Csenger Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2006. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
Csenger Város Szabályozási Tervéről, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról
Hatályos: 2022. 10. 28 20:00- 2022. 12. 14
Csenger Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2006. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
Csenger Város Szabályozási Tervéről, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról
2022.10.28.
I. Fejezet
(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Csenger város közigazgatási területére.
(2) 1 A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó T-2, T-2/1 és T-2/2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T-3, T-3.b és T-3.b-I. jelű Belterületi Szabályozási Terv mely a tervlapon ábrázolt tervezési területen belüli részletre érvényes– és a mellékletek szerinti szabályozási tervek alapján lehet
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
(1) E rendelet alkalmazásában
a) Melléképület: Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület.
b) Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.
c) Oldalszárny: Zártsorú beépítési módnál az utca felőli építési vonalon álló épületszárnnyal szöget bezáró, hátsókert irányú épületrész, mely az oldalsó telekhatáron, vagy attól legfeljebb 3,0 m-re áll.
d) Egyedi telek: Az egyedi telek egy, esetenként több főépület önálló elhelyezésére szolgál.
e) Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter .
f) Saroktelek: Legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi (vagy közforgalom céljára megnyitott magánút) homlokvonallal rendelkező telek.
g) Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése.
Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.„
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
Belterületi határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határvonalait és nagyságát a T–2 és T–3 jelű Szabályozási Terv jelöli ki.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.
(3) A lakóterületeket kötelezően belterületbe kell vonni.„
A terv területének felhasználása
(1) Beépítésre szánt területek
a) lakóterület, ezen belül
aa) kertvárosias lakóterület Lke
b) 2 vegyes terület, azon belül településközpont vegyes terület,
c) gazdasági terület, ezen belül kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és egyéb ipari gazdasági (Gip) terület
d) különleges terület K, ezen belül
da) idegenforgalmi és kirándulóközpont területe
db) közmű területek
dc) temető területek
dd) hulladékkezelők területei
de) közlekedési terület
df) honvédségi terület
dg) logisztikai központ és vásártér
dh) különleges mezőgazdasági üzemi terület (
di) megújuló energiaforrások területe
dj) különleges intézményi (büntetésvégrehajtás) területe
területek kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
(1) A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák.
(2) A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
(3) 3 Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.
A telkek beépítésének feltételei
(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. A település nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz,- illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.
(3) Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni.
(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni, és vízzáróságát jegyzőkönyvvel igazolni kell.
(5) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
(6) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges a külön rendeletben meghatározott mértékű gépjármű várakozóhely kialakítását, illetve a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.
(7) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építésügyi hatóság az építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett beépítéstől legfeljebb 500 méteres távolságon belül a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak és magánterületek területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja a helyi parkolási rendeletben meghatározott feltételekkel.
(8) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése feltételeinek biztosítása az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(9) 4 A tervezett földmunkák előtt szükséges a Szabályozási Terv által érintett és jelölt (még beépítetlen) területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
7/A. §6 [ A telekalakítás szabályai]
(1) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(2) Nyúlványos telek belterületen újonnan nem alakítható ki.
(3) A Szabályozási Terven jelölt kötelező telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.
(4) Az építési engedélyezési eljárás során az építési telek utcai határvonala ütemezetten is kialakítható, amennyiben a tervezett szabályozási vonal meglévő, megtartani kívánt épületen halad át. Az épületen áthaladó szabályozási vonal szakasszal érintett telekalakítást és út céljára történő lejegyzést csak az épület elbontásakor kell végrehajtani amennyiben ez közérdeket nem sért, illetve konkrét városi fejlesztést nem akadályoz.
(5) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.
(6) Azon telkek esetében, melyek több tulajdoni albetétet tartalmaznak - különös tekintettel az egy úszótelken, illetve közös udvarban lévő ingatlanokra - a telekegyesítés, az albetétek összevonása akkor is engedélyezhető, ha az övezeti előírások megvalósításának irányába hat, de nem éri el az ott meghatározott értéket
(7) Telekmegosztás esetén kialakított ingatlan közterületről történő akadálymentes megközelítését vizsgálni kell. Ha a megosztásra kerülő ingatlan közterületi homlokvonalában korábban közlekedési, közmű, egyéb létesítmény került beépítésre, a kérelmező saját költségén történő átépítésre vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni.
A telekalakítás szabályai
(1) 7
(2) 8
(3) 9
(4) 10
(5) 11
(6) 12
(7) 13
A város területén kialakult tömbtelkes, úszótelkes területek telekalakítása esetében az úszótelkek területe az egyes épületrekonstrukciókhoz kapcsolódóan bővíthető a közterületek, vagy más területek rovására. Az úszótelkek bővítése, amennyiben közterületet érint, külön Képviselő-testületi határozattal kerül megállapításra.”
III. Fejezet
Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Épület elhelyezés és kialakítás különös szabályai
(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek körét magasabb rendű jogszabály tartalmazza.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény, helyi értékvédelmi terület, helyi védett közterület, ill. műemléki terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében a magasabb rendű jogszabály alapján kell eljárni.
(3) Állattartó épület engedélyezési eljárása során a vonatkozó külön önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(4) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(5) Energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül csak természeti védelem alatt nem álló mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel:
a) A létesítmény a belterülettől és a természeti védettségű területektől, országos ökológiai hálózatba tartozó területektől legalább 500 méter , beépítésre szánt területtől, lakóépülettől és a közigazgatási határtól legalább 500 méter , országos út és közforgalmú vasút telekhatárától legalább 150 méter távolságra helyezhető el.
b) Az építmények magasság legfeljebb 100 méter lehet
(6) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető kivéve, ha azt a Képviselőtestület által jóváhagyott közterület rendezési terv tartalmazza.
(7) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter , továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 méteres távolságon belül létesítmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.
(8) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethet igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen, magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra).
(9) Árvíz és belvízveszélyes területek és a töltések közvetlen közelében érintett területek sajátos előírásai:
a) Árvízvédelmi okokból az árvízveszélyes helyeken és a töltések közvetlen közelében a kismélységű telkek esetében legalább a jogszabályban előírt 6 méter kezelési sávot, egyéb esetekben legalább tíz méteres védőtávolságot kell tartani, mely egyben az építési hely határa is.
b) A 35 méternél mélyebb telkek esetében a védőtávolság legalább 15 méter legyen.
c) Belvízveszélyes és árvízveszélyes területeken épületet és építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával, továbbá a kezelő nyilatkozatával lehet.
d) 14 A szabályozási terven jelölt belvízveszéllyel érintett területeken az épületeket nem lehet alápincézni, és a földszinti padlószint a meglévő terephez képest legalább 1,0 méter magasságban legyen.
A területre vonatkozó általános előírások
(1) Csenger város területén belül építési telket alakítani a Szabályozási Terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha az egyes konkrét övezeti szabályozások másként nem rendelkeznek.
(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Kertvárosias lakóterületeken belül a minimális telekterületnél kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(6) Multi reklámtábla belterületen nem helyezhető el sem önállóan, sem épületen.
(7) A kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító
bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi
bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
be) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)
bf) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
bg) pince, pince felépítménye
c) 15 előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
Előkertek, oldalkertek, hátsókertek, építési vonal szabályozása
(1) Előkertekre vonatkozó rendelkezések:
a) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.
b) Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret a szabályozási terv szerinti érték, ennek hiányában 5 méter , ill. sajátos kialakult helyi adottságok esetében az illeszkedés szabályai szerint.
c) Az építési hatóság abban az esetben, ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt az 5 méteres előkertnél nagyobb előkertet is engedélyezhet.
d) A szabályozástól eltérő, kialakult előkerti méret megtartható abban az esetben, ha az épület nem kerül elbontásra, de bővítése csak építési helyen belül történhet.
(2) Oldalkertekre vonatkozó rendelkezések:
a) Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával:
aa) Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület az OTÉK szerinti oldalkerti méret betartása esetén nem építhető be racionálisan (legalább 7 méter széles épület) és az OTÉK - ban előírt építmények közötti legkisebb telepítési távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.
ab) A szomszédos telek felé megtartott minimális (legalább 4 méteres) oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.
ac) Amennyiben a tényleges építménymagasság nagyobb, mint 4 méter , úgy a szomszéd telek felőli falat nyílás nélküli tömör (tűzgátló) falként kell megépíteni, átalakítani.
ad) Amennyiben a kialakult állapot kisebb oldalkerti méretű, mint 4 méter , úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni felújítás esetén.
(3) Hátsókertekre vonatkozó rendelkezések:
a) A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel:
aa) A kertvárosias lakóterületek Lke/1. építési övezetek esetében 60 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól.
ab) Amennyiben a telek mélysége a megadott méreteknél kisebb, úgy a hátsókertek megállapítása az OTÉK szerint történik.
ac) A hátsókertek megállapításánál a Szabályozási Terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a Szabályozási Terven megadott érték szerint kell megállapítani.
