati díjat a befizetésre megállapított határidőn belül- az ott írt ütemezés szerint - kell megfizetni.
(5) A közterület-használati díjat postai utalványon, vagy átutalással, vagy házipénztárba történő befizetéssel kell teljesíteni az önkormányzat számlájára, mely összegről a Hivatal számlát állít ki.
(6) A közterület használati díjak évi, havi, vagy napi díjak.
(7) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. Ez alól kivételt képez a 12.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eset, amennyiben az engedély közérdekből történő visszavonására az engedélyes önhibáján kívül kerül sor, ez esetben a díjat kizárólag a tényleges használat arányában kell megfizetni.
(8) A díj szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap, m2 egésznek számít.
(9) Azon engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt lett visszavonva mindaddig, amíg kamatokkal növelt összegű hátralékát nem rendezi, közterület-használati engedélyt nem kaphat. Ugyanez a szankció alkalmazható abban az esetben is, ha a közterület használója a díjfizetési kötelezettségét nem megfelelően (nem megfelelő összegben és határidővel) teljesíti.
12. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
14.§ Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
- a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a polgári védelem, katasztrófavédelem és polgárőrség létesítményeinek elhelyezéséért,
- az önkormányzati saját beruházások kivitelezését végző az általa benyújtott kérelemben kért használati határidő lejártáig,
- a közműveknek, postai és távközlési tevékenységekkel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezéséért, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezéséért, és a hibaelhárítási munkák végzéséért,
- jótékonysági célt szolgáló rendezvény tartásáért,
- bankjegykiadó automata elhelyezéséért,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, valamint hulladéktároló elhelyezéséért,
- általános célú kerékpártároló elhelyezéséért,
- egészségügyi szűrővizsgálat, prevenciós, felvilágosító tevékenység végzésére,
- közösségi érdekeket szolgáló tájékoztató, útbaigazító táblák elhelyezéséért,
- a közforgalmú közúti közlekedési feladatot ellátó szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítmények elhelyezéséért,
- a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybevételéért.
l.[7] az ingyenesen látogatható, nyilvános - kulturális, tudományos, műszaki, hagyományőrző, vagy művészeti - városi rendezvényt szervező közterületet használó személynek, ha az általa szervezett rendezvény nem profitszerző tevékenység folytatására irányul.
13. Közterületeken való italozás tilalma
15.§ (1) Közterületen a szeszesital fogyasztása tilos.
(2) Nem esik a közterületen történő szeszesital fogyasztási tilalom alá:
- a közterület-használati engedéllyel rendelkező kereskedelmi üzlet, vendéglátóhely, más egyéb szórakozóhely területe,
- a jogszabályok szerint engedélyezett vásár, piac területe, továbbá
- a december 31. napján 16 órától a következő év január 1. napján 8 óráig terjedő időszak,
- a bejelentett zenés, táncos rendezvény területe,
- önkormányzati rendezvények ideje és helyszíne, társadalmi szervezetek által tartott rendezvények, amennyiben a szervező arra érvényes közterület használati engedéllyel rendelkezik,
- a d), és e) pontokban meghatározott a rendezvény területétől számított legfeljebb 100 méter távolságon belüli közterület.
14. A közterület filmforgatási célú használata
16.§ (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Kedvezmény kizárólag oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmforgatás céljából történő közterület-használatra adható.
(3) A közterület használati díjkedvezmény mértéke 50%.
(4) A filmforgatás célú közterület-használat díját az 5. számú melléklet tartalmazza. Mentesség a díj megfizetése alól nem adható.
(5) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
15. Közút nem közlekedési célú igénybevétele
17.§ (1) A kezelői hozzájárulásért fizetendő díjakat a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A kezelői hozzájárulásért befizetett díjakat az önkormányzat a közterületek fenntartására (üzemeltetés, karbantartás) használhatja fel.
III. Fejezet
A közterületek felbontására, helyreállítására, burkolására vonatkozó szabályok
16. Közterület bontása
18. § (1) Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a közterület kezelőjétől kezelői hozzájárulást, Újfehértó Város Jegyzőjétől szakhatósági állásfoglalást és Újfehértó Város Önkormányzatától tulajdonosi hozzájárulást kell kérni. A kezelői nyilatkozat a tulajdonosi hozzájárulás kiadását követően adható ki.
