Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 25.) önkormányzati rendelete
Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2020. (XII.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 02. 25- 2023. 02. 25Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 25.) önkormányzati rendelete
Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2020. (XII.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró Állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A3. pontjára, Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A4. pontjára, Nemzeti park igazgatóságának 9. melléklet táblázatának A5. pontjára, Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6. pontjára, Területi Vízügyi hatóságnak 9. melléklet táblázatának A7. pontjára, Országos Vízügyi főigazgatóságnak 9. melléklet táblázatának A8. pontjára, Területi vízügyi igazgatási szervnek 9. melléklet táblázatának A9. pontjára, Fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A10. pontjára, Népegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A11 pontjára, Budapest Főváros Kormányhivatalának 9. melléklet táblázatának A12. pontjára, Közlekedésért felelős miniszternek 9. melléklet táblázatának A13. pontjára, Légiközlekedési hatóságnak 9. melléklet táblázatának A14a. pontjára, Katonai légügyi hatóságnak 9. melléklet táblázatának A14b. pontjára, Közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A15. pontjára, Örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A17. pontjára, Ingatlanügyi, földügyi igazgatási hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak 9. melléklet táblázatának A18. pontjára, Erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, Nemzeti Földügyi Központnak 9. melléklet táblázatának A19. pontjára, Honvédelemért felelős miniszternek 9. melléklet táblázatának A20. pontjára, Fővárosi és megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjára, Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A22. pontjára, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A23. pontjára, Országos Atomenergia Hivatalnak a 9. melléklet táblázatának A24. pontjára, Budapest Főváros Kormányhivatalának 9. melléklet táblázatának A25. pontjára hivatkozva, továbbá a szomszédos települések önkormányzatainak (Nyíregyháza, Téglás, Hajdúdorog, Kálmánháza, Érpatak, Bököny) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével, valamint Újfehértó Város településfejlesztési koncepciójával, integrált településfejlesztési stratégiájával és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatos partnerségi egyeztetési szabályzatáról szóló 4/2017. (II. 14.) önkormányzati rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján a következőket rendeli el:
1. § Újfehértó Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 33/2020 (XII. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §. (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A Rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "4. § (3) Kertvárosias lakó és falusias lakó építési övezetekben kialakítható építési telkek legfeljebb 40,0 méter utcafronti szélességűek lehetnek.”
3. § A Rendelet 6. §. (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § A Rendelet 9. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mély fekvésű, a szabályozási terveken belvízveszélyes terület jelöléssel érintett telkek esetében a következő rendelkezések betartásával lehet építeni:
a) az építési telket, telkeket magába foglaló telektömbön belül érintett mély fekvésű területre kiterjedően talajfeltöltést alkalmaznak, és
b) az épületek létesítésénél az alapozási vagy a vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa az állékonyságot, az életet és egészséget valamint a köz- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, bárminemű épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül, vagy
c) a vízelvezetés belvízrendezés keretében megoldásra kerül az egész érintett telektömbben.
(2) A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, egy időben kell megvalósítani.
(3) Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy a belvízzel veszélyeztetett területeken kizárólag talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.
(4) Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.”
5. § A Rendelet 13. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett az előírt telekszélesség mérete 5%-al csökkenthető.”
6. § A Rendelet 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hátsókertben az OTÉK szerinti melléképítmények közül a kerti építmények helyezhetők el.
(2) Saroktelken a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 14,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik közterületi telekhatár felé az előkert mélysége értelemszerűen 0 méter. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontját alkalmazni nem kell.
(3) Előkertek mérete:
a) Az előkerti építési határvonalra egy főépítménynek legalább egy ponton illeszkednie kell.
b) Az előkert legkisebb mélysége 5 méter, kivéve az Lke2 jelű építési övezetben és ott, ahol e fejezet vagy a szabályozási terv eltérő értéket határoz meg. A sport, az egyházi, valamint az oktatási rendeltetésű építmények esetén az előkert mérete - az a) pont alkalmazása nélkül - legfeljebb 10,0 méter.
c) Egyéb ipari építési övezetben az előkert mélysége 0 méter.
