Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005. (II. 18.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról
Hatályos: 2005. 03. 01- 2009. 11. 14Nagyecsed Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2005. (II. 18.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról
2005.03.01.
Nagyecsed város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében és az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése (Étv.) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítások szerinti felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magában foglaló) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és elrendeli az alkalmazását.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Nagyecsed település egész közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, mely módosításra került a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T-01/2003. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2, S-3) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A belterületbe vonás szabályai
2. § (1) A Szabályozási Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg az összefüggő rendszert alkotó, beépítésre szánt területek vonatkozásában, illetőleg az azok által közrefogott közterületekre. A belterületbe vonás a Szabályozási Terv szerint beépítésre szánt területen, lakóterület fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.
A Szabályozási Terv meghatározóan a lakófunkciók területigényének biztosítására határolja le a belterületbe vonható területeket. E terület belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében egyszerre végrehajtható.
1. Új lakóterület csak belterületbe vont területen alakítható ki, legalább tömb méretű területek bevonásával. A belterületbe vonás a beépítés feltétele.
1. A belterületbe vonás ütemezése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
3. §
.
Építési engedélyezés általános szabályai,
építési engedély kérelem mellékletei
Engedélyhez kötött építési munkák
(1.) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét a műemléki környezettel érintett területekre kiterjedően bővíti, engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
- építmények felületképzése, színezése a városközpont területén,
- reklámelhelyezés 1,0 m2-nél kisebb méretű is,
- térburkolatok létesítése közterületen.
A helyi építészeti védelem alá vont épületeknél felmérési tervdokumentációt kell
készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl (pince is) az épület
jellemző metszeteit, homlokzatait, fedélszékeinek felmérését is. A felmérési terv
tartalmazzon fotódokumentációt melyen a védett épület külső és belső értékei is
megjelennek.
készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl (pince is) az épület
jellemző metszeteit, homlokzatait, fedélszékeinek felmérését is. A felmérési terv
tartalmazzon fotódokumentációt melyen a védett épület külső és belső értékei is
megjelennek.
A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek homlokzatképzés belső kialakítás
az épülethez tartozó eredeti kiegészítők részleteire is.
az épülethez tartozó eredeti kiegészítők részleteire is.
(2.) Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra az épületekre terjeszt ki, amelyek a védett településszerkezet határán belülre esnek, bruttó alapterületük meghaladja az 1000 m2-t és típusukat tekintve igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi célt szolgálnak. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.
(3.) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM. rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket kell csatolni a városközpont védendő területén: utcaképi terv a két-két szomszédos épület feltüntetésével 1:200 méretarányban.
(4.) Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. 7. §. illetve az 1666/1999. (XI.19.) Korm. rendelet szerint külterületi építési engedélyezési eljárásban a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként közreműködik. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az idézett törvény 38. §.-ban rögzített esetekben, míg szakhatósági állásfoglalása a 39. §-ban meghatározott esetekben. Ipari terület engedélyezési eljárásában a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet rendelkezik a hatásvizsgálat köteles tevékenységekről.
4. §
.
Általános építési szabályok
(1.) Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(4.) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(5.) Közművesítés
a.) A közművesítettség fokozatait az OTÉK 8. §. (2) rögzíti
b.) Közművesítettségi fokozatok:
- teljes közművesítettség,
- részleges közművesítettség,
- hiányos közművesítettség,
- közművesítetlen terület.
c.) Nagyecseden a településközpont egész területére teljes közművesítés szükséges, legalább részleges közművesítettség szükséges a beépítésre szánt területekre.
d.) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges, melynek vízzárósági próbáját kötelezően el kell végezni, és a használatbavételi engedély csak a vízzárósági próba megfelelősége esetén adható ki.
e.) Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, új építés esetén a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.
(6.) A telekalakítás szabályai:
a.) Az Étv 23. §., 24. §, valamint a 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról szabályai betartandók.
b.) Minimális telekterületek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ és a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.
c.) Az egyes építési övezetekben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandók. A kialakult telek (K) - ha telekalakítás nem történik - beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti.
Kialakult, az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél ha a beépítettség mértéke ennél nagyobb, az megtartható, de nem növelhető.
Kialakult, az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél ha a beépítettség mértéke ennél nagyobb, az megtartható, de nem növelhető.
d.) Nyúlványos telek: a meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási terveknek megfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.
e.) Fekvő telek: a meglévő fekvő telkek a Szabályozási terveknek megfelelően beépíthetők, újabb fekvő telkek nem alakíthatók ki.
5. §
.
Szabályozási elemek
(1.) A szabályozási terv kötelező elemeit a Szabályozási tervek tartalmazzák.
(2.) A kötelező szabályozási elemek:
- tervezett szabályozási vonal, (közterületek és egyéb funkciójú területek elválasztó vonala)
- szabályozási szélesség,
- építési övezetek határa, területi egység határa,
- övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás,
- építési övezeti előírások, ezen belül:
beépítési mód
telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség,
legkisebb mélység,
legkisebb telekterület,
legkisebb zöldfelület,
legnagyobb beépítettség,
(legkisebb), legnagyobb építménymagasság
- építési hely,
- kötelező építési vonal,
- kötelező védőfasor,
- a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó
védelmi előírások
védelmi előírások
- előkert mérete,
- hátsó és oldalkert méretek,
- közművesítési előírások,
- terepszint alatti építmények előírásai,
- környezetvédelmi előírások.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
6. §
.
Településszerkezet, területfelhasználás
(1.) A település igazgatási területe építési szempontból
Beépítésre szánt területre,
Beépítésre nem szánt területre tagozódik.
(2.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak.
(A terület felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv
tartalmazza.)
tartalmazza.)
a.) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:
1. Lakóterületek:
· kisvárosias lakóterületek (Lk)
· kertvárosias lakóterületek (Lke)
· falusias lakóterületek (Lf)
2. Vegyes területek:
· településközpont vegyes területek (Vt)
· központi vegyes területek (Vk)
3. Gazdasági területek:
· ipari gazdasági területek (Gip)
· mezőgazdasági-ipari területek (Gip*)
· kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
4. Különleges területek:
· temető területek (Kü-t)
· rekultiválandó terület (Kü-r)
· kegyeleti park területe (Kü-k)
· hulladéklerakó területe (Kü-h)
· szennyvíztisztító területe (Kü-sz)
· „Ecsedi-vár” (feltárandó) területe (Kü-v)
b. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:
1. Zöldterületek:
· közparkok (Kp, Z)
2. Erdőterületek (E):
· védelmi erdő (Ev),
· gazdasági erdő,
· egészségügyi, szociális, turisztikai erdő,
4. Mezőgazdasági területek (M):
· általános mezőgazdasági területek (M)
· gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)
· gyepes mezőgazdasági területek – korlátozott hasznosítással (Mgy-v)
· ültetvényes mezőgazdasági területek (Mü)
· belterületi mezőgazdasági területek (Mb)
5. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)
6. Közlekedési célú területek (KÖP)
7. §
.
Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai
(1.) Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.
(2.) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.
(3.) A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.
(4.) Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek "építési helyein belül" helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet.
(5.) Építmények közötti legkisebb távolság:
1. "A", "B", "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (3) bekezdés szerint.
2. A "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények esetén lakó- és
településközpont vegyes területeken belül, ha a kialakult telekviszonyok miatt a
minimális 6,0 méteres oldalkerti méret nem tartható, a kialakult beépítettséget figyelembe véve az oldalkerti méret 4,5 m-re csökkenthető.
településközpont vegyes területeken belül, ha a kialakult telekviszonyok miatt a
minimális 6,0 méteres oldalkerti méret nem tartható, a kialakult beépítettséget figyelembe véve az oldalkerti méret 4,5 m-re csökkenthető.
4. Nem védett területeken belül a szabályozott beépítési módtól - az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési vonal az építési oldal telekhatárával egybe esik - az alábbi esetekben lehet eltérni:
Oldalhatáron álló beépítési mód:
a.) Főépületek esetében:
- Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés maximum 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával lehetséges.
- Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 19 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is lehetséges, a beépítési oldal felőli oldalhatáron legalább az épület mélységében tömör kerítés létesítésének kötelezettségével.
b.) Melléképületek esetében:
- A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület önállóan is létesíthető a főépület mögött a telekhatártól 1,0m-es csurgótávolságra.
5. A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló
övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
6. A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, a tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.
7. Az utcavonalra, vagy az attól számított 3,0 méteren belül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött gépkocsitároló vagy előkertben elhelyezett kereskedelmi és szolgáltató épület kivételével legalább 0,8 m magasságban helyezendő el.
8. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:
a.) Előkertek:
Az előkert méretét a szabályozási terv az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével határozza meg, kivéve ahol a szabályozási terv azt külön jelöli.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben kötelező építési vonal is.
b.) Oldalkertek:
- Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete minimum 6 méter
- Amennyiben a telek szélessége és kialakult beépítési viszonyai miatt az épület 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható, akkor a tényleges építménymagasság mértéke határozza meg az oldalkerti méretet, amely azonban nem lehet kevesebb 4,5 méternél.
c.) Hátsókertek:
- Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mérete minimum 6 méter, illetve a kialakult.
- A hátsókertek megállapítása lakóterületen és településközpont vegyes területen a telekzónák építési határvonalai szerint történik.
- Azon telkek, melynek építési oldalon mért hosszúsága a 65 métert meghaladja, az építési hely hátsó határa legfeljebb a telek hosszának az utca felőli harmada lehet.
9. Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése:
- az adott paramétert - az adott szabályozási keretek között - az építésügyi hatósági eljárás folyamán kell meghatározni az Étv (1997. évi 78. törvény) 18. § (2) bekezdése alapján.
a.) Kialakult legnagyobb beépítettség:
Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott
legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő
beépítettségi érték tovább nem növelhető.
legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő
beépítettségi érték tovább nem növelhető.
b.) Kialakult építménymagasság:
A kialakult építménymagasság megtartható, de az tovább nem növelhető.
c.) Kialakult telekterület:
Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott
kialakítható legkisebb telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető (amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti). A telekterülete tovább nem csökkenthető.
kialakítható legkisebb telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető (amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti). A telekterülete tovább nem csökkenthető.
10. Vasúti területtel határos építési telkek beépítése:
a.) Az építési hely a vasúttengelytől mért 50 m-es védőtávolságon belül ki nem jelölhető.
b.) A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést minimum 80 %-os átláthatósággal épített kivitelben, 2-2,5 méter közötti magassággal kell megépíteni és növényzettel fedetten kell kialakítani.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
8. §
.
A lakóterületre vonatkozó általános előírások
(1.) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2.) A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1.mellékletben található meg)
(3.) Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről.
A városközpont építési övezeteit az OTÉK 8. § (2) szerinti teljes közművesítéssel kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő lakóövezeteket legalább az OTÉK 5. §. (2) b.) szerinti részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4.) Lakóterületeken belül a kertvárosias és falusias lakóterületen maximum két lakóépület építhető, melyekben egyenként maximum két rendeltetési - egy lakó-, és egy egyéb funkciójú - egység helyezhető el.
(5.) Nagyecsed lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint:
- kisvárosias lakóterületek (Lk)
- kertvárosias lakóterületek (Lke)
- falusias lakóterületek (Lf)
(6.) A lakóövezetekben (Lf, Lke övezetekben) létesülő épületeket 35o-45o között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók.
9. §
.
Kisvárosias lakóterületek
(1.) A kisvárosias lakóterület maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
a.) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:
- lakóépület
- helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- sportépítmény
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
b.) A kisvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető, az OTÉK 31. § (2) bekezdése szerint:
- szálláshely szolgáltató épület
- igazgatási épület
- termelő kertészeti építmény,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb hatású egyéb gazdasági építmény
c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
d) Melléképítmény közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Közműpótló műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
- Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(2.) Az előkertek mélysége szabályozási terv szerint állapítandó meg.
(3.) Az övezet építési telkeinek beépítési mód szerinti szabályozását, legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
||||
Kisvárosias lakóterület |
Lk |
(K) |
(K) |
14 |
20 |
40 |
4,5-7,5 |
oldalhatáron álló |
500 |
14 |
20 |
40 |
4,5-7,5 |
||
Hézagosan zártsorú |
500 |
14 |
20 |
40 |
4,5-7,5 |
||
(K) |
500 |
14 |
20 |
40 |
4,5-6,0 |
||
(K) |
(K) |
14 |
20 |
40 |
4,5-6,0 |
||
(K)= kialakult telekviszonyok
10. §
.
Kertvárosias lakóterület
(1.) A kertvárosias lakóterület Nagyecseden laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóterület. A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, maximum 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2.)
a) Az övezetben elhelyezhető:
- legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- sportépítmény
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
c) Az övezetben nem helyezhető el:
- önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
- szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
- egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület.
- szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
- egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület.
(3.) Melléképületek: a HÉSZ 1. melléklete szerintiek építhetők.
(4.) Lke-2 jelű övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Közműpótló műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
- Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(5.) Melléképületek: a HÉSZ 1. melléklete szerintiek építhetők.
(6.) Melléképítmények: az OTÉK 1. melléklet 54. pont szerint létesíthetők Nagyecsed kertvárosias lakóterületein.
(7.) Az épületek, építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(8.) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(9.) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.) pont szerinti esetek.
(10.) A hátsókertek mérete a HÉSZ 3/b táblázat szerint számított érték.
(11.) A kertvárosias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni.
2.A TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Leg |
Leg |
Leg |
Legna-gyobb beépített-ség (%) |
||||
Kert-városias lakóterület |
Lke-1 |
|
(K) |
14 |
40 |
30 |
4,5 |
Lke-2 |
(K) |
(K) |
14 |
40 |
30 |
4,5 |
|
(K) = kialakult telekviszonyok
(12.) A Lke lakóterület telkeinek beépíthetősége a telekmérettől függően a 3. sz. táblázat szerint meghatározott. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni.
2.B TÁBLÁZAT
Telek alapméret és további területek
/amelyekre jutó beépítési hányad fokozatosan csökken/
Teleknagyság/minimum 400 m2/ |
400-800 |
800-1000 m2 |
1000-1500 m2 |
400-800 m2 közötti telek esetén |
30 %-a |
||
800-1000 m2 közötti telek esetén |
30 %-a |
+ 25 %-a |
|
1000-1500 m2 közötti telekesetén |
30 %-a |
+ 25 %-a |
+ 20 %-a |
(14.) 1500 m2 fölött további beépíthetőség nem lehetséges.
(15.)Az Lke övezet lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára, melléképület elhelyezésre és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 3.A és 3.B táblázat ad meghatározást. A főépület és melléképület között meghatározott - minimum 6 m-es - sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető.
3.A TÁBLÁZAT
Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület
hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/
Telekmélység /minimum |
30 |
+10 |
+10 |
+20 |
+30 |
+teljes telekmélységig |
30 |
13 |
|||||
+10 |
13 |
+3 |
||||
+10 |
13 |
+3 |
+3 |
|||
+20 |
13 |
+3 |
+3 |
+3 |
||
+30 |
13 |
+3 |
+3 |
+3 |
+3 |
|
Teljes telekmélységig |
13 |
+3 |
+3 |
+3 |
+3 |
+3 |
Megjegyzés: A táblázat használatához tartozó segédletet lásd a 2. számú függelékben
3.B TÁBLÁZAT
Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó
melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/
melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/
Telekmélység /minimum |
30 |
+10 |
+10 |
+20 |
+30 |
+teljes telekmélységig |
30 |
19/22 |
|||||
+10 |
19/22 |
+ 3/3 |
||||
+10 |
19/22 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
|||
+20 |
19/22 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
||
+30 |
19/22 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
|
Teljes telekmélységig |
19/22 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
Megjegyzés: A táblázat használatához tartozó segédletet lásd a 2. számú függelékben
(16.) Átmenő, két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral
rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton
lakóépület létesítése. A Lke terület átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél
telekmélységgel kell figyelembe venni.
rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton
lakóépület létesítése. A Lke terület átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél
telekmélységgel kell figyelembe venni.
(17.) Saroktelkeknél a szabadonálló épület elhelyezés megengedett akkor is, ha az övezet oldahatáron álló beépítésű, a telek legalább 19 méter széles, a terület nem áll védelem alatt és a kötelező oldalkerti méretek tarthatók.
(18.) Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Nagyecsed Önkormányzat Állattartási Rendelet megállapításáig a követelményeket az érdekelt szakhatóságok előírása alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés módosítása szerint.
(19.) Az Lke építési övezetben a főépület hátsó építési vonala min. 6,0 m hátsókert betartásával állapítandó meg.
11. §
.
Falusias lakóterületek
(1.) A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény elhelyezésére szolgál.
a.) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
- lakóépület
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
- szálláshely szolgáltató épület
- igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló épület)
- kézműipari épület
(2.) Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.
(3.) Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Közműpótló műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
(4.) Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.
(5.) Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 19,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.
Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek
legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6.) Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.
(7.) Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.) pont szerinti eltérésekkel.
(8.) A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a 4/B. táblázat szerint.
(9.) A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:
4. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Leg |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna-gyobb beépített- |
||||
Falusias lakó |
Lf-1 |
oldalhatáron álló |
(K) |
14 |
40 |
30 |
4,5 |
(K) |
1100 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
||
Lf-2 |
oldalhatáron álló |
(K) |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
|
oldalhatáron álló |
900 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
||
oldalhatáron álló |
1100 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
||
(K) |
(K) |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
||
(K) = kialakult telekviszonyok
(10.) A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni.
4/A. TÁBLÁZAT
Teleknagyság /minimum |
350-800 |
800-1000 |
1000-1400 m2 |
1400-2000 |
350-800 m2 közötti telek esetén |
30 %-a |
|||
800-1000 m2 közötti telek esetén |
30 %-a |
+ 30 %-a |
||
1000-1400 m2 közötti telek esetén |
30 %-a |
+ 30 %-a |
+ 25 %-a |
|
1400-2000 m2 közötti telekesetén |
30 %-a |
+ 30 %-a |
+ 25 %-a |
+ 20 %-a |
Megjegyzés: azokban az övezetekben, ahol a megengedett beépítettségi mérték 20 %-os, ott az első oszlopban megadott 30 % helyett 20 %-kal kell számolni!
(11.) A falusias lakóterület lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára melléképület elhelyezésére és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 4/B. és 4/C. táblázat ad meghatározást. A főépület és a melléképület között meghatározott - minimum 6m-es - sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető.
4/B. TÁBLÁZAT
Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület
hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/
Telekmélység /minimum |
30 |
+10 |
+10 |
+20 |
+30 |
+teljes telekmélységig |
30 |
13 |
|||||
+10 |
13 |
+3 |
||||
+10 |
13 |
+3 |
+3 |
|||
+20 |
13 |
+3 |
+3 |
+3 |
||
+30 |
13 |
+3 |
+3 |
+3 |
+3 |
|
Teljes telekmélységig |
13 |
+3 |
+3 |
+3 |
+3 |
+3 |
Megjegyzés: A táblázat használatához tartozó segédletet lásd a 2. számú függelékben
4/C TÁBLÁZAT
Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó
melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/
melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/
Telekmélység /minimum |
30 |
+10 |
+10 |
+20 |
+30 |
+teljes telekmélységig |
30 |
19/24 |
|||||
+10 |
19/24 |
+ 3/3 |
||||
+10 |
19/24 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
|||
+20 |
19/24 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
||
+30 |
19/24 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
|
Teljes telekmélységig |
19/24 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
+ 3/3 |
Megjegyzés: A táblázat használatához tartozó segédletet lásd a 2. számú függelékben
(12.) Átmenő két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. Átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységig kell figyelembe venni.
(13.) Állattartásra szolgáló épületek, helységek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Nagyecsed Önkormányzat Állattartási Rendelet megállapításáig a követelményeket az érdekelt szakhatóságok előírása alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés módosítása szerint.
12. §
.
Településközpont vegyes terület
(1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2.) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Lakóépület
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak
figyelembevételével:
- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
c) Melléképítmény közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Közműpótló műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
- Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.
(3.) Előkertek szabályozása szabályozási terv szerint. Oldalkertek és hátsókertek szabályozása OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték, valamint a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.), c.) pont szerinti kivételek.
(4.) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
5. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü |
Legna |
||||
Település központi vegyes |
Vt |
(K) |
500 |
14 |
30 |
40 |
-7,5 |
Hézagosan zártsorú |
500 |
14 |
30 |
40 |
-7,5 |
||
Oldalhatáron álló |
500 |
14 |
30 |
40 |
-7,5 |
||
(K) = kialakult telekviszonyok
(5) . Intézmények estén a legkisebb telekterület 1000 m2.
13. §
.
Központi vegyes területek
(1.) A központi vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, Nagyecseden elsősorban központi oktatási épületek elhelyezésére szolgál.
(2.) a) Az övezetben elhelyezhető:
- Igazgatási épület
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Sportépítmény
- A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak
figyelembevételével:
- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- Az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépületek
c) Melléképítmény közül elhelyezhető:
- Közműbecsatlakozási műtárgy
- Közműpótló műtárgy
- Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
- Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
- Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- Kerti épített tűzrakóhely
- Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
- Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop
d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
e) Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.
(3.) Az előkertek mélysége az oldalkertek legkisebb szélessége, a hátsókertek legkisebb mélysége az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, illetve a szabályozási tervekben meghatározott.
(4.) A központi vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
6. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü- |
Legna- |
||||
Központi vegyes |
Vk |
Szabadon álló |
500 |
14 |
20 |
50 |
7,5 |
(K) |
500 |
14 |
20 |
50 |
7,5 |
||
(K)= kialakult telekviszonyok
14. §
.
Gazdasági területek
(1.) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint:
a.) Ipari gazdasági területek
b.) Mezőgazdasági ipari terület
c.) Kereskedelmi szolgáltató terület
(2.) A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19. §. és 20. §. meghatározásai
érvényesek.
érvényesek.
(3.) Nagyecsed város ipari gazdasági területein a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki.
(4.) A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet
kialakítani, legalább négy egységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa
telepítésével.
kialakítani, legalább négy egységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa
telepítésével.
15. §
.
Az ipari gazdasági területek
(1.) Nagyecseden az ipari gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2.) a). Az övezetben elhelyezhető:
- Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei
b). Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(3.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
9. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü- |
Legna- |
||||
Ipari gazdasági terület |
Gip |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
30 |
7,5 |
(K) = kialakult telekviszonyok
(4) . Az előkert mélysége 15 m.
(5) . Védőterületek kialakítását a gazdasági területen belül kell kialakítani.
(6) . A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, szállás- és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.
(7) . Az ipari gazdasági övezetekben az állattartás nem megengedett, kivéve azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható.
16. §
.
Mezőgazdasági ipari-gazdasági területek
(1.) Nagyecseden a mezőgazdasági ipari területek jelentős és nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2.) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.
(3.) a). Az övezetben elhelyezhető:
- Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei
b). Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(4.) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
9. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü- |
Legna- |
||||
Ipari gazdasági terület |
Gip* |
szabadon álló |
2000 |
40 |
40 |
30 |
7,5 |
(K) = kialakult telekviszonyok
(5) . Az előkert mélysége 15 m.
(6) . A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás- és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.
17. §
.
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
(1.) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2.) a) Az övezetben elhelyezhető :
- Mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- Igazgatási és iroda épület
- Parkolóház, szerviz
- Sportépítmény
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:
- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- Egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3.) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:
7. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü- |
Legna- |
||||
Ker szolg. gazdasági területek |
Gksz |
Oldalhatáron álló |
700 |
20 |
20 |
40 |
7,5 |
(K) = kialakult telekviszonyok
(4.) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken előkertek szabályozása szabályozási terv szerinti, oldalkertek, és hátsókertek szabályozása OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték.
18. §
.
Különleges területek
(1.) Nagyecsed különleges területei sajátos használatuk szerint:
a.) működő temető (övezeti jel Kü-t)
b.) kegyeleti park területe (övezeti jel Kü-k)
c.) hulladéklerakó terület (övezeti jel Kü-h)
d.) rekultiválandó terület (övezeti jel Kü-r)
e.) szennyvíztisztító terület (övezeti jel Kü-sz)
f.) Ecsedi-vár (feltárandó) terület (övezeti jel Kü-v)
(2.) A különleges területek célja és használatuk fajtája:
a.) működő temető (övezeti jel Kü-t) Nagyecsed város köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a város temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával. A temető területének legalább 30 %-át növényzettel kell beültetni. A temető telkén belül 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani.
b.) kegyeleti park, lezárt temetők (övezeti jel Kü-k) területei a kegyeletnek megfelelően gondozott belterjes parkokként kezelendők.
c.) szilárd hulladéklerakó telep (övezeti jel Kü-h) Nagyecsed és a környező régió településeinek hulladékát fogadja.
d.) Sérült terület rekultivációja, erdős területté
e.) szennyvíztisztító telep (övezeti jel Kü-sz) Nagyecsed folyékonyhulladékát fogadja.
f.) Az Ecsedi Rákóczi-vár feltételezett területe. Mindennemű olyan földmunkával járó építés esetén is ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulását, amely meghaladja a 0,30 m-es aktuális terepszint alatti mélységet.
(3.) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:
10. TÁBLÁZAT
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megenge-dett max. építmény-magasság |
|||
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelü- |
Legna- |
||||
működő temető |
Kü-t |
szabadon álló |
(K) |
- |
40 |
10 |
7,5 |
kegyeleti park területe |
Kü-k |
szabadon álló |
- |
- |
40 |
10 |
7,5 |
rekultiválandó terület |
Kü-r |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
hulladéklerakó terület |
Kü-h |
szabadon álló |
(K) |
- |
20 |
10 |
7,5 |
szennyvíztisztító terület |
Kü-sz |
szabadon álló |
(K) |
- |
30 |
35 |
7,5 |
Ecsedi-vár felt. terület |
Kü-v |
szabadon álló |
(K) |
- |
30 |
10 |
7,5 |
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
19. §
.
Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület
Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál
A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.
Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.
A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak:
1) K-2 Országos mellékutak:
a. 4922 sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán
min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
b. 4921 sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán
min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
c. Nyírcsaholyi összekötő út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.
2) K-4 Települési gyűjtőutak:
a. Az S-2 Szabályozási tervek szerint alakítandók ki.
b. K-5 Útkategóriák alapján az S-2 Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutak és kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki. A belváros és csatlakozó területeken a városszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az útközlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint.
c. P - Jelentősebb kapacitású személygépkocsi parkolóhely.
d. Gyalogút, minimális szélessége 3 m.
e. Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.
f. Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.
g. A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a vasúttal, közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.
h. A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.
i. Vasúti területek: A Mátészalka-Ágerdőmajor vasútvonal, valamint a Nagyecsedi állomás részére a szabályozási terv szerinti területeket biztosítani kell.
20. §
.
Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások
(1.) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)
(2.) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3.) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
21. §
.
Zöldterületek
(1.) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.
(2.) A közlekedési területen belüli zöldsávokat a közlekedési terv alátámasztó munkarész határozza meg.
(3.) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, KP övezeti jellel. A szabályozási terv szerinti közpark területen pihenőhely és gyermekjátszótér, növényzet, képzőművészeti alkotások, szökőkút, utca és térbútorok, helyezhető el.
22. §
.
Erdőterületek
(1.) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2.) A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:
a.) Védelmi (védett és védő) erdők: Ev övezeti jellel
b.) Gazdasági erdők E övezeti jellel
(3.) Védelmi erdő övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(4.) Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §. (4) bekezdés szerint lehet.
23. §
.
Mezőgazdasági területek
(1.) A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.
(2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §. előírásainak megfelelően a következő
övezetek kerültek kijelölésre:
övezetek kerültek kijelölésre:
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület
b.) Mü: ültetvényi (gyümölcsös, szőlő) terület
c.) M: (döntően) szántó művelésű terület
d.) Mb: (döntően) szántó művelésű terület - belterületen
e.) Mgy-v: gyep (rét, legelő) terület - védett
a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket jelen előírás az OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.
b.) Mü: ültetvényi terület:
(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol nagykiterjedésű üzemszerű kertgazdálkodást, gyümölcstermesztést folytatnak.
(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 2 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 6,0 m, max. gerincmagassága 7,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.
(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
(4) Épületeket elhelyezni a legalább 1,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal.
c.-d.) M, Mb: döntően szántó művelésű terület:
(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.
(3) Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
(4) A HNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat 27. §. előírásaival összhangban, valamint helyezhetők el.
e.) Mgy-v: védett gyep (rét, legelő) terület:
(1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét be kell szerezni.
24. §
.
Vízgazdálkodási területek
(1.) A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel: V)
(2.) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 3-3 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.
25. §
.
Építési korlátozások, tilalmak
(1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti, veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelendő (rendelhető) el.
a.) Építési tilalom alatt áll a Rózsás utcai ált. iskola mellett lévő Vt építési övezetben lévő építési telkek, belterületi szabályozási terv szerint.
b.) Építési tilalom alatt áll a Sziget utcai - Sziget köz által közrezárt Lk építési övezetben lévő építési telkek, belterületi szabályozási terv szerint.
c.) Építési tilalom alatt áll a Kraszna folyó déli szakaszának bal partja, a vasúti töltés és a körgát déli szakasza által bezárt terület, a külterületi szabályozási terv szerint.
(2) A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. előírásait kell alapul venni.
26. §
.
Tűzrendészeti előírások
(1.) A tűzoltó gépjárművek részére az 595-1 Nemzeti Szabványban előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges.
(2.) A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.
(3.) Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.
(4.) A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.
(5.) Az újonnan kivitelezni tervezett vízvezeték hálózatot körvezeték rendszerűre kell kiépíteni.
(6.) Az ipari terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről - amely alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
(7.) Az újonnan kivitelezni tervezett ipari létesítményekben gondoskodni kell az 1996. évi XXXI. tv. 18. §. (2) bekezdése a. pontjában meghatározottaknak megfelelően az oltóvízről.
(8.) Az oltóvíz biztosítására, ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. Víztárolót a 351/1996. (XI.29.) BM sz. rendelettel hatályba léptetett OTSZ 51. §., 52. §., 53. §-ban meghatározottak szerint kell létesíteni.
IV. Fejezet
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
27. §
.
Általános előírások
(1.) A környezetvédelmi előírások a
- levegőtisztaság-védelem,
- zaj- és rezgésvédelem,
- föld- és vízvédelem témakörére terjednek ki.
(2.) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:
a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
b.) megelőzze a környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást.
(3.) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
(4.) A növények vegetációs időszakában minden telektulajdonos köteles gyomirtó kaszálást végezni, vagy végeztetni (július, augusztus, és szeptember első hetében).
28. §
.
Levegőtisztaság-védelmi előírások
(kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira
és összetételére valamint a klímára)
(1.) A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat.
(2.) Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).
29. §
.
Zaj- és rezgés elleni védelem
(1.) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítása a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM rendelet alapján történik.
(2.) A szórakoztatással összefüggő hangosító berendezések zajkibocsátását és az ezen építményekkel, helyiségekkel szemben támasztott követelményeket önálló önkormányzati rendelet szabályozza.
30. §
.
Föld és vízvédelem
(1.) Hulladék csak zárt szabványos edényzetben tárolható. Nem burkolt felületen hulladék ideiglenes jelleggel sem helyezhető el megfelelő tároló edényzeten kívül.
(2.) A telek biológiailag inaktív udvarfelületein növelni kell a növényzettel fedett területek arányát.
(3.) A téli síktalanítás kizárólag érdesítő anyaggal történhet, mindennemű vegyszer használata tilos!
(4.) A csapadékvíz ülepedő anyagtól és szerves anyagtól való tisztításáról a csapadékvíz-elvezető rendszerbe bevezetés előtt, telken belül gondoskodni kell.
(5.) A termőtalaj, humusz védelméről az építkezések során gondoskodni kell, elszállításuk a vonatkozó érvényben lévő rendeletek szerint történhet.
