1. § A Képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat, hatásköri, szervezeti, és működési előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újfehértó Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.Címe: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.Működési területe: Újfehértó Város Közigazgatási területe

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 4244. Újfehértó, Szent István út 10.

(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Újfehértói Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.

(5) A Képviselő-testület szervei:

(6) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölését a 2. melléklet tartalmazza.

3. § Az Önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét, amelyek leírását és használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önkormányzati rendeletet alkot.

5. § Az Önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.ujfeherto.hu. Az Önkormányzat a honlapon a képviselő- testületi döntéseket folyamatosan közzéteszi, illetve a lakosságot érintő ügyekről tájékoztatást ad.

6. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 11 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit a Munkatervben meghatározott naptári napokon, a munkatervben meghatározott helyszínre kell összehívni (a továbbiakban: rendes testületi ülés).

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal megbízott alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal meg nem bízott alpolgármester, a polgármester és valamennyi alpolgármester együttes akadályoztatása, vagy e tisztségek betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 15 napot meghaladó távollét.

(5) A rendes ülésre szóló meghívót és az írásos, vagy adathordozón rögzített előterjesztést úgy kell kézbesítésre előkészíteni, hogy azt a testület tagjai a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal – az adott évi költségvetésről szóló előterjesztés esetén 5 nappal - korábban átvehessék és a meghívottak kézhez kaphassák. A meghívót és az előterjesztéseket elsősorban elektronikus úton (e-mail vagy adathordozó) kell a Képviselő-testület tagjai részére megküldeni, amennyiben az elektronikus megküldés sikertelen vagy el nem hárítható technikai ok miatt nem lehetséges, abban az esetében papír alapon.

(6) A meghívó tartalmazza az ülés tervezett időpontját, helyét, megkezdésének idejét, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit.

(7) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a (2) bekezdésben megjelölt időponttól eltérő időpontra is összehívható a testületi ülés (a továbbiakban: rendkívüli ülés). Azonnali sürgősség esetén az ülés napján, ha a sürgősség indoka nem azonnali, úgy legkésőbb az ülést megelőző napon a képviselőt értesíteni kell (SMS, telefon, telefax, e-mail). A sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli testületi ülésen csak az ülést összehívó által előterjesztett napirendi pontok tárgyalhatók.

(8) A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

(9) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és főbb napirendjéről – rendes ülés esetén lehetőség szerint az ülést megelőző hétvégén - a település lakosságát, a város hivatalos honlapján tájékoztatni kell.

(10) A rendes testületi ülésre - a meghívó elektronikus úton történő megküldésével - tanácskozási joggal meg kell hívni:

7. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a Munkaterv.

(2) A Munkatervre javaslatot tehetnek:

(3) A Munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál a figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokairól.

(4) A Munkaterv főbb tartalmi elemei:

8. § (1) A Képviselő-testület üléseit - a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 6. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel- a polgármester vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülésének kezdetén az ülésvezető közli a jelenlévő képviselők létszámát, és megállapítja a határozatképességet.

(3) A határozatképesség biztosítása érdekében az ülésvezető az ülés megkezdésére 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(4) Az ülésvezető a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy az ülésvezető tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 15 perc időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés folytatható. Amennyiben a határozatképesség a szünet után sem állítható helyre, a Képviselő-testület ülését, az ülést követő 3 napon belül, az ülést követő 10 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt testületi-ülésen csak az elmaradt napirendek tárgyalhatóak. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(5) Az ülésvezető

9. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik, melynek érdekében:

(2) Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével kapcsolatban vitát nyitni nem lehet.

(3) Az ülésvezető az (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt tevékenysége gyakorlása során nem korlátozhatja a felszólaló szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

10. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a tárgyalási sorrendet is tartalmazó napirendi javaslatokat, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételéről, illetve levételéről, a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról a Képviselő-testület ügyrendi javaslatként határoz.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

(4) A napirendi pontok (3) bekezdés szerinti tárgyalási sorrendjétől - ügyrendi javaslatra - el lehet térni.

(5) A (3) bekezdés b) pontja keretében a polgármester írásban és szóban:

11. § (1) Előterjesztésnek minősül a javasolt rendelet és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(3) Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottságok, valamint a képviselők jogosultak.

(4) A beszámoló

(5) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határozatot hoz.

(6) A tájékoztató olyan írásos információ, amely az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztja alá, illetve amely a várossal kapcsolatos információkat nyújt vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.

