Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2024. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő – testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 08. 25- 2024. 08. 25Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2024. (VII. 18.) önkormányzati rendelete
Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő – testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testülete az 1. - 28. §, és a 30. - 32. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 29. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § [Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, működési területe]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Újfehértó Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 4244 Újfehértó, Szent István út 10., működési területe: Újfehértó Város Közigazgatási területe.
2. § [A polgármesteri hivatal megnevezése]
(1) A polgármesteri hivatal megnevezése: Újfehértói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(2) A Hivatal székhelye: 4244 Újfehértó, Szent István út 10.
3. § [A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása]
(1) A Képviselő - testület a Polgármesterre átruházza:
a) a köztemetéssel kapcsolatos hatáskörét,
b) az első lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatos hatáskörét,
c) települési támogatásokkal kapcsolatos hatáskörét,
d) a lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos hatáskörét,
e) a vagyonhasznosítási jogügyletekkel kapcsolatos döntési hatáskörét,
f) a nem intézményi célú ingatlanok bérleti szerződéseivel kapcsolatos döntési hatáskörét,
g) a biztosítási szerződések megkötésével kapcsolatos döntési hatáskörét,
h) értékétől függetlenül vagyon bármely jogcímen történő hasznosításával kapcsolatos döntési hatáskörét,
i) értékétől függetlenül ingó vagyon tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos döntési hatáskörét,
j) értékétől függetlenül minden vagyonnal kapcsolatos döntési hatáskörét, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(2) A Képviselő – testület a Pénzügyi Bizottságra átruházza:
a) az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal való rendelkezés jogát, ideértve az igénylés és juttatás feltételeinek meghatározását,
b) a közterületen felállítandó műtárgy létesítéséhez való hozzájárulásra vonatkozó hatáskörét.
(3) A Képviselő - testület az Ügyrendi Bizottságra átruházza az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal való rendelkezés jogát, ideértve az igénylés és juttatás feltételeinek meghatározását.
(4) A Képviselő - testület a Társadalmi Kapcsolatok Bizottságára átruházza:
a) az önkormányzati költségvetésből a szakterület részére biztosított pénzügyi alappal való rendelkezés jogát, ideértve az igénylés és juttatás feltételeinek meghatározását,
b) a térítési díj mérséklését.
(5) A Képviselő - testület a Jegyzőre átruházza a közterület-használattal kapcsolatos hatáskörét.
4. § [A képviselő – testület üléseinek összehívása]
(1) A Képviselő – testület munkaterv szerinti és rendkívüli üléseket tart.
(2) A Képviselő-testület évente tizenegy munkaterv szerinti ülést tart.
(3) A Munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontjait, tervezett napirendjeit, azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, az előkészítésben résztvevők megjelölését, a napirend előterjesztőjének megjelölését, azoknak a témaköröknek a megjelölését, amelyekhez bizottsági állásfoglalás beterjesztése indokolt.
(4) A munkaterv szerinti ülést a Munkatervben meghatározott napra, Újfehértó Város közigazgatási területén elhelyezkedő helyszínre kell összehívni.
(5) A munkatervet nem kell módosítani, ha az abban nem szereplő napirendet vesz napirendre és tárgyal a Képviselő - testület, az előterjesztésre jogosult a Munkatervben nem szereplő előterjesztést is benyújthat, a Képviselő - testület azt a Munkatervben foglaltakra tekintet nélkül napirendre veheti.
(6) A Képviselő – testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal megbízott alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal meg nem bízott alpolgármester, a polgármester és valamennyi alpolgármester együttes akadályoztatása, vagy e tisztségek betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke a meghívó kiküldésével hívja össze.
(7) Munkaterv szerinti ülésre a meghívót az ülést megelőzően legalább 3 nappal, az adott évi költségvetésről szóló előterjesztés esetén legalább 5 nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni a Képviselő – testület tagjai részére. A meghívót a Képviselő – testület tagjai részére elektronikus levélként kell megküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés tervezett időpontját, helyét, megkezdésének idejét, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit.
