Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (IV. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
az első lakáshoz jutók támogatásának helyi szabályairól
Hatályos: 2022. 06. 01az első lakáshoz jutók támogatásának helyi szabályairól
Általános indokolás
Az új rendelet eredeti jogalkotó hatáskörben megalkotható, de megalkotása nem kötelező.
Az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásának célja Újfehértó város népességmegtartó erejének növelése érdekében, az első lakásvásárlás vagy lakásépítést megvalósító helyi vagy Újfehértón letelepedni kívánó fiatalok első lakáshoz jutásának elősegítése. Elérendő cél, hogy a támogatás az arra jogosultaknak a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljon.
Az önkormányzat célja, hogy a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő fiatalok önálló lakhatásához hozzájáruljon, azokat támogassa. Mind az új és használt lakás vásárlást, mind az új lakásépítést egyaránt támogatja.
A tervezet alapján a 45. életév betöltéséig az egyedülálló szülőként gyermeket nevelőket; a házastársakat, élettársakat és a gyermekes családokat is egyaránt támogatná az Önkormányzat egyforma összeggel.
Alapfeltétel többek között, hogy a helyi támogatással vásárolt vagy épített ingatlant a támogatás folyósítását követő 5 év időtartamig a támogatott, illetve családja életvitelszerűen lakóhelyként használja, a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum hétszeresét, legfeljebb két tagú család esetén a kilencszeresét, vagyonuk értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét nem haladja meg, továbbá társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkeznek. A Javaslat alapján nem részesülhet támogatásban, aki vagy vele együtt költöző családtagja saját tulajdonú lakását 10 éven belül elidegenítette.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelet célját határozza meg, továbbá azt, hogy új építésű lakás, használt lakás vásárlása, új lakás építésére vehető igénybe a támogatás.
A 2. §-hoz
A rendelet alkalmazása kapcsán felmerülő fogalmakat határozza meg, vagy az ezekre vonatkozó hivatkozást tartalmaz.
A 3. §-hoz
A támogatás jogosultsági feltételeit tartalmazza. A jövedelmi korlát a tervezet alapján 199.500 Ft -t, egyedül élő esetében 256.500 Ft. Ezzel együtt kizáró feltétel, ha a kérelmező, vagy együtt költöző családtagja 7.125.000 Ft értéket meghaladó vagyonnal rendelkezik, vagy 10 éven belül ilyen vagyonelemmel rendelkezett. Nem indokolt támogatásban részesíteni azt, aki a hatósági eljárásban valótlan tényt állított, vagy a kérelem benyújtását megelőző 10 évben azonos célra már részesült önkormányzati támogatásban.
A 4. §-hoz
Az eljárás gyorsabb lefolytatását segíti elő, hogy az igénylő a rendelkezésére álló ingatlan-értékbecslési szakvélemény csatolásával igazolja, azt, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. Az ingatlan -nyilvántartási hatóság által érkeztetett adásvételi szerződést csatolásának indoka, hogy ezzel támasztható alá a lakásvásárlásra irányuló ügyleti akarat komolysága. A teljesítőképességet támasztja alá az ügyfelek részéről, ha biztosítottak, illetve keresőtevékenységet végeznek, ezért ennek megkövetelése a jogosultsági feltételek között indokolt. A lakás megvásárlásának, és a beköltözésnek a tényét támasztja alá a lakcímet igazoló hatosági igazolvány bemutatása.
Az 5. §-hoz
Támogatott lakástípusok körének meghatározása. Házastársak, vagy élettársak esetében együttes kérelemre vehető igénybe a támogatás, az ingatlanon csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont, és egy támogatandó lakásra csak egy támogatás vehető igénybe.
A 6. §-hoz
A lakás hasznos alapterületének meghatározásával elkerülhető, hogy a támogatást egyébként a lakhatási igények kielégítésére korlátozottan alkalmas méretű lakásra vegyék igénybe a kérelmezők.
A 7. §-hoz
A hatályos állami támogatások mintájára a tervezet korlátozza a lakásvásárlás vételárát, ami kiküszöböli, hogy a támogatásra egyébként nem rászoruló kérelmezők indokolatlan támogatását.
A 8. §-hoz
A rendelet hatályba lépését követően, a lakossági igények, és a végrehajtási tapasztalatok birtokában évente felülvizsgálható a támogatási keretösszeg felső határa. A tárgyév elejétől a költségvetési rendelet elfogadásáig a megelőző évben elfogadott előirányzat biztosítja a kérelmek befogadásának egyik alapkritériumaként meghatározott szabad keretösszeget.
A 9. §-hoz
A támogatási összeg mértékének meghatározása tekintettel van a rendelkezésre álló forrásokra, a támogatás hatékonyságára, az elaprózódás elkerülésére is.
A 10. §-hoz
Az eljárási rendelkezések körében az adásvételi szerződés megkötését követő 90 nap, mint a kérelem benyújtására nyitva álló jogvesztő határidő meghatározása. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, melyet a rendelet melléklete tartalmaz.
A 11. §-hoz
A jövedelmi korlátok felállítása, és a jövedelmi viszonyok vizsgálata szintén azt szolgálja, hogy a támogatásra nem rászoruló személyek ne részesüljenek indokolatlanul támogatásban.
A csatolmányok listája a rendelet egyéb részeiben nem meghatározott, a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlen bizonyítékok szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget határoz meg az ügyfelek részére. A tervezet az ügyfél bejelentési kötelezettségét állapítja meg arra nézve, ha jogosultsági feltételeket érintő lényeges tények, körülmények megváltozására kerül sor.
A 12. §-hoz
A folyósításra a határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kerül sor.
A 13. §-hoz
A lakcím megállapítása kapcsán a hatósági gyakorlat alapján célszerűen alkalmazandó kitételt tartalmaz.
A 14. §-hoz
A házastársak különélő minőségének megállapításával kapcsolatos eljárási rendelkezés.
A 15. §-hoz
A lakás építésére vonatkozó támogatási szabályok azonos részben kerülnek elhelyezésre a rendelet szövegében. Jogosultsági feltételként a város területén történő építkezést, és a támogatással érintett ingatlanra vonatkozó végleges használatbavételi engedélyt, vagy az illetékes hatóság által az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell becsatolni.
A 16. §-hoz
A közpénzekkel való gazdálkodásra vonatkozó elvi, és tételes rendelkezések megkövetelik, hogy az Önkormányzat a rugalmas igénybevételi feltételek mellett a jogosulatlan kérelmezők vonatkozásában megteremtse a visszakövetelés lehetőségét. Ennek okai lehetnek a valótlan adatszolgáltatás, a támogatással érintett lakás lebontása, elidegenítése, ha az nem a támogatott személy és családja lakóhelyéül szolgál, vagy ha a használatát harmadik személynek átengedik, illetve, ha azt lakáscéltól eltérően hasznosítják, vagy ha az értesítési kötelezettséget az ügyfél megszegi. Valamennyi esetben lehetősége lenne azonban a döntéshozónak méltányosság gyakorlására
A 17. §-hoz
A hatáskör gyakorlása a támogatás jellegére tekintettel képviselő-testületi hatáskörben indokolt, az előterjesztéseket a támogatás céljára is tekintettel a Pénzügyi Bizottság véleményezi.
A 18. §-hoz
A hatályba lépésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.