(2) Kezelői hozzájárulást a munkálat jellegétől függően a 7.-8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) Pihenőnapokra, illetve munkaszüneti napra tervezett bontási munkálatokra csak rendkívül indokolt esetben (hibaelhárítás) adható kezelői nyilatkozat.
(4) Kezelői nyilatkozat nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben szabad, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték hibaelhárítása, belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben, továbbá közhasználatú zöldterület bontását az igénybevevőnek Újfehértó Város Jegyzőjéhez haladéktalanul be kell jelentenie elektronikus levélben továbbá telefonon és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
19.§ (1) A közterület bontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- A kérelmező nevét és állandó lakó- /telep-/ helyének címét
- A közterület-bontás céljának megnevezését
- A bontásra kerülő burkolatok mennyiségi kimutatását (m2) a közterület fajtánként történő megnevezésével és a burkolat fajtájának megjelölését
- A munkálatok által érintett zöldterület nagyságát és jellegét, ezen túlmenően a terület fenntartójának szakvéleményét
- A munka kezdésének és befejezésének időpontját
- A végleges helyreállításra vonatkozó megrendelő egy példányát vagy az ezt helyettesítő nyilatkozatot
- A kivitelezésért felelős személy nevét és címét, telefonszámát és anyja nevét
- 3 pld. Tervdokumentációt (legalább 1:500 méretarányú helyszínrajzot, átnézeti helyszínrajzot és szükség esetén a jóváhagyott forgalomtechnikai tervet)
(2) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontásához kér kezelői nyilatkozatot, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a közterület kezelője a kezelői nyilatkozatot szakaszolva adja meg.
(3) Ha a körülmények indokolják, a közterület kezelője a kezelői nyilatkozatban két határidőt állapíthat meg:
- Az ideiglenes helyreállítás határidejét
- A végleges helyreállítás határidejét.
(4) A kezelői nyilatkozat helyreállítási határideje egy alkalommal maximum 2 héttel hosszabbítható meg.
(5) A kezelői nyilatkozatban forgalombiztonsági okokból előírható a közterület azonnali helyreállítása.
(6) Közutak, járdák, kerékpárutak építési, bontási célú igénybevétele esetén a kérelmező igénybevételi díjat köteles fizetni az építés, bontás megkezdésétől számítva, melynek díjtételeit a 9. melléklet tartalmazza. Bármely közterületen végzett építési, bontási munka esetén a 6. hetet követő időtartamra a 9. mellékletben meghatározott emelt igénybevételi díjat kell fizetni a kivitelezés teljes befejezéséig.
(7) A közterület igénybe vételéért befizetett díjakat az önkormányzat a közterületek fenntartására (üzemeltetés, karbantartás) használhatja fel.
(8) [8]November 15. és március 15. közötti időszakban közterület felbontása időjárás függvényében csak az alábbi esetekben adható kezelői nyilatkozat:
- Önkormányzat és intézményei, szervezetei beruházásában épülő közművezeték,
- közérdeket szolgáló közművezetékek építése,
- ha a felbontás burkolt, vagy zúzottköves utat, vagy úttartozékot és műtárgyat nem érint.
(9) Új burkolat vagy útalap elkészültétől, felújításától számított 5 éven belül, közhasználatú zöldterület létesítésétől, felújításától számított 3 éven belül közterület-bontási engedélyhez csak különösen indokolt esetben adható a kezelő hozzájárulás.
(10) A közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelő utat kell kijelölni. Ha a forgalom megkívánja, megfelelő minőségű és teherbírású terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút helyreállítását a közút kezelőjének előírása alapján el kell végezni.
(11) A kezelői hozzájárulásban az út kezelője előírhatja a földkábelek védőcsőben való elhelyezését.