HK ³ minimális hátsókerti méret Szabályozási Terv szerinti méretekkel
b) 16 A kismélységű telkekre vonatkozó külön előírások:
ba) Ha a meglévő kialakult kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építés oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
bb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
bc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
(4) Építési vonallal kapcsolatos rendelkezések:
a) Az építési vonalat a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik.
b) Amennyiben a terv nem jelöl építési vonal szabályozást, úgy az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.
c) A Szabályozási Terven az alábbi jelölések használatosak:
ab) ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól
ac) ³ ÉV ³ építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva
ad) ÉV ³ építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
ae) ÉV = K kialakult építési vonal
(5) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:
a) Amennyiben kötelező építési vonal kerül meghatározásra, úgy a létesíteni kívánt épület átlagos szélességének 2/3 részéig a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.
b) Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javító kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet.
c) Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult „szabálytalan telek” szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően.
(6) Ha a telek máshonnan nem közelíthető meg gépkocsival, úgy az utca felől kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telek megközelítését.
(7) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(8) Az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértékébe a burkolt felületek (utak, parkolók, zöldbeton, műanyag gyeprács) területe nem vehetők figyelembe.
(9) 17 Zártsorú beépítési módnál, saroktelkek esetében az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 50 % - kal csökkenthető.
A kialakult állapot értelmezése
(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.
(3) Ha az övezetbe eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az övezeti szabályozási előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:
a) ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület(ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti szabályozás előírásait kell alkalmazni.
b) ha a telek méretei nem felelnek meg az övezeti szabályozási előírásoknak, akkor a telekméretek – a Szabályozási Terv alapján történő közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetők, a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
c) ha az építmény magassága meghaladja a megengedettet, a meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladhatja meg az övezeti szabályozásban előírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti szabályozás előírásait kell alkalmazni.
d) ha az övezetben előírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthető.
(4) Kertvárosias lakó-, valamint településközpont vegyes zónában az átmenő telek akkor is megosztható, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű, valamint közterületről vagy magánútról megközelíthető. Építési engedély csak az előírt közművesítettség megléte esetén adható.
(5) Amennyiben a kialakult telek megosztására igény merül föl és az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű, akkor a HÉSZ övezeti szabályozásában megadott alakítható telekszélességi méretet a kialakult állapot szerint kell figyelembe venni.
(6) Zártsorú beépítési módban a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték magasabb rendű jogszabályban megadott keretek között növelhető, saroktelek esetén 25 %-kal, átmenő telek esetében 15 %-kal.
(7) 18 Kialakult előkert, oldalkert és hátsókert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül.
Az illeszkedés szabályainak alkalmazása
(12) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik:
a) Előkertek megállapítása,
b) Hátsókertek megállapítása,
c) Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározása,
d) Építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül,
e) Épület elhelyezés az építési helyen belül,
f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára.
g) Értékvédelmi területen belül az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h) A megengedett legkisebb építménymagasság értékének megállapítása
i) 19 Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási Terv nem ad egyértelmű szabályozást.
A beépítési módok helyi alkalmazása
(1) A kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységeken belül a szabályozott épületelhelyezést az alábbi kiegészítő szabályok alkalmazásával kell meghatározni a nem védett területeken:
a) Oldalhatáron álló beépítési mód főépületek esetében:
da) 12 méter kialakult telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető.
db) Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés legfeljebb 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
dc) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, és nem áll védelem alatt az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m .
dd) A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni.
de) Amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélességek indokolják, az oldalhatáron álló beépítésnél a saroktelek utcai telekhatára a beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani.
df) Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter , vagy meglévő beépítés indokolja, (pl.: már meglévő építési oldalváltásnál) az épületek elhelyezése ikres is lehet.
dg) Amennyiben a kialakult telekszélesség kisebb mint 14 méter , mélysége legalább 50 méter , az építési hatóság abban az esetben, ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az 5 méteres előkertnél nagyobb előkert is engedélyezhet.
dh) Azokon az oldalhatáron álló beépítésű övezetekben ahol a telekszélesség kisebb mint 14 méter , zártsorú vagy ikres beépítés is engedélyezhető, amennyiben a terület nem áll sem településszerkezeti sem helyi védelem alatt.
di) Ha az oldalhatáron álló beépítésű övezetekbe sorolt tömbökben a beépítés részben ikres, részben szabadonálló, az építési hatóság a magasabb rendű jogszabályban foglaltak betartásával az oldalhatáron álló beépítéstől eltérő beépítést is engedélyezhet a telekszélesség függvényében, amennyiben a terület nem áll településszerkezeti védelem alatt, és a tűztávolságok betarthatóak. Ikres beépítés 14 méter telekszélesség alatt, zártsorú beépítés 12 méter telekszélesség alatt, szabadonálló beépítés 18 méter telekszélesség fölött.
b) Oldalhatáron álló beépítési mód melléképületek esetében
da) A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.
db) Kialakult állapotok szerint az illeszkedés szabályira figyelemmel más beépítési mód is alkalmazható.
dc) Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül garázs csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.
c) Szabadonálló beépítési mód: ha a szabadonálló beépítésű övezetekben a telekszélesség 16 méternél kisebb, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető a tűztávolságok betarthatósága esetén, akkor, ha a terület nem áll településszerkezeti és egyéb védelem alatt.
d) Zártsorú beépítési mód: a településközpont vegyes és területeken belül az alábbi kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell:
da) Az építési övezeti jelekben Z=zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás (telekhatártól telekhatárig való építés) nem kötelező, de a zártsorú jelleget legalább 2 m magas kapuzattal, vagy falkerítéssel biztosítani kell (hézagosan zártsorú beépítés). Az épületek közötti „hézag” (a kapuzat, vagy falkerítés hossza) nem lehet nagyobb sem a telek homlokvonalának 1/3-ánál, sem pedig 6 m-nél.
db) 20 Az udvari szárny esetében legalább 3 méteres oldalkerti méretet kell tartani.
Kertvárosias lakóterületek
(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.
(2) A kertvárosias lakóterületen belül épületek és építmények elhelyezése magasabb rendű jogszabály szerint, azzal az eltéréssel, hogy a kivételesen elhelyezhető funkciók csak akkor helyezhetőek el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését és használatát.
(2) Az
|
Lke
1. |
funkcionális övezet előírásai
|
a) Az
|
Lke
1. |
övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el. Az övezeten belül csak egyedi telek alakítható ki Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.
|
b) Az
|
Lke
1. |
jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak:
|
ba) Lakó és gazdasági udvar zónája: Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
bb) Gazdasági és kertzóna: Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Amennyiben az építési telek mélysége meghaladja a 60 métert, az utcai telekhatártól számított építési határvonalat úgy kell figyelembe venni, hogy a hátsó telekhatártól legalább 20 méter beépítetlen terület maradjon (hátsó kerti méret ³ 20 m ). Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
bc) Kertzóna: A gazdasági zóna mögötti hátsókert irányú területrész. Ebbe a zónába épület nem építhető, csak a hátsókertben egyébként is létesíthető melléképítmények. Saroktelek esetén a méretek a telek rövidebb utcai homlokvonalától értendőek.
(2) Az
|
Lke
2. |
funkcionális övezet előírásai
|
a) Az
|
Lke
2. |
jelű övezeten belül legfeljebb négylakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el. A melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető.
|
(3) Az
|
Lke
3. |
funkcionális övezet előírásai
|
a) Az
|
Lke
3. |
jelű övezeten belül legfeljebb hatlakásos lakóépület építhető.
|
b) A lakóépületek számát a beépítettségi mérték, a szabályozott építési hely és az épületek között kötelezően megtartandó épületek közötti távolság határozza meg.
c) Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható.
(4) A kertvárosias lakóterületek építési övezetének telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozását az 3. sz. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
Településközpont vegyes területek
(1) A Szabályozási Terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.
(2) A településközpont vegyes területen belül elhelyezhető épületek és építmények elhelyezése magasabb rendű jogszabály szerint, azzal az eltéréssel, hogy üzemanyagtöltő csak parkolóházban létesíthető.
(3) A településközpont vegyes területen belül kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve a termelő kertészeti építményeket.
(4) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(5) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert korlátozása nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 10%-át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(6) A településközpont vegyes területek településszerkezeti, vagy egyéb területi védelem alatt álló övezeteiben építési engedélyt kiadni csak a kialakult helyi beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult elő, oldal és hátsókertek betartásával szabad.
(7) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak.
(8) A településközpont vegyes területek funkcionális övezetei:
a) A
|
Vt
1 |
funkcionális övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközpont vegyes területek kialakíthatóak.
|
b) A
|
Vt
2 |
funkcionális övezeten belül földszinten lakófunkció és közfunkció is elhelyezhető.
|
c) A
|
Vt
3 |
funkcionális övezet elsősorban kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat.
|
|
(9) A
|
Vt
2. |
és
|
Vt
3. |
övezetek sajátos előírásai:
|
a) A
|
Vt
1
|
funkcionális övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközpont vegyes területek kialakíthatók.
