Nagydobos Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2020 (II.17.)

önkormányzati rendelete

a különösen magas építmények települési adójáról

Nagydobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Adókötelezettség

1. §

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő magas építmény. Az adókötelezettség a magas építmény teljes magasságára kiterjed.

Az adó alanya

2. §

Az adó alanya az, aki a felépítés évében a felépítést követő napon, illetve a felépítés évét követően a naptári év első napján a magas építmény üzemeltetője, ennek hiányában tulajdonosa. Amennyiben az üzemeltető és a tulajdonos személye elválik egymástól, az adó alanya a magas építmény üzemeltetője.

Az adó alapja

3. §

Az adó alapja a magas építmény teljes magassága, méterben, centiméterre kerekítetten meghatározva. 

Az adó mértéke

4. §

(1) 20 métertől 23,99 méterig kül- és belterületen                1.000.000,- Ft/év.

(2) 24 métertől 27,99 méterig kül- és belterületen                2.000.000,- Ft/év.

(3) 28 métertől  kül- és belterületen                                       3.000.000,- Ft/év.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

5. §

(1) Magas építmény év közben történő építése esetén az adókötelezettség a felépítés napját követő naptól keletkezik, és az adófizetési kötelezettség az adott naptári évre időarányosan terheli az adóalanyt. E rendelet hatályba lépésekor meglévő magas építmények esetében az adókötelezettség keletkezése 2020. február18. napja. Ezt követő években az adott év január 01. napja az adókötelezettség keletkezésének napja.

(2) Az adókötelezettség megszűnik

a) a magas építmény megszűnése, megszüntetése esetén a megszűnést, megszüntetést követő naptól,

b) az üzemeltető- vagy tulajdonos személyében bekövetkező változás esetén a következő év első napjától,

c) az üzemeltető vagy tulajdonos jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnés jogerőssé válását követő naptól.

(3)  Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Adómentesség

6. §

Adómentes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A. § (1) bekezdés rendelkezésein túl valamely, Országgyűlés által elismert egyház, egyházi szervezet üzemeltetésében, vagy tulajdonban álló magas építmény.

Egyéb rendelkezések

7. §

(1) Az adóalany köteles az adó megállapításához szükséges adatszolgáltatásra, az adott év január 1-i állapotnak megfelelően, első alkalommal legkésőbb 2020. február 29-ig az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adófizetésre kötelezett az adókötelezettség keletkezéséről, megszűnéséről illetőleg változásáról az azt követő 15 napon belül köteles bevallást benyújtani.

(2) ) A települési adó felét minden év március 15. napjáig, a fennmaradó összeget szeptember 15. napjáig kell megfizetni Nagydobos Község Önkormányzata részére.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, továbbá az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, rendelkezései az irányadók.

Értelmező rendelkezések

8. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Felépítés napja: az engedélyező hatóság által kiadott használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napja.

2. Használatbavételi engedély: az engedélyező hatóság által kiadott határozat, amely az elkészült építmény rendeltetésszerű használatát engedélyezi

3. Építmény megszűnése: az építmény lebontása, vagy megsemmisülése.

4. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

5. Magas építmény: olyan építmény, melynek teljes magassága meghaladja a 20 métert.

6. Teljes magasság: a magas építménynek helyt adó ingatlan felszínének és a magas építmény metszésvonalának átlagos magassági szintje és a magas építmény legmagasabb pontja közötti távolság.

7. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó szabályai az irányadók.

8. Üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely, a magas építményt saját érdekkörébe tartozó tevékenység végzéséhez, vagy szolgáltatás nyújtásának céljára bérli, működteti, használja.

Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet 2020. február 18. napján lép hatályba.

Nagydobos, 2020. 02. 17.

Kovács Gábor                                                                                          Dr. Kovács Eszter

polgármester                                                                                                       jegyző

Záradék:

Kihirdetve: helyben szokásos módon.

Nagydobos, 2020.02.18.

                                                                                                             jegyző

HATÁSVIZSGÁLAT

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény előírja, hogy 2011. január elsejétől előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérni a szabályozás várható következményeit az alábbiak szerint:

„(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.”

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: A helyi adókról szóló törvény módosítása lehetővé tette az önkormányzatok részére un. települési adók bevezetését, megteremtve gazdálkodásukban azt a mozgásteret, amelynek segítségével egyes feladataik ellátásához az anyagi fedezetet biztosítani tudják. Jelen adórendelet a helyi lakosságra, gazdálkodókra adóterhet nem ró.

Költségvetési hatását tekintve az önkormányzat adóbevételének növekedését jelenti.

 Környezeti és egészségügyi hatások: A rendelet tervezetben foglaltak végrehajtásának környezetre, egészségügyre gyakorolt hatása nincs.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendelet tervezetben foglaltak végrehajtása adminisztratív terheket befolyásoló minimális többlet teherrel jár.

 A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotása lehetőség, elfogadása esetén az önkormányzat adóbevételeinek növekedése várható.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a Polgármesteri Hivatalnál rendelkezésre állnak.

Dr. Kovács Eszter

                                                                                                                                                                                    jegyző