ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2019 (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 05. 25 09:30- 2022. 06. 29ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2019 (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő- testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében Újfehértó Város Önkormányzatának Képviselő- testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. §(1) bekezdése alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat, hatásköri, szervezeti, és működési előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újfehértó Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.Címe: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.Működési területe: Újfehértó Város Közigazgatási területe
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 4244. Újfehértó, Szent István út 10.
(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Újfehértói Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.
(5) A Képviselő-testület szervei:
1. Újfehértó Város Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
2. Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);
3. Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),
4. Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága (a továbbiakban: Társadalmi Kapcsolatok Bizottság),
5. Újfehértói Polgármesteri Hivatal,
6. Újfehértói Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)
7. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
8. Újfehértó – Bököny Viziközmű Beruházási Társulás
9. Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás
10. Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
(6) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölését a 2. melléklet tartalmazza.
3. § Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét, amelyek leírását és használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önkormányzati rendeletet alkot.
5. § Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.ujfeherto.hu. Az Önkormányzat a honlapon a képviselő- testületi döntéseket folyamatosan közzéteszi, illetve a lakosságot érintő ügyekről tájékoztatást ad.
Az önkormányzat működésére vonatkozó szabályok
1. A Képviselő-testület összehívása
6. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 11 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseit a Munkatervben meghatározott naptári napokon, a munkatervben meghatározott helyszínre kell összehívni (a továbbiakban: rendes testületi ülés).
(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal megbízott alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal meg nem bízott alpolgármester, a polgármester és valamennyi alpolgármester együttes akadályoztatása, vagy e tisztségek betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 15 napot meghaladó távollét.
(5) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos, vagy adathordozón rögzített előterjesztést úgy kell kézbesítésre előkészíteni, hogy azt a testület tagjai a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal – az adott évi költségvetésről szóló előterjesztés esetén 5 nappal - korábban átvehessék és a meghívottak kézhez kaphassák. A meghívót és az előterjesztéseket elsősorban elektronikus úton (e-mail vagy adathordozó) kell a Képviselő-testület tagjai részére megküldeni, amennyiben az elektronikus megküldés sikertelen vagy el nem hárítható technikai ok miatt nem lehetséges, abban az esetében papír alapon.
(6) A meghívó tartalmazza az ülés tervezett időpontját, helyét, megkezdésének idejét, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit.
(7) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a (2) bekezdésben megjelölt időponttól eltérő időpontra is összehívható a testületi ülés (a továbbiakban: rendkívüli ülés). Azonnali sürgősség esetén az ülés napján, ha a sürgősség indoka nem azonnali, úgy legkésőbb az ülést megelőző napon a képviselőt értesíteni kell (SMS, telefon, telefax, e-mail). A sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli testületi ülésen csak az ülést összehívó által előterjesztett napirendi pontok tárgyalhatók.
(8) A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
(9) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és főbb napirendjéről – rendes ülés esetén lehetőség szerint az ülést megelőző hétvégén - a település lakosságát, a város hivatalos honlapján tájékoztatni kell.
(10) A rendes testületi ülésre - a meghívó elektronikus úton történő megküldésével - tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a térség mindenkori országgyűlési képviselőjét
2. a Járási Hivatal hivatalvezetőjét
3. a jegyzőt,
4. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
5. azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a polgármester megítélése szerint szükséges.
2. A munkaterv
7. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a Munkaterv.
(2) A Munkatervre javaslatot tehetnek:
a) települési képviselők,
b) bizottságok,
c) jegyző, (aljegyző),
d) nemzetiségi önkormányzat képviselői.
(3) A Munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál a figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.
(4) A Munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
b) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.
c) az előkészítésben résztvevők felsorolása.
d) a napirend előterjesztőjének megjelölése.
e) azoknak a témaköröknek a megjelölése, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni.
3. A Képviselő-testület ülése
8. § (1) A Képviselő-testület üléseit - a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 6. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel- a polgármester vezeti.
(2) A Képviselő-testület ülésének kezdetén az ülésvezető közli a jelenlévő képviselők létszámát, és megállapítja a határozatképességet.
(3) A határozatképesség biztosítása érdekében az ülésvezető az ülés megkezdésére 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(4) Az ülésvezető a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy az ülésvezető tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 15 perc időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés folytatható. Amennyiben a határozatképesség a szünet után sem állítható helyre, a Képviselő-testület ülését, az ülést követő 3 napon belül, az ülést követő 10 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt testületi-ülésen csak az elmaradt napirendek tárgyalhatóak. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(5) Az ülésvezető
1. az ülést megnyitja,
2. megállapítja az ülés határozatképességét, a határozatképesség biztosítása érdekében az ülést félbeszakítja,
3. várakozási időt, tárgyalási szünetet rendelhet el,
4. javaslatot tesz az ülés napirendjére, utalva a benyújtott sürgősségi indítványokra és szóbeli előterjesztésekre, valamint a bejelentett képviselői kérdésekre, interpellációkra,
5. a Munkatervben tervezett testületi ülésen beszámol, illetve tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről,
6. ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
7. napirendi pontonként ismerteti a bizottsági szavazati arányokat, valamint megnyitja és lezárja a vitát,
8. szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
9. kihirdeti a rendeletek, határozatok elfogadásának tényét,
10. biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
11. biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
12. bezárja az ülést.
