Nagydobos Község Képviselő Testületének 2/2019 (II.8.) önkorményzati rendelete
NAGYDOBOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
Hatályos: 2019. 02. 08Nagydobos Község Képviselő Testületének 2/2019 (II.8.) önkorményzati rendelete
NAGYDOBOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
2/2019 (II.07.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagydobos Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, a nonprofit gazdasági társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon), továbbá
c) a követelések kezelésére.
2. Az önkormányzati vagyon
2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
3. Törzsvagyon
3. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a Nvtv. 5. § (3) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a következő vagyonelemeket:
a) Emlékmű (747/1. hrsz.)
b) Trianoni Emlékmű (334. hrsz.)
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a képviselő-testület korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
(2) Helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképesnek megállapított törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető forgalomképessé.
(3) A rendelet 1. számú melléklete forgalomképtelen, 2. számú melléklete a korlátozottan forgalom képes, 3. számú melléklete a forgalomképes vagyontárgyakat tartalmazza.
4. Üzleti vagyon
5. § Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
5. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont a jogszabályban meghatározott tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
7. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a Polgármesteri Hivatal pénzügyi munkatársai közreműködésével a jegyző gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
6. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
8. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
7. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
10. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,
11. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000 Ft-ig terjed, a követelésről történő lemondási jogot gyakorolhat a polgármester, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
8. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása
12. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. §-ban foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,
d) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.
(3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni értékét, és a vagyonkezelés lezárultával (a vagyonkezelési szerződés megszűntével) a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni értéket (vagyoni változást, vagyongyarapodást) a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.
(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
9. Eljárás a tulajdonos képviseletében
13. § (1) A tulajdonos képviselet szabályai a következők:
a) a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el.
A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
10. Az önkormányzati vagyonkezelő szervek és jogállásuk
14. § (1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: Nagydobos Község Önkormányzatának intézményei, a Polgármesteri Hivatal, e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő.
(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.
(3) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
11. Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai
15. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe adása közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben történhet.
(2) Az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz.
(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.
12. Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
a forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
16. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a Képviselő-testület dönt.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
13. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
17. § (1) A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megterheléséről – jogszabályban meghatározott kivétellel – , bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.
(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
14. Intézmények vagyonhasznosítása
18. § (1) Az önkormányzati intézmények kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
(2) Az önkormányzati intézmény esetén a képviselő-testület dönt az intézményvezető véleményének előzetes kikérését követően:
a) a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérbe) adásáról,
b) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításról
19. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.
20. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.
15. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
21. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:
a) 100.000. forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó,
b) 100.000. Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a költségvetési szerv vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az intézmény értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatát.
d) Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a nem Nagydobos Község önkormányzat fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek a hivatalnál, vagy intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.
(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
(3) Vagyonkezelési szerződés megkötéséről a 22. § (2) bekezdése szerinti jogosult dönt.
16. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
22. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyonának meghatározott körét a Mötv. 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.
(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.
23. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv. 109 § (3) bekezdésében meghatározott célból történhet.
(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a rendelet melléklete szerinti pályáztatási szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
24. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot az Nvtv. 11. § (13) bekezdésben foglalt kivétellel ellenérték fejében alapíthat.
25. § (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, ellenértékét kivéve az Nvtv. 11. § (13) bekezdésben meghatározott esetet,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni,
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható,
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:
la) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
lb) a szerződés felmondásával,
lc) közös megegyezéssel,
ld) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
le) közös megegyezéssel,
lf) a vagyonkezelő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
lg) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisü-lésével, vagy
lh) a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén.
m) felmondási idő:
ma) rendes felmondás esetén legalább 6 hónap,
mb) rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
mc) a felmondás azonnali hatállyal történhet a Mötv. 109. § (12) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a Nvtv. 11. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
29. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a jegyző felelős.
(3) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(4) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmazza a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatásét és a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat.
(5) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
17. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai
26. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület és bizottságai;
b) a polgármester;
c) az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
Valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján hatáskörrel rendelkező bizottság véleményez a tulajdonosi döntést megelőzően.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
18. A követelésről való lemondásának, elengedésének szabályai
27. § (1) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha a követelés az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján behathatatlannak minősül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt behajthatatlan követelést a számviteli nyilvántartásokból csak a jegyző előzetes jóváhagyását követően lehet kivezetni, törölni.
19. Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet 2019.02.08. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/1996 (XII.13.) önkormányzati rendelet.