d) Azokon az építési telkeken, ahol a korábbi – feltételezhetően - szabályozási vonal mentén külön helyrajzi számon alakult ki telek (pl. út vagy a magánút), az előkert mélysége annyi, mint amennyi az építési övezetre előírt előkert mélysége és a külön helyrajzi számon kialakított telek mélységének különbsége, attól függetlenül, hogy a kialakult telek milyen övezeti besorolásban van. Ezen előírás csak abban az esetben alkalmazható, hogyha az érintett területen e rendelet szerinti szabályozási terven már nincs szabályozási vonal.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, amennyiben a telek szélessége nem biztosítja az előkertnél a 6 méter építési hely szélességet, abban ez esetben az előkert azon a ponton ér véget, ahol a 6 méter szélességű építési hely biztosított. Azon építési telkek esetében, ahol a 6 méter szélességű előkerti építési vonal nem biztosítható, ezen szabályt alkalmazni nem kell.
(5) Az oldalkert legkisebb szélessége a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méter,
b) szabadon álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagasság felének megfelelő érték, de legalább 3,00 m.
(6) A hátsókert mélysége 6,00 méter.
(7) Egyéb ipari építési övezetekben az építmények elhelyezésénél a következőket is figyelembe kell venni:
a) A telek homlokvonalától mért 10,0 méter mélységű sávban csak az alábbi építmények helyezhetőek el:
aa) az ingatlan őrzésére, védelmére szolgáló épület, legfeljebb bruttó 80m2alapterületig,
ab) kerékpár és segédmotoros kerékpár tárolására alkalmas épület, legfeljebb bruttó 100m2 alapterületig;
továbbá
b) a telek homlokvonalától mért 10,0 méter mélységű sávban az építmények megengedett épületmagassága 5,0 méter lehet. A 10,0 méter mélységű sávban elhelyezett építmények a 10,0 méteren túl épített építményekkel nem építhetők össze.”
7. § (1) A Rendelet 16. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Építési telken a főépítmény rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű tároló és egyéb gazdasági épület önállóan, főépítmény létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az egyébként létesíthető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó épület főépítmény előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.
(2) A Rendelet 16. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: A terepszint alatti beépítés helye és mértéke – amennyiben építési övezeti előírás vagy a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – megegyezik az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel és beépítési mértékkel.
(3) A Rendelet 16. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a telken meglévő épületek épületmagassága nagyobb, mint a 3. mellékletben az érintett területre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.
(4) A Rendelet 16. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a telek meglévő beépítettségi mértéke nagyobb, mint a 3. mellékletben az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mérték, a telken meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem a bruttó szintterület mértéke, sem a beépítési magasság nem növelhető a tetőtér beépítés esetét kivéve. Tetőtér beépítés esetén az épületmagasság mértéke legfeljebb 0,5 méterrel növelhető, amennyiben a 3. mellékletben meghatározott paraméter is lehetővé teszi.
(5) A Rendelet 16. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a telek kialakult beépítése nem felel meg az érintett területen meghatározott beépítési módnak vagy az építési helyre, elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és további rendeltetési egység nem alakítható ki.
(6) A Rendelet 16. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Oldalhatáron álló beépítési módon szabályozott építési övezetben a 18,0 m-nél szélesebb közbenső telek, vagy 20,0 m-nél szélesebb saroktelkek esetén az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetséges.
(7) A Rendelet 16. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet – a (6) bekezdés kivételével - az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni.
(8) A Rendelet 16. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet az utcai telekhatárral párhuzamosan vagy az oldalhatárra merőlegesen kell építeni a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.
(9) A Rendelet 16. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Az állattartó építmény elhelyezésének szabályai:
a) a falusias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 20,0 m2-t és a 2,5 m épületmagasságot.
b) a kertvárosias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 8,0 m2-t és a 2,5 m épületmagasságot.
c) a kisvárosias lakóterület és településközpont építési övezetekben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhető el.
(10) A Rendelet 16. § (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:Falusias lakóövezetben állattartó vagy növényfeldolgozásra szolgáló építmények, továbbá a 19. § (8) bekezdés szerinti építmények a telek homlokvonalától 30 méteren túl helyezhető el. Nyeles telek esetében a telek homlokvonala a telek igénybe vett terület határa. A 30 méteren túli területbe lakóépület 10 méterrel benyúlhat, de a különböző hatásoktól eredő védelem nem illeti meg.