(7)³ A testületi ülésre előterjesztés írásban nyújtható be. A Képviselő – testület kizárólag olyan előterjesztést vehet napirendre, amit számára írásban benyújtottak.

(8) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi, az előterjesztés jogszabályba ütközésének tényét a Képviselő-testület felé előzetesen jelzi.

(9) Az előterjesztő a napirendi pont vitájának lezárásáig az előterjesztését – az erre irányuló külön szavazás nélkül – visszavonhatja.

(10) Az illetékes bizottságok által benyújtandó előterjesztéseket, illetve az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztéseket az 1. melléklet tartalmazza.

12. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 14 óráig a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(2) Sürgősségi indítványt tehetnek a testület tagjai és a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(4) A sürgősségi indítványt - amennyiben napirendre kerül - a Képviselő-testület a meghívóban közölt napirend előtt tárgyalja.

(5) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a benyújtásuk időrendi sorrendje határozza meg.

(6) Ha a Képviselő-testület nem állapít meg sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.

13. § (1) A települési képviselő a polgármester vagy a jegyző felé interpellációt vethet fel. Az interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a Képviselő-testület hatáskörének ellátásával és működésével, illetőleg az valamely szervezetének, intézményének hatáskörébe tartozik.

(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően 2 nappal írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal iktatójába.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, és címzettjét.

(4) Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 3 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. El nem fogadása esetén arról a Képviselő-testület vita nélkül - egyszerű többséggel - határoz.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság javaslatát a következő rendes ülésen terjeszti elő.

(7) Ismételt el nem fogadás esetében a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(8) Az interpelláló részére az előkészítést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(9) Az interpellációra adott választ írásban akkor is meg kell küldeni a képviselőknek, ha a válaszra az ülésen sor kerül.

(10) Az interpellációkról a jegyző –a Polgármesteri Hivatal útján - nyilvántartást vezet.

14. § (1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésekre legfeljebb 2 percet, a válaszra legfeljebb 3 percet kell biztosítani.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésen rendkívüli ügyben a tárgyalás megkezdése előtt bármely képviselő 4 perc időtartamban felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban kell közölni az ülés vezetőjével.

(2) Amennyiben az ülésvezető szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a testület (vita nélkül) egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá az ülés vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.

(4) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak nincs helye.

16. § (1) Az ülésvezető a napirendi pontok sorrendjében – a napirendhez tartozó bizottsági szavazati arány ismertetését követően - minden előterjesztés felett külön - külön nyit vitát, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama témánként és napirendenként legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az egyszeri ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Ügyrendi kérdésekben, azaz az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára, vagy a vita egészére vonatkozóan bármely képviselő, polgármester, illetve a jegyző soron kívül szót kap - legfeljebb 2 percre - és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.

(5) A rendelet-tervezetek tárgyalása során az ülésen tett nagyobb (kettőnél több) módosító javaslatokat - az ülés megkezdéséig - írásban kell benyújtani az előterjesztő személyéhez.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) Az ülésvezető hozzászólást engedélyezhet az ülésen megjelent hallgatók részére két perc időtartamra.

(8) Tájékoztató jellegű napirendek esetén vitát akkor kell nyitni, ha azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egyharmada kezdeményezi.

(9) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

17. § (1) A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az elhangzott javaslatokkal, módosításokkal egyetért-e. Amennyiben egyetért valamely javaslattal, módosítással, amellyel szemben nincs más ellentétes javaslat vagy módosítás, arról nem kell a Képviselő-testületnek külön szavaznia.

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat – kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat - egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt az elhangzás sorrendjében a testület. A módosító indítványok elfogadásához az eredeti javaslat elfogadásához szükséges szavazati arány szükséges.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat, úgy bocsátja szavazásra, hogy az, az előterjesztés vagy a módosító javaslatok elfogadására irányuljon. Amennyiben a javaslat megkapja a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatát, a testület elfogadja a javaslatot és a javaslatból döntés lesz. Ha a javaslat nem kapja meg a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges igen szavazatát, a testület nem fogadja el a javaslatot, és az nem emelkedhet döntéssé.

(4) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta az elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatot, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

(5) A Képviselő- Testület döntéseit - ha jogszabály vagy az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (jelenlévők több, mint felének igen szavazata) hozza.

(6) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodás” szavazattal vesznek részt a szavazásban.