(8) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt bármely okból indokoltnak tartja. A rendkívüli ülés okát a meghívóban fel kell tüntetni. Rendkívüli ülésen csak a meghívóban feltüntetett napirendi pontok vehetők napirendre, és tárgyalhatók. Rendkívüli ülés a meghívó kiküldésének időpontjától számított két óra elteltét követő időpontra hívható össze. A rendkívüli ülésre egyebekben a munkaterv szerinti ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(9) A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén határozattal dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását továbbfolytatja. A döntésben meg kell jelölni az ülés továbbfolytatásának időpontját.
(10) Az ülésre a meghívó elektronikus levélben történő megküldésével meg kell hívni mindazokat, akiknek a jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.
5. § [A képviselő – testület üléseinek vezetése, tanácskozási rendje]
(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal megbízott alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az általános helyettesítési feladatokkal meg nem bízott alpolgármester, a polgármester és valamennyi alpolgármester együttes akadályoztatása, vagy e tisztségek betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és határozatképtelenség esetén, amennyiben a határozatképesség biztosítása valószínűsíthető, tárgyalási szünetet rendelhet el, 15 perc időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés folytatható. Amennyiben a határozatképesség a szünet után sem biztosított, a polgármester az ülést bezárja.
(3) A polgármester
a) megnyitja az ülést ,
b) közli a jelenlévő képviselők létszámát, és megállapítja a határozatképességet,
c) tárgyalási szünetet rendelhet el,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére, utalva a benyújtott sürgősségi indítványokra, előterjesztésekre, valamint a bejelentett képviselői kérdésekre, interpellációkra,
e) a munkaterv szerinti ülésen írásban tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
f) napirendi pontonként megnyitja és lezárja a vitát,
g) ismerteti a bizottságok ülésén a napirend tárgyalásakor kialakult szavazási arányokat, és a szavazás eredményét,
h) megadja a szót a hozzászólásra jelentkező, és arra jogosult személyeknek,
i) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
j) ismerteti a szavazás eredményét,
k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
l) bezárja az ülést.
(4) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a tárgyalási sorrendet is tartalmazó napirendi javaslatot, melynek során ismerteti a meghívóban nem szereplő, de megtárgyalásra javasolt előterjesztések napirendre vételére irányuló javaslatát, továbbá azt, ha a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának mellőzésére tesz javaslatot.
(5) A napirendi javaslathoz módosító indítványt az tehet, aki előterjesztésre jogosult.
(6) A képviselő – testület határozatot hoz a megtárgyalásra kerülő napirendről.
6. § [Napirend előtti felszólalás]
(1) A képviselő-testületi ülésen a tárgyalás megkezdése előtt bármely képviselő vagy a jegyző 4 perc időtartamban ülésenként egy alkalommal felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt az ülés megnyitását követően kell közölni az ülés vezetőjével. A napirend előtti felszólalás érdekében a napirendről történő javaslattételt megelőzően a polgármester megadja a szót, a felszólalási igény bejelentésének sorrendjében.
(2) Az elhangzott napirend előtti felszólalás kapcsán az ahhoz kapcsolódó észrevétel céljából kétperces hozzászólásra erre irányuló hozzászólásra jelentkezés esetén a polgármester ad szót.
7. § [Az előterjesztés]
(1) Az előterjesztés döntés – tervezetet tartalmazó írásos indítvány, ami beszámolót és a tájékoztatót is tartalmazhat.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság és a jegyző.
(3) Előterjesztés írásban nyújtható be a Képviselő - testület részére. Írásban történő benyújtásnak minősül, ha az előterjesztést az Önkormányzat hivatalos honlapján elektronikus állományként a képviselő részére az ülés kezdetéig hozzáférhetővé tették, vagy számára legalább egyszerű, papír alapú másolatban az ülés kezdetéig átadták.
(4) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a honlapra olyan technikai megoldással kell feltölteni, hogy az csak a Képviselő - testület, a feladatkörével érintett bizottság tagjai, és a Hivatal feladatkörével érintett köztisztviselői részére legyen hozzáférhető.
(5) A Képviselő – testület kizárólag olyan előterjesztést vehet napirendre, amit számára legkésőbb az ülés kezdetéig írásban benyújtottak.