Az övezeten belül lakó funkció mind egyedi mind csoportos formában elhelyezhető.
|
|
b) Amennyiben a településközpont területén belül a Vt/3., Vt/KP, Vt/KT övezetek megjelennek, a kialakult állapotra tekintettel új úszótelek is kialakítható új intézmény igénye esetében, melynek beépítettségi mértéke 100 % is lehet.
ba) A Vt/3.3. építési övezetben elhelyezkedő műemléki templomok udvara közterületi jelleggel hasznosítható, azon belül a zöldterületi, közparki funkciók megjelenhetnek.
bb) Jogi értelemben közterületnek tekintendők, azonban körbekerítésük megengedett, de a közterületi használatot napközben biztosítani szükséges.
(10) A
|
Vt
2. |
és
|
Vt
3. |
övezeteken belüli parkolás szabályai:
|
a) Az egyes intézményi funkciók esetében legalább az OTÉK szerint szükséges parkolószám legalább 30%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkolószám elhelyezése közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.
b) Alapfokú ellátást biztosító intézmények esetében a szükséges parkolószám 100%-a közterületen biztosítható.
c) Lakófunkció esetében az OTÉK szerint szükséges parkolószám vagy garázs 50%-át telken belül kell biztosítani.
(11) A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.
(12) A
|
Vt
|
területeken belül eltérő területfelhasználású övezetek szabályozása.
|
a)
|
Vt
KT |
településközpont vegyes területen belüli közterület. övezet, melyet
|
aa) A közterületet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani.
ab) Az övezet közterületi, közhasználatú jellegét meg kell őrizni, azt a forgalom elől elzárni nem lehet.
ac) Védett területek esetében közterületi terv készítendő.
ad) Az övezet közterületi használata biztosítandó, el nem keríthető.
b)
|
Vt
KP |
településközpont vegyes területen belüli közpark övezet, mely
|
ba) nem beépíthető,
bb) növényzettel való fedettsége 25%,
bc) amennyiben a Vt/KP övezet önálló helyrajzi számú, egyedi telken jelenik meg, a telek be nem építhető részének tekinthető. Területe a telek beépítettségi mértékének és zöldfelületi mutatójának számításánál figyelembe vehető.
bd) amennyiben a Vt/KP övezet a településközpont területén önállóan kerül kialakításra, területének legalább 70%-át közparki jelleggel kell megvalósítani. Területének 30%-a a Vt/3.3 építési övezeti szabályozásnak megfelelően beépíthető.
(13) 21 A településközponti vegyes területek építési övezetének telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozását a 3. sz. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
(1) A szabályozási terven „Gksz” jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek.
(2) A
|
Gksz
1. … |
kereskedelmi-szolgáltató terület övezet előírásai:
|
a) A kereskedelmi-szolgáltató területen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, azzal az eltéréssel, hogy sportépítmények nem létesíthetők.
b) A kereskedelmi-szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint azzal az eltéréssel, hogy egyházi épület nem helyezhető el.
c) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyet a városi főépítésszel egyeztetni szükséges.
d) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté, az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető. Az övezetben csak szolgálati lakás alakítható ki, telkenként legfeljebb két lakással.
(2) Egy építési telken belül több épület is építhető.
(3) Az övezeteket a belterületen teljes, külterületen legalább részleges közművesítéssel ellátni.
(4) A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez újonnan kialakítandó ipari gazdasági övezetekben egybefüggő zöldsávot kell a telken belül kialakítani, legalább a szabályozott zöldfelületi mérték 50%-ban. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal (gyep+40 db cserje/150m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) kell megvalósítani.
(5) Az iparterületek építési övezetien belül alkalmazható sajátos építési szabályok.
a) A megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől az egyes technológiai berendezések, műtárgyak, kémények és más, a technológiát szolgáló egyéb építmények illetve épületrészek esetében a technológiailag indokolt mértékig el lehet térni.
b) Az a) bekezdésben felsorolt technológiai berendezéseket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni.
(6) 22 A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek építési övezetének telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozását a 3. sz. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
Egyéb ipari gazdasági területek
(1) A szabályozási terven „Gip” jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint egyéb ipari gazdasági területek.
(2) A
|
Gip
1. … |
egyéb iparterület övezet előírásai:
|
a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.
b) Az övezetben elhelyezhető létesítmények magasabb rendű jogszabály szerint, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen sem helyezhető el egyházi épület.
(3) Egy építési telken belül több épület is építhető.
(4) Az övezeteket a belterületen teljes, külterületen legalább részleges közművesítéssel ellátni.
(5) A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez újonnan kialakítandó ipari gazdasági övezetekben egybefüggő zöldsávot kell a telken belül kialakítani, legalább a szabályozott zöldfelületi mérték 50%-ban. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal (gyep+40 db cserje/150m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) kell megvalósítani.
(6) Az iparterületek építési övezetien belül alkalmazható sajátos építési szabályok.
a) A megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől az egyes technológiai berendezések, műtárgyak, kémények és más, a technológiát szolgáló egyéb építmények illetve épületrészek esetében a technológiailag indokolt mértékig el lehet térni.
b) Az a) bekezdésben felsorolt technológiai berendezéseket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni.
(7) Az iparterületen belül beültetési kötelezettséggel kijelölt védő – zöld területek létesítésének szabályai:
a) A használatbavételi engedély kiadásáig a beültetést el kell végezni.
b) A beültetést védőfásítással kell elvégezni. Az övezet területe többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető.
c) A védő-zöld terület a beépítettségi mérték számításánál a telekterületekbe, valamint a telek kötelező zöldterületi mutatójába beszámítható.
(8) Az összefüggő tervezett iparterületek igény esetén több önálló, az övezeti szabályozásban meghatározott építési telekre oszthatóak. Fölosztás esetén telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani, mely lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is. Amennyiben magánúttal történik a területek kiszolgálása, úgy azokat a közforgalom számára meg kell nyitni.
(9) 23 Az ipari gazdasági területek építési övezetének telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozását a 3. sz. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
Különleges beépítésre szánt területek
(11)
|
K
6. |
Különleges közlekedési területek övezetei
|
|
a) |
K SZ 30
6.1 7,5 6000 |
Autóbusz pályaudvar
|
ab) Kialakítása ágazati előírások szerint.
ac) A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció megjelenhet.
b) |
K SZ 50
6.2 5,0 1800 |
Vasútállomás övezete
|
ba) Kialakítása ágazati előírások szerint.
bb) A vasútállomás övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció megjelenhet.
c) |
K O 40
6.3 7,5 6000 |
Autóbusz pályaudvar, közszolgáltatási funkciót ellátó többfunkciós központ
|
ca) Az. övezet az autóbuszpályaudvar és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
cb) Az autóbusz pályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció megjelenhet.
cc) A területen belül nemes anyagú (cink ) fémlemez fedés alkalmazható.
Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítésére.Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.Az övezeten belül a településrendezési terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az alábbi művelési ágak is: gyümölcsös, erdő, szántó a szükséges hatósági engedélyek beszerzésével.Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető.Birtokközpont nem létesíthető.
Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint
Az övezetben lakóépület nem építhető.
4.
|
Má
1.4 |
nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét
|
Az övezet nem beépíthető.
b)
|
Mák
|
Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei
|
A korlátozás okai: védett természetvédelmi, természeti terület
védett területek puffer zónája
5.
|
K
11. |
Különleges intézményi (büntetésvégrehajtás) terület övezete
|
|
a) |
K SZ 40
11.1 16,0 5000 |
|
aa) A fő rendeltetés mellett kizárólag csak kiszolgáló épület építhető.
ab) A beépített területbe az elhelyezni kívánt műtárgyakat (napelemek stb.) a legnagyobb beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.
(3)
(4) A különleges területek övezeteiben csak a rendeltetésnek és a funkciónak megfelelő és azt közvetlenül kiszolgáló építmények helyezhetőek el.
(5) A különleges területen belül elhelyezhető a rendeltetéshez kapcsolódóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szolgálati lakás övezetenként legfeljebb 3 lakás építhető önálló épületben, vagy csoportos formában.
(6) A különleges területen belül egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített alövezeteket is magába foglaló telkek is kialakíthatóak. Az egyes önálló építmények, önálló tulajdoni albetétként is megjelenhetnek (úszótelek).
(7)
|
K
1.
|
Városi idegenforgalmi és szabadidő centrum övezetei
|
a)
|
K SZ 40
1.1 9,5 2500 |
Strand és sportterület övezete
|
aa) Az övezet a városi strand és sportcentrum területe.
ab) A beépítettség mértékbe a medencéket nem kell beszámítani.
ac) Parkolás közterületen, illetve a kijelölt parkoló övezetben.
b)
|
K SZ 40
1.2 9,5 2500 |
Városi sportcentrum és élménypark övezete
|
ba) A beépítés feltétele vízrendezési és talajmechanikai szakvélemény elkészítése.