(7) Az Mötv-ben foglaltakon túl név szerinti szavazást kell tartani -az ügyrendi kérdések kivételével -:

(8) A (7) bekezdésben meghatározott szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a polgármester és a képviselők neveit. A név elhangzása után a képviselő „igen"-nel, „nem"-mel szavaz, vagy tartózkodik. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort, mely a leadott szavazatokat tartalmazza, a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(9) Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének - szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:

(10) A Képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

18. § (1) Titkos szavazást a képviselő - testület jogszabályban meghatározott esetben, továbbá erre irányuló döntése esetén tart.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag borítékot és olyan szavazócédulát kap, amelyen az eldöntendő kérdés olvasható, alatta pedig egy sorban a következő három válaszlehetőség van feltüntetve: "igen", "nem", "tartózkodom". Mindhárom válaszlehetőség alatt található egy-egy szavazásra szolgáló kör. A szavazásra jogosult képviselő-testületi tagnak a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a válaszához tartozó körbe rajzolt egymást metsző két vonallal (X vagy + jellel). Ezt követően a szavazócédulát borítékba kell helyezni. A szavazócédulát tartalmazó borítékot a szavazóurnába kell helyezni, melyet előzetesen a szavazatszámláló bizottság tagjai ellenőriztek és lezártak.

(3) A titkos szavazást a képviselő - testület által határozattal kijelölt szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll. A szavazatszámláló bizottság tagjaira a képviselő - testület jelen lévő tagjai közül a polgármester tesz javaslatot. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak létszáma a szavazás során három alá csökken, a szavazás folytatása érdekében a polgármester a képviselő - testület jelenlévő tagjai közül ismételten javaslatot tesz szavazatszámláló bizottsági tag kijelölésére. A szavazatszámláló bizottság tagjainak kijelöléséről a képviselő - testület dönt. E feladat ellátása során a szavazatszámláló bizottság

19. § (1) Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(3) A határozat megjelölése:ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ...../….... (……..) számú határozata

(4) A határozat az (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

(5) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(6) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(7) A rendeleteket és határozatokat a kivonatok elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(8) A rendeleteket elektronikus úton haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni.

(9) A rendeleteket és határozatokat Újfehértó Város Önkormányzatának honlapján és lehetőség szerint helyi újságban is közzé kell tenni.

(10) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat a jegyző - a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal épületében található hirdetőtáblára történő kifüggesztésével hirdeti ki.

20. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester irányításával a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett belső szervezeti egységei (vezetői) készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, továbbá külső szakértő is. Szakértő bevonására a polgármester, kivételes esetekben a jegyző tesz javaslatot.

(2) A rendelet-tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából az Ügyrendi Bizottság elé, illetve a tárgykörében illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni. A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

(3) A polgármester, a jegyző, az alpolgármester, a bizottságok elnökei az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezeteket indoklással és az előzetes hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé terjesztik.

(4) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(5) A jegyző évenként - illetve jogszabályváltozás esetén soron kívül - gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, azok Képviselő-testület elé terjesztéséről.

21. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést, valamint egyes napirendi pont tárgyalásáról szószerinti kivonat készítését írásban a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban munkaidőben - előre egyeztetett időpontban - tekinthető meg. A jegyzőkönyvről készült másolat, valamint szószerinti kivonat kiadásának rendjét és díját a polgármesteri hivatal belső szabályzata határozza meg.

22. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A hangfelvételek megismerésére a jegyzőkönyv megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

23. § (1) A képviselő távolmaradásának okát legkésőbb a bizottsági ülés napján 12 óráig a bizottság elnökének, a testületi ülés napján 12 óráig a polgármesternek szóban vagy írásban köteles jelezni. A távollétről szóló írásbeli igazolást - a tiszteletdíj számfejtését megelőző napig - a jegyzőnek be kell nyújtani. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.

(1) A képviselő köteles az adott ügyben az érintettségét a napirendi pont vitájának megkezdéséig az ülés vezetője részére bejelenteni, amennyiben személyes érintettségét nem jelenti úgy az ülést követő hónapban a tiszteletdíjak számfejtésekor az érintett képviselőre az igazolatlan távollévőkre vonatkozó – önkormányzati rendeletben szabályozott - jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján az eskü letételének hiánya miatt, a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 50 %-ban csökkenti.

24. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására a (2) bekezdésben meghatározott állandó bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület bizottságai és azok tagjainak összlétszáma:

(3) A bizottságok tagjai önkormányzati képviselők, és

(4) A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására ideiglenes (eseti) bizottságot hozhat létre egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával. Létszámát és működésének időtartamát a létrehozáskor állapítja meg. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést az elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti.

(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottsági ügyrendben kijelölt tag írja alá. A jegyzőkönyvvezetésre és az ülésre a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.

25. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntését alakszerű határozatba foglalja, melyet a bizottság elnöke ír alá.

(2) A bizottságok a részükre átruházott hatáskörben megállapított feladat ellátásához rendelt pénzügyi keret felhasználásáról önállóan döntenek. A Képviselő-testület részére utólag beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

(3) A bizottságok általános és különös feladatait, valamint az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet határozza meg.

26. § (1) A város polgármestere megbízatását főállásban tölti be. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok és a Képviselő-testület részére meghatároz.

(2) A polgármester illetményére és bérfejlesztésére a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A polgármester és az alpolgármester kötetlen munkaidőben látják el feladataikat.

(4) A polgármester minden héten, a hétfői munkanapokon 9 órától 12 óráig lakossági fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester testületi hatáskörbe tartozó kötelezettségvállalással járó és az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, testületi hatáskörbe tartozó kötelezettségvállalással járó és az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a polgármester dönthet az alábbi halaszthatatlan ügyekben:

27. § (1) A képviselő – testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

28. § (1) A jegyző ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok és a Képviselő-testület részére meghatároz.

(2) A jegyző vagy az aljegyző, minden héten, hétfői napon 15 órától 16 óráig lakossági fogadóórát tart.

(3) A jegyző és az aljegyző kötetlen munkaidőben látják el feladataikat.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – az Újfehértói Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály vezetője látja el a jegyzői feladatokat.

29. § (1) A Polgármesteri Hivatal jogállását, részletes feladatait, működési rendjét - az e rendeletben szabályozott eljárási rend szerint jóváhagyott - saját SZMSZ-e tartalmazza.

(2) A hivatal általános munkarendje:

(3) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:Hétfő 8.00-13.00 óra Kedd, Csütörtök, Péntek: 8.00-12.00 óra Szerda: 8.00–17.00 óra

(4) A Képviselő-testület az Újfehértói Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők napját, július 1-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja.

(5) A Képviselő-testület az Újfehértói Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók számára évente két alkalommal igazgatási szünetet rendel el augusztus hónap első teljes hetének és az azt megelőző hétnek a munkanapjain, valamint december hónap utolsó 4 munkanapján, és január hónap első munkanapján.

30. § (1) Újfehértó Város Önkormányzat részvételével működő Társulások:

(2) A Társulások feladatait, a társulásra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

31. § (1) A Képviselő-testület évente egyszer, a munkatervében meghatározottak szerint, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a Képviselő-testület tagjainak legalább a fele azt indítványozza.

(3) A közmeghallgatás idejéről és helyéről, a polgármester 30 nappal korábban - hirdetményként kihirdetve, a polgármesteri hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel - köteles a lakosságot tájékoztatni.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon személy egyszeri ismételt felszólalásának időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) A közmeghallgatáson megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, a polgármester vagy a jegyző soron kívül megvizsgálja, annak eredményéről legfeljebb 15 napon belül az érintettet írásban, a Képviselő- testületet pedig a következő rendes ülésén tájékoztatja.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a Képviselő-testület és szerveit érintő feladat - és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket a jegyző 3 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(8) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyv készül.

32. § (1) Az Önkormányzat a településen, a megyében működő roma települési, területi és országos nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket a tárgy szerint illetékes Bizottságnak adja át véleményezésre. A Bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 20 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti azt a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít, a tulajdonában lévő 4244 Újfehértó, Rákóczi Ferenc utca 2. szám (Újfehértó belterület 3220 helyrajzi szám) alatti Nonprofit Közösségi Szolgáltató Ház „civil szervezetek terme” helyiségének ideiglenes használatba adásával.

(3) A nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges ingyenesen használatba adott ingó vagyontárgyakat az Önkormányzatok között létrejött megállapodás tartalmazza. A használatba adott vagyontárgyakról a Polgármesteri Hivatal leltárt vezet.

(4) A helyiség és ingó vagyontárgyak használatára vonatkozó rendelkezéseket valamint a működési feltételeket az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött megállapodás tartalmazza.

33. § (1) E rendelet 2019. október 30. napján 15 óra 05 perckor lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Újfehértó Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 13/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelete.