1. § A rendelet hatálya az Lt. alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati tulajdonú lakásokra terjed ki.

2. § (1) A lakások értékesítése tekintetében a tulajdonosi jogokat kizárólag a képviselő-testület gyakorolja az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.

(2) A lakások elidegenítésre történő kijelölése tekintetében a Településfejlesztési és a Pénzügyi bizottságot előzetes véleményezési jog illeti meg.

3. § Szolgálati lakások csak e jellegük feloldása után jelölhetők ki elidegenítésre.

4. § (1) Többlakásos ingatlan esetén az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően az épületet társasházzá kell alakítani.

(2) A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a tulajdonostársak többségi akaratának.

5. § (1) Az értékesítésre kijelölt lakások forgalmi értékét megfelelő gyakorlattal és engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szervezet vagy szakértő állapítja meg.

(2) A forgalmi érték megállapításánál különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

(3) Ha a lakást az abban lakó bérlő vásárolja meg, a forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által számlával igazoltan a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékét.

6. §¹ A vételár a forgalmi érték 100%-a.

7. § (1) A megállapított vételár megfizetésének feltételeit az eladó és a vevő szabadon határozza meg az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.

(2) Ha a lakást kívülálló vásárolja meg, a vételár 100%-át az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben kell megfizetni.

(3)² Ha a lakást kívülálló lakottan vásárolja meg, vele adásvételi szerződés csak akkor köthető, ha vállalja, hogy a lakásban lakókkal az önkormányzati bérlakásokra irányadó feltételekkel bérleti szerződést köt, melyben kifejezetten szerepel, hogy a bérleti szerződésnek a bérbeadó által történő felmondásakor az Lt. 24. § (1)—(2) bekezdése nem mellőzhető. Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

8. § (1)³ Ha a lakást az Lt. alapján az arra jogosult (továbbiakban: kedvezményezett) vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a kedvezményezett kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 20%-ának egyösszegben történő megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő részletekben kell megállapítani.

(2) Ha a kedvezményezett az eladásra nézve az (1) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételek teljesítését vállalja, részére a 9. §-ban meghatározott engedmények illetik meg.

9. § (1) A vételár egyösszegű megfizetésének vállalása esetén a kedvezményezett a vételárból 15% árengedmény illeti meg.

(2) Ha a kedvezményezett a vételárhátralék megfizetését 2 évnél hosszabb, de 6 évnél rövidebb idő alatt vállalja, akkor a vételárhátralékot terhelő évi kamat értéke a Ptk. pénztartozásra megállapított kamat fele.

(3) Ha a kedvezményezett a vételárhátralék megfizetését 2 évnél rövidebb idő alatt vállalja, a vételárhátralék kamatmentes.

10. § Ha a kedvezményezett, ill. a vele egy háztartásban élők egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, akkor a 9. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a vételárengedély 20%, míg a 8. § (1) bekezdésben és a 9. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a kamat mértéke az ott említett kamatmérték fele.

11. § Ha a lakást a kedvezményezett részletfizetéssel vásárolja meg, akkor részére a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba csak akkor jegyezhető be, ha az első vételárrészletet befizette.

12. § Ha az önkormányzat a lakást értékesítésre kijelöli, az eladás feltételeit a kedvezményezettel közölni kell. Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap, melyen belül a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell, hogy elővásárlási jogával kíván-e élni.

13. § Az adásvételi szerződés megkötésével járó költségek a vevőt terhelik, kivéve az ingatlanforgalmi szervezet, illetve szakértő díját.

14. § (1) A teljes vételár megfizetéséig az önkormányzat javára jelzálogjogot, ennek biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni, mely alól felmentést kizárólag a képviselő-testület adhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett felmentés különösen akkor adható, ha:

16. §⁵ (1) A lakásértékesítésből származó bevételt az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni és kezelni.

(2) A lakás értékesítéséből származó bevételből levonható:

17. §⁶ A lakás értékesítéséből származó bevételek az alábbi célokra fordíthatók:

18. §⁷ A 17. § a) pontja szerinti közművesítés alatt a vezetékes közművek (víz, gáz, csatorna) telekhatárig történő megépítése, a közvilágítás és villamoshálózat kialakítása, továbbá a csapadékvíz-elvezetés megoldása értendő.

19. §⁸ A 17. § b) pontjában meghatározott célon belül a lakásértékesítésből származó bevételek felhasználhatóak:

20. §⁹ (1) A 17. § e) pontjában meghatározott célon belül a lakásértékesítésből származó bevételek az építési és telekalakítási tilalom alatt álló olyan lakott ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére használhatók fel, mely ingatlanok tulajdonosai az építési és telekalakítási tilalom alatt álló ingatlan kisajátítása esetén cserelakásra tarthatnak igényt.

(2) A csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesíthető:

21. §¹⁰ A 17. § f) pontja szerinti felújítás alatt a társas házakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 56. § 2.3.) pontjában foglaltakat kell érteni.

22. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.