Kovács Gábor |
Dr. Kovács Eszter |
1. melléklet a 2/2019. (II. 8.) önkormányzati rendelethez
1. sz. melléklet |
|
Forgalomképtelen ingatlanok |
|
Helyzajzi szám |
Rendeltetés |
357 |
Községi temető |
Belterületi utak |
|
Kraszna összekötő híd |
|
747/1 |
Emlékmű |
Iskola bekötőút |
|
Temető utca építés |
|
334 |
Trianoni Emlékmű |
06 |
Külterületi út |
08/1 |
Külterületi út |
08/32 |
Külterületi út |
023/13 |
Külterületi út |
023/57 |
Külterületi út |
023/91 |
Külterületi út |
037/1 |
Külterületi út |
057/12 |
Külterületi út |
061/1 |
Külterületi út |
074/5 |
Külterületi út |
098/13 |
Külterületi út |
0109/6 |
Külterületi út |
0127/3 |
Külterületi út |
0145/17 |
Külterületi út |
0182/8 |
Külterületi út |
0194/45 |
Külterületi út |
0201/8 |
Külterületi út |
0203/4 |
Külterületi út |
1431 |
Külterületi út |
1701 |
Külterületi út |
1703/2 |
Külterületi út |
1749 |
Külterületi út |
12 |
Belterületi út |
26 |
Belterületi út |
126 |
Belterületi út |
141 |
Belterületi út |
203 |
Belterületi út |
226 |
Belterületi út |
266 |
Belterületi út |
336/2 |
Belterületi út |
371 |
Belterületi út |
395/3 |
Belterületi út |
496 |
Belterületi út |
640 |
Belterületi út |
707 |
Belterületi út |
728 |
Belterületi út |
787 |
Belterületi út |
791 |
Belterületi út |
807 |
Belterületi út |
40 |
Holt-Kraszna |
50 |
Árok |
71/1 |
Agyaggödör |
074/1 |
Agyaggödör |
074/3 |
Árok |
181 |
Árok |
2. melléklet a 2/2019. (II. 8.) önkormányzati rendelethez
2.sz. melléklet |
|
Korlátozottan forgalomképes ingatlanok |
|
Helyrajzi szám |
Rendeltetés |
362 |
Beépített telek( Temető u.45.) |
363 |
Beépített telek( Temető u.43.) |
364 |
Beépített telek( Temető u.41.) |
365 |
Beépített telek( Temető u.39.) |
368 |
Beépített telek( Temető u.7.) |
372 |
Beépített telek( Temető u.37.) |
373 |
Beépített telek( Temető u.35.) |
374 |
Beépített telek( Temető u.33.) |
375 |
Beépített telek( Temető u.31.) |
377 |
Beépített telek( Temető u.27.) |
380 |
Beépített telek( Temető u.21.) |
381 |
Beépített telek( Temető u.19.) |
382 |
Beépített telek( Temető u.17.) |
383 |
Beépített telek( Temető u.15.) |
20/2.hrsz |
Orvosi kombinát( Fő út 156.) |
336/2 |
Kultúrház és ifjúsági klub(Fő út 141.) |
336/1 |
Tornaterem( Fő út 135.) |
336/1 |
Általános iskola és könyvtár (Fő út 133.) |
394 |
óvoda és konyha |
357 |
Halottasház |
747 |
Tsz. Iroda( Fő út 126.) |
Széntároló( Fő út 135.) |
|
336/1 |
Általános iskolai étkezde és melegítő konyha |
336/1 |
Általános iskola és szolgálati lakás( Fő út 187.) |
394 |
Tűzoltószertár( Fő út 131.) |
394 |
Községháza( Fő út 129.) |
Napköziotthonos óvoda( Fő út 127.) |
|
3. melléklet a 2/2019. (II. 8.) önkormányzati rendelethez
3.sz. melléklet |
|
Forgalomképes ingatlanok |
|
Helyrajzi szám |
Rendeltetés |
0174/11 |
Nagyecsed külterület szántó |
0188/19 |
Szántó és vízállás |
022 |
Nagydobos sporttelep |
048/1 |
Páskom rendezvényközpont |
747 |
Gyógyszertár és szolgálati lakás |
136 |
Erdő |
1795 |
Erdő |
865 |
Beépítetlen terület |
511 |
Beépített terület |
481 |
Beépített terület |
392/2 |
Beépítetlen terület |
390 |
Beépített terület |
389 |
Beépített terület |
388 |
Beépített terület |
387 |
Beépített terület |
386 |
Beépítetlen terület |
385 |
Beépített terület |
384 |
Beépített terület |
379 |
Beépítetlen terület |
378 |
Beépített terület |
376 |
Beépítetlen terület |
370 |
Beépítetlen terület |
360 |
Beépítetlen terület |
359 |
Beépítetlen telek |
358 |
Beépítetlen telek |
225 |
Beépítetlen telek |
71/2 |
Beépítetlen telek |
24 |
Beépítetlen telek |
1113 |
Szőlő |
1134 |
Kert |
1135 |
Kert |
1441 |
Szőlő, gyümölcsös |
1442 |
Szántó, szőlő |
1705 |
Szőlő, kert |
1706 |
Gyümölcsös |
1707 |
Gyümölcsös |
0177/19 |
Saját haszn. Út |
305 |
Lakóház, udvar |
0121/1 |
Szántó |
0121/2 |
Kivett szenyvíztisztító |
736 |
Lakóház, udvar |
4. melléklet a 2/2019. (II. 8.) önkormányzati rendelethez
A versenyeztetési eljárás szabályai
1. A pályázatot az önkormányzati vagyon kezelője hirdeti meg.
2. A képviselő-testület a versenyeztetési eljáráshoz kötődő jogait átruházhatja bizottságára vagy a polgármesterre.
3. A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről a jegyző gondoskodik. Ha az ügy jellege indokolja, a munkába szakértő vonható be.
