Nagyecsed Város Önkormányzat

Képviselő-testületének

17/2012. ( XI.15.)

önkormányzati rendelete

Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

(egységes szerkezetben a 16/2019. (XII.13.) és a 19/2020. IX.29.) önkormányzati rendelettel)

Nagyecsed Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, 5.§ (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5.§ (4) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 11.§ 16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében és 18.§ (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143.§ (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében  eljárva a következőket rendeli el:

                                                                       I. Fejezet

                                              A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő:

    a) ingatlanokra,

    b) ingókra,

    c) vagyoni értékű jogokra,

    d) tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra,

    e) társasági részesedésekre (a d)-e) pontokban foglaltak a továbbiakban: portfolió vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(3) A rendelet szabályait a közterületek hasznosítása esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a közterületek használatáról szóló 10/2004. (IV.5.) önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

                                                                       II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon fajtái, vagyontárgyai

2.§ (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:

    a) köztemető

    b) a köztéri műalkotások, szobrok, emlékművek,

    c) emlékparkok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forgalomképtelen törzsvagyonból a b) és c) pontokban meghatározott vagyontárgyak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.

3.§ (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak a sportpályák, sport célú létesítmények.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása

4.§¹  Az önkormányzat vagyonát a Nagyecsedi Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.

5.§  (1) Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése során:

    a) ingatlan vagyontárgy értékét – a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével- 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslő által készített értékbecslés alapján,

    b) ingó vagyontárgy értékét a könyv szerinti nyilvántartási érték alapján,

    c) vagyoni értékű jog értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

    d) tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok értékét

      da) ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

      db) ha az a másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír, úgy a kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon,

      dc) egyéb esetben névértéken,

    e) társasági részesedéseket 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján

kell meghatározni.

(2)² Mellőzhető az ingatlanforgalmi értékbecslő által készített értékbecslés, ha az ingatlan nyilvántartási értéke a 1.000 000 forintot nem haladja meg. Ebben az esetben az ingatlan értékét a nyilvántartási érték figyelembevételével kell megbecsülni.

(3) Mellőzhető az ingatlanforgalmi értékbecslő által készített értékbecslés külterületi mezőgazdasági ingatlan esetén, ha annak nyilvántartási értéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Ebben az esetben az ingatlan értékét a helyben kialakult szokásos érték figyelembevételével kell megbecsülni.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

6.§ A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester a rendeletben meghatározottak szerint gyakorolja.

7.§ (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy vagy annak megbízottja, valamint a képviselet jogát szerződés, meghatalmazás alapján ellátó személy a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja jogait, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél, valamint a peres fél jogát is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat megillető jogokat és teljesíti kötelezettségeit.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó, használatba vevő, valamint a bérbe adó, bérbe vevő jogait és kötelezettségeit.

8.§ (1) 5 millió forint értéket meghaladó vagyont értékesíteni csak versenyeztetési eljárás keretében a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) 4 millió forint értéket meghaladó vagyont hasznosítani csak versenyeztetési eljárás keretében a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés esetén ha az több vagyontárgyat érint, a rendelet értékhatárra- és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

9.§ A tulajdonosi jogok gyakorlója bármikor dönthet úgy, hogy az egyébként versenyeztetési eljárás nélkül értékesíthető, hasznosítható vagyontárgyat versenyeztetési eljárás keretében értékesíti.

10.§ A versenyeztetési eljárás szabályait az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályozásáról szóló 14/2002. (X.17.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

V. Fejezet

                                                Felajánlott vagyon elfogadása, lemondás követelésről

11.§ (1) Ingatlan tulajdonjogának ingyenes felajánlása esetén annak elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A döntéshozatal során azt kell mérlegelni, hogy a felajánlott ingatlan vagy ingatlanrész mennyiben használható önkormányzati feladatellátáshoz.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

12.§ (1) Az önkormányzat az őt megillető követelésekről részben vagy egészben az alábbi esetekben mondhat le:

    a) csődegyezségi megállapodásban,

    b) bírói egyezség keretében,

    c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

    d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

    e) ha a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.

(2) A követelésről történő lemondásról 100.000 forint értékhatárig a polgármester, azt meghaladó értékhatár esetén a képviselő-testület dönt.

VI. fejezet

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

13.§ (1) A polgármester dönt a forgalomképtelen vagyontárgy ellenérték fejében történő hasznosításáról, ha a hasznosításra vonatkozó szerződés időtartama az 1 évet nem haladja meg.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben biztosított jogkörének gyakorlása során köteles a képviselő-testületet rendszeresen, folyamatosan tájékoztatni.