(6) Az előterjesztő a napirendi pont vitájának lezárásáig az előterjesztését visszavonhatja. Ez esetben azt nem kell szavazásra bocsátani, az előterjesztéssel kapcsolatos döntéshozatalt a Képviselő – testület mellőzi, amiről határozatot hoz.
(7) Az előterjesztéshez módosító indítvány benyújtható írásban az ülés kezdetéig, vagy szóban az ülésen, a napirendi pont megtárgyalásakor. Módosító javaslatot mind írásban, mind szóban az ülésen úgy kell tenni, hogy szövegszerűen megállapítható legyen az, hogy az előterjesztés mely szövegrésze helyére melyik szövegrészt javasolja a javaslattevő. Módosító indítványt az nyújthat be, aki előterjesztés benyújtására is jogosult.
(8) Az önkormányzati képviselő a módosító indítványt a vita lezárásáig eltérő tartalommal ismételten is benyújthatja, és vissza is vonhatja. Visszavonás esetén azt nem kell szavazásra bocsátani, a módosító indítvánnyal kapcsolatos döntéshozatalt a Képviselő – testület mellőzi, amiről határozatot hoz.
8. § [Sürgősségi indítvány]
(1) Előterjesztést sürgősségi indítványként írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a munkaterv szerinti ülést megelőző munkanapon 12:00 óráig a Hivatalban kell írásban benyújtani.
(2) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirenddel kapcsolatos határozatban dönt. A napirendi javaslatot ez esetben úgy kell megtenni, hogy a sürgősségi indítványt – amennyiben napirendre kerül – a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.
(3) Két vagy több benyújtott sürgősségi indítvány esetén a napirendi javaslatot úgy kell megtenni, hogy a sürgősségi indítványok tárgyalásuk sorrendjét a benyújtásuk időrendi sorrendje határozza meg.
9. § [Interpelláció]
(1) Az önkormányzati képviselő a polgármester vagy a jegyző felé bármely helyi közügyben interpellációt nyújthat be.
(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testület munkaterv szerinti ülését megelőző 3. munkanapon, 12:00 óráig írásban kell benyújtani a Hivatalban.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, címzettjét.
(4) Az interpellációt a Képviselő-testület köteles napirendre venni.
(5) Az interpelláció szóbeli előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 3 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló az ülésen szóban nyilatkozik. El nem fogadása esetén arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, melyben döntést hoz arról, hogy azt elfogadja, vagy nem fogadja el.
(7) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést határozattal az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság döntési javaslatát a következő munkaterv szerinti ülésen terjeszti elő.
10. § [Kérdés]
(1) Az önkormányzati képviselő a polgármester vagy a jegyző felé bármely helyi közügyben kérdést intézhet.
(2) A kérdésekre legfeljebb 2 perc, a válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.
11. § [Vita]
(1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében – a napirendhez tartozó bizottsági szavazati arány ismertetését követően - minden előterjesztés felett külön - külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, erre a polgármester megadja a szót, ha nem ő maga az előterjesztő.
(2) A napirenddel kapcsolatos felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama napirendenként legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az egyszeri ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester erre irányuló kérés, jelzés esetén hozzászólást engedélyezhet az ülésen megjelent személy részére 2 perc időtartamra.
12. § [Döntéshozatali eljárás]
(1) A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az elhangzott javaslatokkal, módosításokkal egyetért-e.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő, írásban vagy az ülésen szóban benyújtott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a benyújtás, elhangzás sorrendjében a Képviselő - testület. A módosító indítványok elfogadásához az eredeti javaslat elfogadásához szükséges szavazati arány szükséges. A módosító indítványokról történő szavazást követően a módosító indítványokkal megváltoztatott döntési javaslatról külön is szavazni kell.
(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő, vagy módosító indítványként benyújtott döntési javaslatokat úgy bocsátja szavazásra, hogy az, az előterjesztés vagy a módosító indítvány elfogadására irányuljon. Amennyiben az előterjesztés – a módosító indítványokról történő szavazást követően – megkapja az elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatot, a testület elfogadja a döntési javaslatot, és abból döntés lesz.