(7)
|
K
3. |
Különleges közmű területek övezetei
|
a) |
K SZ 30
3.1 12,5 200 |
Vízmű telep övezete
|
b) |
K SZ 40
3.2 12,5 300 |
Adótornyok, telefonátjátszók övezete
|
c) |
K SZ 30
3.3 12,5 500 |
Szennyvízátemelő övezete
|
(8)
|
K
4. |
Temető területek övezetei
|
a) |
K SZ 10
4.1 6,0 7000 |
Temető övezet működő, vagy működésbe vonható temetőterület övezete
|
Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles fásított védősávot kell kialakítani.
b) |
K SZ 10
4.2 6,0 2400 |
Temető övezet, kegyeleti park övezete
|
(9)
|
K
5. |
Hulladékkezelő területek övezete
|
|
a) |
K SZ 40
5.1 7,5 100000 |
Szennyvíztelep övezete
|
aa) Védőtávolsága 500 méter .
ab) A szennyvíztelep rekonstrukció elvégzése után külön hatósági engedélyekben kell rögzíteni a védőtávolság mértékét, mely azonban nem lehet kevesebb, mint 300 méter .
ac) 300 méteren belül építeni nem lehet.
ad) 300 és 500 méter között külön szakhatósági egyeztetés szükséges.
ae) Az övezeten belül csak kiszolgáló épület építhető.
af) Kialakítása magasabb rendű ágazati szabványok és környezetvédelmi előírások szerint.
b) |
K SZ 30
5.2 6,0 600 |
Dögkonténer övezete
|
ba) Védőtávolsága 500 méter .
bb) Az övezetben csak konténeres állati tetem tárolása lehetséges.
bc) Kialakítása magasabb rendű ágazati szabványok szerint.
(10)
|
K
6. |
Különleges közlekedési területek övezetei
|
|
a) |
K SZ 30
6.1 7,5 6000 |
Autóbusz pályaudvar
|
ab) Kialakítása ágazati előírások szerint.
ac) A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció megjelenhet.
b) |
K SZ 50
6.2 5,0 1800 |
Vasútállomás övezete
|
bc) Kialakítása ágazati előírások szerint.
bd) A vasútállomás övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció megjelenhet.
(11)
|
K
7. |
Honvédségi terület övezete
|
|
a) |
K SZ 30
7.1 7,5 5400 |
Az övezet határőrizeti, határvédelmi funkciók és kiegészítő funkciók (szálláshely, szolgálati lakás, VPOP stb.) céljaira használható.
|
(12)
|
K
8. |
Logisztikai központ és vásártér övezete
|
|
a) |
K SZ 40
8.1 7,5 6000 |
Fejlesztési tanulmányterv alapján építhető be.
|
(13)
|
K
9. |
Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete
|
|
a) |
K SZ 40
9.1 7,5 2000 |
|
aa) Az övezetben elhelyezhetőek a mezőgazdasági üzemi funkciók és állattartó telephelyek.
ab) Természetvédelem alatt álló területek közvetlen közelében az épületek, építmények kialakításánál a tájba illő, természetes hatást keltő kialakítást és hagyományos tömegformálást és anyaghasználatot kell alkalmazni.
(14)
|
K
10. |
Megújuló energiaforrások területének övezete
|
|
a) |
K SZ 40
10.1 7,5 2000 |
|
ac) Kialakítása magasabb rendű ágazati szabványok szerint.
ad) Kizárólag csak kiszolgáló épület építhető, melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet.
ae) A területen egy darab szolgálati lakás is elhelyezhető.
af) A beépített területbe az elhelyezni kívánt műtárgyakat (napelemek stb.) a legnagyobb beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.
(15) 24 A különleges beépítésre szánt területek építési övezetének telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozását a 3. sz. melléklet 5. táblázata tartalmazza.
(1)
(15)
|
K
11.
|
Különleges intézményi (büntetésvégrehajtás) terület övezete
|
|
a) |
K SZ 40
11.1 16,0 5000
|
|
ag) Az övezeten belül kiszolgáló épületek is építhetők.
Közterületek kialakítása és felhasználása
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket és létesítményeket a Szabályozási Terv határozza meg, határolja el és határozza meg azok szabályozási szélességeit és méreteit.
(2) A település közterületein engedélyezhető, a terület alapfunkciójától eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, utcabútorok egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) köztárgyak, környezetvédelmi létesítmények
g) zöldfelületek, fasorok,
h) játszótér,
i) közművek és felépítményeik,
j) egyéb az Önkormányzat által önkormányzati rendeletben engedélyezett funkciók.
(3) 25 Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. Azokban az esetekben, amikor a közművek beépítésre szánt területeken keresztül haladnak (szolgalom) a közmű rekonstrukciója során azt ki kell váltani és közterületre, vagy magánútra kell áthelyezni.
20/A. §27 [ Közlekedési és közműterületek]
(1) A közlekedési és közmű területek a Szabályozási Tervben szabályozási vonalak által meghatározott közlekedési és közmű létesítmények területei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.
1. Elsőrendű közlekedési területek az alábbiak:
a) 1.1. Közlekedési és közmű területek, közutak
b) 1.1.1. gyorsforgalmi út
d) 1.1.3. országos mellékút, települési főút
e) 1.1.4. helyi gyűjtőút (Köu/3)
f) 1.2. Kötöttpályás közlekedési területek (vasút), melyek vasúti létesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak
2. Másodrendű közlekedési területek az alábbiak
a) 2.1. Kiszolgálóút (Köu/5)
b) 2.2. Kiemelt belterületi kiszolgálóút Köu/4)
d) 2.4. Kiemelt külterületi kiszolgálóút (Köu/8)
f) 2.6. Vegyes használatú gépjárműút (Köu/6)
g) 2.7. Közlekedési területen belüli köztér (Köu/KT)
(2) város területén az úthálózat szabályozási szélességét új utak építése esetén a vonatkozó jogszabályok, a Szabályozási Terv és a HÉSZ szerint kell kialakítani, az alábbiak figyelembe vételével:
a) Tervezett gyorsforgalmi út övezete
aa) az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, illetve Szabályozási Terv szerinti érték
ab) az út építési területe a Szabályozási Terv szerinti érték
ac) az út védőtávolsága a tengelytől mért 100-100 méter
b) Országos első rendű főút övezete:
ba) Szabályozása belterületen: legalább 40 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték
bb) Szabályozása külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, új főút kiépítése esetén 40 méter .
bc) az út építési területe legalább 40 méter
bd) az út védőtávolsága 100 méter
c) országos mellékút, települési főút övezete:
ca) szabályozása belterületen: legalább 30 méter , illetve Szabályozási Terv szerint
cb) szabályozása külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
cc) az út építési területe legalább 30 méter
cd) az út védőtávolsága 100 méter
d) helyi gyűjtőút övezete: szabályozása belterületen: legalább 22 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték
e) kiszolgáló út övezete: méretezés nélküli legkisebb szélessége 10 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték
f) Kiemelt belterületi kiszolgálóút övezete:
fa) Méretezés nélküli legkisebb szélessége 16 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték.
fb) A kiemelt belterületi kiszolgálóút részleges gyűjtőúti funkcióval rendelkezik.
g) gyalogút szabályozása:
ga) Méretezés nélküli legkisebb szélessége 2 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték
gb) A terepszint különbségeket áthidaló gyalogutakat, tereplépcsőket korláttal kell ellátni, illetve gondoskodni kell a szintek akadálymentes áthidalásáról, amennyiben a körülmények lehetővé teszik.
h) vegyes használatú gépjárműút övezete: szabályozása belterületen legalább 8 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték
i) kiemelt külterületi kiszolgálóút övezete:
ia) Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 12 méter, vagy Szabályozási Terv szerinti érték
ib) Az út építési területe legalább 12 méter, illetve Szabályozási Terv szerinti érték
ic) Az út védőtávolsága 25 méter
j) Közlekedési területen belüli köztér övezete: a köztereket kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani, védett közterek esetén külön előírások szerint.
(3) Az utak elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen.
e) az akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak legyenek.
(4) ) Az utak védőterületei az illetékes közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használhatók fel.
(5) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 6,5 métert nem haladhatja meg.
(6) A kötöttpályás közlekedési, vasút területek előírásai:
a) Az övezet kötöttpályás közlekedés számára kijelölt terület.
b) Kötöttpályás közlekedési terület szabályozása:
ba) jogi határvonal, illetve Szabályozási Terv szerint
bb) védőtávolsága 50 méter
c) Az övezetben elhelyezhetők:
ca) a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények és irodák
cb) a közlekedőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,
cc) a személyzet számára szolgáló szociális épületek, szolgálati lakás.
d) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési terület legfeljebb a telekterület 2 %-a lehet.
e) Országos közforgalmi vasútvonal, vasútállomás mindkét oldalán a szélső vágánytól mért 50,0 m távolságon belül csak vasúti vagy postai építmény, közút, gépjármű várakozóhely, tömegközlekedési eszköz végállomása és közpark, továbbá olyan más építmény helyezhető el, amelyhez a vasúti hatóság hozzájárul.
(7) Építési övezeteken, és övezeteken belül kialakított magánutak szabályozása:
a) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani:
aa) 6 méter , ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg,
ab) 10 méter , ha 200 méternél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,
ac) 12 méter egyoldali fasorral, ha 400 méternél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.
ad) A gazdasági (Gksz, Gip) területeken belül a magánút szélessége 12 méternél kisebb nem lehet.
b) A150 méternél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.
c) 200 méternél hosszabb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
d) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. Amennyiben rendezett szabályokkal meghatározott módon a kiszolgált területen a közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutása biztosítható, a közforgalom elől el nem zártság követelménye kielégítettnek tekintendő.
e) Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni.
f) A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső vagy területegység telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.