4. Az ülés rendjének biztosítása
9. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik, melynek érdekében:
a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve a Képviselő-testület tagját - az ülésterem elhagyására kötelezheti.
d) tárgyalási szünetet rendelhet el, mely időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet.
(2) Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével kapcsolatban vitát nyitni nem lehet.
(3) Az ülésvezető az (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt tevékenysége gyakorlása során nem korlátozhatja a felszólaló szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.
5. A napirend
10. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a tárgyalási sorrendet is tartalmazó napirendi javaslatokat, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételéről, illetve levételéről, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról a Képviselő-testület ügyrendi javaslatként határoz.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) sürgősségi indítványok
b) polgármesteri- és alpolgármesteri beszámoló és tájékoztató
c) rendelet-tervezetek
d) határozati javaslatok
e) beszámolók
f) tájékoztatók
g) közérdekű bejelentések, valamint - e rendelet szerint meghatározott - kérdések és interpellációk.
(4) A napirendi pontok (3) bekezdés szerinti tárgyalási sorrendjétől - ügyrendi javaslatra - el lehet térni.
(5) A (3) bekezdés b) pontja keretében a polgármester írásban és szóban:
1. beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
2. tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta tett fontosabb polgármesteri és alpolgármesteri intézkedésekről, tárgyalásokról és jelentősebb eseményekről.
6. Az előterjesztés
11. § (1) Előterjesztésnek minősül a javasolt rendelet és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.
(2) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(3) Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottságok, valamint a képviselők jogosultak.
(4) A beszámoló
1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
2. a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
3. a kérdések kivizsgálásáról,
4. a Képviselő-testület és szervei működéséről,
5. az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.
(5) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határozatot hoz.
(6) A tájékoztató olyan írásos információ, amely az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztja alá, illetve amely a várossal kapcsolatos információkat nyújt vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.
(7) A testületi ülésre az előterjesztés kizárólag írásban kerülhet benyújtásra. Indokolt vagy halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és/vagy a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, illetve a szóbeli előterjesztést.
(8) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi, az előterjesztés jogszabályba ütközésének tényét a Képviselő-testület felé előzetesen jelzi.
(9) Az előterjesztő a napirendi pont vitájának lezárásáig az előterjesztését – az erre irányuló külön szavazás nélkül – visszavonhatja.
(10) Az illetékes bizottságok által benyújtandó előterjesztéseket, illetve az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztéseket az 1. melléklet tartalmazza.
7. A sürgősségi indítvány
12. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 14 óráig a polgármesterhez kell írásban benyújtani.
(2) Sürgősségi indítványt tehetnek a testület tagjai és a jegyző.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(4) A sürgősségi indítványt - amennyiben napirendre kerül - a Képviselő-testület a meghívóban közölt napirend előtt tárgyalja.
(5) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a benyújtásuk időrendi sorrendje határozza meg.
(6) Ha a Képviselő-testület nem állapít meg sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.
8. Interpelláció
13. § (1) A települési képviselő a polgármester vagy a jegyző felé interpellációt vethet fel. Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a Képviselő-testület hatáskörének ellátásával és működésével, illetőleg az valamely szervezetének, intézményének hatáskörébe tartozik.
(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően 2 nappal írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal iktatójába.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, és címzettjét.
(4) Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 3 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. El nem fogadása esetén arról a Képviselő-testület vita nélkül - egyszerű többséggel - határoz.
(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság javaslatát a következő rendes ülésen terjeszti elő.
(7) Ismételt el nem fogadás esetében a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.
(8) Az interpelláló részére az előkészítést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.
(9) Az interpellációra adott választ írásban akkor is meg kell küldeni a képviselőknek, ha a válaszra az ülésen sor kerül.
(10) Az interpellációkról a jegyző –a Polgármesteri Hivatal útján - nyilvántartást vezet.
9. Kérdések
14. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésekre legfeljebb 2 percet, a válaszra legfeljebb 3 percet kell biztosítani.
10. Napirend előtti felszólalás
15. § (1) A képviselő-testületi ülésen rendkívüli ügyben a tárgyalás megkezdése előtt bármely képviselő 4 perc időtartamban felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban kell közölni az ülés vezetőjével.
(2) Amennyiben az ülésvezető szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a testület (vita nélkül) egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá az ülés vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.