(4) Ha az előterjesztés nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges számú igen szavazatot, a polgármester az előterjesztéssel kapcsolatos elutasító döntést teszi fel szavazásra, mely elutasító döntési javaslat szövegét szóban ismerteti, ha azt az előterjesztés döntési alternatívaként nem tartalmazza. A Képviselő - testület az elutasító döntési javaslatról is szavaz, és arról határozatot hoz.
(5) A döntési alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta az elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatot, akkor a döntés megszületett, a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.
13. § [A szavazás módja]
(1) A Képviselő – testület döntéseit jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza meg.
(2) A szavazás szavazatszámláló informatikai eszköz alkalmazásával, ha ez nem áll rendelkezésre kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen” , „nem”, vagy „tartózkodás” szavazat valamelyikével vesznek részt a szavazásban.
(3) A jogszabályban foglaltakon túl név szerinti szavazást kell tartani a Képviselő - testület bármely tagjának indítványára, amelyről a Képviselő-testület határozattal dönt.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő – testület tagjainak nevét. A név elhangzása után a képviselő "igen" , "nem" szavazatot ad le, vagy bejelenti, hogy tartózkodik. A leadott szavazatokról a jegyző tájékoztatja a polgármestert, aki a szavazás eredményét bejelenti.
(5) Minősített többség szükséges a jogszabályban meghatározott eseteken kívül
a) a Képviselő-testület programjának elfogadásához,
b) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) díszpolgári cím, kitüntetés adományozásához,
d) hitel – vagy kölcsön felvételhez,
e) forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonról való rendelkezéshez,
f) településrendezési eszköz elfogadásához,
g) állásfoglalást igénylő személyi ügyben a döntéshozatalhoz,
h) az önkormányzat tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társasága vagy egyéb gazdálkodó szervezetének ügyeiben való határozat meghozatalához,
i) önkormányzat önként vállalt feladataival kapcsolatos döntésekhez,
j) közbeszerzéssel összefüggő döntésekhez,
k) költségvetést érintő döntésekhez.
(6) A Képviselő-testület az ülés lefolytatásával kapcsolatos döntéseit határozat formájában hozza meg. Határozat születik különösen a napirend elfogadásáról, napirendnek az ülés napirendjéről való levételéről, nyilvános képviselő-testületi ülésre beterjesztett napirend zárt ülésen való tárgyalásáról, zárt ülésre beterjesztett napirend nyílt ülésen való tárgyalásáról, titkos szavazás elrendeléséről.
14. § [A titkos szavazás]
(1) Titkos szavazást a képviselő - testület jogszabályban meghatározott esetben, továbbá erre irányuló döntése esetén tart, azt a Képviselő - testület bármelyik tagja indítványozhatja, amiről határozatot kell hozni.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.
(3) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult borítékot és olyan szavazócédulát kap, amelyen a döntéshozatal során eldöntendő kérdés olvasható, alatta pedig egy sorban a következő három válaszlehetőség van feltüntetve: "igen" , "nem" , "tartózkodom". Mindhárom válaszlehetőség alatt található egy szavazásra szolgáló kör. A szavazásra jogosult képviselő-testületi tagnak a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a válaszához tartozó körbe rajzolt egymást metsző két vonallal (X vagy + jellel). Ezt követően a szavazócédulát borítékba kell helyezni. A szavazócédulát tartalmazó borítékot a szavazóurnába kell helyezni. A megjelölt szabályoktól eltérő módon leadott szavazat érvénytelen.
(4) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le. A jegyző
a) ismerteti a szavazás módját,
b) előkészíti és kiosztja a szavazólapokat,
c) a Képviselő – testület tagjainak jelenlétében a szavazás előtt ellenőri az urna sértetlenségét, és azt, hogy lezárás előtt üres, ezt követően a Képviselő - testület jelenlévő tagjainak bemutatja, és azt lezárja,
d) a szavazást követően a Képviselő – testület tagjainak jelenlétében a szavazáshoz használt urnát felbontja, abból a szavazólapokat kiveszi,
e) összeszámolja a szavazatokat,
f) megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
g) tájékoztatást ad a szavazás szabályszerűségéről.