(12) Gerincvezeték vagy gerincvezetéket érintő építési és rekonstrukciós munkák végzésére, csak a közmű tulajdonosának vagy üzemeltetőjének adható kezelői nyilatkozat. Csatlakozóvezeték építése esetén az építtető vagy kivitelező kérelmére is adható kezelői nyilatkozat. Ebben az esetben a kérelmezőnek csatolnia kell a vezeték építésére vonatkozóan a közmű tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát, engedélyét is. Hibaelhárítás esetén azonnali bejelentést kell tenni a közterület kezelője felé.
(13) A bejelentést a közmű tulajdonosa, üzemeltetője, vagy az általa megbízott vállalkozó is megteheti. Szilárd burkolatú közút, közterület bontására, helyreállítására csak útépítési referenciával rendelkező szakirányú cég megjelölése esetén adható bontási kezelői nyilatkozat. Nem vehető figyelembe a referencia vizsgálatánál olyan vállalkozás, aki korábbi szerződéses viszonyában Újfehértó Város önkormányzati útszakaszán végzett munkái során igazoltan hibásan teljesített 3 éven belül.
17. A közterület helyreállítása
20.§ (1) A közterület kezelője a közterület-bontások utáni helyreállítás módját, minőségét, határidejét, az esetlegesen szükséges szakaszolásokat a kezelői hozzájárulásban meghatározza.
(2) A felbontott közterület helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vagy erre felhatalmazott kivitelező végezheti.
(3) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, hulladékot visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.
(4) A téli hónapokban végzett közműépítés esetén az út kezelője a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében teljes talajcserét írhat elő. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.
21.§ (1) A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
- a helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni,
- Ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában egy forgalmi sáv szélességben kell helyreállítani, szegéllyel és burkolatjelekkel együtt. A 4 m, vagy annál kisebb burkolatszélességű utakon a kopóréteg helyreállítását teljes szélességben kell elvégezni,
- Ha az útburkolat szélességének több mint 50%-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességében újra kell építeni,
- Járda esetében a beruházó köteles a járda burkolatát teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni,
- Az aszfaltbeton és az öntött aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a hulladékokra vonatkozó előírásokat be kell tartani.
(2) Tér, teresedés esetén a helyreállítandó felületet az útkezelő egyedileg állapítja meg.
(3) Zúzottköves út és padka bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
- a helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni,
- a Teherbírás vizsgálat minimálisan - földtükrön mérve - min. teherbírás: E2 ≥ 40 MN/m2, - zúzottkövön mérve - min. teherbírás: E2 ≥ 80 MN/m2),
- Tömörség vizsgálat minimálisan - földtükrön mérve - min. Try = 96%-os mértékűnek kell lennie,
- a helyreállítandó felületet az útkezelő egyedileg állapítja meg.
(4) Földút és padka bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
- Tömörség vizsgálat minimálisan Try = 96%-os mértékűnek kell lennie. Amennyiben a föld padka eredeti állapota füvesített volt úgy azt is helyre kell állítani,
- a helyreállítandó felületet az útkezelő egyedileg állapítja meg.
(5) A helyreállítás során gondoskodni kell a megbontott szegély eredeti állapotban történő helyreállításáról, illetve az eltávolított útburkolati jelek pótlásáról is.
(6) A bontást végző köteles a keletkezett hulladékok átadását, elszállítását igazoló dokumentumot (átvételi bizonylat, szállító levél, stb.) bemutatni.
(7) Burkolt kapubejárók megbontása esetén a burkolatot az eredetivel megegyező minőségben, teljes szélességben kell helyreállítani.
(8) Útburkolat és járda pontszerű megbontása esetén a bontás környezetében a forgalmi sávot, a járdát teljes szélességében, 4 m, vagy annál kisebb burkolatszélességű utakon az utat teljes szélességben minimum 3-3 m hosszúságban kell helyreállítani.
Az 5 éven belül épített, felújított vagy korszerűsített út, járda, parkoló, térburkolat, zöldterület bontására csak rendkívül indokolt esetben adható engedély.
(9) Az úttest nyomvonal jellegű, keresztirányú bontása esetén 5 – 5 m hosszúságban és a burkolat teljes szélességében történő helyreállítását kell elvégezni.