(8) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi és környezetvédelmi okokból szilárd burkolattal kell ellátni a megfelelő fordulási ívek biztosításával.
(9) Az új utak nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy a teljes közműhálózat kiépítése esetén is legalább egy oldali fasor létesülhessen.
Közlekedési és közműterületek
(1) 28
(1) 29
(2) 30
(3) 31
(4) 32
(5) 33
(6) 34
(7) 35
(8) 36
A közművesítés területei és létesítményei
(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.
(2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:
a) kertvárosias lakóterületeken legalább részleges közművesítés,
b) településközpont vegyes területeken teljes közművesítés,
c) kereskedelmi szolgáltató területeknél belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés
d) egyéb ipari területeknél belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés
e) különleges területeknél a belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés
(3) Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a szennyvízcsatorna és a zárt rendszerű csapadékcsatorna kiépítéséig.
(4) Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás beépítésre szánt területen belüli elhelyezéséhez környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges.
(5) Az egyes területfelhasználási egységekben:
a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt vagy zárt rendszerű csapadékcsatornával, a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
(6) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló létesíthető.
(7) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(8) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(9) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények – az ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés, földgázellátás, távközlés hálózatok létesítményei – csak közterületen, magánúton, vagy a szolgáltató saját telkén helyezhetők el az ágazati és az övezeti előírásoknak megfelelően.
(10) Közművek védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közmű üzemeltető hozzájárulásával lehet.
(11) Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület-felhasználást, a közművek elrendezésénél figyelembe kell venni úgy, hogy a közterületek fásíthatóak legyenek.
(12) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, a terület helyreállítását el kell végezni
(13) Műemléki területen az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
(14) A középmagas épületek környezetében az oltóvizet az épületektől legalább 50 méter távolságban kiépített föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.”
(1) A település állandóan növényzettel fedett közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark Kp formában jelennek meg.
(2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést és testedzést szolgáló építmények, játszóterek, tornapályák valamint vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület, az alábbi előírások betartásával:
a) Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, 4,5 m-es építménymagassággal, 80 %-os legkisebb zöldfelületi mértékkel.
b) Vendéglátó épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.
(3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni. Létesítése, átalakítása, átépítése csak kertészeti terv alapján történhet
aa) A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal.
ab) A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek, és geotermikus közműrendszer felépítményei elhelyezhetők a közpark területének 10 %-át meg nem haladó mértékben.
b)
|
Kp
2 |
Ligetes közpark övezet
|
ba) A terület pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál.
bb) A ligetes közpark legalább 60 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal.
A zöldterületet, amennyiben a kialakult állapot indokolja, építésjogi szempontból közútnak kell tekinteni.”
(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a Szabályozási Terv tűnteti fel.
(2) A településen található erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:
a)
|
Ev
1… |
védett / védő erdő övezetek
|
aa)
|
Ev
1.1 |
általános véderdő övezete
|
ab)
|
Ev
1.2 |
mezővédő erdősáv övezete
|
ac) Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
ad) Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.
ae) Védett erdőben építményt csak a kezelési tervekben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával.
b) |
Eg
1 |
gazdasági erdő övezet, ahol bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, magasabb rendű jogszabály szerint, az alábbi kiegészítésekkel helyezhető el:
|
ba) a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
bb) a beépítés legfeljebb 4,5 méteres építménymagassággal engedélyezhető,
bc) a beépítési mód szabadonálló,
az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.”
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás mezőgazdasági hasznosítás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.
(3) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
a) Általános mezőgazdasági terület, Má,
b) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület, Mák.
(4)
(
|
Má
|
Általános mezőgazdasági területek övezetei
Épületek, építmények elhelyezése magasabb rendű jogszabály szerint. |
|
a)
|
Má
1.1 |
Szántó övezet
A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki a magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint.
|
b)
|
Má
1.2 |
Rét, legelő, gyep övezet
Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el.
|
c)
|
Má
1.3 |
Gyümölcsös övezet
A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki a magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint.
|
(5)
(
|
Mák
|
Korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezetei |
|
a)
|
Mák
1.1 |
Korlátozott használatú szántó övezet - Nem beépíthető.
|
b)
|
Mák
1.2 |
Korlátozott használatú rét, legelő, gyep övezet - Nem beépíthető.
|
c)
|
Mák
1.3 |
Korlátozott használatú gyümölcsös övezet - Nem beépíthető.”
|
25. §37 [ Vízgazdálkodási terület]
(1) A település vízgazdálkodási területeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A vízgazdálkodással összefüggő területek az alábbi övezetekbe tartoznak:
a)
|
V
1 |
Élővízfolyások medre és partja övezet
|
b)
|
V
2 |
Közcélú nyílt csatornák medre és partja övezet
|
c)
|
V
3 |
Töltés övezet
|
d)
|
V
4 |
Víztározó övezet
|
e)
|
V
… |
Nagyvízi meder (hullámtér) területén belüli övezet
|
(3) Nagyvízi meder területére vonatkozó előírások:
a) A nagyvízi medret csak magasabbrendű jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. Nagyvízi meder fogalmát magasabbrendű jogszabályok definiálják.
b) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.
c) A nagyvízi mederben – a (
d) pontban maghatározott kivétellel – csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.
d) Nagyvízi mederben a vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek pl. vízisportot, horgászatot szolgálják csak abban az esetben valósíthatóak meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál.
e) A nagyvízi meder területére eső ingatlanok jegyzékét az 5. függelék tartalmazza.
(4) A nagyvízi meder (hullámtér) területén belüli övezet az alábbi sajátos használatú alövezeteket tartalmazza:
a)
|
V
Mák |
Ártéri szántó övezete – Nem beépíthető
|
b)
|
V
Mák |
Ártéri gyümölcsös övezete – Nem beépíthető
|
c)
|
V
Ev |
Ártéri véderdő övezete – Nem beépíthető
|
d)
|
V
Ev |
Ártéri védőerdősáv övezete – Nem beépíthető
|
e)
|
V
K 2.1 |
Nagyvízi meder területén belül elhelyezkedő vízi turizmus övezete - Az övezetben közösségi célokat szolgáló vízisporttal, horgászturizmussal kapcsolatos épületek/építmények helyezhetőek el.
Az építmények kialakítását úgy kell megtervezni, hogy az nem zavarhatja a Szamos-folyó áradásakor az árvíz levonulását. Az épületek elhelyezésekor a mértékadó árvízszintet figyelembe kell venni, az épületeknek a szabad vízmozgást biztosítani kell.
A beruházás tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy parti sávban épületet/építményt elhelyezni a meder kezelője által adott hozzájárulás birtokában lehet!
|
(5) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmény helyezhető el.
(6) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
Természetközeli területek
(1) A település természetközeli területeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
a) |
Tk
1.1 |
Természetközeli terület övezete (Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.) |
(2) A természetközeli területek természetvédelmi rendeltetésű célokat szolgálnak.
(3) A természetközeli terület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet.”
Különleges beépítésre nem szánt terület
(1)
|
K
11 |
Határnyiladék övezete (az államhatártól számított 3 méter szélességű sáv)
Az övezetben épület/építmény nem létesíthető.”
|
A város igazgatási területének az országos területfelhasználás rendszere szerinti besorolásai
(28) Az igazgatási terület térségi besorolásai:
a) Mezőgazdasági térség
b) Vegyes területfelhasználású térség
c) Vízgazdálkodási térség
d) Települési térség
(2) Az egyes térségek területi lehatárolását a Szabályozási Terv jelöli.”
A város igazgatási területének az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok
és egyedi építményekkel igénybevett térségi elemei
(1) Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területe, hálózati és infrastruktúra elemek:
a) gyorsforgalmi út
b) főút
c) országos kerékpárút törzshálózat
d) határátkelők és határátlépési pontok a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti törzshálózaton
e) elsőrendű árvízvédelmi fővonal
(2) A térségi jelentőségű építményekkel igénybevett területeket és hálózati infrastruktúra elemeket a Szabályozási Terv jelöli.”
A város igazgatási területének térségi övezetei
(1) Az igazgatási területet érintő országos övezetek:
a) Országos ökológiai hálózat övezete,
b) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete.
(2) A város igazgatási területének országos övezeteit a Szabályozási Terv jelöli.
(3) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:
a) Ökológiai magterület, ökológiai folyosó és pufferzóna övezete
aa) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
ab) Az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ VII. fejezete tartalmazza.
ac) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.”
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások
(1) A zajtól védendő helyiségekben, ill. a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.
(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
(5) Kommunális hulladék, állati hulla, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.
(6) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szűntetni.
(7) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül.
(8) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
(9) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.
(10) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósítani, annak hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.
A védő zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.”
Természet- és tájképvédelem
(1) A településen található védett természeti területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. függeléke tartalmazza.