(5) A szavazás eredményét a jegyző tájékoztatása alapján a polgármester bejelenti.
15. § [Rendeletalkotás és határozathozatal]
(1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza:
a) a Képviselő-testület megnevezését,
b) a „ határozata” kifejezést
c) a határozat meghozatalának évét arab számmal, hónapját római számmal és napját arab számmal,
d) a határozat címét,
e) a Képviselő-testület döntését,
f) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését,
g) azt, hogy a határozatról kiket kell értesíteni.
(3) A határozat megjelölése: Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő – testületének ...../….... (……..) számú határozata.
(4) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(5) A rendeletekről és határozatokról tájékoztatni kell a végrehajtásért felelős személyeket, szerveket.
(6) A határozatokat az ülést követő tizenöt napon belül teljes terjedelemben meg kell jeleníteni az Önkormányzat hivatalos honlapján.
(7) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat a jegyző a helyben szokásos módon hirdeti ki. A helyben szokásos módon történő kihirdetés a Hivatal épületében található hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel valósul meg.
(8) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, továbbá külső szakértő is.
(9) A képviselő – testület tagja az önálló előterjesztői jogosultsága mellett írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A kezdeményezést legkésőbb a munkaterv szerinti ülés napját megelőző munkanapon, 12:00 óráig legalább egy eredeti, aláírt példányban kell átadni a Hivatalban. A kezdeményezésben egyértelműen és részletesen meg kell jelölni a javasolt döntés tartalmát. A kezdeményezés alapján a jegyző a soron következő munkaterv szerinti ülésen előterjesztést nyújt be a Képviselő-testület részére a kezdeményezéssel kapcsolatos döntéshozatal érdekében. A Képviselő– testület a kezdeményezés elfogadása esetén határozatban kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(10) A rendelet-tervezetet megvitatás céljából az Ügyrendi Bizottság, és a tárgykörében illetékes bizottság elé kell terjeszteni.
(11) A Képviselő – testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét (az esetleges módosító indítványok átvezetésével) a jegyző szerkeszti meg.
(12) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, jogalkotásra javaslatot tehet.
16. § [Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések]
Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester a szükséges mértékben gondoskodik, melynek érdekében:
a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve a Képviselő-testület tagját – az ülésterem elhagyására kötelezheti,
d) tárgyalási szünetet rendelhet el, mely időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet.
17. § [A Képviselő - testület ülésének jegyzőkönyve]
(1) A Képviselő-testület üléséről egy eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően.
(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést írásban a jegyzőnél lehet kezdeményezni.
(3) A jegyzőkönyv a Hivatalban munkaidőben előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.
(4) A jegyzőkönyvről készült másolat díját a Hivatal belső szabályzata határozza meg.
(5) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.
(6) A hangfelvételek megismerésére a jegyzőkönyv megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
18. § [Közmeghallgatás]
(1) A Képviselő – testület közmeghallgatást tart:
a) évente egyszer, a munkatervben meghatározott helyen és időpontban,
b) ha a Képviselő-testület tagjainak legalább a fele azt a közmeghallgatás javasolt helyét és időpontját is tartalmazó előterjesztés formájában indítványozza, és arról a Képviselő - testület döntést hoz,
c) ha a polgármester bármely okból összehívja.
(2) A közmeghallgatás idejéről és helyéről, a polgármester 30 nappal korábban hirdetményként kihirdetve, a polgármesteri hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel köteles a lakosságot tájékoztatni. A hirdetményt a kifüggesztéssel egyidejűleg az Önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jeleníteni.
(3) Ha a közmeghallgatás megkezdésének előre meghirdetett időpontjakor a Képviselő – testület ülésezése folyamatban van, a polgármester a közmeghallgatás időtartamára tárgyalási szünetet rendel el, a Képviselő – testület ülését a közmeghallgatás befejezését követően kell folytatni.
(4) A közmeghallgatás alkalmával helyi közérdekű ügyben bárki a Képviselő-testület tagjaihoz és a jegyzőhöz kérdéseket intézhet, közérdekű javaslatot tehetnek.