(4) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak nincs helye.
11. A vita
16. § (1) Az ülésvezető a napirendi pontok sorrendjében – a napirendhez tartozó bizottsági szavazati arány ismertetését követően - minden előterjesztés felett külön - külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
c) a vélemények ismertetését megelőzően, - amennyiben a napirendi ponthoz van – a bizottsági elnökök jogosultak véleményüket elsőként ismertetni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama témánként és napirendenként legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az egyszeri ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Ügyrendi kérdésekben, azaz az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára, vagy a vita egészére vonatkozóan bármely képviselő, polgármester, illetve a jegyző soron kívül szót kap - legfeljebb 2 percre - és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.
(5) A rendelet-tervezetek tárgyalása során az ülésen tett nagyobb (kettőnél több) módosító javaslatokat - az ülés megkezdéséig - írásban kell benyújtani az előterjesztő személyéhez.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) Az ülésvezető hozzászólást engedélyezhet az ülésen megjelent hallgatók részére két perc időtartamra.
(8) Tájékoztató jellegű napirendek esetén vitát akkor kell nyitni, ha azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egyharmada kezdeményezi.
(9) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
12. A szavazás
17. § (1) A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az elhangzott javaslatokkal, módosításokkal egyetért-e. Amennyiben egyetért valamely javaslattal, módosítással, amellyel szemben nincs más ellentétes javaslat vagy módosítás, arról nem kell a Képviselő-testületnek külön szavaznia.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat – kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat - egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt az elhangzás sorrendjében a testület. A módosító indítványok elfogadásához az eredeti javaslat elfogadásához szükséges szavazati arány szükséges.
(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat, úgy bocsátja szavazásra, hogy az, az előterjesztés vagy a módosító javaslatok elfogadására irányuljon. Amennyiben a javaslat megkapja a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatát, a testület elfogadja a javaslatot és a javaslatból döntés lesz. Ha a javaslat nem kapja meg a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges igen szavazatát, a testület nem fogadja el a javaslatot, és az nem emelkedhet döntéssé.
(4) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta az elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatot, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.
(5) A Képviselő- Testület döntéseit - ha jogszabály vagy az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (jelenlévők több, mint felének igen szavazata) hozza.
(6) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodás” szavazattal vesznek részt a szavazásban.
(7) Az Mötv-ben foglaltakon túl név szerinti szavazást kell tartani -az ügyrendi kérdések kivételével -:
a) a közbeszerzési eljárások eredményéről
b) bármelyik képviselő indítványára, amelyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a polgármester és a képviselők neveit. A név elhangzása után a képviselő „igen"-nel, „nem"-mel szavaz, vagy tartózkodik. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort, mely a leadott szavazatokat tartalmazza, a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(9) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének - szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:
1. Képviselő-testület programjának elfogadásához,
2. Képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörben hozott döntés megváltoztatásához,
3. díszpolgári cím, kitüntetés adományozásához,
4. hitelfelvételhez,
5. forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonról való rendelkezéshez,
6. településszerkezeti terv jóváhagyásához,
7. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásához,
8. az önkormányzat tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társasága vagy egyéb gazdálkodó szervezetének ügyeiben való határozat meghozatalához
9. önkormányzat önként vállalt feladataival kapcsolatos döntésekhez
10. közbeszerzéssel összefüggő döntésekhez.
11. költségvetést érintő döntésekhez.
(10) A Képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:
1. a meghívóban nem szereplő napirend(ek) tárgyalásáról vagy napirendnek az ülés napirendjéről való levételéről,
2. nyilvános képviselő-testületi ülésre jelölt napirend(ek)nek zárt ülésen való tárgyalásáról,
3. napirend tárgyalása lezárásának kezdeményezéséről,
4. határozat- (rendelet-) tervezet módosítására, kiegészítésére irányuló javaslatról,
5. titkos szavazás elrendeléséről,
6. felvilágosítás kérés írásbeli megtételéről,
7. tájékoztató tudomásul vételéről,
8. ügyrendi kérdésekről,
9. feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról.
9a. titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság tagjairól
1. Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, akkor a képviselő-testület elutasító döntés hoz, szünet elrendelése után az ülésvezető újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
2. Ha a Képviselő-testület a (11) bekezdésben szabályozott eljárásában újból elutasító döntést hoz, az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
13. A titkos szavazás
18. § (1) Titkos szavazást a képviselő - testület jogszabályban meghatározott esetben, továbbá erre irányuló döntése esetén tart.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag borítékot és olyan szavazócédulát kap, amelyen az eldöntendő kérdés olvasható, alatta pedig egy sorban a következő három válaszlehetőség van feltüntetve: "igen", "nem", "tartózkodom". Mindhárom válaszlehetőség alatt található egy-egy szavazásra szolgáló kör. A szavazásra jogosult képviselő-testületi tagnak a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a válaszához tartozó körbe rajzolt egymást metsző két vonallal (X vagy + jellel). Ezt követően a szavazócédulát borítékba kell helyezni. A szavazócédulát tartalmazó borítékot a szavazóurnába kell helyezni, melyet előzetesen a szavazatszámláló bizottság tagjai ellenőriztek és lezártak.