VII. fejezet

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

14.§  (1) A polgármester dönt:

    a) az Nvtv. 5.§ (5) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő, legfeljebb 5 éves időtartamra ellenérték fejében történő hasznosításáról

    b) a vagyonkezelő szerv vezetőjének javaslatára a vagyonkezelő szerv kezelésében lévő 1 millió forintot meg nem haladó értékű ingó vagyontárgy elidegenítéséről,

    c) legfeljebb 1 millió forint értékű korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy elidegenítéséről,

    d) legfeljebb 4 millió forint értékű korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgy elidegenítéséről.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben biztosított jogkörének gyakorlása során köteles a képviselő-testületet rendszeresen, folyamatosan tájékoztatni.

VIII. Fejezet

Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

15.§ (1) A polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogosultságot a forgalomképes ingó vagyon tekintetében 3 millió forint értékhatárig.

(2) A polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogosultságot a forgalomképes ingatlan vagyon tekintetében 5 millió forint értékhatárig.

(3) A polgármester az (1)-(2) bekezdésben biztosított jogkörének gyakorlása során köteles a képviselő-testületet rendszeresen, folyamatosan tájékoztatni.

IX. Fejezet

A vagyonkezelés ellenőrzése

16.§ (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbiak szerint történik:

   a) műszaki szempontú ellenőrzés elsősorban a képviselő-testület által jóváhagyott  felújítási, rekonstrukció végrehajtásáról történő beszámolással;

    b) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és

egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatással;

  c) pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt  értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámolással;

    d) szükség szerint eseti és célellenőrzéssel, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően a képviselő-testület által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek.

(2) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. Az ellenőrzést végző – a tevékenység és a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül – a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

17.§ (1) Ez a rendelet 2012. december 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

    a) az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2002. (X.17.) önkormányzati rendelet,

    b) az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2002. (X.17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2012. (III.15.) önkormányzati rendelet.

             Kovács Lajos                                                                                          Dr. Bölcsik István 

             polgármester                                                                                                   jegyző

¹ Módosította: a 16/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet. hatályos: 2020. január 1-től

² Módosította: a 19/2020. (IX.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2020. október 1-től

INDOKOLÁS

Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló helyi rendelethez

Általános indokolás

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (a továbbiakban: Nvtv.) az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében alkotta meg. Ebben számos új, a korábbiaktól koncepcionálisan eltérő elem került törvénybe. A szabályozás érinti az önkormányzati vagyont is, melyet a törvény a nemzeti vagyon részeként határoz meg.

Az önkormányzatok a törvényben nem szabályozott, valamint a törvény által felhatalmazott kérdésköröket eddig is helyi önkormányzati rendeletben szabályozták. Az új törvényi rendelkezések miatt a helyi rendelet felülvizsgálata vált szükségessé, melynek eredményeként a kérdéskör teljes újraszabályozása indokolt. A Javaslat ezért új helyi önkormányzati rendelet megalkotására irányul, melynek során figyelemmel van a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény előírásaira is.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A Javaslat meghatározza a rendelet tárgyi hatályát.

2. §-hoz

Az Nvtv. 5. § (1) bekezdés b) pontja felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy helyi rendeletben meghatározzák, hogy mi az, ami a törvényi rendelkezéseken túlmenően forgalomképtelen törzsvagyon. Ennek azonban a hivatkozott Nvtv. jogszabályhely alapján szükségszerűen olyannak kell lennie, amit az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként határoz meg. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 12. pontja szerint azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A Javaslattal ennek a törvényi kötelezettséget kívánunk eleget tenni.

3. §-hoz

Az Nvtv. 5. § (2) bekezdés c) pontja felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy helyi rendeletben meghatározzák, hogy mi az ami a törvényi rendelkezéseken túlmenően korlátozottan forgalomképes vagyontárgy. Ugyanakkor az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 6. pontja alapján amennyiben az önkormányzat helyi rendelete valamely vagyonelemet korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősít, akkor meg kell határozni a korlátozottan forgalomképesség tartalmát is. A Javaslat ezekkel a törvényi szabályozásokkal összhangban rendelkezik a korlátozottan forgalomképes vagyonelemekről.

4-5.§-okhoz

A Javaslat rögzíti, hogy az önkormányzati vagyon nyilvántartása a Hivatal feladata, továbbá szabályokat állapít meg a vagyonelemek értékének megállapítására arra az esetre, ha azok elidegenítésére kerül sor.

6-7. §-okhoz

A Javaslat megállapítja a hatásköri szabályokat, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak körét. Fő szabály szerint a vagyontárgyak feletti tulajdonosi hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja, azonban átruházott hatáskörben a polgármester is rendelkezik tulajdonosi hatáskörökkel a rendeletben foglalt előírások szerint. A vagyont használó szervek (pl. intézmények) vagyonkezelők, azonban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (3) bekezdésben, mint átruházott hatáskört gyakorló nem szerepel. Ennélfogva a vagyonkezelő átruházott hatáskörben nem járhat el, vagyoni kérdésekben kizárólag vagyonkezelői szerződéssel láthat el tulajdonosi feladatokat.

8-10.§-okhoz

A Nvtv. 11. § (16) bekezdése és 13. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni azt az értékhatárt, ami felett nemzeti vagyont csak versenyeztetés útján lehet értékesíteni, hasznosítani. A költségvetési törvény rögzíti, hogy 25 milliós értékhatár felett a versenyeztetés kötelező, tehát ennél csak alacsonyabb értékhatár állapítható meg. A Javaslat hivatkozik arra a külön önkormányzati rendeletre, ami a vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására vonatkozó versenyeztetési szabályokat rendezi. Az értékhatárok mindezek figyelembevételével kerültek maghatározásra.

11.§-hoz

Az önkormányzat részére felajánlott vagyontárgy elfogadását szabályozó rendelkezést tartalmaz a Javaslat. Két kritériumot határoz meg ezzel kapcsolatban a Javaslat. Egyrészt a felajánlott vagyon elfogadásánál azt kell mérlegelni a döntéshozatalra jogosult képviselő-testületnek, hogy a felajánlott vagyon mennyiben szolgálja önkormányzati feladat ellátását, másrészt kizárja olyan vagyon elfogadását, melynek terhei meghaladják a felajánlott vagyon értékét, hiszen ez vagyonvesztést jelentene.

12.§-hoz

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdés felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy a követelésekről való lemondás szabályait helyi rendeletben szabályozzák. E felhatalmazás alapján sorolja fel a Javaslat a lemondás eseteit.

13. §-hoz

Hatásköri szabályt állapít meg a Javaslat a forgalomképtelen vagyontárgy tekintetében. Forgalomképtelen vagyontárgyat elidegeníteni az Nvtv. főszabálya szerint nem lehet. A hasznosításról főszabály szerint a képviselő-testület dönt, azonban ez a hatáskör átruházható. A Javaslat szerint átruházott hatáskörben a polgármester hoz döntést a vagyontárgy hasznosításáról, ha annak időtartama az 1 évet nem haladja meg, és a hasznosítás nem ingyenes, hanem ellenérték fejében történik. A Javaslat szerint a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben átruházott hatáskörben hoz döntést.

14.§-hoz

Hatásköri szabályt állapít meg a Javaslat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tekintetében. Főszabály szerint e hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja, azonban átruházott hatáskörben a polgármester is hozhat döntéseket. A Javaslat tételesen meghatározza, hogy mely korlátozottan forgalomképes vagyonelem tekintetében milyen tulajdonosi döntéseket hozhat a polgármester. A Javaslat szerint a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben átruházott hatáskörben hoz döntést.

15. §-hoz

Hatásköri szabályt állapít meg a Javaslat az üzleti vagyontárgy tekintetében. Fő szabályként a képviselő-testület gyakorolja a hatásköröket. A javaslat meghatározza, hogy üzleti vagyontárgy esetén a polgármester milyen tulajdonosi döntéseket hozhat.  A Javaslat szerint a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben átruházott hatáskörben hoz döntést.

16. §-hoz

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése és 143.§ (4) bekezdés i) pontja felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait rendeletben állapítsák meg. A Javaslat ennek a törvényi kötelezettségnek tesz eleget.

17.§-hoz

Hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz, valamint hatályon kívül helyezi a jelenlegi vagyonrendeletet annak összes módosításával együtt.

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet tervezethez

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény 17. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

17. § (1) A jogszabály előkészítője –a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű_ előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

   aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

   ab) környezeti és egészségi következményeit,

   ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogszabály elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.”

Fentiek alapján a hatásvizsgálat eredménye az alábbiakban foglalható össze:

1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásvizsgálat: a Javaslat elfogadásának az eddigiekhez képest releváns társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása nincs.

2.) Környezeti és egészségi következményeinek hatásvizsgálata: a Javaslat környezeti és egészségügyi hatásokkal nem jár.

3.) Adminisztratív terhek befolyásoló hatásainak vizsgálata: a Javaslat elfogadása a jelenlegi állapothoz képest adminisztrációs többletterheket nem jelent.

4. Jogszabály megalkotásának szükségességének, a jogalkotás elmaradásának várható következményeinek vizsgálata: a rendelet megalkotása törvényi kötelezettség. A jogalkotás elmaradásának következménye mulasztásos törvénysértés.
5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltétel: a személyi, szervezeti, tárgyi pénzügyi feltételek adottak, e vonatkozásban többlet terhek nem merülnek fel.