(10) A helyreállítások során az (1), (8) és (9) bekezdésben meghatározott távolságokat a helyreállítandó útszakasz, járdaszakasz bontással érintett legszélesebb szegélypontjánál az úttestre, járdára mért derékszög úttest, járda széleit metsző pontjaitól kell számítani.
(11)[9] A(2) – (9) bekezdésbe nem tartozó közterület bontása esetén a helyreállítandó felületet az útkezelő egyedileg állapítja meg.
(12) [10]A helyreállított burkolatot, közhasználatú zöldterületet külön műszaki átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosának, függetlenül a teljes beruházási munkák állásától.
22.§ (1) A beruházó köteles:
- A közterület szakszerű helyreállítását elvégezni/elvégeztetni,
- Az érintett terület környékén lakókat a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
- Forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén az út kezelőjének előírása alapján a lakosságot a helyben szokásos módon (hirdetőtábla, helyi újságok) előzetesen tájékoztatni.
(2) A kivitelező a közterület bontását csak kezelői nyilatkozat birtokában kezdheti meg, és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.
(3) A kivitelező köteles:
- A közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást megkérni,
- A kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal Újfehértó Város Jegyzőjét értesíteni,
- A közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításról,
- Gondoskodni a folyamatos munkavégzésről, a munkahely és a felvonulási terület tisztántartásáról, a növényzet védelméről,
- A felesleges földet, törmeléket, hulladékot folyamatosan saját költségen elszállítani,
- Az érintett területen a hulladékszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani, vagy a kiesett hulladékgyűjtés költségét megtéríteni,
- A munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti állapot helyreállításáról.
18. Közterületek burkolása
23.§ (1) A közterületeken a lehulló csapadékvíz minél nagyobb arányú helyben történő elszikkasztása érdekében törekedni kell a közterületek lehető legkisebb mértékű burkolására, illetve a közterületek minél nagyobb mértékű zöldfelülettel (fák, bokrok, füves terület) történő ellátására. Burkolás esetén előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek a csapadékvíz elszikkasztást lehetővé teszik.
(2) Az elszikkasztást kizáró burkolás kialakítását csak a műszakilag indokolt lehető legkisebb területen szabad engedélyezni.
(3) Egy ingatlanra legfeljebb egy gyalogos forgalmat biztosító bejáró, illetve egy gépjármű forgalmat biztosító bejáró burkolására adható kezelői hozzájárulás, kivéve ha műszakilag további kapubejáró biztosítása indokolt.
(4) Az elszikkasztást kizáró burkolás esetén a kérelmezőnek gondoskodnia kell a burkolt felületre lehulló csapadék elszikkasztásáról, amely a kiépített nyílt vagy zárt csapadékvíz-elvezető csatornarendszerbe, vagy elszikkasztó árokba történő bevezetéssel történhet.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vizilétesítményekbe történő csatlakozás kialakításáról a kérelmező saját költségén - ideértve a tervezés és engedélyezés költségeit is - köteles gondoskodni.
19. Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
24.§ Közterületen üzemképtelen jármű a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető módon legfeljebb 48 óráig tárolható.
20. A közterület használat ellenőrzése
25.§ A közterületek állapotát, rendeltetésszerű használatának ellenőrzését a város teljes területére kiterjedően az önkormányzat, és a Polgármesteri Hivatal által megbízott személyek végzik.
21. Fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása és a jogellenes közterület-használat következményei
26.§[11] (1) Aki a közterület rendeltetéstől eltérő használatához nem rendelkezik engedéllyel vagy tulajdonosi hozzájárulással, továbbá a közterületet engedélytől eltérő módon vagy azt meghaladó mértékben használja, vagy az engedélyben szereplő feltételeket nem tartja be, a Jegyző intézkedik a jogellenes állapot megszüntetése érdekében.
(2) Kötelezés nem tejesítése esetén, a Ket. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.
(3) A jogellenes állapot megszüntetésével kapcsolatos valamennyi költség a kötelezettet terheli, kártalanításra nem jogosult.
(4) A Jegyző az eredeti állapotot az erre irányuló kötelezés mellőzésével azonnal helyreállítathatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt.