(3) A titkos szavazást a képviselő - testület által határozattal kijelölt szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll. A szavazatszámláló bizottság tagjaira a képviselő - testület jelen lévő tagjai közül a polgármester tesz javaslatot. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak létszáma a szavazás során három alá csökken, a szavazás folytatása érdekében a polgármester a képviselő - testület jelenlévő tagjai közül ismételten javaslatot tesz szavazatszámláló bizottsági tag kijelölésére. A szavazatszámláló bizottság tagjainak kijelöléséről a képviselő - testület dönt. E feladat ellátása során a szavazatszámláló bizottság
1. ismerteti a szavazás módját, és elkészíti a szavazólapokat
2. összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát
3. a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
1. a szavazás helyét, napját
2. a bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét
3. a szavazás során felvetődött körülményeket
4. a szavazás során a bizottság megállapításait és a hozott határozatait
5. a szavazás eredményét
1. a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják
2. a szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság legidősebb tagja jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
14. A Képviselő-testület alakszerű döntései
19. § (1) Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
1. A határozat megjelölése tartalmazza:
1. a Képviselő-testület megnevezését,
2. a „ határozata” kifejezést
3. a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
4. a határozat címét.
(3) A határozat megjelölése:ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ...../….... (……..) számú határozata
(4) A határozat az (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését
b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.
(5) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(6) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(7) A rendeleteket és határozatokat a kivonatok elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(8) A rendeleteket elektronikus úton haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni.
(9) A rendeleteket és határozatokat Újfehértó Város Önkormányzatának honlapján és lehetőség szerint helyi újságban is közzé kell tenni.
(10) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat a jegyző - a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal épületében található hirdetőtáblára történő kifüggesztésével hirdeti ki.
15. A rendeletalkotás szabályai
20. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester irányításával a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett belső szervezeti egységei (vezetői) készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, továbbá külső szakértő is. Szakértő bevonására a polgármester, kivételes esetekben a jegyző tesz javaslatot.
(2) A rendelet-tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából az Ügyrendi Bizottság elé, illetve a tárgykörében illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni. A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
(3) A polgármester, a jegyző, az alpolgármester, a bizottságok elnökei az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezeteket indoklással és az előzetes hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé terjesztik.
(4) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) A jegyző évenként - illetve jogszabályváltozás esetén soron kívül - gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, azok Képviselő-testület elé terjesztéséről.
16. Jegyzőkönyv
21. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést, valamint egyes napirendi pont tárgyalásáról szószerinti kivonat készítését írásban a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban munkaidőben - előre egyeztetett időpontban - tekinthető meg. A jegyzőkönyvről készült másolat, valamint szószerinti kivonat kiadásának rendjét és díját a polgármesteri hivatal belső szabályzata határozza meg.
22. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.
(2) A hangfelvételek megismerésére a jegyzőkönyv megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A Képviselő és a Képviselő-testület szervei
17. A képviselő
23. § (1) A képviselő távolmaradásának okát legkésőbb a bizottsági ülés napján 12 óráig a bizottság elnökének, a testületi ülés napján 12 óráig a polgármesternek szóban vagy írásban köteles jelezni. A távollétről szóló írásbeli igazolást - a tiszteletdíj számfejtését megelőző napig - a jegyzőnek be kell nyújtani. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.
(1) A képviselő köteles az adott ügyben az érintettségét a napirendi pont vitájának megkezdéséig az ülés vezetője részére bejelenteni, amennyiben személyes érintettségét nem jelenti úgy az ülést követő hónapban a tiszteletdíjak számfejtésekor az érintett képviselőre az igazolatlan távollévőkre vonatkozó – önkormányzati rendeletben szabályozott - jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján az eskü letételének hiánya miatt, a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 50 %-ban csökkenti.
18. A Képviselő-testület bizottságai
24. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására a (2) bekezdésben meghatározott állandó bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület bizottságai és azok tagjainak összlétszáma:
1. Pénzügyi Bizottság 7 fő
2. Ügyrendi Bizottság 5fő
3. Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 7 fő
(3) A bizottságok tagjai önkormányzati képviselők, és
a) a Pénzügyi Bizottság és a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága esetén három fő,
b) az Ügyrendi Bizottsága esetén két fő nem önkormányzati képviselő tag.
(4) A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására ideiglenes (eseti) bizottságot hozhat létre egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával. Létszámát és működésének időtartamát a létrehozáskor állapítja meg. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést az elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti.