(2) Kijelölésre kerültek az országos ökológiai hálózat elemei, megkülönböztetésre kerültek az ökológiai hálózat magterületei, ökológiai folyosók, és puffer területük. Lehatárolásukat a szabályozási terv és a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, valamint ökoturisztikai célból javasolt.
(4) Az épületek tájba illő létesítésénél az alábbi szabványok adnak iránymutatást:
a) MSZ 20376-10.:2007. sz. Természetvédelem, Épületek, építmények tájba illesztése Felső-Tisza-vidék védett természeti területen,
b) MSZ 20379:1999. sz. Természetvédelem, nyomvonalas létesítmények és műtárgyaik tájba illesztése védett természeti területen,
c) MSZ 20380:1999. sz. Természetvédelem, utak, vasúti pályák és műtárgyaik tájba illesztése védett természeti területen.
A szabályozási terven jelölt védett területeken, ökológiai hálózat által érintett területeken az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell. Az alkalmazandó és kerülendő anyaghasználatot a 4. számú függelék tartalmazza.”
(1) A településen található országos védelem alatt álló műemlékek jegyzékét és azok műemléki környezetét, valamint a régészeti területeket a tervvel összhangban a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.
(2) A településen található helyi értékvédelmi területet, a helyi védett épületek jegyzékét, a védett közterületek jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza. „
Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület sajátos előírásai
(1) A műemléki környezetben látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
(2) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen szürke, antracit vagy homok színben.
(3) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) a műemléki hatóság hozzájárulásával.
(4) A műemléki és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.”
A műemléki területen és helyi védelmi területeken
lévő épületek kialakításának sajátos előírásai
(1) Építési anyaghasználat:
a) Lábazatképzés: kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
b) Falfelületek
ba) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
bb) Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
c)Tető, előtető
ca) A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
cb) Nem alkalmazható fém tető héjalás, fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)
cc) Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemezfedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy korszerű változatának ( cink lemez fedés ) megfelelően.
cd) Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.
(2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
a) Térarányok, utcaképek
aa) A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető.
ab) A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
ac) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
ad) A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
b) Homlokzati arányrendszer védelme
ba) A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak legfeljebb 1,0 méterrel lehet. Az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
bb) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
c) Tetőformák szabályozása
ca) Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással az illeszkedés szabályai szerint.
cb) A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
cc) Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.
cd) Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni.
A védett értékekre vonatkozó általános szabályok
(1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.
(2) A védett értékek jó karban tartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.
Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai
(1) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében az örökségvédelmi hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
(2) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni, azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben, életveszély esetén).
(3) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
(4) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
(5) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.
(6) Védett építményen hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
(7) Védett építményen új parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
(8) Védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(1) A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza. Területi lehatárolásukat a Szabályozási Tervlap tünteti fel.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket magasabbrendű jogszabályok szerint a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni.
(3) A terven jelölt, újonnan beépítésre szánt terület tényleges igénybevétele, felhasználása előtt, a beruházást megelőzően a területre vonatkozóan régészeti hatástanulmány elkészíttetése szükséges, valamint szakemberek által régészeti állapotfelmérést és terepbejárást kell végeztetni, mely a területfelhasználás változásában érdekeltek kötelezettsége.
A településrendezési feladatok megvalósítását
biztosító sajátos jogintézmények
(1) A Szabályozási Terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog és a kisajátítás jogintézményei alkalmazhatók.
(2) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.
(2) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
(1) Ez a rendelet 2006. augusztus 1. –én lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
Forján Zsolt Dr. Simai Zoltán
Polgármester Címzetes főjegyző
1. T-2/1 jelű M 49 gyorsforgalmi út szabályozási tervlap
2. T-2/2 jelű M 49 gyorsforgalmi út szabályozási tervlap
3. T-3 jelű szabályozási terv
3a.40 T-3.b-1 Tervlap M=1:4.000
M-1 MÓDOSÍTÁS: Közszolgáltatási funkciót ellátó többfunkciós központ megvalósítása |
A módosítással érintett terület lehatárolása: |
A Településrendezési terv módosításával érintett 451 helyrajzi számú ingatlan és a környezet, a lehatárolt területfelhasználási egység. |
A módosítás leírása: |
A módosítás során kijelölésre kerül a tervezett Közszolgáltatási funkciót ellátó többfunkciós központ területe, mely a jelenlegi Településközponti vegyes területfelhasználási egységből Különleges, helyi sajátosságokat hordozó közlekedési terület besorolást nyer. A telket érintő tervezett kiszolgáló út módosítása. |
A hatályos Szabályozási terv részlete |
A módosuló Szabályozási terv részlete |
|
|
Készült az állami alapadatok felhasználásával Tervező: Lautner Emőke TT/1-05-0079 |
5. M-1 Módosítás: Közszolgáltatási funckciót ellátó többfunkciós központ megvalósítása.
M-2 módosítás
M-2. MÓDOSÍTÁS: Városközponti lakópark kialakítása
A módosítással érintett terület helyrajzi számai, vagy a terület lehatárolása:
M-2: A 630. helyrajzi számú ingatlan és környezete
A Kossuth u. 630.hrsz-ú ingatlanon városközpontilakópark kialakítását kívánja az önkormányzat megvalósítani. Ezzel párhuzamosan a magánutak szabályozását is meg kívánják határozni a Helyi Építési Szabályzatban.
Hatályos Szabályozási terv részlete
M-3 módosítás
M-3. MÓDOSÍTÁSTöbbcélú szolgáltató központ épülete létrehozása.
A módosítással érintett terület helyrajzi számai, vagy a terület lehatárolása:
M-3: A 450/1és 450 helyrajzi számú ingatlanok és környezetük
A Településrendezési terv módosítására azért van szükség, mert önkormányzati tulajdonba került a 450 és 450/1 hrsz-ú ingatlan is, így a közvetlenül szomszédos szintén önkormányzati területen valósulna meg a Többcélú szolgáltató központ épülete valamint a szabadidős közösségi tér. helyezkedjenek el.
Hatályos Szabályozási terv részlete
M-4/1 Módosítás
4. melléklete
M-4/1. MÓDOSÍTÁS: A K.1 jelű idegenforgalmi és szabadidő centrum Déli rész
A módosítással érintett terület helyrajzi számai, vagy a terület lehatárolása:
M-4/1: A 1063/1-2, 1063/6-7, 1063/7, 1063/9-21 helyrajzi számú ingatlanok
A módosítás leírása:
M-4/1:A Településrendezési terv módosítására azért van szükség, mert a város tervezett idegenforgalmi beruházásai ütemezett megoldásához szükség van az alakítható legkisebb telekterület mérséklésére a K/1.1 építési övezetben az építménymagasság növelése mellett.
Hatályos T Szabályozási terv részlete
Lakóterületen belül tiltott gazdasági tevékenységek
Lakó és településközponti vegyes területeken belül telepengedély az alábbi tevékenységekre nem adható ki:
a) vegyi anyag készítő és előállító
b) építési betontermék-gyártás
c) előkevert beton gyártása
d) habarcsgyártás
e) egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása
f) kőmegmunkálás
g) csiszoló termék gyártása
h) vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása
i) öntött cső gyártása, acélcső gyártás
j) hidegen húzott vas, acéltermék gyártása
k) alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása
l) rézgyártás
m) fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos)
n) fémtartály gyártása
o) fémalakítás, porkohászat
p) fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó)
q) gépgyártás
r) autóbontó
s) műanyag-feldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás
M-4/2 Módosítások
5. melléklete
M-4/2 MÓDOSÍTÁS:A K.1 jelű idegenforgalmi és szabadidő centrum Északi rész
A módosítással érintett terület helyrajzi számai, vagy a terület lehatárolása:
M-4/2:A 904/7 helyrajzi számú ingatlan
A módosítás leírása:
M-4/2:A Településrendezési terv módosítására azért van szükség, mert a város tervezett idegenforgalmi beruházásai ütemezett megoldásához szükség van az alakítható legkisebb telekterület mérséklésére a K/1.1 építési övezetben az építménymagasság növelése mellett.