(5) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon személy egyszeri ismételt felszólalásának időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(6) A közmeghallgatáson megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, a polgármester vagy a jegyző soron kívül megvizsgálja, annak eredményéről legfeljebb 15 napon belül az érintettet írásban, a Képviselő- testületet pedig a következő munkaterv szerinti ülésén tájékoztatja.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott, nem az Önkormányzatot vagy annak költségvetési szerve feladat - és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket a jegyző 3 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
(8) A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyv készül.
19. § [Az önkormányzat szervei]
A képviselő-testület szervei
a) Újfehértó Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester),
b) Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság),
c) Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),
d) Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő – testületének Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága (a továbbiakban: Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága),
e) az Újfehértói Polgármesteri Hivatal,
f) Újfehértó Város Jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
g) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék – Gazdálkodási Társulás (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5., törzskönyvi azonosító szám: 445847),
h) Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (4324 Kállósemjén, Kossuth út 94., törzskönyvi azonosító szám: 445506).
20. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - a polgármester]
(1) A város polgármestere megbízatását főállásban tölti be.
(2) A polgármester kötetlen munkaidőben látja el feladatait.
(3) A polgármester minden héten, a hétfői munkanapokon 09:00 órától 12:00 óráig lakossági fogadóórát tart a Hivatalban.
(4) A polgármester a jogszabályban meghatározottak szerint a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben dönthet:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
21. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - az alpolgármester]
(1) A képviselő – testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
(3) Az alpolgármester kötetlen munkaidőben látja el feladatait.
22. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - az önkormányzati képviselő]
(1) Az önkormányzati képviselő távolmaradásának okát legkésőbb a bizottsági ülés napján 12 óráig a bizottság elnökének, a testületi ülés napján 12 óráig a polgármesternek szóban vagy írásban köteles jelezni.
(2) A képviselő amennyiben személyes érintettségét nem jelenti úgy az ülést követő hónapban a tiszteletdíjak számfejtésekor az érintett képviselőre az igazolatlan távollévőkre vonatkozó – önkormányzati rendeletben szabályozott - jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(3) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján az eskü letételének hiánya miatt, a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 50 %-ban csökkenti.
23. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - a Képviselő-testület bizottságai]
(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására bizottságokat az alábbi összetételben hoz létre:
a) Pénzügyi Bizottság 7 fő
b) Ügyrendi Bizottság 5fő
c) Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 7 fő.
(2) A bizottságok tagjai önkormányzati képviselők, és a Pénzügyi Bizottság és a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága esetén három fő, az Ügyrendi Bizottsága esetén két fő nem önkormányzati képviselő tag.
(3) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával hozhat létre. Létszámát, tagjait és működésének időtartamát a létrehozáskor állapítja meg. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést az elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti.
(5) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntését alakszerű határozatba foglalja, melyet a bizottság elnöke ír alá.
(6) A bizottságok a részükre átruházott hatáskörben megállapított feladat ellátásához rendelt pénzügyi keret felhasználásáról átruházott hatáskör esetén önállóan döntenek, és a Képviselő-testület részére utólag beszámolási kötelezettséggel tartoznak.
24. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - a Képviselő-testület valamennyi bizottságának feladata]
A Képviselő - testület valamennyi bizottsága:
a) javaslatot tehet a Képviselő-testület éves munkatervére,
b) a munkatervi javaslatot előzetesen véleményezi,
c) a Képviselő – testület felkérése esetén közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezetek kidolgozásában,
d) véleményezi a feladatköréhez tárgy szerint kapcsolódó döntéstervezeteket, ami rendelet esetében az érvényességnek jogszabályban foglalt kivétellel nem kelléke,
e) a Képviselő – testület felkérése esetén állást foglal az önkormányzat ciklus-, és egyéb szakirányú programjainak összeállításához, a programokban foglaltak végrehajtását időszakosan értékeli,
f) javaslatot tehet díszpolgári címre, helyi kitüntetések adományozására,
g) bármely előterjesztést, módosító indítványt véleményezhet, ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez,
h) döntést hoz a hatáskörébe átruházott ügyekben.
25. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - a Pénzügyi Bizottság feladatai]
(1) A Pénzügyi Bizottság:
a) vizsgálja az önkormányzati gazdálkodás hatékonyságát, ezen belül figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét,
b) javaslatot tesz az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra (vagyonszerzésre, értékesítésre),
c) állást foglal hitelfelvételi ügyekben,
d) vizsgálja és elemzi a helyi adó- és egyéb költségvetési bevételek alakulását.
(2) Javaslatot tesz:
a) a város vagyonának hasznosítására,
b) a költségvetés fejlesztési célú előirányzataira,
c) a rendezési terv tervezetéhez, módosításához,
d) Újfehértó város fejlesztésével, a városkép kialakításával, környezetvédelmével kapcsolatos helyi rendeletalkotásra,
e) a közterületeken elhelyezkedő fák gallyazására, csonkítására, kivágására,
f) közutak, közvilágítás, korszerűsítési és fejlesztési lehetőségeire,
g) a városfejlesztéssel kapcsolatos lakossági együttműködés lehetőségeinek feltárására, kereteire, formáira,
h) a védett és védeni kívánt épületekre,
i) mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel kapcsolatos helyi viszonyok szabályozására, helyi rendeletalkotásra,
j) önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, földingatlanokkal kapcsolatos elidegenítésre, bérletbe adásra és az ár kialakítására.
(3) A Pénzügyi Bizottság mint Számvizsgáló Bizottság az Újfehértó, Vasvári Pál utca 1. szám alatti 55 lakásos Társasház szervezeti és működési szabályzata szerint ellátja az alábbi feladatokat:
a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonta ellenőrzi a Társasház közösség pénzforgalmát,
b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a 100. 000,- Ft végösszeget meghaladó bemutatott számlákat,
c) javaslatot tesz a közös képviselő díjazására, - összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
26. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - az Ügyrendi Bizottság feladatai]
(1) Az Ügyrendi Bizottság
a) figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletekben foglaltak hatályosulását,
b) szükség esetén kezdeményezi egyes rendeletek módosítását, új rendelet alkotását,
c) jogi szempontból vizsgálja az önkormányzat működésével kapcsolatban jelentkező észrevételeket, kifogásokat, illetve az ezzel összefüggő véleményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet,
d) előzetesen véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyek az önkormányzat szerveinek jogi természetű ügyeivel kapcsolatosak,
e) figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzat működésével kapcsolatos hatósági tevékenységet, javaslatot tesz egyes hatósági feladatok hatékonyabb végzésére,
f) javaslatot tesz a László Imre Közszolgálati Díj odaítélésére,
(2) Az Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát, e feladatkörében különösen:
a) felhívja a kötelezettet vagyonnyilatkozat tételre,
b) igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételéről,
c) nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó iratokról,
d) ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat.
27. § [Az önkormányzat szerveinek jogállása, feladatai - a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága feladatai]
(1) A Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága segíti a sportintézmények és a diáksport tevékenységét
(2) A Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága véleményezi:
a) feladat- és hatáskörébe utalt rendelet-tervezeteket,
b) a vagyon hasznosítását,
c) önkormányzati feladat vállalkozás útján történő ellátására kiírt pályázati eljárás esetén a beérkezett pályázatokat,
d) a közművek vonatkozásában a fejlesztési és felújítási feladatokat,
e) az önkormányzati költségvetésből a bizottságok részére biztosított pénzügyi alap felhasználását,
f) egyéb önkormányzati rendeletben meghatározott témaköröket,
g) az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó előterjesztések az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezéséhez, megbízásához benyújtott pályázatokat,
h) az intézmények szervezeti és működési szabályzatait, illetve szakmai programjait, valamint az azokat érintő módosításokat,
i) a város egészségügyi ellátottságát, közegészségügyi helyzetét érintő előterjesztéseket, beszámolókat.