4. Zártkörű pályázatot csak a képviselő-testület hirdethet meg. A pályázat kiírásával egyidejűleg meghatározza a pályázatra meghívandók körét is.
5. A zártkörű pályázatról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni. A pályázati felhívást legalább három pályázónak kell megküldeni.
6. Nyilvános versenyeztetés során a pályázatot közé kell tenni:
7. A pályázat leadására a határnapot úgy kell megjelölni, hogy legalább 15 nap álljon a pályázók rendelkezésére.
8. A pályázatot kiíró a pályázati feltételeket és szabályokat a pályázat során az alábbi esetekben változtathatja meg:
9. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
10. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
11. Ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetén a pályázati felhívás tartalmazza még:
12. A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. A benyújtott ajánlatok tartalmát legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható.
Pályázati biztosíték
1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott módon és időben kell rendelkezésre bocsátani.
2. A biztosíték a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után visszajár.
3. Nem adható vissza a biztosíték, ha:
Ajánlati kötöttség
1. A pályázó ajánlati kötöttsége ha a kiírás másképp nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
2. A pályázó ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van. Kivétel ez alól, ha a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt a kiíró vagy írásban közli a pályázókkal, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.
3. A pályázó ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és erre felhívták.
4. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
5. Ha az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette, úgy kizárható az eljárásból.
6. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
7. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést ajánlata kidolgozásáért és ajánlattételével kapcsolatos más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
Az ajánlat
1. Az ajánlattevő az ajánlatát zárt borítékban 2 példányban, cégszerű aláírással a megjelölt időpontban és helyen a pályázatra utaló jelzéssel köteles benyújtani.
2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát:
3. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
4. Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében sorszámmal kell ellátni.
5. A beérkezett pályázatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
6. A jegyzőkönyvhöz kell csatolni:
7. Érvényes az az ajánlat, amely mind formáját, mind tartalmát tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
8. Érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban valamint az e mellékletben szereplő szabályoknak.
9. Az érvényes ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi és indoklással ellátott javaslatot tesz a döntésre jogosult szervnek.
10. A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásakor, de legkésőbb a pályázat lezárásáig jelöli ki.
11. Ha a kiírás másképpen nem rendelkezik, az ajánlatokat a nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni.
12. Nem vehet részt a pályázat értékelésében:
13. A pályázat értékelésében résztvevő köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenség áll fenn.
14. Eredménytelen a pályázat, ha:
15. A kiíró a pályázat kiírásakor fenntarthatja magának a jogot, hogy egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon minősítse a pályázatot eredménytelennek.
16. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
17. A pályázat értékelése, elbírálása körülményeiről emlékeztetőt kell felvenni. Az emlékeztetőüben rögzíteni kell:
18. Az emlékeztetőhöz csatolni kell a pályázatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet.
19. Az a pályázó, aki a versenyeztetési eljárás szabályainak alkalmazását jogszabálysértőnek tartja, az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül a jegyzőhöz terjeszthet elő kérelmet. Ennek eredménytelensége esetén az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az illetékes helyi bírósághoz keresetet terjeszthet elő.