Hatályos Szabályozási terv részlete
Helyi építészeti értékvédelem
a) Helyi értékvédelmi terület:
aa) északi határvonala: töltés (hrsz.: 0163, 767/2)
ab) déli határvonala: Kolozsvári utca (hrsz.: 746) - Kossuth Lajos utca 13. sz. (hrsz.: 856, 857), Béke utca 12. sz. (hrsz.: 857) - Hősök tere 21. sz. (hrsz. 934, 935/1/2) - Rákóczi Ferenc utca 12. sz. (hrsz. 962), Hunyadi János utcai ingatlan (hrsz.: 961) - 905 helyrajzi számú út
ac) nyugati határvonala: 755 helyrajzi számú út - Kossuth Lajos utca (hrsz.: 781) - Béke utca (hrsz.: 869) - Hősök tere 5-21. sz. alatti ingatlanok (hrsz.: 934, 935/2, 936/2, 937, 939, 940, 942/1, 943/1) - Szent István tér 3. sz. (hrsz.: 947) - Szent István tér (hrsz.: 951) - Szent István tér 6. sz. (hrsz.: 958)
ad) keleti határvonala: töltés (hrsz.: 779, 780/2/3, 0189) - 906 helyrajzi számú út - 905 helyrajzi számú út, Szent István tér (hrsz.: 951), Hunyadi János utca (hrsz.: 1062)
a) Helyi értéket képező közterületek:
ba) 1. = Ady Endre utca, az Ady Endre közig (hrsz.: 2061/4/5/6)
bb) 2. = Rákóczi Ferenc utca, a Rákóczi közig (hrsz.: 1726/1/2/3)
bc) 3. = Hősök tere (hrsz.: 868/1/2/3)
bd) 4. = Szent István tér (hrsz.: 951)
be) 5. = Kossuth Lajos utca (hrsz.: 781)
bf) 6. = Honvéd utca, az Arany János utcáig (hrsz.: 1780)
bg) 7. = Kolozsvári utca (hrsz.: 746)
c) Egyedi helyi értékvédelem:
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Megnevezés |
Utca, házszám |
Helyrajzi szám |
Sorszáma
a térképen |
2. |
Felföldi György háza |
Ady Endre utca 63.sz. |
407 |
1. |
3. |
Medgyesi Gyula háza |
Ady Endre utca 65.sz. |
406 |
2. |
4. |
Görög Katolikus Templom |
Kossuth Lajos utca 2-4.sz. |
477/1 |
3. |
5. |
Adventista templom |
Zrínyi Miklós köz 14.sz. |
1310/1 |
4. |
6. |
Iskola |
Ady Endre utca 13-17.sz. |
456/4 |
5. |
7. |
Sportcsarnok |
Ady Endre utca 19-21.sz. |
456/3 |
6. |
8. |
Népjóléti Intézmény |
Ady Endre utca 18-20.sz. |
1993 |
7. |
9. |
volt határőr laktanya |
Ady Endre utca 4.sz. |
1777 |
8. |
10. |
Barcsai Ferenc féle ház |
Kolozsvári utca 17.sz. |
764 |
9. |
11. |
Lakóház |
Béke utca 95.sz. |
881 |
10. |
12. |
Polgármesteri Hivatal |
Ady Endre utca 14-16.sz. |
1992/1 |
11. |
13. |
Jékey-ház |
Rákóczi Ferenc u. 9.sz |
1773 |
12. |
14. |
Napközi Otthonos Konyha, Étterem |
Ady Endre utca 23-27.sz. |
456/2 |
13. |
15. |
Méliusz Református Idősek Otthona |
Béke utca 2.sz. |
867/1 |
14. |
16. |
Helytörténeti Múzeum |
Hősök tere 5.sz. |
943/1 |
15. |
6. melléklet
1. A szabályozási terv jelmagyarázatának módosítása
MÓDOSÍTÁS SORSZÁMA |
MÓDOSÍTÁS JELLEGE |
15. számú módosítás |
A Szabályozási terv jelmagyarázatának módosítása |
A MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT JELMAGYARÁZAT A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI TERVEN |
1.2. Jelmagyarázat
1.4. 2. táblázat A településközpont vegyes területek építési övezetének telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
1.3. 1. táblázat A kertvárosi lakóterületek építési övezetének telkekre vonatkozó összevont szabályozása
2. Településközponti vegyes területek építési övezetének tervekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
3. Csenger építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
4. 3.-4. táblázat A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek, továbbá az ipari gazdasági területek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
5. A különleges beépítésre szánt területek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
6. 5. táblázat folytatása
7. 16/2006. (VIII.1.) önk. rendelete: T-3.b jelű szabályozási terve
függelékek
Természeti értékvédelem
7. táblázat
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Nyilvántartási szám |
Település |
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
2. |
4980002 |
Csenger |
0315/1-10, 315/14-44 |
Szántó |
3. |
4980002 |
Csenger |
0315/11/12/13 |
Erdő |
4. |
4980002 |
Csenger |
0267/1 |
Rét |
5. |
4980002 |
Csenger |
0267/2 |
Rét |
6. |
4980002 |
Csenger |
0267/4 |
Erdő |
7. |
4980002 |
Csenger |
0267/5 |
Erdő |
8. |
4980002 |
Csenger |
0267/6 |
Rét |
9. |
4980002 |
Csenger |
0267/3 |
Rét |
10. |
4450006 |
Csenger |
080/1 |
Szántó |
11. |
4450006 |
Csenger |
080/2 |
Szántó |
12. |
4450006 |
Csenger |
080/3 |
Rét |
13. |
4450006 |
Csenger |
080/4 |
Hrsz. nem található |
14. |
4450006 |
Csenger |
080/5 |
Rét |
15. |
4450006 |
Csenger |
068/1 |
Szántó |
16. |
4450006 |
Csenger |
068/2 |
Rét |
17. |
4450006 |
Csenger |
068/3 |
Rét |
18. |
4450006 |
Csenger |
068/4 |
Hrsz. nem található |
19. |
4450006 |
Csenger |
068/5a |
Rét |
20. |
4450006 |
Csenger |
068/5b |
Nádas |
21. |
4450006 |
Csenger |
076/1 |
Szántó |
22. |
4450006 |
Csenger |
076/2 |
Hrsz. nem található |
23. |
4450006 |
Csenger |
076/3 |
Rét |
24. |
4450006 |
Csenger |
076/4a |
Rét |
25. |
4450006 |
Csenger |
076/4b |
Nádas |
26. |
4450006 |
Csenger |
076/5a |
Rét |
27. |
4450006 |
Csenger |
076/5b |
Nádas |
28. |
4450006 |
Csenger |
076/6 |
Hrsz. nem található |
29. |
4450006 |
Csenger |
076/7 |
Rét |
30. |
4450006 |
Csenger |
076/8 |
Rét |
31. |
4450006 |
Csenger |
076/9 |
Szántó |
32. |
4450006 |
Csenger |
076/10 |
Szántó |
33. |
4450006 |
Csenger |
076/11 |
Rét |
34. |
4450006 |
Csenger |
076/12a |
Rét |
35. |
4450006 |
Csenger |
076/12b |
Nádas |
36. |
4450006 |
Csenger |
076/13 |
Rét |
37. |
4450006 |
Csenger |
076/14 |
Hrsz. nem található |
38. |
4450006 |
Csenger |
076/15 |
Hrsz. nem található |
39. |
4450006 |
Csenger |
076/16 |
Hrsz. nem található |
40. |
4450006 |
Csenger |
076/17 |
Hrsz. nem található |
41. |
4450006 |
Csenger |
076/18 |
Hrsz. nem található |
42. |
4450006 |
Csenger |
077/3 |
Szántó |
43. |
4440004 |
Csenger |
0157 |
Legelő |
44. |
4440005 |
Csenger |
0300/1-4, 0300/14a, c, 0300/15a, c, 0300/16a, c, 0300/17a, c, 0300/18, 0300/19a, 0300/20a, c, 0300/21-24, 0300/25a, c, 0300/30a, 0300/33a, 0300/32 |
Szántó |
45. |
4440005 |
Csenger |
0300/30b |
Legelő |
46. |
4440005 |
Csenger |
0300/33b, 0300/14b, 0300/15b, 0300/16b, 0300/17b |
Gyep |
47. |
4440005 |
Csenger |
0300/31 |
Gyümölcsös |
48. |
4440005 |
Csenger |
0308/5 |
Szántó |
49. |
4440005 |
Csenger |
0308/6b |
Szántó |
50. |
4440005 |
Csenger |
010/a |
Erdő |
51. |
4440005 |
Csenger |
010/b |
Legelő |
52. |
4440005 |
Csenger |
022/6 |
Legelő |
53. |
4440005 |
Csenger |
015 |
Szántó |
54. |
4440005 |
Csenger |
050a |
Legelő |
55. |
4440005 |
Csenger |
050b |
Árok |
56. |
4440005 |
Csenger |
025/1 |
Legelő |
57. |
4440005 |
Csenger |
025/4 |
Szántó |
58. |
4440005 |
Csenger |
025/5 |
Szántó |
59. |
4440005 |
Csenger |
025/6 |
Legelő |
60. |
4440005 |
Csenger |
036/2 |
Gyümölcsös |
61. |
4440005 |
Csenger |
036/3 |
Gyümölcsös |
62. |
4440005 |
Csenger |
036/4 |
Gyümölcsös |
63. |
4440005 |
Csenger |
036/5 |
Szántó |
64. |
4440005 |
Csenger |
036/6 |
Szántó |
65. |
4440005 |
Csenger |
036/7 |
Árok |
66. |
4440005 |
Csenger |
036/8a |
Hrsz. nem található |
67. |
4440005 |
Csenger |