(11) A Rendelet 16. § (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Ha az építési telek mélysége nem éri el a 30 métert, akkor a (9) bekezdés szerinti állattartó építmény a telken nem helyezhető el.
(12) A Rendelet 16. § (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(13) A Rendelet 16. § (13) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:Kert- és kisvárosias, valamint a falusias lakó építési övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi tevékenységi csoportok és azok építményei kivételesen sem helyezhetőek el: a tevékenység jellegéből eredően jelentős kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő, azaz a rendeltetési egységekhez számított gépjármű parkoló szám 150%-át meghaladó, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő, 5. mellékletben szereplő tevékenységek.
(14) A Rendelet 16. § (14) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:A zártsorú beépítési mód egyedi szabályai a következők:
a) Zártsorú beépítési módban a szomszédos telek felé a tetőfelület nem lejthet, ha az az építési telek építési oldalán, illetve ha az a hátsó telekhatáron helyezkedik el.
b) Amennyiben a határfal a hátsó telekhatártól legalább 6,0 méterre esik, a tetőfelület a hátsókert irányába is lejthet.
c) Zártsorú beépítési módú és eltérő beépítési módú építési övezet határán, a szomszédos telek felé néző határfalat nem kötelező tűzfalként kialakítani, amennyiben az nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik.
d) Az építési helyen belül az utcafrontra néző homlokzattól 8 méteren túl és az oldalsó telekhatárától mért 4,5 méter szélességű területen (csatlakozó sáv) belül a hátsó telekhatárig épületet, épületrészt – az OTÉK 35. § (1) bekezdés kivételével - elhelyezni nem lehet.
e) Ha az építési telek legalább 22,0 méter széles, a 4,50 méteres csatlakozó sáv az ingatlan mindkét oldalán kialakítható, melyből legalább az egyiknek kell a tényleges útcsatlakozást, áthajtást biztosítania.
(15) A Rendelet 16. § (15) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:A zártsorú beépítési mód megértését segítő ábrát a rendelet 3. függelék tartalmazza.”
8. § A Rendelet 19. § (4) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) a) a közmű becsatlakozási, közműpótló műtárgy (kivéve szennyvíz),”
9. § A Rendelet 20. § (3) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép valamint kiegészül a (7) bekezdés előírásaival:
„(3) a) a közmű becsatlakozási, közműpótló műtárgy, (kivéve szennyvíz),”
10. § A Rendelet 20. § (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) az Lke2 jelű építési övezet építési telkein a következőket is be kell tartani:
a) a lakó épületeken belül maximum két lakószint létesíthető,
b) az előkert mélysége 6,0 méter a 14. § (3) bekezdés a) pontjának figyelembevételével,
c) az építési telek utcafronti telekhatárán kerítés létesítése nem szükséges.”
11. § A Rendelet 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép valamint kiegészül a (8) bekezdés előírásaival:
12. § A Rendelet 24. §. (1) bekezdése b) pontja és a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) (1) b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott létesítmény biztonsági területének – a végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - kijelölésére nem kerül sor, illetve, ha azon kívül esik,
b) (2) (a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik
13. § A Rendelet 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A különleges lovas turisztikai terület építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, ha az adott létesítmény védelmi területnek – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - kijelölésére nem kerül sor, illetve, ha azon kívül esik.
14. § A Rendelet 25. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 25. § (11) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, ha az adott létesítmény védelmi területnek kijelölésére – a végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve, ha azon kívül esik.
15. § A Rendelet 26. §. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen (K-e) a megújuló energiatermelés – kivéve szélenergia – építményei, műtárgyai és az ezeket kiszolgáló, valamint a fenntartást biztosító építmények (portaépület, szociális épület, raktár) helyezhetők el, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, szabadon álló beépítési móddal, az 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladóan, legalább részleges közművesítettség esetén."
16. § A Rendelet 31. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) c) a gépjármű várakozóhelyeket a birtokközponton belül kell kialakítani.”
17. § A Rendelet
a) 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép,
b) 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép,
c) 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép,
d) 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.
18. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Újfehértó Város helyi építési szabályzatáról szóló 33/2020. (XII.29.) számú rendeletének
a) 12. § (3) bekezdés a) pontja,
b) 17. §-a,
c) 18. § (1) és (2) bekezdése hatályát veszti.
19. § Ez a rendelet 2023. február 25-én lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.