(6.) A tervezési területen ismert talajszennyezés nem található.
(7.) A régi szeméttelep területén a rekultiváció érdekében monitoring rendszer kiépítése szükséges talajvízfigyelő kutak telepítésével. A terület fásítása általános környezetvédelmi szempontból is indokolt. A rekultiváció megvalósulásáig a szakhatóság által előírt védőtávolságot kell biztosítani.
(8.) A kommunális eredetű veszélyes hulladékok ideiglenes helyen történő szakszerű, átmeneti tárolásáról (saját telke) a megfelelő kezelő, vagy ártalmatlanító telepre történő szállításáról a hulladék termelője köteles gondoskodni.
(9.) A hulladéklerakó telep több település hulladékának befogadására lett tervezve, a lerakó kialakítását időben meg kell valósítani.
(10.) Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezett talaj elszállításáról, esetleges ártalmatlanításáról. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosító hatás érdekében törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt és a maximális burkolhatóság mértékét. A már meglévő, nagykiterjedésű, összefüggő burkolt felületek kedvezőtlen megjelenése és ökológiai hatása három módon orvosolható:
- a burkolat felszedésével, zöldfelülettel való kiváltásával,
- a burkolt felületek részleges megbontásával, növényzettel beültetett foltok, faverem ráccsal kialakított fakelyhek közbeiktatásával
- kevésbé igénybevett területeken vízáteresztő burkolat alkalmazásával
(11.) Az épületbontások, építkezések során keletkező sittet, építési hulladékot csak telken belül (közterületen nem) szabad átmenetileg tárolni és még a használatbavétel előtt gondoskodni kell elszállításukról.
31. §
.
Természetvédelmi előírások
(1.) A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján megtörtént, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) adatközlése szerint. A természetközeli állapotú területek védelem alá helyezése az LIII. Tv. 15. §. (2) bekezdés szerint történik.
1. A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek.
2. A természetközeli területeken - a védettség kihirdetése után - a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a Felügyelőség hozzájárulását igényli.
(2.) Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:
1. A mező-, erdő, nád-, halgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Erdő telepítése elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet.
2. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjai - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.
3. A növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló készítmények forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes, vagy végleges engedélyezése külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a minisztérium hozzájárulása szükséges. A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti terülten történő felhasználása talajvizsgálatok eredményeire alapozva történhet. A növény szerek, más fertilizáló szerek, vagy a talaj termőképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának korlátozását, vagy megtiltását a Természetvédelmi Igazgatóság kezdeményezheti (Felügyelőség).
4. A természetes és természet közeli állapotú vizes élőhelyen a természeti értékek fenntartásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészlet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Az ökológiai célú vízkészlet mértékét és megállapítását a Felügyelőség állapítja meg, ill. kezdeményezheti.
5. Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a Felügyelőség hozzájárulásával kerülhet sor.
6. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 100 m-en belül a vízkár elhárításához szükséges - vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése.
7. Természeti területen a Felügyelőség engedélye szükséges:
- gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához,
- gyep és nád, valamint más vízi növényzet égetéséhez
A természeti területen a Felügyelőség szakhatósági hozzájárulása szükséges:
- termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra hasznosításához
- a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv jóváhagyásához
- vizekben a halászati ütemtervek jóváhagyásához
VI. Fejezet
ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
32. §
.
(1) Az országos műemléki védelem alatt álló építészeti értékek jelen HÉSZ 2. sz. melléklete szerintiek
(2) A HÉSZ 2. sz. függelékében szereplő helyi építészeti, természeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi értékvédelmi rendelet intézkedik.
(3) Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 3. sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.
33. §
.
Védett területek építési szabályai
(1.) Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű környezet, helyi jelentőségű értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:
a.) A műemlékileg és helyileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóháza, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései). A műemléki környezetben és helyi jelentőségű értékvédelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
b.) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen. Kiselemes betonanyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskockakő, vagy nagy kockakő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.
c.) A burkolt felületek kialakításához kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
d.) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektura elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
e.) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura zöldfelületi kiviteli terveket, a közterületek elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen, hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetők. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
f.) A közterület rendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:
- A mikroarchitektura elemei és az utcabútorok egy tárgy együttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektura elemeivel és a több tárggyal.
- A közterületre kihelyezett tárgy együttes utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculat terve is.
- A közterület rendezési terv készítésében városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
g.) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfelületek, melyek méretei az 1 métert meghaladják, sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak, és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.
(2.) A műemlékvédelmi környezetben és a helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:
a.) Építési anyaghasználat:
1. Lábazatképzés:
- Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő.
2. Falfelületek:
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető:
- A tetőfedés anyaga cserép, hódfarkú betoncserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.
- A tetőhajlásszög 38 fok és 42 fok között legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.
b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
1. Térarányok, utcaképek:
- A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
- Helyette a homlokzat egyharmad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
- Fekvő tetőablak mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.
- A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, a helyi területi értékvédelemmel érintett területeken csak az utcai homlokzatokra.
2. Homlokzati arányrendszer védelme:
- A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor)
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinteken is a portálok esetében.
- A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyag használatában, tető felépítményeiben.
3. Tetőformák szabályozása:
- Zártsorú beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzat szélesség egyharmad részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
- Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló - zártsorú beépítésű övezetekbe összetett tetőidomú magastető építendő, utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően, vagy oromfalas, vagy teljes kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épüljön.
(3.) Helyi értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:
A helyi értékvédelmi területen belül az egyes épületek kialakításánál (akár védett az
épület egyedileg, akár nem) az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni és az
építtető tudomására hozni:
épület egyedileg, akár nem) az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni és az
építtető tudomására hozni:
a.) Építési anyaghasználat:
Mint jelen rendelet 33. §. (2) a.) 1., 2., 3. pontjában, de csak a közterület felőli homlokzatra kötelező érvénnyel, egyébként irányadó jelleggel.
b.) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
Mint jelen rendelet 33. §. (2) a.) 1., 2., 3. pontjában, de csak a közterület felőli homlokzatra kötelező érvénnyel, egyébként irányadó jelleggel.
(4.) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
a.) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
b.) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett, vagy helyi területi értékvédelmi környezetben van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület (építmény) nem bontható el (csak különleges helyzetben, életveszély esetén).
c.) A nem védett környezetben levő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
d.) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
e.) A homlokzati díszítő elemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket (korlátok, belső nyílászárók, kapuk).
fejezet
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
34. §
.
1) Helyi közút céljára kerül lejegyzésre a tényleges beruházást megelőzően:
a. 641 hrsz-ú telek
b. az 1080 és 1079 hrsz-ú telek szabályozási terven jelölt területe
c. az 1504 és 1582 hrsz-ú telek szabályozási terven jelölt területe
d. az 1455/2 és a 1359 hrsz-ú telek szabályozási terven jelölt területe
e. az 3845, 3846 és 3852 hrsz-ú telek szabályozási terven jelölt területe
f. az 1766 és 1767 hrsz-ú telek szabályozási terven jelölt területe
g. a Petőfi köz és a Kisecsedi utcák között a szabályozási terven jelöltek szerint
h. a Munkácsi Mihály és a Vasút utcák között a 2186 hrsz-ú területen a szabályozási terven jelöltek szerint
i. a regionális hulladéklerakóhoz vezető út belterületi szakaszán a szabályozási terven jelöltek szerint
2) Elővásárlási jogot kell a rendelet és a szabályozási tervben rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében
a. Rózsás utcai általános iskola és a Református gimnázium intézményterületének bővítési igényének biztosítására a 2260, 2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, továbbá a 2268/1, 2268/2, 2269 és a 2181, 2183, 2184, 2185 hrszú.
b. az óvoda komplexum megvalósításához 1759, 1760, 1761, 1762, 1763, 1764, 1765, 1766 hrsz-ú
c. Az Arany J. u. végén az 1903 hrsz-ú telkekre bejegyeztetni.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. §
.
(1) Ezen rendelet 2005. március 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül az állattartásról szóló helyi rendeletet felül kell vizsgálni.
(4) E rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül helyi rendeletet kell alkotni a zajkibocsátás helyi szabályairól.
1. melléklet
Fogalommeghatározások
1.) Főépületnek minősülnek a szállás-, lakás-, helybeni fogyasztásra is szolgáló vendéglátás egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségügyi és szociális intézményépületek, továbbá műterem, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények.
2.) Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha szárító, tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámtároló, kisgéptároló, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), állattartás céljára szolgáló építmények, kazánház. Kisipari-, vagy barkácsműhely, illetve árusító üzlet melléképületben csak a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelően átalakítva, az építmény rendeltetés megváltoztatását követően helyezhető el.
3.) Az építési vonal értelmezése:
a.) Kötelező építési vonal: A szabályozási terven kötelezően megadott előkerti mérettel meghatározva. A kötelező előkerti méret egyben kötelező építési vonalat jelent. Jele: EK=…
b.) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet nem kötelező az utcai telekhatárral párhuzamosan építeni, hanem az oldalhatárra merőlegesen is elhelyezhető az épület a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.
4.) Eltérő, megengedett építménymagasság értéke:
Egy építési övezeten belül, az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál
kisebb maximális építménymagasság szabályozási terven lehatárolva. Jele: ÉM=…
kisebb maximális építménymagasság szabályozási terven lehatárolva. Jele: ÉM=…
5.) Fekvő telek: a szabályozási vonallal párhuzamos telek telekfelosztás után létrejött telkei.
2. melléklet
A település műemlékei az 2001. évi LXIV. Tv. értelmezése és az érvényben lévő helyi értékvédelmi rendelet alapján:
11. TÁBLÁZAT
Utca, házszám |
Helyrajzi szám |
Jellemző használat |
Meghatározó értékei |
|---|---|---|---|
|
|||
535 |
Villanytelep |
Műemléki felmérés szerint |
|
Az építészeti értékek védelmére javasolt
épületek és építmények jegyzéke
Utca, házszám |
Helyrajzi szám |
Jellemző használat |
Meghatározó értékei |
|---|---|---|---|
|
|||
Rákóczi u. |
1110/2 |
Református templom |
Műemléki felmérés szerint |
423/2 |
Kopjafás temető |
Műemléki felmérés szerint |
|
Rákóczi u. |
954/4, 954/2, 954,3 |
Vásártér |
|
3. melléklet
Nagyecsed nyilvántartott régészeti lelőhelyei
Lelőhelyszám határnév
1. Vásártér, Rákóczi vár
2. Honvéd utca
3. Rákóczi vártól keletre
4. Várdomb
5. Rákóczi utca-Széchenyi utca
Azonosítatlan Sárvár
Azonosítatlan Ecsedi láp
Azonosítatlan Péterzug
Azonosítatlan Kisecsed
Azonosítatlan Kraszna-part