(5) Az eredeti állapot helyreállításának költségeit az (4) bekezdésben meghatározott esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni, továbbá köteles a jogosulatlan közterület-használat idejére közterület használati díjat megfizetni.
(6) Amennyiben a közterületet jogellenesen használó személye nem ismert, az eredeti állapot helyreállításának költségeit az önkormányzat viseli, azzal, hogy amennyiben a jogosulatlan közterület-használó személye utólag ismertté válik, a Jegyzőnek haladéktalanul intézkedni kell a költségek megtéríttetéséről.
(7) Az eltávolított dolog őrizetére, kezelésére és értékesítésére a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(8) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek, valamint az 5. melléklet szerinti közterület használati díj megfizetése után veheti át az eltávolított dolgot.
(9) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, a Jegyző írásban értesíti az eredeti állapot helyreállításának a tényéről, és a (8) bekezdésben foglaltakról. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást az Önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján is közzé kell tenni.
(10) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a Jegyző értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt vagy eleve lehetetlen, a Jegyző a megsemmisítést is elrendelheti.
(11) A Jegyző -közút kivételével- közterületet engedély, vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélyben, hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használót - a ténylegesen használt területre vonatkozóan- az 5. mellékletében meghatározott közterület használati díj megfizetésére kötelezi a közterület-használati engedélytől, vagy hozzájárulástól eltérő, engedély vagy hozzájárulás nélküli használat időtartamára.
IV. Fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések
27.§ (1) Ez a rendelet 2016. október 01. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének
- 20/2008. (VII.25.) önkormányzati rendelete
- 29/2009. (IX.29.) önkormányzati rendelete
- 17//2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete
- 14/2012. (V.24.) önkormányzati rendelete
- 24/2014. (XI.29.) önkormányzati rendelete
(3)[12] A rendeletben foglaltakat a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni, azzal, hogy a türelmi idő alatt a közterület burkolására vonatkozóan benyújtott fennmaradási kérelmek után kezelői hozzájárulást nem kell fizetni.
(4)[13] A korábban nem engedélyezett, vagy engedélyezett, de jelen rendeletnek meg nem felelő közterület használat esetén a közterület használója –kivéve az (5) bekezdésben meghatározott esetet- köteles a rendelet hatályba lépését követő harminc napon belül (türelmi idő) a jogellenes közterület használat megszüntetésére az eredeti állapot helyreállításával, vagy a rendelet megfelelő melléklete szerinti, kitöltött formanyomtatvány benyújtásával a fennmaradást kérelmezni.
(5) [14]A korábban nem engedélyezett, vagy engedélyezett, de jelen rendeletnek meg nem felelő közterület burkolás esetén a közterület használója köteles 2017. június 30.-ig a (türelmi idő) a jogellenes közterület használat megszüntetésére az eredeti állapot helyreállításával, vagy a rendelet 10. melléklete szerinti, kitöltött formanyomtatvány benyújtásával a fennmaradást kérelmezni.
(6) [15][16](6) Amennyiben a jogellenes közterület használat a (4) és (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül megszüntetésre, és a fennmaradását sem kérelmezték, vagy az jogerősen elutasításra került a Jegyző a 26.§-ban foglaltak szerint jár el.
(7)[17] A jogosulatlan közterület használat kezdő időpontjának a türelmi idő lejártát, a fennmaradási kérelem elutasítása esetén a jogerőre emelkedés időpontját kell tekinteni.
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 21/2016. (XII.01.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
Hatályon kívül helyezte a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatálytalan: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 14. § l. ponttal a 15/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a egészítette ki. Hatályos: 2019.09. 27-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.02.-től
A rendelet szövegét a 14/2016 (X.6.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016.10.07.-től
A rendelet szövegét a 14/2016 (X.6.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016.10.07.-től
A rendelet szövegét a 14/2013 (X.6.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016.10.07.-től
A rendelet szövegét a 14/2016 (X.6.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016.10.07.-től
A rendelet szövegét a 21/2016 (XII.01.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2016. 12.02.-től
A rendelet szövegét a 14/2016 (X.6.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016.10.07.-től