(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottsági ügyrendben kijelölt tag írja alá. A jegyzőkönyvvezetésre és az ülésre a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.
25. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntését alakszerű határozatba foglalja, melyet a bizottság elnöke ír alá.
(2) A bizottságok a részükre átruházott hatáskörben megállapított feladat ellátásához rendelt pénzügyi keret felhasználásáról önállóan döntenek. A Képviselő-testület részére utólag beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
(3) A bizottságok általános és különös feladatait, valamint az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet határozza meg.
19. A polgármester
26. § (1) A város polgármestere megbízatását főállásban tölti be. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok és a Képviselő-testület részére meghatároz.
(2) A polgármester illetményére és bérfejlesztésére a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(3) A polgármester és az alpolgármester kötetlen munkaidőben látják el feladataikat.
(4) A polgármester minden héten, a hétfői munkanapokon 9 órától 12 óráig lakossági fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester testületi hatáskörbe tartozó kötelezettségvállalással járó és az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, testületi hatáskörbe tartozó kötelezettségvállalással járó és az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a polgármester dönthet az alábbi halaszthatatlan ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, legfeljebb 1 millió forint értékhatárig, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(8) Újfehértó Város Önkormányzatának lapja Újfehértói Újság megnevezésű időszakos ingyenes kiadvány, amely évente legalább négy alkalommal jelenik meg, kiadója Újfehértó Város Önkormányzata, felelős szerkesztője Dr. Hosszú József polgármester.
20. Az alpolgármester
27. § (1) A képviselő – testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
21. A jegyző, aljegyző
28. § (1) A jegyző ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok és a Képviselő-testület részére meghatároz.
(2) A jegyző vagy az aljegyző, minden héten, hétfői napon 15 órától 16 óráig lakossági fogadóórát tart.
(3) A jegyző és az aljegyző kötetlen munkaidőben látják el feladataikat.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – az Újfehértói Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.
A Polgármesteri Hivatal
29. § (1) A Polgármesteri Hivatal jogállását, részletes feladatait, működési rendjét - az e rendeletben szabályozott eljárási rend szerint jóváhagyott - saját SZMSZ-e tartalmazza.
(2) A hivatal általános munkarendje:
1. Hétfő, Kedd, Csütörtök: 7.30 – 16.00 óra
2. Szerda: 7.30 – 17.00 óra
3. Péntek: 7.30 – 12.30 óra
(3) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:Hétfő 8.00-13.00 óra Kedd, Csütörtök, Péntek: 8.00-12.00 óra Szerda: 8.00–17.00 óra
(4) A Képviselő-testület az Újfehértói Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők napját, július 1-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja.
(5) A Képviselő-testület az Újfehértói Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók számára évente két alkalommal igazgatási szünetet rendel el augusztus hónap első teljes hetének és az azt megelőző hétnek a munkanapjain, valamint december hónap utolsó 4 munkanapján, és január hónap első munkanapján.
30. § (1) Újfehértó Város Önkormányzat részvételével működő Társulások:
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
2. Újfehértó – Bököny Viziközmű Beruházási Társulás
3. Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás
4. Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
(2) A Társulások feladatait, a társulásra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
Közmeghallgatás
31. § (1) A Képviselő-testület évente egyszer, a munkatervében meghatározottak szerint, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a Képviselő-testület tagjainak legalább a fele azt indítványozza.
(3) A közmeghallgatás idejéről és helyéről, a polgármester 30 nappal korábban - hirdetményként kihirdetve, a polgármesteri hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel - köteles a lakosságot tájékoztatni.
(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.
(5) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon személy egyszeri ismételt felszólalásának időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(6) A közmeghallgatáson megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, a polgármester vagy a jegyző soron kívül megvizsgálja, annak eredményéről legfeljebb 15 napon belül az érintettet írásban, a Képviselő- testületet pedig a következő rendes ülésén tájékoztatja.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a Képviselő-testület és szerveit érintő feladat - és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket a jegyző 3 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
(8) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyv készül.
Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
32. § (1) Az Önkormányzat a településen, a megyében működő roma települési, területi és országos nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket a tárgy szerint illetékes Bizottságnak adja át véleményezésre. A Bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 20 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti azt a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.
(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít, a tulajdonában lévő 4244 Újfehértó, Rákóczi Ferenc utca 2. szám (Újfehértó belterület 3220 helyrajzi szám) alatti Nonprofit Közösségi Szolgáltató Ház „civil szervezetek terme” helyiségének ideiglenes használatba adásával.
(3) A nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges ingyenesen használatba adott ingó vagyontárgyakat az Önkormányzatok között létrejött megállapodás tartalmazza. A használatba adott vagyontárgyakról a Polgármesteri Hivatal leltárt vezet.