036/9 |
Gyümölcsös |
68. |
4440005 |
Csenger |
036/10 |
Legelő |
69. |
4440005 |
Csenger |
036/11a |
Legelő |
70. |
4440005 |
Csenger |
036/11b |
Szántó |
71. |
4440005 |
Csenger |
036/12 |
Szántó |
72. |
4440005 |
Csenger |
022/4 |
Legelő |
73. |
4440005 |
Csenger |
038/1 |
Árok |
74. |
4440005 |
Csenger |
038/2 |
Erdő |
75. |
4440005 |
Csenger |
038/3 |
Erdő |
76. |
4440005 |
Csenger |
038/4 |
Erdő |
77. |
4440005 |
Csenger |
038/5 |
Árok |
78. |
4440005 |
Csenger |
038/6 |
Legelő |
79. |
4440005 |
Csenger |
038/7 |
Erdő |
80. |
4440005 |
Csenger |
038/8 |
Árok |
81. |
4440005 |
Csenger |
018/a |
Legelő |
82. |
4440005 |
Csenger |
018/b |
Erdő |
83. |
4440005 |
Csenger |
015 |
Szántó |
84. |
4440005 |
Csenger |
041 |
Legelő |
85. |
4440005 |
Csenger |
048a, d |
Legelő |
86. |
4440005 |
Csenger |
048c |
Árok |
87. |
4440005 |
Csenger |
045a |
Legelő |
88. |
4440005 |
Csenger |
050a |
Legelő |
89. |
4440005 |
Csenger |
050b |
Árok |
90. |
4440005 |
Csenger |
052 |
Legelő |
Országos építészeti értékvédelem
a) Országosan védett műemlékek:
a) A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok helyrajzi szám szerint:
454, 456/1/2/3/4, 468, 469/1/4, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477/1/2, 478, 479/1, 479/2, 480/1, 481, 482, 483/1/2, 484/1, 856, 857, 858, 859, 860, 861/2/4, 863, 864, 865, 866, 867/1, 868/1/2/3, 934, 935/1/2, 936/2/3/4, 937, 939, 940, 941, 942/1, 943/1, 947, 948, 949/2/3/4, 950, 951, 952/1/2, 953/1/2, 954/1/2, 957/2/3/4, 955, 956/1/2, 957/2/3/4, 958, 962, 963, 966, 967, 969, 1769, 1770, 1771, 1772, 1773, 1774, 1775, 1777, 1778, 1779, 1780, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992/1, 1993, 2061/2
29. ábra: Az országosan védett műemlékek (piros), a műemlékek telke (kockavonal) és azok műemléki környezete (--Mk--)
3. Függelék
Régészeti értékvédelem
9. táblázat
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Nyilvántartott régészeti lelőhely sorszáma |
Határnév |
Érintett helyrajzi számok |
Nyilvántartási
szám |
2. |
1. |
Református templom |
475 |
36243 |
3. |
2. |
Református temető |
390/1/2 |
45421 |
4. |
3. |
Szuhányi-tag |
0354/1-31 |
45423 |
5. |
4. |
Recsege |
0282/2-41; 0142/1-14 |
45426 |
6. |
5. |
Sanyi-kert |
0198/3-45 |
45432 |
7. |
6. |
Állami Gazdaság |
0198/3-45 |
45434 |
8. |
7. |
Halomdomb |
2055 |
45435 |
9. |
8. |
Recsege II. |
0278/1-3; 0275/1-5 |
45436 |
10. |
9. |
Sanyi-kert III. |
0200/1-13 |
45437 |
11. |
10. |
Kastélydomb |
|
22168 |
12. |
11. |
Recsege-domb, 3. lh. |
|
59988 |
13. |
12. |
Recsege-domb, 4. lh. |
|
59989 |
14. |
13. |
Recsege-Lapos, 5. lh. |
|
59990 |
15. |
14. |
Recsege-domb, 6. lh. |
|
59991 |
16. |
15. |
Mándi-tag, 7. lh. |
|
59992 |
17. |
16. |
Csengeri-tó-dűlő, 8. lh. |
|
59993 |
18. |
17. |
Felföldi-tag |
|
59994 |
19. |
18. |
Német-tag |
|
59995 |
20. |
19. |
Német-tag, 11. lh. |
|
59996 |
21. |
20. |
Német-tag, 12. lh. |
|
59997 |
22. |
21. |
Német-tag, 13. lh. |
|
59998 |
23. |
22. |
Lajika-tag, 14. lh. |
|
59999 |
24. |
23. |
Lajika-tag, 15. lh. |
|
60001 |
4. függelék
Tájba illő és tájidegen anyag és színhasználat [1]
10. táblázat
|
A |
B |
C |
1 |
Felhasználás |
Tájba illő |
Tájidegen |
2 |
Tető |
45° ± 5° hajlásszögű nyereg vagy kontyolt nyereg |
Manzárd, alpesi, kis hajlásszögű, lapos |
3 |
Eresz |
Hagyományos szaruvéges |
- |
4 |
Tetőhéjazat |
Zsúp, nád, natúr vagy vörös égetett cserép |
Színes cserép, hullámpala, mediterrán cserép, sajtolt acéllemez, bitumenes zsindely |
5 |
Falazat |
Természetes alapanyagú tégla, vályog |
Beton, műanyag, acél, alumíniumlemez |
6 |
Nyílászárók |
Fa nyílászárók a tájegységre jellemző osztással, egyenes kiváltással, egyszerű deszka, sima, fa bejárati és külső ajtók, sík, színezetlen átlátszó üvegezés |
Műanyag, sűrű osztású, osztatlan, aránytalan méretű, aszimmetrikus kialakítású, íves, sokszögű, sokosztású, vésett bejárati ajtók, garázskapu, színes, mintás üvegezés |
7 |
Felületképzés |
Sima, vakolt, vagy tapasztott felület, hagyományos homlokzati díszítés |
Hagyományostól eltérő, túldíszített |
8 |
Színezés |
Fehér, vagy a hagyománynak megfelelő színű homlokzat natúr, barna, vagy magyarzöld nyílászárókkal |
Mintás, a hagyományostól eltérő színű, kő-, csempeburkolatú falak, élénk színűre mázolt, lazúrozott nyílászárók |
9 |
Egyéb |
Átlátható faszerkezetű léc vagy vesszőfonatos kerítés, a kertek kiképzése a hagyománynak megfelelő növényekkel, hazai honos fajok telepítésével |
Beton vagy falazott, vasrácsos, kovácsoltvas kerítés, tujával, fenyővel tájidegen fajokkal beültetett „parkosított” udvar |
[1] MSZ 20376-10 ’Épületek, építmények tájba illesztése a Felső-Tisza-vidék védett természeti területein’ című magyar szabvány szerint
5. függelék
Csenger város közigazgatási területén belül a Szamos-folyó nagyvízi medrében elhelyezkedő ingatlanok
A Szamos-folyó nagyvízi medrébe eső ingatlanok a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által, a magasabbrendű jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével készített felmérés alapján kerültek kijelölésre. A nagyvízi mederben lévő ingatlanok elhelyezkedésének tényét és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kérelmezte a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől.
Csenger város közigazgatási területén belül a Szamos-folyó nagyvízi medrében elhelyezkedő ingatlanok jegyzéke43 helyrajzi számok szerint:
779, 780/3 /4, 0163, 0164/2 /3 /4 /5 /6 /7 /8 /9, 0165/1 /2 /3 /4 /5 /6 /7 /8 /12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /22 /23 /25 /26 /27 /28 /29 /30 /31 /32 /33 /34 /35 /36 /37 /38 /39 /40 /41 /42 /43 /44 /45 /46 /47 /48 /49 /50 /51 /52 /53 /54 /55 /56 /57 /58 /59 /60 /61 /62 /63 /64 /65 /66 /67 /68 /69 /70 /71 /72 /73 /74 /75 /76 /77 /78 /79 /80 /81 /82 /83 /84 /85 /86 /87 /88 /89, 0166/1 /2 /3, 0167, 0169, 0170/1 /2 /3 /4 /5 /6 /7 /8 /9 /10 /11 /12 /13 /14 /15 /16, 0171, 0186, 0187, 0188, 0189, 0190/2 /5 /6 /7 /8 /9 /10 /11 /12 /13 /14 /15 /17 /18 /19 /21 /22 /23 /25 /26 /27 /28 /30 /31 /32 /33, 0191, 0192/1 /2, 0193, 0194/1 /2, 0195, 0196/2 /3 /4 /5 /6 /7 /8 /9 /10 /11 /12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /20 /21 /22 /23 /24 /25 /26 /27 /28 /29 /30 /31 /32 /33 /34 /35 /36 /37 /38 /39 /40 /41 /42 /43 /44 /45 /46 /47 /48 /49 /50 /51 /52 /53 /54 /55 /56 /57 /58 /59 /60 /61 /62 /63 /64 /65 /66 /67 /68 /69, 0197, 0198/3 /4 /5 /6 /7 /8 /9 /10 /11 /12 /13 /14 /15 /16 /17 /18 /19 /20 /21 /22 /23 /24 /25 /26 /27 /28 /29 /30 /31 /32 /33 /34 /35 /36 /37 /38 /39 /41 /42 /43 /44 /45 /46 /47 /48 /49, 0199, 0200/1 /2 /3 /4 /5 /6 /7 /8 /9 /10 /11 /12 /13, 0201, 0202/1 /2
A nagyvízi meder lehatárolása kizárólag az árvízvédelmi töltések között lévő hullámtéri ingatlanokra, földrészletekre terjed ki, melyek a középvízi mederből kilépő kisebb hullámok idején elöntésre kerülnek.
[1] A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009-2010 évben készült felmérése alapján
