ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2020 (I.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A településkép védelméről szóló 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2020. 02. 15- 2020. 02. 15ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2020 (I.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A településkép védelméről szóló 2/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról
2020-02-15-tól 2020-02-16-ig
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal;
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. §
A településkép védelméről szóló 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § (1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítását (a továbbiakban: helyi védelem) bárki kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket a Tkr. 3. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi területi védelemmel érintett területté nyilvánítás esetén azt a Tkr. külön melléklete állapítja meg.
(4) A helyi védelembe vétel a polgármesterhez címzett erre irányuló kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt egyedi örökségi elem, vagy az örökségi terület beazonosítására és értékességére vonatkozó adatokat, így különösen annak:
a) helyét (helyrajzi számát, vagy földrajzi koordinátáit, vagy mindkettőt);
b) megnevezését;
c) jellemzőit (különösen: kora, építmény fajtája, stílusa, anyaga, állapota);
d) lényeges jellemzőit bemutató színes fényképét, továbbá
e) a helyi védelem alá helyezés indokolását, jelentőségét (különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet);
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotába történő visszaalakítására.
(5) A helyi védelembe vételt követően annak megszüntetése, vagy a védelem jellegének megváltoztatása kizárólag a Tkr. módosításával történhet.
(6) A helyi védelem megszüntetése, vagy megváltoztatása a Polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére, megváltoztatására irányuló kérelemnek a (4) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott adatokon túlmenően tartalmaznia kell a megszüntetés vagy módosítás indokolását.
(7) A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése, megváltoztatása iránti eljárás megindításáról az örökség tulajdonosát, vagy annak ismerete hiányában az örökség felett jogszerűen rendelkezőt (a továbbiakban ezek együtt: tulajdonos) minden esetben írásban értesíteni kell. Az értesítésről a kérelem benyújtását követő 5 (öt) munkanapon belül a Jegyző gondoskodik.
(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül írásban véleményt nyilváníthat az eljárással kapcsolatosan.
(9) A kérelmet a Polgármester – a véleményezésre nyitva álló idő leteltét követően, javaslatával és indokolásával együtt – terjeszti elő döntésre a Képviselő-testület legközelebbi rendes ülése elé, mely előterjesztés része a főépítész szakmai véleménye. Az érdemi döntésről a tulajdonost – az eljárás megindítására vonatkozó szabályok szerint – tájékoztatni kell.
(10) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „…… (település neve) Önkormányzat helyi védelem alá helyezte/helyi védett értéke ……..(évszám)”.
(11) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a Polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(12) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.
(13) A helyi védelem alatt álló értékekről a Jegyző elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza az örökséget bemutató színes fényképet, illetve az örökséget érintően foganatosított hatósági intézkedéseket és azok ügyiratszámát.”
2. §
Az Ör. 14. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során a környezet kialakult állapotától nem lehet eltérni.
(3) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosítása érdekében nem lehet eltérni a környezetében lévő
a) tetőidomoktól, azok formáitól, az épület főgerinc irányoktól;
b) kialakult párkánymagasságoktól;
c) tetőfelépítmények jellegétől, arányaitól;
d) homlokzati arányoktól, tömegarányoktól.
(4) A környezethez való illeszkedés érdekében az egyedi homlokzatkialakítás módja nem térhet el a következőktől:
a) Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszerétől, teljes homlokzati felülethez való arányától, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá a környezet színezésétől nem lehet eltérni.
b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaitól nem térhet el, ennek érdekében lépcsőzetes magasságok is alkalmazhatók.
c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés nem térhet el az épület arányaitól, és nem térhet el a környezet adottságaitól.”
3. §
Az Ör. 15. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítása érdekében:
a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésétől nem lehet eltérni,
b) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - „hátrahúzottan” mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.”
4. §
Az Ör. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az Újfehértói Polgármesteri Hivatal mindenkor hatályos iratkezelési szabályzata alapján kell kezelni.”
5. §
Az Ör. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló dokumentáció tartalmát a főépítész ellenőrzi, és a főépítész készíti elő a Polgármester településképi bejelentési igazolását.”
6. §
Az Ör. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg, a jogszerű hallgatás esetét kivéve.”
7. §
Az Ör. 32. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi követelmények teljesítését a Polgármester ellenőrzi. A mulasztásokat - amennyiben tudomására jut - kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.
(2) A településképi követelmények be nem tartása esetén a Polgármester figyelmezteti a jogkövetkezményekre a bejelentőt, és határidőt szab a határozatban foglaltak betartására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a polgármester településképvédelmi bírságot szabhat ki a tulajdonosra, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(3) A településképvédelmi bírság összege:
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 250.000 – 500.000 forint közötti,
b) településképi szempontból meghatározó és egyéb területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 100.000 – 200.000 forint közötti,
c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 – 100.000 forint közötti.”
8. §
Hatályát veszti az Ör.
a) 3. §-a,
b) 5. § a), m) és n) pontjai,
c) 10. § (1) és (4) bekezdése,
d) 12. § (1) bekezdés f) pontja,
e) 13. §-a,
f) 20. §-a,
g) 23. § (1) bekezdése
h) 25. §-a,
i) 26. § (1) bekezdése,
j) 26. § (3) bekezdés ad) pontja,
k) 27. § (1), (2), (5), (8), (9) bekezdései,
l) 29. § (1) - (3) bekezdései,
m) 31. §-a,
n) 33. §-a. valamint
o) 4. melléklete.
Záró rendelkezések
9. §
A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.
Újfehértó, 2020. január 30.
Dr. Hosszú József Dr. Veres Ildikó
polgármester jegyző
A rendeletet kihirdettem:
Újfehértón, 2020. január 31-én.
Dr. Veres Ildikó
jegyző
INDOKOLÁS
A településkép védelméről szóló 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelete tartalmazza a településkép védelméről szóló helyi szabályokat.
Az önkormányzati rendelet módosításának szükségességét az alábbi körülmények indokolják:
A rendelet hatálybalépését követően egyes magasabb szintű jogszabályi rendelkezések megváltoztak, másrészt az önkormányzati rendelet indokolatlan párhuzamos szabályozásokat tartalmaz, ezeket hatályon kívül kell helyezni. Kerítés kialakításával kapcsolatos rendelkezések a 16/2018. (II.13.) Korm. rendelet alapján önkormányzati rendeletben nem határozhatók meg.
Az önkormányzati rendeletben településképi bírság megnevezés szerepel a településképi követelmények be nem tartása esetén kiszabható bírságnál. A bírság elnevezése és a bírság címzettje változik. A Képviselő-testület településképvédelmi bírságot szabhat ki, a bírság címzettje pedig az ingatlan tulajdonosa lehet. Településképvédelmi bírság nem szabható ki a településképi konzultáció elmulasztása esetén, így ezt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.
Az önkormányzati rendeletben továbbá módosítani szükséges a 14. § (2)-(4) bekezdéseiben és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező szabályozásokat, mivel a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint az egyedi építészeti követelmény csak megengedő vagy tiltó lehet.
Pontosításra került továbbá az Ör. 7. §-a, illetve rögzítésre kerül, hogy a települési főépítésszel folytatott konzultációról emlékeztető készül, nem pedig jegyzőkönyv.
Részletes indokolás
1. – 7. § -hoz
Az önkormányzati rendelet módosuló rendelkezéseit tartalmazza, a figyelemmel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal jelzésében foglaltakra.
8. §-hoz
A településkép védelméről szóló 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelet hatályát vesztő rendelkezéseit tartalmazza.
9. §-hoz
A rendelet hatályba lépésének időpontját határozza meg.