(4) A helyiség és ingó vagyontárgyak használatára vonatkozó rendelkezéseket valamint a működési feltételeket az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött megállapodás tartalmazza.
Záró rendelkezések
33. § (1) E rendelet 2019. október 30. napján 15 óra 05 perckor lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Újfehértó Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 13/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. A bizottságok általános feladatai
2. A bizottságok különös feladatai, a Pénzügyi Bizottság feladatai
2.1. Vizsgálja az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságát. Ezen belül figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra (vagyonszerzésre, -értékesítésre). Állást foglal hitelfelvételi ügyekben.
2.2. Ellenőrzi és elemzi a helyi adó- és egyéb költségvetési bevételek alakulását.
2.3. Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
2.4. Javaslatot tesz a város vagyonának hasznosítására.
2.5. A bizottság javaslatot tesz:
1.1. a költségvetés fejlesztési célú előirányzataira
1.2. a rendezési terv tervezetéhez, módosításához
1.3. Újfehértó város fejlesztésével, a városkép kialakításával, környezetvédelmével kapcsolatos helyi rendeletalkotásra
1.4. a közterületeken elhelyezkedő fák gallyazására, csonkítására, kivágására
1.5. közutak, közvilágítás, korszerűsítési és fejlesztési lehetőségeire
1.6. a városfejlesztéssel kapcsolatos lakossági együttműködés lehetőségeinek feltárására, kereteire, formáira
1.7. a védett és védeni kívánt épületekre
1.8. mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel kapcsolatos helyi viszonyok szabályozására, helyi rendelet alkotásra
1.9. önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, földingatlanokkal kapcsolatos elidegenítésre, bérletbe adásra és árkialakításra
6) A bizottság véleményezi:
7) A Pénzügyi Bizottság mint Számvizsgáló Bizottság az Újfehértó, Vasvári Pál utca 1. szám alatti 55 lakásos Társasház szervezeti és működési szabályzata szerint ellátja az alábbi feladatokat:
- bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonta ellenőrzi a Társasház közösség pénzforgalmát,
- véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a 100. 000,- Ft végösszeget meghaladó bemutatott számlákat,
- javaslatot tesz a közös képviselő díjazására,
- összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
Ügyrendi Bizottság feladatai
3.
1) Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
2) Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletekben foglaltak hatályosulását. Szükség esetén kezdeményezi egyes rendeletek módosítását, új rendelet alkotását.
3) Jogi szempontból vizsgálja az önkormányzat működésével kapcsolatban jelentkező észrevételeket, kifogásokat, illetve az ezzel összefüggő véleményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
4) Előzetesen véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyek az önkormányzat szerveinek jogi természetű ügyeivel kapcsolatosak.
5)
6) Figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzat működésével kapcsolatos hatósági tevékenységet. Javaslatot tesz egyes hatósági feladatok hatékonyabb végzésére.
7)
8) Javaslatot tesz a László Imre Közszolgálati Díj odaítélésére,
9) Nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.
E feladatkörében különösen:
felhívja a kötelezettet vagyonnyilatkozat tételre,
igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételéről,
nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó iratokról
ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
10.) Ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat.
10a) A képviselő - testület bármely tagja benyújthat a képviselő - testület munkáltatói jogkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos előterjesztést, vagy más döntési javaslatot.”
Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága feladatai
4.
1) Segíti a sportintézmények és a diáksport tevékenységét.
2) Javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé
a) az Önkormányzat éves költségvetésének (módosításának), zárszámadásának tervezetét.
b) ellenőrzi az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását, illetve az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.
c) feladat- és hatáskörébe utalt rendelet-tervezetet
d) vállalkozói vagyon hasznosítását
e) önkormányzati feladat vállalkozás útján történő ellátására kiírt pályázati eljárás esetén a beérkezett pályázatokat
f) a közművek vonatkozásában a fejlesztési és felújítási feladatokat
g) az önkormányzati költségvetésből a bizottságok részére biztosított pénzügyi alap felhasználását
h) egyéb önkormányzati rendeletben meghatározott témaköröket.
1. a költségvetés közoktatási, művelődési, kulturális és sportot érintő felosztására
2. közoktatási, művelődési és sportintézmény létesítésére
3. szakmai pályázatok meghirdetésére
4. közoktatási, művelődési intézményvezetők kitüntetésére
5. díszpolgári cím adományozására
6. oktatási intézmények nyitvatartási idejére
7. ünnepi rendezvények megtervezésére, lebonyolítására az előirányzaton belül átcsoportosításra
8. javaslatot tesz egészségügyi- és szociális intézmény létesítésére
3) A bizottság véleményezi:
pályázatokat
az intézmények szervezeti és működési szabályzatait, illetve szakmai programjait, valamint az azokat érintő módosításokat
a város egészségügyi ellátottságát, közegészségügyi helyzetét érintő előterjesztéseket,
beszámolókat
az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó előterjesztések
az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezéséhez, megbízásához benyújtott pályázatokat
javaslatot tesz, a Porzsolt István Pedagógiai Díj, Zajti Ferenc Közművelődési Díj, Szegedi Károly Testnevelési és Sport Díj, valamint a Hermann Gusztáv Közegészségügyi Díj odaítélésére.
4) Dönt a saját ügyrendjéről és munkatervéről,
5) Ellenőrizheti: a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a saját és a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, megvalósítását, ellenőrzéséről a döntéshozót és a végrehajtót köteles tájékoztatni.
III.
A bizottságokra átruházott hatáskörök
Pénzügyi Bizottság
5.
1) Rendelkezik - meghatározva az igénylés és juttatás feltételeit - az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal.
2) Hozzájárul a közterület tartós, -1 éven túli - állandó jellegű használatához vagy a közterületen felállítandó műtárgy létesítéséhez
Ügyrendi Bizottság
6.
a) a feladat- és hatáskörébe utalt közösségi, kulturális, szociális-és egészségügyi tárgyú rendelet-tervezeteket
b) közoktatással, művelődéssel, sporttal összefüggésben készült előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat
c) az oktatási művelődési intézményvezetők kinevezéséhez, megbízásához benyújtott
1. 2. Rendelkezik - meghatározva az igénylés és juttatás feltételeit - az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal
Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága
7.
1)-Rendelkezik - meghatározva az igénylés és juttatás feltételeit - az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal.
2) Dönt:
1. térítési díj mérséklése
2. intézményi elhelyezés tárgyában.
IV.
A polgármesterre átruházott hatáskörök
8.
1) A Polgármester dönt:
1. települési támogatás, rendkívüli települési támogatás,
2. helyi közlekedési támogatás
3. köztemetés
megállapítása tárgyában.
2) Jóváhagyja az illetékes szakbizottságok véleményének kikérése után az intézmények szervezeti és működési szabályzatait, illetve szakmai programjait, valamint az azokat érintő módosításokat.
3) Dönt az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások, helyiségek bérbeadásáról.
4) Gyakorolja az alapítói jogokat az önkormányzati illetve, vegyes tulajdonú társasházakban melyről szükség szerint, de évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek.
5) Engedélyezi a város címerének felhasználását, illetve forgalomba hozatalát, valamint forgalomba hozatal céljából való előállítását.
6) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 8. §-ában meghatározott képviselő-testület hatáskörébe utalt ügyekben átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
V.
Újfehértó Város Jegyzőjére átruházott hatáskörök
9.
a) közútkezelői hatáskör ellátása során felmerülő kérdések
b) a közterület-használat engedélyezése
2. melléklet
1. Önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölése:
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
Önkormányzati feladat Kormányzati funkció száma |
Önkormányzati feladat Kormányzati funkció szerinti megnevezése |
2. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
3. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
4. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
6. |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
7. |
064010 |
Közvilágítás |
8. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
9. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
10. |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
11. |
072420 |
Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások |
12. |
072450 |
Fizikoterápiás szolgáltatás |
13. |
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
14. |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
15. |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
16. |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
17. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
18. |
047120 |
Piac üzemeltetése |
19. |
109010 |
Szociális szolgáltatások igazgatása |
20. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
21. |
091220 |
Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
22. |
092120 |
Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
23. |
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
24. |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
25. |
042180 |
Állat-egészségügy |
26. |
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
27. |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása. átrakása |
28. |
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
29. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
30. |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
31. |
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |
3. melléklet
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
A Társulás neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás.
Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.
Működési területe: A társult önkormányzatok közigazgatási területe.
Alapítás ideje: 2006. március 6.
Alapítói: 241 megyei önkormányzat.
A Társulás időtartama: A Társulás határozatlan időre, de legalább az üzemeltetési,- közszolgáltatási szerződés lejártáig, azaz 2034. december 31. napjáig jött létre.
A Társulásra átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
- közös hulladékkezelési regionális program kidolgozása és megvalósítása,
- a hulladékgazdálkodási regionális programhoz kapcsolódó pályázatban való részvétel,
- az adott projektekhez kapcsolódó beruházás előkészítés és megvalósítása, ennek során a szolgáltatások, kiviteli munkák és eszközbeszerzések közbeszerzési eljárásának lefolytatása és szerződések megkötése,
- hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása és üzemeltetése,
- hulladékgazdálkodási létesítmények, regionális hulladéklerakó létrehozása, közös működtetése, amely magában foglalja a társulás tagjainak közigazgatási területén a települési hulladék szelektív gyűjtésének megszervezését is,
- a Ht.-ben rögzített feladatok- a rendeletalkotás kivételével- teljes körű ellátása, ideértve a Társulási Megállapodásban meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatban a közszolgáltató kiválasztását és a közszolgáltatói szerződés megkötését is; ennek megfelelően a Társulás tagjai, mindaddig, amíg a társulási tagsága fennáll, nem köthet a Társulás által kijelölt közszolgáltatótól eltérő személlyel közszolgáltatói szerződést. Ezen rendelkezés nem vonatkozik a megállapodás aláírásának napján még hatályban lévő, a Társulás által kijelölt közszolgáltatótól eltérő személlyel kötött közszolgáltatói szerződésekre, azok hatálya változatlan marad, de hatályuknak megszűnése után a tag – a megállapodásban vállalt kötelezettségekre tekintettel – kizárólag a Társulás által kijelölt közszolgáltatóval köthet szolgáltatási szerződést, ezen kötelezettség megszegése esetén a tag a Társulásból kizárható,
- az előző pontokban nevesített feladatokkal összefüggő, illetve a preambulumban említett projekt megvalósítása során a projektgazdai feladatok ellátása,
- az átruházott önkormányzati feladatkörön belül ellátandó települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatások ellátása céljából – költségvetési szerv, gazdálkodó szerv, nonprofit szervezet, illetve egyéb szervezet alapítása és vezetőjének kinevezése.
2. Újfehértó – Bököny Viziközmű Beruházási Társulás
A Társulás neve: Újfehértó - Bököny Viziközmű Beruházási Társulás
Társulás székhelye: 4244 Újfehértó, Szent István u. 10.
Társulás tagjai:
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő Testülete (4244 Újfehértó, Szent István út 10.)
Bököny Község Önkormányzat Képviselő Testülete (4231 Bököny, Kossuth u. 3.)
Alapítás ideje: 2008. augusztus hó 05.
A Társulás működési területe: a társult települések (Újfehértó, Bököny) közigazgatási területe
A Társulás időtartama, feladat és hatásköre
A Társulás határozott időre, „Úfehértó-Bököny szennyvízelvezetési és tisztítási projekt” beruházási szakaszának teljes befejezéséig, azaz a projektek megvalósításához folyósított támogatásnak, az Európai Bizottság által jóváhagyott, teljeskörű elszámolásáig tartó időszakra jött létre, melybe beletartozik a közművagyon tulajdonosi jogainak rendezése, a létesítmény üzembe helyezése.
A társulás feladatai:
- Az „Úfehértó-Bököny szennyvízelvezetési és tisztítási projekt” beruházás megvalósítása.
3. Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás
A Társulás neve: Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás
A Társulás rövidített neve: ADÉL
Alapítás ideje: 2003. február 22.
A Társulás székhelye: 4320. Nagykálló, Kállai Kettős tér 1. szám
A társulás társszékhelyei: 4233 Balkány, Rákóczi út 8. szám
4244 Újfehértó, Szent István út 10. szám
4233 Szakoly, Rákóczi utca 10. szám
A Társulás működési területe: a Megállapodás 2. számú mellékletében meghatározott települési önkormányzatok közigazgatási területe.
A Társulás időtartama: A Társulás határozatlan időre, de legalább 3 (három) évre jött létre.
A Társulás időtartama, feladat és hatásköre:
A Társulásban részt vevő települési önkormányzatok a Társulást egyes szociális ellátási, gyermekjóléti ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre
4. Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
A Társulás neve: Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
Alapítás ideje: 2011. január 1.
A Társulás székhelye: 4543 Laskod, Kossuth u. 59.
A társulás irányító szervének neve és székhelye: Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa
4543 Laskod, Kossuth u. 59.
A Társulás időtartama: A Társulás határozatlan időtartamra jött létre.
A Társulás feladat és hatásköre:
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott, a helyi víziközüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt - tervek kialakítása és végrehajtása, továbbá a 4. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátás.
A Társulás célja a KEOP 1.3.0. kódszámú ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukcióból igényelhető támogatással a településeken a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezet egészségügyi Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján térségi ivóvízminőség-javító projektek keretében, a kormányrendelet szerinti ivóvízminőség-javító program megvalósítása, a projekt gazdájaként annak menedzselése, a KEOP Irányító Hatóságával, valamint a pályázati dokumentáció kidolgozását végző szakértő szervezetekkel való együttműködés, a projektben érintett résztvevők munkájának koordinálása a teljes megvalósítás befejezéséig.
A megállapodás aláírásával a tagok, mint önkormányzatok kötelezettséget vállaltak arra, hogy közös környezeti és gazdasági érdekeiknek megfelelően, a megállapodás keretei között az alábbi feladatokat valósítják meg:
Önálló projekt közös kidolgozása az ivóvízminőség javítás megoldására.
A rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése, így különösen a KEOP 1.3.0 programjában való részvétel. Tagok kötelezettséget vállaltak az előkészítés és a költség-haszon elemzésben meghatározott településre eső önrész biztosítására.