(3) A Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága javaslatot tesz:
a) a költségvetés közoktatási, művelődési, kulturális és sportot érintő felosztására,
b) közoktatási, művelődési és sportintézmény létesítésére,
c) szakmai pályázatok meghirdetésére,
d) közoktatási, művelődési intézményvezetők kitüntetésére,
e) díszpolgári cím adományozására,
f) köznevelési intézmények nyitvatartási idejére,
g) ünnepi rendezvények megtervezésére, lebonyolítására az előirányzaton belül átcsoportosításra,
h) egészségügyi- és szociális intézmény létesítésére,
i) a Porzsolt István Pedagógiai Díj, Zajti Ferenc Közművelődési Díj, Szegedi Károly Testnevelési és Sport Díj, valamint a Hermann Gusztáv Közegészségügyi Díj odaítélésére.
(4) A Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága ellenőrizheti a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a saját és a Képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, megvalósítását, ellenőrzéséről a döntéshozót és a végrehajtót köteles tájékoztatni.
28. § [Jegyző]
(1) A jegyző ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Képviselő-testület részére meghatároz.
(2) A jegyző minden héten, hétfői napon 15:00 órától 16:00 óráig lakossági fogadóórát tart.
(3) A jogszabálysértő döntés, működés tényét a jegyző a Képviselő-testület felé jelzi, döntés esetén legkésőbb a szavazásig, jogellenes működés esetén ennek észlelésekor.
29. § [A Hivatal]
(1) A Képviselő-testület a Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők napját, július 1-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja.
(2) A Képviselő-testület a Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók számára évente két alkalommal igazgatási szünetet rendel el, július hónap utolsó teljes hetén, továbbá december hónap utolsó 4 munkanapján, valamint az ezt követő első munkanapon.
30. § [Jelképek, kitüntetések, honlap, az önkormányzat lapja, kormányzati funkciók]
(1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a zászló, és a díszpecsét, amelyeket külön önkormányzati rendelet szabályoz.
(2) A a helyi kitüntetéseket és elismerő címeket külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.ujfeherto.hu.
(4) Újfehértó Város Önkormányzatának lapja az " Újfehértói Újság " megnevezésű időszakos ingyenes kiadvány, amely évente legalább négy alkalommal jelenik meg, kiadója Újfehértó Város Önkormányzata, felelős szerkesztője a polgármester.
(5) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.
31. § [Nyilvánosság biztosítása]
(1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről a nyilvánosságot a meghívó és az előterjesztések hivatalos honlapon történő megjelenítésével kell tájékoztatni.
(2) A meghívót és az előterjesztéseket a meghívó kiküldésével egyidejűleg kell a honlapra feltölteni.
32. § [Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal]
(1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez ingyenesen helyiséghasználatot biztosít, a tulajdonában lévő 4244 Újfehértó, Rákóczi Ferenc utca 2. szám (Újfehértó belterület 3220 helyrajzi szám) alatti ingatlan „civil szervezetek terme” helyiségének ideiglenes használatba adásával.
(2) A nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges ingyenesen használatba adott ingó és ingatlan vagyontárgyakat az Önkormányzatok között létrejött megállapodás tartalmazza.
33. § [Hatályon kívül helyezés]
Hatályát veszti az Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2019 (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE.
34. § [Hatálybalépés]
Ez a rendelet 2024. augusztus 25-én lép hatályba.
1. melléklet a 19/2024. (VII. 18.) önkormányzati rendelethez
|
kormányzati funkciószám |
kormányzati funkció megnevezése |
|
|---|---|---|
|
1 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2 |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
3 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
4 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
5 |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
6 |
064010 |
Közvilágítás |
|
7 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
8 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
9 |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
10 |
072420 |
Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások |
|
11 |
072450 |
Fizikoterápiás szolgáltatás |
|
12 |
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
|
13 |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
|
14 |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
15 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
16 |
047120 |
Piac üzemeltetése |
|
17 |
109010 |
Szociális szolgáltatások igazgatása |
|
18 |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
19 |
091220 |
Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
20 |
092120 |
Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
21 |
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
|
22 |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
23 |
042180 |
Állat-egészségügy |
|
24 |
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
25 |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
26 |
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
|
27 |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
28 |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
29 |
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |